NFL eredménykövetés NFL eredménykövetés - 1 aktív topik

Detroit Lions - Dallas Cowboys
11 7

2:15, ARENA4

BleedingGreen

Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions

BleedingGreen
Lakhely
Bp.
Utoljára láttuk
2 órája
Regisztrált
több mint 15 éve
Fórum hozzászólások
2 397



Legaktívabb fórum topikok

Topik Hozzászólások
NFL - Csapatfórumok / Philadelphia Eagles 2 028
Egyéb témák / A háború művészete 20
NFL - Csapatfórumok / Washington Commanders 16
Fantasy Football / Eagles NFL liga 16
NFL - Csapatfórumok / Seattle Seahawks 14
NFL - Általános témák / NFL Draft 2012 11

Utolsó 10 fórum hozzászólás

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
1 órája
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Péntek esti horror, vs Bears

Az előző vereségnél még mérgelődött az ember, ezúttal teljes rezignáltsággal lehetett nézni, mert várható az eredmény. Rövid hét, a védelem már az előző meccsen is ki volt fulladva, így nagyon kellett volna az offense-től a segítség a lebdabirtoklásban és pontszerzésben. Mivel már a meccs elején látszott, hogy ebből nem lesz semmi, így teljes nyugalomban lehetett nézni a meccset, ami még így is csak a negyedik negyedben dőlt el végleg.

Offense

A támadójáték kiszámíthatósága odáig jutott, hogy az ellenfél védői ténylegesen kiröhögték a támadó sémát. A meccs első félidejében ennek ellenére a futás az eddigi siralmas átlagnál jobban ment, de a korai hátrány miatt kevesebbet futottunk, és amikor nagyobb hátrányba kerültünk, akkor már nem volt jelentősége a futásnak.

Nagyon sokszor már a felállásnál tudta az ellenfél, hogy az adott formációból milyen play lesz. Pl. amikor Calcaterra van a pályán, akkor futójáték lesz az ellenkező irányba, mint ahol ő van. Nem az a baj, hogy sokszor futtatunk hasonló koncepciókat a futójátékban és passzjátékban. Az a gond, hogy ezeket a játékokat egyáltalán nem „öltöztetjük fel”, nem használunk megtéveszéseket, eltérő formációkat, így az ellenfél könnyebben le tudja ezeket olvasni. Az sem számított, hogy nem volt komoly nyomás Hurts-ön egész meccsen.

Mindezek ellenére az eredmény közeli maradt a harmadik negyed végéig. A védelem ekkor egy pontos hátrányban olyan labdaszerzést mutatott be az ellenfél térfelén, amivel megfordulhatott volna a meccs. Azonban az offense néhány játék múlva a redzone-ban képes volt visszaadni a labdát az ellefélnek. Amikor már a tushpush sem megy és eladjuk belőle a labdát, az már a végállapot. 😕 Ezzel lényegében be is dobta a törölközőt a csapat, mert védelem ezután beszedett egy 87 yardos drive-ot, utána természetesen 3&out az offense-től, majd egy 63 yardos TD drive a védelemtől.

Az offense-nek továbbra sem volt ritmusa, kivéve nagyobb hátránynál, amikor már sietni kellett és huddle nélkül mentek. A garbage time-nak nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani, de érdekes, hogy pont akkor volt gördülékenyebb az offense, amikor az uptempo miatt nincs annyi befolyása a játékhívásnak.

Voltak sikeres RPO-k, de csak náhányat csináltunk ezekből (talán félünk az ineligible man büntetésektől). Ugyanez igaz a Qb futásokra. Volt egy sikeres 20+ yardos futás, majd ezt követően fél perccel a vége előtt futott újra Hurts, amikor már mindegy volt.

Quarterback

Minden eddiginél jobban kellett volna, hogy Hurts hibamentesen játsszon, de közben ne veszítse el az agresszivitását. Ez ez nehéz feladat, hiszen közel tökéletes játékot kíván meg tőle, amit ezúttal közel sem sikerült teljesítenie. Sajnos a két turnoverben alaposan benne volt a keze neki is. Az interception-nek még nem voltak messzemenő következményei, de a tushpush-nál elvesztett labdának már igen. Utóbbihoz kellett az is, hogy az OL is becsődöljön és ne tudják a védőfalat hátrább nyomni.

A sikeres passzok alacsony aránya (55%) sem segített ezen a meccsen, különösen a meccs első szakaszában. Amikor már égett a ház és kicsit felpörgött a passzjáték, akkor volt néhány nagyon szép dobása, de az már késő volt.

Az empty formációk ezen a meccsen is ereményeztek üres elkapókat. Bár 5 útvonalból 4 megint curl/hitch, de így is teljsen üresen marad Smith. Olyan a passz, mintha beleérnének a falban a labdába, de nem látszik a visszajátszáson semmi, így ez inkább egy rosszul elengedett passz lehetett.

Ez a már sokat látott játék. 6 emberes passrush jön, így a döntés jó, hogy a hot receiver-t kell dobni. Valószínű, hogy ez egy option route volt, és kommunikácós probléma akadt Smitty-vel. Hurts azt hitte, hogy megül az elkapó a curl-ben. Őszinténszólva, amennyi curl-t tolunk, kevésbé vádolom, hogy erre számított Hurts.

Egészen borzasztó route kombináció, mert Brown dig route-ja egyenesen belevezet Dotson curl route-jába, így egymáshoz közel kötnek ki. Talán ezért is volt bizonytalan a dobás és kettőjük közé ment (AJ volt üresen). Egészen gyenge route Dotson-tól, a press-ből egy másodpercre sem tud kiszabadulni.

Gyors középső nyomás, a DT át tud menni Dickerson és Steen között. Lehet, hogy már itt tele volt a töke Hurts-nek, mert ez tőle ritkán látható felelőtlen dobás. AJ-t nézte végig, de teljesen esélytelen volt a passz.

A 3x1-es felállásból a snap előtt 2x2-es felállás lesz és Smith a védelem mögé tud kerülni. Sajnos nagyon rövid a passz, pedig ebben benne volt a nagy játék.

Empty-ből újabb jó passz kombó. Wrap concept Barkley-val és AJ-vel (két elkapó egymáshoz közel fut és az egyik kibújik a másik mögül egy üres területre). Pontos dobás a pálya közepére.

Cover-1 man védekezés. AJ Brown egy az egyben a cornerrel a go route-on. Ilyenkor kötelező a hosszú passz. Hiába van közel a védő, Brown ilyen helyzetben bőven üresnek számít, még csak nem is kell pontosan elé dobni a passzt.

Itt már túl késő volt -15-nél és 4 perccel a vége előtt. Ettől ez még egy klasszis passz, Hurts fel tud lépni a zsebben és beszúrja 3 védő közé Brown-nak.

Több sikeres RPO is volt. Ez volt köztük a legjobb. Smith jól adja el a fake blokkot és mire a védője feleszmél már több lépés előnyben van és a mozgásból dobott passz is pontos.

Tervezett Qb futás, center húzással. Még csak hozzáérni sem tudnak a védők Hurts-höz. A meccs végéig aztán nem vettünk elő hasonló játékot és erre sem épült semmilyen variáció.


Offensive line

A támadófal visszatért a dallasi meccs előtt mutatot formájához: inkonzisztens futásblokkolás és elfogadható passzblokkolás. Ez már szinte fejlődés, mert az előző meccsen Hurts megvédése sem sikerült.

A fal két szélén Mailata és F. Johnson nem engedett nyomást és Jurgens is javított a korábbi meccshez képest. A guard-oknak volt néhány rosszabbul sikerült játéka, de összesseégében a 0 engedett sack és 1 Qb hit elég jó volt a faltól. Annál is szomorúbb, hogy egy ilyen kedvező helyzettel sem tudott semmit kezdeni az offense.

Runblock-ban a sémával és a játékosokkal is volt baj. A futások megint nagyon kiszámíthatóak voltak, többnyire belső zóna futások, alig valami változatossággal. Nagyon nagy volt a kontraszt a Bears futójátékával, akik teljesen összezavarták a futás elleni védekezésünket. Amennyire jók voltak az OT-k passzjátéknál, annál többet hibáztak futásblokkban. Különösen Mailata idei leépülése durva és váratlan. Az elmúlt szezonokban az egész liga egyik legdominánsabb támadó falembere volt a futásoknál, idén pedig csak árnyéka önmagának. Sokszor látszik lassúnak és a szokásos agresszivitása is hiányzik. Biztos vagyon benne, hogy nála valami nagyon félrecsúszott a felkészülés alatt.

7 emberes passrush, de fel tudják venni a védőket annyi időre, hogy Hurts-nek legyen ideje megtalálni Smith-t az out route-on.

12 personnel, külső zóna futás lenne, de Mailata nem tudja kizárni a DE-t, ezért Barkley kényelen középre vágni. Johnson sem tudja megcsinálni a reach blokkot a másik szélen. A középső hármas jól tette a dolgát, ezért lett belőle egy 5 yardos futás. Calcaterra a pályán, ezért az ellenkező irányba megy a futás, mint ahol ő van.

Calcaterra a fal bal szélén (miért nincs a pályán Goedert?), ezért az ellenkező irányba menő zóna futás jön. Calcaterra-tól megint olyat kérnek, amit nem tud: blokkolja le a belső vállán helyezkedő DE-t. Nem is sikerült a blokk és a DE miatt nem tud a futó bevágni a pálya közepén nyíló területre.

Calcaterra a pályán, a játékot már mindenki tudja, zóna futás az ellenkező irányba. Ezúttal Fred Johnson-nak kellene reach blokkolni a DT-t, esélytelen, a védelem kívülről fújja már a play-t.

Ezúttal Dickerson rontja el a blokkot a DT ellen, de még nagyobb baj, hogy Mailata inkább Goedert-t taszigálja hátulról és egyikük sem tudja megakadályozni az end-et abban, hogy a backfield-re kerüljön.


Wide receiver, tight end

AJ Brown-t már két meccs óta jobban sikerül bevonni a passzjátékba és korábbi önmagát idézi. Kár, hogy ennek győzelmekben mérhető hatása egyelőre nincsen. 12 cébavételtől 10 elkapás, 132 yard, 7 first down, 2 TD nem igényel további dicséretet. Amit lehetett azt elkapott és végre többre is használtunk, mint go és slant route-okra.

Devonta Smith kissé balszerencsés volt, mert több eseben sem jutott el hozzá a labda pedig üresen volt. A 8/5, 48 yard, 2 first down-os sornál jóval több is lehett volna, ha pontosabbak a passzok.
Dotson nagyon szevedett a press coverage ellen, sok használhatatlan route-ja volt. Természetesen a játékhívás sem tett neki szívességet, mert megvannak a módszerek arra, hogy segítsenek a press ellen (bunch formation, mozgásból elindulás), de ezekből alig láttunk Dotson esetén.
Megint egy az egyben marad Brown a számokon kívül. Hiába van ismét közel a védő, a backshoulder fade szinte levédekezhetetlen, ha Hurts-szel egy hullámhosszon vannak.

Egy másik nehezen levédekezhető játék AJ-vel. Ha slant-nél van egy kis terület és a testére sikerül dobni a labdát, akkor megint nem sok esélye van a védelemnek.

Ez volt talán a legszebb elkapása, bár itt már aligha számított. A route nem a legjobb és van safety segítség is, ezért a CB-nek nem kell félni a mély útvonaltól. Alig van ablak, ahova dobni lehet, de Brown összekaparja még földetérés előtt a labdát.

Goedert elkapásokkal megint kevés szerephez jutott (27 yard), de blokkolásban jobban tette a dolgát. Calcaterra csak 12 snap-et volt a pályán, de abból 10-szer blokkolnia kellett (volna) a futásnak. Nem értem miért ragaszkodunk hozzá, mint blokkolóhoz. Latu 5 play erejéig volt a pályán, és szinte mindből pozitív yardok jöttek.

Running back

A futójáték nem volt igazi faktor, hiába futott Barkley a szokásosan gyenge játékhívások és blokkolás ellenére is 4,3 yardos átlaggal. A 13 labdacipelése mellett másik futó egyáltalán nem jutott szóhoz. Sem Bigsby, sem Shipley nem kapta a kezébe a labdát. A kiszámítható séma miatt valószínűleg ők sem tudtak volna csodát tenni.

A pozitív yardok többsége is nagyon küzdelmes volt, mint ennél a játéknál. Goedert jó munkát végez a bal oldalon, előbb az edge rushert, majd a blitz-elő DB-t is feltartóztatja. A fal közepe és jobb oldala elég nagy helyet csinál, de egy ember megint nagyot hibázik. Mailata nem tudja megtartani egy az egyben a blokkját, miután Dickerson tovább megy a LB-t blokkolni. Ezzel be is korlátozza a játékot, mert ha a blokk sikerül, akkor komolyabb terület nyílt volna Barkley előtt. Szerencséje, hogy nem dobtak rá zászlót, mert lehetett volna holding is.


Defense

A védelem nyilvánvaló problémája a futás elleni védekezés volt. Már az első negyedben sikerült 80+ futott yardot benyelni és ez később sem lett jobb. Fangio-t egyértelműen lemeccselték a futójátékban, a motion-ökkel, változatos formációkkal teljesen összezavarták a front7-t, a gap felelősségeket nem tudták tartani a védők. Fájdalmas volt a kontraszt a mi egysíkú futójátékunkkal. Egyérteműen bazonosították a futás elleni védelem gyenge pontjait és végig kegyetlenül kihasználták.

Az eddigi meccseken inkább a külső futásokkal szemben volt sebezhető a védelem, ellenben ezen a napon a tackle-ek közötti futások okoztak nagy károkat. Fangio ellenlépései sem működtek. Kíváncsi vagyok ki tud-e találni valamint, mert a következő ellenfelek is látták mi történt.

Természetesen volt szerepe annak is, hogy a védelem már az előző meccsen is nagyon elfáradt és most is rengeteg időt tölöttek a pályán. Ennek ellenére legalább 1-1 nagy játékkal tudtak esélyt adni a támadóknak (kivédekezett 4. down, interception).

A passzvédekezésben egy kicsivel jobban teljesített a védelem, de hozzá kell tenni, hogy Williams többször nem tudott eltalálni üres elkapókat és az időjárás is könnyítette valamennyire a passzvédekezést.

Defensive line

Carter vállműtéte valamennyire megmagyarázza az elmúlt két meccsét, és valószínűleg már nem tudott tovább a fájdalommal játszani. Többet is kellett pihentetni, mert a snap-jei erre a meccsre visszestek 70%-ra (nála ez visszaesés). Még sérülten is tudta valamennyire veszélyeztetni az irányítót, de futás ellen teljesen formán kívül volt.

Davis volt, aki rendkívüli erőfeszítéseket tett és futás elleni védekezésben ő volt értékelhető a falban. 9 szerelés egy NT-től nem gyenge. Mivel ő volt az egyetlen, aki képes volt benyomni a falat vagy leválni a blokkokról, ezt egyszerűen megoldotta az ellenfél azzal, hogy nem az ő irányába futottak. Kb. annyit volt a pályán, mint Carter és most szükség is lesz a kondijára a Carter nélküli meccseken.

Ojomo már két meccs óta el van tűnve és nagyon kéne, hogy előkerüljön. Byron Young jutott több szerephez a rotációban, de nem volt benne sok köszönet, mert kb. láthatatlan volt. Nem tudom mennyire lehet rossz Ty Robinson, ha inkább Young-ot játszatják. A mélység hiánya miatt komoly bajban lehetünk, ha 3 DT-vel kell felállni Carter hiányában.

Fangio szereti a light box-ot, hogy segítse a passz védekezést. Viszont ilyen helyzetben nagy rések vannak a védő falemberek között és nem szabad hagyniuk, hogy eltolják őket, nekik kell kontrollálni a blokkolókat, hogy a kellő helyen le tudjanak válni. Ha erre nem képesek, akkor ez történik. Mind Carter, mind Davis duplázást kap. Davis tartja a pozíciót, de Carter-t teljesen áttolják a másik oldalra. A motion miatt az egész LB sor eltolódik, így nagy rés nyílik Carter helyén és nincs is senki, aki betömje, Baun is játékon kívül kerül, Carter-ral ütközik szinte.

Wham blokk a TE-del. Az előző szezonben mi csináltunk ilyeneket TE-el vagy extra falemberrel. Idén talán egy ilyet, ha láttam tőlünk. A TE épp eléggé feltartja Ojomo-t ahhoz, hogy ne szerelhessen, és Carter-t megint elmozdítják a LOS-ről. Baun teljesen rossz gap-en van, gyakolatilag kinyit egy kamionnyi kaput a futó előtt, Brown meg egy vicc a secondary-ban.

Valami nem stimmelt a gap felelősségekkel sem. Hiába nyomja be középen Davis és Ojomo a falat, de Carter valami érthetetlen párhuzamos mozgást végez és nem az előtte nyíló rést támadja, hogy elvágja a futó útját. Nagy rés nyílik a helyén.

Biztos nem lehetett véletlen az előző játék, mert később hasonlót látunk újra. Carter elkalandozik, és nem az ő dolga lett volna, hogy lezárja az utat az esetleges bootleg elől, hanem az edgerusher-é. Young-ot brutálisan lenyomják középen, így megint órási rés nyílik.

Davis azért néha megmutatta hogyan kell futás ellen védekezni. A bal tackle egy pillanatra nem tudja megvetni a lábát ellene (mi is szoktunk ilyen lehetetlen blokkokat kérni a támadófaltól) és a földön köt ki, Davis pedig megállítja a futót.

1-es technikán van Davis, de nem próbálják meg duplázni, hanem a RG-ot probálják meg becsúsztatni elé. Esélytelen a guard, Davis végig uralja a mozgást és le tud válni róla, amikor kell.

Carter erőből benyomja a guard-ot. Nolan Smith még lecsúszik a sack-ről, de Carter le tudja vinni a Qb-t.


Edge rusher

A pálya külső részét általában sikerült lezárniuk a futások elől. A nyomásgyakorlás az irányítóra inkább esetleges volt, de sikerült néhányszor pontatlan passzba kényszeríteni Williams-t. 10 nyomásgyakorlás (3 Qb hit) jött összesen a négy edge rusher-től, ebből 7-ért Hunt és Smith volt a felelős.

Phillips sikeresen lezárja a védelem bal oldalát a toss futás elől, közben vagy három ellenfél blokkján kell kereszülverekednie magát.

Remek egyéni játék Hunt részéről, de sajnos, még egy ilyen labdaszerzés is kevés volt az offense-nek, és csak azzal értünk volna valamit, ha mindjárt TD-ig viszi Hunt.


Off ball linebacker

Baun-ék is a szezon leggyengébb játékával rukkoltak elő, futás ellen ők is látványosan szenvedtek. Sokszor hezitáltak, pozicíón kívül voltak, a különböző cselek és mozgások lelassították a játékok olvasását. Ha Baun gyenge volt, akkor Dean brutálisan rossz volt ezen a meccsen, szinte alig volt jó megoldása. Annál is furább, hogy Campbell-nek egy snap sem jutott ezen a meccsen, pedig ha valamikor, most lett volna értelme betenni Dean helyett.

Baun néhány produkcióját már láttuk, de Dean külön szintet hozott negatív irányban. Megint megzavarja a snap előtti mozgás a védelmet, Ojomo földre kerül, ami már önmagában is rossz, miközben Dean teljesen lefagy és nagyon későn indul el a play irányába, így esélye sincs odaérni.

Itt is bizonytalan a mozgása Dean-nek, nem támadja úgy a gap-et, ahogy megszokhattuk tőle. Szánalmas szerelési probálkozás.


Cornerback

A fény az éjszakában megint Mitchell volt, aki 6 célbavételből 2 elkapást engedett összesen 8 yardért és volt levédekezett passza is. Jackson felé meglepően kevés passz ment (2), így az egy engedett 5 yardos elkapással megtette, amit lehetett. DeJean 3 engedett elkapása és 29 yardja is elfogadható, ha megnézzük, hogy egyébként mekkora káosz volt a védelem belső részein.

A passzjátékban kevésbé volt kreatív az ellenfél, de nem volt rá szükség a futójáték mellett. Dagger koncepció, amivel megpróbálják elvinni a két safety-t mélyre, hogy helyet csináljanak a dig route nak. Viszont DeJean annyira jól követi le az útvonalat, hogy nem ad ablakot a passzhoz. Mitchell észleli, hogy az ő oldalán nem lesz semmi, így messziről leolvassa a szándékot és kis híján ő is odaér a passzra.


Safety

Blankenship 14 szerelésig jutott, ami már önmagában mutatja, mekkora bajban volt a védelem. Míg a cornereknek nem volt igazán sok dolga, a safety-ket néha csak az imádság és a passrush mentette meg az égéstől a passzjátékban. Főleg Brown volt világtalan coverben, +2 TD-t nyugodtan kaphattunk volna, ha rajta múlik. Nem csoda, hogy a Chargers ellen már inkább Epps fog jönni IR-ról.

Itt nem tudni kinek a felelőssége lett volna a TE. Lehet Brown-nak kellett volna menni a vertikális rout-tal, miután DeJean is a flat zónára mozdul és oda nem kell két védő. Blankenship inkább megpróbál kisegíteni, de előtte annyira ráharap a playaction-re, hogy nem tud időben visszaérni.

Hálát adhat Nolan Smith-nek, hogy megkergette a Qb-t és pontatlan lett a passz, mert Brown az elkapó közelében nem tudott maradni.

Itt csak a szerencsén múlott a játék és azon, hogy Williams lábmumkája borzalmas. Különben Brown már másik államban volt, mint ahol az elkapó, akit őriznie kellett volna

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
3 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
faceplam:


dande2
A sajtótájékoztatón megkérdezték erről a játékról, azt mondta Hurts, hogy option route volt és nem értették meg egymást Smith-szel, ő azt hitte, hogy meg fog állni. Ez is jelzi, hogy komoly bajok vannak, ha több éve együtt játszó QB-WR páros nincs egy hullámhosszon.

Persze Goedert üresen van, de ez nem Madden, van egy olvasási sorrend és Smitty is teljesen üresen volt. Fura módon, ha őt le tudta volna fogni a védelem és tovább kell menni a következő olvasásra, akkor lehet, hogy TD Goedert-nek, feltéve, ha Hurts eltalája a labdával, ami ezt a meccset nézve erősen kérdéses.

Ez volt Hurts legrosszabb meccse idén, ő is nagyon benne volt a sima vereségben.

Összességében szerintem a legnagyobb probléma az OL, főleg futásblokkolásban. Utána jön Sirianni/Patullo és a sémabeli problémák (ezt a jó OL elmaszkolná valamennyire). Ezután jönnek a büntetések, Hurts, AJ stb, amikkel már lehetne működni, ha a két legfőbb probléma meg lenne oldva.

Segítene-e Patullo kirúgása? Szerintem persze, mint amennyire 2023-ban a Desai - Patricia csere segített a védelmen. 😀
Ami magukat az alapelveket illeti, ez nem Patullo offense-se, talán nem is teljesen Sirianni-é. Legalábbis ők nem csinálhatnak semmi komoly változást a felsővezetés jóváhagyása nélkül. Az ő saruk az, hogy sokszor borzasztó, ötletszerű játékhívások vannak, a play-ek felépítése rossz, az ellenfél már a formációból megmondja, hogy mi lesz a játék, lassú tempójú az egész offense, illetve nincs is tempó és a többi. A play-eket nem Lurie és Roseman rajzolják fel helyettük (legalábbis remélem ....) és nem is ők hívják be őket a meccsen.

Szerkesztette: BleedingGreen

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
6 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Ugyanaz történt, mint az előző rövid héten. Ez is a rossz csapatok ismertetőjele, hogy rövid héten nem tudnak rendesen felkészülni, nincsenek biztosan működő játékok, amikhez ilyenkor nyúlni lehet. A védelem meg rengeteg időt tölt a pályán a bye után.
Eddig türelmesek voltunk, de már jöhet a máglya és a vasvillák. Úgy látszik ennek a csapatnak csak két üzemmódja van: Super Bowl vagy november/decemberi leolvadás.

Szerkesztette: BleedingGreen

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
7 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Újabb chokejob, @ Cowboys

Várható volt egy olyan meccs, ahol a védelem nem tudja majd 10 ponton tartani az ellenfelet és az offense-nek be kell segítenie a meccs kontrolljába. Ennyire sikerült hát … Sok tekintetben hasonlított a Broncos meccshez, ahol szintén vezettünk a negyedik negyedig (ott 17-3-ra) és onnan fordított az ellenfél a végén. A meccs után megint ugyanúgy van egy holtfáradt védelem, amiben ráadásul a secondary egy része sérült és megint jön egy rövid hét. Nem jó előjelek a Bears elleni meccs előtt.

Offense

Annak ellenére, hogy 21-0-ra is vezettünk egy percig nem éreztem nyeregben a csapatot, mert az offense futójáték nélkül nem tudta konrollálni az órát és a meccset. Az elején sikerült kihasználni az ellenfél néhány hibáját, ami miatt úgy tűnt, hogy minden rendben van. Amikor azonban a csapat nem tudott összeszedett maradni, teljesen kicsúszott a kezükből a meccs. Az utolsó 7 támadó drive-ból összesen épphogy 100 yard, három 3&out és 0 szerzett pont.

Valójában a gameplan és játékhívások nem voltak végig rettenetesek, de kulcs helyzezekben megint sokszor érhetetlen megoldások érkeztek az oldalvonalról. Több volt az empty felállás és a 3x1-es felállás, ahol Brown-t sikerült izolálni és játékba hozni. Voltak jet sweep-ek és Qb futások is, bár nem mind volt sikeres. Viszont döntő helyzetekben megint visszatértünk a már megszokott és eredménytelen megoldásokhoz (hitch/curl route-ok tömkelege).

Ami ezen a meccsen borzasztó volt az a támadófal teljesítménye. A futásblokkolás az elejétől rettenetes volt. Talán ez volt az eddigi leggyengébb teljesítmény a futójátékban, pedig volt miből választani. Ahogy Patullo mondta a szezon előtt, ő a tavalyi támadójátékot akarja folytatni. Annak az offense-nek az alapja az erős futójáték és a turnover-ek elkerülése volt, és amikor szükség volt rá, akkor ehhez fel tudott zárkózni a passzjáték is. Sajnos az egésznek az alapja esett ki a támadófal gyenge teljesítményével a futójátékban, és nem volt működőképes B-terv. A támadó edzők ahhoz már nem rendelkeznek elég képessséggel (és szándékkal sem), hogy a szezon közben jelentősebb változtatást eszközöljenek. Bár ezen a meccsen a passzjáték jobban előtérbe került a futójátékkal szemben, szóval legalább ennyi változott.

A passz blokkolás nem volt rossz egész szezonban, de erre a meccsre az is elromlott. Ahogy haladt előre a meccs, egyre többször volt nyomás Hurts-ön, így végül teljesen elvesztették a csatát a LOS-en.
A büntetések ezen a meccsen gyilkosak voltak számukban és az egyes szituációkban is. 3 false start, 1 holding, 1 szabálytalan kézhasználat, 1 szabálytalan formáció, 1 illegal motion, 1 OPI. Ezek közül több olyan is volt, amellyel sikeres játékot fújtak vissza.

Amikor a támadó játékhívás ennyire kiszámítható és nem tudja elérni, hogy a játékosokat könnyű helyzetekbe hozza, akkor a hibahatár nagyon vékony a játékosoknál. Azokban a play-ekben ahol véletlenül használható játék kerü hívásra, ott a játékosok nem hibázhatnak, meg kell csinálni a játékot, mert lehet, hogy a kövekező két hívás teljesen vakon lesz és megáll a támadás.

Quarterback

Hurts jól kezdte a meccset, pontosnak és határozottnak tűnt, de a nyomás fokozatosan kifejtette rá a hatását és a második félidőre az ő játéka is leromlott. Megint volt néhány játék, amit a pályán hagyott, de nem lehet kijelenteni, hogy ezek voltak a fő okai az offense leállásának. Viszont volt pár fontos szituáció, amikor rosszul döntött a passzjátékban. Két perccel a vége előtt nem szabadott volna sack-et benyelni 3. down-nál, ott mindenképpen meg kellett volna próbálni egy kicsit kockázatosabb passzt.
Nem hiszek azokban a magyarázatokban, hogy Hurts miatt ilyen kiszámítható és kockázatmentes a passzjáték, mert ebben érzi jól magát. Én éppen azt látom, hogy pl. a nagyon erőltetett curl/hitch route kombinációknál nem érzi jól magát és bizonytalan.

A redzone-ban érdekes módon egész szezonban jó megoldások vannak az edzőktől. A két mélységi safety közül az egyik elmegy Barkley-ra a flat zónába, így Brown X receiver-ként egyedül marad a cornerrel. Hurts először a pálya jobb oldalát nézi a 3 elkapóval, hogy a másik safety ne segíthessen Brown ellen, aki így könnyedén nyer egy az egyben.

Megint 3x1 WR-es felállás cover-1 man védekezés ellen. Brown megint izolálva marad a CB ellen, mert a mélységi safety az erős oldal felé mozog. Szerencse, hogy ő üresen volt, mert a másik 3 route használhatatlan volt (1 hitch, 1 curl és egy nem tudom mi Dotson-tól).

Ez a játék nem történhetett volna meg, ha szokás szerint 10 mp-cel a snap előtt jönnek ki a huddle-ből. Itt viszont időben felálltak, így Hurts-nek volt ideje áthívni a zárt 13 personnel-es felállást egy empty backfield-es széthúzottabb formációra. Még figyeltek is a futására, de így is be tudtott kígyózni a védők között.

Végre egy tervezett Qb futás, húzó centerrel. Elő kell venni ezeket, mert futójáték hiányában muszáj Hurts-nek is lábbal veszélyeztetni.

Sajnos sok ilyen játék volt, ahol gyorsan jött a nyomás. Jurgens a jóég tudja mit csinál, miért lép ennyire ki balra a center pozícióból. Így hiába maradt hátul 8 ember blokkolni a playaction-nél, mégis azonnali nyomást kap Hurts középen.

Próbáltuk mély passzokkal is támadni a sebezhető secondary-t, ami egyszer bejött, egyszer nem. Itt nem tudni ki volt a hibás, de Smith nem arra futott, ahova a labdának érkeznie kellett, vagy fordítva, Hurts nem jó területre dobta. Így is meglehetett volna, de Smith későn találta meg a labdát a levegőben, így nem tudott időben irányt változtatni.

Ez már a meccs végi bizonytalankodás. Az első olvasásra Smith üresen volt az out route-on, a második olvasásra Goedert üresen a dig route-on a pálya közepén. Egyiknél sem húzza meg a ravaszt és checkdown lesz belőle.

