GM Lapszemle

HOUSTON TEXANS DRAFT 2015

A keret már a draft előtt is kész volt, így azzal a pofonegyszerű tervvel vághattam neki az újoncbörzének, hogy minden picknél az elérhető legjobb játékost hoz(hat)om. Ennek megfelelően egy elég rendhagyó boardot állítottam össze: lényegében egy 200+ fős BPA listáról van szó, ahol a prospectek nem kaptak körök szerinti besorolást, hanem az egyetlen (tovább már nem tradelhető) korai/középső körös pickemhez elkülönítettem 31 nevet, a hat darab hátsó körös draftjoghoz pedig ömlesztve, preferencia alapján raktam sorba a játékosokat. Így jött össze az alábbi névsor.

3/5. Stephone Anthony, ILB (Clemson)
Az a 31 fős lista, amit ehhez a pickhez felírtam, értelemszerűen csak olyan neveket tartalmazott, akiknél láttam legalább minimális esélyt arra, hogy itt még bent lehetnek. Így fordulhatott elő (még így is számomra igencsak meglepő módon, igaz az Elite League drafton is épp 3/5-nél kelt el), hogy a boardomon első helyen rangsorolt játékost tudtam elvinni a harmadik kör elején.

Anthony első helyre sorolásában valamennyire közrejátszott az ILB-helyzetem is, de egyébként sincs olyan a mögötte sorakozó nevek között, akit színtiszta BPA alapon egyértelműen elé helyeznék. A Clemson védője szerintem Kendricks után az idei draft legjobb MLB/ILB választása – hangsúlyozom, választása, mert lehet, hogy Paul Dawson nála nagyobb tehetség, de a TCU linebackerénél ott vannak az ismert off-field kérdőjelek. Őt is bevállalhattam volna adott esetben, de ebben a kérdésben most a biztosabb(nak tűnő) utat preferáltam, másrészt végül egyébként sem volt már elérhető Dawson 3/5-nél.
Az ILB poszt rövidtávon megoldott, viszont Kendricksnek jövőre lejár a szerződése, Keenan Robinsont első teljes értékű NFL-szezonja után egyelőre alsókategóriás kezdőnek lehet minősíteni, mögöttük pedig nem voltak túl nagy upside-dal bíró projektek (Wilhoite nagyon jó backup, de meg lennék lepve, ha tartósan rá bízná az egyik kezdő ILB posztot a Niners, míg Garvin ST-only játékos), Anthony személyében azonban érkezett egy olyan linebacker, aki akár instant kezdő is lehetne, de hosszútávon mindenképpen a front seven egyik alappilléreként képzelem el.

Alapvetően nem szerepelt a terveim között semmilyen csere, de mivel Anthony draftolását követően több olyan játékos is elérhető volt még, aki előkelő helyet foglalt el a boardomon, bedobtam egy olyan trade-forgatókönyvet, hogy jövő évi 3. és 4. körért jönnék fel a harmadik kör végére, mondván ezek a prospectek ennyit bőven megérnek, és egyáltalán nem biztos, hogy jövőre a 3. körben ilyen értéket tudnék húzni. Ahogy a boardom fenti részletéből is kivehető, Cooper, Dorsett és Jarrett volt ez a három játékos. Érkezett is két ajánlat, az egyik trade-et nyélbe is lehetett volna ütni, de mire elértünk addig a pickig, addigra mindhárom célpontomat elvitték. Igaz, hogy még így is benn volt öt olyan játékos, akit felírtam mint 3/5-ös alternatíva, de úgy voltam vele, hogy értük már nem áldoznám be nyugodt szívvel a jövő évi draftom megmaradt érdemi pickjeit, így végül passzoltam a csere lehetőségét, és vártam, hogy mit hoznak a hátsó körök.

5/1. Jesse James, TE (Penn State)
Őszintén szólva a mock draft game és az EL draft eredményéből kiindulva arra számítottam, hogy ennél sokkal komolyabb value pickre (ha úgy tetszik, stealre) sikerül rátenni a kezemet ebben a draftpozícióban, de nem így alakult; az utolsó olyan játékost, akit itt igazán nagy fogásnak tartottam volna, közvetlenül előttem vitte el Bria.
Tight end fronton van egy ligaelit játékosom hosszútávú, viszonylag baráti szerződéssel, valamint két korrekt backupom, akiknek még két évig elenyésző a fizetésük, így Anthony-val ellentétben James már tényleg klasszikus BPA pick volt. Vele akkor járok a legjobban, ha beválik, és egy vagy két év múlva ennél számottevően magasabb draftcetliért tudom továbbadni. És erre jó esélyt látok, bőven megvan benne a kezdő potenciál. 4. körre taksálom az értékét, de elképzelhetőnek tartom, hogy IRL – talán épp a gyenge TE class miatt – már a második nap vége felé elviszi valaki.

