Draft elemzés - NFC North

Chicago Bears



7. Kevin White, WR, West Virginia
A holtszezon lépései már előrevetítették ezt a picket, hisz amellett, hogy elsősorban a védelmet erősítette eddig az új rezsim, Brandon Marshallt is elcserélték a Jetshez. Persze ha Leonard Williams is bent lett volna, lehet, hogy elgondolkodnak rajta a war roomban, de így abszolút BPA is a White pick, volt minek örülnie a szurkolóknak. Az új vezetésnek feltétlenül szüksége volt egy szimpatikus, példamutató játékosra, az első húzással már ezt is sikerült elérni, hisz az egykori WVU játékos nem csak magas futball IQ-val rendelkezik, de a pályán kívül is szorgalmas, intelligens fiatalember. A játéka ugyan még kissé nyers és nincs is óriási múltja, a potenciál bőven megvan benne, ráadásul kellően gyors, atletikus és megbízható route-futó, így új dimenziókat nyithat a Bears támadósorában. Jefferyvel és Royallal kiegészülve Cutler sem kívánhat jobb kezdő elkapósort.

39. Eddie Goldman, DT, Florida State
A 3-4-es védelemre váltás soha sem egyszerű folyamat, pláne igaz ez akkor, ha egy olyan keretből kell építkezni, mint amit a 2014-es Bears hagyott maga után. Hiába a szabadügynök igazolások, még vékonyka volt a fal, így ugyan voltak bent ígéretes játékosok egyéb posztokon, ez a választás is racionális. Goldman már első évében komoly játékidőre számíthat, bár 3-down NT-nek nehezen nevezhető, a nemrég kivágott Ray McDonald miatt várhatóak olyan átszervezések, amivel rögtön a kezdőben találhatja magát. Megfelelő rotációban hasznos játékos lehet, de a 39. helyen talán illett volna készebb játékost találni, akár ezen a poszton is.

71. Hroniss Grasu, C, Oregon
A harmadik körben is sikerült olyan játékost draftolni, aki már az első szezonjától kezdő lehet és ez nem feltétlenül csak a keretre nézve kritika, hanem az új front office dícsérete is. Grasu a drafton elérhető centerek egyik legjobbja volt, ráadásul Kyle Long személyében egy volt csapattársa mellett bizonyíthat. White-hoz hasonlóan ő is remek karakter, fejben különösen erős, így a nagyobb DT-k ellen sem jön zavarba, technikailag képes felvenni velük a versenyt. Némi súlynövelés után hosszú távon megoldást jelenthet a fal közepén.

106. Jeremy Langford, RB, Michigan State
Ez a pick már egyértelműen a jövőnek szól, hisz a Forte-Rodgers-Carey hármas is elegendő lett volna erre a szezonra. Forte szerződése azonban hamarosan lejár és nem biztos, hogy visszatér, így kellett egy olyan futó, akiben benne van az all-down back potenciál, ami hiányzott a másik két delikvensből. Az, hogy erre Langford alkalmas-e abban nem vagyok biztos, de ezen a helyen egy gyors, dinamikus és jó kezű játékos, ha a profik szintjét is fel tudja venni, ez a választás is kifizetődő lesz, de első évében egyelőre a minél több bizonyítási lehetőségért küzdhet.

142. Adrian Amos, FS, Penn State
Rolle leigazolása után is hiányzott a mélység a söprögetők között, ezt hivatott betölteni Amos. Ötödik körös játékos ellenére már első évében sok akciót láthat, hisz mind free-safety mind nickel poszton nagy tapasztalata van, remekül olvassa a játékot és kellően atletikus, hogy az NFL-ben is megállja a helyét. Ha a szerelési technikáján sikerül javítani, ezáltal bátrabb és hatékonyabb ütköző lesz, könnyen a kezdőbe is kerülhet, de Vereentől mindenesetre ígéretesebb projekt.

183. Tayo Fabuluje, OT, TCU
Sokan vártak hamarabb OT húzást, de egy draft alatt nyilván nem lehet mindent megoldani, így ez a vállalkozás egyelőre ennyiben került kisegítésre. Fabuluje egy nem túl tapasztalt vagy technikás játékos, de a fizikai paraméretei és a már sokat emlegetett karakter megvan benne, hogy ott legyen az 53-as keretben, de ettől többet egyelőre nem érdemes várni tőle.

