Csapatváltók - 1. rész

Az oldalon korábban megjelent cikkekben már boncolgattuk a "free agency" alapjait, illetve hogy mi várható a közeljövőben, most pillantsunk még egy kicsit vissza, és nézzük meg, kik azok, akiknél rosszul súgott az ügynök, visszafelé ívelt a karrier, vagy csak utolérte őket a balszerencse áradása, és új csapatuknál minden történt velük, csak jó nem. A legtöbben szabadügynökként igazoltak új kenyéradójukhoz, de azért előfordultak érdekes trédelések is, ezekről sem feledkezünk meg. A könnyebb átláthatóság kedvéért posztonként vesszük sorra azokat, akik leginkább vesztesnek érezhetik magukat, és bizony vannak bőven, akár egy teljes rostert kitennének, persze annak nagyobb a valószínűsége, hogy hamarosan őket teszik ki - bár ez többekkel időközben már meg is történt...

Irányítók - Kezdjük mindjárt a leglényegesebb poszttal, itt alighanem mindenki Brett Favre nevét említené meg először, hiszen a Packerstől a Jetshez trédelt játékosnak sem sikerült a váltás, inkább csak ártott a személyét övező legendának... Részben miatta bukott Mangini is, és a Jets elvesztette azt a Chad Penningtont, aki a rivális Dolphinst óriási meglepetésre a rájátszásba vezette. Most pedig a Jets olyan helyzetben van, hogy senki se tudja még, ki lesz náluk a kezdő QB 2009-ben, hiszen Favre papa azóta bejelentette, hogy most már tényleg végleg visszavonul. Szintén csak ártott megtépázott hírnevének Daunte Culpepper. Kétségtelenül voltak szép pillanatai a pályafutásának, de többen fognak a 0-16-ra emlékezni, mint a Vikinsgnál töltött "MVP" időkre - ezért teljesen felesleges volt visszatérnie. Kíváncsian várjuk, mit hoz számára a következő szezon, Linehan Detroitba kerülésével nagy esély van rá, hogy marad "Motorcity"-ben, az előző évnél pedig csak jobb jöhet! Ha már a Lionsnál tartunk, nyugodtan folytathatjuk a sort korábbi elsőkörös választottjukkal, igaz Joey Harrington már a Falcons mezét cserélte le a New Orleans Saints arany-fekete kompozíciójára, de az ő története sem egyszerű. Miután kirúgták Atlanta-ból, újra visszavették, majd megint kirúgták, végül 3. számú QB-ként végezte a Saints rosterén. Volt csapata szépen teljesít Ryannel az élen, így talán mégsem csak a fal volt a hibás a 2007-es szezonbéli szenvedésért. Szóval Joey szépen letornázta magát az egykori 1/3. draft pickből a futottak még kategóriába... De nem csak ő süllyedt le látványosan az évek folyamán. Mivel az újjáalakuló Miami Dolphins nem tartott rá igényt, így St. Louisba került Trent Green - úgy tűnik, tavaly kevés irányító volt képes a tükör elé állni, és beismerni, "már nem vagyok képes elit szinten űzni ezt a sportot, ideje félre állnom..." Green is három évre írt alá a Ramshez (csekély 9 millióért), aztán mire ment vele... Lehet túl sok ütés érte a fejét, és már nem képes észszerű döntéseket hozni, dehogy vele sem fog sikert sikerre halmozni a Rams, az fix. A Dolphins nem csak Greentől vált meg, hanem útilaput kötött az egyetlen győzelmét elősegítő Cleo Lemon talpára is, akit a Jacksonville Jaguars "fogadott be". Cleo barátunk nem akart backupnak egy szerinte reménytelen csapatnál maradni, inkább Garrard mögé szerződött 3 évre, 8,1 millióért. Láthattuk is a pályán, kétszer térdelni - a Dolphins pedig köszöni, de jól elvan nélküle is! Lemon jött, Quinn Gray pedig távozott a Jaguároktól, és ment a csoportrivális Coltshoz. Training camp után ki is rúgták, végül pedig a Chiefsnél kapott lehetőséget, volt is hét passza a szezonban - igaz, ebből egyet touchdownra váltott. Ennél Gray és ügynöke biztos többre számított a szezon előtt... Végül emlékezzünk még meg Brooks Bollingerről is, aki helyett a Vikings inkább az újonc John David Booty-t választotta, így került szabadügynökként a Dallas Cowboys csapatához, ahol Romo sérülése után szerepet is kapott - de csak jól leégette magát...

