Draftelemzések 2011 - AFC North

Baltimore Ravens

Az újoncok: 1/27 CB Jimmy Smith, 2/58 WR Torrey Smith, 3/85 OT Jah Reid, 4/123 WR Tandon Doss, 5/164 CB Chykie Brown, 5/165 DE Pernell McPhee, 6/180 QB Tyrod Taylor, 7/225 RB Anthony Allen.

Nem tudtak ellenállni Jimmy Smithnek. Látszólag nem akartak kockáztatni a cornerback poszt minőségi feltöltésével és a bennmaradókra hagyatkozni a későbbi körökben. A draftot megelőző időszakban már jól dokumentált volt a jellemproblémája a Colorado védőjének. Ha fejben nem lesz vele gond, akkor stabil elsőszámú CB válhat belőle. Túl sok a szerződés nélküli játékosuk (Carr, Wilson), ezért a texasi trió legkevesebbre tartott tagjával, rá is dupláztak erre a posztra. Brown inkább emberfogásban jeleskedik, mert zónázásnál hamar elveszik, és nem tudja időben átvenni az emberét. Rajtuk kívül még egyetlen védőt választottak. A falember McPhee (nagyon jó érték az ötödik körben) nálam szigorúan 43-as védelembe passzol csak, de futás elleni aktivitásával és stabilitásával a Suggsszal ellentétes oldalon biztos találnak majd neki helyet a hibrid védelmükben. A Boldin lufi látványos kipukkadása és a többi elkapó nyugdíjkorhatár átlépése miatt két, a mélységi passzjátékra is alkalmas célpontot kapott Flacco. Bár nem gondolom, hogy tőlük érkezik a megváltás, és a feltűnő előrelépés a passzjátékban, de ehhez az ő képességeiknek nincs sok köze. Annál inkább Cam Cameron koordinátor személyének. Gaither szerződése és egészsége körüli problémák miatt kellett a támadó fal szélére is valaki. Reid valódi óriás, akinek még meg kell tanulnia jól használni a magassága adta előnyöket, és feljavítani a technikáját. Némileg projectnek tekinthető, aki előbb fog megragadni a jobb, mint a bal szélen, talán már az idény második felében. Tyrod Taylort irányítónak szánják, nyilván bizonyos játékhelyzetekben pályára is kerülhet csere létére, amikor futásainak csak a fenyegetésével is nyerhet vele a csapat. Anthony Allen kiegészítő erőfutó lehet Rice mögött, és gazdagítja a csoportot az ex Georgia Tech futókkal.

Cincinnati Bengals

Az újoncok: 1/4 WR A.J. Green, 2/35 QB Andy Dalton, 3/66 DE/OLB Dontay Moch, 4/101 OG Clint Boling, 5/134 SS Robert Sands, 6/167 WR Ryan Whalen, 7/207 CB Korey Lindsey, 7/246 RB Jay Finley.

