NFL beharangozók - 11. hét

Washington Redskins - Tampa Bay Buccaneers
2014. november 16. 19:00, FedEx Field, Landover

Két csoportutolsó találkozik ezen a mérkőzésen, ilyen alapon akár egy szoros találkozóra is kisülhet ebből az összecsapásból.
A Tampát újra Josh McCown vezeti harcba, aki a múlt héten az Atlanta ellen annyira nem tűnt reménytelennek, mint a szezon elején. A Mike Evans - Vincent Jackson - Louis Murphy trió révén McCownnak megvannak az elkapói, a kérdés az az, hogy a gyengécske támadófal hagy-e annyi időt neki, hogy megtalálja a célpontokat vagy Ryan Kerriganék meg tudják akadályozni azt, hogy McCown ritmusba kerüljön, ez azért is fontos lenne, mert a Skins secondaryje verhető. A Tampában Doug Martin (boka) sérült, így megint Bobby Rainey lehet a kezdőfutó, akinek idén egyébként jobban is megy a játék, mint Martinnak. A rézbőrűek futás elleni védelme a liga középmezőnyébe tartozik.
A labda túloldalán Robert Griffin III első hazai kezdésére kerül sor azóta, hogy felépült sérüléséből. RGIII mikor egészséges idén is szép doglokat művel, persze ehhez fegyverei is vannak: a DeSean Jackson - Pierre Garcon kettősnél nincs sok jobb elkapópáros jelenleg az NFL-ben, Niles Paul és Jordan Reed személyében veszélyes összekötőkkel rendelkezik a Washington, Roy Helu pedig az egyik legfinomabb kezű futó a ligában. A fővárosiak támadófala közepes munkát végez az irányító megvédésében, persze ez a rendkívül halovány Tampa pass rush ellen elég lehet, ráadásul Michael Johnson játéka kérdéses is egy kézsérülés miatt, esetleges hiányában Larry English kezdhet a védőfal jobbszélén. A Bucsnak egyébként inkább a belső pass rush megy, Gerald McCoy és Clinton McDonald is jó ebben a műfajban, így elsősorban Chris Chesteréktől kell a fal belsejében komoly teljesítmény. Komoly hiányzója a mai meccsnek Alterraun Verner CB, így Johnthan Banks mellett Crezdon Butler lehet a másik kezdő cornerback. A Redskins futójátéka Alfred Morrisra épül, a Tampa védelem futás ellen stabil, inkább Griffinnek kellene megnyerni a meccset a levegőben.
A matchupok, a múlt heti bye week és a hazai pálya alapvetően a Washington győzelmét ígérik, de az ilyen alsóházi rangadókon sokat számít a motiváció, ha ebből több lesz a Bucsnak akár borulhat is a papírforma.

Papp Gábor (empty taxi)

Carolina Panthers - Atlanta Falcons
2014. november 16. 19:00, Bank of America Stadium, Charlotte

Szóval olyan ritka dolog fordult elő az NFC Southban, ami egyrészt csodálatos az itteni szurkolóknak, másfelől viszont rajtunk röhög legalább az egész liga. Adott a mai két csapatunk, egyaránt 33%-os győzelmi mutatóval. A 11. héten ezeket a gárdákat már el szoktuk engedni, őket viszonylag könnyű már belőni a következő évi draft sorrendjébe. Rendre arról beszélünk már ilyenkor, hogy hol kell jövőre erősíteni, min kell változtatni sürgősen és miért nem azok lesznek az edzők, akik. Erre itt van ez a két teljesen abnormális helyzetben levő csapat, akiket már idén is jó pár ellenfél leégetett, de három győzelmet – meg ugye egy ikszet - csak összekapartak valahogyan: az Atlanta pont 3 divíziómeccset amúgy. És ugye ott van a csoportot vezető New Orleans, bődületes 4-6-os mérleggel, más szavakkal fogalmazva 1 meccsre mindkét üldözőtől. A Tampát csak azért nem merem idevenni, mert lövik ők tökön magukat eleget.
Adama admirális azzal nyitotta a heti sajtótájékoztatóját, hogy Newtonnal minden rendben. Aztán nem tudta folytatni a riporterek röhögésétől 6 percig a beszédet. Hétfő este egy egész ország nézte végig, ahogyan az Eagles szétabuzálja a teljes carolinai falat, Camhez csupán 9-szer értek oda érvényesen. Camhez, akit az elmúlt 4 év során 531 alkalommal sackeltek/ütöttek meg. Csak összehasonlítás képpen a második Alex Smith majdnem kétszázzal van lemaradva mögötte. Nem az a csoda, hogy Cam nem sérült komolyabban, hanem hogy még életben van. Teljes a káosz Newton előtt, ráadásul a Falconsnál is találtak valami megoldást a pass rush-ra. Legalábbis amikor az elképesztően mobilis Josh McCown nem menekült ki a zsebből, akkor négyszer is elkapták, amire nemigen volt még példa idén Atlantában. Futójátékot továbbra sem érdemes keresni Carolinában és annak ellenére, hogy a Falcons védelme is romokban hever, sok parádés offense megmozdulásra nem számítok. Plusz ugye Newtonnak csak két NFL-kaliberű célpontja van, ami nem sok, viszont kevés.
Ha már botrányos falak, akkor Atlantában sem találunk jobbat, DE! A srácok mindössze egy sacket engedélyeztek Gerald McCoyéknak, ami atlantai mércével olyan, mintha meg se érintették volna Ryant. Így, hogy a fal úgy tűnik kezd magára találni, Steven Jackson (igen, ő, nem írtam el) rohangálhat akár 100 yard körül ismét, mivel Star Lotulelei és Greg Hardy hiánya feltűnő lesz a védelemben. Mondjuk Luke Kuechly hatot ér, de azért lehet tömni mind a négy futót labdákkal majd izibe. A carolinai secondary jelenleg olyan, mint Vida Ildikó angol nyelvismerete, tehát vélhetően nem lesz ma este se különösebb gondja Ryannek, hogy eljuttassa a labdáit Julióéknak. 
Mindkét csapatnak kell a győzelem a divízióért folyó csata érdekében, de igazából egyiknek sem kéne. Rájátszást elérő brigádnál nem szokás edzőt buktatni, márpedig a jövőbeli fejlődéshez ez mind Charlotte-ban, mind Atlantában szükséges lépésnek tűnik.

