BleedingGreen

Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions

BleedingGreen
Lakhely
Bp.
Utoljára láttuk
49 perce
Regisztrált
több mint 14 éve
Fórum hozzászólások
2 280




Utolsó 10 fórum hozzászólás

1 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Egy félidő alatt el lehetett volna intézni ezt a meccset, de inkább balfaszodtunk és a végére csináltunk belőle egy körömrágós végjátékot. Rengeteg yardot szerzünk, de sok pontot hagyunk a pályán.
Persze a bírók nélkül valószínűleg nem lett volna ennyire izgalmas, a Barkley nem-fumble TD viszont elég komoly fordulópont volt.
Azért D.Smith, Baun, Dean zseniálisak voltak. Baun-nak kellene egy hosszabbítás most, de ismerve Roseman viszonyát a poszthoz, majd integethetünk neki, ahogy szabadügynökként távozik, és keresgélhetünk újra a szemét között.
AJ Brown térdsérülése nagyobb probléma, nélküle más az egész támadósor. Meglátjuk most mennyit kell kihagynia.

Szerkesztette: BleedingGreen


4 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Nehéz meccsnek ígérkezett a Bengals elleni, és nem is volt könnyű annyira, mint az eredmény mutatja, de a csapat most annyira jól játszott, hogy a végére mégis nagy lett a különbség. Attól tartottam, hogy a támadók rá lesznek kényszerítve a sok pontra, ha a védelem nem tudja lelassítani Burrow-t. A pontszerzés végül meglett, de akár kevesebbel is nyerhettek volna. 😀

Megmaradt az 1. negyedbeli pontmentes széria, de ezúttal nem lehet a támadósort okolni, mert a negyed nagy részét (10 perc) elvitte az ellenfél első drive-ja. Az offense most először szerzett pontot idén az első támadásból, de ez már a 2. negyedre esett. Már az első drive is jól nézett ki, és csak egy elég könnyű kézzel bedobott holding állította meg.

Az utóbbi hetekben szerencsére kedvező folyamatok indultak meg az offense-ben és ennek most már komolyabb eredménye is volt. Talán Moore egyre inkább megkapja a gyeplőt, illetve egyre jobban sikerül az általa hozott sémákat megvalósítani a játékosoknak.
Egyre növekszik a center alóli játékok száma, most már 21 volt, az előző héten 13, azelőtt 7. A futójátékunk center alól és pistol-ból sokkal hatékonyabban volt, mint shotgun-ból. Visszatérek a snap előtti mozgások is, a szezon eleje óta nem volt ennyi (43).

Az egyenlítő drive nagyon fontos volt a félidő előtt, de igazán a második félidőben indult meg a biznisz. Az utolsó 6 drive mindegyike pontszerzéssel végződött (4 TD, 2 FG), és az első félidőben nem túl jól kinéző labdabirtoklási arányt is teljesen átfordította a csapat a második félidőre. Végre nem volt kínlódás az offense-ben, és egy kicsit 2021-es érzete volt a játéknak.

Hurts legjobb meccse volt a szezonban, méghozzá magasan. A meccs nagyobb részében nem jöttek a nagy futások, mert az ellenfél Barkley megállítására koncentrált, de ebben a helyzetben Hurts passzaival és néha futásaival magabiztosan vitte előre az offense-t. Megmaradt a turnover nélküli sorozat, Hurts október hónapban nem adta el a labdát.
Ezen a meccsen ez volt az egyetlen passza, ahol közel került a labdaeladáshoz, természetesen egy laterális játékból:

Volt egy sikertelen WR screen is, amit Hurts hívott be audible-ként: a szokásos passz Smith-nek -2 yardért. Ezeket tényleg ki kellene venni a playbook-ból, mert teljesen hatástalanok és minden második interception veszélyes.
A Gainwell felé dobott lerontott passz volt az utolsó rossz passza a meccsen. Ezt követően a meccs hátralévő részében: 13/13, 200 yard, 1 TD, 7 futás 22 yard, 3 TD.

A pálya közepe nem Hurts kedvenc passzolási területe, de ezen a meccsen tökéletesen találta meg AJ Brown-t a középső zónában.

3. down-nál a motion megzavarja a védelmet, pontos passz a slant route-on Smith-nek.

Rég nem láttunk igazán hatékonyan működő tervezett Qb futásokat, de ezen a meccsen több ilyen is volt.

Ez is egy jól kivitelezett futás volt, ami TD-t ért. Barkley-tól nagyon tartanak, lett elég hely Hurts-nek, Calcaterra pedig jól tartja meg a blokkot.


A Stoutland Egyetem hallgatói megint kitettek magukért, Mailata és Becton hiányában sem látszott gyengülni a támadófal. Az is segített, hogy nem volt túl kreatív a Bengals a passrush sémákban, nem sokszor próbálták összezavarni a pass protection twist-tel, loop-pal, szimulált nyomással. Pedig, ha Hurts nyugodtan tud ülni a zsebben, akkor az elkapóinkkal képes szétszedni a secondary-t, mint ezen a meccsen.
Előzetesen különösen a Hendrickson – Fred Johnson párharctól lehetett tartani a fal bal oldalán, mert Mailata sérülése után ez volt a fal legsebezhetőbb pontja. Ehhez képest 1-2 esettől eltekintve Fred Johnson megóvta a nyomástól az irányítót. Persze néha kapott segítséget TE-től vagy futótól, de jobbára egyedül oldotta meg a feladatot.

A legnagyobb riadalmat az keltette, amikor ráestek Lane Johnson bokájára, de szerencsére gyorsan vissza tudott térni a pályára és helyreállt a Johnson&Johnson OT páros.
Az irányító megvédésében mindenki jeleskedett, az egész meccsen 3 nyomást engedett a támadófal.
A futásblokkolás a meccs első felében nem volt igazán jó, de fokozatosan felőrölték a védőfalat és negyedik negyedre már beindult a futójáték, pont amikor az órát kellett futtatni. Ennél a futásnál már sikerült az 5 emberes védőfalat is kivenni a játékból (motion + center alóli handoff), Steen elzárja a NT-t, Jurgens fellép a második szintre és már meg is lógott Barkley.


Az elmúlt két meccsen nem kapott túl sok minőségi labdát DeVonta Smith, de most végre kárpótolta Hurts. 6 elkapásából 4 first down lett, és persze ott volt a hosszú passz. Az egyik legnehezebb elkapás fajta, amikor közvetlenül az elkapó háta mögül, feje fölött jön a mélységi passz, sokkal nehezebb így lekövetni, mintha van benne valamennyi szög. A pass pro is kitűnő, a safety bemozdul a playactiore, így illett megdobni Hurts-nek ezt a passzt.

AJ Brown 5 elkapásból 3 first down-t ért el. Tetszett, hogy most nem feltétlenül erőltettük neki a mélységi passzokat. A 10-20 yardos zónában is nagyon nagy veszélyt jelent. A mélységi veszély miatt nagy területet engednek neki, amit nagyon jól ki lehet használni.

WR3 továbbra sincsen érdemben, sem Dotson, sem más. Ezen a meccsen eleve kevesebbet álltunk fel 3 elkapóval. Inkább a 21 personnel volt domináns, Calcaterrával és Stoll-lal.

Calcaterra az utóbbi hetekben tudott élni a lehetőséggel, amit Goedert sérülése jelentett. Jól tudta pótolni az első számú tight end-et, így akár hosszabb távra is biztosíthatja a helyét a csapatnál. A 3 elkapott first down és az 58 yard ezen a meccsen is remek volt tőle. Jack Stoll pedig a blokkolásban nélkülözhetetlen.

A futójáték az első félidőben nehezen indult be, mivel az ellenfél védelme Barkley megállítását mintha elsődlegesnek tekintette volna a passzjáték levédekezése rovására is. Így Barkley-nak eleinte meg kellett elégednie a nehezen szerzett, rövidebb yardokkal. Idővel felpuhult a védelem és amikor fontos volt futásokkal ölni az időt, addigra beindult Barkley is, így most is meglett a 100 futott yardja.
Ez a futás TD-t érdemelt volna. Viszont mutatja Barkley hozzáállását, hogy amikor visszafutott a pályára, egyből ő mutatta Hurts-nek, hogy „most te jössz” (a tush-push-sal), szó sem volt róla, hogy magának akarta volna a TD-t-

Gainwell megkapta a szokásos tehermentesítő snap-jeit, futott egy szép 1st down-t. Shipley-nek egy holding híján meglett az első TD-je.
Megint volt I-formation VanSumeren-nel. A legjobb, ahogy az első játék végén még ráugrik a halom tetejére 😀


A védelem első drive-ja a szokásos idegőrlőre sikerült, 10 perces TD drive, 17 játék, 5 benyelt 3rd down. Annyira mégsem haragudtam érte, mert nagyrészt megtették, amit megkövetel a Fangio-féle séma, de az ellenfél jól használta ki a sebezhető pontokat. A nagy játékokat megakadályozták, nem engedtek elkapás utáni yardokat. Ami hiányzott az elején, hogy a redzone-ban megállítsák az ellenfelet. Ott egy nagyon jól megtervezett játékot hajtott végre az ellenfél, amiben Chase a backfield-ről indult és végül Nolan Smith jutott rá cover-ben.

Később viszont egyre jobban bejöttek a védelmi hívások. Az első két drive-ban 28 playt tudott futtatni az ellenfél, amiből 10 pontot szerzett, a meccs hátralévő részében összesen 32-t 7 pontért.
Burrow az eddigi ellenfelek irányítói közül a második leggyorsabban szabadult a labdától (főleg a meccs elején), ami megnehezítette a passzsiettetők dolgát. Azért néhány kulcs helyzetben sikerült nyomás alá helyezni és nem volt annyira könnyű élete a zsebben, mint Hurts-nek.
Chase-t a TD-n kívül jól sikerült féken tartani. Gesicki-vel voltak problémák, vele kihasználták a zónában lévő réseket.