Carson Palmer balhéja miatt nem lehetett megkerülni az irányító kérdést. Az első körben látott őrült QB vadászat után viszont kritizálni sem lehet nagyon a döntésüket, hogy nem vártak tovább a helyzet orvoslására. Ha lettek volna valódi első körös játékosok a posztra, akkor Dalton legjobb esetben a középső körökben találta volna magát project/game manager táblával a nyakában. Nagy felelőssége lesz az új támadó koordinátornak, hogy mikor dobja be a mélyvízbe az irányítót, különösen hogy bizonyos fokig mindenkinek újdonság lesz Jay Gruden támadósémája. A felbecsülhetetlen értékű tavaszi tantermi foglalkozások, és passing camp nélkül kétségesnek tartom Dalton közeli jövőjét, mint az első naptól kezdő játékosét. Legalább az újoncok között is van, akivel együtt tanulhat, hiszen két elkapó is érkezett. A.J. Green azonnal meghatározó játékos lehet, akiből már első évében valódi klasszis célpont válhat. Whalentől nem kell sokra számítani, így bármilyen apró sikernek lehet örülni. Ismeri a pro támadójáték által megkövetelt route-oket. A sebessége miatt kérdéses, hogy mennyire lesz komolyan vehető mélységi célpont. Háromnál több elkapós felállásoknál akár már újoncként lehet szerepe. Finley a felépítése alapján harmadik downok futója lehet puha kezekkel, aki használható a passzjátékban. Clint Boling megszerzése a támadófalba kész ajándék volt a negyedik körben. Át kell esnie a posztváltáson, mert nem elég atlétikus a fal szélére (vakoldalra), de eggyel beljebb hosszú, és kiegyensúlyozott pályafutása lehet akár már újoncként az egyik kezdő guard posztján. A védelemben a passzjáték elhárítása, megelőzése volt napirenden. Lindsey-nek másodosztályból érkezve kell majd felvenni a kesztyűt a profik között. Zónavédekezésben van tapasztalata. Kellett cserének, ha véletlenül Joseph mégis távozik, mert akkor értelemszerűen eggyel mindenkinek előrébb kell lépnie a cornerback depth-ben. Sands a Roy Williams típust testesíti meg safety poszton. Az idő majd eldönti, hogy a vertikális passzjáték kihívásainak meg tud-e felelni játékról játékra, vagy csak korlátozott szerepben a boxhoz közel futók és tight endek ellen lesz használható szituációs játékosként. Mochot a végére hagytam, mert nekem túl rizikósnak tűnik a választása a harmadik kör legelején. Magassága és súlya miatt állandó szereplése a védőfal szélén kizárható. Erősoldali OLB-ként fenyegetheti az irányítót, de az irányváltó képességének hiánya miatt inkább az lenne a meglepő, ha sikerülne megragadnia akár csak hatékony harmadik down játékosként a ligába. Amennyiben a sebességével nem tudja helyzetbe hozni magát, és megkerülni a támadófalat, akkor nincs más fegyvere, nem tud megújulni.

Cleveland Browns

Az újoncok: 1/21 DT Phil Taylor,  2/37 DE Jabaal Sheard, 2/59 WR Greg Little, 4/102 TE Jordan Cameron, 4/124 FB Owen Marecic, 5/137 CB Buster Skrine, 5/150 OL Jason Pinkston, 7/248 S Eric Hagg.

Még mindig átalakítás miatt zárva felirattal cincálja a szurkolók idegszálait a vezetőség. A hurráoptimizmusra mindenesetre volt megfelelő ok, már az első nap legelején. Sikerült leakasztaniuk a nagyon agresszív Falconstól egy extra második kört, illetve jövő évi első kört is, kevéske apró mellett – az újjáépítés jegyében természetesen. A kör végi Phil Taylor választással ezt a lelkesedést sikerült is azon nyomban hazavágni. A mozdíthatatlan Ahtyba Rubin mellé egy dinamikus under tackle-re lett volna szükség, aki belülről tudna nyomást gyakorolni a támadófalra mindhárom down során, nem még egy, kizárólag futás ellen hasznos 350 fontos porfogóra. Sheard értékének megfelelő helyen kelt el, és megfelelő univerzális end lehet az újra négy embert számláló clevelandi védőfal egyik oldalán, de túlságosan óvatos lépésnek tartom, különösen egy, hosszútávra építkező csapatnál annak fényében, hogy nyugodtan lehetett volna helyette kockáztatni Da’Quan Bowers térdeivel (ha beválik korszakos klasszist szereztek a második kör elején). Hagg fejlődését érdemes lesz figyelni, mert ha véletlenül megbízható free safety válna belőle, akire utolsó emberként rá lehet bízni a védelem hátsó vonalának az őrzését, akkor azzal nagyon sokat nyernének egy hetedik körös játékoshoz képest, hiszen ez azt jelentené, hogy T.J. Ward természetes posztján (strong safety) rombolhatna, s lehetne arculatformáló játékosa a védelemnek. Skrine a szebb reményű kisiskolás játékosok közé tartozik. Harmadik számú DB-ként hamar pályára kerülhet slot elkapókkal szemben. Pinkston nagyon sokban hasonlít Bolingra, akit a Bengals választott. Ő talán nagyobb eséllyel lehet egyszer OT. A legjobb választásuk. Little, mint fizikális elkapó hiánypótló lesz Colt McCoy célpontjai között. Nagyon kellett, hogy kicsit felrázzák a WR állományt. Ugyanez már nehezebben mondható el Cameronról. Watson mellé, helyére nem igazán kellett senkinek sem érkeznie, amilyen remek évet produkált tavaly. Az utóbbi évek divatos vonulatához tartozik ő is, mint korábbi kosárlabdázó, akiből tight end lett az egyetemen. Középiskolából elkapó múlttal is rendelkezik. Ha Marecic nem fog a linebackerek közé ténferegni, akkor gyakorlatilag lecserélték a lejárt szerződésű, és többször bizonyított Vickerst egy újoncra.

