NFL mérkőzés beharangozók - 9. hét - TNF
A Dolphins és a Bengals találkozója nyitja a 9. fordulót.
Miami Dolphins - Cincinnati Bengals, magyar idő szerint péntek 01:25, Sun Life Stadium (TV: Sport 2, élő)
A Bengalsra és a Dolphinsra is igaz, hogy a csapat legutóbbi négy mérkőzése egyforma végkifejlettel zárult, nagy különbség azonban, hogy míg a Cincinnati október eleje óta sorozatban négy meccset nyert, addig a Miami egymást követő négy találkozón maradt alul ellenfelével szemben. A 9. játékhét nyitó mérkőzésének megnyerésével Marvin Lewis együttese tovább nyújtani, Joe Philbin alakulata pedig megtörni igyekszik a nagyjából egy hónapja tartó pozitív, illetve negatív szériát.
A Bengals győzelmi sorozata nagyban köszönhető Andy Dalton remeklésének, akiről túlzás nélkül állítható, hogy az utóbbi hetekben profi karrierje egyik, ha nem a legjobb időszakát éli. A legutóbbi három fordulóban egyaránt legalább 325 yardot passzolt a harmadéves QB, mindeközben pedig a franchise történetének első olyan irányítója lett, aki egy hárommeccses periódus alatt 11 touchdownt érő átadást osztott ki. Múlt héten, a Jets elleni kiütéses siker alkalmával Dalton karriercsúcsot jelentő 5 TD-t passzolt, és ezek közül négy esetben is Marvin Jones volt a fogadó fél (2007 óta ő az első játékos a ligában, aki egy meccsen négy elkapott touchdownt is szerzett). A második profi évében járó wide receiver pazar teljesítménye is bizonyította, hogy az ohiói gárda A.J. Green mögött is képes legitim célpontokat felvonultatni a passzjátékban, jóllehet a főleg slot receiverként használt Mohamed Sanu vállsérülés miatt ezúttal valószínűleg nem állhat csapata rendelkezésére. A harmadik számú elkapó hiányában vélhetően még gyakrabban keresi majd labdákkal Dalton a Green - Jones kettőst, akik nyolc forduló elteltével együtt több mint 1100 elkapott yardot és 12 touchdownt jegyeznek, de nagyobb szerepet kaphat a két tight end, Jermaine Gresham és Tyler Eifert, illetve a futó Giovani Bernard is, akik mindenekelőtt a Dolphins linebackereinek okozhatnak matchup problémákat. Egyértelmű a Bengals skill posztokon szereplő játékosainak fölénye a hazaiak LB-sorával és secondary-jével szemben, így a delfinek leginkább a pass rush eredményességétől remélhetik a Cincinnati passzjátékának limitálását. Ugyanakkor bármennyire is jó a Miami védőfala passzsiettetésben, a Cameron Wake vezette egység sem áll egyszerű feladat előtt, elvégre az NFL egyik legjobb offenzív frontja állja majd útjukat. A Kevin Coyle koordinálta védelem számára valamelyest kedvező lehet, hogy a túloldalon minden bizonnyal hiányozni fog Andrew Whitworth, a kezdő vakoldali tackle helyére azonban Anthony Collins léphet, akinél jobb csere OT-t nehéz találni a ligában. Futójátéknál az eddig látottak alapján a Dolphins védősora felé billen a mérleg nyelve, jóllehet nem egyszer fordult már elő ebben a szezonban az egységgel, hogy becsúszott egy run defense szempontjából váratlanul gyenge produkció, legutóbb épp múlt héten, a Patriots ellen.