A védelem feljavulásában nagy szerepet játszik, hogy a bye után egyre jobban lecsökkentek az elrontott szerelések. A legutolsó meccsen már alig fordult elő (2).

A védőfalban remekül működött a Carter-Davis-Williams tengely, lényegében nem volt köztük gyenge pont. A futásokat szépen ölte a fal.
Williams sack-et jegyzett és veszélyesebb volt a Qb-ra, mint a korábbi meccseken. Carter pedig továbbra is az az ember a védőfalban, akitől rendszeresen lehet várni ilyen játékokat:


Nolan Smith a legjobb edge rusher volt, így már sorozatban a harmadik jó meccsét rakta össze. Perpillanat kiegyensúlyozottabb, mint Sweat, aki inkább az irányító siettetésben jeleskedik, futás ellen nem megbízható. Gyorsabb passzok voltak és Burrow is jól kerülte el a nyomást, ezért bár viszonylag sokszor sikerült közel érni hozzá, de csak egy sack jött össze, amit Smith és Williams hoztak össze közösen.

N.Smith javuló játékának eredményeként Graham snap számai is csökkenésnek indultak, nem kell az öregnek akkora terhet cipelnie. Így is volt ideje ilyen kulcs játékokra, mint ez a megállítás 3. és 1-nél, Dean közreműködésével.


Ilyen jól még nem játszott a linebacker duó ebben a szezonban. Zack Baun és Dean is szinte hibátlanul tette dolgát. Futás ellen nem lehet kifogást találni és az irányítót is tudták siettetni, amikor ezt volt a feladat. A közösen összehozott és megszerzett fumble megkoronázta a teljesítményüket, végleg eldöntve a meccset.
Nincs elrontott szerelés a screen passznál.

Baun gólvonal védekezése.


Quinyon Mitchell felé egyre kevesebbet dobnak, bár most is meglehetett volna neki a labdaszerzés. Itt pl. nagyon jól veszi el a slant útvonalat, amit Chase szintű elkapók ellen nagyon nehéz levédekezni.

Slay ellen többet próbálkoztak, bár lágyék sérülés miatt nem tudta végigjátszani a meccset. Ez volt a legszebb jelente, TD-t mentett itt:

Slay helyett Rodgers jött és ha már megkapta a lehetőséget, akkor élt is vele. Ez volt talán a legszebb jelenete a védelemnek. Direkt ütötte CJGJ felé a labdát, mert máshogy nem lett volna esélye megszerezni a labdát.

DeJean volt a meccs másik hőse, aki mióta bekerült a kezdőbe, nagyot ugrott a secondary teljesítménye.
Most rajta volt elejtett interception-ök sora, de itt is látszik, hogy milyen érzéke van a helyezkedéshez, mert eredetileg nem is kellett volna abban a passzsávban lennie. Quarters coverben senki nem volt a zónájában, így megkereste a legközelebbi elkapót (látni, ahogy hátranéz) és bemozgott a lehetséges passzsávba.

Egy elrontott szerelés és ez TD, de simán leviszi az embert:

És persze a legnagyobb játéka 4. és 1-nél, amivel kezdtük végleg megtörni az ellenfelet. Chase ellen ezt a mozgást elkövetni és hibátlanul szerelni nem könnyű feladat, de kifogástalan a végrehajtás.

Kellett kicsit várni, hogy mindketten egyszerre legyenek pályán, de megérte. 😀 😀


CJGJ végre azt hozta, ami a legnagyobb erőssége: álljon ott, ahova a labda fog esni 😉 Blankenship pedig a szereléseket gyártotta.


Itt a november, indul az igazi futball és remélhetőleg most kezd el jól játszani a csapat. A Jax ellen kellene a győzelem a hétvégén, mert utána nehezedik a menetrend.

Szerkesztette: BleedingGreen


8 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Tartottam ettől a meccstől, de végül minőségi győzelem lett belőle. Már egymás után második alkalommal küldhetjük fel a cseréket a negyedik negyedben egy győztes meccsen.
A hiányos támadófal remekül játszott, ami nagyon fontos volt, mert Hurts kiváló volt ma a zsebből. A legjobb meccse idén eddig. A támadósor és a csapat is talán kezdi megtalálni a helyes utat.
A védelem az elején a szokásos módon idegtépő volt, de sikerült néhány kulcs játék, és amikor előnybe kerültünk, akkor elkezdett ülni a Fangio-féle stratégia. Végre megnyertük a turnover csatát is.


11 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Csoportmeccsen minden győzelemnek örülni kell, de ezúttal nem szoros diadalról volt szó, hanem elég sima győzelemről, ebben a szezonban először.

A kezdés a szokásos volt, így a védelemnek kellett tartani a döntetlent. Valamit tényleg kell kezdeni ezzel, mert kb. miután elfogytak a scripted play-ek, a második negyedre megváltoztak a játékhívások és tudott mozogni az offense. Az első negyed viszont megint agyfasz volt. Sokszor kényszeres passzolgatás ment, pl. miért kell 5 yardos futás után második down-ra mindenképpen passzolni, amikor pont a meccs elején jó lenne lehűteni az ellenfél passz siettetőit. Ehelyett többször is kitettük Hurts-t a passrush-nak vagy éppen elkerülhető büntetésekkel hozta magát hátrányba a csapat. Biztonság kedvéért egy trükkös játékkal is próbálkoztunk, a Barkley-nak adott direkt snap-ből akartunk kihozni valamit, de nem lett jó a vége. Talán a trükközést elhalaszthatjuk majd akkorra, amikor már a normál játékokat sikerül jól kivitelezni.

A második negyed elején szerencsére rátaláltunk a nyilvánvalóra: már két sérülttel a falban inkább a futójátékokra kell támaszkodni, amíg az ellenfél meg nem állítja. Sikerült is azonnal egy 5 futójátékból álló, 74 yardos drive-val megszerezni a vezetést.
Ezt követően már ment minden a maga útján, és talán egy igazán meredek hívás volt: a 4. és 3-ra megjátszott hosszú passz. Ez megint egy Eagles-ös mindent vagy semmit játék volt, ami most bejött, így nem nyúzzuk meg Siriannit. Meg persze ott volt a kötelező, de megint befulladó WR screen, ahol Calcaterra-tól vártuk, hogy majd jól fog blokkolni Smith-nek (nem tett így).
A második félidőben nekünk úgy emlékszem 15 passzolt yardunk volt, a Giants-nek 12 passzolt yardja. 😀

Hurts mindenképpen dicséretet érdemel azért, mert megint jól vigyázott a labdára. Fontos lenne, hogy a tavalyi szezonban kezdődött labdaeladási tendencia tartósan megforduljon. A passrush egyértelműen hatással volt rá. Szerintem már a videózás alapján is kicsit tarthatott az ilyen szituációktól, és a támadófalban történt sérülések is óvatosabbá tették. Többször is gyorsan lehúzta a labdát és inkább próbált menekülni, de erre sokszor volt is oka.
A meccsen leginkább két passzt róttak fel neki, amikor üres embernek nem dobta oda. Ennél a játéknál túl sokáig ragad le az első olvasásnál (a wheel route), de nem üres a futó. Így viszont a tényleg üres Smith-t is lekési.

A második esetben lényegében szinte ugyanez a játék volt, de itt viszont ignorálja az első opcióként üresen lévő játékost, és érthetetlen módon tovább megy a többi célpontra.

Ez volt a legszebb passza egész meccsen, 4. és 3-nál. Szépen megáll a zsebben és ennél tökéletesebben ezt nem lehet dobni, AJ-nek még lassítania sem kellett.

Egy másik nagy játék tőle. Középen rosszul osztják el a blokkokat (Jurgens/Gainwell?), de lerázza a védőt és fut egy first down-t. Vick-féle játék.

Playaction-ből lehetne több, mert megint működött.


A támadófalból Mailata eleve hiányzott és Becton is megsérült az első negyedben. Fred Johnson passz blokkolásban nagyon sebezhető volt. Ez nem az egyetlen látványos hibája volt, de itt nagyon jól sikerült kezelni a nyomást Hurts-nek.

Futás blokkolásban többet tudott segíteni:

Becton helyett Steen jött és megoldotta a helyettesítést. Jurgens elsősorban ezúttal főleg a futás blokkolásban tűnt ki. Ez a center húzás akár Kelce-től is jöhetett volna.

Lane Johnson magabiztosan tartotta a fal jobb oldalát, nála nem voltak megingások sem futás, sem passz esetén. Lawrence és Burns okozott gondokat a falnak, ahogy arra lehetett is számítani. Főleg a meccs első felében volt nehéz bírni velük passzjátékoknál, de futás ellen szerencsére nem tudtak igazán érvényesülni.

A futójátékot élmény volt nézni ezen a meccsen. Nem pusztán Barkley számai miatt, hanem mert most tényleg változatos volt a futójáték. Különböző felállásokból, különböző blokkolási sémákkal is sikerült előrehaladni. Még Gainwell is tudott fickándozni.
Remekek voltak ezek a center alóli futások, ahol VanSumeren-t használtuk fullback-ként. És tényleg blokkolt is jókat 😉 A fél pillanatnyi hezitálás is oktatófilmbe való Barkley-tól, ahogy várja amíg a rés kialakul a védelemben.

Ha egy üzlet beindul. Utána hasonló játék Gainwell-lel.

Lane Johnson hatalmas lyukat csinál a jobb oldalon, a védelem pedig lemerevedik Hurts futására számítva:


A passzjáték lényegében AJ Brown-ból állt, de ez elég volt most. Az elkapók és a tight endek közül csak ő kapott el first down-t. 5 célbavétel, 5 elkapás, 5 first down (1 TD). DeVonta Smith azért többet érdemel bármilyen meccsen, mint 2 célbavétel, amiből az egyik -2 yardos béna screen, a másiknál pedig teljesen üres, csak Hurts elkésik. Ő ezért viszont nem fog hisztizni.
Ezekből a játékokból kevesebbet látunk AJ-vel, pedig run fake-kel kombinálva ezek a slant-ek szinte védhetetlenek 1-1-ben a cornernek, mert annyira kell tartani a mélységi passzoktól Hurts és AJ között.