Parrag Zsombor (shawnka)

New York Giants - San Francisco 49ers
2014. november 16. 19:00, MetLife Stadium, East Rutherford

Mind a két csapatnak „must win” találkozó ez az összecsapás. A Giantsnek azért, hogy még maradjon egy halvány esélyük a rájátszásba jutásért, a 49ersnek azért, hogy ne szakadjanak le a csoporton belül a Cardinals-szal és a Seahawks-szal szemben.
A Giants múlt héten az első félidőben még lépést tudott tartani a Seattle-el, de a második játékrész totális katasztrófa lett. A legnagyobb gond a védelemben volt, akik 350 futott yardot engedélyeztek a Seahawks támadóinak. A read option elleni védekezés pocsék volt, Marshawn Lynch (140 yard, 4 TD) és Russell Wilson (107 yard, 1 TD) lubickolt. A 49ers helyében hasonló taktikával lépnék pályára, de kérdés, hogy meglépik-e ezt, ugyanis idén inkább passzoltatják Colin Kaepernicket, hogy ne sérüljön meg a futásoktól. Így is kiadós adag Frank Goret és Carlos Hyde-ot kap majd a Giants védelme, ahonnan Cullen Jenkins (DT) és Jacquian Williams (LB) is hiányozni fog sérülés miatt. Ha sikerül megállítani a futójátékot akkor is fel kell venniük a harcot Michael Crabtree-vel és társaival úgy, hogy három kezdő szintű cornerback játékos már IR-en van.
A Giants támadósorának alapja, hogy működjön a futójáték. A legutóbbi négy meccsen (négy vereség) nem volt bevethető állapotban Rashad Jennings, így átlagban 83 yardot futottak. Az előtte lévő három győzelmük során, Jennings-szel a soraikban 157 yardot. Jennings újra játékra alkalmas, így joggal bizakodhatnak a működő futójátékban. Azonban a 49ers védelme ellen nehéz lesz kivitelezni ugyanis a sérülések ellenére is jók a futások ellen. Patrick Willis idén már nem játszik, de a helyére beugró újonc Chris Borland igen produktív volt a legutóbbi két meccsen (18, illetve 17 tackle). Jó hír, hogy Aldon Smith kilenc mérkőzéses eltiltása lejárt, így pályára léphet New Yorkban a kérdés, hogy mennyire rozsdás és mennyit lesz fent a pályán. Azért így is figyelniük kell a Giants támadófal bal oldalán. Eli Manning idén csupán hatszor adta el a labdát és az utóbbi meccseken jól hozta játékba Odell Beckham Jr.-t, de Preston Parker is aktív részese lett a passzjátéknak. Azért nem szabad Manningnek vaktában eldobálnia a labdát, mert Perrish Cox és Antoine Bethea összesen hét interception-t szerzett már, ráadásul Cox 13 levédekezett passza is megsüvegelendő teljesítmény.
Nem lesz olyan könnyű feladata a 49ersnek, mint azt elsőre gondolnánk. Jennings visszatérésével kiegyensúlyozottabb támadójátékra lehet számítani Manningéktől és ha a védelem tanult a múlt heti hibáiból és jobban koncentrálnak futásra akkor nagyon megnehezíthetik a kaliforniai csapat dolgát.

