Heti körkép - NFC - 5. hét

NFC North - Tóth László (Go Vikings!)

A Green Bay Packers és a Chicago Bears is letudta pihenőjét, mindkét csapatnak jókor jött a bye week. A Packers leigazolta korábbi tackle-jét, Mark Tauschert, így Chad Clifton felépülésével talán sikerül stabilizálni a támadófalat. A safety Atari Bigby is visszatérhet a pályára hamarosan - ugyanez sajnos nem mondható el Will Blackmonról, aki térdszalagszakadás miatt sérültlistára került. A Bearsnél is szépen javul a maródiak állapota, a hiányzó linebackerek (Hillenmeyer, Tinoisamoa) újra edzésbe állhatnak, de a többieknek is (Briggs, Hester, Alex Brown, Anthony Adams, Israel Idonije és lehetne még folytatni a sort...) jól jött ez az egy hét pihenő. A csoport másik két tagja közül egyértelműen a Detroit Lionsnak volt nehezebb dolga, ők a bajnok Pittsburgh Steelerst fogadták hazai környezetben, és bár helytálltak miközben a végsőkig küzdöttek, nem sikerült meglepetést okozniuk. Stafford helyett Daunte Culpepper irányította az Oroszlánokat, és nem segítette a helyzetét, hogy a csapat legjobbja, Calvin Johnson, már az első negyedben lesérült - szerencsére úgy tűnik, nem súlyosan, és legközelebb már újra játszhat. 28-20-as hátrányban a Lions mindent megpróbált, hogy egy végső rohammal bevegye a Steelers célterületét, de a támadófal nem bírta tovább a nyomást, és összedőlt Harrison és Woodley csapásai alatt. Az eredmény már nem változott, de a Lionsnak nincs oka szégyenkezni. A Minnesota Vikings Missouriba utazott, ahol a még nyeretlen St. Louis Rams várt rájuk. A Kosok próbáltak felnőni a feladathoz, de a túl sok hiba, és a Vikings mérsékelten jó játéka okán hamar 14-0-ás hátrányba kerültek, és onnan már nem is volt számukra visszaút. A Vikings végül megerőltetés nélkül nyert 38-10-re, az utolsó negyed nagy részében már a cseresort küldték fel a pályára. Ez a siker a franchise 400. győzelmét jelentette, tehát volt mit ünnepelni Brett Favre 40. születésnapja mellett.

A hét támadója: Bryant McKinnie, a Vikings tackle-je. A "méretes" falember már a Packers ellen is remekül blokkolt, és a Rams ellen hibátlanul védte meg Brett Favre-t, aki ismét nyugodtan passzolgathatott a zsebben, nem kellett "vakoldali" támadásoktól tartania. A Rams két sacket ért el a mérkőzés során, mindkettő safety blitz volt, ahol a futójátékosok nem vették fel jól az emberüket, ellenben a támadófal végig kitartott, és McKinnie imponálóan jól végezte a dolgát.

A hét védője: Jared Allen. A 69-es Viking idén kirobbanó formában van, két fumble-t is megkaparintott, ráadásul az egyiket touchdownra váltotta. Mindig a labda közelében van, és az ellenfél edzőinek rendkívül nehéz feladatot jelent, hogy őt kikapcsolják a játékból.

A hét fura fintora: Megsérült Eric King, a Lions sokat szidott cornerbackje, ez egyfelől nagyon rossz lehet neki, másfelől viszont áldás a csapat rajongói számára, akik már nehezen tolerálták King botrányosan rossz játékát...

Előretekintés: A még veretlen Minnesota a mostanában gödörbe került Baltimore Ravens együttesét fogadja - a Ravens hosszú idő után (39 mérkőzés) engedett újra egy futójátékost 100 yard fölé (Cedric Benson), így a jelenlegi legjobb sorozat a Vikingeké, akik 28 találkozó óta "várják" a vállalkozó kedvű kihívót. A Chicago Bears Atlantába látogat majd, és elnézve a Falcons lehengerlő játékát, amivel kiütötte a San Francisco 49erst, nem lesz számukra sétagalopp a találkozó. Tavaly is találkozott a két fél, akkor parádés mérkőzésen az utolsó pillanatokban veszített Lovie Smith gárdája, most rápihenhettek a "bosszúra", és Jay Cutler vezérletével visszavághatnak. Lesz egy csoportrangadó is vasárnap, a Lambeau Field-en a Packers a Lions csapatát fogadja, és ha versenyben akar maradni a rájátszásért folytatott harcban, győznie kell - persze azért ehhez a Detroit játékosainak is lesz egy-két szava...