AJ Brown statjai single coverage ellen ebben a szezonban: 16 célbavétel, 16 elkapás, 325 yard, 3 TD, 158.3 Qb rating. 😮

A védelem ezen a meccsen kimaxolta a Fangio-féle sémát. Sikerült light box-szal is lefékezni a futójátékot, a secondary-ban pedig elvették a közepes és mély útvonalakat cover2-vel és quarters coverage-el. A rövidebb játékoknál pedig gyorsan és biztosan megvoltak a szerelések. Jones-ra több módon is sikerült nyomást gyakorolni: pl. váratlan helyekről érkező passrusherekkel, de volt coverage sack is. Igaz, hogy Thomas sérült volt a Giants-nél, de azért a támadófal eddig nem volt borzasztó. Viszont ezen a meccsen sokszor sikerült összezavarni őket.

A védőfal természetesen megint kulcs volt a védekezésben. Bár mindenki inkább a sackekről és a nyomásról beszél (megérdemelten), de ugyanilyen fontos volt – különösen a meccs elején – hogy négy emberes fallal sikerült megállítani a futásokat. A futás ellen védekezésben kulcs szerepe volt Milton Willams-nek, aki folyamatosan őrölt középen, mellette Jordan Davis és Carter is sokat segített be a futás ellen. Ennél a játéknál éppen Davis és Carter tartják meg a kettőzést, hogy Dean tisztán szerelhessen.

Passrush-ban természetesen Carter járt elöl a védőfalból, de Thomas Booker is feltűnt néha. Itt egy georgiai sack: Nolan Smith megugrasztja az irányítót, Carter befejezi:


A fiatal edge játékosoknak nagy meccse volt, így nem volt szükség Graham hőstetteire sem. Nolan Smith már nem az első jó meccsét rakja össze idén, talán megindult a fejlődése. Az irányítóra is veszélyes tudott lenni, egy sack mellett többször is sikerült nyomást gyakorolnia Jones-ra.
Itt Smith 3rd down-nál erőből megveri a csere LT-t.

Bryce Huff legjobb meccse volt ebben a szezonban. Meglett az első teljes sack-je és állandó veszélyt jelentett, ráadásul most futás ellen is stabil volt. Sweat pedig már zsinórban a harmadik meccsén szerez sack-et.
Huff sack-je. Fontos volt, hogy a secondary elvette az üres elkapókat arra a kb. 3 mp-re, ami ahhoz kellett, hogy a chip blokkon és a rendes blokkon átmenjen.

Jalyx Hunt is szóhoz jutott a garbage time-ban. Ha már szóhoz jutott egyből egy sack-fumble-t csinált. Blokkolatlanul ment az irányítóra, de nem ok nélkül. A gyenge oldali OLB cover-be megy, míg a túloldali LB (Baun) megtámadja a B lyukat, így Hunt blokk nélkül marad.


Dean végre összehozott egy jó meccset. Először játszott jobban, mint Baun, aki „csak” megbízható volt, míg Dean nagy játékokat hozott. Az irányító siettetésben tűnt ki a leginkább Dean. 6-szor küldték a Qb után, ebből két sack és két Qb hit született, ami elég jó hatékonyság. Futás ellen is nagyon rendben volt. Az elején egy elhibázott szerelés után több hibát nem vétett a meccsen.
Túléli a cutblock-ot, Huff pedig besegít a nyomással.

Ezen a meccsen a whip pressure volt a sláger (gyenge oldali OLB megy cover-be, az off ball LB támadja a B lyukon az irányítót. Remek Dean és Thomas Booker kombináció.

Zach Baun kinyírja a screen passzt:


A secondary is remekül teljesített, sikerült hatástalanítani Nabers-t, ami nem a legegyszerűbb feladat. Remekül osztották el a területeket zónázásban és jól ment a route-ok átvétele is. Ez Sweat sack-je, látszik, hogy esélytelen üres elkapót találni:

Az újoncok játéka megint örömteli volt. Mitchell statja:

Ami még nagyon jó Mitchell-ben, hogy nem tartózkodik a kemény játéktól, amitől néhányan féltették a draft előtt. Nabers nem tud eljönni a LOS-ről sem:

Elkapás után is odaüt ha kell, azonnal megáll a játék, nincs YAC.

Az utolsó pillanatig minden tökéletes, csak azt a fránya labdát kellene már elkapni egyszer. 😀


Slay és DeJean is kitettek magukért. DeJean ellen három elkapást csináltak, de a leghosszabb 5 yardos volt, Slay 5 célbavételből csak 2 elkapást engedett. DeJean ráadásul veszélyes visszahordónak néz ki. Most egy 28 yardos visszahordásra szabadult el. Megvan benne a visszahordott TD veszélye.

A safety-knek nem volt sok dolga, a mély zónákat jól őrizték, kevés labda ment mélységbe. A futás elleni védekezés segítésében elsősorban Blankenship jeleskedett. Ez volt talán Blankenship legnehezebb szerelése Nabers elkapása után, nyílt területen, segítség nélkül. Ha itt elszabadul az elkapó abból 1st down és több yard lehetett volna.


A hétvégén már nehezebb ellenfél vár a védelemre. Burrow sokkal jobb, mint az elmúlt két forduló Qb-i, és az elkapó sor is erős a Bengals-nál. Reméljük Fangio nem úgy reagál, hogy 20 yard mélyen állítja fel a cornereket. 😉
Marha régen nyertünk a Bengals ellen (2000). Az utóbbi öt meccsünkből kettő is döntetlen lett. A McNabb-es döntetlen 2008-ból szerintem sokunknak emlékezetes, akik akkor is nézték az NFL-t (aki esetleg nem látta: Donovan nem tudta, hogy lehet döntetlen is egy meccs az NFL-ben, így szép komótos tempóban vezette előre a támadókat a hosszabbításban, miközben lejárt az óra és ő meglepődött, hogy nem térfélcsere jön) 😀


14 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Davisel amúgy mi történt, nem látom sehol a statokba de info sincs hogy sérült lett volna vagy kiszállt volna?
dande2
Semmi baja nincs, kevesebbet használták a szokásosnál és nem jegyzett stat-ot. Nose tackle-lel előfordul.


15 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
A futójáték az igazi identitásunk, csak néha idióta játékhívásokkal sikerül belerondítani. Gyönyörű volt látni a center alóli futásokat fullback-kel (!), még ha kevés is volt belőle.
A meccskezdések továbbra is botrányosak. Inkább akkor nem kellene scriptelni egy drive-ot sem, Moore hívja úgy, mintha már a második negyeddel kezdődne a meccs. 😀

A passzjáték azért gyengus volt ma nagyon, Hurts láthatóan ideges volt a Giants passrush és a sérülések által sújtott OL miatt. Több könnyű passzt sem engedett el. Legalább turnover nem volt.

A védelem megint minden dicséretet megérdemel. D. Jones nem egy kiemelkedő iránytó, de játszott már elfogadhatóan ellenünk a múltban és Watson-nál nagyobb feladatot jelentett. Egyedül a labdaszerzést hiányolom. Az újoncokat megint nagyon jó volt nézni, DeJean pedig nagy plusz lesz visszahordóként is.


18 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Bye week után, a sérültek visszatérésével jogosan várhattunk volna összeszedettebb játékot, főleg a támadó részlegben. Sajnos ez nem valósult meg, ismét szenvedés volt a meccs egy részében és inkább néhány klasszis megmozdulásnak köszönhetjük a pontokat, mint a jól felépített támadójátéknak.

A scriptelt játékokról már volt szó. Ezek nagyon nem működnek, és nem csak idén. Már lassan egy éve nem kezdett jól meccset az offense, az első negyedekben általában értékelhetetlenek. Miután kifogynak ezek a játékok, és Moore kicsit több szabadságot kap, akkor mintha több lendület lenne a támadójátékban.

A Schwartz-féle védelem taktikáját nem kell bemutatni, különösen a mi csapatunknál. A futás megállítása elsődleges, ezért túlnyomórészt single high safety-t használ, és a külső cornereket sokszor hagyja egy az egyben az elkapókkal. Ebből a szempontból logikusnak tűnt, hogy Brown-nak szánt hosszú passzokkal kezdjük a meccset. Mivel azonban ezek nem jöttek össze, így megint befulladt az offense az első két drive-ban. Talán több értelme lett volna ezúttal rövidebb lefolyású, nagyobb sikerrel kecsegtető játékokból felépíteni az első drive-okat, hogy lendületet szerezzen az offense, utána jöhettek volna a shot play-ek. Az elmúlt hetekben nem úgy ment ez a csapatrész, hogy abban lehetett volna bízni, hogy majd egyből szórják a hosszú TD-ket a meccs elején.

A második negyedtől a játékhívások egy kivételével nem voltak katasztrofálisak, de nem volt bennük túl sok fantázia sem. Szinte lehetett hallani lehetett sokszor, ahogy csikorog a gépezet. Pl. Calcaterra elkap 34 yardot egy playaction passzból. Ennek annyira megörülünk, hogy nem hívunk még egy playaction-t a meccs maradék két és fél negyedében. Nem lehet innen megmondani, hogy azért ilyen a támadójáték, mert perpillanat Hurts ennyit tud ebből az offense-ből megfelelően kezelni vagy más az oka.

