Vikings:
Lions:
Bears:
Packers:
A hét támadójátékosa:
A hét védőjátékosa:
A hét special teamere:
A hét újonca:
Nem számítottak vereségre a nyitányon a Cowboys szimpatizánsok, de az előszezonban is szemmel látható gondok a támadófallal megint kiütköztek. Tony Romo teljesítményére nem lehetett panasz, a gyenge fal mögött is csaknem 300 passzolt yarddal zárt, jelentős hiba nélkül zárta a meccset. Legfőbb társa természetesen Miles Austin volt, a friss szerződéssel rendelkező sztár WR úgy tűnik ott folytatja idén ahol tavaly abbahagyta, 146 elkapott yardja és TD-je erről tanúskodik. Mellette még az újonc Dez Bryant játéka volt dícséretre méltó. A futójáték nem volt kimagasló, Marion Barber és Felix Jones szinte hajszálpontosan ugyanolyan számokat hozott össze, Tashard Choice kevesebb lehetőséget kapott, a félidő végi elvesztett fumble-je pedig mint később kiderült, a mérkőzésbe került a Cowboysnak. A támadófalra áttérve a fő gond a jobb oldali tackle posztján van, Marc Colombo hiánya nagyon szembetűnő, az őt helyettesítő Alex Barron folyamatos büntetéseivel, és gyenge játékával leginkább az ellenfelet erősíti. A védelmen nem múlt semmi, nem engedtek TD-t a Redskinsnek ami igencsak dícséretes. A futást jól megfogták (a falban Jay Ratliff hozta a megszokottat, Igor Olshansky szintén jól játszott, a linebackersor közepén pedig Keith Brooking és Bradie James tette a dolgát), míg DeMarcus Ware állandóan ott loholt McNabb nyakában. A secondary-re sem lehet panasz, különösen Mike Jenkins és Alan Ball kiemelendő. A special team már nem volt ilyen rózsás, a kicker David Buehler 34 yardról hibázott, és a visszahordások sem úgy sültek el ahogy szerették volna a texasiak. Összegezve elmondható, hogy a Dallas kis túlzással saját magát verte meg, a fumble return TD, a kihagyott field goal, és a rengeteg büntetés megpecsételte sorsukat.
Nagy érdeklődés övezte a Perry Fewell-vezette új defense bemutatkozását New Yorkban, és nem kellett csalódniuk a szurkolóknak. A D-line szinte régi fényében tündökölt, állandó nyomás volt Matt Moore-on (Justin Tuck, és Osi Umenyiora is hozta magát, Mathias Kiwanuka tündökölt, és a fal közepén Chris Canty és Barry Cofield is kiváló teljesítményt nyújtott), és a futás ellen is a vártnál jobban teljesítettek. A linebackersor nem keltett feltűnést, ami ezesetben pozitív kritikának fogható fel, bár DeAngelo Williams leghosszabb futása (tulajdonképpen az egyetlen hosszú futás ami összejött a Panthersnek a meccsen) leginkább Jonathan Goff lelkén szárad. A secondaryt elnézve hatalmas a fejlődés tavalyhoz képest. Terrell Thomasról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, Corey Websterre sem lehet panasz, safety poszton pedig Deon Grant, Antrell Rolle és Kenny Phillips első ránézésre jól kiegészítik egymást. A védelem után természetesen a támadók következnek. Itt már nem ilyen rózsás a helyzet, de azért komoly szidalmazástól nem kell tartaniuk a Giants fanoknak. Ha csak a statisztikáját nézzük meg Eli Manningnek akár még kétségeink is támadhatnának a 3 interception miatt, illik azonban megjegyezni hogy az első kettőről egyáltalán nem tehetett, hiszen a labdavesztést a szerencsétlenül felpattant labda okozta, a harmadikról pedig csak részben. Az elkapóknál Hakeem Nickset emelik égbe a szurkolók (jogosan) 3 touchdownja miatt, de mellette Mario Manningham és Steve Smith is hozzátette a magáét a győzelemhez. A futójáték az első félidőben nem működött, a másodikban már megfelelő volt, Bradshaw és Jacobs együttesen 120 yardig jutott. A támadófalra sem lehet különösebb panasz, bár Manning főleg a mérkőzés első részében “megizzadt” párszor, de csak 1 sackig jutott el a Panthers. A special team meglehetősen halovány volt, Matt Dodge egyelőre nem úgy néz ki mint Jeff Feagles méltó utódja, a másik terület amin javítaniuk kell a new yorkiaknak az a kickoff és punt coverage, a Panthers visszahordásai rendszeresen galibát okoztak. Végeredményben elmondható, hogy szép nyitány volt ez az Óriásoktól, és a csoport többi csapatának játékán végignézve csak még magabiztosabbak lehetnek.
