Heti körkép - AFC - 11. hét

AFC East

Újabb játékhetet tudhatunk magunk mögött, nézzük mik történtek az AFC East-ben.

A játékhetet a Miami Dolphins kezdte Carolnia-i vendégjátékával. A Dolphins pár nappal a mérkőzés előtt tette sérültlistára Ronnie Brownt, a „wildcat nagymesterét”, evvel a mozdulattal nagy mértékben csökkentve is esélyeit arra, hogy győzelemmel térjen haza a Bank of America Stadiumból. Ricky Williams végül zsinórban második 100 yard feletti meccsével, és 3 TD-jével behúzta a mérkőzést a floridaiaknak, de így is volt bőven min izgulni. Igazi sérüléshullám sújtotta a Delfineket, Jason Ferguson NT azóta követte is Brown-t az IR listára, de megsérült a center, a cserecenter, a right tackle és így tovább... Evvel a győzelmével a Miami végre .500-ra alakította a mérlegét, és még mindig van esélye arra, hogy a rájátszásba jusson, bár ennyi sérülés után csoda lenne, ha tényleg bejutnának.

Nem sikerült jól Perry Fewell debütálása a Buffalo Bills élén, hiszen csapata 18-15 arányban alulmaradt a Jacksonville Jaguars-szal szemben. Pedig voltak nagyon szép momentumai a Bills-nek, több olyan dolgot véghez vittek, ami nem sikerült az elmúlt mérkőzéséken. Aránylag sikeresen megállították MJD-t, hisz annak 25 futásból elért 66 yardja messze nem nevezhető jó átlagú futásteljesítménynek. Az, hogy így is futott egy TD-t (idei 13.át), amellyel karriercsúcsot állított be, az már más lapra tartozik. Bills oldalon is született azonban rekord, Terrell Owens végre olyan teljesítményt nyújtott amilyet mindenki várt tőle, 197 elkapott yardjával oroszlánrészt vállalt a Bills offense teljesítményéből, 98 yardos elkapott TD-jével pedig egyrészt karrier csúcsot állított fel, másrészt  megszerezte a Buffalo történetének leghosszabb elkapását. Rossz hír viszont, hogy a Bills rookie falembere, Eric  Wood kifejezetten csúnya lábtörést szenvedett, így idén már ő sem léphet pályára többet. A Miami ellen tehát megint új felállású támadó fallal fog próbálkozni a Bills...


Az AFC East hete stílusosan egy csoportmérkőzéssel, nevezetesen a New York Jets- New England Patriots összecsapással ért véget. Az igazi AFC East fanok nyilván emlékeznek még a két csapat legutóbbi találkozására, akkor Rex Ryan és a Jets örülhettek jobban a végén. A mostani mérkőzésre azonban merőben ellenkező előjelekkel érkezett a két csapat. A mérkőzés nem kezdődött jól a Jets szempontjából amikor Leigh Bodden megszerezte a mérkőzés első interceptionjét, amellyel meg sem állt a Jets end zone-jáig. Bodden-nek kifejezetten jó napja volt, hisz 3 interceptionjával személyes csúcsot állított fel. Ebből az adatból is következik, hogy Mark Sancheznek nem volt éppen jó mérkőzése, 4 interceptiont dobott, és még egy fumble is fűződik a neve mellé. Rex Ryan kitart Sanchez mellett, elmondása szerint nem attól fog fejlődni, hogy a pálya mellett tart egy táblát, de a Jets HC-ja is érzi, hogy nincs minden rendben a támadó oldalon, és mostantól aktívabban fog részt venni a támadó játék formálásában. Patriots oldalon ki kell emelnünk még sok rajongó kedvenc 83-asát, Wes Welker egyenesen káprázatos formában játszott, 15 elkapás 192 yardért, kifejezetten megsüvegelendő teljesítmény a szívós elkapótól. 5 szerzett labda, és ilyen támadó teljesítmények mellett nem csoda, hogy végül a New England Patriots diadalmaskodott 31-14-re.