Támadó falemberek - A tackle poszton játszók közül kevés embert lehet kiemelni, Kwame Harrist semmiképp, mert az, hogy ő még kezdő lehetett valahol, az abszolút siker az esetében!:) De azért vannak páran, például Shane Olivea, akit a Chargers ebrudalt ki, pedig őt sokan kezdő szintű játékosnak tartották. Le is csapott rá a New York Giants, de nem voltak vele megelégedve, és mivel állandóan "maródi" volt, a szezon előtt sérültlistára (IR) tették, igaz később Olivea elérte, hogy inkább szerződést bontsanak vele, de azóta se láttuk a pálya közelében. Mint ahogy Todd Wade is parkolópályára került - a Redskinsnél megbízható backupként szerephez jutó játékos egyszer csak az utcán találta magát. Mikor Maurice Williams egész szezonra szóló sérüléssel kidőlt a csatasorból, a Jaguars leigazolta helyére Wade-t, de annyira nem voltak vele megelégedve, hogy végül egy hónappal később egy sokadrangú corner miatt tették ki a szűrét, pedig mindannyian láthattuk, hogy az a Jaguars támadófal ezer sebből vérzett... Olyannyira híján voltak falembernek, hogy Jordan Blacket is leszerződtették. A korábban a Chiefsnél stabil kezdő játékos kálváriája a Houston Texanshoz történő igazolásával kezdődött, innen került Jacksonvillebe, de a 29 éves játékos nem tudta visszafordítani a folyamatot, innen már a süllyesztő a következő állomás. L.J. Shelton sem járt túl jól, ő a Dolphinsnál volt stabil kezdő, és abban a hiszemben távozott San Diegoba, hogy ezzel ő járt jól, mert jobb cserének lenni egy erős csapatnál, mint kezdőnek egy 1-15-ös alakulatban. Végül megint csak Big Tuna (Bill Parcells) csapata örülhetett... A guardok közül is van pár jelöltünk, kezdjük talán Alan Fanecaval. Hiába a vaskos szerződés, a parádés futást segítő blokkolásai, és az újabb Pro Bowlt érő teljesítmény, hisz' az ex-csapattársak büszkén villoghatnak egy újabb gyűrűvel - szerencsére Fanecanak is van már egy korábbról, de biztosak lehetünk benne, az idei Super Bowl-on irigykedve figyelte a régi társakat. Hasonlóan rosszul érezhette magát Sean Mahan is, aki a Buccaneerstől került a Steelershez, de csapnivaló center volt Pittsburghben, így "visszaküldték" Tampa-ba, és Justin Hartwig kapta a posztját. Biztos eldörzsölt pár könnycseppet a döntő után... Jacob Bell sem örülhetett túlságosan tavaly, a Rams gyorsan lecsapott a tehetséges falemberre a szabadügynökpiacon - mert valahol el kellett kezdeni a támadófal újjáépítését -, de Bell nem járt jól a váltással, excsapata, a Titans, a legjobb mérleggel rendelkező csapat lett az NFL-ben, míg új kenyéradói a... khm... 2. legrosszabb mérleget tudhatják magukénak... És akkor mit mondjon Rex Hadnot? Ő 2007-ben a Miami O-line egyik legjobbja volt, de nem bízott a csapatban, és inkább jó pénzért a Brownshoz igazolt, hogy majd most jönnek a sikerek, nos a döntés nem őt igazolta, a Miami nélküle is ott volt a rájátszásban, a Browns pedig vele sem jutott el oda (sőt, gyorsabban és mélyebbre süllyedtek, mint a Titanic). Ezek után Mike Wahle esete ugyanez, csak pepitában - Wahle évekig meghatározó tagja volt a Panthers támadófalának, ám úgy tűnik, köszönik, de jól megvannak nélküle Carolinaban. A rájátszás nélküle is sima ügy volt a Párducoknak, nem úgy a Seahawks csapata számára, akik többéves állandó playoff részvételük után a negyedik legrosszabb mérleggel fejezték be a 2008-as szezont. Essen még szó egy centerről is (na jó, Mahan is az elvileg), John Wade Tampaból ment át a nyugati partra, Oaklandbe. Bár sokáig a Bucs kezdő centere volt, és elvileg személye erősítés kellett volna, hogy legyen a Raiders elég szerény képességű támadófalában, de nem így történt. Tampaban mondjuk nem sírnak utána, a helyére igazolt Jeff Faine pompásan bevált.