Kritikus 3. kísérlet 2 perccel a vége előtt, ami szintén sokminden elárul. Ezt már nyugodtan lehetett 4 down-os helyzetnek tekinteni, mivel visszadni a lehetőséget a fáradt és sérült secondary-vel felálló védelemnek öngyilkosság volt. Ehhez képest mind a játékhívás, mind a kivitelezés rettentő volt. Amikor 2 yardot kellene haladni, nyugodtan meg lehetne próbálni egy futást, de ha azt nem is, ennél a kaotikus pass play-nél talán jobbat is lehetett volna hívni. Nem igazán lehet felismerni, hogy a bal oldali route-ok mennyire valós opciók vagy ezek inkább elterelések és valójában a pálya jobb oldalán/közepén kellene üres elkapót találni. Brown esetén felismerhetetlen, hogy ez egy valós slant lenne-e, mert tulajdonképpen el sem hagyja a LOS-t és őt, ha komolyan odateszi magát nem lehet fizikilag ennyire elnyomni. Nehezen hiszem, hogy Dotson route-ja (out) lenne az első olvasás, mivel az a leghosszabb idő alatt kifejlődő útvonal és Hurts már jóval azelőtt elfordul onnan, mielőtt egyáltalán irányt váltana Dotson. Gyanítom valósan Smith curl-je lenne az első vagy második opció, de szokásosan a védelem arra már jó előre számít, így oda nem lehet dobni. Marad Goedert a pálya közepén, aki mögött szintén közel van a védő, de egy gyors, erős passzt meg lehetett volna kockáztatni, legrosszabb esetben incomplete. Erre is csak kb. 1 mp-es ablaka volt Hurts-nek, mielőtt a fal bal oldala rászakadt, mert Dickerson és Mailtata nem tudtak kezelni egy loop-ot. Mire pedig Hurts visszatérne az addigra már üres Dotson-hoz, már késő. Ebben a játék helyzetben passzkísérlet nélkül, sack-kel zárni a play-t szerintem nagy hiba volt, de az is igaz, hogy a hívás abszolút nem segíti a játékosokat és inkább csak bravúrral lehetett volna megoldani.


Offensive line

Talán a legrosszabb meccse volt idén a támadófalnak, mert nem csak a futásblokk csődölt be (szokásosan), hanem a passz blokkolás is sokszor horror volt. Mailata úgy volt kb. a fal legjobbja, hogy számos kulcs szituációban róla is jött a nyomás Hurts-re. Fred Johnson csere szinten játszott, de futásblokkban ő is használhatatlan volt, pass pro-ban legalább elfogadható. Az igazi gáz a középső hármas volt passz blokkolásban. Róluk összesen 12 nyomás érkezett Hurts-re, és a középső nyomás jóval gyilkosabb, mint a külső.

Számomra eddig egyértelműen ennek az egységnek a futásblokkolási „teljesítménye” a szezon csalódása, még a Patullo-nál és a támadó játékhívásoknál is nagyobb. Biztos nem hittem volna el, ha a szezon előtt azt mondja valaki, hogy összeomlik a futásblokkolás, mivel pont ez lenne a legnagyobb erőssége a falnak és az egész támadó részlegnek.

Persze lehet sokmindennel takarózni, például sérülésekkel, de ez sem kifogás mindenre. A múltban is játszott a fal sérültekkel vagy cserejátékosokkal, de ennyire nem voltak maguk alatt. Jurgens és Dickerson esetén ennek lehet alapja, de pl. Steen-nek, Mailata-nak, F. Johnson-nak nincs és nem volt komoly sérülése tavaly sem.
Szerintem itt többről van szó, mint a sérülésekről, mentálisan is fáradtak voltak egyesek már az edzőtáborban és emiatt szerintem tudat alatt nem is lett olyan eredményes az egész megalapozása a szezonnak. Mailata mondta korábban, hogy az edzőtáborban nem érezte úgy, mintha önmaga lenne. Ez tökéletesen illik az egész egységre, tényleg olyanok, mint akik nem önmaguk.

Stoutland-féle támadófaltól nem emlékszem ilyen kudarcos teljesítményre. Nem csak egyénenként van gond a játékosokkal, hanem a blokkolási sémák is rossznak tűnnek. Ilyen hosszú és eredményes edzői karrier esetén egy ilyen szezon belefér, de fel lesz adva a lecke Stoutland-nak a következő felkészülési időszakban, hogy állítsa helyre a támadófalat.

A dig route üresen lenne a pálya közepén, de azonnal jön a nyomás a vak oldalról, így nincs idő passzolni, Hurts az életéért fut.

Középső és bal oldali nyomás, így nem lehet beleállni passzba.

Nem működő zóna futás, center alól. Steen a zone blocking szabályainak megfelelően elválik a duplázásról és fellép a következő szintre, de Jurgens egyedül nem tudja megtartani a blokkot, benyomja a DT a backfieldre, míg Fred Johnson teljesen elhibázza a blokkját.

Gap séma, dupla T/G húzás. Jurgens nem tudja megoldani a reach blokkot, így már ez elrontja a játékot, ráadásul Steen a húzásnál is teljesen elhibázza védőt.


Wide receiver, tight end

Az elkapókra nagyobb szerep hárult, mert láthatóan inkább a passzjátékkal akartunk támadni a Cowboys védelmét és jóval kevesebb futójátékot hívtunk még előnyben is, mint az előző meccseken. A két fő WR-re végül nem lehetett nagy panasz, az elkapható labdákat szinte mind elkapták, de rajtuk kívül más nem igazán jutott szóhoz, hiszen a célbavételek többségét ők vitték el. Annyit kell feljegyezni a negatív rovatba, hogy mindketten összeszedtek 1-1 büntetést, amivel sajnos pozitív játékokat tettek semmissé.

Brown újra 100 yardos meccsnek örülhetett (10/8 elkapás, 6 first down, 110 yard, TD), ha másnak nem is. Viszont ezen a meccsen legalább sikerült játékba hozni őt is. Smith-é volt a meccs elkapása és összesen 10/6, 4 first down, 84 yarddal végzett. Ezek a számok jobbak is lehettek volna a két elkapónál, ha az OL jobban védte volna a Qb-t.

Működő hitch Brown-nal, mivel zónázik a védelem és távol állnak fel a LOS-től, így meg lehet találni a helyet a zónák között. Más kérdés, hogy ha fel tudják venni a corner blitz-et és több időt adni Hurts-nek, akkor Barkley irányban a wheel route-on egy még nagyobb játék lehetősége sejlett volna fel.

Hurts nem egy ideges ember ezt tudjuk. Egy ilyen meccs vége felé, amikor sok nyomás volt rajta, mégis nyugodt maradt a saját endzone-ban. Empty felállás, szépen széthúzzuk a secondary-t, AJ-t megint izolálva a pálya külső részén. Könnyű passz, ilyenből kellene sokkal több.

Smitty két passzt már nem veszít szem elől egy meccsen. 😀 Azért lehetett rövid a passz és az oldalvonal felé menő, mert Hurts nem tud teljesen beleállni a középső nyomás miatt. Végül így is jó lett, mert távolabb került a labdta a keresztben érkező safety-től. Smith pedig jól találja meg a levegőben a labdát. Klasszis elkapás.


Ez a sweep végre valami változatosság volt, kihasználva, hogy a pálya külső részén sebezhetőbb volt a védelem. Kár, hogy ezzel ennyiben is hagyták és semmi további játékot nem építettek rá erre.

Ezen a meccsen végre visszafogták a 12 és 13 personnel-t és sokkal több volt a 11 personnel, így Calcaterra és Granson snap-jei jelentősen visszestek. Goedert játékba hozása a redzone-on kívül továbbra is probléma (20 elkapott yard). Ezen a meccsen két Goedert elkapást is elvettek büntetések miatt, így ezek a számok is lehettek volna jobbak.
Sajnos ez a játék is visszajött bütetés miatt, mert Pryor és Brown is a LOS-en állt fel.


Running back

Barkley leggyengébb meccse volt ebben a szezonban, nem feltétlenül a számok miatt, hanem két hibája is volt, aminek súlyos következményei lettek a meccs végkimenetelére. A futójáték szenvedése olyan hatással van rá, hogy néha túlságosan erőlteti a cseleket, hátha sikerül egy nagy játék, de közben a pályán hagy megszerezhető yardokat. Ezen a meccsen a szokásosnál kevesebb labdacipelést kapott (10), de a passzjátékba jobban bevonták (7 elkapás, 52 yard). Bigsby-t továbbra sem használjuk eleget, ezúttal csak egy 8 yardos futással kapott lehetőséget.

Az egyik nagy hibája a fumble volt pontszerző távolságban. Viszont ennek a játéknak is komoly hatása volt. Nem először csúszik el, amikor cselezni szeretne és ezúttal talán jobb lett volna, ha megpróbálja erőből/sebességből megoldani a first down-t. Ezután a játék után jött a katasztofális 3. és 2, amit fentebb láttunk.

Minden futójáték egy szenvedés volt ezen a mérkőzésen, a kontakt veszélye szinte minden játékban benne volt már a LOS mögött. Ebben a játékban is minden benne van. Nem tudják megblokkolni a húzó Steen-nel szemben felálló DT-t, így Barkley-nak őt egyből ki kell kerülnie a backfield-en, majd a blokkolatlanul érkező DB mellett is el kell csúszni. Így csinált egy mínuszos futásból first down-t, amiből tudtunk tovább menni a TD-ért.


Defense

Felemásra sikerült a védelem teljesítménye, ami így kevés volt ahhoz, hogy egyedül megőrizzék az előnyt. A Cowboys futójátékától jogosan lehetett tartani, de elfogadható szintre sikerült limitálni Williams-éket. Viszont szerintem a passzjátékban lemeccselték most Fangio-ékat minden tekintetben, protection-ben, route kombinációkban egyaránt.

A védelem még így is elég labdaszerzést, nagy játékot hozott, amivel pontokat vettek el az ellenféltől és a végén megadták a lehetőséget egy 4. down-os védekezéssel az offense-nek, hogy lezárja a meccset. Azt már tényleg nem volt fair elvárni, hogy miután a támadók sokadszor nem tudtak élni a lehetőséggel, újra nyerje meg a védelem a meccset.

A passrush elmaradt attól, amit az elmúlt hetekben megszokhattunk és Prescott veszélyes, ha hagyják nyugodtan dobálni. A stunt-okra, slant-ekre épülő védőfal ellen elég jó protecion-t sikerült kidolgoznia a Dallas-nak. A playaction passzokat nagyon nyeltünk a meccsen és nyomás nélkül nyugodtabban tudtak hosszú lefolyású játékokat is indítani.

A secondary végig ingatlag volt, persze erős is a dallasi skill személyzet. Eleinte egy-egy elejtett labda vagy gyengébb passz még segített nekik, de amikor sorban jöttek a sérülések, onnan már nem igazán volt visszaút.

Defensive line

Középről nem tudott a fal elég nyomást generálni. Igaz, hogy Carter vezette a védelmet nyomásgyakorlásokban (5), de hozzá senki nem tudott felzárkózni a DT-k közül. A legjobban Ojomo teljesítménye hiányzott, aki nem csak passz ellen, hanem futás ellen is láthatatlan volt.

Davis-nek jó meccse volt futás ellen, sokat is volt a pályán (66%). Passz siettetésben neki sem volt értékelhető hatása, de ez nem is a fő feladata. Ennél a játéknál Davis megveri a centert, Carter a RG-t és még időben megállítják a futót.

Davis a 0-s technikáról megsemmisíti Booker blokkját, aki maga sem kis darab ember. Novemberre az eddigi karrierje során általában már elfogyott, de ebben a szezonban komoly játékidőt kap az alapszakasz második felében is és lényeges hatása van a védekezésre.

Carter-nak nagy csatái voltak Booker-ral és elsősorban futás ellen engedett időnként területet. Tudjuk, hogy nem konzisztens a futás elleni védekezése, de egy olyan játékosról beszélünk, aki alig van távol a pályától (ezen a meccsen a snap-ek 95%-át játszotta).


Edge rusher

A fal széléről nem jött konzisztens nyomás és kulcs helyzetekben, 3. down-oknál általában nem sikerült a Qb-t siettetni. Bár a Phillips-Hunt-Smith trió által összehozott 10 nyomás, 4 Qb hit papíron nem látszik rossznak, de ezek nagyobb része a meccs első részében érkezett és nem sikerült sack-ekre sem váltani a nyomásgyakorlásokat.

Phillips-nek nem volt jó meccse, futás ellen sem volt igazán faktor. Ennél a 3. és 6-nál az első drive-ban egyszerre tudja megverni az OT-ket Phillips és Smith, így Prescott checkdown-ra kényszerül. Ez megteremtette az esélyt a 4. down-os megállításra.

A meccs vége felé, amikor a speciális egység sikeresen visszaadta a labdát az ellenfélnek a saját 10 yardon belül az edge rusherek megint összekapták magukat. A negyedik kísérletnél ezúttal Hunt és Smith kényszerítették a Qb-t egy pontatlan passzba.


Off ball linebacker

A linebacker-ek játéka is hullámzó volt. Baun, bár hibázott néhány szerelést, de ő volt a stabil pont a védelem közepén. Passz védekezésben a back7 legjobbja volt, de sajnos kicsúszott a kezéből a nagy játék. Ez volt az a meccs, ahol ismét kaphatott volna több snap-et Campbell, mert Dean passzjátékban és futásnál is sokszor volt pozíción kívül, viszont passrush-ban továbbra is gyilkos tudott lenni.

A félpálya környékén ez egy hatalmas játék lehetett volna. Playaction, nincs nyomás a Qb-n, de Baun jól olvassa le Prescott szándákát és beugrik a passzsávba. Ilyen a sors, hogy a következő játék egy 48 yardos benyelt passzjáték volt, majd kapott TD is lett a drive-ból.

Dean-t nehéz egy futóval blokkolni, ha el akar jutni az irányítóhoz. 😉 Erőből rendesen lebontja a RB blokkját.


Cornerback

Mivel a passrush-ra nem lehetett számítani, így a secondary-nak kellett (volna) megoldani Pickens, Lamb és Ferguson semlegesítését. Ez nem sikerült, főleg Pickens eseténben. Utólag lehet, hogy jobban jártunk volna vele, ha Mitchell követi, ahova lehet, mert így is sokat maradt egy az egyben más DB-kel, pl. Jackson-nal és azok a helyzetek még rosszabbul néztek ki a védelemnek.

Jackson 6 célbavétel/4 engedett elkapás, 53 yard, TD-vel állt, amikor megsérült, Mitchell 5/3 40 yard, 1 levédekezett passz, DeJean 5/4, 148 yard, 1 levédekezett passz.

Ahogy jöttek a sérülések úgy kezett még jobban szétcsúszni a secondary. Mindkét kezdő safety kiesett a meccs végére, de Jackson korábbi sérülése még nagyobb problémákat okozott. Emiatt DeJean többet játszott külső corner-ként, mint az igazi posztján, ami meglátszott a teljesítményén. Michael Carter-t hoztuk be a slot-ba, aki hiába nyújtott elfogadhatót, ha fontos pillanatban neki is meccset befolyásoló hibája volt.

Amikor nincsen nyomás az irányítón, akkor nehéz elvárni, hogy Jackson egyedül levédekezze Pickens-t a dig route-on. Mivel DeJean valami blitz-félét játszik, ezért Mukuba veszi át a slot WR-t, így Jackson safety segítség nélkül marad.

Playaction, mindkét LB rámozdul, nincs nyomás a Qb-n, de az igazi gond az volt, hogy Dean és Blankenship is a flat zónában lévő WR-re mozdul rá és senki nem húzódik vissza a hook zónába. Talán Dean dolga lett volna, de az biztos, hogy nem stimmelt valami a kommuniációval. Jackson egy ilyen hosszú crossing route-on nem tud az elkapóhoz közel maradni. A pálya közepe pedig nagyon üres, a hook-ba visszahúzódó védő feladata lehetett volna segíteni a kereszt útvonal ellen.

DeJean nem egy igazi külső CB, és bár elboldogul ott is, de egy jó formában lévő, hosszú route-okban a legjobbak közé tartozó WR sok volt neki ennél a play-nél. A post corner route-nál túlságosan kinyílik befelé, így csak lemaradva tudja követni az irányváltást.

Legyen valami szép is. 8 yardos off cover-ből Mitchell odaér a slant-re. Erre nem sokan képesek.

A végén már szerencsénk sem volt. Nem sokon múlott egy labdaszerzés az utolsó drive-ban.

Ez is egy igazi katasztófa play volt az utolsó drive-ban, lényegében ezzel dőlt el a meccs. Michael Carter leütközi Mitchell-t, így az elkapó teljesen üresen marad. Nyilván a meccshiányos és a rendszerben új játékosnál ez benne van, de rosszkor jött. Hogy még rosszabb legyen, Mukuba súlyos sérülést szenvedett a play végén.


Safety

Blankenship a kieséséig biztos pont volt a védelem mögött, nem hibázott szerelést sem (csak 5 van neki egész szezonban). Szerencse, hogy nem súlyos a sérülése, mert szükség van rá hátul, miután Mukubának úgy néz ki vége erre a szezonra.

Az egyik nagy játéka volt a védelemnek Blankenship interception-je. Nincs azonnali nyomás, de jól tart a secondary, ezért a felállás erős oldalán nincs üresen elkapó. Kezdi érezni a Qb a nyomást Carter felől, ezért megpróbálja szűk ablakba beerőltetni a labdát. Blankenship nagyon jól veszi fel a keresztet és előbb odaér a labdához, mint Lamb.

Nagy kár Mukuba sérüléséért, mert az utóbbi 3-4 meccsen cover-ben is meegbízható volt és nem jellemezték a játékát a korábbi hibás olvasások. Újoncként a tapasztalatszerzés miatt is jó lett volna, ha végigjátssza a szezont. Már előre félek Sydney Brown-tól, aki a saját társakra veszélyesebb, mint az ellenfélre. Nem szándékosan, de a kontrollálatlan, lecsúszó szerelés közben ő okozta Mukuba bokatörését, amikor pont a bokáján landolt.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
11 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Köszönhetjük annak, hogy az offense nem tud előnyben (sem) játszani. Ők simán el tudnak adni 21 pontos előnyt, mert nem tudnak folyamatos drive-okat vezetni és bármikor képesek korlátlan számban elkezdeni 3&out-okat gyártani. Ráadásul irgalmatlan mennyiségű büntetés volt, amikkel sorban kinyírták még a pontszerzés esélyét is. A turnoverek akkor jöttek, amikor már baj volt és ment a kapkodás.

A defense túl sok nagy játékot kapott, amit egy Fangio védelemnek el kell kerülnie. Nem segítettek a secondary-ban a sérülések sem. Nem lehet minden meccsen azt várni, hogy ők majd megnyerik, ha az offense lefagy egész félidőkre.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
14 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Janus-arcúság kimaxolva, vs Lions

Elit szintű védelmi munka és gyatra támadó teljesítmény volt megint. Kérdés, hogy meddig lehet tartani ezt így, hogy a védelem lényegében nem hibázhat, mert bizonytalan, hogy az offense feljebb tudna-e kapcsolni, ha szükséges.

Offense

Több összetevője volt a gyenge teljesítménynek és ennek egy része volt a séma és a játékhívás, amit már megszokhattunk. A bye előtti hetekben voltak pozitív fejlemények a gameplan-ben és a játékhívásokban, de sikerült visszafejlődni. Az ellenfél védekezéshez rosszul alkalmazkodó sémák ezen a meccsen is túlsúlyban voltak, ahogy a kiszámítható route-kombinációk és kiszámítható futójátékok is.

Példa: már közismert minden ellenfél számára, hogy mennyire vonzódik a támadó stáb a hitch/curl route-okhoz. Konkrétan vezetjük a ligát hitch route-okban. A top 16-ban a meccsenként legtöbbet futott hitch route-okban mindhárom fő elkapónk ott van (2. Goedert, 3. Smitty, 16. AJ). Ráadásul ezeket a route-okat sokszor hosszú down-os helyzetekben alkalmazzuk, úgyhogy eléggé kiszámítható mire kell készülni 3. és 5+ esetén.

Ami még súlyosbította a helyzetet ezen a meccsen, hogy a Lions védelme viszonylag sok emberfogással operál, de alig futtattunk olyan route kombinációkat, amelyek az emberezés ellen hatásosak, például mesh, rub route-ok. Ezzel szemben a comeback, curl route-okból álló kombinációk inkább zónázás ellen jók, ahol az elkapó megkeresheti az üres helyet a zónák között. Ráadásul az ellefél eleve számított ezekre, ami eredményezte, hogy sokszor nem voltak üres elkapók vagy nagyon szűk ablakba kellett (volna) mennie a passznak.

A személyi döntéseknél megmagyarázhatatlan, hogy miért volt a snap-ek közel fele részében a pályán Calcaterra, úgy, hogy a 34 snap-jéből 27 (!) futásblokkolás, amelyik műfajban a legrosszabbak között van a TE-ek között. Értem, hogy kiesett Johnson a meccs elején, ezért a 6 OL-os felállásokból kevesebbet tudtunk játszani, de Calcaterra futásblokkban nem megoldás, ez már több, mint bizonyított tény. Akkor fussunk 11 personnel-ből vagy hozzuk fel Latu-t extra blokkolónak …

A futásoknál megint visszajöttek a korábbi hiányosságok: kevés húzás, pin/pull, helyette több belső zóna futás. Volt néhány kreatív futójáték, amelyekkel a pálya külső részét támadtuk, de többségben voltak a már korábban is kevés eredményt hozó sémák.

A pozitív oldalon megemlíthető, hogy kicsit több volt az empty felállás, amelyek mindig pozitív játékokat hoztak, de közel sem használtuk eleget ezt a felállást. A másik, hogy végre nem futottunk annyiszor 3. és hosszúra, hanem megpróbáltuk passzjátékkal megoldani (más kérdés, hogy nem nagyon jött össze). Vicc, hogy már ennek is örülni kell. 😕

Nem lett volna ilyen súlyos a helyzet, ha a játékosok nem fognak ki rossz napot. Az elejtett labdáktól, a kihagyott passz lehetőségeken át a büntetésekig (holdingok, false start) a játékosok is sokat tettek azért, hogy rendre megakadjanak a támadások.

A védelemnek (és a Campbell döntéseinek) köszönhetően 4-szer kapott rövid pályát az offense: Lions 11 yardosán, 48 yardosán, 43 yardosán, és a saját 45 yardoson. Ezekből összesen sikerült 3 mezőnygólt kihozni, ami elég gyenge (köszönet Elliott-nak a biztos lábáért a szeles időben, különösen az utolsó 49 yardos rúgásért).

Quarterback

Megvolt a szerepe Hurts-nek is a gyenge támadó produkcióban, de szerintem nem lehet mondani, hogy ő fogta vissza az offense-t a pontszerzéstől. Ami megállapítható, hogy kockázatos dobást, ami pl. szűk ablakba menő vagy 50/50-es passzt, keveset vállalt el. Nehezen hiszem, hogy ezt nem edzők egyetértésével teszi, a taktika részeként. Hurts jó katona, aki általában azt teszi, amit kérnek tőle, így ha azt kérnék, hogy kezdjen el lőni mindenre, ami a sikeres passz minimális esélyével kecsegtet, akkor megtenné.

Az 50%-os passz sikeresség gyenge, de ezt a Qb-től független tényezők is befolyásolták, különösen az elejtett passzok. Legalább négy olyan helyzet volt, amikor a társak elkapható passzt ejtettek el vagy nem sikerült a pályán belül elkapni a passzt.

Sokan hivatkoznak az időjárásra is (szeles, esős idő). Tény, hogy mindkét Qb-nak volt pár furcsán szálló passza, különösen, amikor nem erőből kellett meglőni, hanem íveltebb passzt adtak, de az időjárást összességében csak kis mértékben lehet okolni. Egyrészt szerintem nem volt olyan ítéletidő, amely súlyos akadály lett volna, másrészt kinti csapat vagyunk, így novembertől szinte mindig lesz valami nehezítő tényező (hideg, eső, szél stb.), de ezekhez inkább alkalmazkodni kell.

Ami tényleg az ő felelőssége, hogy volt pár passz lehetőség, amit eldobhatott volna, mert volt elkapó, ahova alacsony kockázattal dobhatott volna. Voltak passzok, amelyeket eldobott de nem voltak elég pontosak. Összességében az ilyen el nem dobott vagy pontatlan passzokat egy kézen össze lehet számolni, így nem mondhatnám, hogy rengeteg volt belőlük.

Az első play-ben már egyből minden benne van. Jumbo felállásból playaction, ami működik, mert mindhárom LB rámozdul a futásra. A probléma, hogy egy route sem megy a pálya közepére, ahol hatalmas terület lenne. Két curl route van a két szélen, de a cornerek szemmel láthatóan számítanak ezekre, press coverage-ben vannak és egy pillanatra sem tartanak egy mélyebb route-tól vagy befelé menő route-tól (in-route, slant). Viszonyag szűk helyre így is bedob egy elkapható passzt Hurts, de sajnos Smith nem tudja behúzni.

Egy másik díszpéldány. Kérdés, hogyan kerül azonos területre/passzsávba Goedert a hitch és Brown az in-route-on? Érdekesen felrajzolt játék … Valószínűleg Brown-nak menne a passz, de Goedert pont útban van és azt hiszi az övé lesz a passz, ráadásul nem is tudja elkapni. Az lett volna a finom, ha még interception is lesz belőle.

Ez egy kihagyott passz lehetőség, de ettől még gyenge play dizájn. Az 5 route-ból végül egy marad üresen és az is későn. Megint curl és hitch route-ok 3. és 15-nél, és számít rá a védelem. Smith kerül üresbe, mert a védő elveszti szem elől a játék közben. Hurts a play elején őt nézi, de akkor még rajta van a corner. Utána megnézi a többi lehetőséget, de semmi. A hátsó kamerából látszik, hogy talán futás előtt még egy pillanatra visszanéz Smith irányába, de lehet, hogy már azt nézi van-e folyosó a futásra és már eliminálta a passz lehetőségeket.

A számokon kívüli passzok kisebb százalékkal sikerültek, pedig ez a passzjáték alapja nálunk. Ez jó struktúrán kívüli játék lenne, Hurts jó érzékkel íveli a passzt, de sajnos Barkley nem tudja behúzni.

Ez egy másik komoly lehetőség volt, ami kimaradt. Jól működik az empty felállás és Barkley megveri egy double move-val a LB-t. Sajnos ezt Jalen dobta túl.

Ez volt a legjobban sikerült struktrán kívüli játéka Hurts-nek. Bár gyorsan jön a nyomás, de higgadt tud maradni a saját endzone-ban, el tudja kerülni a passrush-t és pontosan dobja meg a passzt Dotson-nak. Működött a scramble drill, Dotson jó irányba mozog és mutatja magát a passzhoz.

Empty-ből futás, ami már az előző meccsen is pozitív yardokat hozott volna, ha nincs a fumble. Ezúttal is könnyű yardok jöttek ebből, még úgy is, hogy nem tökéletes a blokkolás Hurts-nek.


Offensive line

A támadófalban is teljesen tükröződött a kettősség. Passzblokkolásban jobban teljesítettek, míg a futás blokkolás sokszor gyalázatos volt. Ezen a meccsen Steen volt kiegyensúlyozottnak mondható, míg a többiek futásblokkban nagyon alulteljesítettek. Tényleg nem lehet kiigazdodni rajtuk, mert az elmúlt meccsen ő volt a leggyengébb láncszem.

Jurgens-t szerintem túl korán hozták vissza, a meccs előtti héten alig edzett, a meccsen nem volt önmaga és nem is bírta végig, agyrázkódás miatt a vége felé le kellett jönnie.

L. Johnson is félig sérülten játszott, de egy újabb sérülés miatt esett ki már a meccs elején. A lisfrac sérülés akár a szezonját is veszélyezteti és szerintem még az sem vehető biztosra, hogy a rájátszásra egészséges lesz. Elég kellemetlen sérülés. A helyette beszálló Fred Johnson-nak inkább a futásblokkolás az erőssége, de passzblokkban is elfogadható volt. Ezúttal több meccsen kell majd helytállnia és mögötte már vékony a poszt.

A fal bal oldalán Dickerson és Mailata futásblokkban nagyon sokat hibázott, de sokszor olyan faladatokkal voltak megbízva, amelyet nehéz volt kivitelezni. Egy éve még szentségtörés lett volna olyat még feltételezni is, hogy ők gyengélkednek a futásoknál, hiszen ez a páros volt talán a legdominánsabb a falban.
A passzblokkolást sikerült általában jól megoldani. Nyilván Hutchinson volt a fő feladat, akit sikerült visszatartani attól, hogy meccset komolyan befolyásoló játékai legyenek. Tőle a 0,5 sack, 4 hurry, 1 Qb hit visszafogottnak mondható.

Ismerős már, hogy a toss play-ek jobban működnek? Főleg, ha az OT-n kívüli területre irányul a futás. Ebben van egy kis megtévesztés is, mivel Dickerson a futás irányával ellentétes oldalra húz.

Szokásos mínuszos belső zóna futás, amit a slant-ekkel összezavar a védőfal. A védőfalemerek nem azt a gap-et támadják, amelyikkel szemben felállnak, hanem a támadófalember túloldalán lévőt. Jurgens nem tudja megcsinálni a váltást és nem érti el a DT-t.

Dickerson-tól és Mailata-tól túl sokszor látjuk idén, hogy elrontják a blokkot és a földre kerülnek.


Wide receiver, tight end

Nem tudni, hogy AJ panaszai miatt vagy ettől függetlenül is az volt-e a terv, hogy őt próbáljuk meg játékba hozni. Brown-nál a 11 célbavételből 7 elkapás önmagában nem néz ki rosszul, de az ebből elért 49 yard már inkább, és ezekből is csak 2 elkapás ért first down-t.
Brown elkapásai főleg slant és comeback/curl route-okból voltak, ahol gyorsan tudták szerelni, ezért minimális elkapás utáni yardot tudott szerezni. Gyakorlatilag ezek a route-ok és a go/fade route-ok vannak vele futtatva, alig van például a pályán keresztbe menő drag vagy cross route. Elég egysíkúak a vele futtatott útvonalak és sajnos ezen a meccsen a hosszabb yardokat ígérő passzok egyáltalán nem működtek AJ-vel.

Dotson legalább hatékony volt, 2/2 elkapás, 43 yard, 2 first down, ami más meccseken is elfogadható lenne tőle.

A többiek jóval kevesebb lehetőséget kaptak Brown-nál, ráadásul az elkapható labdáknál is belehibáztak. Smith és Goedert is elejtettek passzokat (Goedert kettőt), amin egy alacsony pontos meccsen még több múlhatott volna. Smith 5/1-e és 8 elkapott yardja, Goedert 24 yardja is nagyon kevés, de láthattuk, hogy nem csak egyedül rajtuk múlt.

Megint 4 route-ból három a már sokat látott hitch/curl/comeback. Abszolút nem tudtuk kihaszálni, hogy több sérült is volt a Lions secondary-ban. Mivel jól tudja a védelem mi következik, ezért még csak elit játékosok sem kellenek, hogy közel tudjanak maradni az összes elkapóhoz. Bár jól tart a fal, de elég szűk ablakba kell bedobni és az elkapás is bravúr lett volna.
3. és hosszúnál 4 route-ból három hitch/curl. Bravúr lett volna, ha megcsinálják.
Empty-ből minden jobban működött. A védelem kicsit óvatosabb, a secondary több területet enged, így még a comeback is viszonylag simán jön Brown-nal.

