NFC East figyelő - 6. hét

NFC East

A Cowboys egyre inkább szakad le a csoport elejétől, a Giants hozta a kötelezőt, a Redskins szoros meccsre kényszerítette Peyton Manning társulatát, az Eaglest pedig úgy tűnik a kulcsemberek sorozatos sérülése sem hátráltatja. Nézzük mi történt az NFC Eastben.

 

Dallas Cowboys

Úgy tűnik a Dallas egész szezonját végigkíséri ugyanaz a nóta. Fegyelmezetlenség, könnyelműség ami rengeteg büntetésben mutatkozik meg. A szurkolók egyre dühösebbek, ami nem is véletlen, hiszen egyértelmű hogy sokkal többre lenne hivatott ez a keret egy “tökösebb” edzői gárdával, akik kiküszöbölnék ezeket a bosszantó hibákat. Tony Romo ezúttal meglehetősen visszafogott játékkal rukkolt elő, ezt nagyban betudhatjuk az offensive gameplannek. Az első interception egyértelműen nem az ő hibája volt, a másodikban viszont már Romo is sáros volt. Az elkapók közül Roy Williamst dícsérhetjük ismét, aki a redzone-ban komoly faktor volt, 2 TD-t szerezve, illetve Dez Bryantet aki megszerezte első elkapott touchdownját. Miles Austin csendes volt, egy hatalmas TD-jét visszafújták offensive pass interference miatt, azon kívül sok vizet nem zavart. A futójátékot teljesen megölte a Vikings, Jones és Barber együtt nem sem érték el a 60 yardot a földön, ezt a Jones felé dobott töménytelen mennyiségű screenpassal próbálta ellensúlyozni a Cowboys, halovány eredménnyel. A támadófallal kapcsolatban: Romot egyszer sem sackelték, ami jó hír, a futójáték előbb említett csődje viszont nagyban az ő felelősségük. A gondot súlyosbítja hogy a guard Kyle Kosier a meccsen összeszedett sérülése miatt 2-3 hetet kihagyni kényszerül. A védelemre sok panasza nem lehet senkinek, elég ránéznünk a Vikings által elért 188 yardra. Favre-on megfelelő volt a nyomás Ware-éknek köszönhetően, nem véletlenül nem tudott kibontakozni, csak rövid passzokra volt képes. A secondary állta a sarat, Randy Mosst is csak a második félidőben sikerült megtalálnia az öregnek, az endzone-ban pedig egyszer biztos TD-től mentette meg csapatát a safety Alan Ball, amikor besegítve a cornerbacknek elpiszkálta labdát Moss elől. A másik safety-t, Gerald Sensabaught érdemes kiemelni, aki futás ellen remekül helytállt, egyszer pedig Favre-ot is sikerült a földre vinnie. Adrian Petersont amennyire lehet megfékezte a front seven, egy 15 yardos volt a leghosszabb futása AP-nek. A special teamről már nem lehet ilyen pozitívan nyilatkozni, a kickoff return TD tulajdonképpen a meccsbe került. Ezzel szemben a Cowboys nem volt veszélyes visszahordásokból, az egyetlen hosszabb Bryant punt returnt egy büntetés miatt visszafújták...

 

A hét játékosa: Roy Williams, WR

Sorozatban a harmadik kiváló meccse a korábban rengeteget szidott elkapónak, talán végre rátért a helyes ösvényre a korábbi Longhorns alumni.

 

Citromdíj: Wade Phillips, HC

Egyre inkább kifelé áll a szénája Phillipsnek, a rengeteg fegyelmezetlenség ugyanis egyértelműen a head coach felelőssége.

 