NFC East - Borsik Tamás (Tomeee)

Mind a 4 csapat pályára lépett a csoportban, két mérkőzés igencsak egyoldalúra sikerült, kettő pedig a végletekig kiélezettre. Lássuk pontosan mi is történt a divízióban a hétvégén.

New York Giants
Ahogy várni lehetett, az Oakland sem jelentett problémát a NYG-nek, a meccsre leginkább a totális dominancia jelzőt lehetne aggatni. A játék minden terén földbe döngölte ellenfelét a Giants. Már félidőben 31-7 volt az állás, nem véletlen hogy Coughlin edző úgy gondolta, felesleges Eli Manning egészségét kockára tenni a második félidőben, inkább behozta David Carr-t, aki egy futott TD-vel hálálta meg a lehetőséget. A RB Ahmad Bradshaw ismét kiváló játékot nyújtott, az első negyedben 2 TD-vel tulajdonképpen el is döntötte a meccset. Az oaklandi offense nem találta meg az Óriások ellenszerét, se a passz, se a futójáték nem ment a Fosztogatóknak, még szerencse, hogy nullázás nem lett a dologból.

Philadelphia Eagles
A bye week-et követően Donovan McNabb és Brian Westbrook is ismét játékra jelentkezett, a szurkolók ennélfogva sima győzelmet vártak a csapattól. Nem is kellett csalódniuk, az Eagles különösebb megerőltetés nélkül verte meg a Tampa Bay-t. McNabb karrierje második legjobb teljesítményét nyújtva (157,2-es passer rating) vezette győzelemre a Sasokat. Fő célpontja az újonc receiver Jeremy Maclin volt, aki 2 touchdown-t is elkapott, és majdnem 150 yardig jutott a mérkőzés végére. A másik oldalon a szintén elsőéves irányító Josh Johnson felemás produkcióval rukkolt elő, 2 TD passzt is kiosztott (mindkettőt a tight end Kellen Winslow-nak), de a 3 eladott labdájából 2 is a redzoneban történt, ez megpecsételte a Kalózok sorsát.

Dallas Cowboys
A hét egyik legizgalmasabb mérkőzését játszotta a Dallas a Kansas City otthonában, a Chiefs sokak meglepetésére csak hosszabbításban maradt alul. Hihetetlen végjátékot hozott a mérkőzés, a Cowboys 3 perccel a vége előtt szerzett először vezetést, ezt még egy Matt Cassel-Dwayne Bowe összejáték kiegyenlítette kevesebb mint fél perccel a vége előtt, jöhetett a hosszabbítás. A hosszabbítás, ami (és az egész mérkőzés) Miles Austin-ról marad emlékezetes, a texasiak wide receiver-e élete napja volt a vasárnapi, 250 elkapott yardjával új franchise rekordot állított fel, a meccset eldöntő TD is az ő nevéhez fűződik. Érdemes megemlíteni DeMarcus Ware-t is, aki a szezon során először ért el sacket, mindjárt kettőt is. Nem volt egyszerű diadal ez a Dallas-nak, de mint tudjuk, a győzelem az győzelem.

Washington Redskins
Tovább folytatta szenvedését a Washington a hétvégén, a Carolina otthonában 15 pontos előnyt herdált el a Redskins. Az offense ezúttal sem volt meggyőző, sokat elárul az az adat hogy ebben a szezonban még egyetlen mérkőzésén sem lépte túl a fővárosi csapat a 17 pontot. A támadófal továbbra is szinte alkalmatlan mind a futó, mind a passzjáték támogatására. Clinton Portis mindössze 57 yardig jutott 19 próbálkozásból, miközben a leghosszabb futása egy 7 yardos volt...Ami a passzjátékot illeti, a rizikómentesség a jellemző továbbra is, Campbell 6,3-es passzonkénti yardátlaga sokatmondó. A védelemre nem lehet különösebb panasz, DeAngelo Hall ismét szerzett egy interception-t, Andre Carter pedig 2,5 sackig jutott el. A 4. negyedben viszont már ők sem bírták a folyamatos igénybevételt, így nyert a Panthers.