RPO-ból is kevés volt, pedig a hasonlókból voltak sikeres játékok az elmúlt meccseken Goedert-nek.

Ez a játék megint felhúzott sokakat. A Packers ellen a meccs végén nem volt túl jó Hurts passza, de ez viszont nagyon jó helyre ment volna, az oldalvonalhoz az elkapó külső vállához. Viszont Brown már másodszor lassít le a szezonban egy mélységi route-on, amikor neki menne a passz. Ez nem lenne túldobott labda, ha AJ teljes sebességgel végigfutja a route-ot és nem lassít le a közepénél.

Nagyon sokat használtk a 2 és 3 TE-es felállásokat, de nem nagy sikerrel. Viszont 11 personnel-ben (1 TE) csak a playek 31%-ában álltunk fel. Szegény Calceterra borzasztóan szenved futás blokkolásban mégis rengeteget kellett próbálkoznia. Nem az igyekezetben van a hiba, de ő nem alkalmas erre a feladatra, hogy a fal széléről indulva húzásokat, trap blokkokat csináljon. Edzői hiba, hogy ezt erőltetik vele.


Running back

Kisebb csoda, hogy ilyen futásblokkolás mellett is futott a csapat közel 150 futott yardot, ebből a RB-k 117-et. Barkley-nak, ha volt egy kis helye, akkor kreált yardokat, néha veszettnek látszó helyzetekből is. Sokat tömték neki a labdát, így összekapart 83 futott yardot, és ha összejött volna a két hosszabb elkapási lehetősége, akkor az össz produktum is jobb lehetett volna.

Ugyanannak a toss-nak a tükörképe, ami már fentebb volt, de most a másik oldalra. Ezért jó a külső futás, mert hiába olvassa le jól a védelem és rajta vannak a play-en, de Barkley-nak van területe, így egy csellel pozitívba tudja hozni a játékot.

Bigsby jól mozgott és jól élt a korlátozott lehetőségekkel (4 carry, 34 yard). 4-5 labdacipelést nyugodtan lehet neki adni. Más stílusban fut, mint Barkley, ami talán szoktalan a védelmeknek, mert nem rá készülnek. Ez egy jól sikerült dupla TE/G húzás, Bigsby megtalálja a folyosót és megcsodálhatjuk az egyik olyan play-t, ahol Calaterra kontrétan eltrafál egy védőt (ünnepel is utána rendesen 😀 )

Miközben Calcaterra-t kínozzuk a futásblokkal, van egy FB/TE-ünk Latu személyében, aki csak 1 snap-et kapott. Sokkal agresszívabb és határozottabb, mint Calcaterra, és ki tudja zárni a DE-t a playből.


Defense

Mire elkezdődik az igazi futball, addigra úgy néz ki Fangio összerakja a védelmet. Joggal lehetett tartani a Lions offensé-től, de Fangio nagyon jól felkészítette a védelmet és kellett néhány kiemelkedő egyéni teljesítmény is ahhoz, hogy 10 pont alatt tartsák őket.

A védelmünk elsődleges feladata a futás megállítása volt, mert ha a Gibbs - Montgomery páros működik, akkor nem sok esélye van az ellenfélnek. Jól felkészült a védelem a futójátékból, többször is látható volt, hogy számítanak arra milyen play várható. Nagyon hasonló volt ahhoz, ahogy sok esetben a Lions védelme olvasta a mi futójátéunkat.

A passzvédekezésben még LaPorta hiányában is igen nehéz dolga volt a védelemnek, a Lions kreatívabb a passzjátékban nálunk és megvannak hozzá a játékosok is. A csapatrészek jól segítették ki egymást a passz elleni védelemben, végül így sikerült elérni, hogy egy-egy nagy játékon kívül lefékezzék a passzjátékot.

A 10 levédekezett passz kiemelkedő, ráadásul ebből 5 a védőfalemberek által leütött passz volt. 5 blokk egy meccsen már NBA léptékkel is jónak számít. 😉 Ezekből a leütött passzokból több is üres elkapóhoz mehetett volna, szóva ténylegesen sikeres passzokat akadályoztak meg.
Goff-ot sikerült nyomás alá helyezni és elsietett, pontatlan passzokba kényszeríteni. Amikor nem tudott nyomást gyakorolni rá a passrush, akkor a secondary általában jól állt a lábán.

Szintén ritka statisztika az 5 megállított 4th down a védelemtől. Érdekesség, hogy a két csapat 0/6 volt a negyedik kísérleteknél. Respekt a Lions-nak, hogy ellene szavaztak a tushpush betiltásának és a meccsen meg tudták állítani ezt a play-t (igaz, hogy csak Toth-os verzió volt, de akkor is. 😛 ).

Defensive line

A bye után úgy néz ki tartósan visszatért a régi Carter, aminél nem lehetne jobb hír. A szezon első felében futás ellen egy-egy játékot „átpihent”, de ezen a meccsen ennek nyoma sem volt. Többször is ő volt, aki már a snap előtt jelezte mit fog játszani az offense. Itt bemutatja a két LB-nek melyik gap-re kell menni, ezért a futó kénytelen középről a fal széle felé vágni, ahol Carter és Hunt már várják.

4. down-nál megint bemutatja a játék irányát és lebirkózza a kombinációs blokkot a fal közepén. Ez még nem lenne elég, de Graham be tud váltani egy loop-pal középre és visszalöki a guardot a futó elé, Ojomo pedig egy kettőzésen átvágva szereli a futót.

Carter-nek 2 leütött passza is volt. Ezekre biztos tudatosan készültek és valamit kifigyeltek Goff-nál, mert jó ütemben nyúlkáltak bele a passzokba.

Davis három passzba is beleütött, és az egyikből interception is lett, ezzekkel komolyan befolyásolta a meccset. Ennél a játéknál Ojomo megverte 3-as technikáról a RG-t, de nem tudja levinni a Qb-t, viszont Davis eléggé vissza tudja nyomni a center-t ahhoz, hogy közel kerüljön Goff-hoz és beleüssön a passzba.

Ojomo futás ellen elit volt ezen a meccsen, már láthattuk feljebb is. A saját 4 yardoson csak két DT van a falban Ojomo és Carter személyében, de őket sem tudják elmozdítani a LOS-ről, így megakad rajtuk a futás.


Edge rusher

Phillips érkezésével Fangio-nak több variációs lehetősége lett, mert nem muszáj annyit blitz-elnie azért, hogy nyomást gyakoroljon az irányítóra. Több lett a 4 emberes passrush és a szimulált nyomásgyakorlás, amiből variálja, hogy melyik edge játékos vagy LB megy vissza cover-be.

Míg a DT-k ezen a meccsen főleg a futás elleni védekezéssel voltak elfogalva, addig az edge játékosok átvették az irányító siettetését. Phillips és Hunt összesen 10-szer gyakoroltak nyomást a Qb-re, ebből 5-ször sikerült is megütni Goff-ot és egy play-t tudtak sack-re befejezni.

Phillips a snap után a külső vállán felálló St.Brown felé mozdul, ezért Sewell azt hiszi, hogy cover-be megy és leveszi róla a szemét. A sack-hez kellett, hogy Carter hanyatt fektesse a guardot pont Goff lába elé.

4. down-nál megveri a RT-t és kikényszeríti a pontatlan passzt. Remek a kézhasználata, ahogy a rip move előkészítéseként leüti magáról az OT kezeit. A másik oldalról pedig Hunt érkezik előbb a TE, majd a LT mellett ellépve.

Megint csak 4 emberes passrush, Hunt visszalép cover-be és DeJean megy az iránytóra a slot-ból. Phillips ezúttal egy gyors inside move-val vág át a tackle és a guard között.

Megszokhattunk, hogy Nolan Smith-t nem gátolja a mérete a futás ellen. Erőből áthúzza magát a LT-n és leszereli a futót a fal szélén.


Off ball linebacker

Baun szokás szerint vezette a védelmet szerelésekben és passzvédekezésben ő volt a megbízhatóbb pont a LB sorban. Dean tovább növelte a játékidejét. Bár cover-ben nem mindig volt jó helyen, de az irányító siettetésében ő is elöl járt. Csak 5 passrush snap-je volt, de ebből 1 sack és 2 Qb hit, ami finoman szólva hatékony.

Baun-nak elég egy kis rés a falban, hogy átférjen, és a túloldali guard-nak pedig nincsen esélye elérni.

Dean fizikalitásban még Campbell előtt jár, és akkor a legjobb, amikor agresszívan támadhatja a futást vagy a Qb-t. A második play-ben rendesen megborítja a blokkolni akaró futót.

Campbell-t ezúttal keveset használta Fangio edge poszton. Passz ellen továbbra is értékes, de Dean sokkal határozottabb a LOS közelében. Campbell atletikussága kivételes, ami ebben a játékban is látszott. Tökéletes a screen hívás ez ellen a védelmi felállás ellen, ahol Phillips a slot-ból menne az irányítóra, így be lehet dobni mögé a passzt. Campbell a fal túlsó oldaláról indulva üldözi a játékot és viszi végül a földre Gibbs-t. Carter és Ojomo is a falból indulva futottak vissza egészen a 20 yardos vonal közelébe.


Cornerback

A secondary-nak komoly feladata volt, mivel St.Brown veszélyes és dörzsölt slot WR, Williams sebességét pedig nehéz követni (ahogy láthattuk is a hosszú TD-jénél). St. Brown 12 célbavételből 2 elkapott labdája (42 yard) jól néz ki, de ez nem egyedül a secondary érdeme, mert volt benne a védőfal által leütött passz, ill. a passrush által kikényszerített pontatlan dobás is.

Mitchell ismét a legjobb volt az egész secondary-ban. 5-ször szállt az irányába passz, ebből csak egy 11 yardos elkapás lett, míg két passzba sikerült belepiszkálnia. Továbbra is ő az, akit általában safety segítség nélkül hagy Fangio, sokszor az félpálya teljes szélességén, és ezzel lehetővé téve, hogy a más területen emberfölénye legyen a védőknek.

DeJean 8/3 elkapása, 31 engedett yardja sem rossz ilyen ellenféllel szemben és végre meglett az első alapszakasz interception-je is. A felét odaadhatja Davis-nek, mert ez egy sima sikeres passz lett volna, ha a nagy ember nem üt bele. Kár, hogy nem vitte az endzone-ig, mint februárban. 😀

Nagyon jók a váltások a secondary-ban, ahogy DeJean átadja Mukubának a corner route-ot és átvált a dig route-ra és el tudja ütni a passzt.

Jackson is tűrhető volt, a 7/4 engedett elkapás, 69 yard és 1 engedett TD döntően egy játékból jött, Williams 40 yardos pontszerző elkapásából. Jackson-nak keresztben kellene követnie Williamst a pályán, ami keveseknek menne, neki sem. Viszont nem lehet egyedül őt felelőssé tenni azért, hogy ebből TD lett. Dean bemozdul a playaction-re és utána már nem jó irányba mozdul és nem tud elég mélyre visszahúzódni, így be lehet passzolni keresztbe a passzt. Blankenship pedig egy kissé elakad a forgalomban, így már nem tudja elvágni az elkapó útját.

Ez egy szép leütött passz Jackson-tól. Segít, hogy a pálya hosszú oldala felé kell dobnia Goff-nak, így egy kicsit több ideje van a CB-nek ráugrani a passra. St. Brown nem adja el túl jól az útvonalat és nem tud igazán éles fordulatot tenni, így Jackson kihaszánlja az esélyt.


Safety

Mukuba nevét keveset kellett mondani, mert többnyire mélyen játszott és a Lions nem nagyon dobott hosszabb passzokat a safety-k területére. Blankenship majdnem fel tudott szedni a földről egy Goff passzt, ami az ő specialitása, de végül nem jött össze.
Ez volt Blankenship leglátványosabb játéka. A saját endzone előterúben ezzel a szereléssel egy TD-t gátolt meg. Még jobb lett volna, ha a karját is használva lehúzta volna a földre Gibbst, nehogy esélye legyen megtartani az egyensúlyát és tovább menni.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
17 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Megint egy W a védelemnek. Sportot űzünk abból, hogy komolyan vehető offense nélkül nyerjünk meccseket. Ezúttal nem csak a szokásos hajtépős playek és borzasztó game menedzsment volt a ludas, hanem jelentős részben a maguk alatt teljesítő játékosok is, büntetések sorával, 3-4 elejtett passzal, Hurts sem túl jó az utóbbi két meccsen.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
21 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Edzői gyépé harc és védelmi dominancia, @ Packers

A bye week után a védelem összeszedettebb lett, mint a megelőző meccseken volt és kiegészült visszatérő játékosokkal és Philipps-szel, mint új igazolással. Az offense viszont visszavedlett a 3-4 meccsel korábbi állapotába kb. az egész meccsre. Nagy védelmi csata volt, ahol mind a két védelem megfogta a támadósorokat, de ehhez kellett a támadó oldalon mindkét edzői gárda részéről a nehezen érthető döntések sora. Nem kellett volna egy jó védelem ellen 500 yard és 40+ pont, de azért félidőnként a 10 pont talán elvárható lenne.

Offense

A korábbi meccsekhez képest alapvetően kiszámíthatóbb volt az offense, mert nem nagyon csavartunk rajta semmit, az ellenfél pedig jól felkészült. A futójátékoknál és a playaction passzoknál különösen jól látszott, hogy a felállások alapján sokszor jól látták a snap előtt, hogy mi fog következni. Megint nem volt koherencia, kapcsolat a játékok között, többnyire random behívott play-eknek látszottak. Nyilván van összefüggés azzal is, hogy nem tudtunk egy stabil futójátékra alapozni.

Azt lehetett érezni a játékokok felépítésén, hogy nagyon be volt tojva a stáb a passrush-tól, különösen Parsons-tól. Szerintem ez rányomta a bélyegét Hurts-re is és tőle mostanában szokatlan módon, szinte végig idegesnek látszott a zsebben, nem igazán bízott a támadófalban. Ez két sérülttel nem biztos, hogy alaptalan volt, de a valóságban nem volt hatalmas nyomás a Qb-n. Parsons veszélyes volt, de ellene van már bőven tapasztalatunk és sikerült is ömagához képest limitálni (nem voltak meccsdöntő játékai, amire egyébként képes). Ahogy haladt előre a meccs ennek ellenére sem nyitottuk ki jobban a playbook-ot és ezzel nagyon a védelem kezére játszottunk, mert gyengébb passrush mellett is könnyen lefedezték a route-okat.

A biztonsági játékkal összefügg, hogy sok olyan play volt, ahol csak 3 elkapó futott route-ot, így jelentős fölényben volt a védelem és könnyebben meccselte ezeket a kombinációkat. A rövidebb route-okat végig agresszívan támadta a védelem, mégis nagyon sokáig tartott mire megtaláltunk a hosszabb route-okat, amik így megnyíltak (volna) a passzjáték előtt (seam, deep out, post stb.). Talán egy empty-s játékunk volt, ezt a felállást ezen a meccsen szinte teljesen hanyagoltuk.

Több rossz időben jött büntetés, false start, delay of game volt. Az egyik alkalommal későn álltak fel a snap-hez (valószínűleg megint késett a játék behívása), emiatt 3. és 7-ből, 3. és 12 lett, amit egy futójátékkal akartunk orvosolni, így csak mezőnygólt rúghattunk first down helyett.

Mindezek ellenére mindent vitt szerintem a sorozatos hülye vagy egyszerűen értelmezhetetlen szituációs döntések sora.

3. és hosszúra több teljesen normál meccs szituációban is futottunk, amivel kb. feladtuk a játékot (3. és 14., 7 yardos futás, Shipley; 3. és 6, 2 yardos futás, Shipley; 3. és 12, 4 yardos futás, Shipley). Ilyen elakpókkal szerintem bűn, hogy meg sem próbáljuk elérni a first down-t. Az csak egy évben 1-2-szer fordul elő, hogy a futó megfutja a szükséges yardot ilyen 3. down-os helyzetekből.

Az első félidő végén időkérésekkel a zsebben 11 mp-cel az órán 3. és 6-nál futunk egyet Shipley-vel 2 yardért a saját 39 yardon, bezzeg 4. és 4-nél 5 mp-cel az órán még passzolunk egy hosszabbat. Egy kevés pontos meccsen lehetett volna passzolni már a 3. down-nál is, hátha sikerül mezőnygól távolságba jutni, nem pedig feleslegesen elvenni az időt a futással.

A meccsvégi produkció is egyedi volt az biztos. Az utolsó előtti támadó drive-ban rendben, hogy 2:30-cal a vége előtt passzokkal próbáljuk elérni a first down-t, mert nagyon rá voltak állva a futásra és egy sikeres first down nagyon közel vitt volna a győzelemhez. Viszont az utolsó drive-ban nagyon nem tudtunk eldönteni, hogy mit akarunk órát ölni vagy first down-t szerezni és befejezni a meccset. Ebből az lett, hogy három kiszámítható futás és 4. down-ra egy hosszú passz Brown-nak, aki az első negyed óta jegelve volt. Nem tudom milyen analitika mondta itt a passzjátékot, de ha az időjárás miatt nem rúgnak mezőnygólt, akkor a punt jobbnak látszott volna szerintem, hátha beszorítjuk 10 yardon belülre az időkérés nélküli ellenfelet. Így a turnover on downs miatt kevésen múlott, hogy nem kerültek biztos mezőnygól távolságba 1-2 passzal.

Az offense vezeti a ligát 3&out-okban és rendszeresen sikerül eltüntetünk a legjobb elkapónkat a pályáról, nagyrészt a játékhívásokkal. Ez a két tényező önmagában komoly probléma és rossz fényt vet Siriannira/Patullora.

Még szerencse, hogy a Packers felvette a kesztyűt és legalább akkora hülye hívások voltak, mint nálunk. Több hajtépős hívás volt, de a kedvencem 1:30-cal a vége előtt 4. és 1-nél hagyták a támadókat no huddle-ből egy shotgun futás megpróbálni, ahelyett, hogy időt kértek volna és behívnak egy biztosabb play-t. Még akkor sem juttott senkinek eszébe időt kérni, amikor a védelemből a snap előtt bekiabálták, hogy milyen play lesz. A legszebb az volt, hogy ha sikerült is volna játék, visszafújták volna szabálytalan formáció miatt.

Quarterback

Hurts-nek közepes meccse volt, a játékhívások eléggé visszafogták szerintem, de ő is a szokásosnál bizonytalanabb volt. Többször volt, hogy nem állt bele jól a passzba, ezért pontatlan lett. Sajnos, amikor ilyen kockázatmentes a passzjáték, akkor tőle állandóan a hibátlan játék az elvárás, ami nem túl fair, mert a többiek viszont elég sokat hibáznak. Amikor viszont nagyon kellett, akkor elsősorban ő volt, aki meg tudta mozdítani az offense-t.

Két fájdalmasabb play volt a számomra. Az egyik a fumble. Ez volt az egyetlen empty formáció és nagyon jól működött (persze, hogy nem próbáltuk újra). Sokkal nagyobb terület nyílik, mint amikor zárt felállásban vagyunk. Könnyed first down lenne az eredmény. Nem tudom igazán hibáztatni Hurts-t, mert nem elővigyázatlan a labdával. A védő éppen rá tud csapni a labdára és pech, hogy egy másik védő Hurts alatt van, így esélytelen, hogy leérjen olyan testrésze, amivel halott lenne a játék. Azért fájt inkább ez a play, mert az első félidő egyetlen jól felépített drive-ját záruk le pont nélkül, pedig ebben a támadó sorozatben benne volt a TD esélye is.

Ez már jobban felróható Hurts-nek. Egy fake toss és végre lejöttünk a rövid passzokról, amire itt is rámozdult a védelem, így Calcaterra a seam route-on üres területen marad. Ez nagyon rossz passz, pedig potenciális TD-szerző helyzetbe kerültünk volna a redzone-ban.

Viszont amikor nagy szükség volt rá, megint higgadtan megoldotta a kulcspasszt. Ez egy jó hívás volt, közvetlenül Barkley nagy játéka után bátran hívtak egy hosszabb lefolyású játékot. Dig/post vagy másnéven Mills koncepció. Igazából cover1 ellen az igazi, de itt is működött cover 4-nél. Az egyik safety-t hozza döntési helyzetbe, hogy besegít-e AJ ellen a dig route-on vagy a másik safety-nek segít a post ellen. Az előbbi mellett dönt, így mehet a mély passz Smith-nek. Ő pedig túl gyors ahhoz, hogy a másik safety követni tudja. Kicsit rövid a passz, de ahhoz elég jó, hogy Smitty túlugorja a védőt.

Egy szép menekülés és rögtönzés 3. és 10-nél. Steen-t rögtön megveri Parsons, így a behívott play-nek már annyi, de Hurts felismeri, hogy azonnal menkülni kell. Keresi a passz lehetőségét és Shipley szépen segíti ki a first down-ért.


Offensive line

Összességében elég jó volt a támadófal teljesítménye. A film alapján jobban néztek ki, mint élőben, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy két kezdő is hiányzott a meccs nagy részében. A passzblokkolásban Parsons okozott zavarokat, különösen, amikor Steen ellen tudták küldeni a fal közepén. Ő volt a passzblokkolás legkérdőjelesebb pontja.

Mailata tűrhetően féken tudta tartani Parsons-t, de a két büntetése lerontja a teljesítményét valamennyire. Fred Johnson több, mint jól szállt be Lane helyett és egyáltalán nem számított gyenge pontnak a falban. Toth nem volt annyira jó, mint az előző meccsen, de elfogadhatóan helytállt. A Packers védelem jobban odafigyelt az ő mozgatásával járó játékokra. Dickerson jó állapotban volt és az ő és Mailata oldalán mentek a valamennyire eredményesebb futások.

Futás blokkolásban nem elsősorban az elhibázott blokkokkal volt gond, hanem azzal, hogy a védelem könnyen olvasta a snap előtt, hogy futás következik és elözönlötték a LOS-t. A meccs elején voltak sikeresebb futások, de fokozatosan elvesztették a hatékonyságot. Miután L. Johnson lesérült, nem tudtunk extra OL-os felállást alkalamzni, hanem jöttek a 3 TE-es játékok, amelyek nem működtek jól (megint).

A meccs elején voltak sikeres futásaink 6 OL-os felállásokból. Itt mindenki megoldja a blokkját, Barkley pedig jól olvassa, hol nyílik terület a falban.

Granson és nem Latu van a pályán fullback-ként, de ő és F. Johnson nem tudják elosztani, hogy kit blokkoljanak, így a LB érintetlenül tud átmenni. Pedig benne volt a nagyobb játék lehetősége.

A meccs vége felé, amikor Lane vissz tudott jönni újra elővettük a jumbo csomagot, de akkor már könyvből olvasták mi következik. A safety már a snap pillanatában megindul és blokkolatlanul tud érkezni a backfield-re.


Wide receiver, tight end

A szokásosnál pontatlanabb passzjáték miatt eleve kevesebb jó labdát kaptak és az ellenfél védelme többször jól vette fel a route kombinációkat, kevés területet adva nekik. A számok alapján jelenleg Devonta Smith a WR1, és ő az, akire leginkább számíthatunk, ha egy first down kell vagy egy mélységi elkapásra van szükség. A felé menő 7 passzból 4 elkapás lett, amiből 3 first down, 1 TD.

A liga egyik legjobb skill személyzetével ellátva tényleg vicc, hogy 3. és hosszúra mennyiszer futunk. Pedig nagy dolgok történhetnek, ha megpróbálunk passzolni. Smith tökéletesen futja az out-ot 3. és hosszúnál, sima first down.

A Packers nagyon el akarta venni a rövidebb útvonalakat, de ha Hurts itt jobb ütemben ereszti el a labdát, akkor lehetett volna sikeres passz. Amikor Smith fordul, már úton kellene lenni a labdának, de Hurts egy ütemmel később dobja, így pedig a cornernek már van ideje odaérni. Egyébként nem működik a passzjátékunk olyan route kombinációknál, amikor az összes route curl vagy comeback.

Meg lehet érteni Brown fruszrációját, mert túl sok olyan játék van, ahol őt inkább elterelésként használják, így igazán nincs esélye labdát kapni. Ugyanakkor továbbra is ő az, akire a legjobban figyelt a védelem és már fentebb is láttuk, hogy elsődlegesen az ő irányába segítettek be egymásnak a DB-k. Kevés olyan játékot futtatunk, amellyel könnyebben üresbe vagy 1-1-es helyzetbe kerülhetne, pl. motion, bunch formáció, ahol nehezebb kisegíteni a védelemnek az elkapó ellen.

Brown-nak mindössze 3 célbavétele volt, amiből 2 elkapás lett, mindkettő az első drive-ban. Ezt követően csak a meccs végé ment felé a hosszú passz. Eleve úgy tűnt, hogy számított erre a védelem, ráadásul nem is volt túl jó a passz, mivel nem ment eléggé a pálya széle felé, így nem lehetett ugrani érte.

Ennél a play-nél játékba lehetett volna hozni Brown-t, üresen van a drag route-on, de Hurts nem érzi kényelmesnek a zsebet és túl gyorsan lemond a passz lehetőségéről. Lábbal legalább így is pozitív játék volt, de Brown többet kihozhatott volna.

3. és 5-nél a védelem úgy tűnik extra embereket küld és mögötte cover-1 lesz, de a snap után visszahúzódnak és cover-2-vé alakul a védekezés. Brown lett volna az elsődleges célpont a slant route-on, és megpróbálták átverni Hurts-öt, hogy gyorsan arrafelé dobjon a szimulált nyomás miatt. A LB azonnal kisprintel a flat zónába, hogy megakadályozza a slant passzt. Hurts higgadt maradt, jó olvasás után nem kapkodott és továbbment a következő célpontra, aki üresen volt Smith személyében.


Goedert használatára most nem volt lehetőség a redzone-ban, mert nem nagyon mentünk el addig. Viszont a mezőnyben így is hasznos tudott lenni, mert 4 célbavételéből 3 first down-t hozott.

A második félidőben végre néhány játéknál beküldük az elkapókat a rövidebb zónák mögé. A védelem megint a rövid passzt keresi, de Goedert egy szinttel mélyebbre megy, ahol van hely a zónák között.

Erre a hívásra is számított a védelem. Playaction-ből egy levels kombináció, de a 3 elkapóra 6 védő jut. Jó ötlet volt Goedert-től, hogy megállt, mert ha tovább megy, belefutott volna a coverage-be. Kockázatos így visszafelé dobni, de ezúttal sikerült. Sima first down lehetett volna, ha Goedert előre indul és nem próbál még több yardot kihozni belőle.


Running back

Barkley-nak a meccs elején több területet tudtak nyitni, de a későbbiekben, különösen amikor az órát kellett volna ölni a védelem már hatásosan lezárt minden lehetőséget. Ahhoz, hogy hatékonyabbak legyünk a végén, ki kellett volna fárasztani a védelmet, de mindössze két 6 percél hosszabb drive-unk volt, így pedig nehéz. A hosszú elkapásának köszönhetően Barkley így is meg tudta haladni a 100 scrimmage yardot.
A negyedik negyedben ezzel lezárhattunk volna, ha Parsons nem vágja fel Barkley-t. Elég nagy üres terület volt előtte. Ez még labdarúgásban is sárga … 😊

A TD előkészítésében is döntő szerepe volt Barkley-nak, ezzel a nagy játékkal (utána jött a TD passz). A 2x2-es felállásból szokásosan senki nem volt üresen. Hurts-nek jár a dicséret, mert nyugodt tudott maradni a blitz ellenére is és higgadtan megkereste a checkdown opciót, a fal pedig biztosított neki elég időt. Csak azért kellett izgulni nehogy elejtse a passzt, utána ekkora területtel már nem gond neki a nagy játékot megcsinálni.


Defense

Először adott le a védelem az előző szezonhoz hasonló domináns teljesítményt. Minden feladatot sikerült jól megoldani, csak a szerzett TD után a következő drive-ban benyelt TD vetett némi árnyékot. Persze ismerve a csapatot, mindenki tudhatta, hogy TD-t fognak kapni, hogy izgalmas lehessen a vége.😉

Az egyik fő feladat Jacobs lefékezése volt, ahogy az ellenfélnek Barkley limitálása. Ezt sikerült elfogadhatóan abszolválni. A másik az volt, hogy Love-ot bizonytalanságban tartsuk a zsebben, ami talán még jobban sikerült.
Az első alkalom volt a szezonban, amikor tényleg domináns front7 teljesítményt láttunk, beleértve az edge pozíciót is. Ennek nem meglepő módon döntő szerepe volt abban, hogy a védelem szinte végig kontrollálta a meccset. Nagy pluszt jelentettek a felépülő, visszatérő játékosok és az újonnan érkezettek közül Philipps, aki egyből kulcsjátékossá vált.

Cover-ben megint jó megoldásokat választott Fangio. Alap, sokat használt coverage sémái zónavédekezésben a cover-6 és a cover-4 (quarters). Az előző összefoglalóban volt szó a cover-6-ról. Ezen a meccsen megint csavart ezen egy kicsit és több cover-8-at játszottunk, ami a split field coverage egyik változata, lényében a cover-6 tükörképe, de eddig keveset láthatták tőlünk az ellenfelek. Míg a cover-6 esetén a pálya erős oldalán (ahol a több elkapó van) van a quarters coverage (cover-4) és a gyenge oldalon a cover-2, addig a cover-8 ennek fordítottja, tehát az erős oldalon van a cover-2. Ezzel könnyebben össze lehet zavarni az irányító olvasásait.

Defensive line

A védőfal a meccs nagyobb részében uralni tudta a LOS-t, főleg a Packers támadófal belső hármasát tartották nagy nyomás alatt. Ezen a meccsen többet volt 4 védő a LOS-en, ami azt jelentette, hogy főleg Carter-t és Ojomo-t használtunk, míg Davis-nek a szezonben először került 50% alá a snap aránya.

Carter gyakorlatilag végigtolta a meccset, mindössze 5 snap erejéig volt az oldalvonalon. Ennyi játékidő mellett jó jel, hogy most játszotta az eddigi legjobb meccsét az idényben. Korábban is megvoltak a kiemekledő játékai meccsenként, de sok volt köztük az üres járat. Ezen a meccsen jóval konzisztensebb volt. 5 pressure mellett fontos, hogy ezúttal futás ellen is ő volt a legjobb, ami nem volt a legerősebb oldala a szezon során.
Duplázzák Davist és Ojomo-t, de Carter egy az egyben a más sokszor látott mozdulatával azonnal megveri a guard-ot, ráadásul még a duplázások sem túl sikeresek.

Carter és Ojomo közötti twist jól sikerül, így Carter blokkoló nélkül tud Love ellen menni és kikényszeríti a pontatlan passzt.

