NFC North - Pap Dániel (konqueror)
Bevezető:
Elsőre úgy tűnt, sima győzelem várhat a Green Bayre, a szintén veretlen Detroitra már keményebb dió várt a patinás 49ers személyében, a Bears pedig megint csoportrangadót játszhatott, a Vikings ellen. Lássuk mi történt a múlt hétvégén a divízióban.
Chicago Bears & Minnesota Vikings:
Két csalódott csapat játszotta a Sunday Night Footballt a múlt héten, a Lions és a Packers után loholó Bears, valamint az első sikerét csak mostanában behúzó Vikings. A meccs után utóbbiak maradtak szomorúak, míg a Chicago egy mérkőzést hozott az első alkalommal veszítő Detroiton, és 3-3-ra kozmetikázta mérlegét. A 
Szeles Város csapatát ezúttal is Devin Hester segítette a győzelemhez, egy 48 yardos TD elkapással, valamint egy egyéni rekordnak számító 98 yardos kickoff visszahordással. Utóbbiról mondta Cutler, hogy "nem értem, miért rúgják még mindig oda hozzá a labdát". Hester ezzel 17 TD visszahordásnál jár, a listát Deion Prime Time Sanders vezeti, 19-el, de úgy vélem, nem sokáig. Cutler 267 passzolt yardig és 2 TD-ig jutott, interception nélkül, Julius Peppers két sacket gyűjtött be, és ami ennél is fontosabb, a Bears védelme 39 futott yardon tudta tartani a Vikings legjobb játékosát, Adrian Petersont. A támadófal is kivételesen hozta magát, Cutler 31-ből 21 jó passzra volt jó, és csak egyszer sackelték, annak ellenére, hogy a liga egyik legjobb passz siettetője, Jared Allen szerepelt a másik oldalon. Az ellenfélnél nem ilyen rózsás a helyzet, McNabbet ötször vitte földre a Bears védelme, és csak 177 passzolt yardra volt jó a 34 éves QB, akit le is cserélt Leslie Frazier, Christian Ponder debütálhatott így irányító poszton. A gyenge QB teljesítmény miatt minden teher Peterson nyakába szakadt, ő azonban nem tudott mit kezdeni a Bears védelemmel, és az sem segítette őt, hogy sérülés miatt a center Sullivan és a tackle, Petersonhoz 
hasonlóan szintén oklahomai Loadholt is kidőlt a 3. negyed folyamán. A Bearsben voltak kiváló egyéni teljesítmények, ráadásul újnak számító arcoktól, gondolok itt az újonc Paea safetyjére az első negyedben, Sanzenbacher újabb TD elkapására, vagy a Dallastól megszerzett Marion Barber touchdown futására. A legjobban Urlacher tudja sommázni a mccset, úgy nyilatkozott a chicagoi kapitány, hogy "Ez fergeteges volt.Jól védtük meg az irányítót, jól futottunk, és remek munkát végeztünk a rúgások során is. Igazi csapatmunka volt." Jövő héten Londonba utazik a Bears, a Tampa vár rájuk, míg a Vikesre egy újabb csoportrangadó, nem lesz egyszerű dolga a kissé szétesett legénységnek a csúcsformában játszó Packers ellen.
Detroit Lions:
Rendkívül fordulatos meccsen kellett harcba szállnia a kék oroszlánoknak a 6-0-ás mérlegért, melyben a szintén jól szereplő San Francisco próbálta megakadályozni a Detroitot. A csata jól indult a Lions számára, előbb a klub ikonja, a veterán rúgó Hanson talált be 25 yardról, majd Stafford jól bevált fegyvere, Brandon Pettigrew vitt touchdownt 16 yardról, rá érdemes lesz figyelni a jövőben, hiszen ha ez a passzoló offense Stafforddal egyben marad, akkor ott szép sikereket érhet majd el a játékos a 
későbbiek során, és a liga elit elkapó tight endjei közé kerülhet. Ezután azonban visszajött a meccsbe a Frisco, egy gyönyörű 80 yardos drive végén Gore tette fel a pontot az i-re, mikor 1 yardról TD-t szerzett. 10-7 volt a Lionsnak, amikor villant a védelem, annak is egyik domináns újonca, a Missouri Egyetemről érkező Aldon Smith, aki sackelni tudta Staffordot, két pontot szerezve ezzel. Lopakodott a Niners, olyannyira lopakodott, hogy egy perccel a félidő zárása előtt 55 yardról az exphiladelphiai Akers küldte a labdát a kapufák közé. Átvette tehát a vezetést a meccs előtt csupán egy vereséggel álló NFC West reprezentáns. A harmadik negyedben egy mezőnygól itt, egy mezőnygól ott, majd jött a végső hajrá egy olyan meccsen, mely kiemelkedően hosszúra nyúlott egyébként, az este 10-es meccsek kezdetekor még több, mint fél negyed volt hátra a találkozóból. Burleson révén ismét átvette a vezetést a Lions az utolsó negyed hajnalán, azonban a két pontos kísérlet nem volt jó, Stafford sikertelen passzt adott Calvin Johnsonnak. 