2017 Heisman-díjasa: Baker Mayfield

Nem történt nagy meglepetés, a rájátszásra készülő Sooners QB, Baker Mayfield vihette haza New Yorkból a college football kiemelt presztízzsel bíró trófeáját a tavalyi győztes Lamar Jackson (QB, Louisville) és Bryce Love (RB, Stanford) előtt. Ha kizárólag a statisztikákat nézzük, Mayfield érdemeit senki nem vonhatja kétségbe, többek között tavalyi rekordját idén vélhetően megdöntve az első osztály fennállásának két legjobb idényét tudhatja majd maga mögött a passer rating kategóriában (elsőként átlépve a 200-as határt) és 11.8-as passzonkénti yardátlaga Michael Vick 1999-es álomszezonját is srófolja. Ami okán viszont sok kritika érte, azok a játékán túli dolgok, de mindezek előtt helyezzük némi kontextusba a karakterét, hogy ki is ő, honnan indult és hova tart.

Baker Mayfield 1995. április 14-én született a texasi Austinban, gazdag családja révén serdülőkoráig nem kellett nélkülöznie. Három évesen rajzfilm közben átkapcsolt az ESPN-re és anyja visszaemlékezése alapján kijelentette, hogy innentől fogva csak a sportcsatornát fogják nézni. Gyerekkori hőse Brett Favre, minden fantasy csapatába draftolta, azóta pedig már több alkalommal is a fiatal Favre-hoz hasonlították, például a Sooners következő ellenfelének edzője, Kirby Smart vagy a 49ers GM John Lynch is. A helyi középiskolába, a Lake Travis HS-be iratkozott be, első két évét a kispadon töltötte (újoncként edzője az Arkansas frissen kinevezett HC-ja, Chad Morris, a kezdő QB a Panthers jelenlegi hamadik számú irányítója, Garrett Gilbert volt). Juniorként se játszott volna Colin Lagasse vállsérülése nélkül, és ha pusztán a méretein múlik, a többi csere közül nehéz is lett volna kiemelkednie kb. 175 cm-es "magasságával". Dobásainak ellenben csodájára jártak, földön is termelte a yardokat, míg karizmatikus egyéniségével csapattársait rögtön debütálásakor megnyerte. Innentől nem is akadt számára igazán akadály, 2011-ben állami bajnoki cím, két év alatt 25-2-es mérleg, 6255 passzolt yard, 67 TD és csak 8 eladott labda.

Azonban végzősként kénytelen-kelletlen megtapasztalta a sikertelenség ízét, előbb a befektetési tanácsadóként dolgozó apja vesztette el állását és vitte majdnem csődbe Mayfieldéket, aztán jött a keserű felismerés, hogy hiába a remek számok, a kis Baker termete nem vonzza a legjobb egyetemek ajánlatait (még a Sooners edzőivel is találkozott, ők sem vélték akkor toborzásra érdemesnek). Kisebb programok ugyan bejelenetkeztek, sőt a Pac12-es Washington State is vitte volna, ő minden áron a Big XII konferenciába akart menni, ettől a sportösztöndíj hiánya sem térítette el. Így a Texas Technél kötött ki, és hogy mennyire tudta mit is ér valójában - a rossz pletykák szerint az arrogáns apa, James Mayfield nem volt hajlandó engedni igényeiből -, tökéletesen mutatja, hogy walk-on státusza dacára és újonc létére már a Red Raiders nyitómeccsére a kezdőbe jelölték... Az SMU ellen 413 yardot és 4 TD-t ért el, és a találkozó azért is különleges, mert négy ex-Lake Travis quarterback egyaránt szerepet kapott (Mayfield, Gilbert, Lagasse és Michael Brewer). Sérüléssel bajlódva az idény második felében a cserék közé taszította Davis Webb (ma a Giants játékosa), és összeveszett vezetőedzőjével, Kliff Kingsbury-vel is, aki folyamatosan, meccsről meccsre kívánta versenyeztetni irányítóit. Ennek folyományaként Mayfield, aztán Brewer és Webb szintén máshova transzferelt, utóbbit Pat Mahomes szorította ki, szóval a QB-keringő tulajdonképp mindenki számára jól alakult. Baker ezt persze akkor nem sejthette, 2014 januárjában dühösen átiratkozott az Oklahomai Egyetemre úgy, hogy elsőre fel se vette a kapcsolatot a Sooners edzői stábjával. Bob Stoops-ék nyilván nem ellenkeztek a konferencia év támadóújoncának keretbe kerülésével, de az NCAA 2014-re nem adott játékjogot az irányítónak, sőt a Texas Tech heves tiltakozása miatt nemcsak azonnali ösztöndíjban nem részesülhetett, hanem az átült évet redshirtként se könyvelhette el. Mondjuk ez az esztendő sem múlt el eseménytelenül, a TCU ellen Mayfield az oldalvonalnál simán leolvasta korábbi koordinátora, a vele egy időben Texas Tech-től távozó Sonny Cumbie hívásait, a Red Raiders meccs hetén pedig kipenderítették egy lubbocki étteremből.