Amikor nem tudta átvágni a kettős blokkot, akkor is hasznosította magát. A meccsen két passzt is le tudott ütni. Vannak forrófejű dolgai, de megvan az intelligenciája a pályán ahhoz, hogy átlássa a játékokat.


Ojomo sem maradt el nagyon sokkal Carter-től. A 6 nyomásgyakorlással (2 Qb hit) a legjobb belső passzsiettető volt és futás ellen is megvoltak a fontos játékai. Ennél a játéknál ő az aki, betör a backfield-re és összezavarja a játékot, a többiek pedig feltakartják a futót.

Carter-éhez hasonló a mozdulat, csak Carter-é látványosabb szokott lenni. Így is meg tudja ütni Ojomo a Qb-t, Carter pedig beleüt a passzba.


A 4. és 1-es megállításnál Phillips és Blankenship aratták le a babért a TFL-lel, fumble recovery-vel, de Ojomo és Carter csinálták a nehéz munkát a falban. Ennél a play-nél kiabálta be Ojomo több másodperccel a snap előtt, hogy mi lesz a játék (inside zone az ő irányába). Igaza is volt, és át tudott vágni a guard és a tackle között, Carter pedig visszanyomja a másik guardot, így Jacobs kénytelen irányt váltani, egyenesen Phillips-ék karjaiba.

A hangos verzióban lehet is hallani Ojomo-t. Szerencsére senkinek nem jutott eszébe az offense részéről, hogy időt kérjen … 😉


Edge rusher

A friss erők érkezése meglátszott ezen az alakulaton, végre lehetett jobban forgatni a játékosokat és Phillips nagy pluszt hozott az egységbe. Ennek eredményeként 13-szor gyakoroltak nyomást Love-ra, amiből 5 Qb hit és 2 sack volt.

Phillips azonnal első számú edge játékossá lépett elő, aki a snap-ek csaknem 80%-ában a pályán volt. Ez mutatja Fangio bizalmát és azt is, hogy sokmindenre emlékezett a rendszerből, így gyorsan felvette a fonalat. Nem csak az irányító siettetését bízták rá, hanem a futás ellen is pályán volt, sőt Qb spy is volt néhány játéknál.
Ennál a játéknál Phillips, aki betolja a TE-t a bullrush-sal, de nem tudja befjezni a játékot. Viszont a másik oldalról érkező Hunt elől már nem tud elszökni Love.

Nem csak az irányítót tudja üldözni rá lehetett bízni a fal szélének őrzését is. Jól válik le a RT-ről és szerelni tudja a futót.

Hunt-ot frissebben tudták tartani a mélyebb rotációval. Meglett a második sack-je is az idényben, és ő passrusher-ként sokat profitálhat Phillips ittlétéből. Futás ellen is megbízható volt. Jó az első lépése és ezt kihasználva beugrik a B lyukba a guard és a tackle közé, senki nem tudja felvenni.


A sérülésből visszatérő Nolan Smith játékideje még limitált volt (28%), bár eredményes (1 sack, 2 Qb hit, 2 szerelés), gondolom nem akarták nagyon terhelni. Graham lehetőségei is érthető módon korlátozottak voltak (10 snap, 1 pressure).

Smith ennyi lehetőségből is begyűjtötte az első sack-jét a szezonban. Ez a jó coverage-nek köszönhető nagy részben. Cover-1 robber vagy más néven rat, ahol az egyik LB vagy safety (ebben a playben LB) feladata, hogy kémlelje a kereszirányú route-okat és segítsen ezeket kettőzni. Nem is talál senkit Love, miközben Dean részéről érkezik a középső nyomás és végül Smith tudja levinni a Qb-t.


Off ball linebacker

Dean-en úgy látszik nem hagyott nyomot a sérülése, és nagyon gyorsan kezd top formába jönni, amit ezen a meccsen is bemutatott. Baun a komplettebb LB, de Dean a védelem szellemi vezére, ez eléggé egyértelmű abból, ahogy viszonyulnak hozzá a társak. Ez majd érdekes kérdéseket fog felvetni a szezon után, mivel Dean-nek lejár a szerződése.

Baun és Dean együtt 15 szerelést gyártottak, Baun vezette a csapatot szerelésekben (8), de Dean volt, aki ezen a meccsen a nagyobb játékokat szállította.

Dean futás elleni védekezése a legjobb a LB sorban. Intelligens és különösen jól olvassa a futójátékot, sokszor ő az első, aki a futás útjába tud állni. Kicsit még rozsdás abból a szempontból, hogy néhányszor előfordult, hogy a gyors reakciója ellenére nem tudta befejezni a játékot mínuszos szereléssel.

Dean az irányító siettetésében eredményes volt (ez mindig is az erőssége volt), mindössze 4 passrush snap-ből hozott össze egy sack-et és egy hurry-t. Ezzel a sack/fumble-lel potenciális pontokat vett el az ellenféltől.

Campbell a snapek egy részét megint edge poszton töltötte, de ott nem az igazi, viszonylag könnyen leblokkolták TE-k is. Ugyanakkor off ball poszton jóval magabizosabb volt, de Dean rutinos védőként több snap-et kap nála. Passz védekezésben volt egy DPI-je egy hosszabb passznál, amikor egy kicsit korán nyúlt oda a TE testére/kezére, mert nem látta, hogy mikor jön a labda.
Off ball pozícióból jól válik le a blokkról és buktatja fel Jacobs-t a résben, Baun pedig biztosítja a szerelést.


Cornerback

A secondary jó munkát végzett Mitchell vezetésével, aki 7 célbavételből mindössze 2 elkapást engedett 24 yardért és 2 passzba is beleütött.

Ez a split field coverage-et is Mitchell teszi lehetővé, mert képes egyedül végig követni az elkapót safety segítség nélkül. Így a pálya másik oldalára tud koncentrálni minkét safety.

Cover1 man, a mélységi safety-n kívül mindenki egy elkapót követ. Nagyon nehéz ennyire szorosan tapadni egy in-route-ra, ahogy Mitchell csinálja.

Q oktató videó 😊

Jackson tudta stabilizálni a játékát erre a meccsre. Bár 6 célbavételből 4 elkapást engedett, de mindössze 23 yardot adott fel ezzel. A fizikális játék néha hiányzik nála, de ennél a passznál szépen odatette magát és gyorsan leszűkítette a távolságot, megcsinálta a szerelést.

DeJean-nak cover-ben gyengébb meccse volt (6/5, 41 engedett yard), de futás ellen és a szereléseknél a szokásos szintet hozta, amit szintén fontos a slot-ban.

Safety

Mukuba újabb jó meccset hozott cover-ben, nem is ment felé túl sok labda. A meccs végén lett volna esélye akár le is szedni Love egy hosszabb passzát, előbb ért hozzá, mint az elkapó, de kicsúszott kezéből. Futás ellen sem hibázott szerelést. Ennél a játéknál Graham még elhibázza a szerelést, de Mukuba és DeJean jönnek biztosítani.

Blankenship kiharcolt egy fumble-t és futás ellen sokszor tudott besegíteni. Itt Campbell sikeresen elállja az A-lyukat, ezért a futó kénytelen kivágni a B-lyuk felé, ahova már érkezik Blankenship mélységből.


Szerkesztette: BleedingGreen

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
23 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Nem tudom hányszor kellett megnyernie a meccset a védelemnek, az offense tehetetlensége miatt. Hol van már az az idő, amikor a labdát 5 perccel a vége előtt megkapva a támadók meg tudták ölni az órát.
Sajnos a bye week inkább rossz hatással volt az offense-re. Visszavedlettek korábbi formájukba, beszari játékhívások (3. és hosszúnál automatikus középső futás 😀) , WR-ek hanyagolása, rossz kivitelezés, büntetések.
Mindegy, megvan a W egy nehéz környezetben. A hét végén ez viszont kevés lehet hazai pályán.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
28 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Végre egy teljes meccs, vs Giants

Első alkalommal sikerült ebben a szezonban végig kiegyensúlyozottan játszani, ami nagyban köszönhető a jó gamepan-nak és játékhívásoknak. A sérültek helyére lépő játékosok jó teljesítménye is segített. Persze lehet mondani, hogy az ellenfélnek gyengébb volt a kerete, de két fordulóval ezelőtt is gyengébb volt, mégis elég simán kikaptunk. Arra kérdésre is választ kaptunk, hogy felpiszkálta-e a játékosok büszkeségét az előző meccs, ahol fizikálisan is alulmaradtak. Szerencsére ezúttal sokkal jobban odatették magukat.

Offense

A múlt héten már leírt fejlődés volt tapasztalható a gameplan-ben és a játékhívásokban:
futásban több gap séma, kevesebb zóna, 2 TE helyett extra támadó falember, több center alóli passzjáték, playaction, empty felállások. Több egymásra épülő játék, egymásból kifejlődő játékok, így a drive-ok nem csak ötletszerűen egymásra rakott play-ekből álltak
Ennek is volt köszönhető, hogy az ellenfél védelmét szinte végig sikerült bizonytalanságban tartani, szemben ez előző meccsünkkel, ahol sokszor úgy nézett ki előre tudják mi következik. Egy adott felállásból – főleg center alól – végre a play-ek szélesebb választékát futtattuk. Amik továbbra is hiányoznak a repertoárból a tervezett Qb futások (talán majd az igazán éles meccseken).

Nagyon fontos volt az is, hogy korán sikerült a futójátékot beindítani és végig hatékony tudott maradni a futójáték. Nem nehéz meglátni az összefüggést az első komplett meccs és a működő futójáték között. Jó, hogy a stáb kitartott a futás mellett, amikor a meccsre készültek és nem csábította el őket, hogy a secondary-ban két kezdő játékos is sérült volt az ellenfélnél.

Quarterback

A futójáték mögött és Brown hiányában kevesebb kockázatvállalás volt a passzjátékban, mint a Vikings ellen. Hurts nagyon hatékonyan és rizikó nélkül passzolgatott, néha még a vállalható kockázatokat sem vállalta be. 75%-os passzpontossággal dolgozott és a középtávú passzoknál hibátlan volt (4/4, 63 yard). Korábban láthattuk, hogy tud szenvedni a passzjáték, ha 10-20 yard közötti passzok nem működnek.

Devonta Smith-szel nagyon összhangban voltak. Látszott, hogy egész héten tudtak arra készülni, hogy Brown nélkül kell játszani. Dotson route futásai továbbra sem megbízhatóak, így Hurts főleg Smith-re támaszkodott, a redzone-ban pedig Goedert-re.

Volt néhány kisebb hibája, amelyek szerencsére nem befolyásolták a meccset. Egy 16 yardos sack jórészt az ő lelkén száradt, illetve egyszer nem dobta el a tisztán lévő Smith-nek a passzt, ami biztos TD lett volna.

Center alóli playaction. A secondary cover1-man-t játszik, ami ellen a leghatékonyabb a passzjátékunk. A linebacker-ek ráugranak a playaction-re, így a pálya közepe üresen marad. A post/cross route kombináció jól működik, safety kénytelen a post-ot futó Dotson-ra segíteni, így Smith egyedül marad a CB-vel és egy ilyen route-on, amikor ennyi helye van, őt szinte lehetetlen megfogni.

Az extra passz-siettetés általában nem kifizetődő ellenünk. A 6 emberes blitz ellen jó ellenszer volt ennél a play-nél, hogy Barkley nem maradt hátul blokkolni, hanem kimozog az őrizetlenül hagyott flat zónába. Hurts higgadt maradt és az üresen érkező védő fölött gyorsan ki tudta passzolni a labdát. Ezeket ma már természetesnek vesszük, de nem volt olyan rég, amikor ilyen helyzetekre nehezen találta a csapat a megoldást.

Az RPO nem feltétlenül Hurts legnagyobb erőssége, de ennél a játéknál tökéletesen olvassa a jobb oldali edge rusher-t, aki rámozdul futójátékosra, ezért Hurts visszahúzza a handoff-ot. Smith rub route-ja a másik kulcs, éppen csak annyira zavarja a két DB-t, hogy nem fújják le szabálytalanságnak, de Goedert szabadon tud kijutni a backfield-ről. RPO-hoz képest hosszú lefolyású játék, ezért fontos volt az is, hogy a támadófalból senki ne fusson be látványosan 1 yardnál mélyebbre a LOS mögé egy büntetésért.

Ebben a szezonban kevésszer látunk hasonlót Hurts-től. Nem működik jól a route kombináció sem, mert Goedert curl route-ja nem dobható, míg Smith-nek a deep cross útvonalon csak akkor lehetne dobni, amikor Hurts már nyomás alá kerül. A játék elején az 5 emberes passrush-t jól felveszi a fal, de kicsit késleltetve jön a safety blitz és rá már nem jut blokkoló. Hurts megpróbál menekülni, de be nem igazán van helye. Utólag jobb lett volna, ha ledobja a futó lábához a labdát, de láttuk már szorult helyzetből kibújni, így nem kövezném meg, mert itt is megpróbálta. (A meccs után sok szó volt a bírókról, meg bedobott/be nem dobott szabálytalanságokról. A falak kapcsán nekem ezekkel különösen nincs kedvem foglalkozni, mert játékonként tetszőlegesen lehet találni belőlük. A mellékelt példa, hogy ennél a playnél Steen-nel szemben van egy látványos szabálytalan kézhasználat nyakra/fejre, ami lehetett volna 10 yardos bünti is.)

Bár 3. és 9-nél megfutja a first down-t, de előtte kihagy egy TD lehetőséget Smith felé és benyel egy elkrülhető ütést. Empty felállás 5 lehetséges elkapóval. A felállás bal oldalán egy trips kombináció, amit gyakrabban kellene használnunk. Teljesen össze is zavarja a Giants zóna védekezését és Smith megint bántóan üresen marad a védelem mögött a deep cross route-on. Hurts valószínűleg a rövidebb route-okra fókuszál a first down vonal közelében, így nem veszi észre mögöttük Smith-t. A fal bőven adott időt, ez egy könnyed ívelés lehetett volna Smitty-nek.


Offensive line

Ebben az idényben először nyújtott kiegyensúlyozott teljesítményt a támadófal egy egész meccsen keresztül. Fontos szerepe volt ebben a futásblokkolás feljavulásának, amivel a legtöbb problémánk volt az eddigi meccseken.

A javulásban valószínűleg szerepe volt annak is, hogy egészségesebb volt a támadófal. Dickerson az egy meccses pihenő után jobban mozgott, mint a megelőző mérkőzéseken. A szintén nem teljesen egészséges Jurgens helyett Toth kezdett, aki bár alacsonyabb szintet képvisel, de legalább nem sérülten játszott. Toth-ot illeti a legnagyobb elismerés, mert csere centerként igazán összeszedett teljesítményt tett le és a fal egyik legjobbja volt, főleg futás blokkolásban. Lehetett tartani attól a meccs előtt, hogy Lawrence megeszi reggelire, de egyáltalán nem ez volt a helyzet és Toth jól helytállt a nem gyenge Giants védőfal ellen. Ebben szerepe volt annak is, hogy normálisan rá tudtak készülni arra, hogy ő fog kezdeni és nem meccs közben kellett beszállnia a posztra. Végre olyan blokkolásokat kértek tőle, amik a képességeinek megfelelnek és inkább a mozgékonyságára építettek, nem a (nem létező) erejére.

A fal közepe Steen-nel kiegészülve vitte a prímet futás blokkolásban, míg a két OT-nek sikerült Burns-éket féken tartani annyira, hogy Hurts-nek általában elég ideje volt dobni. Fred Johnson ezen a meccsen 14 snap-et kapott 6. OL-ként főleg a futójátékoknál. és nagyban segítette is futások sikerességét.

Az előző szezonban sokkal többször láthattunk ilyen játékokat, de nem lehet megunni. 😊 Végre nem bonyolítjuk túl a blokkolást. 6 OL + TE is a pályán van. Nem zónázunk, hanem duo koncepciót játszunk, amikor a támadófal a play irányában igyekszik kettőzéssel kivenni egy vagy két védő falembert. Nem fő cél, hogy leváljon az egyik támadó falember a kettős blokkról, mint a zónázásnál, hanem alapvetően a RB feladata, hogy az erős oldali LB-t olvasva eldöntse, hogy melyik résbe kell bevágnia. Viszont annyira jól sikerülnek a kettőzések (Johnson&Johnson, Toth és Dickerson), hogy mindkét duplázás után még a két LB-t is sikerül leblokkolni. Sőt Dickerson ténylegesen három védőt blokkol le. Steen is kulcs blokkot csinál meg, mert egyedül tudja feltartani Lawrence-t.
Barkley-nek „csak” annyi a feladata, hogy jól olvassa a playt és lehúzzon a safety mellett, aki rossz szöget vesz fel. Barkley sebessége, irányváltásai semmit sem koptak tavaly óta. Ha jó blokkolást kap, akkor ez a vége.

Sokan nem értettük, hogy miért nincs több gap séma és húzásos blokkolás. Most végre elővettük ezeket is. A pin/pull blokkolások eddig is sikeresek voltak, és ezen a meccsen ez volt az egyik fő fegyver futójátéknál. Toth-ot húzzuk ki center-ből és Dickerson feladata, hogy odaszögezze a NT-t. Tökéletesen működik, Toth feljut a második szintre és könnyen kiszedi a LB-t a játékból.

A screen nem nagy fegyverünk, de már láttunk egy-két jól kivitelezett screen-t ebben a szezonban. Sokkal jobbak a screen-ek, ha az OL tud blokkolni a játékhoz, mert jól blokkoló WR-ek nem nagyon vannak nálunk.
2. és 12-nél váratlanul éri a védelmet, és 2x2-es felállásokból nem lehetett még screen-t látni tőlünk. Így cover2-es zóna védekezés van, mélyebben hátrahúzódó LB-rel. Jó a screen kivitelezése, mert épp eléggé feltartják a védőfalat, ahhoz, hogy ne olvassák le egyből a screen szándékot. A center és a két guard is ki tud jutni az üres területre. Toth és Steen is védőt talál (eléggé fájhatott nekik) és nagy helyet csinálnak Barkley-nak.


Wide receiver, tight end

Brown távollétében Smith-re hárult lényegében a WR1 és WR2 feladata is, mert Hurts nem nagyon kockáztatott más elkapókkal. Szerencsére Smith-szel nem tudott mit kezdeni a komplett secondary. 9 célbavételből 6 elkapás 84 yard, 5 first down lett a vége.

Smitty alaposan befűzte az oktatófilmet ezen a meccsen, a route futásai, irányváltásai könnyedek, semmi erőlködés.

Dotson továbbra sem egy konzisztens route futó, és nem tud mindig kellően elszakadni a védőktől, így Brown hiányában sem kapott több labdát Hurts-től, mint általában. Persze, ha hátrányba kerültünk volna, akkor lehet, hogy más lett volna a helyzet, mert többet kellett volna passzolni és kockáztatni.

Egy példa: double post a bal oldalon Smith-től és Dotson-tól. Dotson a slot-ból indulva nem tudja igazán elvonni a két safety figyelmét, mert nem elég határozott a futása, nem fenyegeti azzal a védőket, hogy mögéjük kerül az endzone-ban. Ezért az egyik safety időben le tud váltani róla és besegíteni Smith útvonalára, így nem marad ablak, ahova Hurts dobhatna.

Viszont benne vannak az ilyen bravúros elkapások is Dotson-ban. Már nem az első nehéz elkapása, mióta nálunk van. 6 emberes blitz ellen már máskor is használt 4 vertikális útvonal. Itt meglehetne a szeparáció. Ha Hurts ezt az oldalvonalhoz tudja dobni, az könnyebb elkapás lehetne. A fal tart, de már tolják hátra a centert, ezért Hurts nem áll bele rendesen a dobásba az elöl lévő lábával, így lesz rövidebb passz. A corner is jó pozícióban van, de Dotson túlugorja és jobban tud koncentrálni a labdára.
Érdemes nézni a másik szélen Smith stop-and-go-ját Banks ellen. Az de piszkos 😀 😀 Valószínűleg elsődlegesen a pálya bal felét kellett olvasni a Qb-nak, ahol Dotson egy tapasztalatlan fiatal CB ellen ment, ezért nem vehette észre a könnyű TD-t a másik oldalon.

Egyébként Dotson hajlamos bravúros elkapásokra. Már az egyetemen is hasonlóakat csinált.

Goedert a redzone-ban ezen a meccsen is komoly fegyver volt. Eddig ebben a szezonban kevesebbet használjuk a mezőnyben, viszont a redzone-ban több passzhoz jut, mint a korábbi években. Utóbbi egy pozitív fejlemény, mivel sokat hiányoltuk régebben, hogy a méretét és fizikalitását keveset használjuk ki a vörös zónában. A most elkapott TD-kel idén már 7 TD-nél tart, ami kettővel több, mint az eddigi legeredményesebb szezonja.

Zero blitz-et mutat a védelem a snap előtt, de a snap után visszahúzódnak és csak 4 emberes passrush lesz. Hurts nem kapkod és megdobja a quick slant-et Goedert-nek, mielőtt a LB-nek lenne esélye belépni a passzsávba. A DB túl messze helyezkedik, kb. 5 yard-ra, de quick slant-nél 2 yard után már megtörténik az irányváltás, így nincs esélye odaérni, és 4 yardról már beviszi magával a védőt Goedert.


Running back

2013 óta először fordult elő, hogy két futójátékosunk is 100 futott yard fölé jut egyazon meccsen (2013-ban a Bears ellen McCoy és Bryce Brown tette meg ezt). Barkley-nak ez volt az első 100+ scrimmage yardos meccse a szezonban. A 150 futott yardjához csak 14 labdacipelés kellett, amit 3 negyed alatt ért el, mert a harmadik negyed végén meghúzta a combját és óvatosságból leültették.

Ez volt az a játék, ahol Barkley meghúzódott. Újabb nagyon szép gap séma, pin/pull koncepcióval, ezúttal center-tackle húzással. Barkley türelmesen megvárja a kialakuló folyosót, mielőtt megcsinálja a cut-ot. Még Calcaterra is megtáltosodott, Goedert-tel ketten ki tudják venni a játékból a futás irányában lévő DT-t.

Főleg center alól volt hatékony a futójáték, de volt pár shotgun-ból indított eredményes futás is. Toss játékokban (is) jó Barkely, mert ezek megmozgatják a védelmet és olyan szöget adnak neki a futáshoz, ami a handoff-nál nem lenne lehetséges. Toth egy kis induló segítséggel ki tudja venni Lawrence-t. Dickerson-nak és Steen-nek van nehéz dolga, mert reach blokkokkal nekik kell leblokkolni a második szinten két LB-t. Steen-nek túl nagy a távolság és nem ér oda a LB-re, de Barkley-nak bőven van elég helye a többi sikeres blokk miatt, hogy ellépjen a LB mellett, és így is egy sikeres pozitív futás lesz belőle.


A nagy attrakció Bigsby volt, akinek 9 carry is elég volt a 104 futott yardhoz. Ha Barkley nem sérül meg, akkor valószínűleg nem kapott volna ennyi lehetőséget, mert a harmadik negyed végéig csak 2 labdacipelése volt. Így viszont legalább láthattuk, hogy ha visszahordóként nem is, futóként lehet rá számítani. Barkley után a legjobb futónak néz ki a keretben, elég jól lát a pályán és jól olvassa a blokkokat. Bár nem nagy testű, de fizikális játékos. Némi hátrány számára, hogy elkapásban és blokkolásban nem annyira jó.

Hurts 16 yardos sack-je után jött ez a játék 2. és 26-ra. Kellett hozzá a védelem bénázása is, de a nagy részét Bigsby csinálja meg. Johnson és Goedert egymásba botlanak a fal szélén, de ez sem akadályozza meg Bigsby-t. A MIKE LB rossz szöget vesz fel és a többi védő Bigsby-ről lepattan.

Még egy fizikális futás shotgun-ból. A center-guard húzás nem tökéletes, mert egy LB átjut a forgalmon. Ez egy mínuszos futás lett volna, ha Bigsby nem teszi a földre egy stiffarm-mal a LB-t.


Defense

A védelemben pozitív változások voltak az new york-i meccshez képest, aminek köszönhetően ezúttal jobb teljesítményt nyújtottak. A két fordulóval korábbi meccshez képest visszatért Carter és Mitchell, ami a védőfalban és a secondary-ban is nagy segítséget jelentett.

Taktikailag komoly változás volt, hogy Fangio sokkal több zone match és split field sémát használt ezen a meccsen, mint az első összecsapáson. Az emberfogás akkor rossz döntésnek bizonyult, mert megkönnyítette az olvasásokat Dartnak és több lehetősége volt futásokra is, amikor a védők emberezésben hátat fordítottak neki. Ezúttal zónavédekezéssel többször sikerült elbizonytalanítani és kevesebb területe adódott a futásokhoz.
A védelem egyik fő feladata volt, hogy ne hagyják könnyen kibújni a zsebből Dartot. A nyomásgyakorlások és sack-ek sokszor inkább a secondary-nak voltak köszönhetők, amikor a coverage jól működött, Dart pedig tartogatta a labdát.

A futás elleni védekezést nagyban sikerült javítani, amiben sokat segített az is, hogy fizikálisabban játszott a front7 (talán pihentebbek is voltak, mint legutóbb). Skattebo ijesztően kinéző sérülése után viszont az ellenfélből fokozatosan elszállt az erő, így ezúttal a mi védelmünk kerekedett felül fizikálisan is.

Azért a hibátlantól messze volt a védelem. Többször is előfordult például, hogy jó 1. és 2. down-os védőmunka után 3. és hosszúra engedték meg a first down-t.

Defensive line

Amíg a Carter-Davis-Ojomo hármas egészséges és bírja energiával, addig jól megy az egységnek. Mögöttük mélység nem nagyon van, ide vártam volna egy használható rotációs játékost a csere határidő előtt.

Carter 80% körüli snap-re „esett vissza” ezen a meccsen. Az egész védelemre jellemző, így Carter-re is, hogy a nyomásokat kevésszer tudják sack-re váltani. Ez a play is jól mutatja, hogy mi volt taktika Dart ellen: bent tartani a zsebben és elvenni könnyű passzokat és futási lehetőségeket. A secondary jól fedez mindenkit, itt éppen man coverge-el. Carter-ék pedig fegyelmezettek, nincsen könnyű menekülési útvonal, így végül sikerül Carter-nek befejezni a játékot egy sack-kel.

Davis és Ojomo pont ugyanannyit voltak a pályán (52%). Mindhárom kezdő DT tudott sack-et jegyezni, így Davis és Ojomo is, amellett futás ellen ők voltak a megbízhatóbbak. Ennél a játéknál Carter kapja a duplázást, de Ojomo és Hunt időben összezárják a rést a futás előtt.

Passz szituációban Carter és Ojomo egymás mellől indul a 4-es és 5-ös technikáról és végül 6 védő is a Qb után megy. Borítékolható valamilyen csel Carter-ék részéről, ha ennyire egymás mellett vannak. A stunt végül működik, Ojomo-nak hely nyílik a fal közepén és második próbálkozásra le is zárja a play-t.

A sack-ek általában második vagy harmadik hullámban érkeztek. RPO játék lenne, amiben Dart végül megtartja a labdát. Viszont a CB blitz DeJean-tól összezavar mindent. Davis addigra átjut a guard-on egy swim move-val és le tudja vinni a Qb-t, akinek megint nem volt helye menekülni.


Edge rusher

A fal szélére már jön a várt felmentő sereg Phillips, Smith és Graham személyében, de a Giants ellenit még szűk állománnyal kellett hozni. A múltkori meccs alapján a futás elleni védekezésben kellett nagyobbat javulnia ennek az egységnek és nagyon fontos szerepük volt Dart zsebben tartásában is.

Hunt nem sokat hagyta el a pályát, futás ellen jól zárta a széleket és szokás szerint ő volt a fő nyomásgyakorló (7 pressure, 1 sack, 1 Qb hit, 1 TFL). Érdekes, hogy ezen a meccsen szinte alig használta őt cover-ben Fangio, csak 1 coverage snap-je volt.

Végre összejött Hunt első sack-je a szezonban, amit már az első meccs óta kergetett. Korábban sokszor volt olyan, hogy a jó nyomásgyakorlás ellenére nem tudta befejezni a játékot. Ezúttal volt egy kis szerencséje, mert P. Johnson tudott gyorsan nyomást gyakorolni a vak oldalról (a LT alaposan elnézte kit kellene blokkolnia), ami elől Dart még elszökött, de éppen Hunt elé került ezzel.

Azért nem hazudtolta meg magát teljesen. Egy jól bullrush-sal indul és lenne esélye levinni a Qb-t, de nem tudta befejezni a játékot és Dart végül sikeresen tud menekülni és passzolni.

5 emberes védőfal futás védekezésben. Hunt-ot nem lehet könnyen feltartóztatni TE blokkal. Be tudja nyomni a blokkolót és le tud válni róla, hogy megállítsa a futót.

Hunt mellett Uche és P. Johnson váltogatták egymást, illetve Campell-nek is voltak edge snap-jei. Johnson egy lelkes játékos, de érdemi segítséget nem jelent. Ennél a játéknál Dean megy passrush-ra és Johnson-nak kellene követnie a RB-t coverage-ben. Az eredmény nem szép, de inkább Fangio sara, ha Johnson-ra olyan feladatot bíz, amire nem képes (mellesleg elég nyilvánvaló holding Dean-nel szemben).

Uche megint hasznos kiegészítő embernek bizonyult, 4 pressure, 1 Qb hit jött tőle és majdnem volt egy sack/fumble-je, ha ezt a fumble-t videózás miatt nem vonták volna vissza. Már egy hasonlót visszavontak ebben az idényben Nix esetén, az is elég véleményes volt.


Off ball linebacker

Dean snap számai alaposan felmentek erre a meccsre és több időt töltött Baun mellett a pályán, mint Campbell. Ez magyarázható azzal, hogy mindenekelőtt a futás elleni védekezés volt a fókuszban. Több olyan play is volt, amikor mindhárom LB fent volt, de ilyenkor Campbell inkább edge poszton volt, mint off ball-ként.

Futás elleni védekezésben Dean hozta is az elvártat. Ennél a játéknál ő csinálja meg a szerelést, de Mukuba is dicséretet érdemel, mert Dean azért tud szabadon menni a futóra, mert Mukuba kiveszi előle a blokkolót.

Míg futás ellen még Dean a jobb, addig passz védekezésben Campbell. Ezért passz ellen még több snap is adható lenne neki. 3. és 7-nél nem feltétlenül indokolt Baun mellé Dean-t tenni és Campbell-t az oldalvonalon tartani. Dean elfogadható cover-ben is és ebben a játékban is közel marad a RB-hez, de még úgy is elkapás lesz belőle, hogy aluldobott a passz.


Baun-nak az előző Giants elleni meccs rosszul sikerült, de ezúttal a szokott szintjét hozta. Vezette a csapatot szerelésekben (6 tackle, 2 TFL), de a szokásos extrákat is hozta passz ellen (1 sack, 2 QB hit, 2 levédekezett passz).

