BCS Bowl beharangozók - ROSE BOWL

RÖVID TÉNYEK

Miért?
Az egész NCAA football legrégebbi és ezáltal legnívósabb bowljai közé tartozik a „Rózsa Kupa”. A más néven The Granddady of Them All (Az összes többi nagyapja) legyen bármilyen párosítás mindig a Bowl szezon kiemelt eseménye, amelyet 1916 óta megszakítás nélkül minden évben megrendeznek. Összességében ez lesz a 99. Rose Bowl.

Mikor?
2013. január 1-jén 23 órától az ESPN csatorna közvetíti. Itthon az Digi Sport 1-en magyar kommentárral, valamint az ESPN America csatornán lesz megtekinthető a találkozó. Az amerikai kommentátor páros Brent Musburger és Kikr Herbstreit lesznek, a pálya széléről Heather Cox és Tom Rinaldi jelentkezik majd.

Kik?
Sorozatban harmadik alkalommal a Wisconsin Badgers képviseli a Big Ten konferenciát, míg a Stanford Cardinal az idei Pac-12 bajnokként szerezte meg a jogot a részvételre. A két csapat egy alkalommal, 2000-ben találkozott már egymással a Rose Bowlon, akkor 17-9-es Badgers győzelem született.

Hol?
A kaliforniai Pasadena városában található Rose Bowl stadionban. A 1902-es első mérkőzést és 1916-tól 1923-ig terjedő időszakban a Tournament Park volt a helyszín. Azonban a Rose Bowl népszerűsége annyira megugrott az 1920-as években, hogy stadiont építettek az eseménynek. Az 1923-as Rose Bowl-t már itt tartották, 1932-re több mint 83 ezresre bővítették, 1973-ban 106,809-en voltak a helyszínen, ez máig élő rekord. Biztonsági okokból később mérsékelték a kapacitást, jelenleg 88,500 a férőhelyek száma. Az 1994-es labdarúgó vb-döntő színhelye és a UCLA Bruins hazai pályája egyben.

Mennyiért?
A Rose Bowl a négy nagy BCS Bowl egyike, és ezt a fellépési díj is jelzi; a University of Wisconsin és a Stanford University 18-18 millió (!) dollárral gazdagodik a meccsnek köszönhetően. A játékosok egy-egy ajándékcsomagot, Fossil órát, New Era sapkát és Oakley hátizsákot kapnak.

A ROSE BOWL – Egy kis történelem:
Rose Bowl születése 1902-re datálódik, de a mérkőzés ez idő tájt még a Tournament of Roses, egy nagyszabású újévi ünnep egyszeri, kiegészítő programja volt. A "Rózsák parádéját" a debreceni virágkarneválhoz lehet hasonlítani, a hajdúsági fieszta mintegy másfél évtizeddel követte 1905-ben a Tournament of Roses-t, amely mindmáig az évköszöntő szerepet tölti be odaát, százezrek tekintik meg a helyszínen és a tévében. 1902-ben a korszak csapata, a Fielding Yost vezette Michigan Wolverines 49-0-ra verte Yost néhai tanítványait, a Stanford Cardinalt, és ez a kiütés megijesztette a szervezőket. Szerencsére a "Tournament of Roses football game" helyett futtatott ló-, kutya- és struccversenyek nem bizonyultak hosszabb távon eléggé közönségcsalogatónak, és 1916-ban újra előkerült a disznóbőr. 1923-tól már az erre a célra felépített Rose Bowl fogadta a feleket, kialakult hagyományként egy iskolát nyugatról, egyet keletről (vagy éppen délről, 1926-ban az Alabama, 1940-ben a Tennessee tett emlékezetes túrát). 1916 óta csupán egyszer nem Pasadenában rendezték meg, 1942-ben. Japán 1941 decemberében megtámadta Pearl Harbort, és a nyugati parton eluralkodott a káosz, de a Rose Bowl mégsem maradt el, csak ideiglenesen North Carolinába, Durhambe költözött.
1946-ban írta alá a Big Ten és a PCC (a Pac-12 elődje) azt a paktumot, mely értelmében a csoportok győztesei automatikusan kvalifikálják magukat a Bowlra. Ez néhány kiegészítéssel napjainkig ugyanúgy érvényben van, és ennek köszönhetően láthattunk olyan klasszikusokat, mint a '63-as USC-Wisconsin vagy az 1997-es Ohio State-Arizona State. A BCS bevezetése némiképp befolyásolta a helyzetet, így lehetett mondjuk a 2006-os Rose Bowl a 2005-ös bajnoki döntő a felejthetetlen Texas-USC, és ezért kaphatott 2011-ben lehetőséget egy másik texasi alakulat, a TCU a Mountain Westből. Az eddigi 98 alkalomból 24-et nyert meg a USC, ezzel a Trojans magasan vezet a második Michigan (8) előtt.