Extra szabadidejét flag footballal, kosárlabdával és Xbox-ozással töltötte, mindegyikben serényen csökkentve kedvelői számát. Hiába flagfocizott más diákokkal az esélykiegyenlítés céljából WR-ként, egyszer hátrányban nem bírta elkapóként sem megállni a passzolást, a győztes TD-t követően el is tiltották a játéktól. Rövid kosárkarrierjének egy incidens vetett véget, mikor azt hallotta, hogy "elkényeztetettnek" nevezték, ellenfelét szabályos tackle-vel fektette két vállra. Xboxon tizenkettedikes korától a Halo-val játszott, saját bevallása szerint akkora elánnal, hogy ha nincs az amerikai futball, ma profi e-sportoló lenne. OU-s adatlapján ezzel való hencegését felfedezve kihívók tömege jelentkezett nála, de legyőzőre nem talált. Pimaszságának és rámenősségének nyilván megvannak az előnyei is, Mayfieldet a kritikák éltetik, saját magáról írt megfigyelői jegyzete: "túl alacsony, túl lassú, kicsi kezek, system QB, elkényeztetett gazdag gyerek".

Trevor Knight a 2014 januári Sugar Bowlon az Alabamát megskalpolva szerzett MVP-címet, viszont ezt a formáját a következő teljes idényre nem tudta átmenteni, így senkit nem ért váratlanul, hogy 2015-ben már Baker Mayfield volt a Sooners kezdő irányítója. Ezzel együtt OC-t is cseréltek, az új koordinátor a Texas Technél az Air Raid-guru Mike Leach kezei alatt pallérozódó Lincoln Riley lett. A második fordulóban a Tennessee vendégeként 17 pontos hátrányból fordítottak 100 ezer néző előtt, és októberben ugyan a Red River Rivalry-n a Texas kifogott rajtuk, többet nem hibázva az Oklahoma bejutott a playoffba. Mayfield és Riley egy 8-5-ös középszerű csapatot varázsolt be a top4-be (Baker a Heisman-szavazáson is negyedik helyen végzett), bár ott a Clemson ellen kiütközött, hogy még van hova fejlődni. 3700 passzolt yard és 36 TD állt a QB neve mellett csak 7 INT kíséretében, és rögtönzött futásaival is őrületbe kergette a védőket. 2016-ban statisztikailag hasonló évet zárt, de az első három héten elszenvedett két vereség (a Houston és az Ohio State ellen) megpecsételte az oklahomaiak sorsát, Mayfield a Big XII-duplával, illetve a Heisman harmadik hellyel vigasztalódhatott, és ezzel pont is került volna egyetemi pályafutására, amennyiben az NCAA nem változtatja meg korábbi döntését 2014-gyel kapcsolatban. Két relatíve "csendes" szezon után joggal lett volna feltehető a kérdés: ez a srác mitől is olyan megosztó személyiség? Majd elérkeztünk 2017-hez.

