A punt

A puntot az amerikai futball mellett használják a rögbiben, az ausztrál fociban (ahol a pontszerzés is a kézből való rúgáson alapul), és a kanadai fociban is. Ha a támadócsapat úgy látja, hogy kevés esélye van a támadás folytatására, és így is-úgy is az ellenfélé lesz a támadás joga, akkor inkább puntot választanak, hogy minél messzebbről kapja meg a másik csapat a labdát. Scrimmage play-ek során a puntoknál halad a legtöbbet a labda (NCAA-ben egy átlagos punt nettó - visszahordást is beleszámolva - hossza 35 yard), ebből következően ez a játék befolyásolja leginkább a mezőnypozíciót. Az alábbi táblázat elég jól szemlélteti, hogy mennyire fontos a mezőnypozíció a pontszerzés szempontjából. Az adatok nyilvánvalóan közelítőek, de a valóságot elég jól tükrözik.

Emiatt egy csapat sem engedheti meg magának, hogy ne fordítsanak kellő figyelmet a punt egységre. Nagyban megkönnyíti egy védelem dolgát, ha ellenfelüknek folyamatosan 80-90 yardos drive-okat kell vezetnie egy TD eléréséért, emelett rendkívül frusztáló az offense-nek, ha a saját end zone-ja torkában kapja meg a labdát. A puntolás hatékony fegyver lehet, ugyanakkkor katasztrofális eredményekkel is járhat, ha nem jól hajtják végre. Ha egy csapatnak megblokkolják a puntját, a mérkőzések 90 %-ban kikapnak. Egy TD-re visszahordott punt ugyancsak komolyan meg tudja változtatni egy mérkőzés arculatát.

Vannak persze ellenérvek is a puntolásra. Az NFL Films Presents című műsor egyik adásában mutatták be a Pulaski Academy nevű középiskolát, akiknek Bruins nevű focicsapata 2006 óta összesen kétszer puntolt (olyan meccsek végén, mikor a vezetést akarták megőrizni), mivel az edzők elmélete szerint még ha egyszer-egyszer nem is sikerül 4-re sem a first down, hosszútávon az átlagos hozama annak, hogy mindig 4 down áll rendelkezésre, kiegyenlíti ezt az alkalmankénti veszteséget. ITT lehet bővebben olvasni róluk, és az "anti-punt" teóriáról.

A punt egység
College-ban, és az NFL-ben a csapatok 85-90 %-a az ún. spread punt felálást használja. Ezt a következő ábrán láthatjuk:

A puntoló egység feladatát két jól elkülöníthető fázisra lehet bontani: a punter megvédésére (protection), és a visszahordás megakadályozására (coverage). A punt csapat elsődleges feladata az, hogy ne engedje megblokkolni a puntot. Először mindig ezt kell teljesíteni, a visszahordás megakadályozása csak ezután jöhet szóba. College-ban általában a minimum 37,5-38 yardos nettó átlagot szokták célként kitűzni. Még egyszer, a nettó hossza egy puntnak a rúgás hossza a LOS-tól (tehát nem a rúgás helyétől!) számítva, mínusz a visszahordás. A visszahordás átlagát igyekeznek 8 yard alatt tartani.

A nagyobb NCAA csapatok egyre több kezdőt alkalmaznak a special teamekben, ezek közül főleg a puntoló egységben. Ennek oka kettős: egyrészt ezzel is hangsúlyozzák, hogy ez az egység ugyanolyan fontos, mint az offense, vagy a defense. Másrészt sok játékos számára, aki az NFL-ben kívánja a karrierjét folytatni, de nem tartanak számon a posztja legjobbjai között, az jelentheti az 53-as keretbe kerülés, és az új karrier után való nézés közti különbséget, hogy mennyire hasznos special team játékos. Ezt a képességet pedig nyilvánvalóan úgy lehet fejleszteni, ha az egyetemi évek alatt részt vesznek a special teamekben. Ez előnyös az edzők számára is, hiszen így könnyebben tudják motiválni a srácokat, hogy 100 %-ot adjanak bele a speciális egységekben is.

A punt csapatok összeállítása minden esetben a specialistákkal kezdődik. A long snapper és a punter jelentik az alapot, amelyekre felépítik a punt egységet. Ezután a personal protector következik, aki a punt egység irányítója.

A punternek minden esetben a tökéletességre kell törekednie. Az ő atletikus képességei fogják meghatározni, hogy lehet e fake puntokat csinálni, és hogy mit tud kezdeni a rossz snapekkel. Ha a punter nem tud jól passzolni, akkor minden nap fejlesztenie kell ezen képességét, amíg legalább elfogadható szintre nem jutott ezen a téren. Természetesen az erős láb alapvetően fontos, képesnek kell lennie nagy, és pontos rúgásokat végrehajtania. A nagy rúgás kettős jelentést hordoz magában: a hossz mellett ugyanolyan fontos a hang time is, azaz hogy mennyit tölt a levegőben a labda. Egy rúgás lehet akármilyen hosszú, ha csak kevés időt tölt a levegőben, az nagyon megkönnyíti a visszahordók dolgát. A minimálisan elfogadott hang time 4.1 másodperc.