Philadelphia Eagles

Impresszív győzelmet a Philly-től. A Falcons esélyesebbnek tűnt a meccs előtt, de a hazaiak hamar kezükbe vették az irányítást, és az első negyedben 14-0-s vezetésre tettek szert, innentől kezdve teljesen egyértelmű volt a mérkőzés végkimenetele. Kevin Kolb idei második végigjátszott meccsén is nagyszerű volt, ezúttal megmutatta hogy hosszabb játékokra is képes, magabiztos volt, ilyen játékra van szüksége tőle az Eaglesnek. Az elkapók közül Jeremy Maclin emelkedett ki, klasszis teljesítményt nyújtva csaknem 160 yardig jutott. DeSean Jackson is remek formában kezdte a meccset, de egy szerencsétlen ütközés után agyrázkódást szenvedett, így idejekorán véget ért számára a forduló. A helyére beugró Jason Avantnak szintén volt pár szép megmozdulása. Brent Celek teljesítménye ismét hagyott némi kívánnivalót maga után, idén előfordul hogy kicsit dekoncentráltnak tűnik Celek, ezúttal is volt hogy könnyű labdát ejtett el. LeSean McCoy most nem tudott annyira villogni, a futást egészen jól megfogta a Falcons, de a passzjáték hatékonysága miatt nem is volt rá igazán szükség, Kolb tehermentesítésére megfelelő volt. A támadófal meglepetésszerűen kiváló volt, a pass protectionre nem lehetett panasz. A Jason Peters helyén játszó King Dunlapet mindenki féltette John Abrahamtől, de Dunlap nagyszerűen oldotta meg feladatát, bár az igazsághoz hozzátartozik az is hogy Abraham szemmel láthatóan gyenge napot fogott ki. A védelem is helytállt, a liga egyik legjobb offense-ét 17 ponton tartották, ez önmagáért beszél. A D-line főleg az első félidőben tartotta hatalmas nyomás alatt Ryant, különösen Trent Cole volt tarthatatlan. Brodrick Bunkley hiánya nem érződött, Antonio Dixon, Trevor Laws, és Brandon Graham is megfordult a helyén, így sikerült a pótlása. A linebackersorban Stewart Bradley igazi vezérként játszott, coverageban is hozta amit vártak tőle, ellentétben néhány korábbi meccsel. A front seven kikapcsolta Michael Turnert a játékból, mindössze 45 yardig jutott Burner Turner 15 próbálkozásból. A secondary teljesítménye felemás volt, a redzone-ban voltak gondok (Gonzalez mindkét TD-je túl “egyszerű” volt), de a mezőnyben azért hozta magát Ellis Hobbs (ő még felül is múlta önmagát) és Asante Samuel is. A Nate Allen-Quentin Mikell safety-páros csöndben tette a dolgát, különösebb feltűnés nélkül. A special teamre áttérve, Jorrick Calvin mint punt returner üde színfolt volt, David Akers viszont egyértelműen a nap vesztese.

 

A hét játékosa: Jeremy Maclin, WR

Maclin remek összehangban volt Kolbbal, igazi number one receiverként játszott. Ami különösen örömteli lehet az Eagles szurkolóknak az Maclin hatékonysága a redzone-ban idén.

 

Citromdíj: David Akers, K

Szögezzük le az elején, hatalmas szél volt, Akersnek viszont már hozzá kellett szoknia a LFF időjárási körülményeihez. A 47 yardos kihagyott field goal megbocsátható, a két 37 yardos már kevésbé. Egy szorosabb meccs könnyedén elmehetett volna ezen.

 

New York Giants

Sokan féltették a csapatot a Lions ellen, hiszen az efféle “kötelező” győzelmek szoktak a legkínkeservesebbek lenni, és igazuk is lett, a Giants jócskán megszenvedett a győzelemért. Eli Manning szinte hibátlan game managerként tette hozzá a magáét a győzelemhez, Manninghammel és Smithel azért megvolt az összhang. A futójáték nyerte meg a meccset a New Yorknak, Bradshaw csaknem 140 yardot elérve, végre fumble nélkül parádézott, Jacobs pedig rövidyardos szituációkban rombolt, mint a régi szép időkben. Az O-line-nak meggyűlt a baja Lions D-line-nal, különösen Suh volt tarthatatlan, de a szélről Kyle Van Den Bosch is okozott pár kellemetlen pillanatot Manningnek és a szurkolóknak. A defense-re áttérve elmondhatjuk, hogy a D-Line ezúttal nem tudott felnőni az elvárásokhoz, Shaun Hill, majd később Drew Stanton is meglehetősen szabadon dobálgathatott, a csaknem egyedüli veszélyforrás Osi Umenyiora képében jelent meg, aki begyűjtött 2 sacket is. A secondary-nek meggyűlt a baja Calvin Johnsonnal rendesen, a 4. negyedbéli hatalmas TD különösen emlékezetes maradhat a hátsó embereknek... A futást már lényegesen hatékonyabban fogta meg a védelem, Jahvid Best nem tudott levegőhöz jutni sem, ez főként Tuckéknak köszönhető. A special teamben returnerként érdekes módon továbbra is Darius Reynaud élvezte a bizalmat, kickoff visszahordásoknál megint hatástalan volt, puntoknál viszont végre megvillantott valamit a tudásából. A coverage teamnek azért még van hová fejlődnie, Stefan Logan visszafutásaiban ottvolt a touchdown lehetősége. Matt Dodge egy meccs eleji hibáját követően korrekt játékot nyújtott, talán végre kezd belerázódni a dolgokba.