A hét támadójátékosa: Miles Austin, Dallas Cowboys WR
Azt hiszem ezt nem kell különösebben magyarázni. Austin először volt a kezdőcsapat tagja karrierje során, ha szerényen akarunk fogalmazni, mondhatjuk úgy hogy meghálálta a bizalmat. 10 elkapás, 250 yard, 2 TD. Bob Hayes 1966-ban felállított 246 yardos franchise-rekordját adta át a múltnak az ifjú receiver.

A hét védőjátékosa: Justin Tuck, New York Giants DE
A Giants D-Line folyamatos terror alatt tartotta a Raiders offense-t, a vezér természetesen Tuck volt, aki 6 tackle-lel, 2 sackkel és 1 kiharcolt fumble-lel vétette észre magát.

A hét újonca: Jeremy Maclin, Philadelphia Eagles WR
McNabb visszatéréséből Maclin profitált leginkább, 142 elkapott yard 2 touchdown kíséretében azt hiszem magáért beszél. Egyre inkább úgy tűnik DeSean Jackson után idén is sikerült egy potenciális probowler receiver-t húznia a drafton Reid-éknek.

A hét jelenete: Miles Austin győztes TD-je, Dallas Cowboys
Egy egyszerű curl route megfutása után 2 embert rázott le magáról Austin, majd meg sem állt az endzone-ig, meghozva az áhított győzelmet a Dallas-nak.

Előretekintés:
A New York New Orleans-ba látogat a hét egyik legnagyobb rangadóját szolgáltatva az NFL iránt érdeklődőknek. A két veretlen csapat csatája kihagyhatatlannak ígérkezik, érdekes lesz látni hogy mire megy a liga egyik legjobb támadófala a liga egyik legjobb védőfalával. A Philadelphia Oaklandbe látogat, esélyes, hogy Eli Manning után Donovan McNabb csapata is megruházza a Fosztogatókat. A Washington hazai pályán a Dallas-nak bonyodalmakat okozó Kansas City-t fogadja, ha nem rukkol elő meggyőző játékkal a Skins, a rá következő bye week után könnyen lehet hogy már nem Jim Zorn-nak fogják hívni a csapat főedzőjét...A Dallas szabadnapos lesz.

NFC South - Kocsis Gábor (gabokocka)

Két győzelem és egy vereség volt az NFC South csapatainak mérlege az NFL ötödik játékhete során. Egyedül a Panthers meccse volt az, ahol a végjáték szorosan alakult, a Falcons meglepően simán nyert a teljesen lélektelenül játszó 49ers otthonában, a Tampa pedig a papírformának megfelelően csupán átmozgató edzésre tudta késztetni a Philadelphiát.

Szabálymagyarázat:
Volt néhány érdekes játék és ítélet a Panthers-Redskins meccsen, kettőre ki is térnék részletesebben. Az első félidőben 4&goalnál Brad Hoover futott 1 yardról (hogy meddig jutott azt nehéz volt megállapítani, nem igazán találtak olyan kameraállást, amiből látszott volna, hogy a labda elérte-e a gólvonalat), a play vége fumble lett, amit Jeff King szedett össze az endzone-ban. Mindenki azt hitte touchdown, azonban negyedik kísérletnél a fumble-t a támadó csapatból csak a labdát elvesztő játékos veheti birtokba az endzone-ban, különben megkapja azt a másik csapat és onnan jöhet, ahol a labdavesztés megtörtént (a mi esetünkben egy yardról jöhetett a Redskins).

A második félidőben egy punt után is tanakodnia kellett a játékvezetőknek. Történt ugyanis, hogy Jason Baker puntja után Westbrook fair catch-et jelzett, azonban a nagy tumultusban a Panthers-ből Quinton Teal teljesen szabályos keretek között egymásnak lökte a vendégek két játékosát, ennek következtében pedig a returner nem tudta elkapni a labdát, az felpattant a lábáról és a hazaiak birtokába került. Mivel nem történt szabálytalanság miközben a labda a levegőben tartózkodott és Washington játékost érintett először mielőtt földet ért volna, így szabadon megszerezhetővé vált, Dante Wesley szemfülessége (ő vetődött rá a labdára az eset után) pedig nagyon sokat, egészen pontosan győzelmet ért a Párducoknak.

