2015 College Football Playoff National Championship

"A jó mérkőzés nem csupán pontok és akciók szórakoztató vegyülete, egy történetet mesél el." - ismeretlen bowl.hu-s NCAA cikkíró

A college footballban eddig sosem látott két elődöntő után ezúttal már ismerős terepen járunk, a cfb 1869 óta íródó történelmében 17. alkalommal zárja külön finálé a szezont. Viszont a rendkívül sikeres Rose Bowl és Sugar Bowl találkozókon (mindkettő új amerikai kábeltévés rekordot állított fel az ESPN-en, kb. 28 millió nézővel) úgy alakult, hogy mégsem a #1 és a #2 fog játszani egymással, mivel az első helyen kiemelt Alabamát a negyedik Ohio State legyőzte New Orleans-ban. Ezzel új narratíva íródik az NCAA-ben, ott, ahol a csoportok közti versengés jóval többről szól, mint azt a profi ligában megszokhattuk; az NFL-ben igazából csak a szurkolóknak lehet fontos, hogy AFC/NFC-s csapat nyeri a Super Bowlt vagy pl. az AFC Northból kerülnek be hárman a rájátszásba, de egyetemi szinten az egyes konferenciáknak saját székháza, főbiztosa, játékvezetői gárdája, stb. van. Lényeg a lényeg, hogy amit az Urban Meyer edzette Florida Gators kezdett el az Ohio State ellen 2007 januárjában, azt idén épp az Urban Meyer által edzett Ohio State szakította meg, a 2006-os Texas vs USC óta először nincs SEC-s gárda a döntőben.

Mikor és hol?

Magyar idő szerint 2015. január 13-án, 02:30-as kezdéssel az arlingtoni AT&T Stadiumban. A Dallas Cowboys stadionjába behúzott tetővel is beférne a Szabadság-szobor, ahova a CFPNC-re 90 ezer férőhelyes kapacitással kalkuláltak.

Hogyan tudom nézni?

A mérkőzést az USA-ban az ESPN sugározza, Chris Fowler és Kirk Herbstreit kommentálásával. Hazai sportadón nem lesz fogható. Ellenben az ESPN Player oldalon 1 euróért (promó kód: PLAYOFF2015) a tradicionális közvetítésen túl a bristoli tévétársaság által nyújtott további opciók is követhetők, mint pl. az ESPN2-es Film Room, az ESPNEWS-os Off the Ball vagy az ESPN Classic-os Sounds of the Game. A Film Room keretében aktív futballedzők élő adásban elemzik a látottakat, az Off the Ball során szakértők hasonló módon, ám nem a labdára, hanem az egy-az-egy elleni párharcokra - elkapó és őrzőjére vagy a falemberek csatájára – fókuszálnak. A Sounds of the Game lehetőséget kínál, hogy a meccset kommentátorok nélkül, csak a stadion atmoszféráját hallva élvezhessük. A Megacastról bővebben angolul ITT.

Kik játszanak?

#2 Oregon Ducks vs #4 Ohio State Buckeyes

A nagydöntő beharangozójánál abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a részvevő csapatokat külön-külön már nem kell bemutatnunk, mert megtettük azt az elődöntők előzeteseinél. Akit a Ducks kerete és Rose Bowlig tartó útja érdekel, errefelé talál rengeteg információt, akit a Sugar Bowlig menetelő Bucks, emerre. Az Oregon a Rózsák kupáján a címvédő és addig veretlen Florida State-n gázolt át 59:20 arányban, míg ahogy már említettük, az OSU az SEC bámulatos szériáját zárta le az Alabama 42:35-ös legyőzésével. Na de hogyan fest a két program az egymás elleni összevetésben?