Pittsburgh Steelers

Újoncok: 1/31 DE Cameron Heyward, 2/63 OT Marcus Gilbert, 3/95 CB Curtis Brown, 4/128 CB Cortez Allen, 5/162 OLB Chris Carter, 6/196 OG Keith Williams, 7/232 RB Baron Batch.

A kritikai észrevételt hamar elintézem a Carter választás „méltatásával”. Ő pontosan az a tweener, akinek nincs valódi posztja a profik között. A négytagú védőfalba túl kicsi és erőtlen; külső pass rusher linebackerként viszont csak fenntartásokkal kezelhető a Blitzburgh sémájában, mert elveszik a térben, és szédül a kétpontos állásban. Ezen túlmenően maradéktalanul elégedettek lehetnek a csapat szurkolói. Még Keith Williamsben is komoly fantázia lehet, elég csak Matt Slausonra gondolni, aki szintén hátsó körös Cornhusker újoncból lett második évére kezdő játékos a Jetsben. Baron Batch pedig jól kiegészítheti Mendenhallt a passzoló downok során és átveheti a lejárt szerződésű Moore szerepét. A valódi minőséget viszont az első kör végén sikerült megcsípniük: Cameron Heyward domináns end lesz, aki a futás ellen megkerülhetetlen akadályt fog jelenteni a támadó falembereknek, és időnként még az irányítóhoz is odaérhet. Állandóan a pályán hagyható, nagy munkabírású játékos. Marcus Gilbert választása nekem kicsit korainak tűnt elsőre, de elképzelhető, hogy szerepet játszott benne, hogy mennyire bevált Pouncey náluk. Nagy lehet a bizalom a Gators faledzői irányába. Adams mögött még tudhat is egy évet pihenni, mielőtt kezdő OT lesz belőle. Curtis Brownt a draft legjobb Longhorn cornerbackjének tartottam. Emberfogásban van főként tapasztalata, agresszív a LOS-nál, hatékonyan zökkenti ki az elkapót, hogy ne tudjon a megfelelő ütemben elstartolni a számára kijelölt útvonal futására. Akár újoncként is helye lehet a kezdősorban. Ike Taylor szerződése körüli kisebb bizonytalanság miatt ésszerű volt biztonsági tartaléknak még egy cornert választani, hogy nehogy kiüresedjen a depth. Allen a másodosztályból érkezik, ezért a játékát és a benne rejlő potenciált némi fenntartással kell kezelni. Azonban az elmondható, hogy emberfogásban játszott, tud ütközni, és átlag feletti a reakciója a futójátékokra - mind felismerése, mind levédekezése terén, és az elkapója túljátszásában, hogy elérje a labdás embert.

Dávid László (DoM)