Futás védekezésben ez a meccs egészen máshogy nézett ki, mint az előző. Baun az első, aki már a LOS-en fogadja a futót. A szerelésről lecsúszott, de a többiek addigra már érkeznek és lezárják a játékot. Az első Giants elleni meccsen ilyet kevésszer láttunk.

Ennél a játéknál mindhárom LB a pályán volt és mindhárman cover-be mennek hátra. Két CB van csak a pályán Mitchell és DeJean. Az összes lekapót elveszik Dart-tól, aki megpróbálja lábbal megoldani. Most viszont jó szögeket vesznek fel a védők, Baun és Hunt a LOS mögött le is viszik a Qb-t.


Cornerback

A coverage egy-két hibától eltekintve jól működött, amiben kulcsszerepe volt a CB sornak. Ez előző meccsre rányomta a bélyegét Mitchell korai sérülése, aminek valószínűleg szerepe volt abban is, hogy több emberfogást játszottunk azon a meccsen. Most viszont végig volt Mitchell, ami megnövelte a lehetőségeket a secondary-ban, mivel neki kulcs szerepe van a coverge-ek álcázásában is. Ringo new york-i szereplése rémálom volt, de ebből sikerült felébrednie és ezen a meccsen sokkal kevesebb hibával játszott. DeJean-t eleve kerülték a passzjátékban és a szokásos fizikális játékával sokat segített futás ellen.

A CB-k játékát jól jellemzi, hogy keveset dobtak közvetlenül rájuk, inkább a pálya közepét célozták és a safety-k területeit. A három corner összesen csak 5 célbavételt kapott és abból is csak 1 elkapás lett 19 yardért.

Jó példa arra, hogy Fangio hogyan akarja összezavarni a Qb-t a coverage-el. 2. és 11-nél ez a snap előtt cove4-nek néz ki (quarters coverage). A snap után viszont ez átalakul quarters-quarters-half cover-ré (más néven cover6). Ez a manapság sokat használt split field coverage egyik fajtája, amikor a pálya egyik felén másfajta coverage-et játszanak, mint a másikon. A QQH esetében a pálya egyik felén cover4-et a másik felén cover2-t játszik a védelem. Ebben a játékban a cover2-es oldalon (a képen alul) Mukubáé a deep half, így DeJean-nak nem kell mély zónába mennie, rá tud mozdulni az out route-ra. A másik oldalon Blankenship és Mitchell játsszák a quarters-t, övék azon az oldalon a két mély zóna. Dart-ot megzavarja, hogy DeJean nem húzódik vissza, hanem rámozdul az out route-ra. Nem dobja el és lejár az ideje a zsebben, menekülnie kell, Hunt utoléri hátulról.

Mitchell csak egy érvényes célbavételt kapott, ami incomplete lett (a büntetés miatt visszavont TD nem számít a statisztikába a szabálytalanság miatt). Ez is egy split field coverage, csak egy másik fajta: cover 4 az egyik felén a pályának, míg man covarage a másik oldalon, ahol Mitchell van. Mitchell press man-ből indulva végig egy az egyben van a WR-rel, safety segítség nélkül. Ez egy jó, szoros coverage, mindkét féltől van kézharc.

Hasonló lökésre Adams-re nem dobtak zászlót a Rams elleni meccsen, most meg dobtak. Ha nem dobják be, azt is el lehetett volna fogadni, a fizikálisabb felfogásba belefér. Elég véleményes volt szerintem, nem annyira egyértelmű. Volt lökés szerintem a WR-től, és a lökés után Mitchell megpróbálta visszahúzni a mez sarkánál.

DeJean-re az ilyen játékok miatt (is) szükség van a slotban. Az erőteljes játéka jól jön a futás ellen és szinte alig hibázik szerelést. Remekül időzített run blitz.


Safety

Mukuba-nak cover-ben ez volt az egyik legjobb meccse. Jól olvasta a játékot és nem váltotta el magát annyira, mint az előző fordulókban. Nem is mentek felé passzok, inkább Blankenship területét célozták. Futás ellen is megbízható volt ezen a meccsen. Ennél a játéknál mélységből érkezve jól navigál át a forgalmon, nem akadt fel a blokkokon és megcsinálja a szerelést.

Blankenship-nek eddig nincs olyan jó szezonja cover-ben, mint tavaly. Ebben valószínűleg annak is van szerepe, hogy az újonc poszt-társ mellett több feladat hárul rá. Viszont szerelésekben javult. Tavaly sok elhibázott szerelése volt, míg ebben a szezonban 8 meccs alatt csak 4 van neki. Ennél a játéknál nem vette át időben a Baun által átadott TE-t, így a passzt már nem tudja meggátolni.


Szerkesztette: BleedingGreen

Legkedveltebb fórum hozzászólások

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
több mint 11 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Na, úgy gondoltam, hogy a kedvenc draft pickjeim közül Matthews-szal kezdünk, de nem bírtam ki, úgyhogy mégis Taylor Hart lesz az első. Jó sok gif van benne, úgyhogy várjátok meg türelmesen amíg betölt, de aki nem bír várni, annak odaraktam a külön linket is a képek alá.

Értékelőben is írtam, hogy ideális 2-gapes védőfalember. Képes megtartani az OL-t, nehéz elmozdítani, ami alapképesség kell legyen. Kivételesen jó mozog laterálisan a play olvasása után, még akkor is, ha nem tud tökéletesen lejönni a blokkról. Például a következő playben. 5-ös technikáról indul, zone blocking séma, a play a másik irányba megy, Az indulás jó, az OT-nem tudja megblokkolni a play-oldali vállát, igy el tud indulni a jó irányba. Viszont nem tudja szabaddá tenni egyik karját sem, ennek ellenére gyakorlatilag maga után húzza az OT-t a résbe, és végül abban lyukban kötnek ki ahova a futó ment (figyelem, Hart a backside-ról indult, nem a playside-ról). Ja, és közben persze mozdult el szinte semmit a LOS-ről. A többi DL is nagyon szépen dolgozott mellesleg.

http://www.mediafire.com/convkey/44c5/q56vy4p4gjvcga75g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/q56vy4p4gjvcga7/hart2gap01.gif


A következőben felé megy a játék és nagyon szépen visszanyomja a guardot a LOS mögé. Hasznosak azok a hosszú karok, amikor kinyújtja őket a guard 2 yarddal hátrább találja magát. Érdemes nézni, hogy a futónak hol kell megcsinálni a cutot (- 2-3 yardon), mert Hart elé nyomja az OL-t.

http://www.mediafire.com/convkey/8cab/q4lud82470ik2s55g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/q4lud82470ik2s5/hart2gap02.gif


A 4-tech-ről indul, nagyon jó a get-off, az OT még a kezét is nehezen tudja rátenni, nemhogy a play oldali vállát megfogni, a LG-t - aki amúgy sem tudja mit is szeretne igazán - félrerakja az útból. Nagyon jól üldözi megint az ellenoldali játékot, szerel és fumble.

http://www.mediafire.com/convkey/75d0/ccdssyqqxz3z35g5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/ccdssyqqxz3z35g/hartfumble.gif


Ugyanez pepitában. Félreteszi az OT-t, végigfut a LOS-en (!), és 1 yardon leviszi az ellenkező irányba induló futást.

http://www.mediafire.com/convkey/816a/3gtn7y1k8g6kzw05g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/3gtn7y1k8g6kzw0/hart2gap06.gif


A védőfalembereknek, különösen 2-lyukas séma esetén futásnál a következő mozdulatsort kell követni:
1. Hit/shoot (= támadd meg (és állítsd meg) a blokkolót)
2. Extend/separate (= a lökd hátra a blokkolót, két karral, kinyújtott karokkal)
3. Shed (= szabadulj meg a blokkolótól, erre több módszer is van pl. shrug, rip stb, részleteke most ne menjünk)
4. Tackle

Akkor nézzünk egy tökéletes végrehajtást. Hart a RDE 66-os számmal. Érdemes figyelni, hogy hova löki hátra az LG-t amikor elkezdi a leválást a blokkról, ezután az egyik karja már szabad, a másikkal pedig szépen távol tartja a blokkolót, aki a fűbe harap, Hart meg szerel.

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Inside-Out.gif

Majd ismét a Texas ellen, csak most a másik oldalon és most a RG az áldozat. Ismét jó olvasás, jó végrehajtás.

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Outside-In.gif

És újra, most az 5-ös technikáról. Hátratolja a LT-t -3 yardra, leválik és szerel, no gain.

 www.mediafire.com/view/ejx3cjf64a77j1e/hart-penetration2.gif

A következőnél nem tud megszabadulni teljesen a RG-tól, de nem gáz,visszatolja és maga után vonszolja egészen a szerelésig. Érdemes megnézni, milyen pozícióban van ő, és hol van a többi védő, amikor Hart szerel. A többeket mind elmozdítják a LOS-ről, őt nem.

 www.mediafire.com/view/sbk297x3gwph8ij/hart-penetration6.gif

Alapvető feladata egy 3-4-es, 2-gapet játszó védőfalembernek, hogy ne hagyja magát elmozdítani a LOS-ről, foglalja le támadófalembert, és ha nem is tud gyorsan lejönni a blokkról, lehetőleg ő legyen, aki eltolja a blokkolót és ne fordítva. Ha ezt meg tudja tenni, akkor már ebből is hasznos játékok sülhetnek ki. A következő felvételen nem jön le a blokkról, sőt, a blokkoló el is fordítja a futás irányából, azonban Hart betolja a blokkolót a résbe, így a futónak nincsen hol elfutnia.

http://www.mediafire.com/convkey/c8a2/pke6cre5z6f9y6k5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/pke6cre5z6f9y6k/hart-penetration4.gif.gif


Hasonló helyzet, visszatolja a guardot, akinek a fenekében lényegében elbotlik a futó.

http://www.mediafire.com/convkey/8a4c/sobc9fayjmvp7yl5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/sobc9fayjmvp7yl/hart-penetration5.gif.gif


A footballban van néhány hangzatos maxima, az egyik ilyen a védőfalemberek jelszava is lehet: „One man can’t block me, two man can’t move me.” Az első mondatra mát láttunk példákat, de egy 3-4-es falembernél fontos, hogy a kettőzéseket is meg tudja tartani. Hart ehhez is rendelkezik képességekkel. Az első felvételen a C és a LG nem tudja háta tolni. A játékból csak azért lesz valami, mert a másik DE elhasal.

 www.mediafire.com/view/38gomjy3gnmqgqz/hart-twomen.gif

A következőn a LG és a LT blokkján küzdi át magát.

 www.mediafire.com/view/74376qn4841nwh3/hart-twomen3.gif.gif

Ismét a C és a LG próbálkozik. Sikertelenül.

http://www.mediafire.com/convkey/b3e6/q751i3827ui04t45g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/q751i3827ui04t4/hart-twomen2.gif.gif


Azt hiszem, hogy az már eddigiekből is kiderült, hogy nagyon jó a szerelési készsége, 3-4-es endhez képest sok szerelést csinált meg. Jól üldözi az ellenfeleket, a következőn például Cookst éri utol hátulról, és viszi le 20 yarddal a LOS mögött.

http://www.mediafire.com/convkey/1723/ln3rt56m3t39u375g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/ln3rt56m3t39u37/hart-hustle.gif


A következő duplán dicséretes játék. Először teljesen elpusztítja a felé irányuló inside zone próbálkozást azzal, hogy RDE-ként a 3-as technikáról teljesen hátraveti a LG-ot, ezzel a futónak azon az oldalon se a B, se az A-lyuk nem opció, így kénytelen irányt váltani. A futó még kicsúszik négy védő szorításából, de ki az 5., aki végül elkapja?

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Whose-Tackle.gif

Egyik nagy erénye, hogy van esze, olvassa a játékokat és jól reagál. Ennek egyik jó mércéje, hogy milyen jól érzi és reagálja a screeneket. A következőnél a 2-es technikáról indul a LG-dal szemben. Sok játékos ilyenkor ész nélkül rohanna a Qb-ra, és maga mögött üresen hagyná a keresztező TE-et előtte egy blokkoló guarddal. Hart azonban leolvassa, hogy itt valami nem oké, visszalép és gyönyörűen belenyúl a passzba.

 www.mediafire.com/view/jsfw572175wmy34/hart-screen.gif

Ismét jól érzi a screent és akadályozza meg, hogy Cooks nagy játékot csináljon.

 www.mediafire.com/view/6bdyr6pvzcxwkcl/hart-cooks.gif

Használja az eszét a blokkok olvasáskor is, észreveszi és szépen kikerüli a low blockot, és egy lehetséges TD-t akadályozott meg a szereléssel.

 www.mediafire.com/view/84tag2rrrj43qch/hart-stop.gif

Passz siettetésben is vannak jó pillanatai, amikor jól kapja el a snapet veszélyes lehet. Itt 1-gapes passrush szituációban 3. és hosszúnál a 3-as technikáról szépen vág be a résbe és akadályozza meg a passzt.

http://www.mediafire.com/convkey/97a4/zob7z8i0381egjk5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/zob7z8i0381egjk/hart-1gap-rush.gif


Hasonló, jó betörés a 4-es technikáról.

http://www.mediafire.com/convkey/977c/m69mj071phbqpvk5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/m69mj071phbqpvk/hart-rush3.gif


Egyébként inkább erőből próbál odaérni az irányítóhoz, túl sok cselt, mozdulatot nem használ.

http://www.mediafire.com/convkey/4d2c/jm9ja82kl14z8715g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/jm9ja82kl14z871/hart-rush.gif


http://www.mediafire.com/convkey/673d/yig9g98vd1txo795g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/yig9g98vd1txo79/hartrush.gif


 insidethewarroom.files.wordpress.com/2014/01/hart3.gif?w=640

Sok passzt elüt, ezt nálunk is szeretik. Használja az eszét és a kezét, ha nem tud odaérni a Qb-hez.

http://www.mediafire.com/convkey/d4f2/l1ulq1w2oha27uy5g.jpg
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/l1ulq1w2oha27uy/hart-battedpass.gif


Érdekességként: OLB-ként is előfordult a pályán passrush helyzetekben, változó sikerrel. A profiknál nem hiszem, hogy sokat látnánk itt. Amikor eredményes volt, akkor méretéhez képest jó indulásával és a karjainak erejével tudta megverni az OLB-ket, de az igazi OLB-k robbanékonysága és hajlékonysága nem jellemző rá. Az első esetben a 9-es technikáról indul, és leginkább annak köszönhető a jó passrush, hogy a RT-nem ér ki időben a meredekebb szögre, és Hart szépen távol tartja a karjaival.

http://www.mediafire.com/convkey/2271/vczi055dueec9w55g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/vczi055dueec9w5/hart-olb2.gif


Ebben az esetben a 7-es technikáról támad, a RT ismét határozatlan, szinte alig ér Harthoz, meglepi a sebessége, és Hart ügyesen lesöpri a tackle karjait.

http://www.mediafire.com/convkey/eaf6/a6a5cz3u08oz2e25g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/a6a5cz3u08oz2e2/hart-olb.gif


Azért persze vannak hibái is, most nézzünk ezek közül néhányat. Sok fenti felvételen is egy furcsa 3 ill. 4 pontos állásból indul, ahol a súlypontját inkább a sarkára helyezi és nem előre dőlve a lábfejére. Ez látszólag nem befolyásolta túlságosan az indulását és a robbanékonyságát, de ez lehet, hogy a profiknál már nem így lesz, ahol sokkal képzettebb és atletikusabb támadó falemberekkel is találkozni fog. Nem igazán lehet tudni, mire is jó ez a „béka” (vagy inkább kacsa 😀 ) kezdőállás, talán arra, hogy ebből nem tudnak következtetni a támadófalemberek, hogy merre fog indulni a snap után. (A láb és a kezek pozíciójából és a súlypontból is szoktak olvasni a támadó falemberek). Itt látható a furcsa kezdőállás, érdemes nézni, hogy a másik két falembernek mennyivel magasabban van a feneke és előrébb a súlypontja.


Sok fiatal falemberrel előfordul, hogy magasan játszik, vagy nem figyel a pontos kézhasználatra, ami miatt futás esetén eltolhatják őket, passz esetén meg könnyen megállítják. Ez Harttal is előfordul néha. A következőben az 1-es technikán áll fel, nagyon magasan tudja csak megfogni a centert, aki viszont meg tudja támadni Hartot a hóna alatti résznél, ami az egyik legjobb támadási pont lehet. Meg is kapja a pancake-et.

 www.mediafire.com/view/zvp6b91pc05ccqc/hart-toohigh2.gif

Hasonló eset, ezúttal a LT tolja el a B-lyukból, esélye sincs leválni a blokkról, a guard meg tudja fogni a mezét a mellkasi résznél, és Hart nem tud időben megszabadulni a fogástól.

http://www.mediafire.com/convkey/5beb/7daay2cxecdqgi75g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/7daay2cxecdqgi7/hart-toohigh3.gif.gif


Passz siettetésnél, ha a támadó falember fel tudja venni vele a kontaktot, akkor leginkább csak a bullrusht ismeri, hatékony passrush mozdulatokat (rip, club, hump stb.) nem sokat látunk tőle. Előfordul az is, ha elsősre nem sikerül nyomást gyakorolnia, akkor kiveszik a játékból. Nem azt jelenti, hogy leáll, hanem ilyenkor az erőből való rohamozást elhagyva sokszor inkább megpróbálja kikerülni a falembert, de ehhez nem használ jó mozdulatokat, ezért általában eredménytelen marad. Például a következőnél megpróbálja megtámadni az A-lyukat a C és a RG között, nem sikerül beférkőznie, ezért megpróbálja megkerülni a centert, de az könnyen előtte marad, és jó távol tartja a Qb-től. Érdemes összehasonlítani a NT-lel, aki eközben 2 blokkon küzdi át magát.

http://www.mediafire.com/convkey/8b14/yfw7cp0tomg26ix5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.
 www.mediafire.com/view/yfw7cp0tomg26ix/hartnorush.gif


Hasonló helyzet, csak most OLB-ből. Az első rohamot megállítja a LT, utána Hart furcsa testcselekbe kezd, ami a nem nagyon zavarja a blokkolót. Ha erőből próbálta volna a nyomást, amihez ért, akkor talán a Qb-re tolhatta volna az embert.

 www.mediafire.com/view/sdql7g9i9gz82j8/hart-olb5.gif

Összességében szerintem eléggé alul-draftolt játékos volt 5/1-en, nem lett volna meglepetés nekem, ha a 2. napon elviszi valaki, akár mi is. Mivel nem minden sémában lehet azonosan hasznos, inkább a 2-gapes rendszert játszó védelmeknek lehet igazán értékes a játéka. Remélem olyan jó játékokat mutat majd, mint a legtöbb példában, és akkor meg lehetünk vele elégedve.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
több mint 9 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Itt van Bradford végzete 😀
 philly.blog.hu/2016/04/28/2016_nfl_draft_ismerkedjunk_a_jovo_iranyitojaval#more8670022

Ha Sam Bradford vagy, akkor a megtekintést csak qb edző és szárazdajka felügyelete mellett ajánlom. Rendkívül félelmetes. | gyengébbek kedvéért: irónia |

Szerkesztette: BleedingGreen

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Kezdődik az edzőtábor, ami már a szezon előszele, így ideje megnézni hol tartunk roster-ügyileg. A támadókkal kezdjük, ahol tisztább a helyzet. Brian Johnson vette át Steichen-től az OC posztot. Ez nem egy Mike Groh szintű előléptetésnek tűnik. Johnson-hoz sokan fűznek nagy reményeket, és más csapatoknál is volt esélye az OC posztra, mielőtt itt kinevezték. Hurts-nek biztos nem fog rosszat tenni, hogy marad valamennyi folyamatosság, de nyilván koordinátorként már nem lesz annyi lehetősége a QB-val külön foglalkozni. Arra az éles meccsekig valószínűleg várni kell, hogy lássuk, Johnson milyen újdonságokat hoz a támadósorba és miként boldogul a játékhívásokkal.

Quarterback
Jalen Hurts, Marcus Mariota, Tanner McKee (R), Ian Book

Micsoda változás tavaly óta! Ebben az időben még Hurts utolsó és legnagyobb esélyére készült, hogy megmutassa, lehet rá építeni a franchise jövőjét. Elég határozottan megválaszolta ezt a kérdést, és megkapta a megérdemelt szerződését is, így ezen a területen már nincsen miről beszélni. Az előszezonban nem sokat fogjuk látni, talán csak egy meccsen fog játszani valamennyit.

Az új szezonban másfajta nyomás lesz rajta, hogy tartsa a színvonalat, és ha lehet, fejlődjön is egyes területeken. Ha valami ebben megakadályozza, az nem az elszántság és a szorgalom hiánya lesz.
Ha egy kívánságom lehet, akkor többet használhatná a checkdown lehetőségeket, ahelyett, hogy futással oldja meg a first downt. Swift jó elkapó és Gainwell is el tudja kapni a labdát, még ha tavaly az alapszakaszban nem is ezt mutatta. Ez segíthetné azt, hogy a mezőnyben kevesebbet kelljen ütköznie. Az elmúlt két szezonban is hagyott ki meccseket kisebb sérülések miatt, és tavaly ez jelentősen kihatott arra, hogy az offense játéka megtorpant az alapszakasz vége felé.

Mariota végül csak itt kötött ki, és nem is kellett érte a fél csapatot odaadni, ahogy Kelly mester szerette volna anno. 😀 Komolyra fordítva, ő jobban működhet ebben az offense-ben, mint Minshew. Az előző szezonokból kiindulva lehetséges, hogy lesz majd dolga 1-2 meccsen.

McKee és Book fog küzdeni a QB3 pozícióért. Book-nak van annyi előnye, hogy már tavaly is a csapattal volt. McKee-t viszont draftolták, így szerintem Book-nak egyértelműen jobbnak kellene lennie a TC-ben és előszezonban ahhoz, hogy kiszorítsa őt. McKee játékstílusa szöges ellentéte Hurts-nek, de 3. irányítóként ez nem sokat számít már.

Offensive line
Jason Kelce (C), Cam Jurgens (C/G), Cameron Tom (C), Landon Dickerson (G), Tyler Steen (G/T - R), Jack Driscoll (G/T), Dennis Kelly (G/T), Fred Johnson (G/T), Sua Opeta (G), Tyrese Robinson (G), Brett Toth (C/G/T), Julian Good-Jones (G/T), Lane Johnson (T), Jordan Mailata (T), Roderick Johnson (T), Trevor Reid (T – R), Chim Okorafor (T – R)

Egybe vettem a támadófalat, mert annyi a több posztos játékos, hogy nincsen értelme szétszedni őket posztonként.
A kezdő fal 4/5 része adott, Seumalo távozásával egyedül a RG poszton van kérdőjel. A kérdés itt is legfeljebb az, hogy a több alkalmas emberből ki lesz a kezdő. Egyelőre Jurgens-t írtam be, mert úgy hírlik, hogy a csapat nem szeretné még egy szezon ültetni Kelce mögött. Vannak, akik szerint kicsi erre a posztra, de a tömege dekára annyi, mint Seumalo-nak és a technikát pedig meg tudja tanulni.

Az újonc Steen és Driscoll lehetnek a további kihívók a RG poszton. Steen-nek valószínűleg nincs elég tapasztalata, hogy egyből kezdő lehessen, mivel az egyetemen OT volt. Driscoll szerintem inkább guard-ként van elemében, mint tackle-ként. 2021-ben, amikor RG-t játszott, sokkal jobb volt, mint tavaly, amikor OT-t. Ennek ellenére lehetséges, hogy őt továbbra is inkább swing tackle-ként akarja bevetni Stoutland.

A RG posznál nagyobb kérdés, hogy ki lesz az elsőszámú csere az OT poszton, főleg a bal oldalon. Stoutland meg fogja oldani, de eddig abban a luxus helyzetben voltunk, hogy a korábbi első körös Dillard volt az elsőszámú csere LT és LG poszton is. A csere OT poszton a korábbi évekhez képest bizonytalanabb a helyzet. Jelenleg Driscoll néz ki az elsőszámú cserének a fal mindkét oldalán, de ő nem egy életbiztosítás OT-ként, és probléma lenne, ha hosszabb ideig neki kellene kezdenie.

Vannak még rutinos jelentkezők, akik közül Kelly-nek van a legtöbb tapasztalata mindkét OT poszton. Neki voltak jobb szezonjai a korábbi években, de tavalyi nem az ő éve volt, szóval először rostert kellene fognia.
Fred Johnson-ról először a sci-fi irodalom ugrott be, de nem is csoda, mert utoljára 3-4 éve játszott értelmezhető mennyiséget, és akkor sem jól.
Roderick Johnson szintén 2020-ban jutott utoljára játéklehetőséghez, ő inkább RT.
Tyler Steen-nek jelentős tapasztalta van az egyetemről az LT poszton, de vele kapcsolatban a csapat többször is elmondta, hogy inkább guard-ként számítanak rá. Persze tudjuk, hogy Stoutland szereti több poszton is kipróbálni az embereket.

Számításaim szerint összesen 7 támadó falember helyzete tekinthető biztosnak a szűk keretben, így ha 10 OL-t tartunk meg, mint tavaly, akkor a maradék 3 helyért 10 játékos fog küzdeni.

Wide receiver
A.J. Brown, DeVonta Smith, Quez Watkins, Olamide Zaccheaus, Britain Covey, Greg Ward, Deon Cain, Tyrie Cleveland, Charleston Rambo, Devon Allen, Joseph Ngata (R), Jadon Haselwood (R)

Nem kell magyarázni, hogy a Brown – Smith páros a liga legjobbjai közé tartozik, tökéletes kiegészítői egymásnak.

Mélysége viszont nem nagyon van ennek a csapatrésznek. Ezért főleg Watkins-t hibáztatom, akinek minden lehetősége megvolt tavaly, hogy fejlődjön, de ehhez képest volt kb. két jó meccse, a többi produkciója viszont szinte kivétel nélkül gyenge volt a korábbi önmagához képest. Pedig amikor draftoltuk, nagyon reménykedtem benne, mivel az egyik kedvenc sleeper-em volt, és jól is indult a karrierje nálunk. Tavaly viszont látványosan becsődölt slot elkapóként. Ezt ráadásul nem lehet arra sem fogni, hogy nem illik hozzá ez a pozíció, mert 2021-ben csaknem ugyanennyit játszott a slot-ban és sokkal jobb volt. Valószínűleg fejben lehetett gondja tavaly, ami ad némi reményt arra, hogy visszatérhet a korábbi útra, ha rendben lesz mentálisan.

Watkins komolyan vehető vetélytársat is kapott Zaccheaus személyében. OZ egy rutinos slot receiver, de más karakterű, mint Quez. Inkább a route futásaival érvényesül a rövid és közepes útvonalakon, de a sebessége nincsen meg ahhoz, hogy mélységben úgy kettévágja a pályát, mint Watkins. Ha be tud férni az 53-as keretbe, akkor akár Watkins elé is kerülhet a depth chart-on.

Covey volt tavaly az első számú punt visszahordó és a szezon második felében egyre jobban belejött a szerepébe. Valószínűleg most is ebben a szerepben foghat egy helyet a szűk keretben.
Zach Pascal távozásával lehet még egy kiadó hely egy special teamer+izomember kombinációnak. Ide még akár valamelyik draftolatlan újoncunk is odaérhet.

Deon Cain-nel kapcsolatban érdekesség, hogy USFL bajnokként és döntő MVP-ként érkezik vissza hozzánk (a tavalyi edzőtábort is itt töltötte), de ettől még nem kell attól tartani, hogy az új Mike Quick érkezett meg a személyében.

Tight end
Dallas Goedert, Jack Stoll, Grant Calcaterra, Dan Arnold, Tyree Jackson, Brady Russell (R)

A TE1 nem kérdés, Goedert liga szinten is legjobbak között van szerintem, és az egyetlen komplett TE a rosteren.
Stoll helye is viszonylag biztosnak tekinthető blokkoló TE-ként, Russell valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy kiszorítsa.
A harmadik TE helyért lehet komolyabb harc az elkapó TE-ek között. Calcaterra fiatal és van benne tehetség, Arnold viszont rutinos elkapó, akinek lehet esélye kiszorítani őt. Jackson-t a korábbi években több sérülés is hátráltatta, így most komolyat kellene villantania.

Running back
Rashaad Penny, D'Andre Swift, Boston Scott, Kenneth Gainwell, Trey Sermon, Kennedy Brooks

Roseman megint összehozta a tescogazdaságos csapatrészt. Sok fog múlni sérüléseken (ahogy Sanders esetén is) mert a tehetség megvan az újonnan jött játékosokban is.

Penny-nek megelőlegeztem a kezdő pozíciót, mert ő a legtehetségesebb tiszta futó a keretben. Érdekes az ő helyzete, mert gyorsan akár a csapaton kívül is találhatja magát, ha pl. sérülés miatt nem tudna bizonyítani az edzőtáborban és az előszezonban. Swift helyzete bizonyos értelemben biztosabb, mivel újonc szerződésén van és draft picket is adunk érte. Elkapóként ő a legveszélyesebb a futók között.

Scott keres a legtöbbet a futóink között, már rutinos róka, egy mindenes futó és special teamer. A helye elvileg nincs veszélyben a szűk keretben.

Idén komolyabb rotáció lehet ezen a poszton, így lehet, hogy 4 futó is helyet foghat az 53-as keretben. Ha Gainwell úgy folytatja, ahogy a rájátszásban játszott, akkor nem okozhat neki gondot bekerülni a szűk keretbe, de ha úgy játszik, ahogy a tavalyi alapszakasz nagyobb részében, akkor Sermon is veszélyes lehet rá.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Szóval ez volt a legutóbbi Super Bowl visszavágója? Egy semmiről nem döntő alapszakasz meccsen nyilván nem lehet visszavágni egy elvesztett döntőért, de el kell adni valahogy a meccset a népnek. Persze azért elfogadjuk a W-t így is. 😀

Több sérült is vissza tudott térni, de sokáig úgy tűnt kb. ennyi haszna volt a bye week-nek, mert az offense nagyon nem volt önmaga. Oké, hogy a Chiefs védelem erős, de azért boldogultunk már jobban is hasonlóan jó védelem ellen (Cowboys).

Az első félidőben komoly outcoaching és out-mindenezés volt Brian Johnson-nal szemben. Azt nem tudom mire számított a Spagnuolo-féle védelemtől, ha nem stunt-okra, blitz-ekre, de a játékhívások nem segítették a támadókat a nyomás elhárításában. Olyan érzésem volt, mintha végig betojva hívta volna a játékokat és többnyire nagyon kiszámíthatóak voltak a hívásai. A gyorsabb lefolyású játékok kimerültek a WR screen-ekben, pl. slant-ek alig voltak, amiben Brown elég jó. A hosszabb játékokra pedig az első félidőben egyáltalán nem volt elég idő a zsebben.