5/22. Max Garcia, C (Florida)
Az 5/1. után tele volt a boardom eleje interior OL prospectekkel, gyanítottam már jóval a pick előtt, hogy közülük fog itt érkezni valaki. Gallik csúszásában reménykedtem leginkább, ő viszont Denverbe került, majd nem sokkal később Glowinski, pár hellyel az én választásom előtt pedig Corey Robinson is kiment, így Garcia lett a befutó. A többi idei választottamhoz hasonlóan ő is alapvetően BPA jellegű húzás, ugyanakkor need szempontból sem baj, hogy ő érkezett, mivel Ramirez elfogadható center, de örvendetes lenne, ha jövőre le tudnám váltani egy olcsóbb alternatívára, aki adott esetben még upgrade-et is jelenthet hozzá képest. Erre ott lehet akár Stone is, aki ígéretes project, de nem biztos, hogy kezdő lesz Atlantában. A Florida pro day után írta Tony Pauline, hogy egyes csapatok a class második legjobb centereként tartják számon Garciát, ami ebben a formában nekem inkább csak smokescreennek tűnik, de simán benne van, hogy a sokoldalúsága miatt (tackle-t, guardot és centert is játszott college-ban) számos konkurens támadófalembert megelőzve a vártnál jóval előbb lel gazdára.

5/26. Jamison Crowder, WR (Duke)
Nem rajongok Crowderért, de rajta kívül itt Robert Myers, Ramik Wilson, Shaq Riddick és – iktriad kérdésére válaszolva – Kyle Emanuel lett volna opció. Belső támadófalembert az előző pickkel hoztam, ILB sem kellett Anthony érkezése után, és a WR-eknél inkább van szükség projectre, mint a Matthews-Ansah duót felvonultató OLB poszton, így esett a választás a Duke elkapójára. IRL draftpozíció tekintetében nála a harmadik nap eleji kiválasztástól az UDFA státuszig bármit el tudok képzelni, és hát ha megnézzük, hogy tavaly gyenge szezont produkált, a combine-on sem tudott javítani az ázsióján, valamint NFL-játékosként elég alacsonyan van a plafonja (slot receiver lehet maximum), akkor nem jelentene meglepetést, ha ebben a WR classban igencsak mélyre süllyedne. Úgy voltam vele, hogy itt megér egy próbát, már csak azért is, mert nem volt benn más olyan prospect, akire azt mondtam volna, hogy „igen, ő kell nekem!”, bár lehet, hogy másodszor már nem őt vinném, hanem a fent nevezett négy úriember közül választanám valamelyiket.

6/27. Wes Saxton, TE (South Alabama)
Újabb tight end tisztán BPA alapon. Közte és Derrick Lott között erőteljesen vacilláltam volna, de Rajna gondoskodott arról, hogy erre ne legyen szükség. Saxton blokkolásban nem jeleskedik, ellenben remek move tight end matéria. Két éve már összejött neki egy breakout-szerű szezon, tavaly viszont rosszul használta őt a Jaguars stábja, ami érthető módon a draftértékének sem kedvezett. Elég nagy volt a csend körülötte a pre-draft process során, de szerintem óriási upside-dal bír, benne van, hogy Julius Thomashoz hasonló utat jár be a profik között.

6/31. Tray Walker, CB (Texas Southern)
Miután valami érthetetlen oknál fogva a mock draft game-ben és az EL drafton sem vitte el senki, gondoltam rá, hogy várok még vele és majd a hetedik körben behúzom, de mivel nem volt benn olyan sleeper, akit itt kihagyhatatlannak találtam, inkább biztosra mentem, és lefoglaltam a játékjogát. Small-school prospect lévén Walkerről a szezon közben nem nagyon lehetett hallani, a combine-ra sem hívták meg, de mindezek ellenére a pre-draft process során igencsak felkapott név lett, tíz csapat is elhívta privát vizitre. Egyetemen domináns press corner volt, és az adottságai megvannak ahhoz, hogy az NFL-ben is kezdővé avanzsáljon, de nyers játékos, sok dolga lesz vele a leendő DB edzőjének. Kíváncsian várom, hogy IRL megmarad-e deep sleeper státuszban és csak valahol a 6-7. körben viszik el, vagy sikerül felkúsznia a harmadik nap elejére, netán a második végére.

7/26. Matt Jones, RB (Florida)
Jonesnak volt már egy komoly térdsérülése, ami miatt alighanem IRL is csúszni fog, máskülönben ő is stabil középső körös prospect lehetne még ebben az RB classban is. Én egy light kiadású Le’Veon Bellt látok benne: atletikusság szempontjából limitált, de remek visionnel rendelkező, power back felépítésű (még az is egyezik, hogy futók között mindketten magasnak számítanak), azonban egysíkú erőfutónak korántsem nevezhető downhill RB, aki nagyszerű passzblokkoló és jó, csak egyetemen ezen a téren alulhasznált és emiatt alulértékelt elkapó. Csodálkozom, hogy senki sem vállalta be ennél korábban, erős RB class és térdsérülés ide vagy oda, így köszöntem szépen; szerintem jó néhány, előtte kiválasztott futónál nagyobb potenciállal bír.

Utólag visszatekintve lehet, hogy 5/1-re most már inkább Gallikot hoznám, főleg így, hogy a hatodik kör végén jött Saxton, illetve ahogy fentebb említettem, Crowder helyett talán az ott számításba vett többi játékos közül húznék valakit, de ettől függetlenül mindent egybevetve elégedett vagyok ezzel a drafttal. Egyedül Anthony az, akin igazából múlik valami, és benne nagyon bízok; a hátsó körösök hozzáadott értéke már csak extra, de úgy gondolom, hogy összességében ott is ígéretes projecteket sikerült draftolni.