Összegzés:
Remek bemutatkozó volt ez a draft Pace-ék számára, négy játékost is sikerült szerezni, aki már első évében komolyan hozzátehet a Bears játékához, ráadásul a támadósor fiatalitása is jó irányba halad. Langford és Goldman megítélése sokat változhat az évek során, utóbbi esetében nem jött jól, hogy rögtön a mélyvízben kell kezdenie, de egy második körös játékostól talán ez nem óriási elvárás. Hosszú út áll még a Bears előtt, hogy visszakerüljenek az NFC élcsapatai közé, az irány azonban bíztató!

Mit hallgattak a War Roomban? Ahrix - New Era

Detriot Lions



28. Laken Tomlinson, G, Duke
A draft előtt mindösszesen egy guard volt a keretben, így az első körben ide érkezett erősítés, sikerült megszerezni a passz blokkolásban leginkább kiemelkedő prospectet, valamint a Denverrel kötött csere értelmében még egy jó képességű veteránt is kaptak a fal belső részébe, Stafford minden igényét kielegítve ezzel. Sokan károgtak a guard választással kapcsolatban, szerintem azonban jó döntés volt, hosszú évekre stabilizálták ezzel az OL-t, Dallasban már működött ez a felfogás, nem látom akadályát, hogy itt ne így legyen. Tomlinson egy érett, tapasztalt játékos, első naptól kezdve könnyű szívvel nevezhető a kezdőcsapatba.

54. Ameer Abdullah, RB, Nebraska
Reggie Bush távozásával megnyílt az út Joique Bell előtt, a cserék között azonban nem találhattunk olyan játékost aki megfelelően tudta volna őt tehermentesíteni, így várható volt, hogy futót is választ majd a drafton a Lions. Abdullah tökéletesen illik ebbe az támadósorba, egyedül a passz blokkolásban kell fejlődnie, illetve jobban kell vigyáznia a labdára, de játékszituációtól függően már 2015-ben komoly lehetőségeket kaphat Bell mellett. A pályán kívül is egy pozitív karakter, szerethető személyiség, ráadásul visszahordóként is használható, így ezen a helyen véleményem szerint komoly steal volt az ő draftolása.

80. Alex Carter, CB, Stanford
Egy feltrade után érkezett egy szélső hátvéd is a csapathoz, a poszt mélységét elnézve szükség is volt rá. Szerintem voltak még bent használhatóbb játékosok is, de a kezdőkkel nincs nagy gond, így beleférhet, hogy egy évig inkább csak beletanul az NFL-be Carter. Az értékét növeli, hogy nickel és esetleg söprögető poszton is bevethető, a liga mai álláspontja szerint pedig fontosak az ilyen univerzális játékosok a hátvédsorban.

113. Gabe Wright, DT, Auburn
Újabb agresszív lépésként egy jövő évi harmadik kört áldoztak be Wrightért (a draft előtt nem volt 4. köröse a Lionsnak), aki ugyan a kevésbé tehetséges csapattársa (Angelo Blackson, Titans) után talált gazdára, talán még voltak bent nála is nagyobb potenciállal bíró játékosok a poszton. Suh és Fariley távozása után egyértelmű volt, hogy 3-tech DT is érkezik majd a drafton, ráadásul Wrightot a Senior Bowl és a Combine alatt is alaposan megnézték, így adott felé a bizalom. A depth charton nagy tömörülés van előtte, de Ngata mellé bárki odaérhet, így a cél, hogy már első évében komoly snap számot kapjon a védelemben.

168. Michael Burton, FB, Rutgers
Bushoz hasonlóan Jed Collins sem tért vissza a csapathoz, így klasszikus FB nélkül maradt a Lions, ennek jegyében érkezett Burton. Jó keze van így elkapásokkal is kereshető, ráadásul az öltözőben és a special egységben is értékes a jelenléte, azonban a poszt elértéktelenedése miatt lehetett volna jobban is gazdálkodni ezzel a választási joggal, majd Burtont később behúzni. Az 53-as keretből csak kiszorulni tud, komoly vetélytárs híján.