Persze voltak nagy kivitelezési hibák is a támadóktól, különösen az első félidőben (OL, Hurts). A második félidőre valamennyire sikerült rendet rakni a fejekben és jobban sikerült végrehajtani, amiket Johnson akart, és így éppen csak sikerült elég pontot összekanalazni a győzelemhez (azért ez a félidő sem volt diadalmenet).
Volt néhány hívása, amit betalált (Qb draw és power futások néha működtek, Swift-re volt néhány kreatív hívás, screen passz), de ma sokkal többször kellett a fejünket fogni. Ha viszont valami működött, akkor jó ideig nem hívott újra hasonló játékot. Ugye eleve a 3. negyed közepén sikerült először 3rd down-t sikeresen megcsinálni. Volt olyan, hogy 3. és 1-nél nem Brotherly Shove volt, hanem shotgun-ból (!) futás Swift-tel (-3 yard).

A félidő előtti utolsó drive gyalázatos volt, ahogy a második félidő elsője is. A Kelce-féle fumble után borzalmas hívások a saját 10 yardoson (két WR screen 0 yard-ért, az egyikből majdnem turnover, majd Hurts futás 5 yardért). Nem tudom, hogy amikor a LOS-en állnak a cornerek, milyen esélyei vannak az ilyen vertikális passzoknak, bármilyen motion vagy elterelés nélkül. Mivel minden meccsen tolunk legalább 2-3 ilyet, ezért nyilván már számítottak rá és simán leolvasták.

Sajnos idén az offense nem igazán tud befejezni meccseket. Ma is megvolt az esély 5 perccel a vége előtt, hogy néhány first down-nal megegyük az órát, de sajnos kényelmes 2:50-nel az órán adtuk vissza a labdát Mahomes-nak. Lehet, hogy alappal bíztak a védelemben, de csak millimétereken múlt a fordítás.

A redzone hatékonyság viszont hibátlan volt és a játékhívások is ültek. Ezzel voltak problémák a szezon korai részében, de sikerült fokozatosan javítani. A mai meccsen, ha sikerült bejutni a vörös zónába, akkor sikerült is 6 pontot szerezni.

Hurts-re komoly hatása volt a nyomásnak az első félidőben. Általában eléggé jól tudja ezeket kezelni, de most lehetett látni, hogy pánik volt inkább. Gyorsan levette a szemét az elkapókról és nem a játékot akarta meghosszabbítani, hanem menekülni a zsebből, bármerre.
Az interception egy kommunikációs hiba volt Brown-nal. Lehet, hogy egy option route volt, ahol AJ elment mélységbe, de Hurts inkább a befelé menő route-ot várta. Az is lehet, hogy Brown csak partizánkodott, mert volt már olyan TD idén, amikor rögtönzött és nem az előírt route-ot futotta. Ezek működnek, ha mindketten ugyanazt olvassák.

A blokkolás feljavult a második félidőben, és Hurts is visszaszerezte a magabiztosságát, a labda eladás veszélye már nem volt benne, és sikeresen megdobta azt a néhány kulcs passzt, amire szükség volt. A hülye játékhívásokat vagy a rossz blokkolást viszont a fájós térdével nem tudja annyira kimenteni, mint a tavalyi szezonban. Javult a térde, de szerintem ez az állapot már többé-kevésbé végig kíséri ezt az idényt. Mertek vele újra ilyen futást kockáztatni, amivel az utóbbi hetekben nem találkozhattunk (azért kockázatos dolog a blitz, ugyebár 😛):


A támadófal és az komplett passz blokkolás az első félidőben még folytatta pihenő hetet. 😊 Nem tudták hatékonyan kezelni a különböző irányból érkező nyomást, a túltöltéseket, a corner blitz-ről mintha még nem is halottak volna, pedig McDuffie-t nem először használták erre az idényben.
Volt, hogy más játékot blokkoltak az egyes falemberek. Ha pedig más gebasz nem merült fel, akkor Jones verte meg simán, aki épp szembe jött vele. Kis híján agyonütötték Hurts-t az első játékrészben.

A második félidőben összeszedték magukat, és már magukhoz méltóan játszottak. Ez nem azt jelenti, hogy lehengerelték az ellenfelet, hanem már egyenlőbb küzdelem volt, egyre több játékot sikerült megnyerni, és megadni az időt Hurts-nek a dobásokhoz.

A fal jobb oldalán voltak a nagyobb gondok a pass protection-ben. Míg a Kelce-Dickerson-Mailata hármas volt a megbízhatóbb. A futásblokkolás végig elég jó volt, éreztette a hatását, hogy Jurgens visszatért. A külső zóna futások, center húzások néhányszor jól működtek, mint itt:


Swift-nek lehetett volna nagyobb meccse is, ha több labdát kap, és nem ragaszkodik annyira a shotgun-ból való középső futásokhoz Johnson. A center alóli futások viszont jól működtek, de nagyon kevés volt belőlük. Ilyen ötletes futásokat szívesen látnék még:

Gainwell-t eléggé mellőztük szerencsére (őt már nem bírta volna el a meccs), de azért így is csinált egy hülyeséget, amikor adott egy ingyen időkérést az ellenfélnek, és pass pro-ban is gyenge volt, egyébként Scott is.

A szenvedő offense meccseken mindig DeVonta Smith segíti ki a csapatot (lásd New England). 6 elkapásából 4 first down és persze ezt a kulcspasszt is ő kapta el:

Hajszálon múlott, hogy a Hurts int. után Brown nem szerezte vissza a labdát. Egyébként AJ-t ma főleg mélységi passzokkal keresték, és abból sem volt sok. Szerintem hiba, hogy egy ilyen fizikumú játékoshoz nem akarjuk 5-10 yardon is eljuttatni a labdát. A tv-ben nem lehetett látni, hogy mennyire kapott bracket-t, de lehet, hogy ez is benne volt, hogy kevesebbet kerestük. Érthető, ha őt mindenképpen el akarták venni, ahogy mi is Kelce-t.

Jó hír volt a meccs előtt, hogy Goedert nem került sérült listára. Ez azt jelenti, hogy reális esély van arra, hogy nem kell 4 meccset sem kihagynia. Szükség is lenne rá, mert ma nem sikerült pótolni őt elkapásokban (blokkolásban nem is lehet). Egyénileg és csapat szinten sem sikerült fellépni a helyére. Esetleg Julio vagy Zaccheaus léphetett volna elő, de ez nem jött össze. Megsérült Calcaterra (megint), eljött Albert O ideje?

A védelem oldalán adta magát az összehasonlítás, hogy a SB ismétlését fogjuk-e látni, vagy sikerül érdemi ellenállást kifejtetni? Mit mondjak, volt deja vu néhányszor, de összességében a defense igen sikeresen abszolválta meccset.

Az első félidőben volt csúnyán elnézett coverage az endzone-ban, voltak egymásnak szaladó DB-k, és futás elleni védekezési problémák (az első félidőben két meccsre való futott yard-ot sikerült benyelni). Ebben voltak hasonlóságok a SB-lal.
Ami viszont változást jelentett, hogy Desai-nek volt valamilyen terve azon kívül is, hogy ne kapjunk nagy játékot. El akarta venni T.Kelce-t, amit elég jól végre is tudott hajtani. Ezen kívül hajlandó volt változtatni is annak érdekében, hogy az első félidőben tapasztalt gyengeségeken javítson a védelem, különösen a futás elleni védekezésben. Nem mondom, hogy jobb DC, mint Gannon, de Desai legalább hajlandó volt tenni valamit, amikor látta, hogy kinyírnak a futásokkal és a rövid passzokkal.

Ha csak a nyers statisztikát nézi valaki, akkor az 1 sack megtévesztő lehet. Valójában Mahomes-on is nagy nyomás volt a védőfaltól, különösen a második félidőben. Hihetetlenül nehéz levinni, mert szinte minden testhelyzetből el tudja dobni a labdát, zsebkendőnyi területen tud helyet és időt találni a passzhoz, vagy egyszerűen kibújik egy lehetetlen helyzetből.

Reddick szinte állandó veszélyt jelentett, és Sweat, Cox valamint Carter is elöl járt a nyomás generálásban. Carter számai nem látványosak, de úgy is tudta néha siettetni Mahomes-t, hogy szinte folyamatosan kettőzték és be nem fújt holding is több volt rajta az átlagnál. Hozzátartozik, hogy voltak olyan szakaszok, ahol mindkét OL kétségbeesetten kapaszkodott a védőfal emberekbe, de ezekből keveset dobtak be büntetésnek.

Sweat megint sokat tett a meccs lezárásáért. Ez ugyan nem lett sack, csak intentional grounding, de a hatása ugyanaz:

Az első félidőben Mahomes futásai is gondot okoztak. Ez viszont egy jó húzás volt Desai-tól a meccs vége felé: Reddick csak azt figyeli, hogy Mahomes megindul-e, és neki van is sebessége, hogy lezárja a folyosót.


A futás elleni védekezésben voltak komoly gondok az első félidőben. Ennek fő oka nem az volt, hogy nagyon lenyomták volna a védőfalat, hanem a szerelésekkel és a gap felelősségekkel voltak problémák. A falban is előfordultak elrontott szerelések (Cox, Davis), de a linebackerek voltak a fő bűnösök. Cunningham és Morrow is szokatlanul sokat hibázott olvasásokban és szerelésekben, ami éppen az erősségük szokott lenni. Sokkal inkább a passz elleni védekezésre koncentráltak, amit hellyel-közzel sikerült is megoldani.

A második félidőben sikerült a futást is megfogni, pedig úgy nézett ki az elején, hogy Pacheco-nak 200 yardos meccs is lehet. Milton Williams a sérüléséig élen járt a futás ellen, és a secondary-ból is agresszívabban érkeztek fel a védők a futásokhoz. Kellett az is, hogy ekkor pár holding-ot már bedobtak a Chiefs OL-ra.

A secondary nem elit elkapó sor ellen játszott, de Mahomes képességei miatt így sem volt könnyű dolguk. Roby visszatérésével jött némi stabilitás a slot-ba. Ennek ellenére még mindig előfordult, hogy Sydney Brown vagy Ricks őrzött egy slot elkapót, és szinte mindig az lett a vége, hogy Mahomes eredményesen dobott rájuk.

Slay és Roby elég jól működött coverage-ben , és Roby természetesen hozzátette ezt a nagy játékot Kelce ellen (és mindezt 33-asban, mint anno Charles Tillman):


Blankenship-nek kulcsszerepe volt abban, hogy a második félidőben sikerült megállítani a futást, sokszor ő állította meg a játékot, mielőtt a futó elszabadult volna. Byard-nak kulcsszerepe volt Kelce megfékezésében. Volt egy TD-t érő hibája, de ezt helyre tette azzal, hogy később pontokat vett el az ellenféltől, ezzel az interception-nel.

A tökéletestől azért messze volt a secondary. Valdez-Scantling hajszálra volt egy TD-től a végén (Roby már verve volt), majd 4. és 25-nél is Watson keze között ment át a labda. Volt elégszer hasonlóban részünk, amikor Jordan Matthews-ok, Agholor-ok, Green-Beckham-ek alkották az elkapó sorunkat. Most láttuk milyen a másik oldalon lenni. 😉

A specális egység is megérdemel néhány szót. Az első félidőben ők is gyengék voltak. Több engedett visszahordás és gyenge punt-ok is voltak. Viszont ők is összekapták magukat, a második játékrészben már nem voltak benyelt visszahordások, és Mann is jobban eltalálta a punt-okat, ráadásul Covey révén már mi nyerünk yardokat a punt visszahordásoknál.

Rövid héten nem lesz könnyű a Bills ellen, de otthon hozni kellene azt a meccset. Williams agyrázkódással kidőlt, így nem valószínű, hogy lesz vasárnap.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
több mint 11 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Jöjjön a már beharangozott Jordan Matthews. Előrebocsátom, hogy a WR-ekkel soha nem foglalkoztam annyit (a front7 meg az OL harca jobban érdekel), de azért megpróbáltam okosságokat összeszedni.

„The critical factor at wide receiver in my mind, is agility and body control, the ability to change your body position, often off the ground, in order to get your hands in position to make the catch, a la Cris Carter of Minnesota. He would be the ideal in that respect. That particular characteristic must be there for the receiver to be considered a Pro Bowl or a Hall of Fame player. You must have that to get to the highest tier of play.” /Bill Walsh/

Az elkapóknál az egyik legfontosabb képesség, amit figyelni szoktak az elkapási hatókör (catch radius), ami több tényezőből áll össze. Egy része természetesen puszta testi adottság (magasság, karhossz stb.), viszont legalább ilyen fontos például az is, hogy a játékos mennyire tudja a testhelyzetét változtatni, különösen a felsőtestét „tekergetni” annak érdekében, hogy megszerezze a passzt akkor is, ha az kevésbé pontos, vagy nem tud igazán elszakadni a CB-től. Nézzünk erre példákat Matthewstól.

Nem sikerül elszakadni a cornertől, ráadásul a keresztező safety is jó ütemben érkezik. Mégis sikerül egy olyan pozíciót fognia közöttük, ahol megszerezheti a Qb-által inkább csak az általános irányába eldobott passzt. Érdemes megnézni, hogy oldalra és hátra ugorva szerzi meg a labdát (az utolsó kameraállásnál megállítottam ott egy pillanatra), ráadásul a safety keze gyakorlatilag a labdán van az elkapáskor.
Hogy valami negatívumot is említsek, a kéztechnika messze van az ideálistól, bár egy ilyen szorongatott helyzetben ezt nem illik felhánytorgatni. Az kell figyelni, hogy a két keze az elkapás előtti pillanatban is milyen messze van egymástól, és lényegében a labdán zárja össze a kezeit, mintha tapsolna. Az ideális technika esetén a kezek az elkapás előtt megtalálják egymást, tehát vagy érintkeznek, vagy közel vannak egymáshoz. Ha a labdán csapja össze a tenyerét az elkapó, akkor növeli az esélyét, hogy kiperdül a labda, vagy elmegy a kezei között.


A következőnél is ő helyezkedik jól. Pedig a cornernek minden lehetősége megvan a közbeavatkozásra, de kicsit túlfut a labdán (Egy cornernek egyébként sem kell lefutnia a WR-t. Emberfogásnál, ha az elkapót a belső vállánál egy hajszálnyit lemaradva követi, általában akkor van a legjobb pozícióban) A corner rosszul méri fel a passz hosszát, így visszafelé fordulva kell megpróbálnia beleütni. Matthews viszont a helyzethez képest a legjobban helyezkedik, és ismét ő van pozícióban az elkapáshoz.


A következő passz sem pontos. Magasan és mögé megy a passz, nem épp ideális egy slant routehoz, de Matthews ugrás közben, két kézzel visszanyúlva leszedi a passzt, minimális ütemvesztés mellett.



"You want someone that can separate from one-on-one coverage, be where you’re supposed to be when you’re supposed to be there with separation and catch the football," he said. "And that’s the biggest aspect for it. It can come in a lot of different ways. It can be the speed element of it. It can be the power and size element of it. There’s a lot of different ways to cut it." /Chip Kelly/

Az elkapók előbbi témával is összefüggő lényeges tulajdonsága, hogy el tudnak-e szakadni a kellő pillanatban a védőktől, tudnak-e egy olyan teret kreálni, ahova az irányító be tudja juttatni a labdát. Az elszakadáson nem feltétlenül azt kell érteni, hogy a WR tök üresre játssza magát – ez ritkábban fordul elő a profiknál - hanem sokszor egy fél lépés előny is megfelelő elszakadást jelenthet, ahova az irányítónak be kell dobnia a labdát, az elkapónak pedig el kell tudnia kapni. Nem véletlenül szokták mondani, hogy ez az egyik legnagyobb nehézség, amivel a profivá váló irányítók és elkapók szembesülnek.
Az elszakadás nem pusztán a sebességen múlik, abban nagy szerepe van a pontos technikának (release technikák, route futás stb.), a fizikai erőnek (CB kizárása, elnyomása testtel) és persze az apró trükköknek, mint, pl. egy finom és nehezen észrevehető lökés a CB mellkasán, amikor közeledik a labda.

Az első felvételen látszik, hogy miként segít az elszakadásban egy jól futott route. A corner alapvetően arra számít, hogy a pálya közepe felé (post) fog menni Matthews, ez látszik abból, hogy kissé a pálya közepe felé fordulva helyezkedik. Matthews meg is hagyja e hitében egy apró csellel. A dolog akkor dől el, ahol egy pillanatra meg van állítva a felvétel. Matthews szépen ráfut a cornerre, aki továbbra is a pálya közepe felé mozdul, ezzel olyan hátrányba kerül, amit már nem tud behozni, és Matthews kényelmes előnnyel kapja el a labdát. Alapvető cél, hogy az elkapó elérje azt, hogy a corner az ellenkező irányba kezdjen el fordulni, ellenkező irányba nyissa meg a csípőjét, mint amerre a passz útvonal megy, mert így plusz egy ütem előnyre tehet szert.


A következő fade routenál szép a release, egy apró csellel eléri, hogy szabadon jöhessen el a LOS-ről, a corner nem tudja érinteni. Szépen elszakad a védőtől, és ha a labda a legjobb ütemben jött volna, akkor sima elkapás lenne. Viszont a passz egy kicsit késve érkezik, így le kell lassítania az elkapáshoz, a CB pedig beéri. Itt jön egy másik apróság, a jobb karjával szépen távol tartja a CB-t, nehogy jobban zavarja az elkapásban, így megvan a minimális elszakadás az elkapáskor. Elsőre felesleges virtuskodásnak tűnhet az egykezes elkapás, de a második kameraállásból látszik, kellett, hogy a másik karjával akadályozza a CB-t.


Hasonló route és induló csel a Senior Bowlon. A passz itt jó ütemben jön és sima elkapás. Amire még felfigyel az ember, és az előző playnél is látszik, hogy könnyen találja meg a levegőben lévő labdát a hosszú passzoknál. Magabiztosan kapja el ezeket a válla fölött érkező labdákat. Ez alap dolognak tűnik, de mégsem megy minden elkapónak, ráadásul ő nem túl sok ilyen passzt kapott a Vandy offensében.


Természetesen a pontos route futásnak is nagy szerepe van abban, hogy egy elkapó el tudjon szakadni a védőktől. Sok egyetemi elkapóhoz hasonlóan Matthews sem futotta meg rendszeresen a komplett route tree-t, de sok biztatót lehet látni a felvételeken. Esetében eleve az elkapásainak 42%-a screen passzokból jött, a nem-screeneknek csaknem pedig csaknem fele slant/post/corner route volt. A profiknál használt routeok közül ritkábban találkozott az In és Out routeokkal, a comeback routeokkal és a go/fade routeokkal.
Az összes routeon nem megyünk végig, de nézzük először egy olyat, amit Matthews is alkalmazott és az NFL-ben is alapvető. Ez pedig a quick slant, amelyet minden offense alkalmaz valamilyen szinten.

A quick slant vagy short slant alap játék, nem véletlenül szerepel a combine gyakorlatok között is. Matthews tökéletesen hajtotta végre ezt a routeot a combineon. A slant legfontosabb eleme közvetlenül a 45 fokos fordulást megelőző, ún. „stick” amikor az elkapó egy határozott lépéssel kilép az ellenkező irányba, mielőtt elfordulna. Ez teszi lehetővé a hirtelen elfordulást, ami a slant lényege.
Nézzünk Matthewstól egy tökéletes végrehajtást a combineon (a stick lépés kilassítva).


Persze a combine arra való, hogy tökéletesen hajtsák végre a gyakorlatokat, úgyhogy nézzük meg éles meccsen is. Szépen végrehajtott slant ez is, a body-catch rontja le a dolgot kissé, emiatt majdnem odaér a védő.


Nézzünk egy olyan routeot, amellyel kevesebbet találkozott az egyetemen. A 20 yardos dig route szintén szerepelt a combine programján. Az ilyen routeok lényege, hogy a cornerback elhiggye, hogy az elkapó egy hosszabb routot fut. Ezután egy hirtelen 90 fokos fordulóval üresre tudja magát játszani. Ezt speed cutnak szokták nevezni, azaz a cutnak folyamatosnak kell lennie, nem törhet meg a mozgás, nem lehet megállás. Ezt a routeot szépen teljesítette Matthews, a drop már más lapra tartozik, ez a játékának egyik gyengébb pontja.


Csak az összehasonlítás kedvéért nézzük meg, hogyan nem jó a dig route. Martavis Bryant sem sokszor látta közelről ezt a routeot, vagy, hogy úgy mondjam, az egyetemen nem sokat kellett kanyarodnia 😊 A speed cut itt nincs egészen rendben, onnantól, hogy egy pillanatra megállítottam a képet, elég messze a bójától, elkezd beletopogni, és vagy 4 apró lépéssel lassít le, nem folyamatos a fordulója. A rutinos DB-k pedig az ilyen apróságokból is könnyen olvasnak.


Az egyetemről érkező elkapóknak az egyik legnagyobb kihívás, hogy megbirkózzanak a rendszeres press coverage-dzsel. Az egyetemen kevesen találkoznak igazán kemény presszinggel, pedig az NFL védelmek igazán kedvelik ezt a technikát, és nemcsak emberezésnél, hanem zónázásnál is szívesen használják (lásd Seattle). Persze a press ellen megvannak a megfelelő láb és kéz technikák, amelyeket el kell sajátítani, emellett az OC-k is sokat tehetnek azért, hogy megkönnyítsék egyes elkapók dolgát (pl. a snapnél mozgásban lévő, vagy a LOS mögül induló elkapót nehezebb jammelni).
Matthews sem sokszor találkozott kemény jammeléssel, de van néhány példa, amikor jól megoldotta a dolgot.

Itt egy hozzá hasonló termetű cornerrel szemben szépen használja a testét, hogy el tudjon indulni, és a kellő pillanatban a mezhúzással együtt is elszakad tőle, és megint jól találja meg a hátulról érkező labdát.


A következőnél is szép az inside release, beférkőzik a corner mellé, fontos, hogy szépen odateszi a vállát, így esély sincs ellökni őt a védőnek. A kisegítő safetyt pedig sebességből megveri. Megint szép, jó technikával végrehajtott elkapás.


A Senior bowl edzéseken is jól boldogult. Először egy szép comeback route, jól zárja ki a védőt, aki pedig eléggé tapad. Utána egy nagyon szép indulás a LOS-ről, a corner nagyon megeszi az apró mozdulatot kifele, így a bal lábára kerül a súlypontja, esélye sincs zavarni Matthewst.




Sok olyat lehetett hallani a draft előtt, hogy kevés lesz a sebessége. Nem tudhatjuk biztosan, hogy mire lesz elég a sebessége, de az egyetemen jópárszor lefutotta a védelmeket, úgyhogy lehet bizakodni szerintem. Ugyanaz a típus, mint sok magas elkapó: kell terület neki, hogy felgyorsuljon, de ha ez megvan, akkor nehéz utolérni.
Slip screenből elért szép TD, jó blokkot kap, nemigen van esélyük a DB-knek, hogy utolérjék.


Hasonló játék (ezt inkább jailbreak screenek nevezik, amikor a WR a Qb felé mozogva kapja a labdát), de ugyanaz az eredmény, ismét lefutja a védőket.


Csak nem tanulnak a védelmek, úgyhogy újra megcsinálja.


Azt is lehetett hallani, hogy nem elég mozgékony, nem fog sok védőt kicselezni, kevés yardot fog hozni elkapás után. Nyilván, aki DeSean Jackson-féle mozdulatokat vár tőle, az csalódni fog. Szerintem kellően mozgékony az alkatához képest. Nem ez a legerősebb pontja, de nem is gyengéje. A számai is azt mutatják, hogy a YAC nem gyengéje, átlagban 8,82 yardot hozott. Az összehasonlítás kedvéért Sammy Watkins átlagban 9,71 YAC (még több screent kapott, mint Matthews), Mike Evans 8,53 YAC, Allen Robinson 8,54 YAC. A számait azért megdobják a screenek, mert ezek nélkül 5 YAC felett átlagol éppen elkapásonként, ami csak akkor lenne jó, ha ezt az NFL-ben is megtartaná (pl. Jordy Nelson hozott 2013-ban hasonló átlagot). Szerencsére a Kelly-féle offense segíteni fogja ebben.

Ha lendületbe jön, akkor nem egyszerű megállítani, arm tackle-lel nem tudják levinni.


Ismét a már látott slip screen, de most ki kell cseleznie a keresztező védőket.


Egy elrontott screenből is képes TD-t kihozni, úgy, hogy körbefutja a pályát, és leráz, átugrik egy-két szerelni igyekvő védőt.


Aki még mindig nem hiszi el, hogy elég gyors, annak itt van egy fly sweep. Wingback pozícióból indul a támadófal széléről, és ismét lefutja a védelmet.


Berakták reverse playre is (Andy Reid tapsikola), itt is csak kb. egy cipőfűzőnyin múlt a nagy játék.


A futás blokkolás Kellynél is nagyon fontos. Egy nagy embernek könnyen kell, hogy menjen a blokkolás. Talán ezért is lehet, hogy Matthews megteszi, amit kell, de sokkal többet nem. Blokkolása leginkább kielégítőnek mondható, de lehet, hogy nálunk ennél többet fognak kérni tőle.
Nézzünk először jó blokkokat. Alapvető, hogy a blokkoló elkapó minél hamarabb vegye fel a kontaktot, tehát, ha messzebb van a blokkolandó DB, akkor nem várni kell rá, hanem utána kell menni. Például a következő felvételen szépen támadja meg a cornert és ki is veszi a playből (a 87-es ő)


A következő fontos és szép blokk, jól találja meg és tereli el az ellenfelet a résből.


Azért nem mondhatni, hogy megsemmisítő blokkokat oszt ki, lehet, hogy nagyobb intenzitást fognak tőle kérni majd. Csak összehasonlításul, egy igazán jól blokkolótól WR-től ilyen blokkokat is lehet látni néha (szerencsére ő is nálunk fog játszani 😉 ):




Előfordult néha, hogy kissé lazán vette a blokkolást. A következő esetben ennek látványos következménye is lett. Szépen kezdi a játékot, aztán érthetetlen módon elengedi a CB-t, talán azt gondolta, hogy a védő már nem érhet oda. Mindenesetre, a CB köszöni szépen, csinál egy szép szerelést, amiből fumble lesz.


Ha távolabb helyezkedő védőt kell blokkolni, akkor minél hamarabb oda kell érni hozzá és felvenni a kontaktust. Ehhez képest itt eléggé hezitál, és lényegében nem is ér hozzá a blokkolnadó ellenfélhez.


A következő is hasonló, itt is egy kicsit üldözni kéne az ellenfelet, de nem nagyon igyekszik, inkább megtorpan és még egy testcsel-félét is csinál, amire nem tudni mi szükség lehetett.


Egyik legnagyobb gond vele kapcsolatban az indokolatlanul sok elejtett labda. Láthattuk, hogy milyen passzokat képes elkapni, viszont máskor meg érthetetlenül kővé változik a keze. A 10% feletti drop arány nem túl jó.
A következőnél pontatlan passzt ad a QB, ilyenekkel lehet kórházba küldeni a csapattársakat. Viszont elkapható lett volna, nem volt törvényszerű, hogy felpattanjon a kezéből és majdnem int legyen belőle.


Azért csak összejött neki az interception. Ez viszont már sokkal inkább az ő felelőssége, az ilyen passzokat el kell kapni, pláne ha az ember kezében van a labda. Nem lehet igazán jól látni, de talán nem tökéletes a kezek pozíciója, nem csinálja meg rendesen a háromszöget a kezeivel, hanem megint a labdán akarja összezárni a kezeit, így könnyebben kipattan a labda.


Ezt is el lehetett volna kapni. Viszont pozitívum, hogy ment utána, nehogy hátra-passznak legyen minősítve.


Ez se tökéletes passz, pontatlan és az elkapó épségére veszélyes passz egy slantnél, Matthews is inkább magára ügyel az elkapás helyett (egyetemi karrierjének utolsó meccse volt, így valamennyire érthető)


Amit még fel lehet hozni vele kapcsolatban, hogy kevés TD-t kapott el az endzoneban és közvetlen közelében. Pl. a következő esetben egy gyengén futott route-ot lehet látni. Talán hitch route lenne, de nem igazán felismerhető, mert olyan nem igen van, amelyből balra kell kijönni, majd ellenkező irányba fordulni. Minden esetre nagyon határozatlanul fordul vissza, így a védő könnyel leolvassa, ráadásul utána nem visszafelé, a labda irányába mozog, hanem hátrálva az endzoneba, ami tovább könnyíti a védő dolgát. Egy határozottabb route futással talán nem lett volna egyből TD, de legalább közelebb jutott volna a csapat a gólvonalhoz.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
9 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Super Bowl LIX.: a bosszú 2. rész: Defense, speciális egység

Fangio ezzel a győzelemmel feltette a koronát edzői pályafutására. Edzőként az első Super Bowl győzelme, annak ellenére, hogy jó néhány kiváló védelemnél ott volt valamilyen formában edzőként. Lehet nem kedvelni a sémáját, de azt el kell ismerni, hogy nagy hatással van a modern védelmekre és sok DC próbálja/próbálta több-kevesebb sikerrel átültetni az elveit a saját védelmébe. Ez a pályafutás így teljes, hogy sikerült elérnie a nagy célt, ráadásul pont az általa összerakott védelem vezetésével.

Nehezen vitatható, hogy ha ki kell emelni egy csapatrészt akár a teljes szezonban, akár a Super Bowl-ban, akkor ez a védelem lesz. Durva belegondolni, hogy lényegében az egész szezonban egy gyenge meccsük (Bucs) + egy gyenge negyedük volt (Washington ellen kapott 22 pont). Biztos, hogy ez volt a legjobb Eagles védelem, amit látta. A másik kettő Jim Johnson 2004-as és 2008-as védelme, de azok sajnos pont a legnagyobb meccseken (SB, NFC döntő) nem tudták hozni azt a pluszt, amit a mostani védelem igen. Az 1991-es védelmet nem hiszem, hogy felül lehet múlni a modern érában, az még másik foci volt.

Lehet mondani, hogy Fangio-nak a védelem minden szintjén legalább egy elit játékosa volt és így könnyű egy top védelmet megalkotni. Ez részben igaz is (nem abban a részében, hogy így könnyű 😊 ), de most Fangio-nak jelentős szerepe volt abban, hogy egyes játékosok nagyot léptek előre és elit szinten játszottak. Zack Baun az ő embere volt, ő hozatta ide és látta meg benne azt az off ball linebacker-t, amit senki más. Mitchell és DeJean kiválasztásában és aztán újoncként a védelembe való zökkenőmentes beillesztésében is döntő szerepe volt. Nélkülük most nem ünnepelnénk, mert Bradberry-vel és Maddox-szal nem lett volna ilyen a védelem. Jalyx Hunt pedig személyes kiszemeltje volt Fangio-nak a drafton, aki a vártnál gyorsabban kezdi igazolni a kiválasztását.

A Super Bowl-ra összerakott gameplan-nel és a meccsen nyújtott játékkal kapcsolatban azt lehet mondani, hogy tökéletes volt egészen a garbage time-ig. Az első félidőben a Chiefs-nek kevesebb nettó yardja volt (23), mint amennyi pontot mi szereztünk. 1.2 yard/play, 1 first down, 2 interception (ebből 1 TD) volt a támadók mérlege a félidőben.