Futójátékosok - Nos, itt már van bőven esély a csemegézésre, korábbi nagynevű játékosok szorultak perifériára, míg jó pár feltörekvő társukról derült ki, hogy mégsem lehet rájuk csapatot építeni...Nem mindenkiből lesz Michael Turner. Shaun Alexander neve egykoron ugyan még Turnerénél is szebben csengett, de mára megkopott a régi hírnév, Seattle-ből távoznia kellett, és bár a Redskinsnél kapott egy apró esélyt, de ez a 11 cipelés, 24 yard nem fog aranybetűkkel bekerülni a nagykönyvekbe - jó eséllyel utoljára láthattuk a profik között. A Seahawks Alexander helyére Julius Jonest szerződtette, a korábbi Cowboys sztárfutótól várták, hogy "feltámassza" a gyengélkedő futójátékot. Nem sikerült neki. 2, azaz kettő futott TD-je óriási csalódás, és játéka sem túl biztató a jövőre nézve, pedig 4 évre írt alá (12 millióért). Még a végén lecserélik egy frissen draftolt újoncra... DeShaun Foster sem volt felhőtlenül jó kedvű, mikor Carolinaban közölték vele a rossz hírt, hogy nem vele képzelik el a csapat jövőjét, de viszonylag hamar talált magának új csapatot a San Francisco 49ers "személyében". Viszont gyakorlatilag csak akkor játszott, mikor Frank Gore sérülés miatt nem tudott pályára lépni, és bár nem volt rossz, de jó sem. Szerződése a szezon végeztével lejárt, talán backupként még szóba jöhet, de nagy pénzeket már nem fog keresni. És akkor azt ne is említsük, hogy a Panthers futógépezete milyen is lett nélküle, mert biztos elsírja magát... Volt azért, aki még nála is rosszabbul járt. Kevin Jones évekig a Lions kezdő futója volt, még akkoriban, amikor nem a 0-16-os mérleg volt a kitűzött céljuk. Tavaly már a Chicago Bears színeiben feszített - 109 yardot (ennyit futott össze a szezonban). Mikor egészséges volt, sem tudott hasznára lenni a csapatának, pedig idén eléggé futásorientált csapatként működött a Bears. Jövőre nagyon nehéz dolga lesz, ha csapatot akar találni... Hasonló cipőben jár Jesse Chatman is, egy újabb félresiklott karrier... Chatman Miamiban még kezdő is volt, mikor Ronnie Brown sérültlistára került, de nem tudott a lehetőségből profitálni - a Jetshez igazolt, de a szezon kezdete előtt egy héttel négy meccses eltiltást kapott doppingolásért. Visszatérése után sikerült is 8 kemény yard-ot összefutnia... De ne hagyjuk ki az egykori Bengals csodafutót, Rudi Johnsont se, akinek Tatum Bell nem csak a táskáit csórta el, hanem a jószerencséjét is - mással aligha magyarázható ez a rettenetes szezon. Ő is a Lions történelmi tettének részese, pár szög az ő tulajdonát képezte azokból, amik a Detroit koporsójába bele lettek verve. Jövőre várhatóan már nem találkozunk vele, kijátszotta magát a ligából. Még említésre méltó Samkon Gado neve is, ő Miamiban elég jó kiegészítő ember volt, a Ramsnél 2 cipelés, 4 yard "díszeleg" a neve mellett, igaz, csupán 1 mérkőzésre nevezték. Chris Brownt még ennyire sem, a Titansnél több szép meccset megélt running back tavaly a Texanshoz igazolt, de még az alap szakasz kezdete előtt lesérült. A fullbackek közül Thomas Tapeh járt a legrosszabbul. A szabadügynökpiac egyik első szerződtetése volt a korábbi Eagles játékos, aki a Vikings jövőbeli fullback-jeként Peterson előtt törhette volna az utat. De elfelejtett egy fontos dolgot közölni a munkáltatóival, év eleji térdműtéteit elhallgatta, ez pedig nem szép dolog, fel is bontották a szerződését. Mivel ebben a ligában elég fontos tényező a bizalom, Tapeh azóta sem talált magának csapatot, és jövője a profik között hatalmas kérdőjel. Mike Bell sem tudott új lendületet adni (pálya)futásának, a szép denveri éveket minimális játékidő követte New Orleansban, négy meccsen láthattuk, igaz a Lions ellen azért futott egy TD-t (na jó, ez azért nem akkora hőstett...).