Ha a Bengals támadóinál a labda, akkor a hazaiak legfőképp abban bízhatnak, hogy a frontok csatájában sikerül felülkerekedniük, fordított labdabirtoklásnál viszont ennek az ellentéte igaz; a támadó- és védőfal ütközete miatt aggódhatnak leginkább a Dolphins hívei. Miamiban botrányos a helyzet OT poszton, legutóbb kikerült a kezdőből a pocsékul teljesítő Tyson Clabo, a Ravensnél kegyvesztetté vált és onnan trade útján elhozott Bryant McKinnie kezdett a vakoldalon, míg az ugyancsak sokat kritizált másodéves Jonathan Martin átkerült a fal jobb szélére. A hírek szerint Martin a héten egész egyszerűen lelépett a klubtól, miután megsértődött a csapattársak viccelődésén (senki sem akart mellé ülni a büfében), és azóta sem látták őt a többiek, így csütörtök este minden valószínűség szerint Clabo ismét a kezdő ötös tagja lesz; neki és McKinnie-nek jut a feladat, hogy megbirkózzanak a Bengals kiváló edge rushereivel, Carlos Dunlappel, illetve Michael Johnsonnal (a backup Wallace Gilberry játéka kérdéses). Az irányítók közül már eddig is Ryan Tannehillt vitték földre legtöbbször az ellenfelek védői, egészen pontosan 32 alkalommal (ráadásul úgy, hogy számos együttessel ellentétben a Dolphins csak hét meccsen van túl), és kisebb szenzációval érne fel, ha a fordulót követően bármely más csapat támadófala megelőzné a Miami OL-t engedett sackek számában. A Lamar Miller és Daniel Thomas vezette Dolphins-futójáték az utóbbi időben egyre eredményesebben működött, Mike Zimmer védőegységével szemben azonban nehéz lesz folytatni a javuló tendenciát, ennek elsődleges oka pedig szintén a Geno Atkins által is fémjelzett defensive line. Azért is különösen fontos, hogy a védőfal a szokásos színvonalon teljesítsen mind passz, mind futás ellen, mert az LB-sor jelentős veszteségeket szenvedett el sérülésekből kifolyólag: a kezdő középső linebacker, Rey Maualuga hetekre kidőlt, a nickel linebackerként használt Taylor Mays számára véget ért az idény, továbbá az egy hónappal ezelőtt szerződtetett cserejátékos, Michael Boley pályára lépése is bizonytalan. A backup linebackerek közül Vincent Rey számíthat arra, hogy jelentősen megnövekszik a játékideje, ami pedig a nickel és dime csomagokat illeti, Zimmer vélhetően gyakrabban hív majd olyan blitzeket, amikor a passzvédekezés terén gyengélkedő LB-k az irányítót támadhatják (a gárda legjobb cover linebackere, Emmanuel Lamur már az előszezonban kiesett). Az LB-sor problémáit bizonyára Mike Sherman és támadóegysége is igyekszik kihasználni, erre pedig a legalkalmasabb fegyvernek a tight end Charles Clay tűnik, aki már hét meccs után elmondhatja magáról, hogy statisztikailag profi karrierje legjobb idényét futja (29 elkapás, 341 yard, 3 TD). Egy másik fontos célpontjára, Brandon Gibsonra azonban a továbbiakban nem számíthat Tannehill, miután a wide receiver súlyos térdsérülést szenvedett az előző játékhéten. Komoly hiányzó a Bengals secondary-jében is akad, Leon Hall szezonjának Achilles-sérülés vetett véget idő előtt. A ligaelit cornerback hiányában Adam Jonesnak, Terence Newmannek és Dre Kirkpatricknek kell felvennie a versenyt Brian Hartline-nal és Mike Wallace-szal. A Hartline és Tannehill közti összhanggal továbbra sincs probléma, a több tízmilliós szerződéssel Miamiba csábított Wallace Dolphins-mezben nyújtott teljesítménye viszont egyelőre hatalmas csalódás.
Még csak az alapszakasz felénél járunk, de a jelenlegi helyzetet látva nehéz elképzelni, hogy bárki vagy bármi megfoszthatná a Cincinnatit az AFC északi csoportjának első helyétől. A Bengals 6-2-es mérleggel áll; Marvin Lewis együttese egy floridai siker esetén (ideiglenesen) már néggyel több győzelmet számlálhatna, mint a divízió második helyezettje. A holtidénybeli nagybevásárlás után Miamiban is csoportelsőségről álmodtak, a kezdeti eredményesség pedig csak tovább fokozta a várakozásokat. Most azonban valami hasonlóan drasztikus fordulatra lenne szükség a Dolphinstól, mint amilyen a 3-0-s rajtot követő négymeccses vereségszéria volt, máskülönben nem hogy az AFC East trónjáért, de még a wild card helyért sem lesz harcban hosszú távon a csapat.
Vass Ádám (vassadi)