Kiss Ferenc (Fucu)

Chicago Bears – Minnesota Vikings
2014. november 16. 19:00, Soldier Field, Chicago

A Vikings szabadnapját töltötte a múlt héten, míg a Chicago megint kapott egy 50-est, ezúttal a csoportrivális Green Baytől. A hét nagy kérdése volt, hogy játszhat-e majd Adrian Peterson, aki megúszta pénzbüntetéssel és próbaidővel, és ügynöke szerint már játszani is akart a hétvégén. Azonban ezen a meccsen még biztosan nem látjuk, hiszen a liga hétfőn dönt arról, hogy kap-e még eltiltást a játékos, mert az elmúlt hetekben kapott AP fizetést, így az nehezen számítható be, mint büntetés. De Peterson nélkül is lesz egy nagy visszatérője a Vikingsnek, mégpedig a TE Kyle Rudolph személyében, így újabb fegyver áll majd az újonc Teddy Bridgewater rendelkezésére a liga 5. legrosszabb passzvédekezése ellen. A Bearsnél a pass rushban bízhatnak majd, hiszen Bridgewater megvédése eddig gondot okozott Minnesotában, a 4. legtöbb sacket kapták a ligában. A korábbi 1/4-es vakoldali tackle Matt Kalilt a szezonban szinte bármilyen DE megtudta verni, így nagy napja lehet majd ellen a Jared Allenéknek. A futójátékban Jerick MacKinnon és Matt Asiata feladata lesz majd a yard és touchdownszerzés a Bears 15. futás elleni védekezése ellen. A másik oldalon a papíron nagy nevekből álló offense nem hozza a várt teljesítményt, Cutler nem játszik jól, de az elkapók se segítik ők, sem Marshall, sem Jeffery nem tud a tavalyi játékához hasonlót nyújtani, sokszor az elszakadás is nagy problémát okoz. Nem is csoda, hogy sokan már Mark Trestman fejét követelik, hiszen egy 10-6-os csapatot vett át és abból érte el két év alatt ezt a gyalázatos teljesítményt. Nem lesz könnyű a dolguk most sem, hiszen Mike Zimmer gatyába rázta a Vikings passzvédelmét, 4.-ek a passzból kapott yardok tekintetében. A pass rushra sem lehet panasz, hiszen 3.-ok a ligában, és a holtszezonban új szerződést kapó Everson Griffen is megszolgálta eddig a pénzét, a vikingek 30 sackjéből 9-et szerzett, amivel 5. a ligában. Nagy szükség lesz Matt Forte jó játékára, ha nyerni akarnak a medvék, hiszen futás ellen sebezhetőbb az ellenfél.
A meccset véleményem szerint az dönti majd el, hogy sikerül-e Cutleréknek beindítani az eddig döcögő támadást és hogy mennyire tudják majd Willie Youngék nyomás alatt tartani Bridgewatert.

Demján Adalbert (Wester)

St. Louis Rams - Denver Broncos
2014. november 16. 19:00, Edward Jones Dome, St. Louis

Előreláthatólag nem ez lesz a forduló legizgalmasabb mérkőzése, de több szempontból is érdekes összecsapás lehet ez a Rams-Broncos.
Egyrészt a hazaiak kezdőjébe visszatér Shaun Hill, akit az 1. játékhéten tett harcképtelenné a Minnesota Vikings. Érdekes kérdés lesz például, hogy Hill is az Austin Davis által kedvelt Jared Cook - Kenny Britt kettőst fogja-e legsűrűbben keresni, vagy esetleg előlép valamelyik korábban előkelő helyen draftolt célpont (Tavon Austin, Stedman Bailey, Lance Kendricks). A Denver védelme idén elég jó, a Von Miller - DeMarcus Ware kettős sikeresen riogatja az ellenfél irányítóját és a secondary játékosai is szépen dolgoznak. Legnagyobb gyengéjük a tight end elleni védekezés, így akár Cooknak vagy Kendricksnek jó napja is lehet. Persze ehhez az is kellene, hogy az idén nem túl acélos Rams OL feltartózassa Von Milleréket. A támadófal futásblokkolásban sem az igazi, az újonc Tre Masonnek még csak-csak megy a játék, de Zac Stacy vagy Benny Cunningham azért rendesen szenved Greg Robinsonék mögött. Ráadásul yardokat és cipelésenkénti átlagokat is tekintve a vendégeké a liga legjobb futás elleni védelme.
A labda túl oldalán Peyton Manning megállítása lenne a feladat. Ez alapvetően nem egyszerű, pláne úgy, hogy a secondaryből Marcus Roberson (boka) biztosan hiányzik és Lamarcus Joyner (ágyék) játéka sem valószínű. Így gyakorlatilag három egészséges cornerbackje maradt a St. Louisnak: EJ Gaines, Janoris Jenkins és Trumaine Johnson. Ha ezt szembe állítjuk Peyton Manning arzenáljával (Demaryius Thomas, Emmanuel Sanders, Wes Welker, Julius Thomas), az nem fest valami fényes jövőképet a Rams-szurkolóknak. Jó hír viszont nekik, hogy a pass rush az utóbbi mérkőzéseken elkezdett éledezni, így reménykedhetnek benne, hogy Robert Quinn vagy Aaron Donald nyomás helyez a legendás 18-asra. A denveri támadósorból hiányozni fog ma Ronnie Hillman és a blokkoló tight end Virgil Green játéka sem túl valószínű, mindkettőjük szerepe nagy a vendégek futójátékában. Persze a Broncos nem a futójátékáról híres, ebben a támadófal is komoly szerepet játszik. Hillman hiányában Montee Ball lesz újra a kezdő és a C.J. Anderson - Juwan Thompson kettős tehermentesítheti.
Nem igazán lehet látni azt a matchupot, amivel ezt a találkozót megnyerheti a Rams, de a hazai pálya mellettük szól, továbbá Shaun Hillről sincs nagyon idei meccsfelvétel és a Seahawks vagy a 49ers ellen sem ők voltak az esélyesek, mikor nyertek.

