NFL mérkőzés beharangozók - 12. hét
Felvezető az NFL 12. fordulójához.
Chicago Bears - Minnesota Vikings, magyar idő szerint 19:00, Soldier Field (TV: ESPN America)
A lényeg: Jay Cutler játszani fog! Az elmúlt másfél meccsen kapitányát nélkülöző Bears eredményeiből nem is érdemes kiindulni, maximum annyiban, hogy ha ma is kidőlne Cutler, akkor nem valószínű, hogy nyernek a medvék, de ha sikerül kiheverni sérülés nélkül a mérkőzést, akkor jó esélyeik vannak. Az agyrázkódással kezelt quarterbacket egy független neurológus vizsgálatát követően nyilvánították bevethetőnek, így máris jobb reményekkel várhatjuk a 30. és a 31. pass offense-ű gárdák derbijét, ha a látványosságot is szeretjük. A legutóbbi 4 Vikings elleni csatáját mind megnyerte Cutler, hármat hazai pályán, 104.5-ös passer ratinggel dolgozva. Csak akkor derül ki igazán, hogy milyen fontos láncszeme ő a csapatának mikor Campbellnek, McCownnak, vagy tavaly Hanienek kellett beugrani a helyére. Senki sem kezeli olyan jól a Bears speciális szituációját offense fronton, mint Cutler. A bajos támadófal újra változik, Chilo Rachal kikerült a keretből, de a sok hasonló képességű lineman között lehet ez fel sem tűnik majd. A 34 beszívott sack a második legtöbb a ligában, Jared Allennek rendszerint jó napja van ebben a párharcban, lényeges kérdés, hogy fel tud-e javulni az ötös Cutler előtt, vagy a folyamatos nagy nyomás megöli a támadójátékukat - mint a legutóbbi fordulóban.
A vendégek természetesen Adrian Petersonban bíznak, elvégre 1128 futott yarddal vezeti a ligát és a szabadnapjukat megelőzően 171 yarddal ütötte ki a Lions-t. Egy pihent Petersontól mindig lehet nagy meccsre számítani, még akkor is ha a Bears elit védelme áll a labda túloldalán. Némi extra is kell majd AP-től, hiszen másik fő playmakere, Percy Harvin ezúttal sem öltözik be a vikingeknek. A bokasérült elkapót Jairus Wright igyekszik pótolni, amennyire egy újonctól telik. Debütálása mindenesetre bíztató volt, de a Jennings-Tillman CB tandemnél jelenleg nincs jobb formában lévő. Azt pedig tudjuk, hogy ha a Chicago defense megcsinálja a szokásos turnoverjeit, nem nagyon veszítenek.
A Bears és a Packers azonos mérleggel állnak az NFC North élén, és a Vikings is csak 1 meccsel van lemaradva, így kulcsfontosságú találkozóra kerül sor. Nagy a tülekedés a wild card helyekért, nem valószínű, hogy mindhárman beférnek majd a playoffba, és nyilván a csoportelsőség lenne a cél mindenki számára elsősorban. A medvék a legutóbbi 11 Soldier Fielden lejátszott ütközetből tízszer vereséggel küldték haza a vikingeket, ha ma is sikerül, az nagy lépés lesz a céljaik eléréséhez, de ugyanez fordítva is igaz. Nagy darálásra lehet számítani, mindenképpen ajánlott összecsapás ez semleges drukkerek részére is.
Herczeg Ádám (Höri)
Cincinnati Bengals - Oakland Raiders, magyar idő szerint 19:00, Paul Brown Stadium
Mi másról is szólhatna a Raiders dél-ohioi kirándulása, mint a kezdő irányító, Carson Palmer nagy visszatéréséről a Paul Brown Stadiumba. Palmer a 2003-as draft és Marvin Lewis főedzői pályafutása első választása, sokáig ünnepelt sztárja, a franchise megváltója volt. Egészen a 2010-es év végéig szolgálta a Bengals, majd a kilátástalan szezon után jelezte, hogy nem kíván többet pályára lépni a tigriscsíkos szerelésben. A sajtó is természetesen csak ezzel a kérdéssel foglalkozik, és bár nyilván fontos szereplője lesz a veterán irányító a mérkőzésnek, közel sem ő lesz az egyetlen fontos bábu a képzeletbeli sakktáblán. Tény, hogy bajban van a Raiders. Tavaly, a csere idején nem ilyen szereplésben bíztak, legkevésbé az edzőváltás, és a kényszerű újjáépítés megkezdésekor. Október végén győztek utoljára, zsinórban három vereséggel érkeznek, melyen 45 kapott pontot átlagolnak. Ez akkor is nagyon sok, ha jól működik a támadójáték, de nem igazán működik, legfájóbb, hogy főleg a vörös zónában nem. Felteszik a szükséges yardmennyiséget a táblára, de yardok pontokra váltása már nehezebben megy.