3 és fél perccel a vége előtt viszont újra volt egy dobása Alex Smithnek és csapatának, Delanie Walkert sikerült megtalálni 6 yardról. Smith egyébként nem zárt túl fergeteges meccset, volt egy eladott labdája, és passzolt yardok terén is nagyon halovány volt, alig túllépve a százat. Helyette azonban ott volt Gore, aki bőven 100 futott yard fölé ért, ez kritika a Lions védelemnek, Suh és társai jobban is megoldhatták volna ezt a feladatot, még akkor is, ha tisztában vagyunk Gore kvalitásaival. A Lionsnál hasonlóan alakult a kép, mint eddig, Megatron és Stafford vitte a támadósort, Best ezúttal halványabb volt, mint a Chicago ellen. A védelemben Spievey interceptionje megsüvegelendő, mellette Levy 12 tackle-je se mutat rosszul a statisztikai lapon. Annál csúnyább viszont detroiti szemszögből az első vereség, ugyanis nem sikerült fordítani, sőt ők kaptak még pontokat a végén Akers 37 yardos field goaljánál. Azért így sem történt tragédia, második helyen áll a csoportban a Lions, viszont mentálisan össze kell rántania a csapatot Jim Schwartznak, hiszen az Atlanta látogat jövő héten az autógyártás fővárosába. És ha már Jim Schwartz, keménykedésből neki sem kell a szomszédba mennie, hiszen a lefújás után ő keveredett némi lökdösődésbe az ellenfél edzőjével, Jim Harbaughval, mikor az Schwartz szerint túl vehemensen ünnepelte a győzelmet.
Green Bay Packers:
Érdekes meccset vívott egymással a Rams és a Packers, melyen a Green Bay egy igazán hatékony második negyeddel kápráztatta el megint az értük szorítókat. Ugyan az első negyedben csak három pontos előnyt tudott összehozni Rodgers, és csapata, utána azonban azt a lehengerlő támadójátékot tudták hozni, mint eddig. A 
csúcspont egyértelműen Jordy Nelson 93 yardos TD-je volt, azért ilyen hosszú játékot nem látunk minden héten, de a nagy öreg, Donald Driver, illetve a fiatal tehetség, James Jones is letette a névjegyét 1-1 hat pontot érő elkapással. Jól látható, hogy ezúttal is az elkapók és Rodgers összhangja mozgatta a csapatot, persze ez érthető, a jól működő csapaton nincs értelme változtatni. A három elkapott TD mellett még Crosby volt eredményes az első negyedben, de ez a teljesítmény, és a második félidei pont nélküliség belefért, hiszen a védelem jól dolgozott, csak 3 pontot engedtek a St. Louisnak. Rodgers megint 300 passzolt yard fölé jutott, bár ezúttal egy eladott labda is csúfítja a statisztikai mutatóját. Elkapó poszton sincs új a nap alatt, megint jól sikerült elosztani a passzokat, a GB rajongóknak pedig külön öröm lehet Driver TD-je. A védelemben 72 tacklet sikerült összegyűjteni, szemben a Rams 56 egységével, csak a szóló szerelések tekintetében is nagy az előny, 50-37 a hazaiak javára. Bishop külön kiemelendő, 14 tacklejénél senki sem ért el többet a mezőnyben (9 szóló). Sackeknél érdekesség, hogy Matthews és AJ Hawk mellett a cornerback Woodson is oda tudott érni Bradfordhoz. Shields révén hozott egy interceptiont is a Packers, mely ismét nagy győzelmet aratott, és ligaelső. Unalmas róluk körképet írni, mert hétről hétre magabiztosan nyernek, de gyanítom, ez őket és a Sajtfejű szurkolókat csöppet sem zavarja. Folytatás egy hét múlva Minnesotában.
Rövid előretekintő:
A Bears után a Packers lesz a Minnesota ellenfele a jövő héten, a Chicago Londonba utazik a Tampával egyetemben, hogy a hagyományos európai meccsen döntsék el, ki a jobb, míg a Lionsra nehéz meccs vár otthon az Atlanta ellen.
NFC West – Kiss Ferenc (Fucu)
Eredmények:
Detroit Lions – San Francisco 49ers: 19 - 25
Green Bay Packers – St. Louis Rams: 24 - 3
Szabadnap: Arizona Cardinals, Seattle Seahawks
San Francisco 49ers
A múlt heti parádé után egy küzdelmesebb mérkőzést játszottak a veretlen Lions-szal, idegenben. Idén már harmadik alkalommal nyertek a keleti parton, ráadásul szintén harmadszor jöttek vissza hátrányból.