Andy is elővette a régi önmagát és az egész első félidőben 3 futójátékot hívott (ebből 2-t már 17 pontos hátrányban), ami szintén egyszerűsítette a védelem dolgát.
Tökéletesen sikerült felkészülni a Chiefs támadó játékából, a cselek, misdirection-ök kezelése ég és föld volt a 2023-as meccshez képest. Fangio egy blitz-et sem küldött, csak azzal trükközött, hogy éppen melyik 3-4 játékos fog a front7-ből Mahomes után menni. Folyamatosan 7 vagy akár 8 játékos volt cover-ben és a könnyű, gyors passzok lehetőségét sikerült többször is elvenni vagy megnehezíteni.

A védőfal és a passrusher-ek minden dicséretet megérdemelnek, mert a győzelem egyik kulcsa volt, hogy max. 4 emberrel sikerült nyomást gyakorolni Mahomes-ra. A sack-ek mellett az is fontos volt, hogy nagyon sokszor sikerült nyomás alá helyezni (30), többször kényszerült olyan passzokra, amikor nem tudott rendesen beleállni, megütötték stb.

Ugyanilyen lényeges volt a back7 teljesítménye, mert sokszor ők idézték elő, hogy Mahomes hezitált, nem dobta az első olvasást, így a passrush odaérhetett. Ha egy Qb 2.5 mp-en belül el tudja dobni a passzokat, akkor a passrush-nak kevés esélye van megzavarni a passzt.
Szintén fontos tényező volt, hogy a meccs jelentős részében sikerült Mahomes-t a zsebben tartani, nem voltak könnyű menekülési lehetőségei, nagy területei. Sokszor rátolták a támadófalat, és amikor menekülni próbált, akkor sikerült összezárni körülötte a zsebet és levinni, mielőtt kiszabadult volna. Mindezek miatt Mahomes is frusztrálttá vált és sokszor erőltette a passzokat.

Az elrontott szerelésektől lehetett tartani előzetesen, de végül a Chiefs-nek több volt, mint a mi védelmünknek.

Védőfal: Williams felviszi az árát

A front7-ben az edge rusher-ek tündököltek igazán, de ehhez az alapokat a védőfal teremtette meg. Carter játszotta a szokás szerint a legtöbbet a falban, közel kétszer annyi snap-et, mint az utána következő Williams és Ojomo, akik pont felezték egymás között a snap-eket.
Carter-ra érthetően nagyon figyelt a Chiefs OL, és mondhatni, hogy Barkley-hoz hasonló meccse volt, tehát őt féken tudták tartani, de ezzel más védőknek teremtett lehetőségeket. Az 1 Qb hit és 1 hurry tőle nem kiemelkedő teljesítmény. A döntő előtti hét nagyobb részét betegen töltötte, lehetséges, hogy ez is nyomott hagyott rajta.
Williams volt a védőfal sztárja ezen a meccsen, a 2 sack, 2 hurry, 1 kiharcolt és megszerzett fumble nem gyenge. Ojomo egyébként nem sokkal maradt le mögötte a 3 siettetéssel.
Davis nose tackle-ként kevesebbet volt pályán egy keveset futó ellenféllel szemben, de a snap-jeit elég hasznosan töltötte. A konferencia döntő után a Super Bowl-ban is sikerült levinnie az irányítót, ezzel megduplázta az alapszakaszban elért sack-jeit. 😀

Nem csak a korai vezetés miatt volt kevés futójáték, hanem az ilyen play-ek miatt is. Counter futás, de Ojomo-t nem tudja elterelni a fal jobbra, hanem azonnal be tud menni a backfield-re. Érdemes figyelni Nolan Smith-t is, aki a lendületből érkező guard-ot majdnem hanyatt löki, bele a RB ölébe.

Nem lehet elvonatkoztatni a fantasztikus munkától, amit a back7 végzett. Ennek a játéknak is az volt a kulcsa, hogy Mahomes nem talált gyorsan üres elkapót. Az erős oldalon 5 vs 3 ellen fölényben vannak a védők, mert a másik oldalon Mitchell 1-1-ben lefedezi Kelce-t.
A snap előtt egyik DT sem áll a centerrel szemben, mindketten a guard belső vállán vannak (2i tech), de snap után egyik sem támadja az A lyukat, hanem a B lyuk felé indulnak. Sweat egy loop-pal Williams háta mögül érkezve támadja az A lyukat. Látszólag lenne hely feljebb lépni Mahomes-nak, de ez csak látszat, mert akkor egyenesen az érkező Sweat-be ütközött volna. Így is 3 mp-en belül nyomás alá kerül Mahomes, Sweat elől még el tud lépni, de lényegében a guard és Williams közösen viszik le a földre.

Megint remek coverage. Itt már nagy hátrányban Mahomes türelmetlenné vált és mindenképpen a hosszú passzt kereste. A két safety és Slay teljesen elvették a mély útvonalakat, de mégis feléjük akarta dobni Mahomes. A flat zónákban kevesebb yard-ért volt üres játékos, de oda nem nézett. Kelce körül, ahogy a meccs nagy részében több védő is van, itt Mitchell és Burks is figyel arra a területre.
A hosszú passzra nincs idő, Williams erőből veri meg a kettőzést és kiüti a labdát a Qb kezéből, ráadásul Carter is átküzdi magát a RG-on, így nagyot kap Mahomes szemből is.

Reid nagy mestere a screen-eknek (is), de erre is fel voltunk készülve. Carter észleli, hogy túl könnyen engedte át a guard és még időben visszalép, hogy megzavarja a screen passzt.


Védőfal: Sweaty legszebb búcsúja (?), Hunt felemelkedése folytatódik

Az edge rusher-ek (Sweat, Smith, Hunt, Graham) ezen a döntőn annyi nyomást produkáltak (17), mint a 2023-as döntőn a teljes védelem. Fontos szerepük volt abban is, hogy fegyelmezetten a zsebben tartsák Mahomes-t, ne adják oda könnyen a pálya külső részét, hogy meghosszabbíthassa a játékokat. A két Chiefs OT különösen szenvedett miattuk, főleg Thuney, akin most nagyon meglátszott, hogy guard posztról ment át LT-nek.

Ha Sweat -nek ez volt az utolsó meccse nálunk, akkor mondhatni, hogy méltó módon búcsúzott, akárcsak Williams. Az alapszakasz vége felé és a rájátszásban megint eltűnni látszott a passrush képessége az egész éves terhelés miatt, de a legjobbkor éledt újra erre a meccsre. 7 pressure, 2.5 sack a legjobb teljesítmény volt az edge-ek között (2023-ban mindössze 2 nyomásgyakorlással fejezte be a meccset).

Nolan Smith a meccs egy részét kihagyta, mert mint utóbb kiderült elszakadt a tricepsze, amit azóta műteni is kellett. Így csoda, hogy vissza tudott térni, és 2 nyomás, 2 Qb hit mellett végigjátszotta a meccset.

Smith sérülése miatt Hunt szerepe felértékelődött és ő meg is felelt a kihívásnak, mert Sweat után a legjobb edge rusher volt a döntőn. Hunt fejlődése nem várt öröm volt a szezon második felében, ráadásul a legjobb meccseit a főcsoport döntőben és a SB-ban tette oda. Ezt senki nem várta tőle a szezon előtt, amikor úgy nézett ki, hogy tanuló év lesz neki és inkább a speciális csapatban lesz szerepe. Trent Cole egykori számát hordja, amire méltónak kell lennie és egyelőre jó úton is jár ennek érdekében.


Graham érthető módon a sérüléséből félig felépülve inkább kisegítő szerepben volt a rotációban, de így is érdemben hozzá tudott tenni a játékhoz.

Többször is cserélgették az oldalakat az edge rusher-ek. Sweat alapesetben a vak oldalon szokott felállni, de ezen a meccsen többször a fal jobb oldaláról érkezett. Kelce-vel próbálták itt blokkolni egy az egyben, de esélytelenül. 2 mp-en belül ott van Sweat a Qb nyakán. A cover is jó, Slay és Blankenship jól veszik el a crossing route-ot, de itt sokat nem számított, mert minimális ideje volt Mahomes-nak.

Mahomes 2. és 14-nél nem dobja oda Worthy-nek a rövid passzt kb. 5 yard-ért, de mire a pálya közepén keresné az esetleg üresbe kerülő slot WR-t, addigra már Hunt és Sweat is megverik a blokkolókat. Hunt 1-1-ben szépen veri meg Thuney-t. A kezeit jól használja, amikor lesöpri magáról a LT kezeit. Úgy próbálták meg kettőzni Carter-t és Williams-t, hogy megint Kelce jutott Sweat-re a blokkolásnál, de most a futó is besegített. Viszont ketten sem tudták megállítani Sweaty-t.

Mahomes a mélyebb passzt keresi, de nincs idő, mert Sweat-et ketten sem tudják sokáig feltartani és Hunt a másik oldalról rátolja a LT-t, aztán ünneplés közben majdnem megöli a sporit … 😀

Graham fénykorát idéző bullrush, csak azért nem zsákolja be a irányítót, mert visszahúzza a tackle (be is dobták a sárgát). Ettől függetlenül is látszik, hogy milyen veszélyes tud lenni Mahomes, ha ki tud szökni a zsebből, mert utána nem kevés kergetőzésbe került, mire elkapták.


Off ball linebacker: Baun nem tudja abbahagyni a nagy játékokat

Az eléggé egysíkú Chiefs támadások miatt az off ball linebacker-ek fő feladata a passz elleni védekezés volt, és persze, hogy figyeljenek Mahomes megindulásaira. Utóbbiért végül nem nagyon kellett aggódniuk, mert a zsebből ritkán tudott kijutni.
Passz ellen viszont lehetett számítani arra, hogy tesztelve lesznek, különösen Burks, mert nála esetleg lehetett volna gyenge pont. Mahomes 9 passzt dobott a curl/hook zónákba, ami messze a legtöbb volt az összes terület közül (összehasonlításként, Hurts-nek 1 passza ment ebbe a zónába).
A két LB fontos felelőssége volt, hogy Kelce ne maradjon egyedül senkivel a pálya közepén, illetve, hogy a keresztbe menő útvonalakat jól elosszák ezen a területen. Mondhatni remekül megoldották a feladatot. Burks-ön 5 célbavételből 27 yardot, Baun-on 4-ből 17 yardot hozott az ellenfél és ott volt még a leszedett passza is.

A leggyakrabban így őrizték már az elejétől fogva Kelce-t. Ezen a meccsen többször is elővette Fangio a 8 emberes coverage-t. Ezúttal Sweat a plusz ember, aki hátra húzódik passz ellen védekezni. Burks és Sweat is Kelce közelében van, igaz látszik Sweat mozgásán, hogy idegen ez a szerep tőle, nagyon leragad a backpedal-ban. A pálya közepén így 4 a 2 ellen emberfölényben van a védelem és a két safety egyből Kelce felé indul. Lehetett volna sikeres passz, de így is látszik, hogy mennyire rajzottak a védők a TE körül.


Baun nagy pillanata a döntőben. Cover4, de a védelem bal oldalán Mitchell abszolút nem eszi meg, hogy ebből mélyebb route lesz, Burks pedig közel van Kelce-hez, ezért Mahomes átmegy a következő olvasásra a slot WR felé. Azonban eddigra elfogy az idő, Sweat rátolja Thuney-t, így nem tud rendesen beleállni a passzba. Tulajdonképpen a levegőben úszva való elkapás volt a nagy bravúr Baun-tól, egyébként nagy olvasást itt nem kellett bemutatnia.


Secondary: Coooop!!!

A passrush nem lett volna ennyire hatékony, ha a secondary nem végzi ennyire jól a feladatait. Fangio fiai rendesen befűzték az oktatófilmet és tényleg mesterien oldották meg a coverage-et. Látszólag semmi különöset nem csináltak, „csak” tökéletesen alkalmazták a Fangio-féle sémát.
Igaz, hogy igazi elit WR-rel nem kellett megküzdeniük, de a meccs érdemi részében ennek megfelelően alig engedték levegőhöz az elkapókat. Worthy hiába szerzett 150+ yardot és 2 TD-t, ha az első labdáját 24 pontos hátrányban tudta elkapni.

A secondary-ban egyértelműen DeJean volt a meccs embere. Mióta pályára lépett kezdőként a Browns ellen, azóta kulcs szerepe volt a passzvédekezés radikális feljavulásában. Amelyik poszt addig egyértelmű gyenge pontja volt a védelemnek, onnantól az egyik legerősebb pozíció lett és számos lehetőséget nyitott meg Fangio számára a védekezésben.
Sorsszerű volt, hogy újonc idényének legjobb teljesítményét pont a Super Bowl-ban hozza a születésnapján, ráadásul karrierje első intercetion-jével egyből TD-vel.

Míg DeJean állandóan akció közelben volt a Chiefs középre koncentráló passzjátéka miatt, addig Slay és Mitchell a széleken kevesebb passzt láttak. Slay-t mindössze egyszer tesztelték, ami kicsit meglepő volt. Mitchell volt a legtöbbször segítség nélkül hagyva az X receiver ellen, így ő valamivel több célbavételt kapott (4), de vele szemben sem tudtak sokat kezdeni az elkapók. A végén ellene kapta el a TD-jét Hopkins, de akkor már mindegy volt.
Az időnként pályán lévő Rodgers és Maddox is hozzá tudtak, tenni 1-1 levédekezett passzal.

Blankenship-nek és CJGJ-nek viszonylag nyugodt meccse volt, a mélységi passzlehetőségeket sikeresen elzárták, a középső területeken pedig általában jól váltották az elkapókat, elrontott szerelésük sem volt. Worthy első TD-jénél CJ rosszul helyezkedett és szem elől tévesztette az elkapót, de annak sem volt már jelentősége.

Ahogy várható volt, a Chiefs a flat zónákban próbálta játékba hozni az elkapókat, de DeJean ellen ezek nem működtek, igazán fizikális slot corner.


Fangio egyáltalán nem tartott az ellenfél elkapóitól. 3. down-nál a cover 2 man-t simán behívta, 4-ből 3 elkapó ellen press-t használva: Slay Worthy-val szemben, DeJean Kelce-vel szemben, Mitchell Juju-val szemben. Csak Rodgers helyezkedik távolabb Brown-tól, mert számítani kell egy rub route-ra a slot WR-nél. Tökéletes a kivitelezés, egyik elkapó sem tudja megverni a press-t, DeJean különösen jól csinálja Kelce ellen. Ahogy számítani lehetett, Brown egy olyan route-ot fut (wheel), hogy hátha elakad a védője útközben, de Rodgers nagyszerűen kerüli ki az útjában lévőket. Slay pedig végig ott tud maradni Worthy-vel keresztben a pályán.
DeJean közelsége miatt Mahomes kényelen visszahúzni a passzt, és másra már nincs ideje, mert érkezik a nyomás Smith-től, majd Carter-től és Williams-től. Kis híja volt, hogy a végén CJ vagy Rodgers nem csípte el már ezt a passzt is.

Ha DeJean felé nem érdemes dobni rövidebb passzt, akkor próbálkoztak Mitchell oldalával. Hát oda sem volt érdemes … 😉

Megint 8 ember cover-ben, most Smith és Sweat is hátrahúzódik, Baun megy az irányító után. Még 3 emberrel is sikerül nyomást gyakorolni, de a cover megint oktatófilm. Az erős oldalon 3 elkapóra van 6 védő. Szépen kirajzolódik a cover 4, a mélyre húzódó safey-kel és külső cornerekkel, alattuk pedig 4 további védővel (SCB, ILB, 2 OLB). Esélytelen a támadóknak.

Davis sack-jénél Fangio egyik alap játéka a cover 4 trix remekül kivitelezve. Ez inkább egy vegyes coverage. A trix safety a gyenge oldali safety, itt Blankenship. Az X receiver-en lévő CB-nek (Mitchell) végig embereznie kell, teljesen mindegy milyen route-ot fut az X. Blankenship nem az ő oldalán lévő X elkapót olvassa, hanem a másik oldalról induló 3 elkapó útvonalait kell olvasnia. Ha 3 mélységi útvonal lesz (pl. 3 vertikális vagy mély crossig route), akkor neki is hátul kell maradnia a mély zónában. Ha viszont nem észlel mélységi veszélyt, például 1 vagy 2 mély útvonal van, de a másik oldalon, akkor be kell segítenie a pálya közepe felé irányuló laposabb útvonalakra, ez lehet például az X elkapótól egy slant vagy drag, a másik oldalról érkező elkapótól egy in-route. Pont ez történik a playben: csak 1 mélységi útvonal van a túloldalon, így Blanenship azonnal indul segíteni Baun-nak Kelce ellen a befelé menő route ellen, és el is veszik a passz lehetőséget. Közben a zsebben megint lejár az idő Mahomes-nak.

Ezt csak azért teszem be, mert csak ez az egy komoly elváltás volt a meccs lényegi részében. DeJean át akarja adni a keresztbe futó Hopkins-t, de nincs ki átvegye, mert a pálya másik oldala üres. Slay ellenben végig követi az elkapóját. Nem tudjuk ki ronthatta el, Slay-nek kellett volna-e átvennie vagy ő tényleg végig emberezésben volt. Esetleg CJ-nek, aki viszont kénytelen mélységben maradni, mert Blankenship intett neki, hogy menjen Wantson-nal a mélységi útvonalon. Mindenesetre Hopkins üresen maradt, szerencsére elejtette.

Maddox korábban sok jó szolgálatot tett a csapatnak, megérdemelt a SB-ban egy ilyen játékot 4. kísérletnél.

Ahogy a 2018-as győzelemnek is megvolt a maga ikonikus nagy játéka (Philly Special, Graham stripsack-je), úgy erről a meccsről szerintem DeJean TD-je fog legjobban megmaradni. Még viszonylag szoros állásnál született és eléggé elbizonytalanította Mahomes-t a meccs hátralévő részére.
Újonctól nem vár ilyen játékot az ember. Megint trix coverage, de most Blankenship mélyen marad, mert vertikális route fenyeget a zónájában. Kelce nincs fenn és Gray nem megy el route-ot futni, hanem marad blokkolni, Baun-é a futó a flat zónában, így a 3 mélyebb route mögött nem marad senki DeJean-nel szemben. Felismeri, hogy innentől szabad a gazda, csak az irányítót kell figyelni. Mahomes ki tud menekülni a zsebből, mert két védő összeütközik (közben nagy holding Carter-en), és szerintem azt hiszi, hogy DeJean tovább fut majd a flat zóna felé, Coop viszont pont akkor változtat irányt, amikor a Qb eldobja a labdát. Megkapja a blokkokat és a végén visszahordóhoz méltó módon kígyózik át az ellenfelek között.


Special teams: Elliott hibátlan a döntőkben

A meccse előtt Elliott még nem hibázott rúgást dome-ban a szezon során, ezért lehetett bizakodni. Végül minden bevert, még a szabálytalanságok miatt érvénytelen rúgásokat is. Megőrizte azt a reputációját, hogy igazán fontos helyzetben nem hibáz el rúgást. Remélem, ez hozzájárul, hogy a következő szezonra helyre tegye, ami elromlott. A rúgásoknál bedobott false start-ok inkább idegesítőek voltak, gondolom Lovato mindig így csinálja a long snap-et, nem csak most hülyült meg.

Soha rosszabb idényt azt hiszem 😉

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
több mint 1 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Három napra ledöntött valami kórság, így csak most tudtam összefoglalót írni.

A körülményekről érdemes szót ejteni annyiban, hogy a pálya talaja valóban minősíthetetlen volt, ami érdemben is kihatott a játék minőségére. Hozzá kell tenni, hogy mindkét csapattal egyeztetve, a csapatok illetékeseinek jóváhagyásával került a pályára ez a felület. Viszont vagy a kivitelezés során ronthattak el valamit és/vagy a magas páratartalom hatott negatívan a pálya minőségére. Mindenesetre nem nagyon volt olyan játékos a két csapatban, aki nem csúszkált legalább egyszer. Leginkább a DB-kre és a passrusher-ekre volt rossz hatással a pálya csúszóssága, ez mindkét csapatnál feltűnő volt. A rengeteg elrontott szerelésben (de azért nem az összesben) is szerepe volt a pályának.

A bíráskodással nem szoktam foglalkozni, de az amúgy sem eget verő színvonalat tovább rontották a zebrák. Szétdobálták a meccset olyan szabálytalanságok miatt, amikre novemberben már nem látunk majd zászlót, más egyértelmű szabálytalanságokra pedig vakok voltak mindkét oldalon. Erősen idény eleji forma volt ez náluk is.

Először érdemes szót ejteni az edzőkről.

Moore-tól azt kaptam amit vártam, a snap előtti mozgást használó játékok működtek a legjobban, míg a statikusabb play-eknél szenvedett Hurts, ahogy tavaly is. Kicsit féltem attól, hogy a korai hátrány után majd elhagyja a futást, de szerencsére nem így lett, Barkley kellő mennyiségben megkapta a labdákat. Nagy változást hozott a blitz-ek kezelésében, volt terv a pressure look-ok ellen és sikerült is azokat végrehajtani. Máshogy nézett ki az offense, mint tavaly, kivéve az első drive-ot, ahol az első mínuszos játék után a Johnson-féle offense-t idéző játékok voltak (pl. labda erőltetése a két védővel küzdő Brown-nak).

Bár a védelemben nem volt teljes sémaváltás, de mégis Fangio-nak volt nehezebb dolga, mert sok volt a személyi változás és az emberanyag is gyengébb. Finoman szólva akadozott a védelem, nem tűnt összeszedettnek és fegyelmezettnek a játékuk. Talán egy kicsit többet vártam a mester védelmétől abban a tekintetben, hogy voltak felesleges szabálytalanságok, cover-ben nagy eltévedések miatt üresen szaladgáló elkapók, és 10 közeli elrontott szerelés, aminek csak egy része fogható a pályára.

Hurts meccsét már lényegében kitárgyaltuk, a fontosabb tapasztalatokat így látom:
- Sokkal több gyenge döntése volt, mint szokott, inkább az előző szezon záró részét idézte. Nagyon ingadozó volt a játéka, voltak remek, pontos passzok, akár szűk helyekre (Barkley TD, AJ Bown TD, first down-ok Smith-nek), a másik serpenyőben szinte ugyanennyi negatív játék. Mindkét eladott labdája rossz meglátás és teljesen szükségtelen passz volt, és ezek mellett is volt még egy-két int. esélyes passza.
- Túl gyakran mozdult ki a zsebből oldalra komoly nyomás nélkül, és legtöbbször ezzel húzta magára a nyomást. Ilyenkor nem volt türelme a zsebben maradni, leszegte a fejét és megpróbálta lábbal megoldani. El kell fogadni, hogy néha csinál ilyeneket, teljesen nem fog leszokni soha, de nem mindegy, hogy egy meccsen 1-2-szer vagy 8-10-szer fordul elő.
- Többször előfordult az is, hogy hosszan kereste a passz lehetőségét, de nem talált senkit, bár volt szabad elkapó.
- Általában jól hívta a protection-t, felismerte, hogy honnan jön majd a nyomás. Az új OC-vel karöltve jól oldották meg a blitz helyzeteket (6/7 91 yd, 1 TD), amik az előző szezonban szinte megoldhatatlannak látszottak.
- Egy kicsit lejjebb kellene csavarni a heroball-t a passzjátékban. Volt néhány olyan passza, amire Wentz is csak csettintene, legfőképp az endzone-ba dobott interception.
- Az utolsó támadó drive-ban kulcs helyzetekben hátára vette a csapatot futásokkal, nem kímélve magát. Más kérdés, hogy ezekre nem lett volna szükség, ha korábban nem hoz rossz döntéseket.

A támadófaltól én rosszabbra számítottam, de Stoutland ismét remekül összerakta az egységet. A meccs elején voltak kisebb zavarok, de második félidőre dominánssá vált a játékuk. A már bejáratott emberektől a szokásos színvonalat kaptuk, viszont érdemes külön kiemelni a két új kezdő játékost. Jurgens összességében jól debütált, igaz volt néhány elrontott snap, ami az összeszokottság hiányára is visszavezethető, de ezeken kívül jól kijöttek az erősségei. Becton szinte hibátlan meccset játszott, ami nagyon pozitív meglepetés, passz blokkolásban nem lehetett rajta átmenni. Ha ezt tudná tartani, az remek lenne.

Egy gondolat a tush-push-ról: nem mintha eddig nem lett volna egyértelmű annak, aki nyitott szemmel nézett meccset, de most is nyilvánvaló volt, hogy két kulcs játékos, kiválóan begyakorolt és kivitelezett játékáról szólt a történet, nem pedig csalás stb., amiről egyesek hadováltak. A két kulcsemberből most kiesett Kelce és máris csak 1/3 lett az eredményesség, ha jól számoltam.

Az elkapóknál, tight endeknél akikről vártuk hozták a legmagasabb szintet. AJ Brown a first down-ok mellett a nagy TD-t szállította. Ez volt talán a legjobban kivitelezett játék. Brown vs Alexander, best vs best, Hurts-től pedig mindig ilyen zsebbéli magabiztosságot várnánk.

DeVonta Smith hozta a nagyon fontos elkapásokat first down-okért. Pl. tavaly a redzone-ban ez nem egy slant lett volna, hanem Hurts futás -3 yardért.

Dotson viszonylag sokat volt a pályán, de szemmel láthatóan nem volt meg az összhang/bizalom Hurts-szel, pedig többször is üresen szelte a pályát. Az egyik feleslegesen felé erőltetett labdát majdnem leszedték.

Goedert kevesebb passzt kapott, de amit lehetett behúzott. A redzone-ban lehetne többet keresni. Érdekesség, hogy a tight end-eket alig használtuk passz blokkolásra. A pass pro-t az 5 falember és néha a futó biztosította. Calcaterra is elkapott egy first down-t érő passzt.

A futóknál Barkley dominanciája volt minden értelemben. A snap-ek nagy többségét is ő kapta, és végre fel sem merült, hogy Gainwell bejöjjön a redzone-ban, mint tavaly Swift helyett. Biztos lesz majd meccs, amikor többet cserélik, de egyelőre jó az irány. A számai magukért beszélnek, ez pedig a legszebb elkapott TD futónktól Corey Clement elkapása óta a Pats ellen. 😀


A védelemben voltak szerintem rendszer gondok, a védőfal használatával és a cover szisztémában. Sok mindenben a múlt évihez hasonlított most a védelem, de ezen persze még lehet javítani. Összességében fizikálisabb, harapósabb volt a védelem, odaütöttek keményen, amikor volt rá alkalom (Baun, Dean), de a sok negatív játék miatt ennek sem volt sok látszatja.


A védőfallal kezdődött a probléma, elsősorban a futás ellen. Fangio sok slant-et használt, ami nem nagyon működött, főleg, amikor már az ellenfél is felfigyelt rá. Így sokszor előfordult, hogy a védőfal egy irányba mozdult, de a futó az ellenkező irányba, így már csak a linebackereken múlott, hogy tudnak-e szerelni, sokszor támadófalemberekkel is szembekerülve.
Tele vagyunk fizikális falemberekkel, Davis-t, Williams-t, Carter-t, Ojomo-t sem kell félteni, így feleslegesnek tűnt ennyit mozgatni őket, ők erőből is be tudják tömni a réseket. Az irányító siettetésben valamivel jobban hozzá tudtak tenni, és kulcshelyzetekben Carter és Ojomo is tudott középről nyomást gyakorolni.

Az edge rusher-ek viszont alacsony hatásfokkal működtek, amiben valamennyi része volt a csúszós pályának is, mert mindkét csapatnál, lényegében az összes edge rusher szenvedett. Ezért egyelőre nem akarom őket nagyon elásni, nézzük mit produkálnak a következő meccsen.
A rotáció érdekes volt: Sweat játszott a legtöbbet, de a többi rushert sokat cserélték, és kissé meglepő módon Nolan Smith és Huff csaknem egyenlő számú snap-et játszott, Smith eggyel többet. Graham a várakozásoknak megfelelően kettős szerepben volt, a védőfalban és edge rusher-ként is szerepet kapott. Visszanézve Sweat jobbnak tűnt mint élőben, ő legalább párszor tudott nyomást gyakorolni, és meg is ütötte Love-ot. Huff viszont szenvedett, ő tényleg sokszor esett, kelt és Smith is jobbnak tűnt nála. A passrush-nál nagyobb probléma volt ezen a meccsen, hogy Graham kivételével nem tudták zárni a széleket a futás ellen, Sweat, Huff és Smith is borzasztóak voltak, előfordult, hogy tight end kivette egyiküket a játékból.

A fal gondjai természetesen kihatottak az off-ball linebackerekre, mert elvileg a védőfalnak kellett volna lefoglalni a blokkolókat, hogy az ILB-k könnyebben szerelhessenek. Ez sokszor nem valósult meg, és Dean-éknek kellett küzdeni a falemberekkel. Dean mérete eleve nem erre van kitalálva, ő néha szenvedett a blokkokról való leválással. A passz védekezésén nagyot lendített volna, ha megcsinálja azt a könnyűnek látszó pick6-et.
A védelem egyik váratlan hőse Zack Baun volt, aki nem csak passrush helyzetekben csillogott, ami eredetileg a szakmája, hanem hagyományos off ball LB szerepekben is. A két sack mellett, ipari mennyiségű szerelést hozott össze, őt kevésbé zavarta a hiányos falmunka. Még pozitívabb meglepetés volt, hogy passzvédekezésben is jól találta meg a területeket.

A corner poszt 2/3-ad részével meg lehetünk elégedve. Quinyon Mitchell első meccse jól sikerült, több levédekezett passza volt, olvasta a játékot, kereste a labdát. A szereléseknél odateszi magát és a szövegelésben sem kell félteni 😉 Persze csináltak rajta elkapásokat, de ismerve az újonc cornerek rögös kezdéseit a profiknál, ez a játék több volt, mint elfogadható.

Várható volt, hogy inkább az újoncot és Maddox-ot fogják támadni, így Slay szinte alig kapott passzt, de nem is hagyott nagyon esélyt erre.

Coverben a pálya közepén voltak komoly gondok, Dean, Maddox, CJGJ sokszor nem találták a megfelelő területeket, és szabadon csatangoltak elkapók. A Packers elkapók néhány passzt elejtettek és Love is hibázott el üres elkapót. Ezek nélkül csúnyábban nézett volna ki a védelem.
Maddox slot-ba való visszatétele utólag nem bizonyult jó döntésnek, miután az egész előszezonban safety volt. Nem járunk volna rosszabbul, ha Ringo játszik, mert Maddox-ra kifejezetten játszottak és nem sokat tudott tenni ellene. Lehet, hogy a sorozatos sérülések már tartósan lerontották a játékát.