Történelem:

Az Ohio State az egyetemi amerikai futball egyik legsikeresebb iskolája, hét bajnoki cím (1942, 1954, 1957, 1961, 1968, 1970, 2002) mellett hét Heisman-győztessel is büszkélkedhet (köztük a magyar származású Les Horvath-tal). Az Oregon első Heisman-trófeáját múlt decemberben gyűjtötte be Marcus Mariota, így az irányító még maga tehet érte, hogy a Ducks első nemzeti bajnoki diadala is megszülethessen. Új bajnokot legutóbb 1996-ban köszönthettünk (Florida Gators), jóllehet az oregoniak 2011-ben egy döntőt már elbuktak az Auburn ellenében. Az OSU-UO örökmérlege 8:0 az ohióiak javára, a nyolcadik strigulát a 2010-es Rose Bowlon húzta be a Buckeyes.

Edzők:

A közös nevezőt nem nehéz megtalálni: Chip Kelly. Persze közel sem Kelly vs Kelly párharc ez, mert az oregoni Mark Helfrich és főleg a kétszeres bajnok Urban Meyer maga is tett már le annyit az asztalra, hogy ne a jelenlegi Eagles főedző árnyékában beszéljünk róluk, de a médianapokon is többször felmerült Chip neve. Meyer a nyáron nyilatkozta, hogy az OSU-val "a college football Philadelphiája" akar lenni és járt is a Philly edzőtáborában (nem kizárólag stratégiai tippekért – erről később -, hanem más forradalmi újításokért a játékosok étkeztetésében, hidratálásában, GPS-követésében, zeneszámokért a tréningeken), az offenzív koordinátor Tom Hermant pedig részben Kelly ajánlotta a figyelmébe 2012-ben.

Helfrich-nek Chip utódjaként nyilván mindezeket már be se kellett mutatni, és például a center Hroniss Grasu nyíltan beismerte, hogy az új HC egyértelműen elődje útját járja. Egy dologban változtatott: az öltözői hangulat jóval oldottabb lett, és egyben szorosabb is a kötelék a csapattagok között. Chip Kelly a Kacsáknál is profi attitűdöt követelt meg, Helfrich inkább a középiskolai, sokkal közvetlenebb hozzáállásban hisz (illetve érdekesség, hogy egy néhány nappal ezelőtti interjújában megemlítette, a közvélekedés által jelentős tényezőnek gondolt "halftime adjustment"-et, azaz a félidős módosításokat a világ egyik legtúlértékeltebb dolgának tartja, ami egyszerűen nem létezik olyan formában, ahogy azt sokan elképzelik).

Toborzás:

A recruiting az NCAA-ben a csapatépítés fokális pontja, NFL-ben se lehet nagyon jó draftok nélkül mire menni, a college footballban azonban nincs is igen más opció. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy e téren az OSU és az UO sem szégyenkezhet, de az enyhe különbség azért érződik. A Buckeyes védelme tényleg a tehetségek bámulatos gyűjteménye, bár Mariota ötből mindössze három csillagos prospect volt, szóval az előrejelzés itt sem minden. (E két térképről meg az is kiderül, hogy az Egyesült Államok mely részeiből érkeztek az egyetemekre a hétfőn pályára lépő játékosok: OHIO STATE / OREGON.)

Csapatrészek erőssége:

QB: 1-0 az Oregonnak, nem is fair egy Heisman-díjast és 1/1 várományost párba állítani egy az idénynek a csere cseréjeként induló irányítóval, noha Cardale Jones-on a Bama ellen egy pillanatig nem látszott, hogy rosszabb lenne Braxton Millernél és J.T. Barrettnél

RB 1.5-0.5, csak szépít a the Ohio State, Ezekiel Elliott briliáns, míg a Ducks-nál mélyebb a depth chart

WR/TE 1.5-1.5, ott az egyenlítés, mivel az Oregon kerete nagy csapásokat szenvedett el sérülés és füvezés okán, az OSU-nál két jövendőbeli profi, Michael Thomas és Devin Smith kapkodja el a labdákat, de Evan Spencer remekül képes a passzolni is akár

OL 2.5-1.5 Oregon, az OSU legnagyobb kérdőjele az irányítóposzt mellett az év elején, az UO-nál a legnagyobb az év közben, mára mindkét egység remek formában. Mivel utóbbinál szinte mindenki felépült, nekik jár a pont

