ACC Coastal beharangozó

 

Az ACC coastal csoportja 2011-ben is a Virgina Tech-nek áll. Év elején még nehezebbnek tűnt a menetrend, azóta viszont menesztették a UNC edzőjét, Miamiben pedig áll a bál, így a két fő kihívó megítélése eléggé visszaesett. A divízió másik három csapatától nagy bravúr lenne, ha el tudná kapni a pulykákat.

 

Duke Blue Devils

A konferencia leggyengébb védelmével bíró kék ördögöknek ismét a csoport 6. helye a legvalószínűbb, pedig a támadókat sok helyen megirigyelnék. A Cutcliffe-éra kezdete óta évről-évre egyre több pontot gyártanak és kapnak is, ezért nincs jelentős javulás. A sorsolást elnézve az 5-7-hez is bravúr kell, így a Bowl mérkőzés újabb évet várathat magára.

Ettől persze még érdemes megnézni 1-1 Blue Devils meccset, mert van itt egy Renfree-Vernon-Varner trió, amelyből bárki konferencia válogatott címig viheti.  Renfree-nek fontos lesz az interception-ök számának visszaszorítása, ami 2010 második felére már sikerült, de ezzel párhuzamosan yardjainak száma is visszaesett, mert túlságosan biztonsági játékra állt át. Az említett elkapó páros több mint 1700 yardot termelt tavaly, és a TE, Cooper Helfet is egyre biztatóbb. Az öt legjobb futó visszatér a pályára, köztük Brandon Connette is, aki a járási Tim Tebow-ként dolgozik a vörös zónában. Az első számú RB, Desmond Scott elkapásban is gyakran jut szóhoz, tavaly a 800 kombinált yardot súrolta a teljesítménye. Hála Cutcliffe toborzómunkájának, egyre nagyobb, erősebb és tehetségesebb falemberek jelennek meg Durhamben. A 4 éve alapembernek számító Kyle Hill (OT) vezette egység évek óta a legígéretesebbnek tűnik, így talán a futójáték is újra versenyképes lesz.

A védelem is megújul, 4-2-5-öt fognak védekezni, ami kapcsolatban áll azzal, hogy alig van épkézláb linebacker a keretben, safety-ből viszont ritka jól állnak. A LB sorból Kromah és Damian Thornton lediplomázott, Kelby Brownnak fáj a térde, Tyree Glovert pedig kirúgták áprilisban. Szóval hiába csak 2 alapembert keresnek, nem könnyű munka megtalálni. A secondary sztárja Matt Daniels (93 szerelés tavaly), de Lee Butler, Walt Canty és Austin Campbell is korrekt teljesítményre képes a safety-k között. Chris Rwabukamba sincs már a klubnál, így a no1 CB, aki a legjobb elkapókat őrizte, új lesz. Ross Cockrell természetesen megtartja kezdő helyét, elvégre évtizedek óta nem volt példa itt rá, hogy egy újonc legyen az INT leader, de neki sikerült. Párja azonban rutintalan lesz, akárki is fut be, így 2011-ben sem lesz nagy mutatvány szétdobálni a Duke védelmét.

Főleg, hogy a védőfal messze van az elittől. Egyedül Charlie Hatcher a senior, igaz Sydney Sarmiento is kezdő volt már egy éve. Sokat várnak Rick Petritől, aki a Miami Hurricanes védőfal edzője volt korábban, de redshirted freshmanekkel a keretben ő sem tud csodát tenni.

 

Virginia Cavaliers

Felcsillant a remény 2010-ben a Cavs háza táján. Többek közt az akkor 22. kiemelt Miamit is sikerült legyőzni, és labdákat szerezni tőle, és 4-4-gyel is álltak a szezon folyamán. A vége 4-8 lett, ami már kevésbé meseszerű, de ez is több mint amire számítottak tőlük előzetesen. Idén sem a Virginiáról fog szólni az ACC, de egy-két meglepetés becsúszhat.

