NCAA beharangozó - 10. játékhét

1.    Alabama Crimson Tide (2.)-LSU Tigers (1.)
November 6. vasárnap 01:00 (TV: ESPN America, élő és ismétlés)

Vannak mérkőzések, amelyek egy több évtizedes rivalizálás hatalmas téttel rendelkező összecsapásai. Vannak csoportrangadók, és olyan találkozók, amelyeknek hatása van arra, hogy melyik csapat kerül a két résztvevő közül a National Championship Game kapujába. Most mindezt egyben kapjuk meg, a "Saban Bowl" újabb állomása következik, a két csapat öldöklő küzdelmet folytat az SEC West és az SEC konferencia koronájáért, és a győztes fél lábbal már a bajnoki címről döntő mérkőzésen érezheti magát. És ehhez még bónuszban megkapjuk az idei college foci szezon két legjobb csapatát, a ranglisták első két helyezettjének derbijét. Ennyi bevezető valószínűleg elég volt ahhoz, hogy meggyőzzem az olvasókat arról, hogy a 2011-es NCAA alapszakasz legfontosabb és legrangosabb mérkőzésén feszül egymásnak a két csapat szombat éjjel. A mindig nagy, magasztos kifejezéseket használó amerikai média ezen is túlhalad, egyenesen The Game of the Century (az évszázad mérkőzése) néven említi a Crimson Tide és a Tigers csatáját.
Térjünk vissza a "Saban Bowl" kifejezésre, mielőtt a csapatokról és az esélyekről esne szó. A "Saban Bowl" (amely a nem hivatalos neve csupán a rivalizálásnak) Nick Sabannak, az Alabama egyetem jelenlegi főedzőjének nevét viseli. Saban 2000 és 2004 között az LSU főedzője volt, 2003-ban National Championshipig vezette csapatát. 2005-ben és 2006-ban a Miami Dolphinsnál szerepelt az NFL-ben, majd visszatért a college fociba, és az LSU nagy riválisának, az Alabamának a HC-ja lett. A Crimson Tide-ot is elvezette már 2009-ben egy National Championship sikerig a védelmi zseniként számontartott edző. Személye még inkább összekapcsolja a két, egyébként is rivális egyetemet. Hogy a másik oldalról is legyen szó, mindenképpen érdemes megemlíteni Les Milest, aki Saban utódja lett az LSU-nál 2005-ben. Miles szintén túl van már egy National Championship győzelmen, amelyet 2007-ben szerzett a Tigers-szel. A főedző legendás alakja az SEC focinak, őrült, és legtöbbször sikeres húzásaival (fake field goalok, fake puntok, sorozatban sikerrel vett 4. kísérletek, utolsó másodperces mérkőzés fordító touchdownok) kiérdemelte a Mad Hatter becenevet.

A csapatokról írva mindenképpen fontos a két oldal közötti hasonlóság kifejezése. Mind az Alabama, mind az LSU játékának alapját a futójáték képezi, ezt egészíti ki egy nem kimagasló passzjáték, és mindkét oldalon kiváló védelmek szerepelnek. Már a leírás is azt sejteti, hogy egy régimódi típusú mérkőzést láthatunk majd, amelyen a futójáték és a védelmi teljesítmény lehet a döntő. Azonban ne becsüljük le a passzjátékokat sem, hiszen bár sem AJ McCarron (Alabama), sem Jarrett Lee és Jordan Jefferson (LSU) nem elit QB, mégis közepes-elfogadható játékot nyújtottak eddig idén. Elkapóállományban és a támadófal terén talán egy hajszállal erősebb az LSU, azonban a futók közül kimagaslik a college foci jelenlegi, leginkább NFL kompatibilis futójátékosa, a Heisman Trófea egyik nagy esélyese, Trent Richardson az Alabama oldalán. Természetesen az LSU mindent meg fog tenni, hogy megállítsa őt, és a passzjátéknak az eddigiekhez képest extra teljesítményt kell hoznia az LSU kiváló cornerei (Tyrann Mathieu, Morris Claiborne) ellen, ha a Bama nyerni akar. A másik oldal is nagy feladattal néz szembe, hiszen ez az Alabama defense a modern futballban nem látott magasságokban teljesít az idei szezonban. Egyetlen mérkőzésen sem engedélyeztek 14 pontnál többet, kevesebb, mint 7 pontot engedélyeznek átlagosan találkozónként. Mérkőzésenként mindössze 44 yardot futnak és 135 yardot passzolnak ellenük átlagban. Ezeknek a mutatóknak a figyelembevételével nem meglepő, hogy a Bill Belichick alatt "nevelkedő" Saban minden idők legjobb, általa edzett védelmének nevezte a Bama 2011-es defensét, amely tele van leendő NFL sztárokkal. Talán a hazai pálya a Crimson Tide mellett szól, de nem nevezném őket egyértelmű favoritnak, olyan ezen a találkozón nincs. A hihetetlen védelmi csata, a brutális ütközések egészen biztosan nem maradnak el szombat éjjel.

