Visszapillantó I.
A múlt héten volt a szezon 10. fordulója, amelyben ismét a teljes mezőny szerepelt. Az alapszakasz nagyobbik fele eltelt, idézzük hát fel az eddigi fontosabb eseményeket.
A szezon ezúttal is a bajnoki címvédő előrehozott meccsével kezdődött, melynek keretében a negyvenedik Super Bowl-on győzedelmeskedő Pittsburgh Steelers a Miami Dolphins csapatát fogadta. Az irányító poszton Daunte Culpepperrel megerősödött vendégek ráijesztettek kicsit a Ben Roethlisbergert nélkülöző bajnokcsapatra (három negyed után 17-14-re vezettek a Delfinek), ám az utolsó felvonásban elért két TD-nek köszönhetően végül a Heinz Fieldet zsúfolásig megtöltő hazai drukkerek örülhettek (28-17).
Az első játékhét legjobban várt összecsapása minden kétséget kizáróan a Manning testvérek nevével fémjelzett New York Giants-Indianapolis derbi volt. A Manning Bowl-ra keresztelt mérkőzésen mindkét fivér kitett magáért, a Colts viszont nemcsak biztos kezekkel, hanem biztos lábakkal is rendelkezett: a holtszezonban a New England gárdájától szerződtetett rúgó, Adam Vinatieri négy mezőnygólt vágott a villák közé, alaposan hozzájárulva a 26-21-es vendéggyőzelemhez.
Új csapathoz került a nyáron Terrell Owens is. A Philadelphiából (teljes joggal) elüldözött receiver Dallasban talált játszótársakra, és bemutatkozó fellépésén rögtön meg is szerezte első touchdownját a Cowboys mezében. Ennek ellenére a texasiak kikaptak a Jacksonvilletől, köszönhetően Drew Bledsoe három interceptionjének, melyek után kétszer is hat pontot csináltak a Jaguárok. Sokat hibázott a nyitófordulóban szintén vesztes denveriek QB-je, Jake Plummer is (3 INT és 1 fumble), így több szakértő már ekkor sürgetni kezdte az „öregek” leváltását. A jó az öreg a háznál mondás igazságtartalmát Brett Favrenak sem sikerült bizonyítania, hisz irányításával a Green Bay szó szerint megsemmisült a Lambeau Fielden vizitáló chicagoi sereggel vívott csatában (0-26). A veteránokról az újoncokra térve feltétlenül meg kell emlékezni a 2006-os draft legnagyobb sztárjának első pályára lépéséről. A New Orleans Saints együttesében debütáló Reggie Bush összesen 119 támadó yardot szerzett a premieren, és emellett háromszor futott vissza puntolást követően. És ami ennél is fontosabb volt a tavalyi évben hontalanul kallódó Szentek játékosai és szurkolói számára: 19-14-re sikerült megverni a Cleveland Brownst. Az első hétvége krónikájához tartozik a Kansas Cityt dirigáló Trent Green sajnálatos sérülése is, aki a Cincinnati elleni, vereséggel zárult mérkőzésen szenvedett agyrázkódást.
Az NFL idei alapszakaszának második fordulója mindjárt két nagy rivalizálásra épülő rangadót is kínált. A Dallas esetében a hagyományos utálkozáson túl a tavalyi esztendőben elszenvedett két vereség is növelte a Washington elleni harci kedvet, ami elég erőt adott nekik a Rézbőrűek 27-10-es legyőzéséhez. Ami a Philadelphia-Giants meccsen történt, azt ennyi idő távlatából is nehéz elhinni: a harmadik negyed után már 24-7 állt az eredményjelzőn a hazai csapat javára, amikor Eli Manning homlokon csókolta az alvó Óriásokat, és két TD passzal oroszlánrészt vállalt a hosszabbításban kiharcolt sikerből.
A Carolina két vállra fektetése után a Tampa Bay ellen is parádézott a Michael Vick – Warrick Dunn páros (ketten együtt 441 yardot futkostak össze az Atlanta első két fellépésén), miközben a sokak által Super Bowl döntőbe várt Panthers a második mérkőzését is elbukta. Ezúttal a Minnesota ellenében maradtak alul a Párducok, igaz az amerikai futballban elképzelhető legkisebb különbséggel: hosszabbításban, három ponttal (nem mellékesen a túlórához szükséges 7 pontot is a Vikings kickere, Ryan Longwell szállította: előbb adott egy 16 yardos TD passzt egy fake figura után, majd az extra pontot is magabiztosan értékesítette). Csalódást keltően (magyarul két vereséggel) kezdte az idényt az előzőleg jobb kezdetre predesztinált Miami is, a Drew Brees kommandírozása alatt újjászületett New Orleans viszont második meccsét is megnyerte.