Elkapók - Itt több olyan játékos is van, akit sérülése akadályozott meg abban, hogy jó teljesítményt nyújtson, elég csak Drew Carterre gondolnunk, aki nagy reményekkel érkezett a Pantherstől Oaklandbe, de súlyos sérülése miatt nem tudott bizonyítani. Súlyos sérülésből épült fel Chad Jackson, akivel a Patriots nem rizikózott tovább, a Broncos adott neki még egy esélyt, egyelőre még korai lenne leírni. Brandon Lloyd is hivatkozhatna a sérüléseire. de a Redskinstől a Bearshez igazoló játékos akkor sem volt meggyőző, mikor ép és egészséges volt, hol vannak már azok az egykezes elkapások, nem igaz? Ha már a Bearsnél járunk, folytassuk a sort Marty Bookerrel. A Miami jövőbeli terveibe nem fért bele, ezért "hazatért" Chicagoba, ahol karrierje legrosszabb szezonját produkálta, alig 200 yard, és mellé igen halovány teljesítmény. Lassan 33 éves lesz, aligha lesz több dobása, főleg, hogy már nem is szerepel a Chicago jövőbeli terveiben (nemrég kirúgták). Eddie Kennison neve sem hoz már tűzbe senkit, a Chiefs egykori ikonja tavaly még egy meccs erejéig szerencsét próbált St. Louisban, de azóta már a nyugdíjas évein töri a fejét. Javon Walker is a visszavonulást fontolgatja, a green bay-i, denveri évek már tovatűntek, Oaklandben semmi nem jött össze a megaszerződésen kívül, egyetlen jó meccse volt egész szezonban, a többin vagy csak szenvedett, vagy nem is lépett pályára, és állandóan a médiában szerepelt, vagy mert csúnyán megverték Vegasban, vagy azért, mert elege lett mindenből (a Raiders fanoknak meg belőle). De nem csak ő volt alaposan túlfizetve. Jerry Porter elkívánkozott Oaklandből, sikeres csapathoz kívánt igazolni, ehhez képest semmivel sem jutott előrébb, de legalább zsíros szerződést kapott, idén 11 elkapása volt, mielőtt sérültlistára került volna, és mindegyik elkapására jut 1 millió dollár gázsi, gondolom azért nem ez lebegett a Jaguars vezetőinek szeme előtt, mikor több, mint 30 millió dolláros szerződést kötöttek vele. 180 yard, 1 TD, siralmas. Ki is rúgták néhány napja. Hasonló sorsra juthat Ernest Wilford, a Jaguarstól a Dolphinshoz szerződő elkapó. 3 elkapás, 25 yard, a szezon nagyrészén még az aktív listára sem került fel, ehhez képest 4 évre 13 millió dolláros szerződés köti a Dolphinshoz. Biztosak lehetünk benne, hogy már nem sokáig. Ugyanez igaz lehet Donté Stallworthre is, aki a Patriots csapatát hagyta ott, és írt alá a Cleveland Brownshoz. Ízlelgessük a számokat, 7 év, 35 millió dollár... nem semmi szerződés! Ez sem jött be a Brownsnak, bár kétségtelen, a kudarc egyik oka a sok sérülés, de ez Stallworthnél nem újkori jelenség, és kizárt, hogy a márciusi közel 5 milliós bónuszt kifizessék neki, kereshet magának megint új csapatot. Ebben már Travis Taylor is nagy gyakorlattal bír, miután megfordult Carolinaban, végül csak partra sodorta a balszerencse az Erie-tó mellett, Detroitban. Bár 2000-ben elsőkörös pick volt, erre azért végképp nem szolgált rá!:) Egy másik első körben draftolt játékos is a lejtő aljára került. Troy Williamson a Minnesota elsőszámú elkapójaként alaposan leszerepelt, de a Jaguars adott neki még egy esélyt (és a Minnesotanak egy 6. körös draftcetlit cserébe), ezt meg is hálálta... mivel is? 5 elkapás, 30 yard. Szép volt Troy! Nyugodtan lehet a sérülésekre fogni, kifogásokban mindig is bővelkedett a repertoár. (A Vikings szerencsére nem panaszkodik, Williamson helyén az új célpontjuk, Berrian majdnem 1000 yardig jutott.) Említsük meg még Darrell Jacksont is. A Seahawksban még sikeres elkapó kálváriája a 49ersnél kezdődött, és a Broncosnál csúcsosodott ki, végül már csak a pálya széléről nézhette, hogy is vette át a helyét villámgyorsan Eddie Royal, és hogy ő miért is nem volt képes így játszani soha... Majd talán jövőre máshol megint szerencsét próbálhat, ha egyáltalán kell valahova. A fentebb említett játékosokkal ellentétben Bryant Johnson szezonja nem volt tragikus, bár a sérülések őt sem kerülték el, de így is 500 yard felé jutott, még 3 touchdown is összejött neki. A San Francisco elsőszámú elkapóként tekintett rá, és bizonyára élvezi még a bizalmat, de nem lehetett könnyű látnia, ahogy Breaston átvette a 3. számú elkapó helyét Arizonaban, és több, mint 1000 yardig jutott - no és persze a többi Cardinals játékossal egyetemben ott lehetett a Super Bowl-on...