A futójátékoknál érthetetlenül ragaszkodtunk a belső futásokhoz, bár tudtuk, hogy Schwartz feltölti a boxot. A külső zóna futások több sikert hoztak, mégsem volt belőlük elég.
Egy nagyon ökör playcall volt szerintem: a blokkolt mezőnygól előtt 3. és 1-nél passzjáték, aminél belenéztünk egy blitz-be -8 yardos sack-ért. Ez megágyazott a katasztrófának a mezőnygól kísérletnél. Mindezt ráadásul úgy, hogy egész meccsen jól ment a tushpush, amivel a rövid yardos helyzeteket rendre megoldottuk. Sirianni magára vállalta ezt a játékhívást, de nem tudni persze, hogy tényleg ő hívta-e, vagy csak elvitte a balhét Moore helyett. Saját bevallása szerint egy védelmi játékot is hívott (juj.).

Az sem volt a legjobb ötlet, hogy a meccs végén egy AJ-nek dobott hosszú passzra bíztuk az óra lefuttatását, de mivel bejött, így ezért igazán nem lehet kritizálni ezt a hívást.
Ezen a meccsen legalább a mezőnygólokat elrúgtuk, mivel sikerült érzékelni, hogy a Browns sok pontot nem fog szerezni, ezért nem kell mindenáron TD minden támadásból.

Hurts gyengén kezdett, 0/5-tel, de utána nem volt gond, és elég hatékonyan dolgozott a zsebből. Ami a legfontosabb, tudott vigyázni a labdára, annak ellenére, hogy a támadófal nem mindig tartott jól. Beszedett egy sokba kerülő sack-et a félidő vége előtt (utána jött a blokkolt mezőnygól kísérlet). Ha viszont megnézzük, nemigen volt opciója ott. Egyértelmű blitz szituáció és ennek ellenére három elkapó is hosszú vertikális útvonalat fut, és nincsen egy hot opció, ahova tudna gyorsan szabadulni a labdától. Igen, Barkley elrontja a blokkot, de ettől függetlenül ökör játékhívás.

Több pistol felállás volt (de nem elég), ami az előző meccsen is működött.

A blitz-ek kezelése az egy sacken kívül elfogadható volt: 7/13, 117 yard, 1 TD, 1 sack

AJ-vel együtt visszatértek ezek a nagy passzjátékok is. A passz nem tökéletes, de Brown-nál kevesebben követik le jobban a passzokat a levegőben.

A legjobban kivitelezett passzjáték ez volt a meccsen, remekül (és szabályosan) szabadítják fel Smith-t az egymáshoz közel futó, ellentétes irányú route-okkal (2 shallow cross). Emberezés ellen tökéletes hívás és sokkal biztonságosabb, mint egy újabb mély passz.


Mailata megsérült, ami jelentős csapás. Hamstring sérülés, de képeken látott állapotából ítélve (mankóval járt) a súlyosak közül való, így nem lenne meglepő, ha legalább 4 meccses IR-ra menne. Helyette Fred Johnson szállt be és nem meglepő módon voltak gondjai Garrett-tel, ha nem is akkorák, mint a bye előtt meccsen Tampában. A fal bal oldala, Lane Johnson és Becton rendben voltak és inkább a fal bal oldalán voltak problémák, mert Dickersonnak sem volt élete meccse. Jurgens eldobott egy snap-et Hurts feje fölött, amit nyilván még Kelce-től tanult, ő is csinált hasonlókat szezononként egyszer. 😊

Futás blokkolásban gondot jelentett, hogy általában nem sikerült megfelelően felérni a második szintre a blokkokkal és a védelem nagyon agresszív volt, így a linebackerek viszonylag szabadon garázdálkodtak. Míg passzjátéknál többé-kevésbé sikerült hatástalanítani Garrett-et, addig futásnál ez kevésbé sikerült. Többször hagyták blokkolatlanul, ami még ellenkező irányú futásnál sem jó ötlet.


Brown-nal és Smith-szel visszatért az élet a passzjátékba, és inkább a játékhívásoknak volt köszönhető, hogy nem volt még hatékonyabb a levegőben a csapat. AJ mindent elkapott, ami elérhető volt, 3-szor is védővel a nyakán. A TD mellett 5 first downt hozott a csapatnak. Lezárta a meccset egy hosszú elkapással. Ha Brown ezt nem húzza be, akkor leszedtük volna a keresztvizet az OC-ről-HC-ről, hogy miért kockáztatnak ennyit 2 perccel a vége előtt.
Nem csak hosszú passzokban kiváló Brown, hanem rövidebb útvonalakon sem egyszerű ellene: döntetlen állásnál fontos elkapás, elkapás utáni yardokkal.

DeVonta Smith-nek úgy volt csendesebb meccse, hogy a game winning elkapott TD így is az övé volt.
Kettőjük mögött csak Dotson-nak volt elkapása, ami viszont legalább egy fontos 3. down-os elkapás volt a meccs nyerő drive során.


Goedert sajnos a meccs elején megsérült. Hamstring sérülés miatt több meccset fog kihagyni. Valami hasonló sajnos minden szezonban előfordul vele.
Calcaterra ezen a meccsen jól pótolta (elkapásban, mert blokkolni nem tud), a 4 elkapásból 3 first down, 67 yard becsülendő teljesítmény. Úgy látszik Hurts bízik benne, nyomás alatt is kereste a labdával. Erre a bizalomra szükség is lenne a következő meccseken.

A támadójáték nehézkességében komoly szerepet játszott, hogy nem ment a szokásos szinten a futójáték. Shotgun-ból nem volt igazán hatékony a futójáték, különösen a fal közepe felé menő futások, ahova sokat próbálkoztunk. Ez volt a legjobban kivitelezett futásunk, Gainwell-lel, pistol felállásból.

Center alól 3 futásból 19 yardot, pistol-ból 3 futásból 27 yardot hoztak a futók. Ennek ellenére sokkal többet futottunk shotgun-ból, sokkal kisebb hatásfokkal.

Barkley-nek ez volt idén a leggyengébb meccse. Majdnem sikerült elszabadulnia egy hosszú futásra, de úgy ütköztek Dickersonnal, hogy lényegében leszerelte Barkley-t. Az első félidő végi bénázásban neki is volt szerepe: 2. és 1-nél nagyobb erőfeszítéssel megfuthatta volna a 1st down-t, ha nem akar mindenáron oldalt kifutni (3 időkérésünk volt még). A következő down-nál pedig nem tudta felvenni a blitzelő linebacker-t.

A védelem teljesítményét nem sok kritika érheti, ki tudták használni a gyenge támadófalat és a sérüléseket. Kellett ehhez az is, hogy Fangio végre legalább Watson ellen közelebb merte engedni a cornereket a LOS-hez, így megnehezítették a gyors passzokat.
Futás elleni védekezésben volt némi probléma, főleg a második félidőben, amikor rájött az ellenfél, hogy a tackle-en kívül kell futni, mert az edge játékosaink nem tudják biztosan lezárni a fal szélét. Emiatt Watson-nak is könnyebb dolga volt és így tudott 10/10-zel kezdeni a félidő kezdetén.

A védőfalban mindenki megérdemli a dicséretet (Carter, Davis, Ojomo, Williams, Booker). Davis és Carter mellett Ojomo-t érdemes kiemelni, aki bár nem gyártott sok statisztikát, de több támadó játék elrontásában is benne volt.
A középső futások megfogása jól ment, jól dolgozik Davis és Carter, Huff pedig le tudja zárni a játékot.

Megszoktuk, hogy Carter volt a legaktívabb irányító siettetésben, most sem volt ez másként (Huff itt szépen kényszeríti a Qb-t, hogy fellépjen az érkező Carter karjaiba.)

Az edge rusher-eknek végre összejöttek a sackek. Sweat, Nolan Smith 1-1-et, Huff egy felet szerzett. Idén talán először volt komolyabb hatása Huff-nak a meccsre. A fél sacken kívül többször is sikerült nyomást gyakorolnia. Azért még mindig Graham a legkiegyensúlyozottabb edge, aki futás és passz ellen is megbízható. Ilyen játékokat továbbra is csak tőle látni az edge játékosok közül:

Graham mögött (sokkal) Nolan Smith az egyetlen olyan edge rusher, akiben valamennyire lehet bízni futás ellen. Itt szépen szedi le Watsont, mielőtt TD lenne belőle:

Futás ellen nem ment mindig a szélek lezárása. Itt is hatalmas a hely a B-lyukon, ahova Sweat igyekszik bezárni, de közben hatalmas rés támad a pálya széle felé.


A szezon eddigi legnagyobb pozitív meglepetése Zack Baun, mint off-ball linebacker. Nem egy sztár, de coverben jobb, mint vártuk, szerelést nem hibázik és kemény, mint a fagyott mammutkula. Néha kettesével csapja meg a fickókat 😀

Baun-nal ellentétben Dean inkább gyenge láncszem volt, és már játszanak is rá az ellenfelek. Egy dolog, hogy cover-ben sokszor eltéved, de több elhibázott szerelése volt ezen a meccsen is. A legcikibb az volt, amikor a nem túl energikus Watson is el tudott mellette futni. Az igyekezetével nincsen baj, itt pl. eredetileg az irányítót siettette volna, és onnan ér oda a szerelésre. 3. és hosszúnál ebből 1st down lett volna, ha nem lép közbe Dean.


A secondary-ban végre eljött DeJean debütálása, ami nagyon jól sikerült. Olyannyira, hogy felmerül a kérdés, hogy mit keresett eddig a pályán Maddox. Elmondható, hogy a két újonc nyújtotta a legjobb teljesítményt a secondary-ban, ami a jövőre nézve is bíztató.
DeJean sokkal fizikálisabb, mint Maddox, ezért a szereléseknél sem annyira könnyű lerázni és blitzre is lehet használni. Többször is siettette az irányítót, fél sack is összejött neki.

Odaér a blitz-ből.

Kicsit meglepődhetett Conklin, Huff-tól nem kapott ilyeneket 😊

Nem utolsó sorban, cover-ben is jó volt. Jeudy-nak nincs esélye.

TD mentő szerelés a 4. negyedben.