Elkapták a fonalat:
A Falcons mérkőzés beharangozójában szóvá tettem, hogy Michael Turner és Roddy White idén eddig a várakozásokon alul teljesítenek, nos ezúttal megmutatták mire is képesek, ha igazán kijön nekik a lépés. Ketten együtt 5 touchdownt és 300 yardot szorgoskodtak össze, jelentős szerepet vállalva csapatuk kiütéses győzelméből. White második TD elkapása volt az, ami nagyon fontos volt a Falcons számára, hiszen a 14-0-ás kezdés után úgy tűnt, hogy talpra áll a Frisco, már 14-10et mutatott az eredményjelző, mikor is White egy 90 yardos elkapással elnémította a Candlestick Park közönségét és 21-10-re alakította a mérkőzés állását. Innen pedig már nem volt visszaút, csak a vendégek tudtak pontot szerezni, így alakulhatott ki a félelmetesnek tűnő 35 pontos különbség a két csapat között (45-10 lett az összecsapás végeredménye).

A nagy játékok mesterei:
Nem, nem a Saints támadóiról fogok áradozni ezúttal, hanem a Tampa Bay secondary-jéről próbálom leszedni a keresztvizet. Borzasztó képet fest magáról ez az egység, egyszerűen képtelenek egy mérkőzést hatalmas hiba (hibák) nélkül lehozni, szinte tálcán kínálják az ellenfeleknek a hosszú passz lehetőségét. Az első fordulóban Tony Romoból faragtak Dan Marinot, később a félelmetes karú irányítónak egyáltalán nem nevezhető Trent Edwards és Jason Campbell is képes volt 40 yardnál hosszabb átadásból elérni az endzone-t. Ezek után semmi meglepő nem történt most vasárnap, Donovan McNabb a legjobb irányító, akivel eddig szembekerültek, meg is lepte kétszer a Bucs hátsó alakzatát. Jeremy Maclinnek eddig még nem igazán jött össze nagy meccs az NFL-ben, az első három profi mérkőzésén 6 elkapás és 45 yard volt amit fel tudott mutatni. Jött azonban a Tampa elleni összecsapás ahol sikerült megdupláznia addigi elkapásait, megszerezte első TD-jét (utána nem sokkal a másodikat is) és 142 yardot tett hozzá a csapat teljesítményéhez. A hatodik fordulóban a Carolina látogat a Tampa Bay-hez, Steve Smith már dörzsölheti a tenyerét.

Heti előrejelzés:
Nagyon komoly rangadóra készül a bye week után a New Orleans Saints csapata, az 5-0-s mérleggel rendelkező New York Giants lesz az ellenfelük. Bár furcsaság lehet ilyen dolgokról beszélni a szezon hatodik hetében, de könnyen lehet hogy ez az összecsapás dönt arról, melyikük végez majd az NFC élén. Tudom, tudom messze még a december, de jelen állás szerint az NFC két legerősebb csapatáról van szó (talán a Vikings vehető még velük egy kalap alá). Rengeteg érdekes párharc lesz a meccsen belül, hogy csak néhányat említsek: Eli Manning vs Darren Sharper, Saints O-Line vs Giants D-Line, Shockey vs Giants D, azt hiszem nyugodt szívvel ajánlhatom minden amerikai-foci kedvelőnek a mérkőzést, parázs összecsapásra számíthatunk. Lesz egy csoportrangadó is az NFC South-on belül, a Buccaneers a Panthers-t fogadja. A két eddig hibát hibára halmozó csapat találkozóján a vendégeknek a remény miatt fontos a győzelem, hiszen 2-3-as mutatóval még lehet keresnivalójuk, a hazaiak inkább a becsületükért küzdenek majd saját közönségük előtt. A Falcons a 49ers lemészárlása után a Jay Cutlerrel felvértezett Chicagot látja vendégül, hasonlóan fontos meccs lesz nekik, mint a friscoi, ha az eredmény is hasonlóan alakul, akkor minden Falcons szurkoló elégedett lehet majd.