Tight endek - Igen jó kérdés, hogy Jeremy Shockey jól járt-e azzal, hogy a Giants eltrédelte a Saints csapatához. Ez a tréd elvileg elsülhetett volna jól is... A Giants nélküle nyerte meg az előző SB-t, és úgy tűnik, tényleg nem volt jelentős fogaskerék a gépezetben, hisz idén is az NFC egyik legjobb csapatát alkották Eli Manning-ék, és ugye immár teljesen Shockey nélkül. Azért 480 yardot elkapott New Orleansban is, de TD már nem ékesíti a statisztikáit, 2 elvesztett fumble viszont igen. Kétségtelen, hogy nála sokkal rosszabbul járt Bubba Franks. Miután kitették a Packerstől, próbált új esélyt találni magának (még csak 30 éves), és a Jets sikerekkel kecsegtető hely volt, kár, hogy egy hónappal a szerződtetése után ledraftolták Dustin Kellert, aki végül teljesen kiszorította a csapatból (ahol eleve ott volt még Chris Baker is a tight end poszton). Ben Utecht is szomorkodhat kicsit, az egykori Colts backup tight end 3 éves, 9 millió dolláros szerződésért váltott a Bengals csapatához, de eddig úgy néz ki, a váltás nem járt a várt eredménnyel, nagyon gyenge szezont zárt mind a Cincinnati, mind Utecht. Jövőre, ha visszatér Palmer, talán már több esélye lesz bizonyítani, de addig is egy dolog biztos, a Coltsnál nem hiányzik senkinek sem. Anthony Bechtről sem lehetünk túl jó véleménnyel, egykori elsőkörös választottként immár kijelenthetjük, teljesítményével nem szolgált rá draftpozíciójára, a Bucsból is kiszorult, és a Ramsnél sem vált be, karrierje (ha ezt annak lehet nevezni) legrosszabb évén van túl. Ben Troupe helyzete sem túl rózsás, a Titansnél is csak a cserepadig vitte, de távozása után már nem tudott stabil helyet találni magának, a Tampa gyorsan megszabadult tőle, a Raiders pedig nem a legjobb hely napjainkban (főleg, hogy eleve van egy Zach Millerjük). Pedig Troupe még csak 26 éves...