Mike Verica nem volt egy klasszis irányító, így elvileg nem lenne nehéz pótolni, de nincs határozott utód, négyen is versenyeznek a címért. Ross Metheny azon kevés idő alatt, míg pályán volt, jó dolgokat csinált, és Michael Rocco is kapott már szerepet korábban. Két újonc, a redshirted Michael Strauss, és az igazi David Watford is befuthat a tavaszi edzések alapján. Egy biztos, a fallal nem lesz gond, hiszen továbbra is jelen van kedvenc magyar nevű bal guardunk, Austin Pasztor. Anthony Mihota (OC), Oday Aboushi (LT) és Morgan Moses (RT) is bizonyított már, így maximum az RG helyén lehetnek gondok, de ott is csak kisebbek. Nagyon fog hiányozni Keith Payne, a megállíthatatlan erőfutó. Perry Jones új társa az újonc Kevin Parks lesz, de ő inkább hasonló képességű, mint Jones, így a munkamegosztás még kérdéses. Elkapásban Kris Burd erősen kezdett, aztán komolyan visszaesett, most viszont sokra tartott freshmanek jönnek az ő és Max Snyder társaságába. Darius Jennings és Dominique Terrell egyaránt nagy fogás lehet.

A védőfalnak a futás ellen kell javulnia, ebben utolsók voltak az ACC-ben. Matt Conrath és Nick Jenkins maradt, így a rutin növekedésében lehet bízni, illetve a 6 újoncban, akit a védőfalba várnak. Zane Parr valamiért úgy gondolta, hogy neki van esélye a drafton már juniorként, nos nem lett. Ellenben Cam Johnson, a másik DE viheti még valamire, hiszen negatív yardos szerelésben (14.5) és sackben (6) is éllovasa csapatának. A rá háruló double-teamet Jake Snyder használhatja ki. Érdekes lesz Steve Greer munkáját nézni a védelem közepén, hiszen annak ellenére zárt 59 szereléssel, hogy csak 1 meccsen nevezték a kezdőcsapatba. Viszonyítás képpen a szintén visszatérő tackle-leader, LaRoy Reynolds 66-tal zárt. A sztárt itt Chase Minnifieldnek hívják, és már túlnőtte Ras-I Dowlingot is. A 7 meccset kihagyó, immár 2/1-es választott helyére felnőtt cornerback osrra szerezte a labdákat, és az élvonal egyik legjobbjának számít a posztján. Többen pályáznak a no2 CB helyre, köztük az újonc Demetrius Nicholas, aki a hírek szerint a következő sztár lesz ezen a poszton. Két végzős safety áll majd leghátul (Rodney McLeod és Corey Mosley), akiket ha nem hátráltat sérülés, korrekt egységet alkotnak.

 

Georgia Tech Yellow Jackets

Nem hozott eredményt első évben a 3-4-es védelemre való átállás, de ez egy hosszabb folyamat, mint tudjuk, így nagyon várjuk, hogy 2011-re mit tartogat az Al Groh irányította egység. Az már nagyobb gond, hogy a támadók jelentősen visszaestek az Orange Bowl részvétel utáni évben, sőt, Joshua Nesbitt távollétében 4 meccsből csak 1 győzelem jött össze. Ez azért kiemelten lényeges, mert idén rá már nem lehet számítani, tehát mindenképpen javulás kell a támadóktól is ahhoz, hogy újra ütőképes legyen a triple option.

Tevin Washington irányít majd, amennyiben irányításnak nevezhető az ő szerepköre. Tavaly beugróként 61 kísérletből 25 jó passza volt, 2 touchdown és 3 interception mellett. Nem ez a lényeg, futásban hozzá tette a magáét a csapat yardjaihoz, annak ellenére, hogy fizikuma messze elmarad Nesbitt mögött. Ha csődöt mond, akkor Vad Lee vagy Synjyn Days kerülhet a helyére, ezzel párhuzamosan pedig a csere QB-kat olykor más poszton is felfedezhetjük. A futók közt túltengés van, ahogy az minden évben szokott lenni, így Anthony Allen profinak állása sem sok gondot okoz. A Colgate egyetemről érkező Preston Lyons nagy szerepet kaphat, a korábbi meccseken megismert játékosok közül pedig továbbra is rendelkezésre áll Roddy Jones, Orwin Smith, BJ Bostic és Embry Peeples is. Veszélyes játékosokból tehát nincs hiány. Elkapásban Stephen Hill vezeti az FBS 118. legjobb egységét, aki nem egy Demaryius Thomas, így sok sikerélménye aligha lesz. Esetleg ha az Alabamából kirúgott Chris Jackson megkapja a játékengedélyt, több passzra lehet számítani. A falból a C és az RT távozott, utóbbi poszton gond is lehet, mert Tyler Kidney 265 fontot gyom, ami elég kevés. A három visszatérő közül Omoregie Uzzi (RG) a sztár, de Phil Smith (LT) is ugyanannyi (25) találkozón volt már kezdő, mint ő.