És ha már New Orleans. A harmadik játékhétre maradt a szezonkezdet emocionális csúcspontja: a Katrina hurrikán pusztítása miatt száműzetésbe kényszerült Szentek egy év elteltével visszatértek a Superdomeba, az esemény súlyához mérten egy hétfő esti rangadó keretében. Az Atlanta elleni mérkőzés minden pillanatában érezhető volt az óriási motiváltság a Saints játékosain, melynek eredménye egy 23-3-as diadal lett a korábban lehengerlően futballozó Sólymok ellen. 2002 után ismét 3-0-ás mérleggel kezdte a szezont a Saints. Sajnos kevésbé felemelő dolgok is történtek ezen a hétvégén. Legrosszabbul az egyébként is katasztrofálisan kezdő Tampa Bay járt: irányítójuk, Chris Simms ugyan két play kivételével végigjátszotta a Carolnia elleni mérkőzést, ám később kiderült hogy súlyos belső sérülést szenvedett, amely ahhoz vezetett, hogy el kellett távolítani a játékos lépét. Kidőlt a sorból a tavalyi szezon MVP-je, Shaun Alexander is, akinek a bal lábában keletkezett csontrepedés a Giants együttesével vívott, pontzuhatagos győzelmet hozó összecsapáson (a vége 42-30 lett a Hawksnak). A múlt idény wild card hétvégéjének egyik „visszavágóját” rendezték a Heinz Fielden, ahol össze is jött a revans a Cincinnatinek, köszönhetően a januári meccsen korán megsérült Carson Palmer eredményes (4 TD átadás), illetve az akkor győztesen levonuló Ben Roethlisberger gyalázatos (3 INT) teljesítményének. (Ki gondolta volna, hogy Big Ben kálváriája még november elején is tartani fog?!) A tavalyi playoff másik „újrajátszott” összecsapása a New England és a Denver között zajlott, itt azonban a végeredmény hasonlóan alakult az elmúlt bajnokság rájátszásához. A Broncos szinte lenullázta a Hazafiak futójátékát (Dillon és Maroney összesen 34 yardot ért el), a hibamentesen osztogató Tom Brady pedig egyedül kevésnek bizonyult a liga egyik legjobb védelme ellen (17-7-re nyert a Denver). Szezonbeli első sikerét érte el a hétvégén a Miami, a Washington, a Green Bay és a Carolina, a veretlenség nyújtotta reflektorfényben pedig az Indianapolis, a Cincinnati, a Chicago, a Baltimore, a Seattle és a fentebb emlegetett New Orleans sütkérezhetett.
Az első játékhét legjobban várt összecsapása minden kétséget kizáróan a Manning testvérek nevével fémjelzett New York Giants-Indianapolis derbi volt. A Manning Bowl-ra keresztelt mérkőzésen mindkét fivér kitett magáért, a Colts viszont nemcsak biztos kezekkel, hanem biztos lábakkal is rendelkezett: a holtszezonban a New England gárdájától szerződtetett rúgó, Adam Vinatieri négy mezőnygólt vágott a villák közé, alaposan hozzájárulva a 26-21-es vendéggyőzelemhez.
Új csapathoz került a nyáron Terrell Owens is. A Philadelphiából (teljes joggal) elüldözött receiver Dallasban talált játszótársakra, és bemutatkozó fellépésén rögtön meg is szerezte első touchdownját a Cowboys mezében. Ennek ellenére a texasiak kikaptak a Jacksonvilletől, köszönhetően Drew Bledsoe három interceptionjének, melyek után kétszer is hat pontot csináltak a Jaguárok. Sokat hibázott a nyitófordulóban szintén vesztes denveriek QB-je, Jake Plummer is (3 INT és 1 fumble), így több szakértő már ekkor sürgetni kezdte az „öregek” leváltását. A jó az öreg a háznál mondás igazságtartalmát Brett Favrenak sem sikerült bizonyítania, hisz irányításával a Green Bay szó szerint megsemmisült a Lambeau Fielden vizitáló chicagoi sereggel vívott csatában (0-26). A veteránokról az újoncokra térve feltétlenül meg kell emlékezni a 2006-os draft legnagyobb sztárjának első pályára lépéséről. A New Orleans Saints együttesében debütáló Reggie Bush összesen 119 támadó yardot szerzett a premieren, és emellett háromszor futott vissza puntolást követően. És ami ennél is fontosabb volt a tavalyi évben hontalanul kallódó Szentek játékosai és szurkolói számára: 19-14-re sikerült megverni a Cleveland Brownst. Az első hétvége krónikájához tartozik a Kansas Cityt dirigáló Trent Green sajnálatos sérülése is, aki a Cincinnati elleni, vereséggel zárult mérkőzésen szenvedett agyrázkódást.