Védő falemberek - A védelemre áttérve kezdjük a defensive endek között a vizsgálódást. Vajon megérte a Washingtonnak, hogy 2. körös picket adott a Miaminak, Jason Taylorért cserébe? Aligha... A probowler játékost és táncparkett gurut sérülések hátráltatták, ráadásul nélküle is jól teljesített a Redskins védelme, most pedig nagy eséllyel visszavonul az egykori All-Pro játékos. Antwan Odom csillaga a Titansnél ragyogott fel, és egy jóféle "pass rusher" defensive end mindig érték a szabadügynökpiacon, Odomot is megkereste jónéhány csapat (pl. a Vikings is), neki sikerült a leginkább szétesőben lévő Bengalshoz elköteleznie magát. Most évekig élvezheti a vaskos szerződés gyümölcsét, és nézheti a rájátszásban a Ravens és a Steelers csapatát, mert aligha lesz velük partiban a Cincinnati az elkövetkező időszakban... Erasmus James a 2005-ös drafton volt 1/18-as pick, a sok sérülés miatt a Vikings egy 7.! körös pickért adta tovább a Redskins csapatának, ahol 5 mérkőzésre volt nevezve, de játszani nem nagyon játszott (0 tackle), szezon végén el is lett bocsájtva... Régi csapattársa (még a minnesotai időkből), Spencer Johnson azt gondolta, a Billsnél majd több szerepet kap, hát, nem kapott, ráadásul a Buffalo a remek szezonkezdést követően látványos összeesésbe kezdett, amiből a védelem is alaposan kivette a részét... Chartric Darby is stabil backup DT lehetne sok csapatnál, de ő pont a Lionst választotta, ráadásul 3 évre írt alá, most még két évig csóválhatja a fejét, hogy miért hallgatott az ügynökére, és hogyan üsse el ezt a két - várhatóan szenvedéssel teli - évet. Maradt volna inkább Seattleben... És ha már átváltottunk a fal közepén helyet kapó D-Line játékosokra, a legnagyobb csalódás Dewayne Robertson. A Jetstől érkezett falember küldetése a futás megállítása lett volna, de olybá' tűnik, ez manapság lehetetlen feladat Denverben, illetve jó kérdés, ha nem ő van a falban, vajon mennyi futott yardot nyel be a védelem? (Valószínű NFL rekord közelében lenne ez a szám.) Márciusban állítólag 17 millió dollárnyi juttatás ütné a markát - ha akkor még rosteren szerepelne a neve. Azért kár lenne, ha ő is eltünne a süllyesztőben...

Linebackerek - Kezdjük a sort azzal, aki visszavonult, majd meggondolta magát, és érez még annyi erőt magában, hogy nekifusson még legalább egy évnek. Igen, Dan Morganről van szó, a korábbi Panthers játékos úgy igazolt a csoportrivális Saintshez, hogy ott gyakorlatilag semmit sem csinált az említett visszavonulásán kívül... Pár napja a liga visszahelyezte az aktív játékosok közé, New Orleansban pedig tárt karokkal fogadták. A Carolina nem volt tétlen, ha már elment Morgan, jött helyette Landon Johnson, 3 évre 10 millió dollárért. A "problémás" linebacker a Bengalsnál stabil kezdő volt évekig, nos, a Panthersnél messze nem az. Az elenyésző játékidőért cserébe a rájátszásban való szerepléssel vígasztalódhatott, ami elnézve a Bengals szereplését, elég komoly vígaszdíj! (Kár, hogy végül súlyosnak tűnő sérülést szenvedett...) Kawika Mitchell jó példa rá, hogy van az a pénz, amiért érdemes elhagyni az SB-győztes csapatot. 5 évre 17.5 millió dollár nem rossz pénz egy hamincadik évét taposó linebackernek. Kár, hogy az új csapat, a Buffalo Bills messze van a rájátszástól, saját csoportjában is csak utolsó lett, míg a Giants Mitchell nélkül is száguld tovább... Victor Hobson a Jetsnél évekig stabil kezdő volt, de tavaly mennie kellett, a Bengals rossz döntés volt részéről, ez gyorsan kiderült, végül a sok sérülés miatt Arizonaba került, és a Cardinals csapatával eljutott az SB-ig, kár, hogy ebben a történelmi tettben gyakorlatilag zéró szerepe volt... Derek Smith is hasonló utat járt be, ő a 49ersnél volt évekig kezdő, majd a Chargershez igazolt, itt aztán csak kudarc érte, végül ő is a sérüléseknek köszönhetően kapott még egy szerződést, méghozzá a Dolphinstól, de szerepe neki sem volt több, mint Hobsonnak a Cardsnál. Ha már Cardinalsra visszatértünk, azért volt valaki, aki joggal irigykedhetett, méghozzá Calvin Pace - Mitchellhez hasonlóan őt is vonzotta a sok pénz, nem is játszott rosszul a Jets színeiben, de azért csak lemaradt a playoffról, míg a régi haverok, Dansby és Hayes ott voltak Tampaban... Dontarrious Thomas sem ilyen szezonról álmodott, úgy került a 49ershez, hogy akár még kezdő posztot is kaphat, de nem így lett, sőt, szezonkezdéskor elküldték - végül a Vikings "visszacsábította" magához, de ennek leginkább E.J. Henderson korai sérülése volt az oka. Ryan Nece-nek is úgy tűnt, teljesült az álma, a félresikerült tampai évek után újra kezdő linebacker lehetett valahol, de nagy árat fizetett érte, többek között a Lions szurkolók neki hála visszasírták Boss Baileyt. Pedig nem volt kirívó a játéka, épp olyan rosszul játszott, mint társai a védelemben. A Lions minden valószínűség szerint fiatalításba kezd, senki ne lepődjön meg, ha ő lesz ezen project egyik első áldozata. Bár már nem fiatal, azért még mindig képes magas szinten játszani Zach Thomas, igaz vegyes érzései lehetnek a veterán linebackernek, hisz nélküle is szépen muzsikál a Dolphins védelem, míg új csapata, a Super Bowl-ra is esélyesnek tartott Dallas csúfosan elbukott a szezon végén. Azt már elhatározta, hogy még jövőre is játszani szeretne, és abban is biztos, hogy ezt nem a Dallas színeiben akarja megtenni. És még egy név a végére, aki joggal verheti a fejét a falba: Demorrio Williams. Stabil kezdő volt a Falconsnál, a Chiefsnél már nem az (jó, ebben a sérülések is szerepet játszanak). Ráadásul ex-csapata szárnyal, és évekig tényező lesz az NFC-ben, a Kansas pedig most dőlt dugába, és még évekig építkezni fog, mire sikereket könyvelhet el. Szóval, parádés váltás volt!