DL 3-2, Noah Spence elküldésével is tömve maradt potenciális NFL sztárokkal az ohiói védőfal (Michael Bennett, Joey Bosa, Adolphus Washington, stb.), de a nyomásgyakorlás az oregoniaknak is kiválóan megy a két DE, Arik Armstead és DeForest Buckner vezérletével

LB 3-3, újra régi fényében tündököl a gesztenye-fedezetsor, melyhez a fokozatosan fejlődő Ducks linebackerek sem érhetnek fel

DB 4-3 az állást megfordító OSU-nak, ami főként az Oregon CB Ekpre-Olomu sérülésének tudható be, habár a Florida State ellen pótlását jól megoldották Eric Darganék. A másik oldalon Doran Grant shutdown corner makkegészséges.

ST 3.5-4.5, vagy a Ducks gyakori kétpontos-kísérleteit beleszámíthatjuk? Egyik fél rúgója sem életbiztosítás, a tOSU-nál az ausztrál punter jobb átlaggal bír. A visszahordásoknál nagyjából megegyezően veszélyesek.

Sérülések:

Ritka balszerencse, ha egy csapatnál az első és a második számú QB egyaránt kidől, de ezt is sikeresen átvészelték Urban Meyerék. E tekintetben azt hihetnénk, hogy az Ohio State járt rosszabbul, ami csak félig igaz, az Oregon vélhetően Mariota nélkül nem jutott volna el eddig.

Mindazonáltal a Ducks-nál már a felkészülésnél súlyosan megsérült a kezdő LT (Tyler Johnstone) és a no.1. WR (Bralon Addison), az alapszakaszban a no.1. TE (Pharaoh Brown), pár hete az 1. körösnek jósolt CB, Ifo Ekpre-Olomu, majd a Rose Bowlon egy újabb WR, Devon Allen vált harcképtelenné. Ráadásul az elkapó Darren Carrington és a special teamer Ayele Forde füvezés miatt megbukott a finálét megelőző drogteszten, így az oregoni edzőknek is lehetett pár álmatlan éjszakája a szezon folyamán. Az egyetlen Ducks játékos, aki minden mérkőzésen ugyanazon a poszton kezdett: Marcus Mariota.

Az OSU-nál az elkapó Devin Smith betegeskedik, a center Jacoby Boren és az H-back Dontre Wilson maródi, ám nem kérdés, hogy mindhárman játszani fognak.

Taktika:

Az Oregon és az Ohio State is a spread option prominens képviselője, előbbinél az alap védekezési formáció a 3-4, utóbbinál a 4-3, így egy meccsen rögtön kétféle megközelítésből tanulmányozhatjuk egyazon támadószisztéma megállítási kísérleteit. Nyilván spread optionből sem egy változat létezik, de Urban Meyer maga mondta, hogy annyit elemezték már egymást, hogy ő és Helfrich is simán hívhatná az ellenfél játékait. Meyer a Floridánál a gap blocking sémákra épített, ettől az OC Tom Herman jóvoltából fordult a zone blocking felé, melyben korábban nem hitt, hogy domináns futójátékot lehet vele kialakítani. Ahogy viszont a Virginia Tech elleni vereség rávilágított, egy középen jól összetömörített védőfal a belső zónák végét jelenti, elszorítva a Buckeyes offense ütőerét. Innen lépett tovább Meyer és Herman, egyenesen a Ducks playbookjából kölcsönzött ötlettel, az Oregon sweep-pel, ami Ezekiel Elliott Alabama elleni 85 yardos TD-futásában teljesedett ki, pontot téve az elődöntőre: http://espn.go.com/video/clip?id=12110459