Frank Gore és az egész futójáték megállíthatatlan. Ezúttal is sikerült 200 yard felett megterhelni az ellenfél védelmét. A pro bowler RB ezúttal 141 yardot vállalt ebből a teljesítményből. Nem hiába kellett a rendkívül kevésnek mondható 125 yardot passzolnia Alex Smithnek. Ezt ráadásul rendkívül pontatlanul tette, de amikor nagy szükség volt rá, oda dobálta a labdákat, ahova kellett. Az egyetlen INT-je egy teljesen homály labdából született, fél méterrel az elkapója fölé dobta a labdát. A támadófalnak jár a dicséret. Csak két sack-et engedtek Smithen, igaz az egyiket egyből a mérkőzés elején és elveszített fumble is lett belőle. De egyébként a futásoknak nagyon szépen blokkoltak. Anthony Davist azért illik megfedni, mivel három büntetés is az ő lelkén szárad. A támadóknál még érdemes megemlíteni egy nem túl szép adatot, ami a harmadik kísérletek sikeres teljesítése. 14 lehetőségből csupán két alkalommal értek el first downt.
A védelem ismét bebizonyította, hogy a legjobbak között vannak. A Detroit futójátékának a megállítása nem volt nehéz feladat, így ismételten 100 yard alatt tartották az ellenfelük futóit. A passzjátékot is elfogadható szinten tartották csupán Calvin Johnson jutott 100 yard fölé, de ez belefér. NaVorro Bowman rengetegszer volt a labda közelében, ezt támasztja alá a 13 tackle is, amit begyűjtött. A pass rush is rendben volt, rengetegszer sikerült siettetni és megütni Staffordot. Ennek köszönhetően a sackek sem maradtak el, amikben a két Smith járt az élen. Az év újonca címre bejelentkező Aldon Smith ismét két alkalommal vitte földre az ellenfél irányítóját, ráadásul az egyiknél a Lions endzone-jában, így safetyt ért. Jason Smith sem marad le sokkal fiatal csapattársa mögött, mivel 1.5 sacket gyűjtött be.
A jelenlegi játékuk alapján magasan kell nyerniük a csoportot, de még sok van hátra a szezonból. Most egy hét pihenő következik számukra.
Sérültlista:
Adam Snydernek vállsérülés miatt, míg Parys Haralsonnak térdhajlító sérülése miatt kellett előbb befejeznie a játékot.
St. Louis Rams
Az előzetes elvárásoknak megfelelően nem a wisconsini vendégjáték alkalmával törték meg az idei nyeretlenségi sorozatukat. Az eredmény megtekintése után azt hihetnénk, ez egy sima mérkőzés volt. Nem is tévedünk sokat.
A védelem elfogadhatóan játszott egy Packers szintű támadóalakulat ellen. Két nagy play-t elnéztek, ezekből született két TD is, de ezeken kívül jól végezték a dolgukat. 
Ezt még az után is tartom, hogy Aaron Rodgers 310 yardot passzolt és három TD átadása is volt. Volt. amikor nyomás alatt tartották őt, de szépen kimozogva a zsebből futva szerzett yardokat és újabb első kísérleteket. A futásokat jól fogták.
A nagyobb gond a támadóknál van. A haladással nincs nagy gond, mivel többször is szépen átmasíroztak a pályán. A problémát az ellenfél térfelén történő támadássorozatokban kell keresni. Ezen a területen belül egyszerűen megállt a tudomány. Steven Jacksonon nem múlott semmi. Hatalmasat küzdött és négy yard hiányzott neki, hogy ismét 100 felett fusson a Packers ellen. Így maradt neki a 96 futott és a 29 elkapott yard. Sam Bradford igazi jó és rossz mérkőzésen van túl. Voltak nagyon jó passzai és nagyon rosszak. Egy ilyen rosszból született az egyetlen INT-je is, ami ráadásul a Packers endzone-jában történt. Kedvenc célpontja több is volt, mivel három elkapóját vette célba tíz alkalommal. Ezekből a legtöbb elkapást, az újonc Greg Salas jegyezte nyolccal és ezekkel 77 yardot ért el. Danario Alexandert is ennyiszer vette célba, többnyire hosszabb passzokkal, amivel 91 yardot ért el. A támadófal finoman szólva se volt a helyzet magaslatán. Főleg fontos pillantokban jött egy false start (Rodger Saffold hármat is csinált), amivel rosszabb mezőnypozícióból folytatódhatott a támadás.