Nem segíti a helyzetüket, hogy fontos hiányzók lesznek ezúttal is. Darren McFadden hetek óta harcképtelen, ezúttal csatlakozott hozzá futótársa Mike Goodson is, ami két egészséges RB-t jelent az aktív keretben. Márpedig Palmernek szüksége lenne a stabil futójátékra, ahogy a jó védelemre is, ahol szintén neves hiányzó van, Richard Seymour személyében. A hazaiak oldalán kevesebb a gond, egy kétmeccses győzelmi sorozatból érkeznek, és abszolút képben vannak a rájátszásért zajló küzdelemben, de hogy ez továbbra is így legyen, a nyerhető meccseket, mint amilyennek ez is tűnik, feltétlenül hozni kell. Fontosabb hiányzó várhatóan csak Andrew Hawkins lesz, aki már két hete bajlódik egy térdszalag-húzódással. Szerencse, hogy helyettese, az újonc Mohamed Sanu jó teljesítményt mutatott és egyre jobban bízik benne Dalton. A védelembe is visszatérhet Reggie Nelson, ami ugyan több észt nem, ám némi atletkusságot hoz a hátsó alakzatba.
Azért nincs könnyű helyzetben a Raiders, mert ami nekik igazán az erősségük és esélyük lehet, pont abban erős a Bengals. Ha a futójátékot ki tudják iktatni a hazaiak, akkor Palmert könnyen zavarba hozhatja a Bengals védőfrontja, ami hibákat, labdaszerzéseket eredményezhet. Ugyanakkor az AJ Green és Andy Dalton vezette dinamikus passzjátékot, erős nyomással lehetne ellensúlyozni, amellyel kapcsolatban - különösen Seymour hiányában, komoly kérdőjelek vannak. Ha hiba nélkül, sok futással fárasztva tudnak haladni, és szoros eredményt tudnak tartani, akkor jól is kijöhetnek a mérkőzésből. Jó formában lévő, de korántsem verhetetlen csapat a Cincinnati, ráadásul híresek a nagy leolvadásokról. Mindkét csapatnak kötelező a győzelem, amiből csak mi nézők jöhetünk ki jól, ezen az érzelmektől sem mentes találkozón.
Zandler Gábor (gabtsi)
Cleveland Browns - Pittsburgh Steelers, magyar idő szerint 19:00, Cleveland Browns Stadium
Ha kizárólag a csapatok neveit nézzük, egyértelműnek tűnhetnek az esélyek ezen az AFC North rangadón, de vannak tényezők, melyek arra utalnak, hogy a 2-8-as mérlege ellenére rendre szoros meccseket játszó Browns ezúttal is kiélezett harcot vívhat aktuális vetélytársával. Kezdve azzal, hogy Ben Roethlisberger után elsődleges cseréje, Byron Leftwich is megsérült, így Clevelandben a harmadik számú irányító, a 38. születésnapját néhány nap múlva ünneplő Charlie Batch vezeti csatába a kohászok támadóegységét. Big Ben nélkül a Steelers offense nem tudta feltörni a Baltimore-i védelmet, és ezen a héten is egy jó erőkből álló defense próbálja feltartóztatni a Todd Haley által koordinált támadósort. A veterán QB-nak jelentős támogatásra lesz szüksége a futójátéktól, amit a hazai védők eddig többnyire nem tudtak kellően limitálni, Phil Taylor és Ahtyba Rubin jelenléte a védőfalban azonban már a Cowboys ellen is éreztette pozitív hatását. A két defensive tackle (idei első) együttes szereplésének köszönhetően nem csak a run defense javult fel, de a pass rush is sokkal eredményesebb lett. Tony Romo hétszeri földre vitele jelzi, hogy nem lesz egyszerű feladat Batch megvédése Jabaal Sheardékkel szemben, főként úgy, hogy a másodéves defensive end az esetek többségében Mike Adams-szel fog találkozni, akit múlt héten Paul Kruger oktatott. Tovább nehezíti az acélvárosiak helyzetét, hogy a bevethető standard elkapók száma is egyre redukálódik: Antonio Brown csak limitáltan edzett, így valószínűleg még most sem lép pályára, Jerricho Cotchery pedig bordasérüléssel dőlt ki. Emiatt a hét elején a Steelers leigazolta egykori játékosát, az eddig csapat nélkül tengődő Plaxico Burress-t, rajta kívül viszont csak a practice squadból felhozott David Gilreath áll a kohászok rendelkezésére Emmanuel Sanders és Mike Wallace mögött. Utóbbi párharca a sérülésből visszatérő Joe Hadennel külön figyelmet érdemel. A pittsburghi védelem annak ellenére kapja átlagban a legkevesebb total és passzolt yardot, valamint az egyik legkevesebb