Akikre érdemes figyelni
Alabama – Trent Richardson (RB), Courtney Upshaw (LB), Dont’a Hightower (LB), Mark Barron (SS), Robert Lester (FS), Barrett Jones (OT), William Vlachos (C), Dre Kirkpatrick (CB), DJ Fluker (OT), Marquis Maze (WR)
LSU – Tyrann Mathieu (CB), Morris Claiborne (CB), Reuben Randle (WR), Spencer Ware (RB), Ryan Baker (LB), DeAngelo Peterson (TE), Alex Hurst (OT), Craig Loston (FS), Anthony Johnson (DT), Tharold Simon (CB)

2.    Oklahoma State Cowboys (3.)-Kansas State Wildcats (14.)
November 6. vasárnap 01:00

A két csapat az elmúlt hétvégéig veretlen volt, ez nem túl nagy meglepetés az Oklahoma State esetében, annál inkább sokkoló a Kansas Statenél, amely a múlt hétvégéig egészen káprázatos védekező játékot nyújtott. A Wildcats védelmét aztán az Oklahoma Sooners a múlt héten darabjaira szedte, és egy hatalmas pofonba szaladt bele a Collin Klein irányító vezette Kansas State. A kiváló Sooners O után következhet egy még hatékonyabb támadósor, a Cowboysé, amely ellen a védelem egészen biztosan feledtetni szeretné majd múlt heti gyengélkedését. Ehhez azonban hatalmas javulás kell, hiszen idén szinte senki sem tudta megállítani Brandon Weedent (QB), Justin Blackmont (WR) és Joseph Randlet (RB). A Cowboys támadóoldali remeklésével eddig remekül ellensúlyozta szokásos védőoldali gyengeségét. Segíti a dolgukat ezúttal, hogy a Kansas Statenél az inkább futásaival veszélyeztető irányító, Klein limitálása már szinte elegendő a sikerre, kis túlzással nélküle a Wildcats támadósora képtelen pontokat szerezni. Azonban ez nem egyszerű feladat, ahogy azt a szezon eddigi mérkőzései bizonyították. Az Oklahoma State egy nagyarányú győzelemmel könnyen a ranglisták második helyére kúszhat fel a hétvégén az első két helyezett összecsapása miatt.

Akikre érdemes figyelni
Oklahoma State – Justin Blackmon (WR), Joseph Randle (RB), Brandon Weeden (QB), Levy Adcock (OT), Markell Martin (S), Grant Garner (C), Lane Taylor (OG), Tracy Moore (WR), Quinn Sharp (K, P), Jamie Blatnick (DE)
Kansas State – Collin Klein (QB), Ty Zimmerman (S), Tysyn Hartman (S), Arthur Brown (LB), John Hubert (RB), Tyler Lockett (WR), David Garrett (CB), Chris Harper (WR), Meshak Williams (DE), Brodrick Smith (WR)

3.    Arkansas Razorbacks (7.)-South Carolina Gamecocks (9.)
November 6. vasárnap 00:15 (TV: ESPN America, felvételről: vasárnap 09:30)

Egy újabb SEC csata, amelyen két olyan együttes szerepel, amelyek kissé elmaradtak a várakozásoktól. Az Arkansasnak nem sikerült felérnie az Alabama és az LSU szintjére az SEC Westben, a South Carolina pedig nem nyújtja azt a támadóoldali teljesítményt, amelyet szezon előtt vártunk tőlük. A Gamecocks sztárja, Alshon Jeffery nem annyira produktív, mint az elmúlt másfél szezonban, ez köszönhető annak is, hogy Stephen Garcia QB-t elbocsátották, és helyére Connor Shaw lépett, de igazán Garcia alatt sem volt már a régi Alshon. Még nagyobb gond a South Carolina számára a remek futó, Marcus Lattimore két héttel ezelőtti elvesztése, amivel a támadójáték méginkább visszaesett. Szerencséjükre azonban idén a védelem remekül teljesít. A Tyler Wilson vezette, kiváló elkapókkal rendelkező passzjáték azonban nekik is elég komoly kihívás lesz. A mérkőzés tétje nagy, hiszen a vesztes eléggé hátra szorulhat a ranglistákon, a győztes reményei pedig megmaradhatnak egy esetleges BCS Bowl szereplésre.