AFC North

Visszapillantó:

Fekete vasárnap az AFC North-ban. A Cincinnati Bengals váratlan, 20-17-es vereséget szenvedett az Oakland Raiders vendégeként. Különösen fájó a kudarc, hogy a csapat kezében volt a siker, de mintha kissé kiengedett volna a hajrára, márpedig az NFL-ben a legjobb csapatoknak is minden egyes riválist, még az alsóháziakat is komolyan kell venni, csak akkor lehet nyerni! Ugyanakkor nem fizetett drága árat a fiaskóért a Bengals, hiszen nagy riválisa, a Pittsburgh Steelers hosszabbításban 27-24-re alulmaradt meglepetésre a Kansas City Chiefs otthonában. A Steelers ugyanazon két oknál fogva kapott ki, mint az előző 3 alkalommal: nem tudja befejezni a mérkőzéseket, továbbá a speciális egysége katasztrofális a kickoff coverage terén. A Ravens viszont nem okozott meglepetést, azaz idomult ellenfele játékerejéhez, de ahogy ebben az idényben erősebb vetélytársak ellen mindig történt: vereséget szenvedett. Ezúttal a Coltstól 17-15-re. Jegyezzük meg, hogy az elmúlt két játéknapon a Ravens egyetlen TD-t ért el, pedig a Colts és a Browns védelme messze nem elitkategória. A Browns talán utoljára lépett pályára igazán komoly győzelmi reményekkel, de az utolsó utáni pillanatokban végül 38-37-re kikapott idegenben a Detroit Lionstól. A Barnák támadói a szezon során először jó teljesítményt nyújtottak, de most a védelem nem volt a pályán. A Barnák a 2. negyedben 21 ponttal is vezettek, ezt sikerült elherdálni a végére...

Válaszok:

Cincinnati Bengals:
- Larry Johnsont nem megoldásnak szerződtette a Bengals Cedric Benson sérülése okán, hanem vésztartaléknak. Ez tisztán kiderült a Raiders ellen, hiszen mindössze kétszer kapott labdát a meccsen. Viszont Bernard Scott megoldás, amíg nincs Benson. Az újonc futó élete első kezdése alkalmával több mint 100 yardot hozott, egyúttal jól mutatja, hogy a Cincy támadófala milyen fantasztikus munkát végez futásblokkolás terén.

Pittsburgh Steelers:
- Nem Donovan Woods a megoldás a special teamben. Hiába rúgták ki Arnold Harrisont és hozták helyette Woodsot, a Steelers ugyanúgy megengedett egy kickoff return TD-t aktuális riválisának, amely a meccs végén végzetesnek bizonyult. A nyitóplayben történt TD során ismét számos elhibázott szerelési kísérletet láthattunk. A Steelers elmúlt 5 meccsén 4. TD-jét szenvedte el kezdőrúgás után... Az idény előtt kivágott Anthony Madison éppen ebben nagyon jó, s most bánhatja a Steelers, hogy nem tartotta meg, ráadásul, amikor a Browns megvált Madisontól, akkor sem nyúltak utána, így most 3 játékost is próbálgatnak, hogy vajon tudnának-e segíteni a játék ezen elemében a Steelersnek...

Baltimore Ravens:
- Billy Cundiff sem jelent megoldást. A rúgó ugyan 6-ból 5 mezőnygólt értékesített, ami nem is rossz, csakhogy 30 yardról elhibázott egyet a 3. negyed végén, amikor a Ravens vezetett 15-14-re. És bizony épp ez a 3 pont hiányzott a Hollóknak, hiszen két ponttal maradtak alul, márpedig 30-ról egy NFL-rúgónak illik bevágni a lasztit. Akárhogy is nézzük, Cundiff sem tűnik biztosabb rúgónak, mint a múlt héten kirúgott Steve Hauschka.

Cleveland Browns:
- Quinn életében először nyújtott igazán jó teljesítményt az NFL-ben, de tegyük hozzá, a nem túl veretes Lions-védelem volt a túloldalon. A kidőlt Steve Heiden TE hiányában mindössze egyetlen sikeres TE-passz volt, azaz úgy tűnik, újabb seb esett a Browns támadóin, viszont Reggie Hodges kifejezetten jól helyettesíti Dave Zastudilt, hiszen 6 puntjából 4-et is a 20 yardos vonalon belülre rúgott.