A csapatok

STANFORD CARDINAL

Út Pasadenába:
Andrew Luck távozásával mindenki biztosra vet, hogy a Stanford nem tud majd jó csapat maradni. A Cardinal mindenkire rácáfolt ugyanis sorozatban harmadik évükben jutnak be BCS Bowlba. A szezon első győzelme nehezebbre sikeredett, mint azt várták, de a második fordulóban jött a nagyobb arányú győzelem. Következett az akkor rangsorban 2. USC és a meglepetés győzelem köszönhetően a védelemnek és a lehengerlő futójátéknak. Ekkor jött a Washington elleni idegenbeli vereség. Két hosszabbításos mérkőzés (győzelem az Arizona ellen és vereség a Notre Dametől) után már nem talált legyőzőre a Cardinal. Pedig az utolsó három mérkőzésen rangsorolt csapat ellen játszottak, de az év legnagyobb győzelmét a BCS döntőre ácsingózó Oregon ellen szerezték, hosszabbításban, idegenben. A Pac-12 döntőben izgalmas mérkőzésen győzték le UCLA-t, így 2000 után ismét Rose Bowl mérkőzésen vehetnek részt.

Offense:
Az elmúlt évekhez hasonlóan a domináns futójáték határozza meg a Cardinal támadójátékát. Stepfan Taylor egyedül cipelte a hátán a csapatot és ért el a szezonban 1442 futott yardot és 12 TD-t. Sokat mondó statisztika, hogy rajta kívül a legtöbb yardot az irányító Kevin Hogan futotta 209-cel. Ha már irányító. Az évet Josh Nunes kezdte kezdőként, de játéka elég hullámzó volt és a kilencedik mérkőzésen már a redshirt freshman Kevin Hogan lett a kezdő. A fiatal irányító szépen felvette a ritmust és nem csak passzaival, de futásaival is új lendületet adott a támadóknak. A legtöbb elkapást a tight end Zach Eartz kapta el, aki az irányítók kedvenc célpontja. A „hagyományos” elkapók közül Drew Terrell és Jamal-Rashad Patterson említhető meg, de nem szabad megfeledkezni a másik TE-ről, Levine Toilolo-ról sem. Ugyan a támadófal nem teljesít olyan parádésan, mint az elmúlt két évben, de még mindig az NCAA élmezőnyébe tartoznak futásblokkolásban és irányító megvédésben egyaránt.

Defense:
Az egység ami megállította a USC-t és az Oregont is. A legerősebb egységük a front7, akik idén az egyik legjobb egységnek bizonyultak a futások ellen. Probléma lehet viszont a kezdő NT, Terrence Stephens hiánya, akit az NCAA eltiltott ettől a meccstől. A védekező fal még így is erősnek mondható Ben Gardner és Henry Anderson miatt. Hagyományos 3-4-es védekezéshez méltóan az ellenfél irányítójára a nyomás leginkább a szélről érkezik mégpedig a végzős Chase Thomas személyében, de középen Shane Skov is megszokta leni az irányítókat. A secondary a gyenge pont a csapatnál, ha az ellenfél irányítója nyugodtan tud passzolni. Azonban hat interceptiont szerzett idén a free safety Ed Reynolds, amiből hármat TD-ra vitt vissza.

Special Team:
Idén nincs igazán kiemelkedő visszahordója a Stanfordnak. Jordan Williamson a tavalyi Fiesta Bowl után amikor kétszer is megnyerhette volna csapatának a mérkőzést, de kihagyta a mezőnygólokat ismét BCS Bwolban szerepelhet. A szezonban is elég kiegyensúlyozatlan volt a teljesítménye, de például az Oregon ellen nem remegett meg a lába és berúgta a győztes FG-t. A punter Daniel Zychlinski megsérült az utolsó meccsek egyikén, de valószínűleg a Badgers ellen ismét bevethető lesz.

Edzők:
David Shaw 1991 és 1994 között a Cardinal elkapója volt majd több NCAA, illetve NFL-es segédedzői posztot betöltve került Jim Harbough edzői stábjába, akinek távozása után került a Stanford élére. Idén sorozatban másodszor kapta meg a Pac-12 Év Edzője díjat. Segítői közül érdemes kiemelni a támadó koordinátort Pep Hamiltont, neki is köszönhető, hogy a támadójáték nem esett vissza jelentősen. A védekező koordinátor Derek Mason a Vic Fangio (jelenleg a San Francisco 49ers védekező koordinátora) által elkezdett vonalat viszi tovább kis túlzással nagyobb sikerrel.

WISCONSIN BADGERS

Út Pasadenáig:
A Badgers az első (és lehet utolsó) a BCS Bowl sorozat bevezetése óta, akik öt vereséggel részt vehetnek valamelyik kiemelt bowl egyikén. Ez köszönhető az Ohio State és a Penn State NCAA által utószezonból történő eltiltásnak, ugyanis a Wisconsin csak a harmadik helyen végzett a Big Ten Leaders csoportban. A szezon során a vereségeik mind szoros mérkőzéseken születtek. Három találkozót veszítettek el hosszabbításban, de az előbb említett két csapat eltiltása miatt mégis ők játszhattak a Big Ten konferencia döntőben. A Nebraskának esélyt nem adva a lehengerlő futójátékuknak köszönhetően (539 yard és 8 TD csak futva) nyertek 70-31 arányban és ezzel sorozatban a harmadik Rose Bowl részvételüket harcolták ki.