NFC West - Somoskövi Gergely (somoskovig)

A hétvégi forduló felemásra sikeredett az NFC West négy csapatának, szoros győzelem, fölényes diadal és megalázó vereség egyaránt akadt a termésben. Mivel mindegyik gárda csoporton kívüli rivális ellen küzdött, az egymás elleni erőviszonyok nem tisztultak tovább, de pár fontos dolgot azért megtudtunk.

Arizona Cardinals:
A Cards egyetlen meccsen belül hű képet festett az egész szezonjáról minden pozitív és negatív végletet egyaránt megmutatva. A félidőre Warner 23-ból 20 jó passzal állt, 262 yard és 2 TD kíséretében, a csapat 18 first down-t szerzett és csak 5-öt engedett a Texans támadóinak, vezetett is a félidőben 21-0-ra. A második 30 percre aztán jöttek a gondok, a futás nem ment, a védelem nyelte a passzokat, nem sikerült pontot szerezni, így nem meglepő módon 21-21-nél a Houston beérte a házigazdákat. Ezután viszont nem a támadók, hanem a védelem lépett elő főszereplővé. Rodgers-Cromartie egy elcsípett Schaub-passzal 49 yardot galoppozott vissza TD-t érően, majd az utolsó Texans-támadás során a védők 3 alkalommal fogták meg a Houston támadóit a saját 1 yardos vonalukon. Ezzel a győzelemmel a Cards 2-2-re javította a mérlegét.

San Francisco 49ers:
Egyszer fent, egyszer lent, szólhat a közhely a 49ers legutóbbi meccseit tekintve. Magabiztos győzelem a Seahawks ellen, majd utolsó pillanatban elszenvedett szerencsétlen vereség a Vikings otthonában. A Rams lenullázása, majd következő meccsen megsemmisítő vereség hazai pályán a Falcons ellenében. Pont jókor jön a szünet a csapat számára, mert a jelek szerint egy kicsit rendet kell tenni a fejekben. Az Atlanta ellen leginkább az eddig jól teljesítő védelem mondott csődöt, Roddy White 210 elkapott yardja után biztosan nem dicsérték meg Nate Clements cornerback-et, de Turner is 3 futott TD-vel keserítette meg a 49ers szurkolók estéjét. Az biztos, hogy jókor fog jönni a szünet a csapatnak, Gore felépülhet, és egy kicsit lehet készülődni a hátralévő megpróbáltatásokra, és talán Crabtree beépítése is elkezdődhet.

Seattle Seahawks:
Hasselbeck visszatért, a csapat pedig kiütötte a Jacksonville Jaguars gárdáját. Ilyen egyszerű lenne az élet Seattle-ben, minden a veterán irányító játékától függ? Túl egyszerű lenne igen válasszal elintézni a kérdést, bár az bizonyos, hogy Hasselbeck és Wallace nem vethető össze teljesítmény szempontjából. Bár a hétvégi meccsen minden összejött, de leginkább továbbra is a sérülések határozzák meg a Seahawks szezonját. Ha minden kulcsember hadra fogható, akkor nagyon megnehezítheti bárki dolgát a csapat, de 1-2 hiányzó kártyavár-szerű összeomlást eredményezhet. A gárda szerencséje, hogy Hasselbeck kihagyott 3 meccse alatt nem úszott el teljesen a szezon, hiszen 2-3-as mérleggel csak minimális hátrányban van a 49ers és a Cardinals mögött

St. Louis Rams:
Újabb hét, újabb súlyos vereség, újabb kidőlt irányító. A jelek szerint a Rams szezonjának egyetlen olyan hétvégéje lesz, ahol nem fog romlani a csapat mérlege, mégpedig a pihenőhétvége… Persze egy újjáépítés alatt álló csapatnál nem feltétlenül a győzelmek halmozása az elvárás, de 5 meccsen 2 nullázás, és az átlagban szerzett 6,8 pont szembeállítva az átlagosan beszedett 29,2 egységgel elég kilátástalan képet fest. A Rams a Vikings elleni derbin is sikeresen megverte saját magát, az első félidőben 3 alkalommal sikerült elszórni a labdát. Az egyikből egy TD-t is kapott ráadásul a csapat, míg a másik kettőre a Vikings 1 és 3 yardos vonalán került sor, vagyis legrosszabb esetben is 2 mezőnygóltól fosztotta meg magát a csapat. Így szoros első félidő helyett 17-3 állt a szünetben az eredményjelzőn, és innen már nem volt visszaút.