 

A hét játékosa: Ahmad Bradshaw és Brandon Jacobs megosztva

Ilyen futójátékot szeretnének látni New Yorkban, ezen a héten minden klappolt.

 

Citromdíj: nem találtam kirívóan gyenge teljesítményt, feleslegesen pedig nem dobálózok díjakkal ezúttal sem.

 

Washington Redskins

Ismét nem volt nyugtuk a Redskins drukkereknek, csapatuk ugyanis megint egy végletekig kiélezett, idegtépő meccset játszott. Ellentétben az elmúlt két héttel, most nem sikerült győztesként abszolválni az estét, a Colts túl nagy falatnak bizonyult. Nem az offense-en múlt, McNabbék igazán kitettek magukért. A veterán irányító rövid passzokkal operált, és összességében nem lehetett panasz a játékára. Legtöbbet a megszokott módon Santana Mosst foglalkoztatta, de Anthony Armstrong és Chris Cooley is kapott labdát bőven. Várni lehetett hogy Ryan Torainnek szép meccse lesz, hiszen a Colts ezen a téren igen gyenge, és a várakozások helyénvalóak voltak, az ex-Bronco futó nagyszerű meccset produkálva elérte a 100 yardot, és a teljesítményére koronát téve 2 touchdownt is szerzett, míg a cseréje, Keiland Williams egy TD elkapással vetette észre magát. A támadófal nem meglepő módon nem tudta a Freeney-Mathis kettőst kivonni a játékból, McNabb szabadulási képességeinek hála azért a helyzet még tűrhető volt. A védelemnek nem volt ellenszere Manningék ellen. Míg az első félidőben a passzokkal, a másodikban inkább a futásokkal zilálták szét a Skins védelmet. A front seven nem tudott elegendő nyomást gyakorolni Manningre, aki így kénye-kedve szerint osztogatta a labdákat (Brian Orakpo egyszer ért oda az irányítóhoz, akkor ki is kényszerített egy fumble-t). A hazaiak szerencsétlenségére amikor sikerült zavarba hozni PM-et, akkor pedig a secondary ejtette ki a megszerezhető passzt, Carlos Rogers az első negyedben 2 könnyűnek mondható potenciális interceptiont szalasztott el, később pedig Kareem Moore előtt kínálkozott lehetőség, amivel nem tudott élni. A futás elleni védekezésen meglátszott Haynesworth és Mcintosh hiánya, Joseph Addai szinte azt csinált amit akart, különösen a 3. negyedben volt letaglózó a Colts futójáték. A special team nagyszerű játékot nyújtott, Brandon Banks returnjei veszélyesek voltak, míg a return coverage 2 fumble-t is kikényszerített. Az összképet egyedül Graham Gano egyetlen kihagyott field goalja rontja le.

 

A hét játékosa: Ryan Torain, RB

20 futás, 100 yard, ez bizony kereken 5 yardos átlag. Torain eddigi legjobb meccsét játszotta a szezonban, és Portis visszatéréséig még van 1-2 hét, amit kihasználhat.

 

Citromdíj: Carlos Rogers, CB

Csalóka ez, mert Rogers mindent egybevetve nem nyújtott rossz teljesítményt, sőt, csak hát abból a két pickből legalább egy könnyedén meglehetett volna, amivel egészen máshogy kezdődhetett volna a meccs.

 

Előretekintés:

A Philadelphia Tennessee-be látogat. Kemény próbatétel lesz ez ismét, főként a támadófal előtt, akiknek nem lesz könnyű épségben megőrizni Kolbot. A Washington Chicagóba utazik, hogy az úgy tűnik leeresztőben lévő Bears ellen tovább erősítse csoportbeli pozícióját. A forduló legpikánsabb összecsapása természetesen a Giants-Cowboys csoportderbi lesz. A Dallas egy újabb vereséggel végleg lemondhat a rájátszással kapcsolatos álmairól, a Giants szurkolóinak pedig semmi sem nyújthatna nagyobb örömöt, mint hogy ezeket az álmokat saját csapatuk foszlassa szét.

Borsik Tamás (Tomeee)