Nem számított esélyesnek a Philly a Green Bay ellen, de biztatóbb játékot vártak a szurkolók, különösen a támadóktól. Az első félidőben kevés pozitívumot láthattunk offense oldalon a Sasoktól, LeSean McCoy pár futásától eltekintve az égvilágon semmit sem mutatott fel a csapat. Kevin Kolbot bár megvédte a támadófal, mégsem tudott nomális passzokat bemutatni, ami célba ért, az sem hozott 10 yardnál többet a konyhára. Ráadásul a félidő végén kapott egy olyan ütést Clay Matthewstól, ami mint később kiderült, agyrázkódást eredményezett, így a második játékrészben már Michael Vick vezette a csapatot. Nem is rosszul, 20-3-as hátrányból felhozta a csapatot, és a végén nem sokon múlt hogy nem jött össze az egyenlítés az Eaglesnek. Vick úgy futott, mint a régi Falcons-os időkben (100 yard fölé jutott a földön), és a passzai is elkaphatók voltak. Az elkapógárda kiegyensúlyozott volt, Jackson, Maclin, Avant és Celek is hasznos célpnotja volt Vicknek, és LeSean McCoy is veszélyes volt screen-passzokból, a támadófal szépen tisztította előtte az utat ezekben a szituációkban. A defense pozitívabb képet mutatott egész meccsen. Aaron Rodgersen megfelelő nyomás volt, Trent Cole és Juqua Parker rendszeresen odaért hozzá. A fal közepén Mike Patterson és Brodrick Bunkley szokásukhoz híven sallangmentesen tették a dolgukat. A linebackersor Stewart Bradley sérüléséig szépen muzsikált, kidőlése után azonban voltak gondok, a helyére beálló Omar Gaither nemigen találta a helyét. Ernie Sims jó játékkal mutatkozott be. A secondary-ben az újonc Nate Allen kevés hibával játszott, és egy interceptiont is sikerült szereznie, Quintin Mikell megfelelően támogatta. Asante Samuel és Ellis Hobbs is hozta a kötelezőt, Samuel a végén majdnem halászott egy interceptiont is. A nickelback pozíciójában küzdő Joselio Hanson is szerzett egy labdát, sok kritika érte mostanában, így ez jót tehet az önbizalmának. A special teamről: Rocca és Akers hozta a kötelezőt, viszont a coverage team nagyon gyengén szerepelt, Jordy Nelson kick returnjei szinte minden egyes alkalommal bosszúságot okoztak. Második héten a Detroit otthonában javíthat az Eagles, ha az offense a második félidőben látott produkciót nyújtja, erre minden esélyük megvan.
