Louisiana Ragin' Cajuns [LA]

Alapítás
1902
Konferencia
Sun Belt
Divízió
Nyugati csoport
Város
Lafayette (Louisiana)
Stadion
Cajun Field (36.900)

Weboldal
http://www.ragincajuns.com

A University of Louisiana at Lafayette, azaz a Lafayette-i Louisiana Egyetem az állam második legnagyobb felsőoktatási intézménye Louisiana State (azaz az LSU) mögött. A korábban SLII-ként, SLI-ként és USL-ként (University of Southwestern Louisiana) ismert iskola 1984-ben próbált épp nagy hallgatói létszáma okán átváltani az egyszerűsített University of Louisiana (a gyengébbek kedvéért: Louisianai Egyetem) elnevezésre, ezt viszont a Legfelsőbb Bíróság megakadályozta. 1999-ben csatlakoztak a nyolc intézményt egyesítő University of Louisiana-iskolarendszerhez. A szurkolók előszeretettel használják a UL rövidítést, ezzel is hergelve a rivális helyieket (legfőképp a University of Louisiana at Monroe hallgatóit). Az Egyesült Államokban 22 Lafayette nevű város található (beleértve a LaFayette és egyéb módozatokat, közte egy másik elsőosztályú egyetem, a Purdue otthonát is, West Lafayette-t), ezek közül a legméretesebb a louisianai település, a főként francia származásúak által lakott Acadiana szívében. A “fayette” szó jelentése “hit”, a “lafayette” az ófrancia nyelvben “a kis tündér” megfelelője.

Történelem
Az 1903-ban elsőként diplomázott 18 tanuló némelyike már biztosan futballozott a hivatalosan 1908-ban megalakult szakosztályban, mivel a feljegyzések szerint 1901-ben legalább egy mérkőzést sikerült összehozni, ahol 45-0-ra páholták el a játékosok a Opelousas High School-t. A következő években főleg az LSU-val zajlottak felkészülési találkozók, 1907-ben pedig a teljes iskolai személyzet tiszteletét tette egy november 2-i, esős délutánon a futballpályán, hogy megnézhessék a Crowley HS elleni, 11-5 arányú “mocskos” győzelmet. 1908-tól nem volt megállás, C.J. McNaspy főedző vezetésével rendezett keretek között vágott bele a várt menetelésbe a csapat. McNaspy komolyan vette dolgát, a legendás Pop Warnertől kért tanácsokat és rendelt könyveket. Az eredmények tulajdonképpen jöttek is, bár keserű szájízt okozhatott, hogy többnyire középsulikkal szemben. Az is világosan látszott, hogy a nagy LSU-t beérni lehetetlen feladat, ez egészen napjainkig nem is változott. A legelső alkalommal a 2. VH. idején vívták ki a Bowl részvételt, pikáns módon: a játékosok döntő része más egyetemekről érkezett, a katonaság küldte őket az SLI-be katonai képzésre. A csapat sztárja az az Alvin Dark volt, aki – mily meglepő – az LSU-n tanult korábban... Az 1944-es Oil Bowl végeredménye 24-7-es louisianai győzelemmel zárult, az ugyancsak kadétokkal megerősített Arkansas A&M ellen.