Akikre érdemes figyelni
Arkansas – Jarius Wright (WR), Joe Adams (WR), Tyler Wilson (QB), Jerry Franklin (LB), Cobi Hamilton (WR), Tramain Thomas (FS), Alvin Bailey (OG), Greg Childs (WR), Travis Swanson (C)
South Carolina – Alshon Jeffery (WR), Stephon Gilmore (CB), Melvin Ingram (DE),  Devin Taylor (DE), Jadaveon Clowney (DE), Shaq Wilson (LB), Travian Robertson (DT), Rokevious Watkins (OT), DeVonte Holloman (SS), Connor Shaw (QB)

4.    Oklahoma Sooners (6.)-Texas A&M Aggies
November 5. szombat 20:30 (TV: ESPN America, élő és ismétlés)

Az Oklahoma Sooners a múlt héten magához tért a Texas Tech okozta sokkból, és úgy tűnik, minden a várakozásoknak megfelelően megy tovább, az offense remekel Landry Jones és Ryan Broyles vezetésével, a védelem pedig hozza az elvárhatót. Azonban az Aggies elleni egy meglehetősen nehéznek ígérkező összecsapás. A Texas A&M idén már gyakorlatilag bemutatta az összes lehetséges módját annak, hogyan lehet elveszíteni egy megnyert mérkőzést kimagasló ellenfelekkel szemben. Egy ponttal kaptak ki 17 pontos előnyről az Oklahoma State ellen, négy ponttal vesztettek az Arkansas elleni rangadón 18 pontos vezetésről, majd a múlt héten egy, a szünetre megnyertnek tűnő találkozót buktak el hosszabbításban a Missourival szemben. Nincs pechesebb csapat a Texas A&M-nél idén. Előbb-utóbb ez a sorozat megszakad, és egy nagy sikert összehoznak. A csapatban benne van akár a többre tartott Sooners elleni siker is, a kérdés csak az, hogy reagálnak a sokadik fájdalmas vereségre, illetve hogy ezúttal is találnak-e módot arra, hogy esetleges vezetés után kikapjanak...

Akikre érdemes figyelni
Oklahoma – Ryan Broyles (WR), Landry Jones (QB), Jamell Fleming (CB), Demontre Hurst (CB), Kenny Stills (WR), James Hanna (TE), Donald Stephenson (OT), Ben Habern (C), Frank Alexander (DE), Roy Finch (RB)
Texas A&M – Ryan Swope (WR), Cyrus Gray (RB), Ryan Tannehill (QB), Christine Michael (RB), Jeff Fuller (WR), Garrick Williams (LB), Patrick Lewis (C), Damontre Moore (LB), Tony Jerod-Eddie (DE), Coryell Judie (CB)

5.    Washington Huskies-Oregon Ducks (8.)
November 6. vasárnap 04:30

A Pac-12 mérkőzés csupán azért nem emelkedik rangadói státuszba, mert a Washington csunyán kikapott a Stanfordtól két hete (21-65). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Huskies gyenge csapat lenne, sőt, a támadósor egészen kiválóan szerepel Chris Polk (RB) és Keith Price (QB) vezetésével. A gondok inkább a védelemben keresendők. A csapat konferencián belüli sikerei a California, a Utah, a Colorado és az Arizona ellen elismerésre méltóak. Szerencsétlenségükre azonban a Stanfordhoz áll inkább közel játékerőben jelenlegi ellenfelük. Az Oregon Ducks a szezonnyitón elszenvedett vereség óta legyőzhetetlen, az sem zavarta őket, hogy mérkőzéseket kellett mulasztania a klasszis RB-nek, LaMichael Jamesnek, és több mint egy találkozóról hiányzott a kezdő irányító, Darron Thomas is. Többnyire a megszokott módon, megerőltetés nélkül nyertek. A két játékos visszatérésével még jobbak az esélyeik, azonban nem szabad hibába esniük. A múlt héten elég lassan kezdtek a Washington State ellen, és ha ezt megismétlik, a Huskies nagyobb eséllyel tudja a helyzetet kihasználni, mint múlt heti ellenfelük.