pontot az egész ligában, hogy az ellenfél irányítójára nem tudnak konstans nyomást helyezni, és a szurkolóik is csak abban bízhatnak, hogy ez a tendencia folytatódik, mert annak a valószínűsége, hogy a pass rush az egyik legjobb passzblokkoló offensive line ellen támad fel, meglehetősen csekély. Ugyanakkor hiába védik szenzációsan Joe Thomasék Brandon Weedent, a rookie irányító borzalmasan lassan hozza meg döntéseit, és sokszor teljesen zavartalanul sem képes végrehajtani azokat a dobásokat, melyek kivitelezése újonc létére is elvárható lenne tőle ilyen pass protection mellett. Amennyiben a Steelers defensive backjei ugyanazon a színvonalon teljesítenek (ismét Troy Polamalu nélkül), mint az utóbbi meccseken, könnyen előfordulhat, hogy a Browns ezúttal sem tud majd folyamatosan építkezni a passzokkal. A pass rush hiányosságait eddig elbírta az acélvárosi védelem, de például egy-egy coverage-beli hiba esetén bármikor visszaüthet, ha nem érnek oda rendszeresen Weedenhez. Trent Richardson a Chargers elleni produkciója után az előző két meccsen kevésbé volt hangos, 105, illetve 95 yardot futott, egyaránt touchdown nélkül, de az újonc running back nyilván arra készül, hogy a liga egyik legjobb védősora ellen is letegye névjegyét. Ha a Steelers playoffba akar jutni, ezt a mérkőzést még harmadik számú irányítóval is kötelező nyernie, míg a Browns (újabb) kudarcba fulladt szezonján legfeljebb szépségtapasz lehet a siker, de a csoportrivális legyőzése elegendő motivációt kell, hogy jelentsen számukra.
Vass Ádám (vassadi)
Indianapolis Colts - Buffalo Bills, magyar idő szerint 19:00, Lucas Oil Stadium
Mindkét gárda az AFC Wild Cardjáért küzd, a házigazdák azonban jóval jobb pozícióban vannak ebben a versenyben. Ha a Buffalo nem tudja behúzni ezt a találkozót, kiszáll a rájátszásért folytatott versenyfutásból, de a Colts is szeretné tartani a lépést.
A Luck-vezette támadóegység felemás meccsen van túl: a New England otthonában időnként ellenállhatatlanok voltak, de a sok eladott labda megbosszulta magát. A Bills ellen talán kevésbé kell félni a labdahlaászástól, de ész nélkül így sem dobálhat az újonc irányító. Az mindenesetre bizonyos, hogy a Wayne-Hilton-Avery tengelyre nincs válasza a vendégcsapatnak, ha jól válogatja meg a célpontjait Luck, nem lesz problémája a yardgyártással. Az is lényeges, hogy az Indy ne felejtse el a futójátékokat se, a Patriots ellen is látszott, hogy ha változatos a playhívás, az egész támadójáték összeszedettebben működik. A Buffalo védői arra fognak törekedni, hogy a múlt heti, Miami elleni produktumot megismételjék, csak így lehet esélyük arra, hogy esélyt adjanak a támadóknak a győzelem kicsikarására.
Ryan Fitzpatrickék viszont szeretnének a Dolphins elleni közepes meccs után kicsit jobban teljesíteni, ez elsősorban a földön várható. Bár Fred Jackson visszatérhet, minden bizonnyal CJ Spiller marad az elsőszámú futó, a liga egyik leghatékonyabb running backjéről beszélünk ugyanis. A támadófal elég masszív ahhoz, hogy a házigazdák támadásait állja, ezzel nem csak Spillernek tudnak helyet csinálni, hanem Fitzpatricknek is több időt adnak a kibontakozásra. Erre azért lehet szükség, mert bár a Colts secondary-je nem tartozik a legjobbak közé, a Bills elkapói között tulajdonképpen egyáltalán nincs nagy név Stevie Johnsonon kívül. A védelem szokásos teljesítményét ismerve Buffalóban arra kell készülnie a stábnak, hogy a támadóknak legalább 30 pont körül kell termelniük, ha össze akarják hozni az ötödik győzelmet.
Bár az esélyek egyértelműen az Indianapolis mellett szólnak, nem ígérkezik ez a találkozó simának. A Bills jobb napjain bárkivel képes felvenni a harcot, a kiegyensúlyozatlan, múlt héten önbizalmat vesztő fiatal Colts pedig könnyen besétálhat a vendégek csapdájába. Pontgazdag, jó tempójú meccsre lehet számítani, ahol mindkét együttes kőkeményen fog harcolni a playoff remények életben tartásáért.