A long snappernek is perfekcionistának kell lennie, és ami talán a legfontosabb, nagyon konzisztensnek. Általában tight end, linebacker, vagy fullback testalkatú játékosokat szoktak kiképezni snappernek. A punter és a snapper közötti 15 yardos távolságot 0.8 másodperc, vagy annál rövidebb idő alatt kell megtennie a snappelt labdának, és a lehető legpontosabban el kell találnia a célpontot, ami általában a punter csípőjének rúgó láb felőli oldala.

A personal protector hasonló szerepet tölt be, mint a center az offense-ben, abból a szempontból, hogy az ő feladata azonosítani a látott frontot, és a megfelelő protection sémát behívni. Ha fake-et hívnak be az edzők, az ő dolga, hogy megállapítsa a return csapat felállásából, hogy az adott fake működhet e. Ha úgy látja, hogy nincs esély a first downra, akkor lefújja a fake-et, és elrúgják a labdát. A punter rúgó lábának oldalára áll fel, 5 yard mélységben a LOS-tól, kivéve, ha a saját 5-ösön belülről megy a punt. Ebben az esetben soha nem állhat fel 2 yardnál mélyebben az end zone-ban.

A gunner (nevezik még spearnek, vagy headhunternek) a legfontosabb pozíció a coverage tekintetében, vagyis a sikeres rúgás utáni visszahordás megakadályozásában. Ők az elsődleges tacklerek, vagyis ideális esetben nekik kell szerelniük a returnert. Defensive backek, wide receiverek, és running backek szoktak gunnert játszani.

A guardok szorosan a center mellett állnak, a lábujjhegyeik az ő sarka mögött vannak, kb. 10 centivel kijjebb. Fontos a méret, nem szabad hogy eltolják őket, de ugyanúgy részt kell venniük a coverage-ben is. Mivel a snappernek a jó snap mellett nem könnyű a blokkolással is foglalkoznia, ezért a guardoknak elsősorban neki kell besegíteni. A tackle-knek lényegében ugyanazon követelményeknek kell megfelelniük, mint a guardoknak, de ők nagyobb közt hagynak a guardok mellett, kb. 35-40 cm-t. A G-k, és a T-k a punt teamben általában fullbackek, tight endek, linebackerek, esetleg defensive endek szoktak lenni, mivel a támadó falemberek általában nem elég atletikusak a coverage-hez. A wingeknek a LOS mögött kell lenniük, a belső lábuk közvetlenül a tackle-k külső lába mögött van. Atletikusnak kell lenniük, hogy egy sebességből érkező rushert ki tudjanak tolni, és elég erősnek, hogy egy erőből próbálkozó power rushert is tudjanak kezelni. Emellett nekik majdnem olyan gyorsan kell lenniük, mint a gunnereknek, hiszen ők a másodlagos tacklerek, nekik kell megakadályozniuk a széleken történő hosszú visszahordásokat.

A másik fő punt felállásnak base punt formation a neve, ez ritkábban használt formáció. Ebben nincs gunner, helyettük a tackle-k mellett áll egy-egy kvázi tight end, és a wingbackek bejönnek a center két oldalára, ekkor rájuk upback néven hivatkozunk.


Protection
Ha a return csapat le akarja védekezni a gunnereket (akik érvényes elkapók), akkor 8 embert küldhetnek maximálisan a punt megblokkolására. Spread punt felállásban pontosan 8 ember van a protectionre, ez azt jelenti, hogy a long snappernek is részt kell vennie benne. A punt csapat kívülről befelé megszámozza a blokkolókat, ez az alapján osztják el, hogy kinek kit kell megblokkolnia. Ezért lehet látni sokszor, hogy a punt csapat tagjai mutogatnak a másik csapatban lévőkre; ilyenkor osztják el, hogy ki kit fog blokkolni. Az alap man protection séma szerint a wingek felelősek az 1-esekért, a tackle-k a 2-esekért, a guardok a 3-asokért, és a long snapper azért a 4-esért, amelyikért nem a personal protector. A personal protector általában a saját oldalán lévő 4-esért felel, de ez változhat is, ekkor a LS is vált.

Az ábrán látható az egyes emberek leosztása

A twistek, és stuntok ellen (ezekről bővebben ITT) az ún. vertical deep set technikát használják. Ez azt jelenti, hogy a snap után a snappert kivéve a falemberek, és a wingek behátrálnak, teret hagynak, és így veszik fel a rusholó embereket. Ez egészen hasonló a zone protectionhöz, amit egyes támadófalak szoktak alkalmaznak passzjátéknál. Fontos ugyanakkor, hogy ettől még a deep set nem lesz területvédekezés, csupán nem a snap előtti számok számítanak, hanem a twistek, stuntok végrehajtása utáni.

Egy egyszerű stunt felvétele

A legnehezebb blokk talán a snapperé, akinek a tökéletes snap után kell a 4-est megblokkolnia. Ne felejtsük, akármilyen rúgásnál tilos a derék alatti blokk! Ha a 4-est nem sikerül megblokkolni, akkor az katasztrofális következményekkel járhat, hiszen egyenes útja lesz a punter felé.