Akikre érdemes figyelni
Oregon – LaMichael James (RB), Kenjon Barner (RB), Darron Thomas (QB), John Boyett (S), Josh Kaddu (LB), Carson York (OG), David Paulson (TE), Mark Asper (OT), Terrell Turner (DE), De’Anthony Thomas (RB)
Washington – Keith Price (QB), Chris Polk (RB), Jermaine Kearse (WR), Alameda Ta’amu (DT), Desmond Trufant (CB), Austin Seferian-Jenkins (TE), Cort Dennison (LB), Senio Kelemete (OT), Nate Fellner (S), Quinton Richardson (CB)

6.    Iowa Hawkeyes-Michigan Wolverines (15.)
November 5. szombat 17:00 (TV: ESPN America, élő és ismétlés)

A Denard Robinson vezette Michigan támadójátékot az idei szezonban csak a Michigan State remek védelme tudta megállítani, és nagyon valószínű, hogy erre az Iowa sem lesz képes. Azonban mégis egy nehéz mérkőzés lehet ez a vendégcsapatnak, hiszen az Iowa hazai pályán mindig kemény ellenfél. Szeretnék az elmúlt hetet is nagyon feledtetni a hazaiak, hiszen a Minnesotától sikerült kikapni egy ponttal egy olyan mérkőzésen, ahol a gárda RB-je, Marcus Coker 252 yardot futott... A mérkőzésen valószínűleg az a csapat nyer majd, amelynek a védelme hatékonyabb lesz a másik fél támadósora ellen, és erre meglepő módon a Michigan esélyei jobbak ezúttal.

Akikre érdemes figyelni
Iowa – Marvin McNutt (WR), Marcus Coker (RB), Riley Reiff (OT), Shaun Prater (CB), Micah Hyde (CB), Adam Gettis (OG), James Morris (LB), Broderick Binns (DE), Mike Daniels (DT), Tyler Nielsen (LB)
Michigan – Denard Robinson (QB), David Molk (C), Junior Hemingway (WR), Roy Roundtree (WR), Jordan Kovacs (S), Mike Martin (DT), Ryan Van Bergen (DE/DT), Craig Roh (DE), Taylor Lewan (OT), Fitzgerald Trouissant (RB)

7.    Pittsburgh Panthers-Cincinnati Bearcats
November 6. vasárnap 00:00

A Big East esetében a szezon eddigi talán legnagyobb csalódása a Pittsburgh, amely az elmúlt héten elveszítette 2011-re legnagyobb támadóoldali fegyverét, Ray Grahamet is. Graham helyét a Wisconsin egyetemről a csapathoz érkezett Zach Brown veszi majd át. Eközben a Bearcats a Big East egyik esélyesévé lépett elő, meglepetésre nem csupán az offensere támaszkodva, ezúttal a védelem is egészen tűrhetően teljesít. Zach Collaroséknak azonban nagyon figyelniük kell a papíron ezer sebből vérző Panthers ellen, nem szabad az eszüknek már a következő heti West Virginia elleni rangadón járnia. A két csapat találkozója az elmúlt években remek mérkőzéseket hozott, azt már megszokhattuk, hogy ebben a párharcban az nem igazán számít, hogy ki hogyan áll éppen a tabellán.

Akikre érdemes figyelni
Pittsburgh - Max Gruder (LB), Brandon Lindsey (DE), Aaron Donald (DE), Jarred Holley (FS), Devin Street (WR), Lucas Nix (OT), Zach Brown (RB), Chas Alecxih (DT), Tino Sunseri (QB), Mike Shanahan (WR)
Cincinnati - Zach Collaros (QB), Derek Wolfe (DT), JK Schaffer (LB), Isaiah Pead (RB), Kenbrell Thompkins (WR), Walter Stewart (DE), Alex Hoffman (OT), Maalik Bomar (LB), DJ Woods (WR), Cameron Cheatham (CB)

8.    Texas Longhorns (21.)-Texas Tech Red Raiders
November 5. szombat 17:00

Ha csak a két csapat Oklahoma egyetem elleni teljesítményét mérnénk össze, akkor a találkozó egyértelmű esélyese lenne a Red Raiders. A Longhornst 55-17-re mosta le a Sooners a Red River Rivalry idei kiadásán, míg a Texas Tech meglepetésre 41-38-as sikert ért el a bajnokesélyessel szemben. Sokan nem is értik azt, hogy a Texas miért ilyen magas kiemelt, hiszen az Oklahomán és az Oklahoma State-en kívül nem is volt értékelhető ellenfelük. A Texas Tech, ha egy héttel a megmagyarázhatatlan Iowa State elleni 41-7-es vereség után felülmúlná a Texast is, hatalmas bravúrt érne el, hiszen mind a két „óriást” (Texas, Oklahoma) legyőzné egy idényben. A Texasnak pedig itt az alkalom, hogy a kétkedőket megcáfolják, egy olyan csapat ellen bizonyítsanak, amely ebben a idényben már ért el bravúrgyőzelmet.