Az alapszakaszban egyszer az Oregon is vereséget szenvedett (attól az Arizonától, akiknek a Pac-12 döntőben már keményen visszavágtak), ám az kevésbé számított annyira fontosnak a komplett taktikát és az idény menetét illetően, mint a Bucks buktája. A Kacsáknál azt érdemes kihangsúlyozni, hogy a zseniális irányító, Marcus Mariota hogyan emelte még egy szinttel feljebb az amúgy is rettegett oregoni támadósort (ehhez persze elengedhetetlen volt a támadófal kulcsembereinek visszatérése). A zone read csimborasszója ez a play a sokat alkalmazott bubble screennel ötvözve, Mariota shovel passza Charles Nelsonnak 16 yardért: http://espn.go.com/video/clip?id=12108549

Hogy mit tehetnek ez ellen a védelmek? Az OSU-nál néha probléma a játékok lassú felépülése, a D#-nek elég időt engedve a reagálásra, bár a blokkolási technikák rotációjával meg pont szépen képesek elkendőzni, hogy hol is próbálnak áttörni a scrimmage vonalon. A Ducks valószínűleg marad a bevált a nagy akciókat limitáló bend-don't break defense-nél, szokásosan bízva a labdaszerzésekben. Két söprögetőjük gyakran mozoghat fel a box felé, a front 7 pozícióinak és blitzelési sémáinak állandó variálásával egyetemben.

Darron Lee lehet az X-faktor az Ohio State defense-ben, a hibrid linebacker/nickelback atletikussága és játékfelismerése nélkülözhetetlen a döntő szituációknál. A Ducks akár az NT-t sem rest visszavonni passzfedezéshez, és hasonló a Bucks-nál is tapasztalható, az elődöntős interception return TD például egy meglepő Tampa 2-es zónázó felállás eredménye volt, ahol a DT vágta el Amari Cooper útvonalát és váltotta hat pontra a megkaparintott labdát.

Kiemelt statisztikák:

Az Oregonnál az első osztályban csak egyetlen csapat csinált több FF-t (20), az Ohio State ehhez képest 11-szer vesztett el így a játékszert. A Ducks 10+ (276) és 20+ yardos (101) játékoknál is második, ez a Buckeyes-t kevésbé zavarhatja, mert ők a red zone TD-knél gyengélkednek, vörös zónás védekezésnél az egyik sereghajtók.

Az OSU a negyedik legtöbb hosszú futást jegyezhette, miközben az UO 94. ezek orvoslásában. Az ohiói sack-gyár (43) 8. az FBS-ben, mondjuk harmadik kísérletéknél mindketten remekelnek, 51,91%-os és 51,6%-os hatékonysággal váltják 1^st downra. Az Oregon 119. az elszenvedett büntetéseknél, 72.8 yardos meccsenkénti átlaggal.

Érdekességek:

• Az egyetemi kosárlabda első, 1939-ben rendezett rájátszásának döntője szintén ez a párosítás volt, akkor a Ducks nyert 46:33-ra

• A részvevő csapatok itt a jegyek 53%-át kapják meg, a Super Bowlnál csak 35%-át. A legolcsóbb belépő 200$-ba került (csak állóhely), a 450 dolláros átlagár a hétvégére 1200$ köré ment fel. A parkolójegy 50$

• A fogadóirodáknál 7 pontos favorit a Ducks, a legkisebb szorzóval arra lehet pénzt tenni a lehetséges eseményekből, hogy az Oregon szerzi az első TD-t. A bukmékerek együttesen nagyjából 75 pontot, Cardale Jones-tól 260 yardot, Mariotától 279 passzolt yardot várnak. A leghosszabb TD-t a 63 yardos, a leghosszabb mezőnygólt 38 yardos határnál húzták meg

• Sem ex-OSU, sem ex-UO irányító nem szerzett még soha Super Bowl-gyűrűt

• A kristálylabdát váltó új bajnoki trófeát a Pentagram tervezte, 24 karátos arany, bronz és rozsdamentes acél felhasználásával készült, magassága 67 cm

Végezetül ajánljuk figyelmetekbe a Best of college football 2014 válogatást a szezon legszebb jeleneteiből, mindemellett jó szórakozást kívánva NCAA grandiózus fináléjához!

Horváth Róbert (baggio)