AFC West figyelő - 6. hét

Denver Broncos

A Denver nagyot küzdött a liga jelenleg talán legjobb csapata ellen, nem sokon múlt hogy meglepetést okozva begyűjtsék a New York Jets skalpját.

Bár a meccset egy vitatható pass interference bedobása döntötte el végeredményben, lényegében az összes Denver játékos, illetve edző belátta, hogy saját maguknak, a számos elpuskázott lehetőségnek köszönhették a vereséget, illetve Josh McDaniels felhívta a figyelmet, hogy két hete egy hasonló ítélet hasonló szituációban a Titans ellen nekik kedvezett. Brandon Lloyd megemlítette, hogy ő abban látja a vereség fő okát, hogy a defense három labdaszerzéséből mindössze három pontot voltak képesek elérni, azaz közel nem használták ki maradéktalanul esélyeiket. Mario Haggan nem szégyellősködött, elmondta, hogy szerinte jobbak voltak a Jetsnél, de ő is említette az elpuskázott lehetőségeket. A Denver védelme most valóban nagyot alkotott; miután Mark Sanchez idén nem dobott egy interceptiont sem, az alaposan megtépázott Broncos secondary kétszer is elfogta a fiatal irányító passzát, és egyébként sem volt túl jó napja Sancheznek. Kyle Orton sem tudta hozni az idén tőle megszokott számokat, köszönhetően annak, hogy az első félidőben Antonio Cromartie teljesen levette a pályáról kedvenc célpontját, Lloydot. A futójáték idén először mutatott életet, az eddigi bűngyenge számok helyett most Moreno visszatértével sikerült a földön is termelni a yardokat, mitöbb, Tim Tebow is megszerezte első TD-jét az NFL-ben egy 5-yardos QB futás révén. Bár a 4 alatti átlag még mindig nem kielégítő, mindenképpen előrelépésként kell értékelnünk az eddigi totálisan nulla futójátékhoz képest. Tebow-t most jóval többet használták McDanielsék, mint az első heti jacksonville-i vendégjáték során, hat futásból 23 yardot hozott, igaz passzoltatni még nem merték.

Tebow szerepét egyelőre a red zone-beli feladatokban látja a legtöbb szakértő, többet nem valószínű, hogy tudna segíteni, de nem is biztos hogy érdemes volna Ortont kizökkenteni a ritmusból. A Broncos támadófalában Ryan Harris elveszítette kezdő helyét a jelek szerint, a Jets ellen a rookie Zane Beadles lett az RT. Harris a Ravens ellen kifejezetten gyengén játszott, mindemellett a tehetséges fiatal tackle túl nagy potenciállal bír ahhoz, hogy huzamosabb ideig a a padon üljön. Az biztosnak tűnik, hogy Beadles lesz a kezdő a Raiders ellen. A Raiders az elmúlt két évben gyenge szezonjai ellenére mindkétszer győzni tudott a Mile Highban, most mindkét 2-4-gyel álló csapatnak rendkívül fontos lesz, hogy behúzza a meccset, és nekiálljon kikecmeregni a kátyúból.

Kansas City Chiefs

A forduló talán legizgalmasabb meccsén a Chiefs szinte végig vezetve hajszál híján veszített a Texans ellen. Matt Schaub a negyedik negyedben szárnyakat kapott, és a Texans utolsó négy labdabirtoklásából egyaránt TD-drive-ot vezetett az összeomló Chiefs defense ellen.

Örömteli, hogy a Chiefs két legjobban kritizált támadója, Matt Cassel és Dwayne Bowe egyaránt jó játékkal rukkolt elő múlt heti gyengélkedésük után. Charlie Weis OC nagyon helyesen használta ki azt, amit minden OC tud már a ligában: a rookie Kareem Jacksonra kell dobni. Érdekesség, hogy mindkét csapatban játszott tavaly még az Alabama Crimson Tide-ban szereplő CB, Jackson mellett természetesen a Chiefs nickel Javier Arenasra gondolunk. A jobboldali CB-t játszó Jackson oldalára 17 passz ment szemben a LCB Glover Quinre jobbra dobott passzokkal. Bowe két TD-t is szerzett, és a hét egyik legjobb WR teljesítményét mutatta be az NFL-ben. Cassel a TE-jeit is a legjobbkor találta meg, 6 átadásából 5 amit a tight endeknek dobott, vagy first downt, vagy TD-t ért. Az egyik ezek közül Mike Vrabelé lett, aki 10 elkapott TD-jével új rekordot ért el, mint a legtöbb támadó TD-vel bíró védőjátékos az NFL történetében. Nagyban segítette persze az irányítót a tény, hogy a futójáték fenomenális volt, pontosan 6 yardos átlagot hoztak a futójátékok a meccsen, igaz ebbe bele kell érteni két McCluster reverse-t, és egy 8-yardos Cassel-futást is. Thomas Jones elérte a 100 yardot a meccseb, míg Jamaal Charlesnak épp hogy nem sikerült ez, 16 futása 93 yardot hozott. Charles 6,3 yardos átlagával vezeti az NFL-t ebben a kategóriában, úgy tűnik, hogy a munkamegosztás Jones-szal jót tesz neki. Érdemes megjegyezni, hogy eddigi három idénye alatt 5,9 yardos futásonkénti átlagot hozott. Persze nagyon valószínűtlen, hogy ezt tudni fogja egész karrierje során tartani, de ha mégis így lenne, azzal magasan a legjobb lenne az NFL történetében e tekintetben, jelenleg a legjobb átlagú futó az 50 évvel ezelőtt játszott Marion Motley 5,7-del...