Blankenship csaknem tökéletes meccset játszott, de az első Reed TD-nél ő is elhibázta a szerelést. Ezen kívül viszont tényleg hibátlan volt, takarított az előtte bénázók után, a Packers vezetésnél leszedett interception-je pedig meccset megfordítónak bizonyult. Viszont CJGJ volt az egyik fő bűnös az elhibázott szerelésekben, és általánosságban is fejetlenül, kontroll nélkül játszott. Tőle sokkal több kellene ennél.


Összességében azt lehet mondani, hogy a támadósor jól működött, csak Hurts néha visszahúzta egy-egy hülye döntéssel. Ezen egyszerűbb lesz javítani, mert Hurts fog jobban is játszani. A védelemben volt néhány jó egyéni teljesítmény, de mint egység gyengén játszottak, és kell még dolgozni, hogy rendszerben is jók legyenek.

A speciális csapatban sokminden nem történt. Elliott bevert mindent. Az új kirúgás egyelőre rosszabb, mint a régi. Talán egy rúgás volt, ami nem lett touchback, de azt az egyet legalább Gainwell nem tudta normálisan megfogni + sikerült összehozni egy büntetést szabálytalan formációért az első kirúgásnál.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Előszezon meccshez képest nézhető volt, amíg be nem jött Book. 😀

A kezdők nem voltak egyik oldalon sem. Mi a Steen-Sills-Andrews-Opeta-Driscoll támadófallal kezdtünk. Kb. a második negyedtől fokozatosan cseréltük őket is, előbb Kelly jött RT-be, utána Fred Johnson a bal oldalra, utánuk pedig a többi poszton is jött a harmadik sor.

Igaznak tűnik, hogy Jurgens a TC-ben megszerezte a kezdő RG posztot, mivel a színét sem láttuk ezen a meccsen.
Steen, ahogy várható volt LT-ként is kipróbálásra került, és az edzőtábori hírek és a mai meccs alapján nem esélytelen arra, hogy ő legyen a csere LT.
Josh Sills-hez nem véletlenül ragaszkodtunk, a büntető ügye ellenére. Tavaly is sokat láttak benne, UDFA-ként bekerült az 53-ba. Most pedig pár nap edzés után is jól nézett ki LG-ként.

Az összes fal kombinációra elmondható, hogy passz blokkolásban voltak erősebbek, a futásnak nem sikerült olyan gyakran utat nyitni, mint ami kívánatos lett volna.

Az első félidőben domináltunk a labdabirtoklást, hosszú drive-okat vezettünk, de ehhez képest kevés pontot sikerült feltenni, mivel sok hiba és pontatlanság volt. Elliott kihagyott egy 47 yardos mezőnygólt (43 és 49 yardost viszont berúgott), előtte 2&1-nél false start, majd a következő játékban nem állunk fel időben, delay of game. Még szerencse, hogy Mariota rutinos Qb. 😉 Egy másik drive azért állt meg, mert McKee a flat-ben nem tudta odadobni az üresen lévő Penny-nek a labdát.

Mariota egy negyedet játszott kb. Főleg lábbal volt veszélyes, távolabbi passzt nemigen vállalt be, és amikor igen, akkor sem tűnt pontosak. Egy hosszabb passznál csúnyán elhibázta az üres Calcaterra-t.

Tanner McKee játékát jó volt nézni. Az elmúlt évek béna QB3-jai után ő irányítónak nézett ki. Lényegében a 2.-3. negyedet kapta meg, és vele tudott legjobban mozogni az offense. Bevállalósabb volt a passzoknál, mint Mariota, többször is feldobta az elkapó külső vállára, mikor látta, hogy a védő háttal van. Jól is helyezte ezeket a passzokat. Szebben repültek ki a passzok a kezéből, mint Mariota-nak. Ez volt az első passza:

A kommentátorok az újonc Nick Foles-hoz hasonlították. Eddig én még nem mennék el, nekem az újonc Nate Sudfeld jutott eszembe, ami szintén egy pozitív hasonlat.
Viszont a mozgékonysága közel van a nullához. Eléggé szoborszerű a zsebben, így amikor nyomás jön, akkor bajban lesz.

Quez Watinks összeszedett egy hamstring sérülést a héten, és Zaccheaus-t sem láttam a pályán. Így a még tartalékosabb Greg Ward - Joseph Ngata - Tyrie Cleveland hármassal kezdünk az elkapó sorban. Ehhez mérjük, hogy sikerült haladni az offense-nek.

Ward volt Mariota fő célpontja, rutinos elkapóként ő megélt a Ravens cseresor ellen. Cleveland-nek jó játékkapcsolata volt McKee-vel, és sokszor akkor is ment felé a passz, amikor nem tudott elszakadni a védőtől. Ezekből a nehezebb passzokból is többet lehúzott.

A futóknál Scott és Gainwell pihenőt kapott, ők majd a Browns ellen fognak játszani. Így a Swift-Penny-Sermon-Brooks négyes kapott lehetőséget. Swift-tel kezdtünk és ő is nézett ki a legjobban közülük. Penny egy nagyon türelmes back, többször is ennek köszönhette, hogy talált helyet, amikor elsőre nem tudott rést nyitni a támadófal. Sermon vitte a TD-nket, és pass protection-ben ő nézett ki a legjobban. Brooks nevéhez leginkább egy elvesztett fumble kötődik, de neki amúgy sem voltak itt komoly esélyei.

Amikor a második félidőben bejött Book, azzal a lendülettel meg is szűnt a passzjáték. Az ember nem nevezhető irányítónak, mivel nem hajlandó eldobni a passzokat. Vagy első szándékból fut vagy fejetlen csirkeként menekül a magára húzott nyomás elől. A Clayton Thoroson vándorserleg egyértelmű győztesének tűnik egy előszezon meccs után. Csak a helyet foglalja a roster-en, én minél hamarabb elküldeném.

A védelemben is pihentek a kezdők. Jordan Davis és Jalen Carter csak néhány snap-et játszott, de Carter ennyi idő alatt is bejelentkezett. A csere guard-ok neki nem fognak problémát okozni:


A védőfalban inkább a 3. soros játékosok játszottak: Marlon Tuipulotu, Kentavius Street, Ojomo kapott sok lehetőséget. Nolan Smith az első félidőt kapta meg. A fal jobb és bal szélén is felbukkant, off ball linebacker-ként nem láttam.

Dean nem játszott (teljes biztos a helye), az Elliss-Morrow kezdő párossal álltunk fel. Elliss nem sokat volt fenn, rövidesen váltotta Bradley és a többiek.

A cornerek-nél a Jobe - McPhearson (slot) - Ringo hármassal kezdtünk. Utána már kissé keveredtek a dolgok, de a Greedy Willams - Mario Goodrich - Mekhi Garner triót láttam a legtöbbet fenn, majd Eli Ricks váltotta Williams-t.

Az Edmunds - Evans safety páros kezdett, Blankenship kezdő helye biztos, ő pihent. Justin Evans kezdése jelentős fejlemény, mivel azt jelentheti, hogy Wallace előtt van a depth chart-on. Egyébként Evans nem is volt rossz, több kemény ütést is bevitt. Wallace az újonc Sidey Brown-nal volt párban.

A védelem összességében stabil volt, kevés volt a nagy baki és látványos elrontott szerelés, ami már önmagában nem rossz a 2-3. és sokadik soros védőktől. Morrow jól mozgott, amíg pályán volt. Noah Elliss a méretéhez képest mozgékony, csinált egy szép TFL-t. Goodrich több passzt is levédekezett a slot-ban.
A második félidőben Huntley játszott a Ravens-nél, aki tapasztalt és hadra fogható csere, ennek megfelelően vele gyűlt meg leginkább a baja a védőknek.

Egy látványos hiba volt, amikor az első félidőben a fal mögött elvesztették Justice Hill nyomát, amiből egy nagy futás lett. Hárman is hibáztak, először Nolan Smith nem zárta jól a fal szélét, ráadásul Ringo és Edmunds túlságosan behúzódott, így nem érdek oda időben az oldalvonalhoz.

Desai próbálkozott blitz-ekkel, de ezek nem jöttek be túlságosan. Az egyik ilyen játéknál TD-t kaptunk, mivel Ringo egyedül maradt egy rutinos elkapó ellen.

Az újoncokról majd külön, de nem lehet elmenni Eli Ricks mellett, aki a legnagyobb játékot mutatta be a védelemben (a trash talk-ot a végén meg lehetne spórolni, mert éles meccsen erre mehet zászló):


A specális egységben a punt és kickoff cover team továbbra is sebezhetőnek tűnik. Nem kaptak nagy visszahordást, de néha úgy tűnt, nem sokon múlik.
Volt egy szép kiharcolt fumble egy punt után, amit Garner ütött ki és Rick Lovato a longsnapper ért oda a labdáért legelőször. Lovato nagy forma, rutinos longsnapper, akinek nem kell már küzdeni a helyért, de mégis ő ér oda elsőnek a fumble-re egy előszezon meccsen.
A Siposs - Zentner punter harc e meccs alapján döntetlen közeli.

Sajnos komoly veszteség is volt a meccsen. Shaun Bradley súlyosnak látszó térdsérülést szenvedett, kiskocsin vitték le, erős fájdalmak között. Az amúgy sem acélos speciális csapat ezzel komoly csapást szenvedett, mivel Bradley volt az egyik legjobb ebben a csapategységben. Szükség lesz rá, hogy valaki előre lépjen, esetleg az újoncok közül.

Az újoncokról el lehet mondani, hogy a legtöbbnek hullámzó volt a játéka jó és rossz megoldások is voltak, de szinte mindenki hozzá tudott tenni valamilyen pozitív játékot.
- McKee-ről és Carter-ről már volt szó.
- Eli Ricks a visszahordott TD-jén túl is jól védekezett, passzt is leütött, fizikálisan, magabiztosan játszott.
- Nolan Smith sokat volt fenn az első félidőben. A hibájáról már volt szó. A pozitív oldalon szerepel, hogy sebességből tudott nyomást gyakorolni az irányítóra. Főleg az atletikusságára és robbanékonyságára építhet újoncként, a nagyobb méretű és fizikálisabb támadókkal már ma is meggyűlt a baja. Az edzőtábori hírekhez képest nem volt domináns a játéka, inkább villanásai voltak.
- Steen a meccs elején elnézett egy blitz-et, ezen kívül viszont jól játszott, otthon volt a LT poszton.
- Sydney Brown volt a védelemből a másik meghatározó újonc. Többnyire mélységi safety posztról indult és számos játékot ő fejezett be szereléssel, lényegében hiba nélkül. Rakétaként száguldozott a pályán. A legtöbb szereléssel fejezte a meccset, pedig nem ő játszotta legtöbbet. Nagyon biztató.
- Ringo hullámzó volt, de ez egy újonc CB-től nem meglepő. Bizonytalanabbul kezdett, kaptunk róla egy TD-t, de később belejött és volt levédekezett passza is.
- Ojomo nevét is többször lehetett mondani, többször is ő ért oda a labdás emberhez. Kiharcolt egy holding-ot, ami miatt visszafújtak egy futott TD-t.
- Mekhi Garner-nek a speciális csapatban bemutatott nagy játékán kívül a védelemben is volt levédekezett passza. Fizikális játékos, lehet, hogy safety-ként is ki lehet próbálni.
- Joseph Ngata és Jadon Haselwood közül Ngata kapott sokkal nagyobb hype-ot az edzőtábor alapján, de most Haselwood volt a jobb. Ngata sokat szerepelt a képen, sokat keresték az irányítók, de az elszakadással gondjai voltak.
- Ben VanSumeren meglepően kompetensnek tűnt linebacker-ként a meccs második felében. Kevés a tapasztalata, de nem láttam tőle nagy hibát, és Brown-hoz hasonlóan ő is sokat szerelt. PS-re esélyes lehet ő is, de a szűk kerethez a speciális csapatban kellene kitűnnie.
- A héten igazolt Johnny King (létező személy, nem a Madden-ben generált név 😊) kapta el leghosszabb passzt (33 yard), 3. és 11-nél McKee-től.

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
több mint 2 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Jöjjön a védelem, ahol jelentős változásokat láthattunk a holtszezonban. A pályán csaknem a kezdő védelem fele kicserélődött és új koordinátor is van Sean Desai személyében. A védelem legfontosabb részei, a védőfal és a passrush, valamint a cornerek egyben maradtak, de a linebacker sorban és a safety-k között nagy változások lesznek. Nem kell meglepődni, ha ez egy átmeneti év lesz a védelem tekintetében, több nehézséggel, mint amit az előző szezonban láthattunk.
A sémában hatalmas változás nem várható, Desai is hasonló filozófiát követ, mint Gannon, ő is a Vic Fangio féle alapokra épít. A játékhívásban jó lenne több rugalmasságot látni, mint ami Gannon esetén volt. Nem lesz hiány kihívásokból sem, hiszen több magasan rangsorolt irányítóval fog találkozni a védelem, mint a tavalyi alapszakaszban.

Az előző szezonban a felállásaink többségében 3 igazi falember volt a pályán. A snapek kb. háromnegyed részében 3-3-5-ös vagy 3-4-4-es eloszlásban küldtük fel a védőket. Természetesen a 3 vagy 4 linebacker-ből az egyik szinte mindig Reddick volt, és sokszor állt fel Sweat is kvázi OLB-ként, így valójában 4-5 ember volt ilyenkor a LOS-en. A klasszikus 4 DL-t azért alkalmazhattunk ritkábban, mert a felállásban volt a legsebezhetőbb a védelem a futás ellen.

Defensive tackle
Jordan Davis, Fletcher Cox, Milton Williams (DE/DT), Jalen Carter (R), Marlon Tuipulotu, Kentavius Street (DE/DT), Moro Ojomo (R), Noah Elliss

Hargrave távozása nyilván jelentős lyukat hagyott maga után, legalábbis, ami a belső passrush-t illeti, mert futás ellen finoman szólva sem volt jó. Valószínűleg kezdetnek Milton Williams fog fellépni a helyére, aki a szezon második felében és a döntőig vezető úton egyre jobb teljesítményt nyújtott. Futás ellen ő simán jobb, mint Hargrave volt, de passz siettetésben nem fogja tudni pótolni.

Valószínűleg a passrush-beli segítséget Jalen Carter-től várhatjuk a leginkább, akihez szerintem kezdetben ez a szerep illene legjobban. Nem ideális, ha a draft-ról várjuk az azonnali segítséget, de Carter-nél erre alkalmasabb DT-t a drafton nem találhattunk volna.

Davis tavaly jól kezdte a szezont, de a sérülése visszavetette kissé, és utána kellett neki idő, hogy újra magára találjon. Ha a sérülések elkerülik, akkor kulcs szerepe lehet idén is a futás ellen. Jó lenne látni, hogy emellett az irányítóra is több veszélyt jelent. Az atletikus képességei megvannak ehhez is, annak ellenére, hogy valószínűleg nem lesz olyan játékos, aki a snapek 60-70%-át a pályán tölti.

Cox képviseli a rutint az egységben, de tudjuk, hogy már nem elit. Az ideális állapot az lenne, ha a szezon végére Carter mögött rotációs szerepbe kerülne.

Komoly rotáció várható idén is ezen a poszton, így ebből a névsorból 6 ember is bekerülhet az 53-as keretbe. Ojomo-nak is van esélye, hogy 7. körös újoncként is bekerüljön a rotációba, ha mutat valamit abból, ami miatt egyesek második napos tehetségnek tartották a drafton. Futás ellen az egyetemen elit volt, erre nálunk is szükség lenne.

Szükség lenne egy cserére is Davis mögött NT poszton. Tavaly komoly gondok támadtak, amikor ő kiesett, végül Linval Joseph-et kellett hozni a posztra. Jelenleg erre a pozícióra a fenti nevek közül csak Noah Elliss lenne alkalmas (Christian és Kaden Elliss testvére). Az előző szezonban UDFA-ként került ide, de végig sérült listán volt a pro day-én összeszedett „ismeretlen sérülés” miatt, ami inkább egy kvázi redshirt évnek tűnt.

Defensive end
Josh Sweat, Brandon Graham, Derek Barnett, Tarron Jackson (DE/SAM), Janarius Robinson

Már volt szó arról, hogy visszaesett a klasszikus 4 falemberes felállásaink aránya, így kevesebb olyan DE-re van szükségünk, akik 5-ös vagy 7-es technikán állnak fel. Ennek megfelelően kevesebb ilyen játékosok száma is a bő keretben.

Sweat-ben az a jó, hogy ő szinte mindenre használható. A klasszikus DE szerep mellett fel lehet küldeni kétpontos állásba is OLB-ként, be lehet tenni a 4-es technikába is az OT-vel szemben. Ideális ember ebbe a védelembe. Sweat mellett Graham helye is biztos természetesen. Ő már tavaly is csökkentett snap számmal játszott, ami igen jót tett neki, mert az egyik legjobb szezonját hozta. Rotációs játékosként továbbra is remek lehet és az öltözőben is fontos szerepe van.

Könnyen lehet, hogy csak három játékos lesz ezen a poszton az 53-ban, így a többiek ebben az esetben csak egy fennmaradó helyért küzdhetnek. Barnett valahogy mindig itt marad nekünk, mert ahhoz elég jó, hogy mások nem tudják könnyen kiszorítani a keretből. Mindenesetre pár hülye büntetésre mindig jó lesz.

Tarron Jackson a tavalyi évben általában nem volt benne a meccskeretben, később pedig a gyakorló csapatba került. 2021-ben, amikor több lehetőséghez jutott, nem mondanám, hogy rosszabb volt, mint Barnett. Robinson a profi karrierje nagy részét IR-on töltötte a Vikings-nál és nálunk is sérült listán landolt. Tavaly ősszel a Vikings gyakorló csapatából igazoltuk le az 53-as keretbe, szóval valamit látnak benne a csapatnál.

SAM linebacker
Haason Reddick, Nolan Smith (R), Patrick Johnson, Kyron Johnson

Külön posztnak tekinthető nálunk a linebackerek között a SAM, lényegében passrusher OLB szerep, de le kell tudni zárni a széleket is futás ellen. Reddick tavaly a snapjeinek kevesebb, mint 10%-át töltötte coverage-ben.

Reddick-nek van kitalálva ez a poszt, telitalálat volt a szerződtetése tavaly, és idén nem várunk tőle kevesebbet. Tavaly nem volt igazi potens váltótársa, de idén kapott egy komoly tehetséggel bíró padawant Nolan Smith személyében. Passz siettetésben még tanulnia kell, de értékes kiegészítője lehet Reddick-nek futás ellen us, ahol Reddick legfeljebb közepes, míg Smith-nek az egyetemen ez (is) erőssége volt. Elképzelhető, hogy coverage-be is lehet majd küldeni, az atletikus képességei megvannak hozzá (persze nem csak ez kell ahhoz, hogy jó legyen passz ellen). Az sem zárható ki, hogy off ball linebacker-ként is kipróbálják Smith-t.

Tavaly a két Johnson közül Patrick volt az előző szezonban a második számú SAM, de ezt idén valószínűleg fel kell adnia. Mindketten a speciális csapatban kapták a legtöbb szerepet, de nem éppen fényesen szerepeltek a gyengélkedő coverage egységekben. Idén lehet, hogy nem jut mindkettejüknek hely a szűk keretben, így aki összeszedi magát a special team-ben, annak jó esély lesz bekerülni.

Off ball linebacker
Nakobe Dean, Nicholas Morrow, Christian Elliss, Shaun Bradley, Davion Taylor, Ben VanSumeren (R)

Ami a támadósorban a futó pozíció, az a védelemben a linebacker poszt Roseman-nél. Tulajdonképpen tavaly sem volt ez másként, hiszen Edwards és White összesen alig több mint 3 milliót foglaltak a fizetési sapkából, de idén még sikerült ebből is kb. 1 milliót faragni. 😉 A különbség, hogy az előző szezonban tapasztalt és jó játékosok alkották a kezdősort, míg idén komoly kérdőjelek vannak.

Nakobe Dean-en nagyban fog múlni, hogy a kérdőjelek kiegyenesednek-e. Komoly bizalmat tükröz, hogy minden jel szerint övé lesz a rádiós sisak. Szurkolóként csak kis minta áll rendelkezésünkre, ami a tavalyi előszezon meccsekből, illetve a Titans és a Giants elleni fél-fél meccsből áll. Ezeken a találkozókon nagyon bíztató volt a játéka, de nyilván ennyiből még nem lehet messze menő következtetéseket levonni. A stáb persze többször és közelebbről látja, hogy mire képes.

Morrow az egyetlen komoly tapasztalattal rendelkező off ball linebacker jelenleg a rosteren, de ez nem jelenti, hogy jó is lesz. Az előző szezonban pont ellenünk játszotta kb. a legjobb meccsét az évben (azon a meccsen tényleg elit volt, néztem is, hogy ki ez?) ennek is nagy szerepe lehetett abban, hogy őt szerződtettük. Egyébiránt pont ugyanolyan tucat játékosnak tűnik, amilyenből még most is lehet igazolni a szabadügynök piacról.

Christian Ellis nagy hype-ot kapott az újságíróktól az OTA-k után, de tudjuk, hogy ez mennyit jelent, amikor elkezdődik az igazi foci. Nagy reményeket fűznek hozzá is, de ő még annyit sem játszott tavaly a védelemben, mint Dean. Szóval inkább várjunk legalább az előszezon meccsekig, mielőtt pajzsra emeljük.

A kezdő pároson kívül a többiek inkább special team játékosok és komoly mélység jelenleg nincsen ezen poszton. Nem lenne meglepő, ha a szezon előtt a biztonság kedvéért jönne a piacról még egy tapasztalt LB a szezon kezdete előtt.

Cornerback
Darius Slay, James Bradberry, Avonte Maddox, Zech McPhearson, Kelee Ringo (R), Greedy Williams, Josiah Scott, Josh Jobe, Mario Goodrich, Eli Ricks (R), Mekhi Garner (R)

A Slay-Bradberry-Maddox trió kezdő helye nem kérdőjelezhető meg, ők liga szinten is erős sornak számítanak. A sérülés esetét kivéve a többiek a depth pozíciókét fognak küzdeni és ez jó is így.

A pozíció mélységét persze nem lehet félvállról venni, különösen Maddox esetén, aki egészségesen nem szokta végigbírni az alapszakaszt. Kár, mert amikor nem sérült a legjobb slot cornerek között van. Tavaly főként Scott volt helyettese, de az sem volt egy diadalmenet. Most McPhearson, aki eddig külső corner volt, szintén próbálkozni fog a slot-ban, reméljük több sikerrel.

Ringo-nak ez egy tanuló év lehet, és ideális esetben nem kell sűrűn játszania a védelemben. Egyébként az utóbbi két draft után több magasan jegyzett UDFA corner-t gyűjtöttünk be, meglátjuk valamelyikük befér-e az 53-ba idén. Tavaly Jobe-nak sikerült.

Egyébként az idén érkezett cornerek (Ringo, Willams, Ricks, Garner) meglehetősen hasonló adottságokkal bírnak: magas és atletikus zóna cornerek, akik a press-bail technikában érvényesülhetnek a legjobban a pálya külső részén, de nem az erősségük, hogy keresztbe is kövessék az elkapót, mert ahhoz már nem elég fordulékonyak.

Safety
Reed Blankenship, Terrell Edmunds, Sydney Brown (R), Justin Evans (CB/S), K'Von Wallace

Itt is távozott a kezdő páros, így hasonló a helyzet, mint a linebackerek-nél, azzal a különbséggel, hogy itt jobbnak látom a névsort.

Blankenship sok játéklehetőséghez jutott CJGJ sérülése idején, és bizonyított annyit, hogy az egyik kezdő helyet megpályázhassa. Valószínűleg ő lesz az, akit mélységi safety-ként lehet majd többet látni.

Kérdés, hogy CJGJ labdaszerzéseit tudja-e valaki pótolni? Valószínűbb, hogy nem. Edmunds mesterségének címere sem a sok labdaszerzés. Ha jól definiált feladatköre lesz, és nem kell nagyon sokat mélységben játszania, akkor nem lesz gond vele, nem jelent majd visszaesést Epps után. Szerelésekben viszont lehet előrelépés, mert ez a páros ebben a műfajban jobbnak tűnik, mint a tavalyi.

Sydney Brown elvileg lehet kihívója Edmunds-nak a kezdő helyért, de valószínű, hogy kezdetben inkább a tapasztalat fog győzedelmeskedni és Brown-nak eleinte többet kell vitézkednie a speciális egységben.

Ha 4 safety-t tartunk meg, akkor a fennmaradó helyért Evans és Wallace küzdhet meg. Wallace eddig nem váltotta be a reményeket, de nem megoldhatatlan feladat neki, hogy Evans-t maga mögött tartsa. Evans mellett szólhat, hogy több poszton is bevethető, slot corner-t is tud játszani, ha muszáj.

Szerkesztette: BleedingGreen

  1. NFL - Csapatfórumok
  2. Philadelphia Eagles
8 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 397 — Beware the Slim Reaper!
Kelce és Cox után a harmadik legendás játékosunk is szögre akasztja a vállvédőt és elfoglalja helyét a legfelső polcon az egykori Eagles játékosok között. Talán őt kedveltem legjobban hármuk közül, ha lehet egyáltalán ilyen sorrendet felállítani. Kelce, Cox profi karrierje a kezdetektől fogva egy diadalmenet volt, míg Graham-nek több nehézséget is le kellett küzdenie, és ha nem töretlen szorgalommal és jókedvvel végzi a munkáját, akkor könnyen eltűnhetett volna a süllyesztőben.

A draftolása miatt már eleve nagy nyomás volt rajta az első naptól, mivel a 2010-es drafton a 13. helyre felcseréltünk érte, és akkor nagyon sokan azt hitték, hogy Earl Thomas-ért megyünk, így csalódtak, hogy Graham-et vittük. Ő már egy új csapat gerincét jelentette később, hiszen sem McNabb-bel, sem Westbrook-kal, sem Dawkins-szal nem játszott egy csapatban.
Az összehasonlítgatás Thomas karrierjével nagyon sokáig elkísérte. Szerintem nagyon nagy dolog, hogy elérte, hogy most már egyetlen Eagles szurkoló sincsen, aki elcserélte volna őt Thomas-ra, pedig ő is remek játékos volt a posztján.

A pályafutása elején voltak, akik bust-nak szerették titulálni, de ez mindig is igaztalan és túlzó volt vele kapcsolatban. Többször is beszélt arról, hogyan tanulta meg kizárni a sokszor igazságtalan kritikákat, az értelmetlen összehasonlítgatást.

Az első szezonja újoncként eleve nem volt rossz, bár csak 3 sack-et szerzett, de nyomásgyakorlásban már akkor is jó volt, ahogy egész karrierje során. Sajnos az újonc szezonjának végén, decemberben térdsérülést szenvedett, ami miatt a 2011-es idény nagy részét is kihagyta. A következő, 2012-es szezon viszont borzasztó volt a csapatnak. Ez volt a Reid éra vége, a maga alatt lévő Andy-vel, Juan Castillo-val, Asomugha-val, teljesen szétcsúszó csapattal. Graham-nek pedig ez volt az első komolyabb szezonja még rotációs DE-ként, de a csapat általános szarsága közepette ez eléggé elveszett. Sokan kritizálták, hogy nem volt full time kezdő.

A Kelly-érában megint újabb kihívással kellett szembenéznie, mert átváltottunk 3-4-es védelemre, ahol OLB-ként számítottak rá, amiben nem volt komoly tapasztalata. Le is kellett adnia valamennyit a tömegéből, és meg kellett tanulnia passz ellen is védekezni. Bár nem ez volt az igazi posztja, de szezonról-szezonra jobb lett OLB poszton, 2015-től elfoglalta a kezdő szerepet, és akkor már a védelem vezérei közé számított.
2015-ben szabadügynök lett, le akarta igazolni a Giants, komoly ajánlatot tettek elé, azzal az ígérettel, hogy az igazi posztján játszhat 4-3-as DE-ként. Ennek ellenére a hasonló ajánlatok közül nem őket választotta, hanem inkább visszatért. Ez sokat elmond róla és utólag talán a legjobb döntésnek bizonyult karrierjében.

Igazán akkor győzte meg véglegesen kétkedőket, amikor Kelly elküldése után újra 4-3-as védelemben játszhatott. Jim Schwartz alatt 4-5 olyan szezon hozott le megkoronázva a SB győzelemmel, amikor szerintem összességében a liga legjobb end-jei közé tartozott, bár a sack számai soha nem voltak elitek.

Nagyon sokoldalú védő volt, aki a védőfal minden posztján bevethető. Karrierje legikonikusabb játékát például 3 tech-ről mutatta be, de bárhol otthon volt a falban a wide9-tól a középső pozíciókig. Játékát az erő és a technika jellemezte, nem pusztán a robbanékonyságra épített. Talán ennek is köszönhető, hogy a pályafutása végén is hatékony tudott maradni és komolyan segítette a csapatot az utolsó idényében is. Mindig jellemző volt rá a sok nyomásgyakorlás, amiből viszont arányaiban kevesebbet tudott sack-re váltani, mivel az ideálisnál alacsonyabb játékos, rövidebb karokkal.
Legalább ilyen fontos volt a vezéri szerepe az öltözőben és a pályán. Nagyon pozitív személyiség, a töretlen jókedve és lelkesedése ragályos volt mindenkire, és félelmetes volt trash talk-ban is. 😀

2021-ben 33 évesen a második fordulóban ACL szakadást szenvedett és felmerült, hogy ez lehet a karrierje vége, ha nem tud megfelelően felgyógyulni. Graham megint rácáfolt a kétkedőkre és 2022-ben olyan szezonnal tért vissza, ami sack-ekben a legeredményesebb volt neki. Karrierjében először szerzett két számjegyű sack-et egy idényben, amire már nagyon rászolgált addigra. Ebben az idényben lett karrierjében először a hét játékosa az NFC-ben.
Az elvesztett Super Bowl után sem akart visszavonulni és megint jól döntött, mert még egyszer visszatérhetett a nagydöntőre és ő is bosszút állhatott a 22-es vereségért. Még az utolsó szezonban is komoly segítséget jelentett, gondoljunk csak a Rams elleni alapszakasz meccsre, ahol a sérülése előtt dominált. Minden tökéletesen alakult így, hogy a Super Bowl-ra vissza tudott térni, és érdemben is kivette a részét a győzelemből. Ennél jobb karrier befejezést nehezen lehetett volna elképzelni.

A csapat all-time sack listáján a harmadik helyen végzett, csak Trent Cole és Reggie White maradt előtte (White 8 idény alatt elért 124 sack-je alighanem megdönthetetlen lesz 😉 ). Kiharcolt fumble-ben második a csapat történetében. A playoff-okban neki van a legtöbb sack-je a csapatban all-time.

Valószínűleg a sack számai nincsenek meg hozzá, hogy a Hall of Fame-ben komolyan szóba kerüljön, de szerintem az egész HoF-et nem cserélné el azért a játékért, amivel 2018 februárban 2 perccel a vége előtt átírta a döntő és a franchise történetét. Én biztosan nem cserélném el ... 😀


Szerkesztette: BleedingGreen

  Belépés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
  Facebook
fuzovelkifele.com
  Felkapott fórum témák