Szépen sikerült a Shanahan-éra debütálása a FedEx Fielden, az ősi rivális Cowboys legyőzésére a Rézbőrűek szurkolóin kívül nem sokan számítottak. Könnyű lenne azt mondani hogy a meccs végkimenetele csak a Cowboys szerencsétlenségének köszönhető (azért valljuk be, van igazság ebben is), de ez nem fedi teljesen a valóságot. Az offense bár nem parádézott, de egyértelműen felfedezhető a fejlődés tavalyhoz képest, különösen a támadófalon végigtekintve. Az újonc Trent Williams jó húzásnak tűnik már most is, az ő oldaláról ritkán fért McNabb közelébe bárki is. Természetesen van még mit javítani az egységen, de a tavalyi katasztrófa után a szurkolók számára felüdülés lehet a mostani helyzet. McNabb bemutatkozása szolidra sikerült, csodát nem tett, de jól megérti magát Santana Mossal és Chris Cooley-val is. A futójáték nem tudott kibontakozni, de ezt nem is várhatta senki a Cowboys ezen a téren (is) bivalyerős védelmével szemben. Clinton Portis azért összegyűjtött több mint 60 yardot, és a pass protectionbe is remekül segített be pár helyzetben. A védelemmel tavaly sem volt gond, idén sem hiszem hogy lesz. A Cowboys bár szállította a yardokat rendesen, de a kulcshelyzetekben mindig helyén volt a Redskins védelem, az első félidő végén kikényszerített fumble utáni Deangelo Hall TD pedig döntőnek bizonyult. Albert Haynesworth hasznosan játszott, ha rendesen járna edzeni is visszatérhetne a régi formája. A passrushot Brian Orakpo és szállította egész meccsen, az utolsó playben is ő harcolta ki a holdingot, ami érvénytelenítette a Cowboys TD-jét. London Fletcher szokásához híven kézben tartotta az eseményeket. A secondary-ből Deangelo Hall és LaRon Landry emelkedett ki, előbbi a TD-jén kívül is biztos pont volt a hátsó alakzatban, Landry pedig igazi tacklegyárként funkcionált, összesen 17 szereléssel zárta a meccset. A special teamben akadtak gondok, Gano magabiztos volt, Josh Bidwell viszont holderként egyszer csődött mondott, puntjaival szerencsére nem volt különösebb gond. Devin Thomasnak kickreturnerként voltak momentumai.NFC South
Ez történt az előző fordulóban:
Felemás hetet zárt az NFC South 4 csapata, hiszen míg a Saints és a Buccaneers győzelemmel kezdett, addig a Falcons és a Panthers vereséggel volt kénytelen elhagyni a pályát az első fordulóban. A bajnok a szezon nyitómeccsén a tavalyi NFC-döntő visszavágóját játszotta le a Minnesota ellen, és elsősorban stabil védelmének köszönhetően sikerült diadalt aratnia. A győzelem könnyebb is lehetett volna, ha nincs Hartley két kihagyott mezőnygólja és ha nem csak 3 darab sikeres 3. kísérletet sikerül felmutatni. Érdekesség, hogy Sean Payton vezetőedzői regnálása során most sikerült először 14 szerzett ponttal meccset nyerni. A Tampa Bay egy igazi alsóházi rangadón csapott össze a Cleveland együttesével, és 14-3-as hátrányból sikerült megfordítania a mérkőzést többek között egy Ronde Barber-féle interception és Josh Freeman 2 TD-passza segítségével. A megújult védelem viszonylag jól teljesített, leszámítva egy-egy rövidzárlatot (ket 40 yardnál hosszabb passzjátékot is sikerült benyelni, bár erre némi 
mentség lehet Talib hiányzása). A Falcons egy igazi védelmi háborúban maradt alul a Steelers ellen, ráadásul a hosszabításban, ami külön fájdalmassá teszi a vereséget. A többre hivatott támadók nem igazán remekeltek, így a védelemre hárult, hogy meccsben tartsa a csapatot, amit 4 negyeden keresztül sikerült is megtenni, mígnem a ráadásban egy 50 yardos futott TD-t kapva semmissé tették addigi erőfeszítéseiket. A Carolina a tavalyi évhez hasonló jeleket mutat, hiába Jake Delhomme távozása, a helyére lépő Matt Moore 33 passzából mindössze 14 volt sikeres, 3 interceptiont is dobott, ráadásul még egy elvesztett fumble is a neve mellé került. A védelem futás ellen jól dolgozott (leszámítva 2 nagy játékot), de passz ellen hiába a 3 megszerzett pick, Hakeem Nicks egymaga csinált bohócot a secondary-ből 3 TD-jével.
3 dolog, amire figyelni kell az 1. játékhét tapasztalatai alapján:
New Orleans Saints:
1. A védelem a jelek szerint folytatja a tavalyi évben kezdődő fejlődést, és képesnek tűnik arra, hogy akkor is meccsben tartsa a Szenteket, ha a támadók az átlagnál rosszabb napot fognak ki.
2. Drew Brees továbbra is nagyon hatékonyan osztja el a labdákat, 75%-os pontosság mellett 8 játékos is elkapott legalább két passzt.