Lehetett látni némi fejlődést, de ez a támadó sor még mindig nem úgy működik, ahogyan azt elvárnánk tőle.
Ráadásul a nagy reményekkel szerződtetett Mike Sims-Walker "büntetésből" nem is játszhatott a mérkőzésen és Ramses pályafutása is véget ért. Ugyanis hétfőn egy csere keretében a Broncostól érkezett Brandon Lloyd, így megérkezett a 24-ik elkapó is. Aki lehet nagy segítség lehet, de az ellenfél elkapóit ki fogja levédekezni?
Sérültlista:
Sam Bradford bokasérülést szenvedett és emiatt lehet, ki kell hagynia a következő mérkőzést. Rodger Saffold szárkapocscsont-, míg Cadillac Williams combsérülést szedett össze.
Arizona Cardinals
Tipikus szabad hét volt a sivatagban, ugyanis eget rengető dolog nem történt. A játékosok nagyon fogadkoznak, hogy mindent megtesznek a jobb eredmény érdekében. Ezért még külön megbeszélést is összehoztak, hogy mindenki tisztában legyen, hogy nem jó, ahogy most mennek a dolgok. Az egyik valamire való esemény, hogy Kerry Rhodes bokáját műteni kell, így több hétre kiesett. A másik, hogy a Giants ellen játszó Ben Grahamtől elköszöntek, mivel Dave Zastudil térde rendbejött.
Seattle Seahawks
Az Arizonával ellentétben, Seattleben nem tétlenkedtek a szabad héten sem. Ugyanis elcserélték a három évvel ezelőtti 1/3-as draft választott Aaron Curry-t a Raidershez. Ezzel az újonc K.J.Wright lesz a teljes értékű kezdő Hawthorne és Hill mellett. A secondary viszont nagyon meggyengült, mivel Marcus Trufant hátproblémái miatt sérültlistára került, így idén már nem játszik. Végezetül ejtsünk szót az irányító kérdésről. Tarvaris Jackson válla szépen javul, már dobálgatott is edzésen. Pete Carroll nem zárta még ki biztosan a játékát, de valószínűnek tartom, hogy vasárnap Charlie Whitehurst fog kezdőként pályára lépni.
A divízió állása:
1. San Francisco 49ers (5-1)
2. Seattle Seahawks (2-3)
3. Arizona Cardinals (1-4)
4. St. Louis Rams (0-5)
A hetedik játékhét párosításai:
Cleveland Browns – Seattle Seahawks
Arizona Cardinals – Pittsburgh Steelers
Dallas Cowboys – St. Louis Rams
Szabadnap: San Francisco 49ers
NFC South - Parrag Zsombor (shawnka) és Fazekas Dániel (Deny)
Csoportrangadók fordulója volt a hatodik. A Carolina Atlantában szenvedett vereséget, a Tampa pedig a New Orleans-t múlta felül a floridai városban.
Carolina Panthers(1-5) @ Atlanta Falcons(3-3) 17-31
Két szenvedő védelem találkozott két remeklő támadóegységgel. Az NFC South rangadóján a csapatok az életben maradásért küzdöttek, bár a Carolina inkább idén egy elfogadható – a tavalyihoz képest mondjuk mi nem az - mérlegért harcol. A győzelem az Atlanta szempontjából kritikus volt a szezon előtt kitűzött célok elérésének érdekében, és a második félidei játékkal sikerült is megugrani ezt az akadályt. Ez azért meglepő, mert az eddigi fordulók alapján az első játékrészben mutatott 
teljesítményt rendre sikerült jóval alulmúlni a harmadik és negyedik negyedekben. Látszik a csapaton a fejlődés, ez már arra az Atlantára kezdett hasonlítani, amit megismertünk az elmúlt 3 évben.
