College Football előzetes - Week 5.

#4 LSU Tigers (4-0, 2-0) @ #18 Georgia Bulldogs (3-1, 2-0)
Athens, Sanford Stadium
Október 3. 21:30

A szokásos heti két SEC rangadó egyik meccsét most Athensben rendezik. A vendéglátó University of Georgia, döcög, recseg, vérzik és küzd, de valahogy folyamatosan nyeri a meccseit a sérülések tizedelte csapatával. Szenvedni az LSU is tud, ezt megmutatta múl héten a lesajnált Mississippi State otthonában, de Chad Jones akkor megmentette a kínos vereségtől csapatát. A másik Bulldogs elleni játék, most biztos, hogy nem lesz elég semmire. Bár Jordan Jefferson végre kezdi megtalálni az összhangot Brandon LaFellel, ezzel párhuzamosan a nagyon jó nevekből álló futójáték (Charles Scott, Trindon Holliday, Keiland Williams) halódik. Márpedig egydimenziós offensezel nem lehet verni a betonkemény UGA defenset. Ráadásul az utóbbi meccseken A.J. Green megmutatta, hogy miért is tartják az egyik legnagyobb WR reménységnek. A kezdeti gyengélkedés után már 428 elkapott yardnál jár, amit 4 TD-vel is tetézett. Egyszóval szépen összecsiszolódott Joe Cox-szal, ami az újra éledező futójáték mellett nagyon komoly támadóerőket biztosít a hazaiak számára, akik egy kissé szétesőben lévő Tigers védelemmel veszik majd fel a harcot. Egy hete még elmaradt az upset, de most a Georgia megadhatja a kijózanító pofont a szakértők által kissé érthetetlenül túlértékelt LSU-nak.

UCLA Bruins (3-0, 0-0) @ Stanford Cardinal (3-1, 2-0)
Palo Alto, Stanford Stadium
Október 3. 21:30

Ki lehet a végső kihívója a Pac-10 bajnoki címért a USC-nek. Erről is dönt a két kaliforniai csapat hagyományos rivalizálásának idei összecsapása. A UCLA eddig hibátlan, bár most először játszik konferencián belül. Viszont egy Big12 és egy SEC csapat skalpját is begyűjtötték eddig, ami nagyon jó előjelnek számít. Ugyan a kezdő QB-t, Kevin Prince-t kivégezte a Tennessee védelme a 2. héten, de a cseréje, Kevin Craft eddig egész bíztató. Szerencséjére Johnatan Franklin személyében egy elég hatékony running back segíti, aki freshman létére már 242 yardnál és 2 TD-nél jár. Ami még ennél is fontosabb, hogy a védelem eddig nem engedett senkinek 15 pontnál többet, amivel az egész liga élmezőnyében tanyáznak a Bocsok. Ennek a defensenek nem lesz most könnyű dolga, mert a hazaiaknál a liga egyik legjobb powerbackje, Toby Gerhart hozza a yardokat a földön. Palo Alto üdvöskéje már 5 TD-t futott össze, 516 yardos előrehaladása közben, mindezt 5,7 yardos átlaggal. A passzjátékra sem lehet panasz. Az újonc Andrew Luck lehet a Stanfordi QB iskola újabb nagy dobása. 60%-os pontossággal dobál és még futva is veszélyes. Ha nem ijed meg a kemény UCLA védelemtől, akkor Gerharttal karöltve hazai pályán megverhetik az állami ellenfelet, nagy lépést téve ezzel a konferencia megnyerése fele. Ha a Wake Forest elleni zakó nem csúfítaná a Cardinal mérlegét, akkor akár merészebb álmokat is szövögethetnének, mondjuk a Top25-ről. De mint tudjuk az NCAA-ben sincs létjogosultsága a „Ha-val” kezdődő mondatoknak.

Air Force Falcons (3-1, 2-0) @ Navy Midshipmen (2-2)
Annapolis, Navy Memorial Stadium
Október 3. 21:30

A három katonai akadémia egymás elleni küzdelmei megkezdődnek a Commander-in-Chief’s trófeáért. Az NCAA kedvelők számára ez a trófea és a velejáró izgalom nem lehet újdonság. Az Air Force passzjátéka eléggé visszafogott, azonban eddig eléggé biztos. Tim Jefferson passzainak 65% sikeres, 2 TD passza volt, és eddig passzolás során nem veszítette el a labdát. De ahogy megszokhattuk a katonai akadémiáktól, általában nem a levegőben alapozzák meg támadásaikat, hanem a földön (ez elég vicces helyzet az Air Force-nál). E téren a Falcons nagyon el van eresztve. 6 olyan játékosuk van, kikre nyugodt szívvel lehet bízni a labdát, ebből két személy 200 yard fölött teljesít már – Asher Clark, Jared Tew. Védelmük is a helyén van, eddig egyik ellenfelüket sem engedték 20 pont fölé. Egy-egy komolyabb ellenfélnél a passz elleni védekezéssel meggyűlt a bajuk, de a futások ellen viszonylag jól védekeztek, ami számottevőbb lehet majd a Navy ellen. A Navy Midshipmennél hasonló helyzetről beszélhetünk. Bár eddig nekik nem volt annyira felhőtlen szezonunk, mint a Falconsnak. A szezont az Ohio State ellen kezdték, szoros meccsen vereséget szenvedtek, majd két hét múlva a Pittsburgh ellen nagyobb különbséggel kaptak ki. Ricky Dobbs valamivel bátrabban szeret passzolni, nem sokkal több sikerrel, mint Tim Jefferson. A Navynél ennek ellenére az irányító komolyabb fegyvertény lehet, mert futójátékban jobban kiveszi a részét, mint ellenfele irányítója. Dobbs, Marcus Curry és Alexander Teich 200 yard felett teljesítettek eddig a szezonban. Ebből a szempontból a Navy az AFA ellen is eléggé jól tudja majd alkalmazni a triple option-t. Védelem terén hasonló helyzetben van a Midshipmen. A futójátékra jól tud figyelni, azonban zavarba hozhatóak, ha a labda a levegőben keres célpontot. Azzal, hogy a két csapat hasonló játékstílussal rendelkezik, tehát erős futójáték, visszafogott passzjáték, eléggé kiegyenlített mérkőzésre számíthatunk. A kérdés az lesz, hogy ki miképpen tud reagálni a másik futójátékára.