Papp Gábor (empty taxi)

Kansas City Chiefs – Seattle Seahawks
2014. november 16. 19:00, Arrowhead Stadium, Kansas City (TV: C8, 20:00-tól csúsztatva)

Két 6-3-as, csoportjában második helyen álló csapat találkozik egymással. A Seahawks sorozatban negyedik győzelmére készül, miután az előző játékhéten átszaladtak a Giants-en és hozták el a győzelmet New Yorkból. A Chiefs sorozatban ötödik győzelméért küzd, miután a 10. játékhéten a Bills otthonában nyertek.
Alex Smith és a liga hátulról harmadik passzjátéka az egy hónap után újra összeálló Legion of Boom ellen. A Chiefs támadósora a futójátékra támaszkodik, ez látszik is a statisztikákon. Smith az eddigi tíz fordulóban nem dobott WR-nek TD-t passzt. Ez most is folytatódhat, mivel két elkapóval kevesebb léphet pályára, Donnie Avery és A.J. Jenkins személyében. Így nagyobb figyelem hárul majd Dwayne Bowera. Kam Chancellor visszatérése a tight endek elleni védekezést is segítheti a futójáték ellenin kívül. A hazaiak futójátéka az ötödik legjobb a ligában 135,8 yardot átlagolva meccsenként. A Jamaal Charles – Knlie Davis futópáros okozhat gondot a Seahawks védelmének, akik a negyedik legjobb futás elleni védelemmel rendelkeznek. Viszont a Giants ellen egész szezonra kiesett Brandon Mebane, akinek leginkább köszönhető volt a futójáték megállítása. Kérdés, hogy mennyire tudja pótolni Kevin Williams, aki már benne van a korban. Ráadásul Jordan Hill az egyetlen igazi cseréjük DT poszton. Ezért várhatunk kiadós futást a Chiefstől, hogy „teszteljék” a Seahawks védelmet.
A Seahwks futójátéka nagyon összeállt a Giants ellen, 350 yardot értek el összesen. Marshawn Lynch 140-et vállalt és négy futott TD-t, tehát a Chiefs első számú feladata a „Beast” megállítása lesz. Utána következik Russell Wilson, aki sorozatban harmadik meccsén ért el 100 futott yardot. A vendégek támadófala sokkal jobb futásblokkolásban, de most középen Dontari Poe ellen kell felvegyék a harcot úgy, hogy James Carpenter helyett ismét Alvin Bailey játszik majd bal oldali guardként. A vendégek passzjátéka hasonlóan rossz, mint a hazaiaké. 194,4 passzolt yard meccsenként Russell Wilsontól. A támadófal pocsék munkát végez az irányító megvédésében és most Tamba Hali és Justin Houston lesz az ellenfél, akik vezérletével a Chiefs passz elleni védekezése a legjobb a ligában (205 passzolt yard engedélyezése meccsenként), ezért is várható sok futójáték. A read option-t nagyon jól alkalmazták a Giants ellen és most is lehet erre számítani. Érdemes megemlíteni, hogy a Chiefs cornerek sérüléssel küzdenek. Jamell Fleming biztosan nem játszik és Chris Owens, valamint az újonc Phillip Gaines játéka is kérdéses sérülés miatt.
Mind a két csapat erős védelemmel rendelkezik a kulcs az lesz melyikük állítja meg jobban a futójátékot és ki fog az átlagosnál jobb passzjátékkal előrukkolni. A korai meccsek közül az egyik legjobbnak ígérkező találkozó lesz.