Természetesen lehet zone protectiont is alkalmazni spread punt felállásból, ekkor egész egyszerűen minden játékos a saját belső lábától a mellette lévő külső ember belső lábáig felelős. Ilyenkor kicsit nagyobb közöket hagynak egymás között a falemberek.


Coverage
Ha sikerült elrúgni a labdát, akkor jön a következő lépés, a coverage. A vertical set miatt a gunnerek felelőssége óriási, hiszen ők nemcsak hogy a snap pillanatában indulnak el, hanem a társaik még hátrálnak is a snap után. Emiatt jóval hamarabb fognak megérkezni a visszahordóhoz, akit egy az egyben tudniuk kell szerelni, mivel utánuk nagy holttér van. Előfordul, hogy double teamet kap a gunner, és ketten is zavarják őt. Ha ezt teszi a return csapat, akkor a gunnerek nehezebben jutnak el a visszahordóig, ellentételezésképpen a long snapper, és a protector azonnal elindulhat coverage-be, mivel csak 6 rusher van.

A punt coverage nagyon hasonlít a kickoff coverage-re (bővebben ITT). Ami általában mindenhol közös, az az, hogy a wingek a contain emberek, vagyis az ő dolguk befelé kényszeríteni a returnert, ezzel együtt nem engedni a visszahordót az oldalvonal mellett felgyorsulni. A többi ember feladata nagyon hasonló a kickoffhoz, ugyanúgy tartani kell a saját sávot, és zárni a folyosókat. Persze a részletekben elég sok variációs lehetőség van, és így ahány csapat, és meccs, annyi különféle coverage létezik. A következő ábrákon lehetséges coverage lehetőségeket mutatunk be, ha a labda a pálya közepe felé megy, illetve ha az oldalvonal és a hash mark közé.

1. Középre rúgott labda

2. Oldalra rúgott labda

A számok jelzik, hogy kinek hány yardra van a sávja a labdától.

Fake puntok
Az amerikai foci legizgalmasabb play-ei közé tartoznak a fake puntok, és field goalok. Jim Walden, aki a Washington State és az Iowa State vezetőedzője volt, ismert volt arról, hogy a lehető legkreatívabb módon használta ki a fake puntok/field goalok adta lehetőségeket. Néhány általa kidolgozott fake-et mutatunk most be. Walden a 2. számú irányítóját játszatta a personal protector poszton, de nem egyszer a kezdő QB volt a PP. Ez azzal az előnnyel jár, hogy egy direct snap után lényegében rendes passzjátékokat lehet használni egy biztoskezű passzolóval. Mivel a punter is érvényes elkapónak számít, ugyanúgy kaphat el passzt, mint a gunnerek. Ezt használja ki ez a play, amelyben a protector direct snapet kap (megjegyzendő, hogy ezt azért elég sokat kell gyakorolni, hiszen igencsak éles szögben kell a long snappernek snappelnie a labdát), majd a rusholó védelem mögé beszaladó punternek passzolja a labdát. Nem biztos, hogy elsőre látszik az ábrán, de a punt csapat itt shiftet is használt. A gunner a LOS mögé mozgott, míg a wingback feljött a vonalra tight endnek.

Egy másik fake-nél option futást csinál a protector és a punter egy direct snap után. Mivel a visszahordók az 5 érvényes elkapóra is kell hogy figyeljenek, illetve van egy returner is, maximum 5 emberrel tudnak nyomás gyakorolni a punterre. Ezt az 5 embert elég könnyen meg lehet blokkolni, másrészt nem valószínű, hogy lesz védő az option pitch-re beosztva.

Ha 10-emberes rush-t próbál meg a visszahordó csapat, akkor egyszerűen kiválasztják az egyik fake passzt, és megégetik őket. Előfordul, hogy a return egység csak mímeli az all-out rush-t, majd a snap pillanatában visszafordul pár ember, és levédekezik a fake-et. Erre azt a megoldást eszelte ki Walden, hogy a punterrel egy egyszerűscreen passzt dobatott a protectornak:

Ezek után többet valószínűleg nem próbálkoznak a 10-emberes rush-sal, vagy annak a fake verziójával. Ha mást nem is, azt mindenképpen elérik a sokféle fake-kel, hogy a return csapat nem tud elég figyelmet fordítani magára a visszahordásra, és az esetleges valódi punt blokkolására.

Zárszó
Bár a punt elég egyszerű play-nek tűnik, ahogy azt fentebb láthattuk, ebben az akcióban, és a hozzá tartozó "körítésben" is rengeteg részlet rejlik. A mezőnypozícióért folytatott harc sokszor háttérbe szorul, pedig a turnoverekhez hasonlóan ez a tényező is rendkívüli befolyással bírhat egy-egy mérkőzés végkimenetelére. Ebben a harcban a punt a legfőbb fegyver, így a jó punt egységgel rendelkező csapatok komoly előnyre tehetnek szert.

Írta Demeter Ádám