A hét támadója:

Brady Quinn, Browns QB - Quinn először játszott NFL-szintű irányítóként. És még ha az ellenfél védelme is kellett ehhez, a 304 passzolt yard és a 4 TD akkor is megsüvegelendő. A teljesség igényével írjuk le, hogy 2 futásból további 4 yardot szerzett.

A hét védője:

Ray Lewis, Ravens ILB - Ray Lewis hétről hétre ámulatba ejtő. Nemcsak a parádés statisztikák miatt, hanem egyszerűen vezér. Nélküle a Ravens védelme nem biztos, hogy több lenne egy átlagos egységnél, de vele olyan fantasztikus tettekre képes, hogy 17 ponton tartsa a Coltsot. Ebből 8 szereléssel és egy kiharcolt fumblival vette ki a részét.

A hét újonca:

Bernard Scott, Bengals RB - Élete első kezdése alkalmával a ligában 21 kísérletből 119 yardot futott a labdával. Továbbá 3 elkapásból további 32 yardot szerzett, így kijelenthető: nem rajta múlott a Bengals sikere. Szóba jöhetett volna Mohamed Massaquoi, de a Browns elkapójánál, aki 5 elkapásból 115 yardot és 1 TD-t szállított, azért került előrébb Scott, mert neki ez első kezdése volt, azaz tényleg igazi újonc volt, míg Massaquoi azért az újonc éve ellenére komoly szerepet kap az idény elejétől kezdve.

Előretekintés:

Ismét AFC North Showdown! A Bengals-Browns meccsre ne vesztegessünk túl sok szót, már az meglepetés lenne, ha a hazaiak a félidőig nem döntik el a meccset. Viszont a Ravens-Steelers derbi csodálatos lesz, mint mindig. Egy éve mint két elitcsapat találkoztak a csoportgyőzelemért, akkor az volt a nagy tét, de ha lehet, most még nagyobb a tét: az életben maradás! Megjósolhatatlan összecsapás. Az egyik oldalról hiányozni fog Troy Polamalu és Chris Kemoeatu, míg a Madarak Terrell Suggs és Fabian Washington hiányát lesznek kénytelenek megoldani. A sérültek mind-mind komoly előnyt jelentenek a másik félnek, de mint látható ebben is egyenlő az állás, így hát dőljünk hátra és élvezzük a csontzenét!

Kihagyott extrapontok:
- A Steelers ebben az idényben 8. alkalommal kapott TD-t returnből. Ez franchise rekord, bár elég kétes értékű... Még van 6 meccs, hogy meg is döntsék a csúcsot.
- Oakland fekete város a Bengals számára. A franchise történetében még soha nem tudott nyerni Oaklandben. Bár most a kezében volt a meccs, végül ezúttal is vereséggel hagyták el a Fosztogatók otthonát.

AFC South

A héten az AFC South csapatai nem kímélték a gyenge idegzetű szurkolóikat, de végül a Texans kivételével ismét mind győzelmet arattak.