Offense:
A szezon eleji nehézségek után a támadók visszataláltak a jól bevált formulához: Futtatni a labdát. Monte Ball személyében egy rendkívüli futóval vannak megáldva, aki NCAA rekordot döntött egyetemi pályafutása során szerzett TD-ok tekintetében és idén megkapta a legjobb futónak járó Doak Walker díjat is. A Badgers futójátékát jól jellemzi, hogy Ball mellett James White (802 yard, 12 TD) és Melvin Gordon is hatékonyan halad előre a labdával. Szükséges is ez a stratégia, ugyanis az irányítóknál elég hullámzó a teljesítmény. A szezont az elsőéves Joel Stave kezdte meg kezdőként, de a Michigan State ellen eltört a kulcscsontja és úgy tűnt az idei szezonban már nem játszhat. Ekkor lépett elő a végzős Curt Phillips, aki bevezette a Badgerst a Rose Bowlba (természetesen a hatékony futójáték segítségével). A csavar ott van a történetben, hogy Stave sérülése meggyógyult és az orvosok engedélyt adtak neki a játékra. Kérdés melyik irányító fogja vezetni a Borzokat. Az elkapóknál illik megemlíteni az idén sérülései miatt nem túl jó számokat produkáló Jared Abberderist, aki sok gondot tud okozni az ellenfél védőinek legyen az rövid route vagy hosszú. A támadófal szerepéről sem szabad megfeledkezni, mivel ilyen futóteljesítményt nem véletlenül hoznak össze a RB-ek.

Defense:
A futás elleni védelemmel az NCAA rangsor 12. helyén tartózkodnak, ami igen jónak tekinthető. A szezon során olyan futójátékokat hatástalanítottak sikerrel, mint az Ohio State vagy a Michigan State futóit. A Mike Taylor – Chris Borland – Ethan Armstrong linebacker trió az egyik legjobb az egyetemi bajnokságban. Borland térdín sérülés miatt kihagyta a Buckeyes és Nittany Lions ellen mérkőzéseket, de a Big Ten döntőre visszatért és úgy tűnik a sérülése már a múlté, ugyanis 13 szerelést szerzett a Huskers ellen. A passz ellen védekezés is kiegyensúlyozott volt annak ellenére, hogy az ellenfeleik előszeretettel passzoltak ellenük. Ennek ellenére csak 172 yardot engedtek átlagban a levegőben és 60 passzt akadályoztak meg a védők. A csapat legtöbb interceptionjét Devin Smith szerezte néggyel, de játéka kérdéses a Rose Bowlon, mivel a Nebraska elleni összecsapáson fejsérülést szenvedett.

Special Team:
A szezon során több alkalommal is volt rúgó csere, de nem sikerült igazán választ találni. A speciális egység erőssége a kickoff visszahordás egy a kickoff visszahordások levédekezése volt.

Edzők:
Bret Bielema a legutóbbi négy szezonban mindig 10 győzelemhez vezette a Badgerst és idén eljutottak a Rose Bowlig. Azonban a Big Ten döntő után három nappal robbant a bomba és Bielema bejelentette, hogy a következő szezontól az Arkansas vezetőedzője lesz. Így a Rose Bowlon az a Barry Alvarez ül majd a padon vezetőedzőként, aki korábban 16 évig ezdette a Badgerst és az iskola történetének legtöbb győzelmével rendelkező edzője. Eddig 3 Rose Bowl-on vezette a Badgerst és mind a háromszor a borzok nyertek. Alvarez 2005-ben távozott a vezetőedzői székből és azóta az atlétikai vezetője a Wisconsinnak. A segédedzők maradnak még erre a mérkőzésre és csak azután dől el a sorsuk. Az már biztos, hogy a következő szezontól Gary Anderson lesz a HC, aki a legutóbbi négy évben a Utah State vezetőedzője volt.

Mire számítsak?
Nagyon hasonló a két csapat. Mind a kettő a futójátékra alapozza a támadásait. A Wisconsin és a Stanford futás elleni védelme a top-15-ben helyezkedik el az NCAA mezőnyében. Jó támadófalak és remek védekező front7-ök néznek majd szembe egymással. Mind a két együttes szoros vereségeket szenvedett el a szezon során, tehát a végsőkig küzdöttek. Hogy mi döntheti el a találkozót? Az irányítók teljesítménye, ami Zach Eartz miatt talán a Cardinal felé billenti a mérleg nyelvét.
Ebben az évben is remek összecsapásra van kilátás a Rose Bowl-on, tehát, aki teheti nézze meg ezt a találkozót.