Mitchell-től már várjuk a jó teljesítményt és most sem okozott csalódást. Szegénynek csak a labdaszerzéssel nincsen szerencséje. Ezúttal csak saját csapattársa tudta meggátolni az interception-t. Mindketten a labdát akarták, mindketten hősök akartak lenni. Mitchell kevésbé láthatta az érkező safety-t, de CJ-nek látnia kellett volna, hogy Q-é lesz simán a passz.

Slay térde megsérült a meccs közben, de a másik két sérülttel ellentétben neki van esélye arra, hogy játsszon hétvégén. Rodgers helyettesítette, de őt is ápolták egy darabig, akkor Ringo jött.
Ringo nem tökéletes, a fürgébb elkapók ellen gondban van, de nem lehet mondani, hogy nem üt. Mintha a falnak szaladt volna itt a futó. Ez futball, nem az a balettozás, amit CJ és Dean csinál előtte.

CJGJ most jobb hatásfokkal játszott, és most több játékra ért oda, mint Blankenship. 4 perccel a vége előtt ez kulcs védekezés volt tőle 3. down-nál.

Ez inkább vicces jelenet: CJ a teste körüli erőtérrel és szemmel veréssel próbálja elterelni az elkapót. 😀😀


A speciális csapat megint elég gatya volt. Már a második blokkolt rúgás volt 5 meccs alatt és ebből most TD lett. Addig nem jó játékkal, de nagyjából kontrolláltuk a meccset, a visszahordott TD után megint minden nyitott lett. Clay szedje már össze a speciális egységet.
DeJean visszahordásiban van fantázia, jó visszahordó és gyorsabb is mint Covey.

A sérülések nem könnyítik meg az elkövetkező meccseket. Vannak jó elemek a csapat játékában, de olyan látszata van a dolgoknak, mintha nem lenne az egész összerakva.

Szerkesztette: BleedingGreen


22 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Az offense továbbra is az előző szezonra emlékeztet. Sokszor megint az van, hogy hosszú passz AJ-nek, Smith-nek, vagy semmi. Nagyon nem szórakoztató és rendkívül nyögvenyelős a támadójáték.
Borzasztóak a scriptelt playek a félidők elején. Idén még nem szereztünk pontot az első negyedben. (Pontot, nem csak TD-t.)

A védelmet nehéz értékelni, mert rengeteg sérült volt az ellenfélnél + Watson nagyon rossz magától is. Amit lehetett kihozták a meccsből, bár voltak megingások a Fangio-féle stratégia miatt, és volt pár szürreális play. DeJean legalább jól mutatkozott be kezdőként.

A Browns az elmúlt hetekben játszott az egész NFC East-tel, és mi szenvedtünk meg ellenük leginkább a csoportból.

Ha nem lesz gyökeres változás, akkor remélem legkésőbb a szezon végén új lapot nyitunk és elzavarjuk a jelenlegi stábot, élén a nagypofájúval. Amikor ilyen szarul néz ki a játék, akkor kurvára be kellene fogni és nem nézőkkel és újságírókkal szájkaratézni. Ez belefér, amikor megy a játék, de ilyenkor nem. Sajnos, amilyen a HC olyan a csapat is.


29 napja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
A csapat legrosszabb meccse volt ebben a szezonban az előző vasárnapi. Sajnos a támadósor és a védekezés is kudarcot vallott, így lényegében egy negyed alatt olyan hátrányba kerültünk, ahonnan már nehéz lett volna visszajönni.

Az offense-ben már a hozzáállás is rossz volt, mert úgy tűnt, hogy az edzői kar semmi különöset nem talált ki erre a meccsre, annak ellenére, hogy 3 elkapó és a liga egyik legjobb RT-je is hiányzott a csapatból. Nem lehetett látni tervet arra, hogy a csere elkapókat hogyan lehetne hatékonyabban játékba hozni. Ennek ellenére passzjátékokkal kezdtünk.
Természetesen elkapók hiányában sem lehetett volna csak Barkley-val támadni, de ha volt meccs, amikor indokolt lett volna ráfeküdni a futójátékra, akkor ez volt az a meccs. A körülményeket tekintve most még jobb híján több Gainwell-t is elviseltem volna, amikor Barkley pihen. Vártam volna kreatívabb futójátékokat is, de ebből semmi nem lett. Nem sikerült Bowles védelmét zavarba hozni, sőt sokszor éppen a kezére játszott a játékhívás, a blitz-ek ellen nem sikerült kitalálni semmit. Pedig péntek hajnalban is láthattuk, hogy nem verhetetlen ez a védelem sem.

Hurts-nek a leggyengébb meccse volt idén, annak ellenére, hogy idén először nem dobott interception-t. Nem segített neki, hogy a fal jobb oldalán komoly gond volt a pass protection-nel, de egy rutinos irányítónak tudnia kell kezelni az ilyen helyzeteket. Az elkapók és a játékhívás sem mindig segítették.
Fontos lett volna, hogy ne legyen eladott labda, de sajnos hozta a turnover formáját. Az elvesztett fumble-je gyilkos volt a redzone-ban, éppen amikor valami halvány remény felsejlett a második félidő elején, hogy visszajöhetünk a meccsbe. Itt azért éreznie kellett volna, hogy miután a passrusher-t elkerülte, már nem lehet tartogatni a labdát.

Ez volt az egyik legjobb játéka. Megmentett egy már halott játékot, és pontos a passz az endzone-ba.

A játékhívásokkal is voltak gondok és az elkapók sem mindig szakadtak el. Itt pl. nincs kinek passzolni, ezért jól hosszabbítja meg a játékot, de sajnos ehhez a dobáshoz elit kar kellett volna.

Jó zsebmunka, sajnos ebből volt kevesebb. A játék is ritkaság nálunk: pistol + play action bootleg. Jól veszi észre, hogy az eredeti irányba nem lehet dobni és ott van a másik oldalon a harmadik lehetőség.

Ha felnézett volna: Dotson szépen üresre játssza magát keresztbe mozogva.


A támadófalban Johnson hiánya komoly gondokat okozott, főleg a passzjátékban. Fred Johnson-nak nem a pass pro az erőssége, és ezen a meccsen ez nagyon kijött. Szinte folyamatosan nyomás volt az ő oldalán, gond volt a stunt-ok, loop-ok felvételével, a váltásokkal. A futás blokkolás viszont sokkal jobban megy (és ment) neki és Bacton-nak is, ezért is lett volna logikus, hogy a futásra alapozzunk, ezzel levéve róluk a nyomást. Becton-ra is utaztak a passzjátékoknál. Lehet, hogy hamarosan eljön Steen ideje.
Mailata jól tartott a meccs nagy részében. Ő csak akkor engedett sack-et, amikor már minden mindegy volt. Jurgens játékával is elégedettek lehetünk. Még nincsen elit szinten, de van benne további fejlődési lehetőség, és már így is a jobb centerek közé tartozik a ligában.

Az elkapók közül sajnos senki nem tudott előre lépni. Az összesen három elkapott first down édeskevés volt tőlük, az összesen 13 elkapás utáni yard pedig szánalmas. Hurts nem is igazán mutatott bizalmat egyikük felé sem, és inkább arra várt, hogy tisztán legyenek, de ez meg ritkán történt meg. A nehezebb passzokat inkább Goedert és Calcaterra kapta. Campbell-t kereste az elkapók közül legtöbbször Hurts, de ő általában csak rövidebb passzokat kapott. A TD-nél legalább szépen mutatta magát.
Dotson bár valóban el tudott szakadni néhányszor, de azt nem lehet mondani, hogy lealázta volna a Bucs secondary-t.

Nem meglepő, hogy Goedert volt az első számú célpont, aki 7 passzt kapott el, azonban ezek közül csak egy ért 1st down-t. A meccs elején elejtett egy passzt, ami elég rosszkor jött.


Barkley megint hozzátett egy nagy játékot, és nem rajta múlott, hogy ez nem lett fordulópont a második félidő elején. A 10 labdacipelés ezen a meccsen kevés volt neki, még akkor is, ha a hátrányból való játék miatt inkább passzjátékokat hívtak. Lehet, hogy nem tud minden futásnál 10 yardot hozni, de ezen a meccsen nagyon fontos lett volna, hogy tartsuk a labdát és ha kell apránként haladjuk. Ő pedig tudja hozni a küzdelmes yardokat is.

Már két forduló óta övé a meccs legnagyobb támadó play-e. Kár, hogy egy ilyen gyenge meccsel együtt ez a játék is ment a kukába.


A védelem visszavedlett a korábbi állapotába, mihelyt olyan támadósorral találkozott, amely alapból szeret 3 elkapót a pályára tenni.
Fangio mester jól megaszonta, hogy milyen gond volt a meccs elején: „They came out throwing, obviously, and throwing quick. We weren’t close enough.” No shit, főnök! Tényleg? Gyors passzokkal támadták a 7-8 yardra felálló védőinket? 😕 Ezt még ellenünk soha nem próbálták, főleg a Bucs nem … 😀 Komolyan, erre nem lehetett számítani, és több drive kellett, hogy erre reagáljunk? A meccs későbbi részében valamit sikerült javítani a védekezésen, de ebben szerepet játszott, hogy az ellenfél sem koncentrált már, sok passzt elejtettek.

Slay 8 yard mélyen helyezkedik, úgy, hogy mögötte cover2-ben ott biztosít a safety is. Esélytelen.

Mitchell 10 yardra helyezkedik, Slay 8 yardra. A blitz miatt gyorsan eldobja a Qb, persze a tök üres embernek. Közben Evans is üresen a shallow cross route-on, Slay-nek esélye nincs lekövetni a route-ot ilyen távolságból.

Az első 4 támadó sorozat közül 1-et „védekeztünk” ki legalább mezőnygólra. Az idézőjel azért van, mert ez volt a kivédekezés (kemény coverage, hogy az endzone közepén alig fér a képre DB.)


A védőfal futás elleni védekezése megint problémás volt, de a passz elleni gondok mellett eltörpültek. Sok esetben ez is a sémára volt visszavezethető.
Slant-el az egész fal balra, így ordítóan fedezetlen marad a C gap. Mi értelme Davis-t ilyen védekezésre kényszeríteni, ahelyett, hogy tolódhatna a játék irányába és erőből elzárhatná bármelyik A lyukat?