Akikre érdemes figyelni
Texas – Kheeston Randall (DT), Keenan Robinson (LB), Emmanuel Acho (LB), Jackson Jeffcoat (DE), Alex Okafor (DE), David Snow (C), Blake Gideon (S), Malcolm Brown (RB),  David Ash (QB), Jaxon Shipley (WR)
Texas Tech – Seth Doege (QB), Alex Torres (WR), Cody Davis (S), Lonnie Edwards (OG), LaAdrian Waddle (OT), Darrin Moore (WR), Cqulin Hubert (LB), DeAndre Washington (RB), DJ Johnson (S), Terrance Bullitt (S)

9.    Wyoming Cowboys-TCU Horned Frogs
November 5. szombat 19:00

A Wyoming eddig meglepetésre nagyon jól tartja magát az MWC-ben, a múlt héten pedig parádés, nem várt győzelmet arattak a San Diego State ellenében. Ezúttal valószínűleg nehezebb dolguk lesz, de az elmúlt hét bizonyítja, hogy egy kiegyensúlyozott, jól futó, jól passzoló csapat ellen is lehet eredményes a Cowboys. Már az elmúlt heti siker is nagyot szólt, ha ezúttal meg tudnák nehezíteni a TCU dolgát, ne adj isten, nyernének, azzal már az egész futball világ elismerését kivívnák.

Akikre érdemes figyelni
Wyoming – Tashuan Gipson (CB), Brian Hendricks (LB), Patrick Mertens (DT), Josh Biezuns (DE), Gabe Knapton (DE), Brett Smith (QB), Chris McNeill (WR), Alvester Alexander (RB), Nick Carlson (C), Austin McCoy (P)
TCU – Tank Carder (LB), Casey Pachall (QB), Josh Boyce (WR), Stansly Maponga (DE), Ed Wesley (RB), Matthew Tucker (RB), James Dunbar (OT), DJ Yendrey (DT), Logan Brock (TE), Skye Dawson (WR)

10.    Air Force Falcons-Army Black Knights
November 5. szombat 20:30

A Commader-in-Chief’s Trófeáért való versengésben idén a háromból a második találkozót rendezik meg Colorado Springsben az Air Force Academy pályáján. Miután az Air Force (Légierő) már legyőzte egy hosszabbításos mérkőzésen a Navyt (Haditengerészet), így csupán egy Army (Hadsereg) elleni győzelem választja el őket attól, hogy sorozatban másodszor hazavigyék az ereklyét. Az Air Force idén erősebb csapatnak tűnik, bár az Army is szerzett szerzett egy értékes skalpot, amikor legyőzte a Northwestern együttesét. Air Force győzelem esetén az alapszakaszt záró Army-Navy mérkőzés csupán presztízsmeccs lenne, a trófeáról már nem döntene. Az Army nagy hiányzója lehet Trent Steelman, a kezdő irányító. Azonban az ő esetleges kiesése sem igazán a passzjátékban fog megmutatkozni, hiszen alig több mint 40 yardot passzol mérkőzésenként az Army a 360 futott yard mellett.

Akikre érdemes figyelni
Air Force – Tim Jefferson (QB), Anthony Wright (CB), Jordan Waiwaiole (LB), Asher Clark (RB), Brady Amack (LB), Jon Davis (S), Wesley Cobb (RB), Jonathan Warzaka (WR), Mike DeWitt (RB), AJ Wallerstein (OG)
Army – Raymond Maples (RB), Steven Erzinger (LB), Jared Hassin (RB), AJ Mackey (DT), Josh Jackson (CB), Malcolm Brown (RB), Frank Allen (OG), Alex Carlton (K), Will Wilson (C), Tyler Dickson (S)

Egyéb ajánlott mérkőzések
Nebraska-Northwestern, North Carolina State-North Carolina, California-Washington State, Rutgers-South Florida, Baylor-Missouri

Gaál Sándor (gsn)