Rajnai Gergely (Rajna)
Kansas City Chiefs - Denver Broncos, magyar idő szerint 19:00, Arrowhead Stadium
Az AFC Nyugati csoportjának legjobb és legrosszabb csapata csap össze. A Denver a labda mindkét oldalán ligaelit szintet képvisel, a Chiefs szezonjára pedig rányomja a bélyeget a csapat körüli QB-mizéria. A Broncos támadójátékánál a legfőbb kérdés Willis McGahee pótlása, a kiváló futó sérültlistára került, így a futójáték leginkább az újonc Ronnie Hillmanre fog hárulni, ő azonban nem egy igásló, így valószínűleg Lance Ball és az egykori 1. körös Knowshon Moreno is elő fog fordulni a Broncos backfieldjén. A Denver passzjátékát a Chargers a múlt héten relatíve jól semlegesítette, a Chiefs pass rusha komolyabb erőt képvisel Tamba Hali és Justin Houston révén, de a Chargers elsősorban belül roppantotta össze a zsebet és a Chiefs DL ink futás ellen jeleskedik. Peyton Manningnek nem szabad elég időt hagyni dobni, ugyanis Brandon Flowers mellett nincs kezdő szintű cornerback a csapatban.
A labda túloldalán a Chiefs támadófala tartalékos, a bal oldali tackle Branden Albert valószínűleg kihagyja a meccset, mellette kérdéses a center Ryan Lilja és a jobb oldali guard Jon Asamoah szereplése is. Ismerve a Denver front7-jét ez nem sok jót ígér és a Chiefs irányítói nem éppen a labdabiztonságukról híresek. Elsősorban megint Jamaal Charles futásaival szeretne a KC haladni, azonban ezt Jack Del Rio defensive coordinator is tudja és idén már többször is bizonyította, hogy kiváló gameplant tud összeállítani a Kansasénél jobb támadósorok ellen is. A Denverbe visszatérhet Tracy Porter cornerback, azonban a szerepe kérdéses, hiszen a Champ Bailey - Chris Harris - Tony Carter hármas ligaelit szinten teljesített, nem biztos, hogy érdemes megbolygatni ezt az egységet. A mérkőzés esélyese a Broncos, de az Arrowhead az egyik leghangosabb stadion és egy AFC West csoportmeccsen mindig vannak váratlan fordulatok.
Papp Gábor (empty taxi)
Miami Dolphins - Seattle Seahawks, magyar idő szerint 19:00, Sun Life Stadium
Pár héttel korábban ezt a találkozót két rájátszásba igyekvő csapat összecsapásaként harangoztam volna be. Azóta úgy tűnik csak az egyik csapatnak van esélye az utószezonban is szerepelni és ez a Seahawks. A Dolphins a legutóbbi három találkozóját elveszítette, így egyre távolabb került tőlük a rájátszás. A 11. játékhéten a Dolphins a csoport rivális Billstől kaptak ki, míg a Seattle hazai pályán nyert a Jets ellen.
A Delfinek az utóbbi két hétben mintha elvesztették volna a fonalat támadásban. Ryan Tannehill a legutóbbi két meccsén öt interceptiont dobott és a futójáték sem segíti. Azok után, hogy remekül kezdte a szezont Reggie Bush csupán 3 yard/futás átlagot produkál és nem volt a csapatnak 100 yardos futóteljesítménye szeptember óta. Ezúttal sem lesz könnyű dolguk, főleg Tannehillnek, ugyanis az újonc irányító a Seahawks secondary ellen kell valamit mutatnia. A Richard Sherman fémjelezte Seattle-i hátsó alakulat bármikor képes a labdaszerzésre. A futás elleni védelmük volt már jobb is, de az utóbbi időben az elit futók mindig 100 yard felett futottak ellenük. Ha összeszedi magát a Miami fala akkor okozhat gondot Mebane-éknek, de a papírforma azt vetíti elő, hogy a Seahawks megfogja majd a futást.
Futások megállításában a Dolphins védelme is jó, volt. Az utolsó két meccsen átlagban 148 yardot futottak ellenük. Ez jó előjel Marshawn Lynch számára, aki már a szezon során átlépte az 1000 futott yardot és a legutóbbi négy találkozóján mindig elérte a 100 yardot. Russell Wilson hazai pályán remekül játszik és vezeti a támadókat. Azonban idegenben akadozik a gépezet ezért is lenne fontos a hatékony futójáték. A Dolphins pass rush leginkább Cameron Wake-től várható aki 9,5 sacknél jár idén, de egyedül kevés lesz a többieknek is jobban kell nyomást gyakorolnia Wilsonra.
A két csapat legutóbb 2008-ban találkozott egymással amikor szintén Miamiban mérkőztek meg és a hazai csapat két ponttal 21-19 nyert. Ezúttal is szoros találkozóra számíthatunk, mivel a Seahawks igaz, hogy idegenben elég rossz mérleggel rendelkezik, de szoros mérkőzéseken kaptak ki. A Dolphins a Titans elleni meccset leszámítva a hármas vereségsorozat alatt a másik két találkozójukon összesen nyolc pont különbséggel kaptak ki.