Matt Ryan 14 jó passzal zárt 163 yardért, 1 TD-vel, amit a FB Ovie Mughelli kapott el. Az endzone-ban ennek örömére a Falcons egyetlen egy Super Bowl szereplésén elhíresült „Dirty Bird” tánccal ünnepelt, mindig öröm nézni egy jól megtermett karaktert ilyenkor. Ryan egyébként szerzett lábon is hat pontot: az irányító az 1 yardosról tuszkolta be önmagát. Kiemelkedő elkapót nem is nagyon tudnék most megnevezni, talán Harry Douglas 2 fontos hosszabb elkapása volt az, ami dicséretet érdemel. Roddy White-nak majdnem összejött egy 50 yard körüli játék, de ez Charles Godfrey szabálytalankodása okán meghiúsult, és a Falcons szimpatizánsok kénytelenek voltak beérni egy 1 yardos Turner futással. Ebből a záró negyedben is csinált egyet, ezzel beállítva a végeredményt. Michael Turner összesen 139 yarddal zárt, 27-szer cipelte a labdát. Nem volt váratlan ez a húzás, hiszen a Carolina védelme nem kifejezetten effektív a futások ellen, ezért is volt Ryannek kevesebb dolga a héten, Turnerre nem volt ellenszer. A running back most jutott 22. alkalommal 100 yard felé mióta Atlantában játszik, ezzel a franchise második legsikeresebb futója lett 100+-os szempontból. A listán már csak Gerald Riggs előzi őt meg 25-tel. A támadófal remekül nyitogatta a lyukakat a futóknak, és Charles Johnsonnak is csupán egy sacket engedélyeztek. A labdát mindvégig tartotta a Falcons, a védelem azonban kiharcolt 3 interceptiont is: William Moore boxolt bele egy Newton passzba, amit így Brent Grimes tudott könnyedén leszedni, Corey Peters vett észre egy screen játékot és nyúlt bele egy kézzel a labdába, ami az ő legnagyobb meglepetésére ott maradt a tenyerében (Vince Wilfork who?), illetve Thomas DeCoud szedte le a meccs utolsó passzát, de az inkább már egy kétségbeesett endzone-ba ívelt labda volt. Ez persze nem vesz el a safety érdemeiből semmit, aki 7 szereléssel zárta a 
napot, ezzel csapata legtöbb tacklejét gyártva. Sean Weatherspoon és Curtis Lofton most csak annyit tettek hozzá a meccshez, amennyi szükséges volt, de a 3. downoknál ők se tudtak mit kezdeni a Newton offenzívával. 12-ből 8-at tudtak megcsinálni, ez a szám a harmadik negyed közepéig 9/8 volt. Se a secondary, se a LB-sor nem volt képes levédekezni a pofonegyszerű playhívásokat ezekben az esetekben, pedig az első két down alatt folyton megfogták a Pantherst, akiknél a „hazatérő” (mindössze pár mérfölddel a Georgia Dome mellett nőtt fel) Cam Newton ismét csapata legjobbjának bizonyult. Jakehomer fórumtárs szerint ez a csapat rosszabb lenne, mint a tavalyi, ha Jimmy Clausen irányítana, ezzel nem tudok vitatkozni. Newton nem játszott rosszul, 237 yardot dobált össze, pontot csak futásból szerzett viszont. Eladott labdáiról korábban már szót ejtettem, 50 futott yardjával pedig csapata legproduktívabbja volt. Jonathan Stewart kevés területet szerzett, de egy TD csak összejött neki is, DeAngelo Williams pedig visszasüllyedt a szezon eleji szintre. Várható volt, hogy a Falcons védelme kitűnő lesz a futások ellen, a 142 totál yard 3 ilyen kaliberű játékos ellen szerintem teljesen vállalható. Elkapások tekintetében ismételten Steve Smith volt a legfoglalkoztatottabb, bár csak 66 yardot sikerült elérnie, hiszen szerencsétlenségére talán idén először működött NFL csapathoz elvárhatóan a Sólyom secondary. Amúgy a Panthers remekelt a második félidő elején. 8 és fél percig húzták a 80 yardos drive-ot, aminek a végén az 1/1 maga futotta meg a célterületig levő távot. Több pontot már nem sikerült szerezni, a védelem pedig nem tudta megállítani a Turner vezette támadóegységet. Dan Connor nem zárt éppen jó napot, a legtöbb misstackle-t tőle láthattuk. Az eredeti kezdő linebackerek közül egyedül megmaradt James Anderson viszont bejátszotta a pályát, összesen 12 szereléssel zárt, szívvel-lélekkel odatette magát. A secondaryből Godfrey büntetése mellett Chris Gamble csinált egy hasonlót. Egész este kakaskodtak Roddy White-tal, ez a rá dobott zászló pedig odarepítette az Atlantát 3 yardra a gólvonaltól. Ez a két DPI mondhatni megkönnyítette a Falcons dolgát, Turner és Mughelli is ezek után szerezték Touchdownjaikat.
Noha az eredmény nem is ezt mutatja, ez egy rendkívül kiélezett, szoros meccs volt. Jövő héten az Atlanta a Ford Fieldre látogat, ahol egy ki-ki meccsen találkoznak a Detroittal, míg a Panthers hazai pályán fogadja a most már komoly irányító gondokkal küzdő Washingtont, akik nem is lehetnének jobb partnerek egy esetleges második győzelem megszerzéséhez.
New Orleans Saints - Tampa Bay Buccaneers 20-26
A hazai pályán játszó Buccs számított gyengébbnek a szakértők szerint a mérkőzés előtt, hiszen óriási pofont kaptak egy héttel korábban a Niners vendégeként, míg a Saints első heti veresége óta nagyszerű formában van és mindig annyit ad ki, amennyi a győzelemhez szükséges.