Passz siettetésben sokszor nem volt faktor a védőfal, mert idejük sem lett volna odaérni. Mayfield átlagosan 2.22 mp alatt passzolt (tehát voltak ennél gyorsabb passzai is), ami alatt nagyon nehéz odaérni bármilyen passrusher-nek. Graham volt megint a legkiegyensúlyozottabb, sikerült egy sacket is összehoznia, bár ehhez az is kellett, hogy ne blokkolja senki. Sweat-nek is összejött a már hetek óta üldözött sack, de futás ellen továbbra is súlytalan. Nehezen lehet felfogni mi történt vele, a tavalyi szezon második fele óta. Soha nem volt elit futás ellen, de átlagnál jobb volt és nem kutyaütő, mint manapság.

Az elrontott szerelések ebben a helyzetben hatványozott problémát jelentettek, mivel a laza coverage mellett akkor lett volna bármi ellenszer a rövid passzokra, ha a szereléseket azonnal, elkapás utáni yardok nélkül sikerült megcsinálni.
Ez nagyon nem sikerült, a csapat saját számítása szerint 15 elrontott szerelés volt, más statok szerint 10. Ezek nagy része a linebacker sorból és a secondary-ból jött. Sokszor lehetett látni, hogy a szerelni igyekvő játékos semmi támogatást nem kap, a legközelebbi védőtárs messze van, így ha elrontja a szerelést, akkor 10-20 yardnyi üres terület van a támadó előtt. Normális esetben több játékosnak kellett volna a labdás játékos felé rajzani, de ehelyett többször lehetett sétálgató, kocogó védőket látni.

Dean-nek borzasztó meccse volt, és még így sem ő volt a legrosszabb. Az eddigi meccsein is eléggé hit-or-miss játékosnak látszott, hát ezen a meccsen sokkal több volt nála a hiba. Sokszor volt pozíción kívül. Baun is szenvedett, de ő kevésbé látványosan. Nem hibázott szerelést, de sokszor kizárták a játékból a blokkolók.

A secondary-ban is voltak igazán horror teljesítmények. Maddox-t már említettem a pár nappal ezelőtti szégyen posztban. Szegényre kifejezetten utaztak, sokat mozgatták snap előtt. Fangio mondta, hogy DeJean hamarosan játékkész lesz. Hát nem jöhet elég hamar, rosszabb ő sem lesz.
Maddox még ezzel együtt sem a legrosszabb védő volt a meccsen. Azért tud ő így is szerelni, persze sokat segít, ha nem 100 km-re van a WR-től, amikor elkapja a labdát.

CJGJ volt az abszolút szégyen. Róla egy külön lowlight reel-t lehetne összerakni. A szereléseknél sokszor oda sem tette magát, coverben többször össze-vissza kolbászolt, elfelejtette melyik területet kellene védenie, a váltásoknál elaludt. Lehet, hogy ráférne egy kis padozás, ha Sydney Brown egészséges.
Ez szégyen. A gólvonal közelében elfordul az ellenfél elől, még csak úgy sem csinál mint, aki próbálkozik.

Elfeledkezik a zónájáról (flat).

Ütköznek Dean-nel, balett. (Huff futójátéknál szerel, éljen!)

Blankenship betegen játszott, amíg játszott, és nagyon látszott a teljesítményén. Ő is hajlamos elrontott szerelésekre, és ezen a meccsen ez kijött. Mayfield 4. kísérletes futott TD-jénél szörnyű szerelési kísérlete volt, érthetetlen módon a földre vetődve a bokájánál akarta megfogni.

A két külső corner elfogadhatóan játszott. Slay-en elkaptak egy TD-t, de nehéz hibáztatni, ott volt Palmer nyakán. Evans és Godwin ellen viszont jól tartotta magát.
Legyen valami jó is: Mitchell-től ez egy tökéletesen levédekezett fade passz. 😉 Evans ellen ez több, mint bíztató.


A speciális csapat nagyon hektikus volt. A sérült Covey helyett DeJean volt a visszahordó. Fumble-je volt, de nem az ő hibája. A zseni Rodgers úgy gondolta, hogy jó lesz egy büntetésre, ha fair catch-nél rálöki a gunnert. Ehelyett a fumble érvényben maradt, mert Rodgers nem tudta, hogy ez szabálytalan. Később Ringo-nak is sikerült nekiszaladnia. Legalább ők jóvá tudták ezt tenni ezzel a ritka, blokkolt extra pontból visszahordott két pontossal.


Szerkesztette: BleedingGreen


1 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Lesz majd összefoglaló a hétvégén, ki kell élvezni a bye week-et. 😀 Mivel úgysem férne bele minden, legyen most egy best of (vagy inkább worst of) a számos elrontott szerelésből a Bucs ellen:

No. 3. Nakobe Dean. Hiába látja meg valaki, hogy mit kellene csinálni, ha utána nem tudja végrehajtani.
Nem tudom, talán egy gyémántot látott meg a fűben, arra vetődött rá ilyen elszántan? Mert az ellenfelet így biztosan nem lehet szerelni.

No. 2. Avonte Maddox. Maddox, öcsém ... Így hasast szoktak ugrani a strandon. 😉 A karjaival mit csinál? Szerintem ő is meglátta a Dean által látott gyémántot, más magyarázat erre a technikára nincsen.

No. 1. Reed Blankenship. Hát igen, Reed még a missed tackle-t is stílusosabban tudja kivitelezni, mint a többiek. Ha már elrontjuk, akkor legalább legyen látványos, hason pörgős piruett. Az olimpián breakdance-ben ezért lehet, hogy már pont is járt volna. 😀 Pozitívum, hogy ő legalább a karjait arra igyekezett használni, amire kell.

Honorable mention: CJ Gardner-Johnson. CJ feltalálta a Tesco gazdaságos elrontott szerelést. Ennél minimálisabb erőkifejtéssel aligha lehet végrehajtani egy rossz szerelést. Ha ennél is kevesebbet tenne, akkor már be sem írnák a statba.


Szerkesztette: BleedingGreen


Legkedveltebb fórum hozzászólások

több mint 10 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Na, úgy gondoltam, hogy a kedvenc draft pickjeim közül Matthews-szal kezdünk, de nem bírtam ki, úgyhogy mégis Taylor Hart lesz az első. Jó sok gif van benne, úgyhogy várjátok meg türelmesen amíg betölt, de aki nem bír várni, annak odaraktam a külön linket is a képek alá.

Értékelőben is írtam, hogy ideális 2-gapes védőfalember. Képes megtartani az OL-t, nehéz elmozdítani, ami alapképesség kell legyen. Kivételesen jó mozog laterálisan a play olvasása után, még akkor is, ha nem tud tökéletesen lejönni a blokkról. Például a következő playben. 5-ös technikáról indul, zone blocking séma, a play a másik irányba megy, Az indulás jó, az OT-nem tudja megblokkolni a play-oldali vállát, igy el tud indulni a jó irányba. Viszont nem tudja szabaddá tenni egyik karját sem, ennek ellenére gyakorlatilag maga után húzza az OT-t a résbe, és végül abban lyukban kötnek ki ahova a futó ment (figyelem, Hart a backside-ról indult, nem a playside-ról). Ja, és közben persze mozdult el szinte semmit a LOS-ről. A többi DL is nagyon szépen dolgozott mellesleg.

http://www.mediafire.com/convkey/44c5/q56vy4p4gjvcga75g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A következőben felé megy a játék és nagyon szépen visszanyomja a guardot a LOS mögé. Hasznosak azok a hosszú karok, amikor kinyújtja őket a guard 2 yarddal hátrább találja magát. Érdemes nézni, hogy a futónak hol kell megcsinálni a cutot (- 2-3 yardon), mert Hart elé nyomja az OL-t.

http://www.mediafire.com/convkey/8cab/q4lud82470ik2s55g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A 4-tech-ről indul, nagyon jó a get-off, az OT még a kezét is nehezen tudja rátenni, nemhogy a play oldali vállát megfogni, a LG-t - aki amúgy sem tudja mit is szeretne igazán - félrerakja az útból. Nagyon jól üldözi megint az ellenoldali játékot, szerel és fumble.

http://www.mediafire.com/convkey/75d0/ccdssyqqxz3z35g5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Ugyanez pepitában. Félreteszi az OT-t, végigfut a LOS-en (!), és 1 yardon leviszi az ellenkező irányba induló futást.

http://www.mediafire.com/convkey/816a/3gtn7y1k8g6kzw05g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A védőfalembereknek, különösen 2-lyukas séma esetén futásnál a következő mozdulatsort kell követni:
1. Hit/shoot (= támadd meg (és állítsd meg) a blokkolót)
2. Extend/separate (= a lökd hátra a blokkolót, két karral, kinyújtott karokkal)
3. Shed (= szabadulj meg a blokkolótól, erre több módszer is van pl. shrug, rip stb, részleteke most ne menjünk)
4. Tackle

Akkor nézzünk egy tökéletes végrehajtást. Hart a RDE 66-os számmal. Érdemes figyelni, hogy hova löki hátra az LG-t amikor elkezdi a leválást a blokkról, ezután az egyik karja már szabad, a másikkal pedig szépen távol tartja a blokkolót, aki a fűbe harap, Hart meg szerel.

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Inside-Out.gif

Majd ismét a Texas ellen, csak most a másik oldalon és most a RG az áldozat. Ismét jó olvasás, jó végrehajtás.