Kiss Ferenc (Fucu)
Tampa Bay Buccaneers - Atlanta Falcons, magyar idő szerint 19:00, Raymond James Stadium
Jelenleg úgy néz ki, hogy 2010 után ismét az Atlanta lesz az NFC első számú kiemeltje. Papíron. Aki egy kicsit is odafigyelt az elmúlt hetekben az NFL történéseire, az jogosan kérdőjelezheti meg, hogy miért is van ez? Az egyértelmű, hogy nem a Falcons játssza a nemzeti főcsoport legmeggyőzőbb futballját, viszont az sem véletlen, hogy 9-1-es mutatóval vágnak neki a 12. játékhétnek.
Tökéletesen tükrözi az Atlanta csapategységének erősségét a múlt heti, Arizona elleni találkozó majd minden másodperce. A támadók botrányosan leszerepeltek – Matt Ryan 5 alkalommal(!) adta el a labdát -, azonban a Cardinals még így sem tudott diadalmaskodni, elsősorban a Sólymok védőinek átlagon felüli teljesítményének köszönhetően. Az szinte teljesen biztos, hogy a szezon első felét MVP formában teljesítő Ryan még egyszer nem fog ilyen szörnyű meccset játszani egyhamar, bár a tampai védelem talán még labdaérzékenyebb, mint az arizonai volt. Ráadásul Ryan eddigi 4 floridai vendégszereplése alkalmával 5 TD mellett 7 picket dobott. Ezek a számok fordítva egy paraszthajszálnyival elfogadhatóbbak lennének, de még úgy sem volna az igazi, így meg főleg. Az nem tűnik nagy talánynak, hogy az Atlanta nagyon sokat fogja járatni levegőben a labdát, muszáj lesz felvállalniuk ezt a kockázatot, Ronde Barber és Mark Barron ide vagy oda. Egyszerűen ez a Lavonte David-Mason Foster fémjelezte front seven olyan jónak tűnik, Michael Turner pedig annyira nem, hogy a szokásos középső tömörülésen és Ryan rövid pihenőin kívül nem is igazán lesz másra használva a futójáték. Szinte biztos, hogy a veterán futónak a napjai meg vannak számlálva jelenlegi kenyéradójánál, bár talán nem fog Ray Edwards sorsára jutni depth hiányában.
Érdekesség, hogy hasonlóan Ryanhez, Josh Freemannek sem megy különösebben gördülékenyen a játék a georgiaiak ellen. Az elmúlt 5 találkozójukon 6 TD-t és 10 Interceptiont dobott, de ami talán még fontosabb, hogy az 5 mérkőzésből mindössze 1-et tudtak megnyerni. Most viszont olyan motivációi vannak ennek a csapatnak, amit jó ideje nem tapasztaltak arrafelé. Igen komoly rájátszás esélyessé léptek elő, ha pedig be tudnák húzni ezt a meccset is, akkor közel 10 éve után először gyűjtenének be 5 győzelmet zsinórban. Október 1-je óta Freeman az NFL egyik legjobb irányítója, 106-os irányítómutatóval és közel 9 yardos passzátlaggal. Persze ilyen elkapókkal, mint Vincent Jackson vagy Mike Williams jelentősen könnyebb ilyen számokat elérni, elég csak a másik oldalon a Ryan-White-Jones-Gonzalez négyes tetteire gondolni. Annyival talán szerencsésebbnek és megkockáztatom, hatékonyabbnak mondható a tampai támadósor, hogy ők rendelkeznek egy Doug Martinnal, aki egész egyszerűen meccseket eldöntő formában szállítja a yardokat a Martalócoknak (ugye Oakland?). Azért némiképp Atlantában is fellélegezhetnek a szurkolók, mivel visszatér a pályára Sean Weatherspoon, tehát valamelyest javulni fog a védelem, mind passz, mind futás ellen.
Általában az ilyen lendületben lévő csapatokat a legnehezebb megállítani, de ha valamelyik csapat képes rá, akkor az a Falcons. A Buccaneers azonban mindig is az egyik legkellemetlenebb ellenfele volt Sólymoknak, idegenben meg főleg. Az Atlanta legalább 2 meccses előnnyel rendelkezik minden NFC csapattal szemben, egy győzelem pedig hatalmas lépést jelentene egy pihenő felé a wild card hétvégén. Azon a hétvégén, amikor a Tampa nagyon is játszani szeretne.
Parrag Zsombor (shawnka)
Jacksonville Jaguars - Tennessee Titans, magyar idő szerint 19:00, EverBank Field
Nem könnyű felvezetni a Jaguars soron következő összecsapását, ugyanis a múlt heti játékuk és a korábbi forma egészen mást mutat, és ki tudja, hogy ma épp melyikhez közelít majd a csapat.
