NCAA: BCS összefoglaló 11. játékhét, 1.rész

 

A hét mérkőzései

 

December első hétvégéjén már bajnokokat fognak avatni, közeledik a véghajrá, amikor minden győzelem létkérdés lesz.

 

A Cincinnati azzal a tudattal léphetett pályára a West Virginia ellen, hogy a hazai pályán biztosított győzelmükkel már-már behozhatatlan előnyre tehetnek szert, mint a legkiegyensúlyozottabban teljesítő Big East csapat. A Bearcats védelme öt alkalommal kárhoztatta puntra a Geno Smith irányította támadókat az első félidőben, ennek ellenére nagyon közel álltak a hazaiak a teljes összeomláshoz és katasztrófához. A gólvonalhoz közel bátor negyedik down kísérletet rontottak, így pontokat hagyta veszni, ráadásul az ezt követő kedvező mezőnypozícióval sem tudtak élni. Zach Collaros irányító a saját gólterülete előtt vesztett el labdát, ami fumble return touchdownt eredményezett, illetve bokasérülés miatt a padra száműzte az irányítót. Helyettese Munchie Legaux második passza azonnal interception lett, de a WV nem tudott belőle pontot szerezni, de így is 10 pont előnnyel várhatták a második félidőt. Ahol egy kedvező mezőnypozíciót és egy 45 yardos Isaiah Pead Legaux összjátékot sikerült touchdownra váltani és megfordítani a találkozót. Geno Smithnek és a Stedman Bailey, Tavon Austin elkapóduónak azonban még egy válasz volt a tarsolyában, ami elég is volt a győzelemhez. A találkozó ismét rávilágított, hogy mennyire kifizetődő tud lenni a megbízható rugó, és mennyire megéri komolyan venni a special teams munkáját az edzői stábnak, mert a játék ezen eleme gyakran elveszik az egyetemi csapatoknál, a valahogy majd megoldjuk elintézéssel, mert a támadó és védő oldalra kell az erőforrásokat koncentrálni. Tony Miliano hosszabbítást érő mezőnygólját 30 yardról blokkolták az utolsó másodpercben, a rugónak azonban volt már korábban is egy rontása 40 yardról. A másik oldal sem lehet magára nagyon büszke. Tyler Bitancurt egyik rúgását szintén blokkolták, és ő is rontott egy mezőnygólt 47 yardról. Győzelmével a West Virginia életben tartotta reményeit a főcsoportgyőzelemre, de ehhez szükségük lesz még egy bukásra a Bearcatstől, akik első vereségüket szenvedtek el idén konf ellenféllel szemben (24-21).

 

 

Az ACC-ben mindkét csoport elsőségéért nagy rangadót játszottak.

 

Az Atlanticban a Clemson győzelmével meg is váltotta repülőjegyét a bajnoki döntőre, de csak egy hajszálon múlott, hogy a Wake Forest a korábbi Florida State elleni győzelme után még nagyobb skalpot gyűjtsön be, és az idény egyik legnagyobb meglepetését szolgáltatva bejátssza magát a főcsoportdöntőbe. Annak ellenére, hogy nem voltak hátrányban, a negyedik negyed során a Deamon Deacons megfeledkezett a futójátékról: Brandon Pendergrass csak 4 alkalommal ért a labdához, ami 20 yardot eredményezett. Addig azonban Michael Campanaro elkapóval (punt return TD is fűződik nevéhez, közel 100 elkapott yard mellett) együtt a hátán cipelte a WF támadósorát (20-134 2 TD). A Clemson Tigers támadósorát egész meccsen a pontatlanság és a komoly égi segítség vezette. Tajh Boyd akár egy tucat interceptiont is dobhatott volna, ha nem ejtik el a WF védői egymás után a passzait. Egyik eladott labdájából így is touchdownt szereztek, valamint Andre Ellington fumble-ját is touchdownnal büntették. Végül itt is a rúgók kapták a feketelevest. Jimmy Newman kétszer is hibázott (47 illetve 32 yardról), míg Chandler Catanzaro egyenlő állásnál a meccs végén, csak második lehetőségével tudott élni, hogy megnyerje csapatának a meccset (31-28).