A Colts visszalátogatott a franchise egykori otthonába, és ha nehezen is, de veretlenül távozott. Az indianapolisi profi football csapat - ahogy Baltimore-ban nevezik a Coltsot - most kivételesen nem a támadóival, hanem a védőivel nyerte meg a mérkőzést, és ez volt a csapat idei 6. olyan győzelme, amin a különbség 7 pont vagy annál is kevesebb volt. A Colts futójátéka önmagához és az ellenfélhez képest ez alkalommal elég elfogadható volt, és a támadók ismét 50% feletti sikerességgel váltották a harmadik próbálkozásokat 1st downná, de mégis csak 17 pontot tudtak elérni. Ennek az oka a turnoverek voltak. Hiába haladtak meggyőzően a pályán 3 alkalommal is eladták a labdát, ebből az egyik alkalomnál a tight end Tom Santi alig pár yardra az endzonetól ejtette ki a labdát. Santinak elég érdekes mérkőzése volt. Gijon Robinson sérülésével ő kapta meg a 2. számú tight end szerepkört és mivel Dallas Clark az egész meccsen csupán egyetlen passzt kapott, így az ő szerepköre nagyon megnőtt. Santi nagyon jól is kezdte a mérkőzést szép elkapásokkal és nagy ütközésekkel, de volt a már említett redzone-béli fumble-je, és más esetekben is hiába kereste Peyton Manning, többször is rossz route-ot futott és a meccs végére Manning elég ideges volt a rossz kapcsolat miatt, de a tavalyi MVP nem csak ezért lehetett ideges, mivel hiába voltak a passzainak több, mint 70%-a sikeres, 2 alkalommal eladta a labdát. Az előző meccsekhez hasonlóan a fiatal elkapók közül Manning most is a már másodéves Garcont favorizálta, aki ezt egy TD-vel és élete első 100+ yardos meccsével hálálta meg. Ha a Colts a téma, akkor általában nem sok szó esik a védelemről, de ezen a meccset mindenképp ők nyerték meg. Egyetlen alkalommal sem engedték a Ravenst touchdownt szerezni, kivédekeztek 3 kísérletet a saját 1 yardos vonalukon illetve Gary Brackett csinálta a győzelmet jelentő interceptiont a saját redzonejukbanm és így Peyton Manningnek nem kellett győztes drive-ot vezetni az utolsó percekben köszönhetően még egy korábban kihagyott Ravens field goalnak. A Colts nem „szép” vagy nagyarányú győzelmeket arat, de nyer és 10-0-al áll egy újabb csoportgyőzelem kapujában.

Hiába volt a 3 meccses győzelmi sorozatm a Texans ismét kikapott így visszaesett a már szokásos 50%-os mérlegére, és egy meccs hátrányba került a Jaguarshoz képest a csoport második helyéért és egy potenciális wild cardért folytatott versenyben. A Houston ismét nem bírt számottevő futójátékkal és ismét meggyűlt a baja az ellenfél futójátékával. Chris Johnson levédekezése másoknak is komoly gondot okozna, de a Texans nem készült fel rendesen Vince Youngból sem, aki nem passzaival, hanem futásaival emelkedett ki és az így megtett 73 yard több, mint azaz 57, amit a Texans futói együttesen tudtak megtenni. Young alig passzolt 100 yardnál többet, de kiosztotta az újonc Kenny Britt életének első touchdown elkapását. Emellett Youngnak nem volt interceptionje, csak egy futás utáni fumble-je, amiből Kris Brown kihagyott field goalja miatt nem kapott pontot a Houston. Kris Brownnak nem csak ez az egy hibája volt a mérkőzésen, hiszen az utolsó másodpercekben még esélyt kapott, hogy kiegyenlítsen és hosszabbításra mentse a mérkőzést, de ahogy a Colts elleni meccsen, ez alkalommal se tudott élni a lehetőséggel és így ismét 3 ponttal maradt alul a Texans. Az erős pass rush ellenére Schaubnak sikerült kiegyenlítenie az erőviszonyokat a Titan futógépezetével, így végül a két rúgó Kris Brown és Rob Bironas közötti különbség döntött. Bironas előbb egy 50 yardos field goalt rúgott be, majd egy 53 yardossal szerezte meg a győzelmet a Titansnak. A Titansnak ez volt a 4. győzelme egyhuzamban, így a 0-6-os kezdés után már majdnem beérte a Texanst. A héten a Texans a Coltsal fog játszani és próbálja elkerülni, hogy ismét negatív mérleggel álljon, míg a Titans az Arizona ellen próbálja folytatni a remek sorozatát.

A Jaguars ismét csak nyögvenyelősen nyert egy biztosnak tűnő mérkőzést, de amíg nyernek és playoffot jelentő pozícióban vannak, addig ez nem sok embert zavar. Ez a meccs ízelítőt adhatott, hogy mi vár majd a Jaguarsra és David Garrardra, ha valaki igazán felkészül és sikeresen megfogja Maurice Jones-Drewt. Garrardnak ismét nem játszott kiemelkedően, volt egy fumbleje és egy interceptionje is, de amikor igazán kellett, ismét végigvezetett egy drive-ot, aminek segítségével ismét győzedelmeskedett a Jaguars. A védelmet tekintve megmutatkozott a Jaguars nagy gyenge pontja, a secondary. A Jaguars elszenvedte a franchise történetének legnagyobb touchdownját, amikor Terrell Owens begyalogolt egy 98 yardos touchdownnal, de a védelem most képes volt több turnovert is összehozni emellett, ha a Bills sérülésektől sújtott támadófala kellett is, de John Henderson 2 sacket is összehozott. A Jaguars nagyon kétarcú csapat, de egyelőre ilyen vagy olyan módon, de nyerik a meccseiket és a legjobb helyzetben tartják magukat az év végi Texans-Dolphins-Colts-Patriots elleni sorsdöntő meccsekig.