200. Quandre Diggs, CB, Texas
Már a Carter picknél is írtam, hogy időszerű feltölteni ill. fiatalítani a CB sort, így nem meglepő, hogy dupláztak erre a posztra. Diggs ezen a helyen jó választás, remek munkamorálja van, visszahordóként is szerzett tapasztalatot, komoly versenyhelyzetet teremthet a keretbe kerülésért.

240. Corey Robinson, OT, South Carolina
Végül egy hibátlan hetedik körös húzással zárta a draftot a Lions, az ex-Gamecock bőven használható játékos, mert bár egyetemen LT volt, eggyel magasabb szinten inkább RT vagy guard poszton szerepelhet. Ezzel sikerült tovább bővíteni a már amúgy is pofás támadófalat, Robinson hosszú távon megragadhat az NFL-ben, főleg ha megfelelően ugrik be mikor szükség van rá.

Összegzés:
Abszolút rendben vannak a posztok és játékosok is, hosszú távon mindannyian segíthetik a Lionst, azonban érzésem szerint kicsit sok volt a reach, több projekt játékost is drafoltak, holott lettek volna még bent olyanok, akik már szeptembertől segíthettek volna rájátszásba kerülni.

Mit hallgattak a War Roomban? Guns N' Roses - Patience

Green Bay Packers



30. Damarious Randall, S, Arizona State
A tavaly szintén első körben választott Clinton-Dix húzás után meglepő, hogy ismét egy FS-re böktek rá a wisconsiniak, Randall azonban jobban formázható játékos, így valószínű, hogy inkább cornerként fogják szerepeltetni. Tramon Williams és Davon House távozásával sem kell egyből a kezdőbe nevezni, hisz egy korrekt ötöst már fel tud mutatni hátul a Packers, így van ideje tanulni Randallnak. Rá is fér, hisz kissé nyers játékos, de igazi ballhawk, akiben benne van a nagy játék, hosszú távon értékes projekt, de a draft ezen szakaszában készebb játékost is találhattak volna.

62. Quinten Rollins, CB, Miami (Oh.)
Az előző pick után különösen meglepő, hogy rádupláztak a posztra, amit egyre nehezebb meghatározni, hisz ugyan nincs nagy futball múltja, könnyen belelátható ez a hibrid DB poszt, ami Randall (vagy Amos, Rowe esetleg újabban Walther Thurmond is) számára is elképzelhető. Kosaras múltja ellenére a MAC ritumusát azonnal felvette, az NFL nyilván egy más kategória lesz, de a fizikai paraméterei, atletikus képességei és ösztönei is megvannak, hogy később shut-down corner legyen a profik között. Tanulni mindenestre van kitől és ideje is lesz rá, ezzel hosszú távon egyre félelmetésebbé válik a Packers hátsó alakzata.

94. Ty Montgomery, WR, Stanford
Ideális esetben a negyedik-ötödik számú elkapó pozíciójáért küzdhet, ezért ritkán adnak Top100-as picket, elnézve viszont a tavalyi gyenge speciális egységet, visszahordóként már szeptembertől a csapat hasznára válhat. Támadó snapet idén főleg sérülés esetén láthat, de véleményem szerint ott is megállhatja a helyét, ezzel hosszú távon biztosítva a helyét a csapatban.

129. Jake Ryan, ILB, Michigan
A negyedik körig kellett várni a talán legnagyobb hiányposztnak tűnő középső linebacker húzásra, Jake Ryan személyében azonban talán sikerült megfelelő személyt találni AJ Hawk pótlására. Ryan egy rendkívül szorgalmas, sokat készülő északi srác aki hamar a szurkolók kedvence lehet, ha egészséges tud maradni, de nyilván nem csak ezért volt még elérhető a negyedik körben is, a blokkjain is fejleszteni kell. Összeségében neki van a legtöbb esélye a fiatalok közül, hogy már 2015-ben komoly játékidőt kapjon.