3. A hatékonyságon bőven lehet még javítani, hiszen a két kihagyott mezőnygól és a mindössze 27%-os 3rd down sikeresség miatt nem sikerült simán nyerni a meccset.
Tampa Bay Buccaneers:
1. A védelem nagyon jól dolgozott futás ellen, a jelek szerint nem volt hiábavaló, hogy az idei draft első két körében két DT is érkezett (McCoy és Price).
2. Josh Freeman jelentős lépést tett előre az előző szezonhoz képest, jó százalékkal passzolt és a labdára is vigyázott.
3. A viszonylag vékony elkapó gárda egyelőre nem igazán tudta kitermelni azt az elkapót, akire minden helyzetben biztosan lehet számítani, senki nem érte el az 50 elkapott yardot sem a csapatból.
Atlanta Falcons:
1. A védelem még Babineaux eltiltása ellenére is nagyon jól állt a lábán főleg a futás ellen, és a Peterson – Lofton Weatherspoon linebacker-trió is igen jó meccset zárt.
2. A támadók elsőre nem kaptak könnyű feladatot a Steelers védelmének képében, de egyelőre mind a futás, mind a passzjáték igen halovány volt, Turner 2,2 yardot átlagolt, Ryan pedig nem igazán találta a ritmust.
3. Az 1. számú elkapó megvan, az 1. számú cornerback viszont még keresés alatt: Roddy White 13 elkapással 111 yardot szerzett, viszont a másik oldalon Hines Ward is hozta a maga 100 yard feletti meccsét.
Carolina Panthers:
1. A csapatnak továbbra is a futójátékot kell előtérbe helyeznie, mert egyrészt Matt Moore messze nem volt olyan magabiztos, mint tavaly 1-2 meccsen, másrészt Steve Smith mellett nincs még egy megbízható célpont a keretben.
2. Passz ellen nagy bajok vannak a hátsó alakzatban, Gamble és Marshall rengeteg hibával játszott, és a két safety sem tudta őket kisegíteni. Másrészt viszont labdaszerzésekre mindig számíthatunk tőlük.
3. A védelem futás ellen megbízható, Dan Connor jó meccset zárt MLB poszton, így Thomas Davis sérülése és Beason emiatt történő szélre kerülése nem okozott zavart a csapatban.
A hét legjobbjai:
Legjobb támadó: Josh Freeman (QB, Tampa Bay)
Messze nem a legerősebb fal mögött, messze nem a legjobb WR-állománynak dobálva Freeman mégis azt hozta, amit a Bucs szurkolói várnak tőle. 11 pontos hátrányból fordította meg a meccset, passzainak 60%-a sikeres volt, dobott 2 TD-t, vigyázott a labdára – és mindezt törött hüvelykujjal tette.
Legjobb védő: Dan Connor (LB, Carolina)
Connor azt hozta, ami miatt középre tette az edzői stáb Davis sérülése után, hatékonyan lépett fel a futások ellen, összesen 10 szóló és 3 assziszt szerelést jegyzett, továbbá az ő neve mellé került a Carolina egyetlen sack-je is.
Legjobb újonc támadó: Mike Williams (WR, Tampa Bay)
Bár az 5 elkapás, és főleg az ebből szerzett 30yard nem nevezhető kiugró teljesítménynek, de a korábban balhésnak és problémásnak tartott Williams számára élete első NFL-meccsén TD-vel bemutatkozni jó ómen lehet a továbbiakra nézve.
Legjobb újonc védő: Sean Weatherspoon (LB, Atlanta)
Újoncként első meccsén kezdett a Missouri egyetem első körben kiválasztott tehetsége, és 8 tackle bemutatásával jelezte, nincs megilletődve a „nagyok” között sem.
Nagyvizit:
Szerencsére az első körben tapasztalt komoly sérülésekből a divízió nagyjából kimaradt, Matt Moore agyrázkódása a jelek szerint rendbe fog jönni a hétvégére, így Jimmy Clausen NFL-debütálására kezdőként még várnunk kell. A Tampa csapatában Kellen Winslow hagyott ki edzést térdsérülés miatt, a Falcons Eric Coleman SS sérülése miatt aggódhat leginkább, a Panthers továbbra is hiába vár Jeff Otah gyógyulására, míg a New Orleans nem nélkülöz kezdő játékost a heti edzéseken.