AFC West

Eredmények:

Denver Broncos - San Diego Chargers 3-32
Oakland Raiders - Cincinnati Bengals 17-20
Kansas City Chiefs - Pittsburgh Steelers 27 - 24

Denver Broncos

A Denver finoman szólva is mélyrepülésbe fogott. A 6-0 utáni 0-4-es folytatás egészen a tavalyi év végét idézi, amikor a szezon végén zsinórban három meccset leadva maradtak le a rájátszásról - akkor még - Mike Shanahan fiai. Nem csak a pályán vannak gondok, az oldalvonalon is összetűzések történtek a csapat egyes tagjai között a Chargers elleni hazai mérkőzés során, ami a legbiztosabb jele annak, hogy valami nagyon nincsen rendben. A védelem majdnem 30 pontos átlagot enged az ellenfeleknek az elmúlt négy meccsen, azután hogy ezt megelőzően kiváló, meccsenkénti 11-es átlagot tudtak produkálni. Az offense se hozza azt a konzervatív, de magabiztos játékot, amit eddig megszokhattunk tőlük. A meccset Kyle Orton sérülése miatt Chris Simms kezdte meg irányítóként, a három évvel ezelőtti súlyos sérülése után először kezdő QB-ban láthatóan már a meccs elején se volt sok bizalma McDaniels-nek, az első drive-ban sorozatban 7 handoffal kezdett Simms. Ezt követően első passzkísérleténél egyből csődöt mondott, a Chargers kiváló OLB-je, Shaun Phillips ütötte ki a kezéből a labdát, amit Paul Oliver safety szedett össze. Ebből a labdabirtoklásból rögtön TD-drive-ot vezetett a San Diego. A pályára visszatérő Broncos offense már tisztán mutatta ekkor a zavar jeleit, 2 büntetés és egy sack mellé 2 rövid passz járult, mielőtt el kellett puntolni a labdát. Újabb Chargers pontszerzést követően egy ugyancsak sikertelen Denver drive következett, és ekkor - igencsak megkérdőjelezendő módon - McDaniels HC lecserélte Simms-et, és behozta a sérült Ortont, aki ugyan sokkal kompetensebb játékot mutatott, de a csávából ő se tudta kihúzni a csapatot. Kérdés, hogy ha McDaniels ennyire nem bízik Simms-ben, akkor miért kellett őt kezdetni, és végleg lerombolni az önbizalmát a korai cserével; másrészt Kyle Ortont sérült bokájával játszatni -még ha főleg shotgunban is kapta a snapjeit - is komoly kockázat volt. A fő gond természetesen az, hogy McDaniels ezzel azt közvetíti a csapat, és a szurkolók felé is, hogy döntésképtelen volt egy ilyen fontos kérdésben. A csere után még volt sansza a csapatnak meccsben maradni, de Knowshon Moreno a gólvonal közelében elejtette a labdát, és a célterületre bepattogó játékszert a vendégek szedték össze, így touchback után ők jöhettek. Bár a fumble igazán a határeset kategóriába tartozott, és videón is visszanézték Hochuliék, egyértelmű bizonyíték hiányában nem lehetett megváltoztatni a döntést. Ezzel végleg elszálltak a Broncos esélyei, ezek után már csupán egy csapat volt a pályán. Amennyire optimista volt a csapat hangulata a szezonnyitó nyerő széria folyamán, annyira aggasztó a jelenlegi helyzet a morált tekintve. Bár morális válságról egyelőre nem beszélhetünk, a vereségek kezdik a felszínre hozni a rejtett feszültségeket. Moreno fumble-je után a partvonalon Brandon Marshall vonta kérdőre az újoncot, ami után Moreno ellökte magától a meccsen három elkapást jegyző elkapót. A meccset követő interjúk során Marshall elmondta, hogy nem bánta meg az általa generált vitát, mitöbb társaitól is elvárná, hogy több érzelmet, több tüzet mutassanak a mérkőzések alatt. Edzője, McDaniels sem érezte különösebben aggasztónak az esetet, sőt ő maga is belekeveredett egy kisebbfajta "thrash talk"-ba a bemelegítések alatt a Chargers LB-ivel. A Broncos-nak megoldást kell találnia problémáira nagyon sürgősen, hiszen most már nemhogy nem biztos rájátszás-résztvevők, hanem a wild card helyért is meg kell küzdeniük. Jelenleg az összes csapatrészben komoly javítanivaló van. Nem sok idejük lesz gondolkodni, hiszen hálaadásnapi mérkőzésen találkoznak a New York Giants-szel november 26-án.