Kiss Ferenc (Fucu)

Cleveland Browns - Houston Texans
2014.november 16. 19:00, FirstEnergy Stadium, Cleveland

Bemutatkozik Ryan Mallett kezdőként a Houston Texans-ban. Nem a legjobb ütemben, hiszen a Cleveland eddig túlteljesíti a várakozásokat és a mai meccsnek is esélyese. A 6-3-mal csoportelső helyen álló barnák az előző 6 évben mindig összeszedtek legalább 11 vereséget, ezt már sikerült elkerülni. A szezon ezen szakaszában utoljára 20 éve volt csoportjuk élén, pár évvel azelőtt, hogy a csapatot elvitték volna Baltimore-ba. A visszaköltözés óta az egyik legjobb évüket futják, és ha a Houstont is elkapják, akkor még egy lépést tesznek a 2002 óta várt playoff-részvétel felé. Emlékezhetünk, múlt csütörtökön Cincinnatiben nyertek nagyon simán Mike Pettine fiai 24-3-ra, onnan pedig ritkán távoznak diadallal az ellenfelek. A védelem kiváló napja labdaszerzésekben is kicsúcsosodott, ez pedig jó előjel egy rutintalan irányítóra készülve. Mallett ugyan elleshetett pár dolgot Tom Brady mögött, és Bill O'Briennel is van múltja, nem ő lenne az első QB, aki debütálásakor kiegyensúlyozatlan lenne. Érett a váltás, hiszen 300 yardos meccset egyet se tudott Ryan Fitzpatrick felmutatni, ez pedig a mai NFL-ben komoly kritikának számít. Még Andre Johnson sem tud 100 yard fölé jutni, pedig neki a tavalyi 1/1-es évben is volt 6 ilyen meccse. Azért sem lesz könnyű Mallett helyzete, mert Arian Fosterre nem támaszkodhat. Az AFC-t vezető futó csípője sérült meg az Eagles ellen, és Alfred Blue ugrik be a helyére, csakúgy mint a 3. héten tette. Ha már futók, Ben Tate volt csapattársai ellen készül a hazaiaknál, igaz sokkal nagyobb szerepe nem lett új állomáshelyén sem. A Bengals ellen ő, Terrance West és Isaiah Crowell is bejutott a célterületre, szóval a rotálást nem valószínű, hogy feladná Pettine. Az ő kezükbe az a Brian Hoyer adja majd a labdát, aki maga is volt Brady-backup egykoron, és idei sikeressége önbizalmat adhat Mallett és O'Brien számára is akár. Főleg labdaeladásokra nehéz rákényszeríteni Hoyert, aki pár hét múlva már Josh Gordont is a keze alatt tudhatja, azt már fél lábon is kibírja az offense. Főleg mivel Andrew Hawkins is visszatért az edzésbe, már csak Jordan Cameront kellett volna kiszurkolni. A Texans védelmében felemás a helyzet. Clowney és Cushing játszani fognak, de Kareem Jackson biztos nem, és Johnathan Joseph is agyrázkódás után van, ki tudja végig tudja-e játszani a meccset. A Browns IR-re tette Phil Taylort a védőfal közepéről, az interception-király Tashaun Gipsonnak pedig kérdéses a játéka, rajta is sok múlik majd.
Mindenképp érdekes párosításnak számít ez a Browns - Texans, kevés pontos meccs várható, az pedig sokáig szoros tud maradni, Ryan Mallettre gondolom sokan kiváncsiak, szóval a közvetlen Cleveland-riválisokon kívül is érdemes lesz ránézni sokaknak, hogy mi zajlik a FirstEnergy stadionban.

Herczeg Ádám (Höri)

New Orleans Saints - Cincinnati Bengals
2014.november 16. 19:00, Mercedes-Benz Superdome, New Orleans