Statisztika tanszék:
• Drew Brees 64 meccset játszott eddig a New Orleans színeiben, ebből immár 30. alkalommal zárt 100 feletti passer rating mutatóval.
• Tony Gonzalez, a Falcons TE játékosa lett az első az NFL történetében, aki tight endként legalább 1000 passzt kapott el. Az összesített örökranglistán is igen előkelő helyen áll, hiszen rajta kívül mindössze 6 játékos tagja az Ezresek Klubjának.
Előretekintés:
A következő fordulóban egy belháborúra kerül sor a csoportban a Tampa Bay és a Carolina között, mely mindkét csapat számára nagyon fontos meccs lehet már a szezon elején, hiszen a Tampa győzelmével 2-0-ával kezdhetnék az idényt, míg a Panthers máris 0-2-vel állna. A Falcons az első fordulóban ugyan győzelmet arató, de messze nem meggyőző Arizona csapatát fogadja, és jó eséllyel indul harcba az első győzelem megszerzéséért. A Saints pedig a nyitómeccs után újra kiemelt műsoridőben, ezúttal a hétfő esti rangadón lép pályára a 49ers vendégeként.
Somoskövi Gergely (somoskovig)
NFC West
Seattle Seahawks – San Francisco 49ers: 31-6
Igen az eredmény nincs elírva. A hazaiak összeszedetten játszottak a vendégek tudománya pedig a redzoneban elfogyott. A rettegett Frank Goret 38 yardon tartotta a Hawks védelme, míg Alex Smith-től két labdát szereztek a levegőből leszedve. Marcus Trufant a két évvel ezelőtti önmagát hozta, jól fedezte emberét és egyetlen labdaszerzése után TD-ra vitte vissza a labdát. A közönség is segítette a védőket, a köztudottan az egyik leghangosabb stadionban nem volt egyszerű a 49ers támadófalának kommunikálnia egymással. Matt Hasselbeck nem játszott kiemelkedően, de három TD-t (két dobott, egy futott) szerzett és csak egy labdaeladása volt. Plusz, ami a legfontosabb, nem törette össze magát Patrick Willis-szel.
A San Francisco védelme meglepően sok pontot kapott, még úgy is, hogy az egyik TD-t a támadók ellen érték el. Szezon előtt nem ilyen kezdést prognosztizáltak a szakírók sem, de egyszerűen a Seattle-i támadók jobbak voltak ezen a délutánon. Nate Clements az egyik nagy vesztese ennek a meccsnek. Azok után, hogy egyszer megszerezte Hasselbeck passzát, kicsit elbizakodott lett és ez lett a veszte. Két alkalommal is „megetette” őt az irányító egy pump fake-el (dobócsel), majd miután bedőlt a cselnek szépen átpasszolta. A támadók akadoztak főleg az endzone környékén (mint, feljebb írtam is) és az Alex Smith-Michael Crabtree összjáték sem olyan eredményt hozott, mint várni lehetett.
Összegezve, meglepetés győzelmet aratott a szezon előtt nem túl magasra taksált Seattle. Kérdés, hogy ezt tudják-e folytatni a második héten. Illetve, hogy a San Francisco tud-e tanulni a hibáiból és ki tudják-e javítani őket. A szezon még csak most kezdődött.
Pete Carroll tehát győzelemmel tért vissza az NFL-be. Mérkőzés közben egy-egy szép megmozdulás, illetve pontszerzés következtében hatalmas ünneplést rendezett az oldalvonal közelében, többször a játékvezetőnek kellett letessékelni a pályáról.
Mike Singletary viszont bizonyosan leteremtette csapatát, mivel jókora késéssel érkezett meg a sajtótájékoztatójára.
Sérült lista:
Seattle: Egy komoly és egy kisebb sérülésről tudok beszámolni. Max Unger idényének igen korán vége szakadt, mivel lábujjsérülést szenvedett a mérkőzésen és olyan súlyosat, hogy IR listára kellett rakni. Mike Williams kisebb combzúzódást szenvedett, de semmi komoly, biztosan játszani fog a második héten.