Most azonban részben nélkülözniük kellett a csapat egyik legfontosabb tagját, Sean Payton főedzőt, aki térdszalagszakadást és lábtörést szenvedett, amikor saját játékosával ütközött össze a mérkőzés legelején. Hogy ez ne legyen elég sokk a Saints rajongók számára, arról az újonc Da'Quan Bowers gondoskodott, alig másfél 
perccel később elszedte Pierre Thomas futótól a labdát a Saints térfelén, amit a támadók pontokra váltottak, de csak háromra. Ezután aztán kezdett előjönni a papírforma, Drew Brees megállíthatatlanul vitte végig csapatát a pályán, Marques Coltson elkapásával a vezetést is megszerezték. A Buccs fanok szerencséjére azonban Freeman jobb formáját hozta az első félidőben, és egy Tampa meccseken nem megszokott 65 yardos passzolt TD-vel a vezetést is visszaszerezték. A következő hazai támadássorozatnál újabb labdákat lőttek ki az ágyúk a Raymond James stadiumban, köszönhetően nagyban Earnest Graham 34 yardos futásának. Az ellentámadás nem sikerült jól a Szentek számára, az eltiltása után visszatérő Tanard Jackson kapta el Brees passzát, melyet 3 játékkal később Freeman és Preston Parker pontokra váltott. Brees jó driveot kezdett ezután, 4 jó passzával már a Buccs térfelén jártak, de ekkor újra eladta, az újonc, EJ Biggers húzta le labdáját. A félidő legvégén aztán 
egy igazi Brees-féle támadást láthattunk, egy perc alatt a saját 2 yardosáról a Buccs 16 vonaláig jutott, ahonnan Kasay mezőnygólt vágott be. A nagyszünet után aztán a védelmek kezdtek el dominálni, mely egészen a 4. negyed kezdetéig így is volt, akkor köszönhetően Moore 40 yardos elkapásának és 12 yardos Ingram touchdown futásnak a Saints 3 pontra zárkózott fel. Újra a védelmek kezdtek brilliózni, igaz, Barth révén a különbség 6 pontra nőtt a két csapat között. Ekkor újra megrázta magát a két évvel ezelőtti bajnok, közel 4 perces támadássorozatot vezettek egészen a Tampa 4 yardos vonaláig. De ott Brees újra eladta, a sérülésből visszatérő Quincy Black állította meg az ígéretes támadást. Innen pedig már a Buccs nem adta ki a kezéből a labdát, pár first down után már csak térdelni kellett Freemannek.
Saints oldalról, ha a vereség okát keressük, akkor Drew Brees felelősségét nem lehet kihagyni. A sztár irányító ugyan majdnem 400 passzolt yardig jutott, de három alkalommal és kulcshelyzetekben adta el a labdát. Brees segítséget sem kapott igazán, a Buccs nagyon jól védekezett futás ellen, Ingram és Thomas együtt 33 yardig jutott 16 futásból. A Buccs részéről Freeman ugyan néha nagyon rosszakat dobott, de a mérkőzés végére 300 passzolt yard fölött zárt labdaeladás nélkül. Blount hiánya sem érződött, Graham 100 futott yard fölé jutott, míg a védők részéről egyértelműen a 4 labdaszerzést kell említenünk.
Összességében felemás képet hozott az NFC South rangadó, ahol talán a Buccs tudott végig koncentráltabb maradni, ezzel győzni és így csoportelsőként utazhat hétvégére Londonba, a Bears elleni meccsre. A Saints a Colts ellen térhet vissza újra a győzelmi útra a SNF keretein belül.
NFC East - Fazekas Dániel (Deny) és Somoskövi Gergely (somoskovig)
A Giants kiélezett csatában verte a Bills csapatát, a Cowboys a mérkőzés végére fogyott el a Patriots ellenében, míg az Eagles csoportrangadón tartotta életben idei álmait a Redskins ellen.
Philadelphia Eagles - Washington Redskins 20-13
Az előzetes várakozások Redskins sikert jósoltak, az év eddigi részében minden téren jobbak és sikeresebbek voltak, mint a csoport rivális Eagles. De azt még a legelvakultabb Redskins fanatikusok is tudták, hogy nagyon küzdeni fog az Eagles, ez nekik egy utolsó, vékony szalmaszál.