Idén februárban letartóztatták, mert részegen randalírozott és megpróbált elmenekülni az igazoltató rendőrök elől. Noha a bíróság felmentette és csak az iskola kötelezte közmunkára, az eset természetesen komoly visszhangot keltett és a Johnny Manziellel való párba állítás nem is maradhatott el. Nyáron a HC Bob Stoops nyugdíjba vonult és Lincoln Riley vette át a gyeplőt, ám megzabolázni neki sem sikerült sztárirányítóját, aki az idény során újabb és újabb balhékat okozott. Mayfield szeptemberben kétszer is nyilvános bocsánatkérésre kényszerült, előbb az Ohio State otthonában történt zászlóplántálás, aztán a Baylor elleni szócsata nyomán. A Buckeyes-on vett revans olyannyira feltüzelte, hogy a meccs lefújásakor egy óriási OU zászlót szúrt a műfüves stadion félpályájának környékére, az őt zrikáló Baylor játékosoknak pedig kiadós elpáholást helyezett kilátásba nem éppen irodalmi nyelvezetben a tv-kamerák kereszttüzében. A Texas Tech-et egy 2016-ban a Red Raiders fanokon kiszúrt pólóval cukkolta, koronát "ámokfutására" a Kansas ellen tette fel: egy teljesen sima mérkőzésen is hagyta, hogy ellenfelei felzaklassák (nem fogtak vele kezet a pénzfeldobásnál), amire később úgy reagált, ahogy az a fenti képen látható... Riley megfosztotta csapatkapitányi státuszától. Produkcióján mindez nem érződött, még az Iowa State elleni vereség alkalmával sem, másik 12 fellépésén meg egyenesen brillírozott, és a Big XII-es triplázással nemcsak New Yorkba váltotta meg jegyét, hanem a Sooners-szel a kaliforniai Rose Bowlra, az egyik elődöntőre is. A Texas és a Kansas State elleni fordítás, az oklahomai Bedlam (vs. Oklahoma State) vagy az amúgy remek TCU kétszeri földbe döngölése mind emlékezetes "Heisman-momentumok". 4130 passzolt yardja, 71%-os hatékonysága és 41 TD-je (8 INT) nem szorul különösebb magyarázatra.

Hogy Baker Mayfield speciális tehetség, arról bárki meggyőzödhet, aki akár egyszer megfigyeli játék közben. A Heisman-díj azonban közel sem garancia a hosszú profi karrierre, erről a közelmúltat szemlélve Tim Tebow vagy Manziel adhat tanúbizonyságot. 184 centiméterével alulméretezettnek fog számítani posztján az NFL-ben, és az alacsony QB-knak kettőzött erővel kell bizonyítaniuk rátermettségüket. Ha a karakterét illető figyelmeztetések felett szemet is hunynak, az Air Raid megítélése a liga berkeiben meglehetősen rossz, az ebben a rendszerben parádézó irányítókat gyakran egyszerű statgyárosoknak könyvelik el. A képzeletbeli serpenyő pozitív oldalára hihetetlen küzdőszelleme, mobilitása és pontossága helyezhető fel, és ezek nem kis dolgok, ám hogy mennyire nehéz a QB-k feltérképezése, Mayfield újabb eklatáns példa. Első blikkre nem tűnik „NFL irányítónak”, jóllehet a modern futballban talán illene végre ezekkel a prekoncepciókkal leszámolni. Annyi biztos, hogy minden egyes kétkedő hang csak segíteni fogja céljai elérésében. Russell Wilson vagy inkább Johnny Football? Ez lesz a 2018-as Draft nagy Rorschach-tesztje.