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Outside-In.gif

És újra, most az 5-ös technikáról. Hátratolja a LT-t -3 yardra, leválik és szerel, no gain.

 www.mediafire.com/view/ejx3cjf64a77j1e/hart-penetration2.gif

A következőnél nem tud megszabadulni teljesen a RG-tól, de nem gáz,visszatolja és maga után vonszolja egészen a szerelésig. Érdemes megnézni, milyen pozícióban van ő, és hol van a többi védő, amikor Hart szerel. A többeket mind elmozdítják a LOS-ről, őt nem.

 www.mediafire.com/view/sbk297x3gwph8ij/hart-penetration6.gif

Alapvető feladata egy 3-4-es, 2-gapet játszó védőfalembernek, hogy ne hagyja magát elmozdítani a LOS-ről, foglalja le támadófalembert, és ha nem is tud gyorsan lejönni a blokkról, lehetőleg ő legyen, aki eltolja a blokkolót és ne fordítva. Ha ezt meg tudja tenni, akkor már ebből is hasznos játékok sülhetnek ki. A következő felvételen nem jön le a blokkról, sőt, a blokkoló el is fordítja a futás irányából, azonban Hart betolja a blokkolót a résbe, így a futónak nincsen hol elfutnia.

http://www.mediafire.com/convkey/c8a2/pke6cre5z6f9y6k5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló helyzet, visszatolja a guardot, akinek a fenekében lényegében elbotlik a futó.

http://www.mediafire.com/convkey/8a4c/sobc9fayjmvp7yl5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A footballban van néhány hangzatos maxima, az egyik ilyen a védőfalemberek jelszava is lehet: „One man can’t block me, two man can’t move me.” Az első mondatra mát láttunk példákat, de egy 3-4-es falembernél fontos, hogy a kettőzéseket is meg tudja tartani. Hart ehhez is rendelkezik képességekkel. Az első felvételen a C és a LG nem tudja háta tolni. A játékból csak azért lesz valami, mert a másik DE elhasal.

 www.mediafire.com/view/38gomjy3gnmqgqz/hart-twomen.gif

A következőn a LG és a LT blokkján küzdi át magát.

 www.mediafire.com/view/74376qn4841nwh3/hart-twomen3.gif.gif

Ismét a C és a LG próbálkozik. Sikertelenül.

http://www.mediafire.com/convkey/b3e6/q751i3827ui04t45g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Azt hiszem, hogy az már eddigiekből is kiderült, hogy nagyon jó a szerelési készsége, 3-4-es endhez képest sok szerelést csinált meg. Jól üldözi az ellenfeleket, a következőn például Cookst éri utol hátulról, és viszi le 20 yarddal a LOS mögött.

http://www.mediafire.com/convkey/1723/ln3rt56m3t39u375g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


A következő duplán dicséretes játék. Először teljesen elpusztítja a felé irányuló inside zone próbálkozást azzal, hogy RDE-ként a 3-as technikáról teljesen hátraveti a LG-ot, ezzel a futónak azon az oldalon se a B, se az A-lyuk nem opció, így kénytelen irányt váltani. A futó még kicsúszik négy védő szorításából, de ki az 5., aki végül elkapja?

 fishduck.com/wp-content/uploads/2014/01/Whose-Tackle.gif

Egyik nagy erénye, hogy van esze, olvassa a játékokat és jól reagál. Ennek egyik jó mércéje, hogy milyen jól érzi és reagálja a screeneket. A következőnél a 2-es technikáról indul a LG-dal szemben. Sok játékos ilyenkor ész nélkül rohanna a Qb-ra, és maga mögött üresen hagyná a keresztező TE-et előtte egy blokkoló guarddal. Hart azonban leolvassa, hogy itt valami nem oké, visszalép és gyönyörűen belenyúl a passzba.

 www.mediafire.com/view/jsfw572175wmy34/hart-screen.gif

Ismét jól érzi a screent és akadályozza meg, hogy Cooks nagy játékot csináljon.

 www.mediafire.com/view/6bdyr6pvzcxwkcl/hart-cooks.gif

Használja az eszét a blokkok olvasáskor is, észreveszi és szépen kikerüli a low blockot, és egy lehetséges TD-t akadályozott meg a szereléssel.

 www.mediafire.com/view/84tag2rrrj43qch/hart-stop.gif

Passz siettetésben is vannak jó pillanatai, amikor jól kapja el a snapet veszélyes lehet. Itt 1-gapes passrush szituációban 3. és hosszúnál a 3-as technikáról szépen vág be a résbe és akadályozza meg a passzt.

http://www.mediafire.com/convkey/97a4/zob7z8i0381egjk5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló, jó betörés a 4-es technikáról.

http://www.mediafire.com/convkey/977c/m69mj071phbqpvk5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Egyébként inkább erőből próbál odaérni az irányítóhoz, túl sok cselt, mozdulatot nem használ.

http://www.mediafire.com/convkey/4d2c/jm9ja82kl14z8715g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


http://www.mediafire.com/convkey/673d/yig9g98vd1txo795g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


 insidethewarroom.files.wordpress.com/2014/01/hart3.gif?w=640

Sok passzt elüt, ezt nálunk is szeretik. Használja az eszét és a kezét, ha nem tud odaérni a Qb-hez.

http://www.mediafire.com/convkey/d4f2/l1ulq1w2oha27uy5g.jpg
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Érdekességként: OLB-ként is előfordult a pályán passrush helyzetekben, változó sikerrel. A profiknál nem hiszem, hogy sokat látnánk itt. Amikor eredményes volt, akkor méretéhez képest jó indulásával és a karjainak erejével tudta megverni az OLB-ket, de az igazi OLB-k robbanékonysága és hajlékonysága nem jellemző rá. Az első esetben a 9-es technikáról indul, és leginkább annak köszönhető a jó passrush, hogy a RT-nem ér ki időben a meredekebb szögre, és Hart szépen távol tartja a karjaival.

http://www.mediafire.com/convkey/2271/vczi055dueec9w55g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Ebben az esetben a 7-es technikáról támad, a RT ismét határozatlan, szinte alig ér Harthoz, meglepi a sebessége, és Hart ügyesen lesöpri a tackle karjait.

http://www.mediafire.com/convkey/eaf6/a6a5cz3u08oz2e25g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Azért persze vannak hibái is, most nézzünk ezek közül néhányat. Sok fenti felvételen is egy furcsa 3 ill. 4 pontos állásból indul, ahol a súlypontját inkább a sarkára helyezi és nem előre dőlve a lábfejére. Ez látszólag nem befolyásolta túlságosan az indulását és a robbanékonyságát, de ez lehet, hogy a profiknál már nem így lesz, ahol sokkal képzettebb és atletikusabb támadó falemberekkel is találkozni fog. Nem igazán lehet tudni, mire is jó ez a „béka” (vagy inkább kacsa 😀 ) kezdőállás, talán arra, hogy ebből nem tudnak következtetni a támadófalemberek, hogy merre fog indulni a snap után. (A láb és a kezek pozíciójából és a súlypontból is szoktak olvasni a támadó falemberek). Itt látható a furcsa kezdőállás, érdemes nézni, hogy a másik két falembernek mennyivel magasabban van a feneke és előrébb a súlypontja.


Sok fiatal falemberrel előfordul, hogy magasan játszik, vagy nem figyel a pontos kézhasználatra, ami miatt futás esetén eltolhatják őket, passz esetén meg könnyen megállítják. Ez Harttal is előfordul néha. A következőben az 1-es technikán áll fel, nagyon magasan tudja csak megfogni a centert, aki viszont meg tudja támadni Hartot a hóna alatti résznél, ami az egyik legjobb támadási pont lehet. Meg is kapja a pancake-et.

 www.mediafire.com/view/zvp6b91pc05ccqc/hart-toohigh2.gif

Hasonló eset, ezúttal a LT tolja el a B-lyukból, esélye sincs leválni a blokkról, a guard meg tudja fogni a mezét a mellkasi résznél, és Hart nem tud időben megszabadulni a fogástól.

http://www.mediafire.com/convkey/5beb/7daay2cxecdqgi75g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Passz siettetésnél, ha a támadó falember fel tudja venni vele a kontaktot, akkor leginkább csak a bullrusht ismeri, hatékony passrush mozdulatokat (rip, club, hump stb.) nem sokat látunk tőle. Előfordul az is, ha elsősre nem sikerül nyomást gyakorolnia, akkor kiveszik a játékból. Nem azt jelenti, hogy leáll, hanem ilyenkor az erőből való rohamozást elhagyva sokszor inkább megpróbálja kikerülni a falembert, de ehhez nem használ jó mozdulatokat, ezért általában eredménytelen marad. Például a következőnél megpróbálja megtámadni az A-lyukat a C és a RG között, nem sikerül beférkőznie, ezért megpróbálja megkerülni a centert, de az könnyen előtte marad, és jó távol tartja a Qb-től. Érdemes összehasonlítani a NT-lel, aki eközben 2 blokkon küzdi át magát.

http://www.mediafire.com/convkey/8b14/yfw7cp0tomg26ix5g.jpg?size_id=4
File sharing and storage made simple
MediaFire is a simple to use free service that lets you put all your photos, documents, music, and video in a single place so you can access them anywhere and share them everywhere.