Kansas City Chiefs

A Chiefs a forduló legnagyobb meglepetését okozva hosszabbításban legyőzte a bajnoki címvédő Pittsburgh Steelers-t, amely egyben Todd Haley személyes "visszavágója" is volt a februári Super Bowl vereségért, amelyet az Arizona offensive koordinátoraként szenvedett el. Az első félidő, bár a Chiefs szerezte az első pontokat, nem úgy alakult, hogy itt bajnokverés lesz. A több ezer Steelers-szimpatizáns által is megtöltött Arrowhead stadionban Matt Cassel az első félidőben mindössze 4 sikeres passzt tudhatott a magáénak 35 yardért. Az egyedüli Kansas City pontokat a special team szerezte, a nyitó kickoffot hordta vissza Jamaal Charles touchdownra, mattolva ezzel a Steelers horrorisztikusan gyenge kickoff coverage egységét. Ezek után viszont a Steelers vette át a mérkőzés irányítását, Roethlisberger 2 TD-passza (Ward és Miller voltak az elkapók) mellé Jeff Reed rúgott be egy mezőnygólt, míg a Chiefs offense képtelen volt ritmusba lendülni, így a csapatok 7-17-es állásnál vonulhattak az öltözőbe. A szünet után egy egészen más KC offense jött fel a pályára, Cassel klasszisokkal jobb teljesítményt nyújtott, mint az első félidőben. A csapat iszonyatos küzdelem révén kiegyenlített, 4:54-el a vége előtt egy rendkívül okos, és merész játékhívással Cassel találta meg az end zone-ban Jamaal Charles-t egy shovel pass-al. A mérkőzés után az irányító elmondta, hogy miután megkapta play-t Haley-től, csak annyit mondott, hogy "touchdown", annyira biztos volt benne, hogy be fog jönni a játék. Ezzel sikerült a hosszabbítást kicsikarni, jöhetett a hirtelen halál. A pénzfeldobást a Steelers nyerte, de Roethlisbergerék nem tudtak élni a lehetőséggel. A támadássorozat harmadik play-ében a Steelers irányítója fejsérülést szenvedett - valószínűleg agyrázkódást kapott Big Ben - miközben egy futás közben becsúszás helyett fejjel előre vetődött, és eltalálta egy védő térdét. Az érkező Charlie Batch ugyan eljuttatta a Steelers offense-t a Kansas City 35 yardosára, de onnan már csak visszafele haladtak Mewelde Moore -3 yardos futása révén. Az 55-56 yardos mezőnygólt nem merte Mike Tomlin bevállalni, inkább elpuntoltatta a labdát Daniel Sepulveda-val, a touchback után a 20-asról jöhetett a Chiefs offense, és Chris Chambers, akit két incomplete passz után talált meg Cassel, és a Főnököknél  harmadik meccsét játszó játékos ismét nagy play-jel hálálta meg a belévetett bizalmat, egy 61 yardos elkapás után a 4 yardoson találta magát a Chiefs. Haley-ék ezek után már nem kockáztattak, egy időkérés után mezőnygólt rúgattak Ryan Succoppal, és Mr. Irrelevant nem is hibázott 22 yardról. Nem lehet szó nélkül el menni az eddig csupán epizódszerephez jutó Andy Studebaker OLB játéka mellett, aki élete első kezdésén rögtön 2 interceptiont is szerzett. Ezek közül az egyiket 96 yardra hordta vissza, kishíján TD-t csinált saját end zone-jából a fiatal játékos, aki az egykoron az USA-ban igen híres autógyárosok, a Studebaker testvérek leszármazottja. Ezzel a Chiefs idénybeli harmadik győzelmét szerezte meg, és bár a rájátszásra már csupán matematikai esélye van a csapatnak, a fiatal gárdának, és vezetőedzőjének nagyon jól jött az önbizalomnövelő győzelem. A Főnökök legközelebb a csoport élén álló San Diego csapatához látogatnak, és bár a Chargers jóval esélyesebb náluk, azért egy bajnokot megverő csapatot ne írjunk le.