Az NFL idei alapszakaszának második fordulója mindjárt két nagy rivalizálásra épülő rangadót is kínált. A Dallas esetében a hagyományos utálkozáson túl a tavalyi esztendőben elszenvedett két vereség is növelte a Washington elleni harci kedvet, ami elég erőt adott nekik a Rézbőrűek 27-10-es legyőzéséhez. Ami a Philadelphia-Giants meccsen történt, azt ennyi idő távlatából is nehéz elhinni: a harmadik negyed után már 24-7 állt az eredményjelzőn a hazai csapat javára, amikor Eli Manning homlokon csókolta az alvó Óriásokat, és két TD passzal oroszlánrészt vállalt a hosszabbításban kiharcolt sikerből.
A Carolina két vállra fektetése után a Tampa Bay ellen is parádézott a Michael Vick – Warrick Dunn páros (ketten együtt 441 yardot futkostak össze az Atlanta első két fellépésén), miközben a sokak által Super Bowl döntőbe várt Panthers a második mérkőzését is elbukta. Ezúttal a Minnesota ellenében maradtak alul a Párducok, igaz az amerikai futballban elképzelhető legkisebb különbséggel: hosszabbításban, három ponttal (nem mellékesen a túlórához szükséges 7 pontot is a Vikings kickere, Ryan Longwell szállította: előbb adott egy 16 yardos TD passzt egy fake figura után, majd az extra pontot is magabiztosan értékesítette). Csalódást keltően (magyarul két vereséggel) kezdte az idényt az előzőleg jobb kezdetre predesztinált Miami is, a Drew Brees kommandírozása alatt újjászületett New Orleans viszont második meccsét is megnyerte.
És ha már New Orleans. A harmadik játékhétre maradt a szezonkezdet emocionális csúcspontja: a Katrina hurrikán pusztítása miatt száműzetésbe kényszerült Szentek egy év elteltével visszatértek a Superdomeba, az esemény súlyához mérten egy hétfő esti rangadó keretében. Az Atlanta elleni mérkőzés minden pillanatában érezhető volt az óriási motiváltság a Saints játékosain, melynek eredménye egy 23-3-as diadal lett a korábban lehengerlően futballozó Sólymok ellen. 2002 után ismét 3-0-ás mérleggel kezdte a szezont a Saints. Sajnos kevésbé felemelő dolgok is történtek ezen a hétvégén. Legrosszabbul az egyébként is katasztrofálisan kezdő Tampa Bay járt: irányítójuk, Chris Simms ugyan két play kivételével végigjátszotta a Carolnia elleni mérkőzést, ám később kiderült hogy súlyos belső sérülést szenvedett, amely ahhoz vezetett, hogy el kellett távolítani a játékos lépét. Kidőlt a sorból a tavalyi szezon MVP-je, Shaun Alexander is, akinek a bal lábában keletkezett csontrepedés a Giants együttesével vívott, pontzuhatagos győzelmet hozó összecsapáson (a vége 42-30 lett a Hawksnak). A múlt idény wild card hétvégéjének egyik „visszavágóját” rendezték a Heinz Fielden, ahol össze is jött a revans a Cincinnatinek, köszönhetően a januári meccsen korán megsérült Carson Palmer eredményes (4 TD átadás), illetve az akkor győztesen levonuló Ben Roethlisberger gyalázatos (3 INT) teljesítményének. (Ki gondolta volna, hogy Big Ben kálváriája még november elején is tartani fog?!) A tavalyi playoff másik „újrajátszott” összecsapása a New England és a Denver között zajlott, itt azonban a végeredmény hasonlóan alakult az elmúlt bajnokság rájátszásához. A Broncos szinte lenullázta a Hazafiak futójátékát (Dillon és Maroney összesen 34 yardot ért el), a hibamentesen osztogató Tom Brady pedig egyedül kevésnek bizonyult a liga egyik legjobb védelme ellen (17-7-re nyert a Denver). Szezonbeli első sikerét érte el a hétvégén a Miami, a Washington, a Green Bay és a Carolina, a veretlenség nyújtotta reflektorfényben pedig az Indianapolis, a Cincinnati, a Chicago, a Baltimore, a Seattle és a fentebb emlegetett New Orleans sütkérezhetett.
Írta: Németh István(Stevezeg)