A mérkőzés ennek megfelelően indult, az idén sokat szidott Eagles védelem labdaszerzést mutatott be a saját térfelén, melyet egy hosszú drive végén pontokra váltott Vick. Mindenképpen meg kell itt említenünk, hogy az Eagles egy rossz snap következtében majdnem safetyt hozott össze, de egy roughing the passer büntetéssel életben maradt a támadás. Aztán a következő támadásából az Eagles megint pontokig jutott, az idén eddig nagyszerű évet - szó szerint - futó LeSean McCoy volt eredményes. Grossman vezérletével a Washington továbbra sem tudta megtalálni az ellenfél védelmének gyengeségeit, sőt Grossman másodszor is eladta a játékszert, míg az Eagles újabb támadásokat fejezett be pontokkal. A félidő utolsó perceiben már a Redskins támadók is mutattak valamit, a vége egy 50 yardos sikeres mezőnygól lett. A második félidő aztán teljes fordulatot hozott a játék képében, ezt jól jelezte a legelső play is (Grossman 45 yardos átadása). Előbb egy mezőnygólt, majd egy interceptiont hozott össze a fővárosi alakulat, ám ezt nem tudták pontokra váltani. A védelem ekkor megint villant, a beálló Vince Young passzét is 
leszedték, fájdalom, hogy Rex Grossman 2 játékkal később újra eladta a labdát, majd a következő drive során újra. Innentől helyén már John Beck játszott, akinek a vezérletével egyre hosszabb is jobb támadásokat tudott a Redskins vezetni, de pontokat csak 3 perccel a találkozó vége előtt sikerült a táblára rakni (Beck futott meg egy TD-t). Az utolsó 3 percben aztán az Eagles pár futással elérte a két first downt, ami után már csak térdelni kellett, a végeredmény 20-13 a vendégeknek.
Ha negatív vagy pozitív értelemben szeretnénk valakit kiemelni, akkor is ezt a kétarcúságot láthatjuk sok játékos esetén, ami a meccsre is igaz volt. Az azonban biztos, hogy Rex Grossman 4 eladott labdájával a gyengébbek közé tartozik, míg Kurt Coleman a 3 szerzettjével az egész mérkőzés legjobbja volt. Shady McCoy vasárnap is eredményesen futott 100 yardnál is többet, mely az idei Redskins védelem ellen nagy szó. Érdekes, hogy a fővárosi védelem passrush terén sem volt mindig a legjobb, pedig az Eagles támadófala felforgatott, sérülésekkel teletűzdelt volt. A második félidőre aztán a nyomás is megérkezett, illetve pontot sem engedtek az Eaglesnek. A túloldalt sem lehet azt mondani, hogy a passrush topon lett volna, pedig ha az Eagles támadófal sérülésekkel teletűzdelt volt, akkor a Redskinsére mit mondjunk? De azt is meg kell jegyezni, hogy csak 42 futott yardig jutott a Washington, mely akármilyen összeállítású fal esetén gyenge eredmény, főleg, hogy korábban az Eagles ellen mindenki legalább 100 yardot futott. Fred Davis érdemel még dicséretet, az egyik legbiztosabb célpont volt a mérkőzésen végig.
Összességében megérdemelt Eagles siker született a mutatott játék alapján, köszönhetően főleg Rex Grossman játékának, valamint szerintem a kevés futást hívó washingtoni edzőknek. Jövő héten az Eagles szabadnapos lesz, míg a Redskins a Panthers vendégeként javíthat, immárJohn Beck irányítóval a kezdőben.
New York Giants:
Nagyon fontos győzelmet aratott a csapat a Bills ellen, ráadásul a csoportból pont a leggyengébb mérleggel álló Philadelphia nyert rajtuk kívül, így máris a divízió élén találta magát a gárda. Persze nem volt ennyire egyszerű a történet, az első negyedben két hatalmas játékot is benézett a védelem, Fred Jackson 80 yardos futott és 
Roosevelt 60 yardos elkapott TD-je után hátrányból kellett visszazárkózni. A fordítás viszonylag gyorsan összejött, köszönhetően leginkább a felforgatott összeállításban is megbízhatóan teljesítő támadófalnak, illetve a 3 futott TD-vel záró Ahmad Bradshawnak. A sérült Brandon Jacobs távollétében Bradshaw volt kénytelen a célterület környéki brusztolós futásokat is bevállalni, mindhárom TD-je egy yardról született, de ezt leszámítva is összehozott 100 feletti futott yardot. A Bills védelmén érezhető volt Kyle Williams, Shawn Merriman és Chris Kelsay hiánya, nem nagyon tudtak nyomást gyakorolni Eli Manning-re, aki ugyan TD-passzt nem adott, de passzainak kétharmada sikeres volt, nem adta el a labdát, és egyetlen alkalommal sem kellett sacket elszenvednie. A védelem az első negyedes betli után gyorsan váltott, és a nem működő zónavédekezés helyett átváltottak az emberfogásra, ezzel ki is húzták a Bills támadóinak méregfogát. Innentől mindössze 1 pontszerző drive-ot engedtek, és már a 2. negyedben volt egy bravúros teljesítmény, mikor a saját 22 yardos vonalukról 2 sacket bemutatva FG távolságon kívülre szorították a Bills támadóit. A punt után pedig egy 60 yardos passz Manningtől Nicks-nek, majd egy Bradshaw futás, és a 17-10 helyett máris 14-17 állt a táblán, innen pedig nem volt megállás, a Bills már nem tudta átvenni a vezetést. A győzelemhez szükség volt még két Corey Webster interceptionre is, a 2. pick ráadásul a saját 4 yardos vonalon sikerült, amivel megkapta a csapat a lehetőséget a meccsnyerő drive levezénylésére. A drive során egy 30 yardos Bradshaw futás mellett két pass interference büntetés is segítette a csapatot, és bár ezúttal Bradshaw nem tudta megoldani 1 yardról a feladatot, Tynes 23 yardos mezőnygólja másfél perccel a vége előtt mégis a vezetést eredményezte. Az előny megtartásában ismét a védelem lett főszereplő, 4 Fiztpatrick-passzból csak 1 lett sikeres, 4. és 5 yardra pedig Jason Pierre-Paul ütötte el a labdát, biztosítva ezzel a győzelmet.