Oakland Raiders

A csoport, és a hét másik nagy meglepetését a Raiders okozta, akik kissé szerencsés körülmények között, de abszolút megérdemelten nyerték meg első meccsüket az irányítóváltás után. A Kansas City meccséhez hasonlóan az Oakland Cincinnati elleni összecsapása se úgy indult, hogy a nyugati csapat lesz a nyerő. Sőt, a Bengals nagyon simán el tudott lépni az elején, két kiválóan felépített drive-ot egyaránt egy Palmer futott TD-vel fejeztek be. Ezzel Palmer az első Bengals QB lett 1979 óta, aki egy meccsen két TD-t szerzett lábon. Eközé ékelődött be egy labdavesztés is tőle, a Raiders egyik idei felfedezettje, a strong safety Tyvon Branch kényszerítette fumble-re a kiváló irányítót. Ezt a Raiders gyorsan meg is köszönve két play-jel később egy elejtett snap révén visszaadta a labdát a Cincinnatinek. Az oaklandi védelem ezek után felszívta magát, és a mérkőzés hátralévő részében átvette az irányítást a Bengals offense-e felett, és a továbbiakban csupán egy mezőnygólt engedtek a csíkosoknak. Tették ezt annak ellenére, hogy a védelem egyik vezéralakja, Richard Seymour alsó hátsérülés miatt az első negyedben elhagyta a pályát, és ezután nem is tért vissza a rutinos védőfal-ember. Hosszú távon vélhetően nem fog gondot okozni a sérülés, minden valószínűség szerint csütörtökön játékra kész állapotban lesz Seymour. A defense remek teljesítményének köszönhetően a Bruce Gradkowski által első alkalommal vezérelt offense fokozatosan araszolva hozta közelebb a Bengals-t. Először az első félidő végén sikerült pontokhoz jutnia a csapatnak, amikor Gradkowski Zach Miller TE-nek adott 10 yardos TD-passzt egy 72 yardos drive végén. 4 másodperccel a vége előtt még megpróbálkoztak egy 57-yardos mezőnygóllal, amit Sebastian Janikowski mellérúgott. A következő játékrészben a Raiders kezdett visszahordással, egy 50-yardos FG révén 4 pontra dolgozták le hátrányukat. Ezt követően adok-kapok jellegű csata bontakozott ki, igazán egyik offense se talált fogást a másikuk defense-én - kivéve egy 61 yardos Bernard Scott futást -, egy Shayne Graham mezőnygóltól eltekintve sokáig nem sikerült a támadóegységeknek pontokat szerezniük. 2 perccel a meccs vége előtt a Raiders egy Huber-punt után saját húszasán kapta meg a labdát 7-pontos hátrányban, muszáj volt TD-t szerezni. A csapat abszolút nem a 2 minute drive-jainak effektivitása révén ismert, így legalábbis szkeptikusan várták a szurkolók a támadássorozatot. Végül vért izzadva, többek között egy 4. és 10-es szituációt megoldva sikerült bejuttatni a labdát az end zone-ba, Murphy kapta el a kiegyenlítést jelentő TD-passzt fél perccel a meccs vége előtt. A pontszerzést követően a kickoffot Andre Caldwell hordta vissza, a rookie Brandon Myers hátulról kiütötte a labdát a kezéből, amire rá is tudott vetődni, a meccs legnagyobb special team játékát bemutatva ezzel. Mivel az eset a Cincinnati 17-esén történt, rögtön mezőnygól távolságba kerültek a hazaiak, a 33 yardos FG-t magabiztosan értékesítette Janikowski. A hátralévő kevés időben már nem tudtak visszakapaszkodni Palmerék, egy "Hail Mary" kísérlet után Nnamdi Asomugha húzta le a hosszú passzt. A győzelmet a Raiders nyáron elhunyt csapattársuk, Marquis Cooper emlékének ajánlották (már a szezon előtt eldöntötték, hogy ezen a mérkőzésen adóznak a kiváló special teamer emlékének), a game ballt is Cooper családja kapta meg. A Raiders hasonló helyzetben van, mint a Chiefs, a rájátszásról már nem igazán érdemes álmodozniuk, ezzel együtt a szintén fiatal csapatnak minden győzelmet meg kell becsülni. A Raiders hálaadásnapon Dallas-ba látogat, ahol egy kissé felemás Cowboys fogadja őket.