A Chiefs védelme a negyedik negyedben idén először játszott igazán rosszul, 3 TD drive-ot engedtek egymás után Schaubéknak, Andre Johnsont nem tudták megfogni a meccs utolsó szakaszában, a Texans legendája 28 mp-vel a meccs vége előtt elkapta a győztes TD-t. Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól a KC passzvédelmét le kellene néznünk, 20 negyedből egy betli még nem a világ vége, még ha ez most a meccsbe is került. Az öltözői nyilatkozatok egyértelműen elégedetlenek, de bizakodóak voltak, az összes játékos egyetértett Todd Haley-vel abban, hogy ez a fiaskó segíteni tovább fogja őket segíteni a helyes úton. A hétvégén a Jacksonville fog az Arrowheadbe látogatni, a Jax passzvédelme hasonlóan gyenge, mint a Texansé, Casselék ismét alkothatnak. Az is a hazaiak malmára hajthatja a vizet, hogy a Jaguárok David Garrad és Trent Edwards sérülései miatt várhatóan egy olyan QB-val fognak pályára lépni, aki a múlt héten még nem is volt a csapat tagja. A 38 éves Todd Bouman a legvalószínűbb kezdő jelen pillanatban, a veterán QB 2005 óta nem dobott éles bevetésen passzt az NFL-ben...

Oakland Raiders

Mondhatni abszolút várható volt a 0-5-ös 49ers elleni vereség, a Raiders egész egyszerűen képtelen arra, hogy fenntartsa pozitív tendenciáit.

A Chargers ellen vérrel-verítékkel kiharcolt győzelem lehetett volna a kezdete egy fellendülésnek, de a pesszimistábbak már előre figyelmeztettek arra, hogy utoljára 2008 végén volt képes a csapat győzelmi sorozatot elérni, tavaly megszokott volt egy.egy győzelem után a leengedés. Úgy tűnik ezt a "szép" hagyományt idén is megtartja a Raiders, a Rams elleni győzelem után sikerült megvernie magát a csapatnak, és múlt vasárnap is sikerült ezt összehozni egy eddig győzelem nélkül tengődő San Francisco ellen. A két irányító, Jason Campbell és Alex Smith a meccs nagy részében egymást igyekeztek alulmúlni, minket persze Campbell jobban érdekel. Aki nem látta Jason Campbell teljesítményét a Candlestick Parkban, annak csak annyit mondunk, hogy a meccsen elért 10,7-es QB ratingje egészen pontosan 8,3-del kevesebb, mint JaMarcus Russell karrierje leggyengébb meccsén elért 19,0-ás mutatója, amelyet 2008-ban ért el Atlantában. Passzainak csupán egyharmada ért célt, ráadásul ebből nem egy igen szerencsés körülmények között lett sikeres, 2 interceptionje mellé még 2-3 is befigyelhetett volna, ha kicsit jobb kezük van a 49ers védőinek. 83 összyard egy teljes meccsen siralmas, főleg hogy a Chargers ellen egy félidő alatt sikerült 183-at passzolnia.