147. Brett Hundley, QB, UCLA
Sott Tolziennel harcolhat a csere pozícióért, amit első évében még nem biztos, hogy elnyer, de vele úgyis a szokásosnál is hosszabb távon számolhatnak, hisz Rodgersben még jópár év benne van elit szinten. Ami bizakodásra adhat okot, hogy felcseréltek érte, így látják benne a potenciált és nem csak draftcetlit, de valószínűleg komoly időt is szánnak majd a kitanítására, bár az jó kérdés, hogy ha “kész” lesz, mihez kezdenek majd vele.

206. Aaron Ripkowski, FB, Oklahoma
Kuhn egy évig még biztosan előtte lesz és nem valószínű, hogy két fullbacket is az 53-as keretbe neveznek, így Ripkowski legfőbb feladata “tűz közelben” maradni, hogy később átvehesse közönségkedvenc elődjétől a fullback snapeket.

210. Christian Ringo, DE, Louisiana-Lafayette
A méretei nem predesztinálnak nagy jövőt neki 3-4-es DE poszton, de az egyetemen eddig rácáfolt, hisz gyorsaságát és atletikus képességeit kihasználva igen produktív tudott lenni. Elképzelhető, hogy OLB-ként is kipróbálják, hatodik körös projetként nehezen tudnak bukni vele.

213. Kennard Backman, TE, UAB
A méretei és technikai tudása alapján sem volt várható, hogy elkel a játékosbörzén, szerencséjére azonban jó helyre került. Pályára leginkább a speciális egység tagjaként kerülhet, amihez persze előbb keretbe kell kerülnie, Justin Perillot kéne kiszorítania, nem lehetetlen vállalkozás.

Összegzés:
Nehéz kritikát megfogalmazni egy olyan csapattal kapcsolatban aki kizárólag a saját draftjaiból építkezik, így én sem bocsátkoznék ilyen merész dolgokba. Az első négy pick egyaránt könnyen védhető húzás ebből a megközelítésből, Hundleyban is bőven van fantázia, a hátsó körökben pedig gyakran találnak gyémántokat, idén is benne van, ha nem sikerül, akkor sincsenek rosszabb helyzetben.

Mit hallgattak a War Roomban? Cro - Whatever

Minnesota Vikings



11. Trae Waynes, CB, Michigan State
Sokan kétségbe vonják, hogy valóban ő a class legjobb cornere, és bár én is közéjük tartozom, ha Zimmer és Vikings benne látja a jövőt, akkor az valószínűleg nem alaptalan. Newman mögött van ideje tanulni, egy egészen kiváló secondarybe igazolták, hogy hosszú távon első számú cornerré lépjen elő. A feltételek a csapat és a játékos részéről is adottak, így joggal bizakodhatnak a Vikings szurkolók.

45. Eric Kendricks, ILB, UCLA
Talán az egyetlen hiányposzt a középső linebacker volt, amit a második körben irigylésre méltó módon oldott meg a Vikings. Kendricks egészségügyi múltja ugyan felvet néhány kérdőjelet, de előzetesen nem véletlenül várták sokan akár az első körbe is. A posztján talán soha nem lesz elit játékos, de egy stabil kezdő már idén szeptemberben lehet, a játéka kiforrott és nem valószínű, hogy gondot okoz majd neki az NFL-be való aklimatizálódás. Barr személyében ráadásul egy volt egyetemi csapattársa mellett játszhat, ezzel a választással a kirakós utolsó darabja is a helyére került a front7-ben.

88. Danielle Hunter, DE, LSU
Hunter kiválasztásával már a védelem mélyítését célozták meg egy projekt játékossal, amire az egykori tigris kiválóan alkalmas. Félelmetes fizikai és atlétikai adottságokkal rendelkezik, éppen ezért a futás ellen már kiforratlan technikával is hatékony, de ahhoz, hogy ennél is magasabb szintre emelkedjen jó edzőkre és türelemre van szüksége, amit Minnesotában megkaphat. Brian Robinson a felkészülés során már összeszedett egy kisebb sérülést, hasonló esetekben ő is beugorhat, de az igazi áttörést csak később várhatjuk tőle.