A front7 valószínűleg jobb lesz +1 év 34-es rutinnal, de ez nem sokat ér akkor, ha teljesen új a secondary mind a négy helyen. Jerrard Tarrant kihagyott tavaly néhány meccset, így Isaiah Johnson szerzett némi rutint, és Rashaad Reid is látott már akciót szép számmal az elmúlt 3 évben. A nagyobb gond a CB-k közt keresendő, ahol Rod Sweeting a tavalyi nickelback hely után lesz no1, de ezzel ki is fogyott a kipróbált játékosok sora. A védőfal hármasa egyben maradt (Izaan Cross, Logan Walls, Jason Peters), de így is sűrű rotációt ígért be Groh. A legtöbb szerelést (89) jegyző Julian Burnett marad a védelem közepén, de mostmár biztosan nem Brad Jefferson lesz a párja. A pass rush-t Steven Sylvester segítheti elő, aki tavaly 10.5 negatív yardos szerelés mellett 3 sacket tudott bemutatni.

 

North Carolina Tar Heels

Bajnokesélyes csapatot tettek tönkre az eltiltások az elmúlt idény elején, ennek ellenére sikerült 8 győzelmet összehozni, ami így bravúr kategória. Nehéz is megérteni, hogy miért kellett Butch Davis-t bő 1 hónappal az idei szezon rajtja előtt kirúgni a főedzői tisztségből. Az eddigi védelmi koordinátor, Everett Withers lett a megbízott edző. A saját feladatkörében csodálatos munkát végzett, de főedzői rutinja nincs.

Az új irányító, Bryn Renner is Davis miatt választotta annak idején a UNC-t, pedig voltak más jó ajánlatai is. Zsebirányító, akárcsak Yates volt. Látva utóbbi fejlődését egyik szezonról a másikra, Renner is nagy dolgokra lehet képes, ha a szorgalma megvan hozzá. Fő célpontja Dwight Jones lehet, aki 946 yarddal zárta a múlt szezont, de Jheranie Boyd és Erik Highsmith is letette már a névjegyét az egyetemi fociban. Az újoncok közül Reggie Wilkins és Sean Tapely beépülésére van a legnagyobb sansz. Futni Ryan Houston volt legtöbbet, aki egy nagydarab, belül robotoló figura. Tavaly 6 meccses eltiltása miatt nem lehetett kiugró éve, most viszont kiürült előtte a depth chart. Érdekes lesz Giovani Bernard szerepe, aki térdszalag-szakadásból épül fel, és a jövő szempontjából sokat mondó lehet, hogy miként mutatkozik be. A fal bal oldala változatlan maradt, Jonathan Cooper (LG) ACC szinten is kiemelkedő képességű játékos, az újonnan beépülők közül Travis Bond már szerezett némi rutint, összességében tehát az OL jó állapotban van Cam Hollanddal és James Hursttel a soraiban.

A védelem továbbra is leendő profi játékosok gyűjtőhelyének számít. Quinton Coples a legjobb védőfal játékosok egyike, all-American kandidáns, és első körös tehetség a drafton. Az elmúlt évet 59 szereléssel (15.5 negatív), és 10 sackkel zárta. Az ország egyik legerősebb DE duójának másik tagja, Donta Paige-Moss kevéssel marad el ezektől a számoktól (49 szerelés, 13.5 TFL, 7.5 sack), de Robert Quinn helyén bizonyított már. Középen Tydreke Powell hasonlóan fontos láncszem, de statisztikailag érthetően nem kiemelkedő. Hiányozni fog a supplemental draftra jelentkező Jared McAdoo univerzális játéka, de nélküle is elitnek számít ez a védővonal. A linebackerek közül is két játékos kelt el a drafton, de aggodalomra nincs ok. A fő szerelők közül Kevin Reddick (MLB) és Zach Brown (OLB) is maradt. Az ő tehetségük is vitathatatlan. A secondary sztárjai közül hárman léptek tovább. A korábbi eltiltások nyomán Charles Brown (CB) és Jonathan Smith (SS) húzóemberré nőtte ki magát, így a hátsó alakzat is rendben lesz. A UNC nagy neveket vesztett, de nem  gyengült annyit, hogy le lehessen írni. Sőt, idén azok lesznek ott a pályán, akik végigedzették a tavaszt. Az egyetlen kérdőjel, hogy a kései edzőváltás miként hat majd a csapat eredményességére.