Cornerbackek - Az utóbbi évek egyik legrosszabb cseréjét láthattuk, mikor DeAngelo Hall Oaklandbe került. Az Atlanta a legjobbkor szabadult meg tőle, a lehető legjobb árért, a Raiders az egyik legjobban fizetett cornerback-ké tette, de még a szezont se tudta befejezni náluk, kivágták mint macskát... A Redskinsnél vígasztalódhatott, de ez az év nem az ő éve volt. Mint ahogy nem Drayton Florence éve. Tény, a 6 év, 36 millió dollár egy újabb szépen megkomponált szerződés, és valljuk be, újabb milliók, amiket kidobtak az ablakon... A Jaguars védelmének talán leggyengébb tagja úgy süllyedt egyre mélyebbre, ahogy csapata a power ranking-eken... Jövőre már nem is fogjuk a Jacksonville mezében látni. Szintén csekély az esélye, hogy Travis Danielst viszontlássuk. A Browns trade keretében szerezte meg a Dolphinstól (Big Tuna egy isten!!), és bár ne tette volna... Egy gyenge secondary még gyengébb láncszeméből végül padkoptató lett, és aligha számítanak rá jövőre. Bizonytalan a sorsa Brian Kellynek is, a jobb sorsra érdemes veterán a Lions secondaryben próbált bizonyítani, kevés sikerrel. Anno Tampaban is kiszorult a kezdőből, de Detroitban Marinelli számított rá. Nos, csodát ő sem tudott tenni, de mielőtt újabb milliókat kellett volna neki kifizetni, megvált tőle a csapat. Ugyanígy tettek Leigh Boddennel is, a "Shaun Rogers tréd" keretében Detroitba kerülő cornerback még szezon előtt olyan bizakodó volt, hogy négy évvel meghosszabbította szerződését (27 millió dollárért), lehet nem volt a legjobb döntés részéről, időközben a Lions ugyanis úgy döntött, inkább felbontja ezt a kontraktust. Azért azt el kell ismerni, ő volt az egyetlen épkézláb ember a Lions secondaryben, így neki biztos lesznek kérői az offseasonben. Ricky Manningnek sem jöttek össze a dolgok, Chicagoból St. Louisba tette át a székhelyét, és bár a Bears secondary idén nem volt túl acélos, de a Rams hasonló csapatrésze sem, ráadásul mint csapat a Chicago sokkal jobban muzsikált, mint a St. Louis. Manningnek lett volna esélye, hogy végre bizonyítson, de ez a Rams mezében eleve kudarcra volt ítélve. A sérültlistára kerülés pedig csak hab a "tortán". Természetesen nem maradhat ki a lista végéről Adam "Pacman" Jones neve, az egykori Titans játékos Dallasban sem tudott változtatni az életvitelén, a sokadik esélyét játszotta el, aligha kap még egyet...