Az első két drive, ahogy ez idén már megszokott, sikeres volt, bár a red zone-ban mindkétszer csak FG-t sikerült elérni, mondani sem kell hogy a 17-9-cel végződött meccsen mennyire hiányoztak a pluszpontok. A két nyitódrive után a Raiders passzjátéka olyan szinten esett össze, amire talán még a méltán anatémaként kezelt Russell-években sem volt példa, az időzítés, az összhang teljes hiányát láthattuk. A támadófalra nem lehetett különösebb panasz, de Campbell sokszor teljesen tanácstalanul állt a zsebben hosszú másodpercekig. A védelem tartotta magát, amíg lehetett, de egy olyan meccs, ahol az offense egy ízben 5 egymást követő 3 és outot hoz össze, elkerülhetetlen az összeomlás. Alex Smith megpróbálta lemásolni Campbell teljesítményét, neki is voltak hajmeresztő megmozdulásai, de a második félidőben valamelyest összeszedte magát, és 2 TD passzt is sikerült adnia. A meccs után elmondták a Raiders védői, hogy a nagyobb playeket zónázás ellen hozták össze Smithék, ebben a műfajban érezhetően rutintalanok a túlnyomórészt emberfogásban játszó védők.

A meccs után kiderült hogy Jason Campbell térde nincs rendben, a héten ő és Kyle Boller megosztották a snapeket az edzéseken. Bruce Gradkowski szinte bizonyosan nem játszhat, vállsérülése még mindig hátráltatja. Szinte biztos, hogy Kyle Boller Érdekesség, hogy a középiskolában és alkalmanként a Texas A&M egyetemen irányítót is játszó All-Pro punter, Shane Lechler is kapott pár snapet arra az esetre, ha az összes irányító kidőlne. Nem a legjobbak az előjelek a Denver elleni csoportrangadó előtt, de tudjuk, hogy a Raiders hagyományosan jól játszik a Mile Highon.

San Diego Chargers

A Chargers kezd szétcsúszni. Bár eddig optimisták voltunk a csapatot illetően, kezdenek felhalmozódni a vereségek, és ezek a meccsek nem a tavalyi és azelőtti botladozásokra emlékeztetnek. Idegenben mintha egy más csapat lépne idén a pályára a san diegoi mezekben, össze nem hasonlítható a hazai teljesítményükkel vendégkként nyújtott produkciójuk.

A st. louisi vendégjáték katasztrofálisan indult, a Rams 17-0-ra húzott el az első félidőben, a rookie Sam Bradford másik újonc társa, az idén először játszó, draftolatlan WR, Danario Alexander segítségével ledarálta a Chargers védelmet. Antoine Cason eddig jól teljesített újdonsült kezdőként, most viszont többször is csúnyán megverte az UDFA rookie. Casonról Norv Turner is elmondta, hogy nagyon merészen játszik, sokszor láthatóan szándékosan igyekszik felkínálni magát a QB-knak, hogy rá dobjanak, most az első TD-nél csúnyán meg is égette magát, addig bámult a backfieldbe, amíg a gyors Alexander elfutott mellette, és elkapta karrierje első TD-jét. Ezután a védelem összekapta magát, a meccs hátralévő részében 3 pontot engedtek csak a Kosoknak. A támadóegység, amely eddig 28 pontot szerzett átlagban, nem tudott igazán megújulni, és persze a szokásos special team baki se maardt el a meccs végén. A támadófalba visszatért LT Marcus McNeill igen rozsdás volt, de az egész OL kritikán alul teljesített, naggyá tették az eddig igen gyengécske Rams védőfalat, 7 sacket értek el James Hallék. Így persze nem lehetett folyamatos drive-okat vezetni, bár Rivers így is megtette a tőle telhetőt. Főleg Pat Craytonnal épített ki szorosabb kapcsolatot a meccsen, majd a felét kapta el a Chargers passzolt yardjainak a Dallasból érkezett elkapó.

A San Diego több kulcsjátékosát is elveszítette, a New England elleni meccsen már biztosan nélkülözni fogják Antonio Gates-t, Malcom Flyodot és Legedu Naneet is az elkapók közül, ez azért már nagyon komoly vérveszteség, főleg az újabban éledező Patriots defense ellen. A rúgó Nate Kaedingnek volt a Rams ellen a 4. negyedben egy nagyon csúnya kihagyott field golja, a rúgás közben elcsúszott a kicker, részlegesen blokkolták is kísérletét. Mint elmondta a meccs után Kaeding, az egész meccset ágyékhúzódással játszotta végig, minden rúgás igazi küzdelem volt, még úgy is, hogy a kickoffokat átvette tőle a punter Scifres. A héten az ex-houstoni Kris Brownt igazolta le a csapat, a Pats ellen ő fog rúgni. Ryan Mathews első éve nem úgy alakul, ahogy várta mindenki, a tehetséges RB folyamatosan sérülésekkel bajlódik, most a bokája miatt kellett kihagynia az edzéseket. Az ő játéka kérdéses a hétvégén.