A hét támadója: Matt Hasselbeck QB (Seattle Seahawks)
Hasselbeck visszatérése alkalmából atomjaira szedte a Jaguars ligaelitnek nem nevezhető hátsó alakzatát. 60%-os pontosság és 241 yard ugyan nem egetverő teljesítmény, de a 4 TD minden dicséretet megérdemel.

A hét védője: Dominique Rogers-Cromartie CB (Arizona Cardinals)
Bár nem mondhatni, hogy DRC dominálta volna az Andre Johnson elleni párharcot a Texans elleni meccsen, de amikor legjobban kellett, átlendítette csapatát a holtponton, és győztes TD-t szerzett egy interception utáni 49 yardos visszahordásával.

A hét újonca: Nick Reed DE (Seattle Seahawks)
Bár Aaron Curry is nagyon jól játszott, de 1/4-es draft választásként ezt tőle igényli is a közönség. Ellenben Reed az idei draft 7. körében került Seattle városába, és egyelőre az Oregon egyetem növendéke bőven felülmúlja azokat a várakozásokat, amelyeket egy 7. körös választottal szemben az első szezonban támasztani szoktak. Először megragadt az 53-as keretben, majd a védelemben is pályára keveredett, és a Jaguars ellen 3 szerelés és 1 sack mellett egy 79 yardos fumble return TD-t is összeügyeskedett.

A hét Lufi-díjasa: Dre’ Bly CB (San Francisco 49ers)
A Falcons elleni meccsen a csapat 35-10-es hátrányban van, amikor Bly elhalássza Matt Ryan passzát, és a saját 9 yardos vonaláról megiramodik a Falcons célterülete felé. 20-25 yard után elégedettségében elkezdi ünnepelni magát, és eközben nem veszi észre, hogy Roddy White utoléri, kiveri a kezéből a labdát és az Atlanta szedi össze a játékszert. Valószínűleg 35-17-ről sem fordított volna a 49ers, de így a megalázó vereség mellett még egy megalázó bocsánatkérést és Singletary mester neheztelését is sikerült begyűjtenie Bly barátunknak.

Statisztikai érdekességek:
• Kurt Warner – blokk:
   1. Warner a Texans elleni meccsen átlépte a 13.000 passzolt yardot a Cardinals színeiben is, és mivel a Rams játékosaként ezt már egyszer megtette, így Frank Tankerton után ő lett a második olyan QB, akinek két gárdával is összejött a fenti yardmennyiség.
   2. 50. 300 yard feletti teljesítményével Warner megelőzte a vonatkozó ranglistán Warren Moon-t, aki 49 alkalommal érte el a 300 yardos határt.
   3. Az 50. 300 yardos meccset Warner 113 összecsapás során érte el, ami messze a legjobb arány a liga történetében. Dan Marino-nak 176 meccsre volt szüksége ennyi 300 yard feletti teljesítményhez.
• A 49ers 45-10-es veresége 1967 óta a legsúlyosabb hazai pályán elszenvedett zakó volt a csapat történetében, akkor a Detroit nyert 45-3 arányban.
• A Rams zsinórban 15. vereségét szenvedte el, ami a leghosszabb ilyen sorozat a csapat történetében, és a jelenlegi leghosszabb aktív vereségsorozat a ligában.

Előretekintés:
A hétvégén csoportrangadó, az Arizona látogat a Qwest Field-re, a Seattle otthonába. Mivel a Rams ellen várhatóan mindhárom csoportrivális begyűjti a 2 győzelmet, a divízión belüli rangsor szempontjából 6 meccsen alakulhatnak ki különbségek. Mivel eddig mind a Cards, mind a Seahawks kikapott a 49ers ellen, így a hétvégi meccs vesztese már két vereséggel állna ebben a tekintetben a San Francisco mögött, ez pedig végzetes lehet a rájátszásért folyó küzdelemben. A St. Louis a Jacksonville otthonában próbálkozik egy szoros meccset játszani, ami elnézve a Jaguars Seattle elleni produkcióját nem tűnik lehetetlen feladatnak. A 49ers pihen a hétvégén, és hátradőlve nézi, hogy mire megy egymással a két fő rivális.