A legnagyobb saját nevelésű csillag pár évvel korábban, Christian "Red" Keener Cagle személyében tűnt fel. A “louisianai jackrabbit” [mezei nyúl] igazi vezéregyéniségként szinte minden feladatot magára vállalt, ha kellett futott, ha kellett passzolt, puntolt, mezőnygólokat lőtt. Karrierje során szerzett 235 összpontját 1989-ig nem tudta senki megdönteni a ULL-nél (akkor a későbbi Pro Bowler, Brian Mitchell módosította 289-re a rekordot). Ráadásul kosárlabdában, atlétikában és a tanulásban is villogott, művészettudományi diplomával távozhatott mindössze 20 évesen. Nem ismert félelmet, néha sisak nélkül focizott. (Az élet különös fordulata, hogy 1942-ben épp koponyatörés következtében halt meg, mikor elesett a manhattani metró lépcsőjén...) A szabályok engedélyezték, hogy az Armyhoz igazoljon, ahol még négy idényt eltöltött, mielőtt eltitkolt házassága miatt kicsapták. Cagle csak ez után ment az NFL-be, ahol öt esztendő elteltével, 28 évesen (!) vonult vissza. A College Football Hall Of Fame-ben az egyetlen Ragin' Cajuns növendék. A bowl térképre Russ Faulkinberry, a legsikeresebb edző vezetésével került vissza a csapat. A 13 szezon alatt 66-62-2-es mérleget produkáló mester 1970-es alakulata volt igazán kiemelkedő. 9-2-vel zárták az alapszakaszt, így kerültek az alacsonyabb osztályúaknak kiírt Gartland Rice Bowlra, ahol a többek között Ed “Too Tall" Jones DE-t felvonultató Tennessee State állta útjukat.

1993-ban iratkozott be az egyetemre Jake Delhomme, a Cleveland Browns jelenlegi QB-ja. Vele rögvest újra megmozdult valami Acadianában, ezt jelezte az 1993-ban és 1994-ben megkaparintott Big West konferencia (a Div-AA-ben, a második vonalban) első helye is. 1995-ben csatlakozott a WR Brandon Stokley, és kettejük vezetésével 1996-ban fennállása fénypontját érte el a Lafayette, első alkalommal legyőzve egy első osztályban kiemelt csapatot. (A csoda a Texas A&M kárára történt.) Delhomme 43-szor kezdett sorozatban, 9216 passzolt yardot és 64 TD-t szerzett, regényes fordulatokkal válva – az NFL Europe-t is megjárva - a profiknál a Panthers ismert irányítójává. 2001-ben vette fel a Cajunst tagjai közé a Sun Belt, 2005-ben megosztva lettek a konf bajnokai. 2008-ban Tyrell Fenroy (RB) révén beszéltek többet róluk, mivel Fenroy negyedik 1000+ yardos idényével a hetedik játékos lett az NCAA-ben, aki véghezvitte ezt a bravúrt. Ennek elismeréseként az egyetem vissza is vonultatta mezszámát. 2011-ben nevezték ki főedzőnek Mark Hudspeth-et, vele teljesen új szintre került a Louisiana. Debütáló és második évében egyaránt 8-4-es alapszakasz, egy-egy New Orleans Bowl-részvétellel megspékelve.

A név, a kabala és a stadion
Valamikor a kezdetek kezdetén egy bulldog szegődött a csapathoz, ezért a becenév kérdése hamar eldőlt. Egészen 1962-ig az a hagyomány is megmaradt, hogy ez az állat vezesse be a legényeket a zöld gyepre, akkor azonban a vezetők “feltüzelésül” a Cajun örökség felé nyúltak, “Ragin' Cajuns”-ra keresztelve az együttest. Nehéz rá magyar kifejezést találni, a szupererős csilipaprikára, a cayenne paprikára utal. A paprika “Cayenne”-ként 2000-ben öltött kézzel fogható kabalaalakot, leváltva Cajun Chicken-t és annak elődjét, Mr. Ragin' Cajunt, alias Cajun Mant. A csirke és az őrjöngő úriember elméletileg nem képviselte kellően a ULL-t, holott CC hatalmas népszerűségnek örvendett, az igazán fanatikusok elmondása alapján “lelkesedése Elvisével, tehetsége Michael Jacksonéval, sötét éne a Kaszáséval vetekedett”. A futballisták otthonául az 1971-ben átadott Cajun Field szolgál, ami – mivel egy mocsaras területre épült és két lábbal a tengerszint alatt helyezkedik el - “The Swamp” néven ismert (csakúgy mint a floridai Ben Hill Griffin Stadium).