 

 

Időrendben korábban játszották a GT – VT találkozót, ahol nagyon jó eséllyel kiderült, hogy ki lesz a Clemson ellenfele a bajnoki döntőben, mint a Coastal csoport képviselője. A Virginia Tech többet futott, mint Paul Johnson futásokra épülő támadójátéka, és a Georgia Tech passzjáték ezúttal sem termelt touchdownt (Tevin Washingtonnak öt meccs óta nem volt TD átadása). A meccs embere cím így Logan Thomas irányítónak jár, aki az egy héttel ezelőtti nagy hallgatás után magához ragadta a kezdeményezést – akárcsak a Miami ellen pár héttel korábban. Öt touchdownt szerzett. Hármat passzolva, annak ellenére, hogy összesen csak hét jó átadása volt. A talajon ő már csak befejezte (18-70 2 TD), amit David Wilson közel kétszáz yardjával megalapozott (23-175). A Georgia Tech ennek ellenére tartotta a lépést ellenfelével, de a negyedik negyedben többek között négy jegyzett sacknek köszönhetően megbénult a támadósoruk, és nem tudtak reagálni a Virginia Tech tíz szerzett pontjára (37-26).

 

 

Örökrangadók, vándorkupák

 

Kezdjük a mesebeli óriás, Paul Bunyan fejszéért játszott ütközettel, amelyik csata korábban a „Slab of Bacon” megtisztelő nevet viselte. A Wisconsin ismét domináns teljesítménnyel nyerte találkozóját a Minnesota ellen. Montee Ball idén nyolcadik alkalommal szerzett legalább két touchdownt, amivel már 27 darabnál tart a bajnokságban, amivel az országos listán is első helyet foglal el a kategóriában (42-13).

 

 

A floridai rangadón már több izgalom jutott a nézők osztályrészének. A Miami saját maga dolgát nehezítette csak meg: Stephen Morris a vörös zónában dobott interceptiont (10 perc labdabirtoklás után, mialatt a saját egy yardosról jutottak el az ellenfél 15-öséig), Greg Reid punt return touchdownt szerzett (83 yard) – Lamar Miller elvesztett labdájából csak azért nem lett gond, mert Dustin Hopkins mezőnygólt rontott a félidő előtt (37 yard). Csak a negyedik negyedben tudtak újra pontokat szerezni, de akkor már 2-pontos kényszerben voltak, azonban mindkét touchdownjuk utáni próbálkozás sikertelen lett. Ezzel képes volt megőrizni vezetését a Florida State, így 2005 óta először nyerte a hazai csapat a rangadójukat (23-19).

 

ACC

 

A Virginia a Duke legyőzésével – bármilyen meglepő is –, de még versenyben van egy bajnoki döntőért és sorsát a saját kezében is tartja. A Jefferson-Eppes Trophy (a Florida State ellen) illetve a Commonwealth Cup (a Virginia Tech ellen) kellő motiváló erőt is kell, hogy jelentsen az utolsó két fordulóra. A realitások talaján maradván persze egyik meccsnek sem esélyesei, de furcsább dolgok is történtek már idén. Mindenesetre Mike London vezetőedző második évére elérte, hogy három tétlenül töltött postseason után a Caveliers újra bowl meccset fog játszani (31-21).

 

A Boston College 190 szerzett yarddal nyert meccset a North Carolina State ellen (14-10).

 

A Maryland sorozatban hatodik vereségét szenvedte el, ezúttal a független Notre Dame ellen (45-21).

 

Big East

 

Köszönhetően a körbeveréseknek öt csapat (Louisville, WV, Pittsburgh, Rutgers, UConn) várja két vereséggel az utolsó három fordulót, és reménykedik a Bearcats bukásában. Az üldözőmezőnyből a Louisville-nek nem sikerült megkönnyíteni életét, mert kikaptak a Pittsburghtől. Csak Matt Yoklic hétyardos puntja után adódott kiváló mezőnypozícióval (ellenfél 11 yardja) élve szerezték első pontjaik a találkozón a harmadik negyed derekán. Az utolsó percen belül szerzett touchdown már csak a végeredmény kozmetikázására volt elég. Hiába szerezték meg az onside kicket is, de utána már csak egyetlen egy játékra maradt idejük, amiből egy hail mary próbára sem futotta (21-14).