Az biztos, hogy Blaine Gabbert vállsérülése, és Chad Henne jó formája miatt az ex-delfin kezébe kerül az irányítás, ami a Texans elleni hosszabbításos vereség során jól szuperált, és egy fokkal jobb védelemmel nyerhettek volna a listavezető ellen. Kérdés, hogy a 354 yardot és 4 touchdownt szerző Henne remeklése mennyire volt véletlenszerű. Az, hogy egész héten úgy készülhetett, hogy innentől ő kezd, nagy előny, hiszen valamennyire a saját karrierje életben tartásáért is küzdhet a maradék 6 meccsen. Nem véletlen szorult kispadra, 13-18-as mérlege kezdőként és 30-35-ös TD/INT aránya sem túl impresszív, de ha elviszi a Jaguars-t az 1/1-es helyről (jó játékkal), akkor nincs kizárva, hogy jövőre vele mennek neki a szezonnak Khanék alapból. Justin Blackmon üdvözölte a váltást, az 1/5-ös választott elkapó majdnem annyi yardot kapott el hét napja, mint előtte összesen (236-250), és nyilvánvaló, hogy Hennével sokkal jobb az összhangja, mint Gabberttel. Előlépése azért is lényeges, mert Laurent Robinson agyrázkódás miatt már nem focizik idén (a helyére érkező Jordan Shipley lehet azonnal bevetésre kerül), és Maurice Jones-Drew továbbra is maródi. A RB poszton is váltott, Mularkey mester, Rashad Jennings helyett Jalen Parmele számolhat nagyobb feladatkörrel.
Ellenfelük, a Titans úgy számol, hogy az 1-9-es mérlegű csoportellenfelet mindenképp verni kell és akkor 5-6-os mérleggel még nincsenek veszve a wild card remények. Az, hogy Matt Schaub karrier-napot zárt a Jax secondary ellen, bizakodásra adhat okot Jake Lockernek, aki a Dolphins elleni visszatérése során nem volt csúcsformában, de a hírek szerint már közelít hozzá, hogy teljesen egészségesnek nyilvánítsák. A szabadnap ugyancsak a Munchak-legénységnek kedvez, volt idő felkészülni a jaguárok gyengéiből és nyalogatni a sebeiket. Az egyik gyengesék a 29. futás elleni védekezés, szóval Chris Johnson ma is faktor lehet. A szélsebes tailback a legutóbbi 5 meccsen 130.4 yardot átlagol, ami majdnem kilencvennel több mint az első öt hetes adatai.
Figyelembe véve a Jaguars botrányos formáját a hazai meccseken, és hogy a Titans 37-3-ra győzött a Miami ellen a bye week előtt, eléggé nekik áll a zászló, de ki tudja mekkora pluszt adott a Jacksonville-nek a Houston elleni ráadásba torkolló csörte...
Herczeg Ádám (Höri)
San Diego Chargers - Baltimore Ravens, magyar idő szerint 22:05, Qualcomm Stadium
Két ellentétes formában lévő csapat találkozik vasárnap este a Chargers otthonában. A Ravens azzal a megnyugtató érzéssel utazhat San Diegóba, hogy a múlt héten igen nagy lépést tett a saját divíziója megnyerése felé a Steeleres legyőzése alkalmával, miközben a hazaiak talán utolsó (na jó, utolsó előtti) lehetőségüket szalasztották el a felzárkózásra a Broncos elleni vereség alkalmával. Így ha ezúttal is vereséget szenvednek Riversék, akkor végleg búcsút inthetnek rájátszásos álmaiknak és talán Norv Turner is, aki nehezen fogja tudni megtartani állását egy újabb PO-mentes szezon után. Nehezíti a helyzetet, hogy a csapat LT-je Jared Gaither a héten IR-re került, így a támadófal továbbra is igen felforgatott állapotban lesz kénytelen felvenni a harcot a Ravens front sevenjével. Mondjuk, az idei évben nem nagyon kell rettegni a Baltimore védelmétől, csak az nem futott ellenük legalább százötven yardot, aki nem szégyellte, egyedül a múlt héten adtak magukról komoly életjelet, de azt is a Steelers sérülésekkel küzdő csereirányítója, Byron Leftwich ellenében. Ráadásul ezúttal is foghíjas lesz a Hollók secondaryje, feltehetően Jimmy Smith és Chris Johnson sem állhat majd a csapat rendelkezésére, így meg lesz a lehetőség Riversék számára, hogy életben tartsák álmaikat. Persze ehhez jóval kevesebb hibával kell játszani, mint az eddigiek során, mert ha valamiben jó idén a Ravens, akkor az az ellenfél hibáinak a kihasználása. Hiába akadozik a támadójátékuk, hiába enged sok yardot a védelem, amikor lehetőség adódik, azt kegyetlenül kihasználják. Elég cska a múlt heti meccsükre gondolni, amikor is egy fumble után szerzett FG-lal és egy punt return TD-vel nyerték meg a pontszegény mérkőzést, holott a Steelersnek is megvoltak a lehetőségei a győzelem megszerzésére, más kérdés, hogy ők nem tudtak élni vele. Tehát a támadósor vigyáz a labdára, a speciális egység nem követ el szarvashibát, meg lesz a sansza a győzelemre a hazai csapatnak, más kérdés, hogy ezek azok a dolgok, amelyekben idén sem áll a helyzet magaslatán a Chargers. Egy mondatban összegezve, tehát ha a hazaiak nem verik meg saját magukat nyerhetnek, ellenkező esetben a Baltimore udvariatlan vendég módjára élni fog a tálcán kínált lehetőséggel és W-vel a puttonyában fog hazatárni erről a túráról is.