A futball, és egyáltalán bármilyen sport egyik nagy kérdése, hogy milyen vereséget nehezebb vagy könnyebb feldolgozni. Azt, amikor hülyére verik az embert, mindamellett megalázó teljesítményt nyújt, vagy nagyot küzdve, az utolsó pillanatban, egy (ez esetben nehezen) vitatható döntéssel csúszik ki a kezükből a már megszerzettnek tűnt győzelem. Erre kaphatunk egyfajta választ a Bengals louisiana-i látogatása alkalmával. A talpra állás kétség kívül a hazaiaknak lehet nagyobb esélye, hiszen legalább a labda egyik oldalán funkcionál az együttes, és a jellemzően bevehetetlennek bizonyuló hazai pálya sem másodlagos szempont. A legnagyobb befolyása a mérkőzésre a Saints futójátékának, illetve annak minőségének lehet. A két alulteljesítő védelem közül a Bengals futás elleni vergődése talán a legnagyobb meglepetés, de nagyon úgy tűnik, hogy nem átmeneti (Burfict és Maualuga kiesése jelentette) problémáról lehet szó, hanem alapvető gondok vannak, elsősorban a frontvonalon. A hazaiak támadófala a futásblokkolásban különösen jól teljesít idén, így ha ezt a formát tudják tartani, akkor nehezen elképzelhető, hogy a Bengals-nak bármi sansza lehet. Az egyértelmű, hogy Dalton nem fogja tudni felvenni a harcot a levegőben Drew Brees-szel, noha Keenan Lewis játéka kérdéses, nélküle nagyon vékonyka a hazai secondary, ami kedvezhet a múlt héten nagyot betliző irányítónak. Ha Corey White és Pat Robinson marad az AJ Green – Mo Sanu párosra, akkor előkerülhet a gyors passzjáték, ami a pontgazdagabb teljesítményhez vezethet. Persze a múlt hetihez képes szinte bármi előrelépés lenne. Gio Bernard, Vontaze Burfict és André Smith játékára nem számíthatnak, utóbbi helyét újra Marshall Newhouse veszi át, Junior Galette nagy napjára lehet tehát alapozni. Hazai oldalon a már említett Keenan Lewis mellett Curtis Loftonról is közvetlenül a mérkőzés előtt születik döntés, hogy tudják-e vállalni a játékot, míg Pierre Thomas, Khiry Robinson és Edwin Baker biztosan kihagyja a találkozót. Társak nélkül így a belendülő Mark Ingramet várja a munka dandárja újfent, a vállával volt ugyan gondja neki is, de ha minden az eddigiek szerint halad, kontakttól nem igazán kell majd tartania. Vendégoldalon a futás megállítása mellett, az összekötők elleni védekezés volt a védelem Achilles-ina, amely Jimmy Graham fantasy tulajdonosainak hozhat nagy örömöket. A sérülések miatt játszani kényszerülő fiatal linebackerek között az egyetlen megmaradt kezdő, a SLB Emanuelle Lamur lehet az, aki Graham őrzésére fog elsősorban felügyelni, de ez nem lehet egyemberes munka. Ha viszont túlságosan rá koncentrálnak, az a fiatal Brandin Cooks vagy Kenny Stills számára teremthet lehetőséget a rutinos, de sebességből verhető Bengals cornerbackek ellenében. Minden a Saints mellett szól, a vendégek maximum a csodában bízhatnak, mert a feltámadásuk hatalmas meglepetés lenne pont a Mercedes-Benz SuperDome-ban. Sean Payton tűpontosan ismeri a Bengals gyengeségeit, és van annyira jó edző, hogy ezt ki is fogja használni. Nem ez lesz a legszorosabb meccs a hétvégi kínálatban, de ahogy bármelyik héten, ezúttal is bármi megtörténhet.

Zandler Gábor (gabtsi)

San Diego Chargers - Oakland Raiders
2014. november 16. 22:05, Qualcomm Stadium, San Diego

A pihenőhét arra tökéletes volt a San Diegonak, hogy a sérültjeik nagy része rendbe jöjjön, így nem elképzelhetetlen, hogy a Chargers visszatér a szezon elején látott játékszínvonalra és továbbra is harcban legyen az egyik Wild Card helyért az AFC-ben. A vendég Raiders a múlt héten egy félidőig tudta tartani a lépést a Denver Broncos-zal, utána kijött a két keret közti tehetségbeli különbség.
Az utóbbi hetekben tendencia volt, hogy visszaesett a hazaiak támadófala, így Philip Rivers is több hibát vétett. A Raiders eddig mindössze 8 sacket jegyez idén, ami a legkevesebb a ligában, ráadásul Justin Tuck mai játéka kérdéses egy nyaksérülés miatt, így minden esély megvan arra, hogy Rivers visszataláljon a helyes útra. Komoly bajok vannak a Raiders másodvédelmében is, ezen nem segít, hogy a mai találkozón nem lesz Carlos Rogers és TJ Carrie játéka is kérdéses. A Malcom Floyd - Keenan Allen - Eddie Royal - Antonio Gates négyes ellen pedig nem ártana egy egészséges back7. Visszatér a Chargersbe Ryan Mathews, így Donald Brownnal és Branden Oliverrel kiegészülve már megfelelően mély futórotációval operálhat a San Diego, persze ha az OL nem javul futásblokkolásban ez mit sem ér. Ráadásul a Raiders front7-je is inkább futás ellen erős.
A labda túloldalán az újonc Derek Carr próbálja meg győzelemre vezetni a csapatát, eddig alapvetően biztató az, amit tőle láttunk, James Jonest és Andre Holmest kifejezetten ügyesen használja. San Diegoban gyakorlatilag felépült a teljes LB-sor így újra rendre friss emberek rohamozhatják Carrt és pl. Manti Te'o visszatérése a futás elleni védelmen is segíthet. A secondaryben Jahleel Addae játéka agyrázkódás miatt kérdéses, Jason Verrett pedig sérültlistára került, így Brandon Flowers és Shareece Wright mellett a draftolatlan újonc Chris Davis kerülhet pályára nickel felállásoknál, Addae esetleges hiányában pedig Marcus Gilchrist lehet az every down SS. A védőfalból valószínűleg hiányozni fog Sean Lissemore, így nem kizárt, hogy az 5. körös újonc NT Ryan Carrethers élete első NFL-meccsén kezdhet. Carrt nem igazán támogatja idén minőségi futójáték, Darren McFaddenen túl ebben a támadófal is benne van, amiből ma ráadásul az újonc LG Gabe Jackson térdsérülés miatt hiányzik, így a veterán Khalif Barnes fog kezdeni. Szükséges lenne ma egy hatékony futójáték, hiszen hosszú drive-okkal lent lehetne tartani a pályáról Riverséket.
A kaliforniai rangadónak mindig különleges hangulata van és nem ritkán borul a papírforma, így feltétlen érdemes megnézni ezt a mérkőzést. Az összmérleg 59-50-2 a Raiders javára, de az utóbbi 3 összecsapásuk Chargers-győzelmet hozott.