110. T.J. Clemmings, OT, Pittsburgh
A draft egyik legnagyobb csúszóját állították meg a negyedik körben Clemmings kiválasztásával, ő is ideális környzetbe került a további fejlődéshez, ráadásul vele csereként is komolyabban számolhatnak. A legnagyobb feladat vele kapcsolatban, hogy megtalálják a posztját, hisz az egyetemen a kezdeti DE próbálkozások után csak RT-t játszott, Loadholt mögött azonban nem sok szerepet kapna, így elképzelhető, hogy valamelyik guard poszton kell bizonyítania, de ideje van rá, hisz a kezdő ötös már a draft előtt is rendelkezésre állt, ha mégis kezdő lenne, az csak jó jel a játékát illetően.

143. MyCole Pruitt, TE, Southern Illinois
Az ötödik körben Teddy célpontjainak bővítése lehetett a cél, ennek első lépéseként érkezett Pruitt. Karrierje során ugyan szinte csak TE poszton szerepelt, a Vikingsnál FB gyakorlatokat is végez majd, hisz remek blokkolóról van szó. Ha maradna összekötő sincs nehéz helyzetben, mivel elkapásokban sem ügyetlen, Rudolph mögé pedig bárki odaérhet cserének a hármas versenyfutásból. A potenciál megvan benne, hogy megragadjon az NFL-ben, ezen a helyen pedig értékre is jó választás.

146. Stefon Diggs, WR, Maryland
Diggs már az egyetemen is mutatott bíztató jeleket a játékában, de talán idejekorán jelentkezett a draftra, így nem meglepő, hogy csak később talált gazdára, a 146. pickre viszont kifejezetten stealnek gondolom. Elit recruit volt, ezt elsősorban az atletikus adottságainak köszönheti valamint játéka sebességének. Amennyiben sikerül fejleszteni a blokkjain és egy kis izmot pakolni rá, már első évében okozhat meglepetést, nem csak visszahordóként.

185. Tyrus Thompson, OT, Oklahoma
Méretre van keresnivalója az NFL támadófalakban, ráadásul tapasztalata is van egy erős egyetemi csapatban, azonban a potenciális bal oldali tackle matéria mellett elég sok negatívum is van vele kapcsolatban. Rossz technikával játszik és nem használja ki az adottságait, így a futás segítésében meglepően súlytalan, ráadásul a munkamorálja is megkérdőjelezhető. Ha fejben sikerül összerakni értékes projekt lehet, Kalil árnyékában van lehetősége fejlődni, de sok játékidőre nem számíthat.

193. B.J. Dubose, DE, Louisville
Kevés 4-3-as védelemben tudom elképzelni, hogy lesz belőle valami, de Mike Zimmer neve garancia arra, hogy ha van benne megfelelő potenciál azt ki is fogják használni. A hatodik körben nem rossz elképzelés, hogy mélyítsék a védőfalat, de Dubose esetében is sok munkára van szükség, hogy pályára lehessen küldeni.

228. Austin Shepherd, OT, Alabama
Papíron már a harmadik OT-t húzták ezzel a pickkel, de Shepherd esetében könnyen elképzelhető, hogy a profik között guardként számolnak vele, mindenestre a munkamorálja és a kemény játéka sok edző számára imponáló lehet, a fal belső részén pedig vannak kérdőjelek, így komoly esélye lehet az 53-as keretbe kerülni.

232. Edmond Robinson, OLB, Newberry
Greenway már nem mai gyerek és tavaly már a játékával is adódtak gondok, így érthető, hogy ide is húztak egy projekt játékost. Sajnos kevés Newberry meccset volt szerencsém látni a Div2-ből, de állítólag ott sem tudott igazán domináns lenni, a játékereje így erősen kérdéses NFL szinten, de akit bővebben érdekel, az kérdezhet tőle Facebookon: https://www.facebook.com/edmond.robinson.9

Összegzés:
Liga szinten is kiemelkedőtt alkotott a Vikings ezzel a drafttal, jó pár steal mellett az első körökben azonnal bevethető játékosokat szereztek, de szinte minden valamivel vékonyabb posztot jól mélyítették, ideális versenyhelyzeteket teremtve a TC-re. Amennyiben Peterson abbahagyja a hisztit és a játékra koncentrál, Teddy pedig tovább fejlődik, igen komoly kihívó lehet a Vikings az NFC Északi csoportjában.

Mit hallgattak a War Roomban? M.I.A. - Paper Planes

Varga Kristóf (kristof)