 

Miami Hurricanes (ahogy a vendégszerző, Varga Kristóf látja)

         A tavalyi 7-5ös mérlegű alapszakaszt követően 3 évnyi edzősködés után az egyetem megköszönte Randy Shannon főedző munkáját és Jeff Stoutland kezébe adták az irányítást a –vesztes - bowl meccs erejéig, új vezetőedzőnek pedig Al Goldent nevezték ki. Golden legnagyobb feladata az irányító kérdés megoldása, hisz a tavalyi kezdő Jacory Harris néha borzalmas játékot mutatott így egyre több szerepet kapott az újonc Stephen Morris, aki hellyel-közel élt is a kínálkozó lehetőségekkel, ám az offseason során nem vált egyértelművé a kezdő QB kiléte, ezt az is nehezítette, hogy ide transzferelt a Memphis tavalyi kezdő irányítója, Ryan Williams is, valamint Tate Forcier is jó ideig a csapattal készült. Akárki is tölti majd be ezt a posztot a WR sorral szerencséje van, hisz Leonard Hankerson NFL-be való távozása után is a konferencia egyik legjobb egységéről van szó, a senior Travis Benjamin, valamint LaRon Byrd is igen jó szezon elé néz. Az előző idény kezdő tight endje, Richard Gordon kisebb meglepetésre NFL szerződést írhatott alá, az ő pótlása a USC-ről érkezett Blake Ayles feladata lesz. A támadófal idén is egyben maradt, egyedül az LT Orlando Franklin távozott, a helyét minden bizonnyal Marcus Bunche veszi át. Futójátékban már nem ennyire rózsás a helyzet, hisz a tavalyi kezdő Damien Berry, ill. Patrick Hill FB mellett Graig Cooper is távozott, az egyetlen pozitívum Lamar Miller neve, aki képes lehet betölteni a távozók után maradt űrt.

 

         A védelem szempontjából felemás a helyzet, hisz „mindössze” 4 kezdő távozott, ám közülük hárman is All-ACC tagok voltak (igaz, nem az első csapattal) így az új koordinátornak Mark D'Onofrionak nem lesz könnyű dolga. A védőfalból kiesett a brutális testfelépítésű Allen Bailey aki DT és DE poszton egyaránt feltűnt, a junior Adewale Ojomo pótolhatja majd a szélen. A linebacker sorból az előző szezonban 120 tackleig jutó Colin McCarthy profinak állt, ám a szintén kiválóan teljesítő Sean Spence maradt, Ramon Buchanonnal együtt, így egyedül James Gainest kell beépíteni a gyenge oldalra. A secondaryben a legrosszabb a helyzet, hisz hiába vannak nagyszerű safety-k a csapatban, ha a tavalyi két kezdő CB mellett a nickelben sokat segítő Van Dyke is távozott, így ezen a poszton a senior Lee Chambers foghatja az első számú elkapókat, társa a tavaly még safetyként kezdő JoJo Nicholas lehet, valamint idén végre Brandon McGee is bizonyíthatja tehetségét. Ahogy már említettem a safety poszton nem valószínű, hogy gondok lesznek, hisz Vaughn Telemaque FS és Ray-Ray Armstrong SS is kiváló focisták. A special teamből Matt Bosher az egyetlen pótolandó ember, ám mivel a puntok mellett a mezőnygólokat is ő végezte el, ez koránt sem tűnt olyan egyszerűnek, szerencsére a gyakorlások során kiderült, hogy a junior Jake Wieclaw alkalmas lehet mindkét feladat elvégzésére.
          A bowl szereplés szinte kötelező a dél-floridai csapatnak, ám ettől többet idén még nem várhatunk tőlük, ugyan a sorsolásuk nem eget rengető, a nemrégiben kipattant botrány amely 12 jelenlegi játékost is érint, nem valószínű, hogy pozitív hatással lesz a gárda teljesítményére.