San Francisco: Chilo Rachal a mérkőzés közben kétszer is elhagyta a pályát vállproblémák miatt, állapotáról még nem érkezett friss információ. Ted Ginn Jr. azonban pár hetet kénytelen kihagyni, mivel meghúzódott az oldalszalag a térdében.
St. Louis Rams – Arizona Cardinals: 13-17
Ezen a mérkőzésen is meglepetésről kell beszélnünk. A tavalyi csoportgyőztes Cards mondhatni nyögve- nyelősen tudta csak legyőzni az utóbbi években nagyon gyenge teljesítményt nyújtó Rams-t.
Úgy tűnik megvan a franchise irányítója St- Louisban. No persze ez erős túlzás egy mérkőzés után, de Sam Bradford a három INT ellenére sem vallott szégyent. Steven Jacksont átlagos teljesítményen tartotta a Cards védelme, így a fiatal irányítónak kellett hoznia a yardokat és magabiztosan navigálta a támadókat. 55 passzkísérlete rekordnak minősült. Mark Clayton hozott 119 yardot tíz elkapásból ez szép teljesítmény egy pár napos igazolástól.
A Cards védelme jó teljesítményt nyújtott. Kiemelkedik közülük Adrian Wilson, aki bejátszotta az egész pályát sőt a special teamben is megvillant egyszer. Két INT, egy sack, egy blokkolt FG, a Pro Bowl safety vasárnapi teljesítménye, amivel kiérdemelte a Hét Védekező Játékosa címet is.
Támadó oldalon már nem volt olyan rózsás a helyzet. Derek Anderson igen csak pontatlan volt, ami a Larry Fitzgerald felé dobott labdákat illeti (3/15). 
Szerencsére Steve Breastonnal jobban ment az összjáték, így a második számú elkapó 132 yarddal zárt, de nem erről marad emlékezetes a játéka. A második negyed közepén Anderson kiejtette a labdát egy sack-et követően amit Clifton Ryan szerzett meg és indult meg a Cards endzone-ja felé. Steve Breaston azonban lefutotta a DT-t és mielőtt touchdownt ért volna el hátulról érkezve kiütötte a labdát, amit a center Lyle Sendlein szerzett vissza. A futójáték felemás volt, egy olyan drive volt amikor igazán működött a futás. Tim Hightower azonban megint elkapta a fumblecitisz betegséget kétszer is kiütötték a kezéből a a labdát, mind a kétszer fontos helyzetben.
A Rams védelme sokat fejlődött tavalyhoz képest, többször odaértek Andersonhoz, sackelték, megütötték egyszóval megkeserítették az estéjét. Az INT is majdnem összejött, de Ron Bartell annyira meglepődött a labdától, hogy elfelejtette elkapni. Nem azt mondom, hogy világverő a védelem, de egy közepes szintet hoznak és sok csapatnak meggyűlhet velük a baja idén.
Sérült lista
Rams: Michael Hoomanawanui szenvedett bokasérülést, ami miatt minimum egy hónapot kénytelen kihagyni. Chris Chamberlain 6-8 hetet hagy ki majd törött lábujja miatt. Kevin Dockery combhajlító sérülés miatt hagyja ki a második heti mérkőzést, visszatérésére még nincs időpont. Laurent Robinson kisebb bokasérülést szenvedett, míg Steven Jackson térde begyulladt. Előbbi játéka még kérdéses, utóbbi viszont nagy valószínűséggel pályára lép vasárnap.
Cardinals: Hamza Abdullah kisebb combhajlító sérüléssel zárta a meccset, míg Early Doucet ágyéksérülést szenvedett, ami több hétre is távol tarthatja a pályától. (A legfrissebb hírek szerint előfordulhat, hogy sérve van a fiatal elkapónak és lehet műteni kell, akkor viszont borítékolható a jó pár hetes kihagyás)
Előzetes:
A második héten négy csapatból három idegenbeli mérkőzést játszik majd. Az egyedüli kivétel a 49ers akik hazai pályán fogadják a tavalyi bajnok New Orleans Saints-t. A Cardinals Atlantában, a Seahawks Denverben, míg a Rams Oaklandben tesz látogatást.
Kiss Ferenc (Fucu)