Papp Gábor (empty taxi)

Green Bay Packers – Philadelphia Eagles
2014. november 16. 22:25, Lambeau Field, Green Bay (TV:Sport2, 22:45-től csúsztatva)

A játéknap egyik legnagyobb rangadóját rendezik meg Green Bayben, amelynek kimenetele még sokat számíthat az NFC-beli kiemeléseknél.
Az Eagles a múlt héten Sanchez vezetésével magabiztosan győzött a Panthers ellen, az eddig bustnak titulált ex-Jets irányító meggyőző teljesítményt nyújtott és talán jobban is játszott, mint a jelenleg sérült csapattársa Foles. Azonban még kell egy pár meccs, hogy bebizonyítsa azt, hogy ezt a teljesítményt tartósan is tudja hozni. A legfontosabb szempont nála a labdabiztosság lehet, hiszen az elmúlt években kész turnovergyár volt a new york-i alakulatban. A Green Bay kiütésszerű győzelmet aratott a csoportrivális Bears ellen, Rodgers egy félidő alatt dobott 6 TD-t, szóval kirobbanó formával érkeznek ők is a mérkőzésre. 
A meccs legfontosabb párharca az Eagles secondary és Rodgers között lesz, előbbi talán a Philadelphia leggyengébb pontja, ha túl sokat hibáznak, azon elmehet az egész meccs is, hiszen Rodgers könyörtelenül kifogja ezeket használni. Nagy támogatás kell majd az egyre jobban teljesíthető Eagles front7. A Philadelphiát segítheti talán az, hogy havazás várható, ami inkább a futójátéknak kedvez, az ellen pedig kiemelkedően jók a sasok, így Eddie Lacyéknek fel lesz adva a lecke. A másik oldalon is az Eaglesnek kedvez ez a matchup, hiszen a Green Bay ellen futják a 3. legtöbb yardot, LeSean McCoy lubickolhat majd ellenük. Passzjáték ellen már sokkal jobbak a sajtfejűek, és a Julius Peppers vezette pass rusht sem érdemes lebecsülni. Szükség is lesz a jó pass rushra, hiszen a Panthers ellen megmutatta a mexikói, hogy ha van ideje, akkor nem lesz vele gond. Viszont az Eagles támadófala talán a legjobb a ligában, így nem lesz egyszerű eljutni a sasok irányítójához. Ez a párharc döntő lehet majd a meccs szempontjából. A meccs különlegességét adhatják majd a Matthews-fivérek, a kevésbé ismertebb Casey a Panthers ellen remekül pótolta a kieső DeMeco Ryanst és most is kezdeni fog, így a kettejük kis külön párharcát érdemes lesz majd figyelni.
Mindkét csapatnak nagyon fontos a győzelem, nemcsak a kiemelés szempontjából, hanem mert egyikük sem veszthet lépést a saját diviziójában, így én egy végletekig kiélezett mérkőzést várok, sok izgalommal és ponttal.

Demján Adalbert (Wester)

Arizona Cardinals – Detroit Lions
2014. november 16. 22:25, University of Phoenix Stadium, Glendale

Drew Stanton kezdő lesz a volt csapata ellen, mivel Carson Palmer ACL-szakadás miatt az egész szezonra kidőlt, igaz, a három év alatt összesen négyszer kezdett, ha nem sérül meg, akkor egy év alatt meglehet a duplája. Bruce Arians egyébként nem aggódik, bízik benne, nem véletlenül lett idehozva, a San Fransico ellen pedig jól is játszott. Nyilván nem fog 400 yardos és 5 TD passzos meccseket hozni, de nem miatta fognak kikapni. A minőségi célpontok neki is megvannak, John Brown személyében pedig egy hatalmas tehetséget találtak, aki akár az év támadó újonca címért is versenyben lehet. Fitzgerald és Floyd mellett pedig az összekötőket sem ártana használni sűrűbben, a John Carlson – Rob Housler – Troy Niklas triónak van összesen annyi elkapása, mint a harmadik körös újoncnak. A hazaiak támadósorának legnagyobb kihívása minden bizonnyal a brutális védőfal lesz, nincs Nick Fairley, azonban Ndamukong Suh Caraun Reiddel is könnyedén dominálni fogja a gyenge arizonai belső falembereket. De nem csak a front4 miatt van az egyik legjobb védelem Detroitban, Glover Quinék a 3. legkevesebb passzolt yardot engedték, meccsenként mindössze 212 yardot.
A vendégek támadóoldalán Calvin Johnson visszatért egy 100+ yardos mérkőzéssel, de Golden Tate is már 900 elkapott yard felett tart kilenc meccs alatt, az év elején gyengélkedő, ám az utóbbi két hétben kiválóan játszó Patrick Petersonnak és Antonio Cromartienak sok dolga lesz. Azonban hiába enged sok yardot a Cardinals, szerzett interceptionökben az elsők, szám szerint 14-et halásztak le az ellenfél irányítóitól, amiből kettőt vissza is vittek TD-re. De nem csak a remek elkapó sorra kell figyelni, ugyanis visszatért sérüléséből Eric Ebron és Joseph Fauria is, a Cardinals pedig híresen rossz az összekötők levédekezésében. A támadófalban itt is problémák lehetnek, hiszen az Arizona védőfala szintúgy ligaelit, Larry Warford pedig biztosan nem léphet pályára térdsérülés miatt. Valószínűleg nem fog játszani Reggie Bush sem, az ő hiányát azonban remekül feledtette Theo Riddick és Joique Bell, akik elkapásokban is rendkívül hasznosak.
Kőkemény védelmi csata várható, ami a line of scrimmage-en fog eldőlni, mindkét csapat top3-as futás ellen, ráadásul az NFC két legjobb csapata találkozik, kihagyhatatlan találkozónak ígérkezik.

