Atlanta Falcons

Szóval, lement a Friday Night Lights. Amióta megrendezik az eseményt nem volt ennyire sikeres soha, 14000 lelkes Falcons szurkoló látogatott ki az egyik gainesville-i középiskola stadionjába. Ez a szám is mutatja, hogy a pozitív mérlegű elmúlt 5 szezon mennyi szimpatizánst szerzett a csapatnak, jó ezt látni 😊

A meccs Offense vs. Defense volt: a védelem sackekért, TFL-ekért, three and outokért, labdaszerzésekért és pont nélküli drive-okért kapott pontokat, míg a támadók a szokásos lehetőségek mellett a 20+ yardos játékokért és a zsinórban szerzett first downokért.

Menjünk végig posztonként, akit nem írok a húzónevek közül az alapból kurvajó volt.

Irányítók:
Teljesen megvagyunk backup QB-ban, Dom Davisen nagyon kijött az egy évnyi rutin. Látványosan alkalmazkodott már a profik sebességéhez, és rendre jó döntéseket hoz a zsebben, ahol a tavalyihoz képest már sokkal higgadtabban tartózkodik. Az is pozitívum nálam, hogy nem akar első szándékból rohangálni a disznóbőrrel, tényleg csak a végső esetben vetemedik neki a sztyeppének.
Az újonc Sean Renfree már látványosan lassabban vette fel a csapat ritmusát, a védők mozgására is sokkal nehezebben reagált, mint rutinosabb kollégája, de jövőre ezzel már nem lesz problémája. A srác még így is sokakat emlékeztetett az 5 évvel ezelőtti Ryanre, én nagyon bizakodó vagyok vele kapcsolatban. Adott egy TD passzt is egyébként.

Futók:
Stephen Jackson nagyon faszán találja meg a lyukakat és rendkívül motiváltan játszik. Alig várom már, hogy lássam mozgás közben az embert.
A többi RB elég csendes volt az este folyamán, viszont egy Georgia State-ről hozott újonc, Donald Russell csinált egy-két nagy játékot, Burner régi számában 😊 Nagyon finom testcseleket mutatott be, és ami nagy plusz, hogy a screen játékokban kifejezetten hasznosnak bizonyult.

Elkapók:
A korábbi években jellemző volt, hogy panaszkodtak Harry Douglas edzésmunkájára, ám amit idén produkál, az úgy néz ki feledteti a korábbi sérelmeket. A játéka is biztató, olvastam olyat, hogy ha a mostani Douglas játszott volna januárban, akkor nem lett volna az a passz incomplete...
Egy picit aggasztó viszont, hogy egy Rashad Evans nagy játékon kívül nem mutattak az elkapók semmi említésre méltót.

Összekötők:
A Chase Coffman-show tovább folytatódik. Továbbra is remek kezei vannak a srácnak, könnyen lehet, hogy Toilolót idénre le fogja nyomni a második TE posztért. Utóbbit se kell azért félteni, remek megmozdulásai vannak az újoncnak. Renfree azonban mégis Andrew Szczerbának dobta a TD-t. Tommy Gallarda viszont összeszedett egy kiugrott vállat, az annyira nem jó. Nekem egyébként tetszik ez a depth, de ami végképp fontos az az, hogy nem nagyon droppolnak a fiúk, biztos kézzel fogják meg a labdákat.

Támadófal:
Sam Baker nagyon jól tartotta a vakoldalt, Konz és Reynolds kiváló páros alkotnak a fal közepén, viszont Lamar Holmes és Mike Johnson is be lett próbálva RT-ben, és egyikőjük sem alkotott maradandót. Biermannt kettejüknek állítólag összesen egyszer sikerült megfognia, akkor is egy csúnya holding után, de amúgy egész este szenvedtek a mindenkori DE ellen. A töltelékemberek közül Phillipkeith Manley érdemel említést. Különösen futásblokkolásban volt impresszív, nem egy védőt pusztított el a meccs folyamán.

Védőfal:
Mint írtam Kroy Biermann azt csinált a jobb oldali tackle-ökkel, amit csak akart. Rajta kívül Jonathan Massaquoi és Osi villogtak, mindkettő védő elég komoly nyomást tudott helyezni konstans az irányítóra. Mondjuk míg Osi ezt az első csapat, addig Massa a második és harmadik vonal ellen csinálta a showt, de hát azzal kell dolgozni, amivel tudsz. Az abszolút újoncok terén Mapongával nagyon sok munka lesz még, de Mallicah Goodman azért megdolgozta a támadófalat rendesen, ami mindenképpen lájkolandó.

Linebackerek:
Brian Banks annyira belerázódott a játékba, hogy a második csapatnak ő volt a kapitánya. Hívta a játékokat, nyomta az audible-ket, nagyon lubickolt a szerepben. Futás ellen működött kifejezetten üdítően, amivel ugye rendesen meggyűlt a bajunk Lofton távozása óta. Nagyon fogok csodálkozni, ha Banks nem éri meg az 53-as rostert. Paul Worrilow és Joplo Bartu is elég jó meccset játszottak. A király nevű férfiembernek szintén elég jó esélyei vannak a keretbekerülésre, de Worrilow is simán PS-aspiráns játékot hoz idáig.

Secondary:
Fordult a helyzet az elmúlt pár napban: Des Trufant egyre jobban alkalmazkodik a defensehez, több passzt is megakadályozott. Védekezett a két sztárelkapón és Douglasen is, mindnyájukon szerzett deflekciót. Volt egy olyan szakasza a meccsnek, amikor Robert Alforddal azon versenyeztek, hogy Juliót ki tudja jobban hatástalanítani. Talán meglepő, de ezt a kis versenyt Tru nyerte. Alfordnak egyébként komoly baja van az agressziójával, mert nagyon fizikális akar lenni, de pár elkapó ellen ez inkább hátrány, mint előny, így nem egy sikeres átadás volt rajta. A koncentrációján is van még csiszolni való, mert pár interference befigyelt butaságok miatt. Azért nem panaszkodok, nagyon jól jártunk mindkét újonccal.
A többiek közül Peyton Thompson barátomnak volt a végén egy nagyon szép picksixe, amivel végül sikerült a védelemnek kiegyenlítenie, így 14-14 lett a FNL vége.