Véget ért a lockout, de korai még az öröm

A döntés

Susan Nelson bírónő az április 6-ai meghallgatás után pár hetet kért arra, hogy döntésre jusson a lockout megszüntetésével kapcsolatban. A döntést a tegnapi nap folyamán meghozta, és azonnali hatállyal véget vetett annak az állapotnak, amelynek során a tulajdonosok kirekesztették szerződésükből a játékosokat. Ez azt jelenti, hogy az NFL működésének folytatódnia kell, a liga köteles lefektetni szabályokat CBA hiányában, és hamarosan meg kell kezdődnie a szabadügynök-piaci mozgásoknak is. Azonban ennél kicsit bonyolultab a helyzet.

Mi történik ezután a bíróságon?

Mint minden döntés után, itt is sok kérdés merül fel. A bírónő nem rendelkezett eddig arról, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha az NFL fellebbezni szeretne. Egészen pontosan, jelen állás szerint ez nem mentesíti őket az előző pontban leírtak alól. Ezért a liga tegnap este, rögtön a döntés után beadványban fordult Nelson bírónőhöz, amelyben felhívta figyelmét arra, hogy fellebbeznek a döntés ellen, és kérik, hogy addig szüneteltesse a döntés végrehajtását. Amennyiben ezt megkapja az NFL, akkor feltehetőleg a fellebbezési procedúra lezárultáig nem kell a lockoutot megszüntetnie. Ha Nelson nem függeszti fel a végrehajtást, még mindig kérhetik azt a második szinten ítélkező bíróságtól (8th Circuit Court of Appeals, St. Louis), de ehhez Nelsonnak is hozzá kell járulnia. Az említett bírósághoz eljuttatja a liga holnap a fellebbezését az ügyben, feltehetőleg arra építve, hogy a minnesotai kerületi bíróság nem is mondhat ki végzést a lockout megszüntetéséről, mivel az a Norris-LaGuardia Actbe ütközik az NFL álláspontja szerint. A csata St. Louisban folytatódik a felek között. Ha ott ellentétes döntés születne, akkor a lockout állapota visszaállna. Amennyiben helyben hagyják a döntést, akkor viszont semmi akadálya a 2011-es szezonnak.

Mi történik ezután a játékosokkal?

Az NFL egyelőre úgy tűnik, várni fog a szabályok lefektetésével, amíg nem hallanak az esetleges felfüggesztésről. Addig a játékosok bemehetnek a csapat létesítményeinek területére, de offseason programjukat nem kezdhetik meg. Arra valószínűleg csak akkor kerül sor, ha mind Nelson, mind a másodfokon eljáró bíróság nemet mond felfüggesztési kérelmükre. Mindenesetre a nagyobb problémákat megelőzendő, az NFL beadványban kérte Nelsont arra, hogy pontosítsa, mit is vár el a csapatoktól a jelenlegi szituációban.

Fő érvek a döntés mögött

Az illetékesség kérdésében a bírónő először is felülbírálta az NLRB elsődleges hatáskörét több okra visszavezethetőleg. Ennek folyamán kinyilvánította, hogy szerinte a szakszervezet feloszlatása, a decertifikáció ténylegesen megtörtént, és nincsenek vele kapcsolatban felmerülő kérdések. Emellett kijelentette azt is, hogy a Norris-LaGuardia Act számára nem tiltja meg a lockout megszüntetését. Ennek oka, hogy a munkaügyi vitákban a végzések kimondását tiltó törvény elsődlegesen sztrájkok bírósági megállításának tiltására lett létrehozva 1932-ben, az azzal ellentétes lockoutokra nem feltétlenül alkalmazható, valamint Nelson úgy érzi, hogy az NFLPA szakszervezetként való megszűnése miatt az ügy már nem a munkajog hatálya alá sorolódik, elérhetővé vált a trösztellenes jog a játékosok számára. Precedensek sorával bizonyította, hogy hasonló helyzetekben az NFL Norris-LaGuardia Act létjogosultságára vonatkozó állításait a bíróságok rendszeresen elutasították. A 89 oldalas döntés háromnegyedét az illetékesség kérdésének taglalása teszi ki, a fennmaradó rész pedig a lockout megszüntetésének indoklását tartalmazza. Ebben deklarálásra kerül, hogy a játékosok már most helyrehozhatatlan károkat szenvednek, számukra a lockout fenntartása nagyobb hátránnyal jár, mint az NFL számára annak megszüntetése. Emellett a közérdek is a lockout feloldását preferálja, valamint a játékosok jó eséllyel pályáznak az érdemi ügyben is a sikerre.