Kocsis Gábor (gabokocka)
Arizona Cardinals - St. Louis Rams, magyar idő szerint 22:25, University of Phoenix Stadium
Csoportrangadó az NFC West utolsó helyének elkerülése érdekében. Az idei első találkozásukkor a Cardinals veretlen volt (4-0) és a Ramstől kaptak ki első alkalommal. Azóta veszítettek hat mérkőzést sorozatban, legutóbb a Falcons ellen idegenben. Ezúttal hazai pályán fogadják a St. Louist, akik az októberi mérkőzés óta egy döntetlen mellett négy vereséget szenvedtek el. Múlt héten esélyesebbként meglepetésre a Jetstől kaptak ki hazai pályán.
Arizonában az irányító kérdés okozza a legnagyobb gondot és a passzjáték teljes hiány. A Falcons ellen Ken Whisenhunt leültette John Skeltont és Ryan Lindleyt játszatta a mérkőzés nagy részében. A hatodik körös újonc irányító a Rams ellen debütál kezdőkét és az edzők, valamint a szurkolók reménykednek, hogy új lendületet ad a passzjátéknak. A Kosok védelme Mark Sanchezből „csinált” Pro Bowl irányítót az előző fordulóban, ami mindent elmond a teljesítményükről. Ha ezen a héten is hasonló formát mutatnak Lindley dolga nem lesz nehéz. Könnyebbséget jelenthet neki, hogy visszatérhet a pályára Beanie Wells, aki két hónapot hagyott ki lábujj sérülés miatt. Viszont az utóbbi két hétben LaRod Stephens-Howling is szépen szállította a yardokat. A Rams védelme átlagban 112 yardot enged a földön ellenfeleinek és legutóbb, de a legnagyobb gondjuk az, hogy a legutóbbi négy vereségük során nem szereztek labdát.
Támadásban kisebb segítséget kaphat az amúgy a sérülések ellenére megfelelően működő támadófal. Visszatérhet a center, Scott Wells a kezdőbe megszilárdítva a falat valamelyest. Szükség is lesz minden segítségre, mivel a Cards védelme remekelt az előző fordulóban. Hat labdát szereztek a Falcons támadóitól és főleg a védekező fal teljesítménye emelhető ki. Calais Campbell játéka ismét kérdéses, de ott lesz Darnell Dockett, aki futás és passz ellen is remekül dolgozik. Steven Jackson teszi a dolgát szó nélkül, de hatékonyan. Nagy figyelmet fog a pintyek védelme fordítani rá, hogy megállítsák a futásait. Kérdés Sam Bradford milyen napot fog ki, mert jó esetben remek teljesítményre képes. Viszont kedvenc célpontja, Danny Amendola lábsérülés miatt nem valószínű, hogy játékra jelentkezik, így egy gonddal kevesebb lesz a néha elég halvány teljesítményre képes Cards secondarynek.
Az idei első találkozó inkább a védelmekről szólt és a támadók gyengélkedéséről. Ezúttal is hasomlóra lehet számítani, de mint mindegyik csoportrangadó ez is tartogathat izgalmakat.