San Diego Chargers

Ladainian Tomlinson elmondta, hogy a megszokott lassú szezonkezdet után senki nem pánikolt a csapatban, tudták, hogy csak idő kérdése, hogy változzanak a dolgok. A hit, és a kitartás meghozta gyümölcsét, a Chargers megverte a Broncos-t, így a szezon során először sikerült átvenniük a vezetést az AFC Westben. Mind említettük, a Broncos jelenleg válságban van, és a zavaros irányítókérdés is a kaliforniaiak malmára hajtotta a vizet; mint Shawne Merriman elmondta, készen álltak Ortonre és Simms-re is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kezdő Simms-t kétszer sackelték hat passzkísérlet során, és a pánikszerű húzással beállított Orton se tudott semmiféle momentumot generálni első, 38 yardos passzától eltekintve. Végül mindössze három kapott ponttal hozta le a meccset a vendégvédelem 4 labdaszerzéssel és három sackkel megfűszerezve, ami megsüvegelendő teljesítmény. A védelem legjobbja az a Kevin Burnett volt, aki hárommeccses kihagyását követően remekel a Chargers D magjában, 7 tackle, és 2 sack fűzödik az ILB neve mellé. Rivers, bár idei legkevesebb passzolt yardját (145) szerezte, hatékony volt, 22 passzát 77 százalékos pontossággal juttatta célba. Ami miatt Rivers-nek nem volt szüksége nagy játékokra a levegőben, az a San Diego futójátéka, aminek nem találta az ellenszerét a Broncos, 203 yardot szerzett a San Diego a földön, a konzisztens futásokkal tudták kontrollálni az órát, és esélyt sem adtak a Denvernek az esetleges felzárkózásra. A mérkőzés előtt Josh McDaniels és Shaun Phillips kisebb szóváltásba keveredett, Phillips a meccs után nemes egyszerűséggel "nagyképű kis s*gg"-nek nevezte az edzőt. Némi üröm is vegyült a Chargers-örömébe, a kezdő jobb tackle Jerome Clary bal bokájában megsérült az egyik szalag, és a játékos IR-listára került. A helyére a rutinos, 36. születésnapját éppen pénteken betöltő Jon Runyant igazolta le a csapat. Runyan karrierje zenitjén kiváló játékos volt, de a sérülések az elmúlt években már komolyan hátráltatták, és 192 egymást követő kezdés után az Eagles kirúgta őt. Így miután végre valószínűsíthető az edzésbe visszatért Nick Hardwick játéka, a várttal ellentétben ismét nem lehet teljes a San Diego támadófala. De elnézve a csapat jelenlegi formáját, ez nem kellene hogy gondot okozzon. Az a gárda, amely át tudta vészelni kezdő centere, és nose tackle-j elvesztését, az várhatóan nem fog megzuhanni egy RT elvesztésétől sem. A pályán kívül is történtek események, a közismerten kissé túlzottan arrogáns emberként számon tartott Antonio Cromartie a meccset követő éjszaka egy san diego-i bárban fejbe vágott valakit egy pezsgősüveggel, ami miatt eljárás alá helyezték. Ezektől eltekintve a San Diego erősebbnek tűnik, mint eddig bármikor a szezon során, csapat legyen a talpán, aki megállítja őket.