Mi a helyzet a CBA-val?

Az új kollektív szerződés (CBA) még nem születik meg azzal, hogyha esetleg a lockout megszüntetését a magasabb szintű bíróság is fenntartja. Arról majd a Brady vs. NFL csoportos per további meghallgatásai, bíróságilag kényszerített egyeztetései döntenek. Május 16-án folytatódnak az egyeztetések a bíróságon Arthur Boylan felügyelete mellett, az NFL pedig május 23-án kell, hogy benyújtsa állásfoglalását a trösztellenes perrel kapcsolatban. Amennyiben a lockoutra vonatkozó döntést nem másítják meg, akkor a játékosok a per első pontjában már nyertek is, sőt, az időhatár is megszűnik, mert az ideiglenesen érvénybe léptetett szabályok alapján folytatódhat a liga működése új CBA elfogadása nélkül is. Tehát ha nincs lockout, de van lefektetett szabályozás, és nincs CBA, akkor a 2011-es idény minden gond nélkül elrajtol.

Goodell pánikja

A vereséget követően az NFL nem áll túl jól a perben, a 89 oldalas dokumentumban nem több, mint két pozitív mondatot találtam a ligára nézve, az is arra vonatkozott, hogy ezúttal még nem hoz döntést Nelson a per többi pontjában... Így nem olyan nagy meglepetés, hogy kisebb pánik lett úrrá az NFL köreiben. Ennek első lépése Roger Goodell komisszár mai napon a Wall Street Journalban megjelent publikációja, amely egy versenyellenes korlátozások nélküli NFL-ről vetít képet elénk. Goodell amellett érvel, hogyha a trösztellenes pert végül a játékosok nyernék meg, akkor nem kerülne sor draftra, nem lenne fizetési sapka, nem lenne garantált fizetés sérülések esetére, nem lenne liga szintű megegyezés a juttatásokról, megvalósulna a limit nélküli szabadügynök-piac, nem lenne liga szintű a training campek, az offseason és a doppingvizsgálatok szabályozása. Teljesen szabad piac lenne szerinte, és ezáltal tönkremenne az NFL kiegyenlített lehetőségekre épülő modellje.

Goodell azonban azt elhallgatja, hogy ez, és minden más játékosoknak kedvező döntés csupán egy dologra jó, a játékosok alkupozíciójának javítására. A per szinte biztosan nem egyik vagy másik fél vereségével, hanem megegyezéssel végződik (amennyiben az NFL végre beletörődik, hogy a bírósági úton születő CBA, annak érvényességi  időtartamában bírósági felügyelttel járna, tehát a vitás ügyekben lehetne hozzájuk fordulni). Emellett, ha még nyerne is valaki, a fizetési sapka, a franchise tag, az újonc sapka és hasonló versenykorlátozó intézkedések mind visszakerülhetnek az új, bíróságon kiharcolt CBA-ba a szakszervezet újraalakulásával. Az amerikai szabályozások trükkje az, hogyha a bírósági egyezség a szakszervezet és a tulajdonosi kör között kötődik meg, és azt kollektív szerződésbe foglalják, akkor az mentes lesz a trösztellenes támadás lehetőségétől, bármi lehet benne gyakorlatilag, amiben a két fél megegyezik. Ez a per nem arról szól, hogy az NFLPA egy olyan világot akar teremteni, amelyben Almeriák és Real Madridok léteznek, hanem arról, hogy ki kerül helyzeti előnybe az új CBA-ért folyó harcban, és ebben jelenleg a játékosok állnak sokkal jobban.

Részletesebben a döntés tartalmáról, a lockoutról, a CBA szituációval, valamint a sport gazdasági kérdéseiről olvashatnak látogatóink a blogomban: The business of football.

Gaál Sándor (gsn)