Safety-k - A liga egyik legrosszabb secondary részlegét a Denver Broncos adja, Champ Baileyn kívül csupa kétbalkéz játékos a tagja, köztük a Pantherstől érkezett Marquand Manuel és a csoportrivális Chargerstől elzavart Marlon McCree. Manuel még nem is volt annyira szörnyű, és ő legalább nem sérült le állandóan, mint McCree, aki akkor se volt meggyőző, mikor teljesértékű munkát végzett... A sérülések tettek keresztbe Mike Dossnak is. Az egykor a Colts csapatában szebb napokat látott strong safety sorozatos sérülései után már nem fért be a Vikings terveibe, akik inkább draftoltak a helyére egy újoncot Tyrell Johnson személyében. Ezek után a Bengalsnál próbált szerencsét, de ott sem járt sikerrel. Ha újra 100%-os lesz, talán valahol még szóba jöhet a neve,de erre ne fogadjunk nagy tétben. Chris Crocker nevét sem biztos, hogy látjuk még NFL meccsen. 2007-ben még Atlantaban idegesítette a szurkolókat, mióta eljött onnan, jobb a secondary is - az idei szezont Miamiban kezdte, hasonló szurkolói megnyilvánulások mellett, elküldték, és láss csodát, a Dolphins secondary sokkal jobb lett... Jelenleg a Bengals secondaryt "erősíti", de minden bizonnyal ez csak átmeneti állapot. Nem különben Terrence Holt esetében, az ex-Arizona játékos egy kisebb chicagoi kitérő után decemberben szerződött le a Szentekkel, pedig már a Cardinals színeiben is botrányosan gyenge teljesítményt nyújtott... Nos, New Orleansban sem váltotta meg a világot, jövőre már ne számítsunk a játékára a profik között. Stuart Schweigert barátunk november közepén - amikor már a leglaikusabb nézőknek is feltűnt a Detroit "anti-perfect" szezonra való törekvése - két évre kötelezte el magát a Lionshoz. Nem hiszem, hogy bővebben elemeznünk kellene ezt a döntést, az ex-Raider safety biztos örül, hogy egyáltalán valahol még kapott egy öltözőszekrényt. Lelke rajta... Szomorkodhat viszont Dwight Smith, a balhés safety eljátszotta minden esélyét Minnesotaban, kivágása után hazatért Detroitba, ahol 2 évre 5 millió dollárért gyakorlatilag "levezetni" akart. Semmi pluszt nem tudott hozzátenni a rendkívül gyengus Lions védelemhez, végül a sérültlistán végezte, és a kivágás sorsára jutott. Pedig egykor 2 interceptiont is TD-re váltott a Super Bowl-on, "így múlik el a világ dicsősége"... Kár érte. De nem csak ő "nyúlt" csúnyán mellé a váltáskor, Sammy Knight is úgy érezheti, a rövidebbet húzta... A veterán safety alapember volt a tavaly rájátszásba jutó Jaguars védelemben, de azután váltott a Giantshez, ahol csak epizódszerep jutott neki, és végül sérültlistán végezte. Bizonyára nem erről álmodozott, mikor az SB-győztes alakulatot választotta, de Gibril Wilson megüresedett helye végül nem általa lett betöltve. Szívás! És ha már Gibrilnél járunk, ő lett az egyik legjobban fizetett safety a ligában a maga 6 év / 39 millió dolláros szerződésével, ráadásul top 10-be került, ha a szerelések számát nézzük (volt dolga a Raiders védelemben, az már egyszer biztos), a teljesítményére nem is lehet panasz, mégis, hamar kifakadt, hogy nem érzi jól magát Oaklandben, és hiba volt, hogy idejött. Naná, hogy az volt, de New Yorkban már nem hiányolják. Szenvedj csak Oaklandben, Gibril!

Rúgójátékosok - Végezetül essen pár szó róluk is. Az ex-Seahawk Josh Brown az egyik legjobban fizetett rúgójátékossá avanzsált tavaly, kár, hogy nem sok öröme volt új csapata, a St. Louis Rams játékában. Pedig több csapat is küszködött "kicker-gondokkal", belegondolni is hátborzongató, hogy mi lett volna, ha például a Saints csapatát választja, és akkor nem lett volna arrafelé olyan "Gramaticus" a helyzet... Punterek közül több játékost is kiemelhetünk, Derrick Frostot egy újonc miatt rúgták ki Washingtonból, és aztán a Packersnél se vált be, Dirk Johnson se a Bears, se a Cardinals csapatánál nem tudott megragadni, míg Ryan Plackemeier a Seattle mezét cserélte le a Washington mezére, hogy aztán szezon végén onnan is elküldjék. Hiába, na, a Redskinsnek az előző szezonban nem volt szerencséje a punterekkel...

 

Tóth László (Go Vikings!)