Szabó Attila Zsolt (Dexxter Tailor)

Indianapolis Colts - New England Patriots
2014. november 17. 02:30, Lucas Oil Stadium, Indianapolis

Luck és Brady egymás ellen. Többet nem is igazán kellene írnunk erről a meccsről, úgyis mindenki megnézi. De azért egy rövidke kedvcsináló mégis belefér, a tét ugyanis komolyabb, mint két klasszis irányító presztízse.
Az Indianapolis úgy néz ki, kontroll alatt tartja az AFC Déli csoportját, így a rájátszás szinte biztosnak tűnik. Az első két kiemelés megszerzéséhez azonban olyan rangadókat kell megnyerniük, mint például ez a soron következő vasárnap esti. A Denver elleni első heti vereség miatt ez most szinte kötelező győzelem számukra, Andrew Luck úgy tűnik, felkészült a feladatra, az idei szezonra végképp kiforrott a játéka, és ezt az edzői stáb is észrevette, így nagy terhet raknak rá, amit el is bír. Legnagyobb erőssége, hogy klasszis elkapói (TY Hilton és Reggie Wayne) mellett figyelmet szentel a többi célpontnak is, remekül vonja be a tight endeket és a futókat a passzjátékba. Ilyen sokfejű szörnyeteg ellen pedig az ellenfelek védői nem igen találnak ellenszert. A Patriots képes kordában tartani klasszisokat (elég csak a múlt hétre gondolni, amikor Peyton Manning nyújtott középszerűt ellenük), ebben legfontosabb eszközük a labdaszerzések kicsikarása kulcsszituációkban. Luckéknak ezért nagyon vigyázni kell a labdákra, ez vonatkozik a futószekcióra is. Ahmad Bradsahw és a sérüléséből felépült Trent Richardson problémákkal küzdött ugyanis a labdák elejtésével, de ez a probléma talán már helyre van téve, és rájuk egyébként is kisebb felelősség hárul, mióta egyértelműen passzközpontú a Colts támadójátéka. Akkor válhatnak kulcsszereplőkké, ha a hosszú játékok lehetőségét a vendégek elveszik Luckéktól, ez ugyanis jelentősen szűkítené a teret a passzoknak, és kénytelenek lennének a földön többet próbálkozni a házigazdák. Így kimondott célja is a Patsnek a hossz passzok ellehetetlenítése, ebben pedig sikeresek voltak idén, egyrészt a secondary kitűnő munkája, másrészt a kiegyensúlyozott nyomáshelyezés miatt. 
A labda túloldalán a csúcsformába lendülő Tom Brady megállítása lesz az Indianapolis célja. Ez nagyon nehéznek ígérkezik, ugyanis a Bengalstól elszenvedett zakó óta szinte megállíthatatlan a New England támadógépezete. Szinte probléma nélkül tudja Brady megtalálni korábban szenvedő célpontjait, Rob Gronkowski félelmetes sebességbe váltott, szinte lehetetlen tartósan lefogni minden veszélyes fegyvert. A Colts védelme egyébként sincs teljesen felkészülve erre a kihívásra; a Steelers ellen láthattuk, hogy ha nem tudnak nyomást helyezni az ellenfél irányítójára, akkor sebezhető a passzvédelem. Így a kulcspárharc a falak között lesz látható, és elnézve az elmúlt hetek eseményeit, ezen a fronton a vendégek az esélyesek. A futójáték itt sem kiemelkedő, de Shane Vereen jó kiegészítő opció és elkapóként is remekel.
A két irányító párharca igen élvezetesnek ígérkezik, és valóban a két fantasztikus passzjáték összecsapása döntheti el ezt a kulcsfontosságú párharcot. Mindkét gárda helye biztosnak látszik a rájátszásban, viszont a győztes az első két kiemelés egyikére is jó eséllyel pályázhat.

Rajnai Gergely (Rajna)