 

A South Florida idén először nyert csoportellenféllel szemben. A szenvedő alany a Syracuse volt (37-17).

 

A Rutgers főcsoporton kívül találkozón könnyen szerzett győzelmet az Army ellen, amivel már biztos bowl résztvevők lesznek, hiszen megszerezték idei hetedik győzelmüket (27-12).

 

B1G

 

Utolsó hazai meccsét játszotta a Penn State a mostani bajnokságban, vagyis a csapat végzős játékosai búcsúztak a szurkolóiktól az országos médiaérdeklődés mellett rendezett találkozón a Nebraska ellen. A kiemelt figyelem a Sandusky-ügy utóhatásai miatt hárult rájuk és Happy Valley-re. A várakozásoknak megfelelően a hallatlan botrány lefejezte az egyetem vezetőségét, ami ellen az állásából kirúgott Joe Paterno sem tudott mit tenni, így 61 év után 1966 óta először nem ő volt a Nittany Lions vezetőedzője. A PSU az idén megszokott játékát nyújtotta. Szoros, stabil védekezés, és gyötrelmes támadójáték. Hiába kerültek 17 pont hátrányba Matt McGloin 82 és 51 yardos TD támadást tudott vezetni a második félidőben. Az egyenlítés illetve a győzelem megszerzésére azonban már nem futotta az erejükből. Annak ellenére, hogy négy percük volt a meccs végén, és a félpályához közelítve második és 1 helyzettel álltak szemben: ezt minimális kreativitást is nélkülözve három kiszámítható no gain futással próbáltak megoldani. A Nebraska azonban jó kedvében volt, mert az óra lefuttatása miatt negyedik downra sem mezőnygólt rúgtak, hanem az első downra hajtottak, így meghagyták a lehetőséget a hosszabbításra egy mezőnygóllal. Ötven másodperce volt ennek elérésére a PSU-nak és k. 40 yardot kellett volna hozzá megtenni. A sok apró futásra épülő támadójátékuk azonban nem erre van élesítve (17-14).

 

A forduló meglepetését a Purdue szolgáltatta, a special teams fontossága meg ismét bizonyítást nyert. Az Ohio State-nek már arra sem volt sok mentsége, hogy miért volt szükségük az utolsó percben egyenlítésre egy 66 yardos támadás végén szerzett TD-vel, de az extra pont blokkolására már nem lehet mentség. Így a nyögvenyelős, de biztos győzelem helyett jöhetett a hosszabbítás, ahol Ricardo Allen cornerbacknek köszönhetően nem tudott harmadik és 16-ra első downt szerezni Braxton Miller passza után T.Y. Williams, így egy mezőnygóllal kellett beérniük. Erre válaszul, ha nem is rohamléptekkel, de Robert Marve csak eljutott a gólterületig, amivel győzelmet arattak a Buckeyes felett (26-23).

 

 

Az Illinois támadójátéka október legeleje óta azt sem tudja, hogy éppen melyik földrészen játszik. Egyszer sem jutottak 14 pont fölé, és ennek megfelelően negyedszer kaptak ki zsinórban. Most a Michigan köszönte szépen a lehetőséget. A Wolverines hőse Fitzgerald Toussaint futó (27-192, 1 TD) és a 10 pont előnyben interceptiont szerző J.T. Floyd volt, amit Devin Gardner tudott döntő TD-re váltani (31-14).

 

 

A Michigan State védelme 57 futott yardon tartotta Marcus Cokert, a Big Ten második legeredményesebb futóját, ami már önmagában győzelemmel ért fel. Emellett azonban most idegenben sem omlott össze a támadójáték. Főként Le'Veon Bell 100+ yardjának köszönhetően. Saját térfelén dobott interceptionnek köszönhetően már a meccs elején nagy hátrányba került az Iowa. A Spartans első két labdabirtoklása touchdownt eredményezett (37-21).

 

A Northwestern az elit iskolák háborúján legyőzte konfon kívüli meccsen a Rice csapatát. A végzős elkapó, Jeremy Ebert parádézott. Hét elkapásból 208 yardot és 2 touchdownt szerzett. (28-6).

 

 

Dávid László (DoM)