Kiss Ferenc (Fucu)
New Orleans Saints - San Francisco 49ers, magyar idő szerint 22:25, Mercedes-Benz Superdome (TV: Sport 2)
Nagy meccsre van kilátás vasárnap este New Orleansban, annyi Szent. A 0-4-es szezonkezdet után megtáltosodott New Orleans azt a bombaformában levő 49erst fogadja, aki a legutóbbi MNF alkalmával cipóra verte a jobb sorsra érdemes Bears gárdáját. Ráadásul úgy tűnik Colin Kaepernick személyében végre irányítót is sikerült találni a remek csapat mellé, hiszen olyan teljesítménnyel mutatkozott be a nagyközönség előtt a másodéves irányító, amelyre kollégája Alex Smith talán nyolc éves karrierje során sem volt képes. Remek mélységi passzokkal mozgatta a csapatot, remekül mozgott ki a zsebből, ha arra volt szükség, szinte hibátlan teljesítményt nyújtott egy olyan védelem ellen, amely ellen még a legnagyobb irányítók is igencsak megszenvedett ebben az esztendőben. A kérdés, hogy Smith felépülése után marad-e a csapatban Kaepernick (a jelek szerint igen), és hogy a saját maga által igen magasra tett lécet át tudja a vinni ezúttal is. Mert bár a Saints védelme nem tűnik olyan veszélyesnek, mint a Bearsé, de a New Orleans hazai pályán félelmetes ellenfél, most jött lendületbe a csapat, ráadásul igen komolyan élhet még a csapat játékosaiban a legutóbbi PO ütközet emléke, mikor is egészen drámai körülmények között maradt alul a 49ers otthonában Sean Payton legénysége. De ez már a múlt, ahhoz hogy ezúttal is találkozhasson a két csapat a PO-ban nem sok hibázási lehetősége van a hazai csapatnak, úgyhogy ezt a mérkőzést is igen hasznos volna W-vel letudni. Ezt nehezíteni fogja, hogy a csapat OT-i hullanak, mint a legyek, amennyiben Zsch Strief nem tudja vállalni a szereplést, az újonc Bryce Harris lesz kénytelen RT poszton felvenni a harcot a 49ers passrushereivel. Nem túl bíztató matchup, az biztos. Ráadásul a védelemnek, amelyik a futás ellen általában szenved, a ligaelső 49ers rush offense lesz az ellenfele, ez sem kecseget sok jóval. Elmondható tehát, hogy nehéz dolga lesz a Saintsnek, azonban amíg Drew Breesnek hívják a csapat irányítóját, nehéz olyan párosítást összehozni, amelyre azt mondhatnánk, hogy nincs esélye a Saintsnek a győzelemre. Más kérdés, hogy az eséllyel nem mindig sikerül élni.
Kocsis Gábor (gabokocka)
New York Giants - Green Bay Packers, magyar idő szerint hétfő 02:20, MetLife Stadium (TV: ESPN America)
Rengeteg jelzővel lehetne illetni a Green Bay Packers New York Giants elleni vendégjátékát, hiszen két remek csapat vív majd rendkívül fontos összecsapást, amely a későbbiek folyamán akár a PO-ban is megismétlődhet. A két gárda formája picit ellentétes irányt mutat, hiszen míg a Packers az évad első harmadában szenvedett és azóta talált rá a győzelmekkel kikövezett útra, addig a Giants a szezon feléig kifogástalanul mentetelt, azonban a 49ers idegenbeli legyőzése óta valami nem klappol a csapat háza táján. Azonban egy Green Bay elleni hazai győzelem újra a helyes útra terelheti Eli Manningéket, amire szükség is volna, mert a sok botladozást követően a Washington és a Dallas is lőtávolba került a csoportgyőzelemért folytatott versenyfutásban. A sérülések eliveleg komoly problémát nem okozhatnak, mert bár Hixon nem játszhat, de Nicks egészségesebb, mint a szezon során bármikor, és a védelem hiányzói is szép lassan visszatérhetnek, még Kenny Philips játéka kérdéses. A vendégeknél már több lesz a hiányzó, Woodson, Shield, Matthews egészen biztosan nem játszhat, míg Gregg Jennings játéka kérdéses lesz. Matthews és a secondary fontos tagjainak a hiánya előrevetíti, hogy a Packers passzvédekezése nem valószínű, hogy a legtökéletesebb lesz, így lehetőség nyílhat Manningnek komoly légitámadások indítására. Rodgersnek is inkább saját magában kell bíznia, mert a Packers futójátéka továbbra sem túl acélos, Alex Green például 3.1 yardos futásonkénti átlagot tud felmutatni, amire leginkább a siralmas jelzőt lehetne aggatni. Persze a Giants futójátékától sem kell megijedni, bár valamivel előrébb járnak riválisuknál, még messze vannak attól, hogy az ellenfelek azon törjék a fejüket a mérkőzések előtt, hogy is fogjuk megállítani az Ahmad Bradshaw-Andre Brown tandemet. Így valószínű, hogy az fogja eldönteni a mérkőzést, melyik védelem mennyire tudja megzavarni az ellenfél irányítóját, és itt nem feltétlenül a sackek száma lesz a döntő, hanem a folyamatos nyomás lesz az, ami aranyat érhet. Matthews hiányában itt a Giantsnél érzek egy kis előnyt, ez pedig elég lehet arra, hogy meginduljanak a hullámvölgyből felfelé, a Packers pedig egy itteni esetleges kisiklást követően is kellőképpen erős csapat ahhoz, hogy a későbbi csoportmeccseken bebiztosítsa divíziógyőzelmét.
Kocsis Gábor (gabokocka)