A gárdára most pihenő vár, majd a Miami elleni felhozó mérkőzés, hogy utána ráfordulhassanak a brutálisnak ígérkező New England, San Francisco, Philadelphia, New Orleans, Green Bay, Dallas sorozatra, ami el is döntheti, hogy mire lesz elég ebben a szezonban a csapat teljesítménye.
Dallas Cowboys:
Újabb szerencsétlen vereséget szenvedett a gárda, pedig az utolsó pillanatokig versenyben voltak a New England otthonában. A védelem kitett magáért, ismét bebizonyosodott, hogy a dallasi defensive coordinator, Rob Ryan nagyon érzi a Patriots támadási rendszerét és tudja az ellenszert. Brady 300 yard alatt maradt, Wes 
Welker mindössze 45 elkapott yarddal zárt, sikerült megszakítani a Patriots 30 pont feletti sorozatát, 2-2 interception és megszerzett fumble, valamint 3 sack és állandó nyomás Bradyn, ez fémjelezte a defense teljesítményét. Egyedül a TE-ek elleni végekezést nem sikerült megoldani, a Gronkowski - Hernandez duó 142 elkapott yardot hozott össze, és a nyertes TD-t is utóbbi húzta le. A támadók kevésbé voltak konzisztensek, főleg a futójáték akadozott. Felix Jones sérülése előtt 8 kísérletből 14 yardot hozott, Choice 5 futásból ugyanennyit, az újonc DeMarco Murray volt a legbíztatóbb, de 3,2 yardos átlaga neki sem túl fényes. Ennek fényében különösen érthetetlen, hogy a 4. negyedben, 3 pontos előnyben miért sikerült 3 futójátékot hívni egymás után. Egy -2 yados, majd egy -1 yardos futás, súlyosbítva egy Tyron Smith false start büntetéssel 3. és 18 yardos szituációt eredményezett, és Garrett úgy döntött, hogy a védelmére bízva a munkát, hív még egy futójátékot. Ezzel Brady megkapta a labdát, és 31 korábbi sikeres meccsnyerő drive után nekiveselkedhetett a 32. ilyen kísérletnek is. 9-ból 8 jó passzal, 80 yardot haladva természetesen teljesítette is a feladatot, így 22 másodperccel a vége előtt romokba dőlt az összes addigi erőfeszítés. Pedig nyugodtan meg lehetett volna próbálkozni Tony Romo passzaival a reménytelen futások helyett, hiszen - bár az első drive egyből egy pickkel ért véget - az irányító megbízhatóan játszott, 317 passzolt yardot hozott össze, passzainak kétharmada sikeres volt, és a labdát is óvta a későbbiekben.
A bravúr győzelem helyett így vereség lett a vége, a csapat 2-3-as mérleggel áll (a 3 vereséget egyaránt az utolsó pillanatokban sikerült összehozni), 2 győzelemnyi hátrányban a csoort élén feszítő Giants mögött. Ettől függetlenül korai temetni a csapatot, a következő 7 meccsen többek között a Seahawks, a Rams, a Cardinals és a Dolphins is ellenfél lesz, vagyis javulhat a mérleg. Az igazán fontos két derbi azonban a Redskins és az Eagles elleni összecsapások lesznek ebben a 7 meccses sorozatban, a két idegenbeli csoportderbin nagyjából el is dőlhet a szezon. Addig azonban a hétvégi, Rams elleni kötelező győzelmet kell begyűjteni.