Akikre pedig szerintem érdemes lesz figyelnetek a U meccseken: Brandon Washington (OG), Travis Benjamin (WR), LaRon Byrd (WR), Blake Ayles (TE), Lamar Miller (RB), Marcus Forston (DT), Oliver Vernon (DE), Sean Spence (OLB), Vaughn Telemaque (FS), Ray-Ray Armstrong (SS).

 

Virginia Tech Hokies

Az ACC címvédője vereséget szenvedett a Stanfordtól az Orange Bowlon, és húzónevei távoztak, de mint azt a bevezetőben is említettem, továbbra is a konferencia legerősebb csapatának tűnik. Nem játszanak az alapszakaszban a Florida State ellen, hazai pályán fogadják a UNC, Miami duót és négy non-konf ellenfelük sem a legerősebbek közül való (Appalachian State, Arkansas State, East Carolina, Marshall), így a veretlen szezon lehetősége sincs kizárva, ez pedig némi szerencsével nagydöntőt is érhet. A botlás persze mindig benne van, emlékezhetünk, hogy tavaly a James Madison gárdája (is) túljárt Frank Beamerék eszén, és a történelem folyamán másodszor, egy top25-ös csapat kikapott egy másodosztályú ellen.

A támadósor teljesen átalakul, bár a taktika nagyban nem változik. Tyrod Taylor 4 év után adta át a helyét az új irányítónak, Logan Thomas-nak. Furcsa lesz egy majdnem 20 centiméterrel magasabb QB-t látni a Hokies fal mögött, aki hasonló stílusú játékra képes, mint a korábbi kedvenc. Thomas jó esetben Cam Newton hatékonyságát is idézheti, fizikálisan mindenképpen alkalmas rá. Tight endként toborozták 2 évvel ezelőtt, de már egy ideje quarterbackként gyakorol, el lehet képzelni, hogy milyen nehéz földre vinni. A labdát majd legtöbbször David Wilson kezébe fogja nyomni, aki a két ezer yardos futó, Ryan Williams és Darren Evans örökébe kíván lépni. Tavalyi 619 yardjából kiindulva ez nem lehetetlen küldetés. Az elkapóknál telített a depth chart, Jarrett Boykin 4 elkapásra van tőle, hogy a VT történetének rekordere legyen, de társai közül Dyrell Roberts és Danny Coale (aki puntolni is szokott) is jó név, mindketten több mint 15 yardot átlagolnak elkapásonként. Érdekes lesz Chris Drager szerepe, aki tavaly DE-ben volt kezdőjátékos, idén pedig TE-ként lesz az. Gyanús, hogy a blokkolás lesz a fő feladata. A falból csak a center távozott, négyen maradtak. Jaymes Brooks és Blake DeChristopher a konferencia válogatottjának is tagjai voltak.

A védelem 32 labdát szerzett tavaly, és a 13 labdavesztés mellé így a legjobb turnover arányt dolgozta ki az élvonalban. Futás ellen voltak gondjaik, nagyban meg is változik a védőfal emiatt. Steven Friday és John Graves végzett, Dragerről mér esett szó, így egyedül Antoine Hopkins marad a kezdőcsapatban, társa pedig az öccse, Derrick lesz középen. A pass rush-t két másodévestől várják, JR Collins és James Gayle a hírek szerint egyre jobb formát mutatott a felkészülés során. A linebackerekkel nem lesz gond. Bruce Taylor 91 szereléssel zárta a tavalyi évet, annak is köszönhetően, hogy Barquell Rivers-nek nagy részét ki kellett hagynia. Az MLB most újra bevethető, és visszatér Jeron Gouveia-Winslow is a másik szélre. Eddie Whitley és Antone Exum szokásosan erős safety duót alkot, és ott van a secondary soraiban a tavaly év legtöbb interception-jét (9) szerző játékosa, Jayron Hosley is. Hosley akár All-American tagságig is viheti, bár sok passzra nem számíthatunk az irányába, ezért is lesz fontos, hogy miként alakít Kyle Fuller a másik oldalon.

 

Herczeg Ádám (Höri)