Texas A&M Aggies (3-0. 0-0) @ Arkansas Razorbacks (1-2, 0-2)
Arlington, Cowboys Stadium
Október 4. 01:30

A rivalizálás újjászületik. Amíg a két csapat egy konferenciában játszott, addig ez a csata az NCAA legnagyobb, leghevesebb rivalizálásai közé tartozott. Aztán amikor az Arkansas 1991-ben átkerült az SEC-be, megszakadtak a kapcsolatok és úgy tűnt örökre elvész a hevesség a szomszédos államok csapatai között. Szerencsére a jelenlegi vezetők úgy gondolták szép bevétellel kecsegtet a hagyományok felélesztése, így 18 év után, a vadonatúj Cowboys stadionban újra összecsap a két gárda. Sajnálatos módom jelenleg egyik egyetem sem tartozik a liga élvonalába, de itt most nem is ez a fontos. A lényeg, hogy újra él a SouthWest Classic. Az örökmérleg 38-24-3 a Razorbacks javára és most is ők számítanak esélyesnek. Bobby Petrinoéknak visszaütött, hogy nagyon erős a menetrend, mert az SEC két élcsapata, az Alabama és a Georgia még nagy falat volt az épülő Hogsnak. Kijöttek a védelem hibái, amit a Ryan Mallett vezette offense egy idő után nem tudott feledtetni. A mostani ellenfél, az Aggies is inkább a támadóiban bízhat. Jerrod Johnson is bőven 300 yard felett passzolt eddig meccsenként, ráadásul interception nélkül. Szükség is volt sok passzra, mert a védelem finoman szólva is harmatos eddig a földműveseknél. Két igazi pass-heavy offense és két gyenge védelem fut tehát egymásnak az újjáéledő rivalizálás első felvonásán. Nehéz lenne megmondani ki jön ki jobban a várhatóan igen erős pontzuhatagból.

SMU Mustangs (2-1, 1-0) @ #11 TCU Horned Frogs (3-0, 0-0)
Fort Worth, Amon Carter Stadium
Október 4. 02:00

Újabb rivális csapatok találkozója. A két alakulat 1915 óta csap össze minden évben – eddig 6 alkalmat hagytak ki. A két egyetem egymástól 40 mérföldre helyezkedik el, a győztes Iron Skillet-et teheti be vitrinjébe. Az Iron Skillet története, hogy egyszer az egyik találkozó előtt az SMU szurkolók egy serpenyőben békacombot sütöttek, és a TCU drukkerek ezen felhúzták magukat. Végül pár szóváltás után abban állapodtak meg, hogy az eheti meg a békacombot, akinek a csapata győz. Ettől kezdve egy vas serpenyőt kap az az együttes, ki e találkozón győzedelmeskedni tud. Bár már nem játszik olyan játékos az SMU-nál, mint Doak Walker, azonban van egy jó elkapójuk Emmanuel Sanders személyében. Érdekesség, hogy bár yardok számában Sanders sok tesz a csapatért, korábbi évekkel ellentétben eddig még csak 1 TD-mal rendelkezik. Van még 3 jó képességű WR-ük, mégis öngyilkosság lenne, ha a TCU ellen a fekéllyel küzdő irányító, Bo Levi Mitchell helyettese a megszokott módon folyamatosan Sanders keresné. A futójáték kizárólag egy emberre épül, mégpedig Shawnbrey McNeal-re. 300 yarddal segítette eddig csapatát, és átlagosan 5 yardot tesz meg futásonként. Tehetséges srác, de önmagában kevés lehet majd a TCU védelme ellen. Eddig a Horned Frogs védelmükről jobban ismerhettük, ennek ellenére irányítójuk, Andy Dalton nagy érzi a labdát. 70%-ban sikeresek a passzai. A csapat jó futójátéka miatt nem kényszerülnek annyira a passzjátékra, nyugodt szívvel lehet Daltonra bízni ezt a feladatot. 3 remek futójuk van, kik közül eddig a legeredményesebb Joseph Turner – 220 yard, 6.9-es yard átlag, 4 TD. A futójátékot erősíti még az irányító is, Dalton, ki yardok tekintetében a második legtermékenyebb. A védelemről nem kell túl sokat mesélni. Virginia-t és a Clemson-t is 10 pont körül tudták tartani. Futó- és passzjátékokat jól megfogják, az elsőnél maximum 100 yardot engedélyeznek, utóbbinál pedig éppen hogy elérik az ellenfelek a 200 yardot. Az egymás elleni mérleget a TCU vezeti 40-39-7 arányban. Az idei évet sokan hasonlítják 2005-höz, mikor a TCU az Oklahoma-t verte e találkozó előtt 1 héttel, majd szenvedett kínos vereséget a Mustangstól. 2009-ben ez talán még nagyobb metodista csoda lenne..