Hasonló helyzet, csak most OLB-ből. Az első rohamot megállítja a LT, utána Hart furcsa testcselekbe kezd, ami a nem nagyon zavarja a blokkolót. Ha erőből próbálta volna a nyomást, amihez ért, akkor talán a Qb-re tolhatta volna az embert.

 www.mediafire.com/view/sdql7g9i9gz82j8/hart-olb5.gif

Összességében szerintem eléggé alul-draftolt játékos volt 5/1-en, nem lett volna meglepetés nekem, ha a 2. napon elviszi valaki, akár mi is. Mivel nem minden sémában lehet azonosan hasznos, inkább a 2-gapes rendszert játszó védelmeknek lehet igazán értékes a játéka. Remélem olyan jó játékokat mutat majd, mint a legtöbb példában, és akkor meg lehetünk vele elégedve.


több mint 8 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Itt van Bradford végzete 😀
 philly.blog.hu/2016/04/28/2016_nfl_draft_ismerkedjunk_a_jovo_iranyitojaval#more8670022

Ha Sam Bradford vagy, akkor a megtekintést csak qb edző és szárazdajka felügyelete mellett ajánlom. Rendkívül félelmetes. | gyengébbek kedvéért: irónia |

Szerkesztette: BleedingGreen


több mint 1 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Kezdődik az edzőtábor, ami már a szezon előszele, így ideje megnézni hol tartunk roster-ügyileg. A támadókkal kezdjük, ahol tisztább a helyzet. Brian Johnson vette át Steichen-től az OC posztot. Ez nem egy Mike Groh szintű előléptetésnek tűnik. Johnson-hoz sokan fűznek nagy reményeket, és más csapatoknál is volt esélye az OC posztra, mielőtt itt kinevezték. Hurts-nek biztos nem fog rosszat tenni, hogy marad valamennyi folyamatosság, de nyilván koordinátorként már nem lesz annyi lehetősége a QB-val külön foglalkozni. Arra az éles meccsekig valószínűleg várni kell, hogy lássuk, Johnson milyen újdonságokat hoz a támadósorba és miként boldogul a játékhívásokkal.

Quarterback
Jalen Hurts, Marcus Mariota, Tanner McKee (R), Ian Book

Micsoda változás tavaly óta! Ebben az időben még Hurts utolsó és legnagyobb esélyére készült, hogy megmutassa, lehet rá építeni a franchise jövőjét. Elég határozottan megválaszolta ezt a kérdést, és megkapta a megérdemelt szerződését is, így ezen a területen már nincsen miről beszélni. Az előszezonban nem sokat fogjuk látni, talán csak egy meccsen fog játszani valamennyit.

Az új szezonban másfajta nyomás lesz rajta, hogy tartsa a színvonalat, és ha lehet, fejlődjön is egyes területeken. Ha valami ebben megakadályozza, az nem az elszántság és a szorgalom hiánya lesz.
Ha egy kívánságom lehet, akkor többet használhatná a checkdown lehetőségeket, ahelyett, hogy futással oldja meg a first downt. Swift jó elkapó és Gainwell is el tudja kapni a labdát, még ha tavaly az alapszakaszban nem is ezt mutatta. Ez segíthetné azt, hogy a mezőnyben kevesebbet kelljen ütköznie. Az elmúlt két szezonban is hagyott ki meccseket kisebb sérülések miatt, és tavaly ez jelentősen kihatott arra, hogy az offense játéka megtorpant az alapszakasz vége felé.

Mariota végül csak itt kötött ki, és nem is kellett érte a fél csapatot odaadni, ahogy Kelly mester szerette volna anno. 😀 Komolyra fordítva, ő jobban működhet ebben az offense-ben, mint Minshew. Az előző szezonokból kiindulva lehetséges, hogy lesz majd dolga 1-2 meccsen.

McKee és Book fog küzdeni a QB3 pozícióért. Book-nak van annyi előnye, hogy már tavaly is a csapattal volt. McKee-t viszont draftolták, így szerintem Book-nak egyértelműen jobbnak kellene lennie a TC-ben és előszezonban ahhoz, hogy kiszorítsa őt. McKee játékstílusa szöges ellentéte Hurts-nek, de 3. irányítóként ez nem sokat számít már.

Offensive line
Jason Kelce (C), Cam Jurgens (C/G), Cameron Tom (C), Landon Dickerson (G), Tyler Steen (G/T - R), Jack Driscoll (G/T), Dennis Kelly (G/T), Fred Johnson (G/T), Sua Opeta (G), Tyrese Robinson (G), Brett Toth (C/G/T), Julian Good-Jones (G/T), Lane Johnson (T), Jordan Mailata (T), Roderick Johnson (T), Trevor Reid (T – R), Chim Okorafor (T – R)

Egybe vettem a támadófalat, mert annyi a több posztos játékos, hogy nincsen értelme szétszedni őket posztonként.
A kezdő fal 4/5 része adott, Seumalo távozásával egyedül a RG poszton van kérdőjel. A kérdés itt is legfeljebb az, hogy a több alkalmas emberből ki lesz a kezdő. Egyelőre Jurgens-t írtam be, mert úgy hírlik, hogy a csapat nem szeretné még egy szezon ültetni Kelce mögött. Vannak, akik szerint kicsi erre a posztra, de a tömege dekára annyi, mint Seumalo-nak és a technikát pedig meg tudja tanulni.

Az újonc Steen és Driscoll lehetnek a további kihívók a RG poszton. Steen-nek valószínűleg nincs elég tapasztalata, hogy egyből kezdő lehessen, mivel az egyetemen OT volt. Driscoll szerintem inkább guard-ként van elemében, mint tackle-ként. 2021-ben, amikor RG-t játszott, sokkal jobb volt, mint tavaly, amikor OT-t. Ennek ellenére lehetséges, hogy őt továbbra is inkább swing tackle-ként akarja bevetni Stoutland.

A RG posznál nagyobb kérdés, hogy ki lesz az elsőszámú csere az OT poszton, főleg a bal oldalon. Stoutland meg fogja oldani, de eddig abban a luxus helyzetben voltunk, hogy a korábbi első körös Dillard volt az elsőszámú csere LT és LG poszton is. A csere OT poszton a korábbi évekhez képest bizonytalanabb a helyzet. Jelenleg Driscoll néz ki az elsőszámú cserének a fal mindkét oldalán, de ő nem egy életbiztosítás OT-ként, és probléma lenne, ha hosszabb ideig neki kellene kezdenie.

Vannak még rutinos jelentkezők, akik közül Kelly-nek van a legtöbb tapasztalata mindkét OT poszton. Neki voltak jobb szezonjai a korábbi években, de tavalyi nem az ő éve volt, szóval először rostert kellene fognia.
Fred Johnson-ról először a sci-fi irodalom ugrott be, de nem is csoda, mert utoljára 3-4 éve játszott értelmezhető mennyiséget, és akkor sem jól.
Roderick Johnson szintén 2020-ban jutott utoljára játéklehetőséghez, ő inkább RT.
Tyler Steen-nek jelentős tapasztalta van az egyetemről az LT poszton, de vele kapcsolatban a csapat többször is elmondta, hogy inkább guard-ként számítanak rá. Persze tudjuk, hogy Stoutland szereti több poszton is kipróbálni az embereket.

Számításaim szerint összesen 7 támadó falember helyzete tekinthető biztosnak a szűk keretben, így ha 10 OL-t tartunk meg, mint tavaly, akkor a maradék 3 helyért 10 játékos fog küzdeni.

Wide receiver
A.J. Brown, DeVonta Smith, Quez Watkins, Olamide Zaccheaus, Britain Covey, Greg Ward, Deon Cain, Tyrie Cleveland, Charleston Rambo, Devon Allen, Joseph Ngata (R), Jadon Haselwood (R)

Nem kell magyarázni, hogy a Brown – Smith páros a liga legjobbjai közé tartozik, tökéletes kiegészítői egymásnak.

Mélysége viszont nem nagyon van ennek a csapatrésznek. Ezért főleg Watkins-t hibáztatom, akinek minden lehetősége megvolt tavaly, hogy fejlődjön, de ehhez képest volt kb. két jó meccse, a többi produkciója viszont szinte kivétel nélkül gyenge volt a korábbi önmagához képest. Pedig amikor draftoltuk, nagyon reménykedtem benne, mivel az egyik kedvenc sleeper-em volt, és jól is indult a karrierje nálunk. Tavaly viszont látványosan becsődölt slot elkapóként. Ezt ráadásul nem lehet arra sem fogni, hogy nem illik hozzá ez a pozíció, mert 2021-ben csaknem ugyanennyit játszott a slot-ban és sokkal jobb volt. Valószínűleg fejben lehetett gondja tavaly, ami ad némi reményt arra, hogy visszatérhet a korábbi útra, ha rendben lesz mentálisan.

Watkins komolyan vehető vetélytársat is kapott Zaccheaus személyében. OZ egy rutinos slot receiver, de más karakterű, mint Quez. Inkább a route futásaival érvényesül a rövid és közepes útvonalakon, de a sebessége nincsen meg ahhoz, hogy mélységben úgy kettévágja a pályát, mint Watkins. Ha be tud férni az 53-as keretbe, akkor akár Watkins elé is kerülhet a depth chart-on.

Covey volt tavaly az első számú punt visszahordó és a szezon második felében egyre jobban belejött a szerepébe. Valószínűleg most is ebben a szerepben foghat egy helyet a szűk keretben.
Zach Pascal távozásával lehet még egy kiadó hely egy special teamer+izomember kombinációnak. Ide még akár valamelyik draftolatlan újoncunk is odaérhet.

Deon Cain-nel kapcsolatban érdekesség, hogy USFL bajnokként és döntő MVP-ként érkezik vissza hozzánk (a tavalyi edzőtábort is itt töltötte), de ettől még nem kell attól tartani, hogy az új Mike Quick érkezett meg a személyében.

Tight end
Dallas Goedert, Jack Stoll, Grant Calcaterra, Dan Arnold, Tyree Jackson, Brady Russell (R)

A TE1 nem kérdés, Goedert liga szinten is legjobbak között van szerintem, és az egyetlen komplett TE a rosteren.
Stoll helye is viszonylag biztosnak tekinthető blokkoló TE-ként, Russell valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy kiszorítsa.
A harmadik TE helyért lehet komolyabb harc az elkapó TE-ek között. Calcaterra fiatal és van benne tehetség, Arnold viszont rutinos elkapó, akinek lehet esélye kiszorítani őt. Jackson-t a korábbi években több sérülés is hátráltatta, így most komolyat kellene villantania.

Running back
Rashaad Penny, D'Andre Swift, Boston Scott, Kenneth Gainwell, Trey Sermon, Kennedy Brooks

Roseman megint összehozta a tescogazdaságos csapatrészt. Sok fog múlni sérüléseken (ahogy Sanders esetén is) mert a tehetség megvan az újonnan jött játékosokban is.

Penny-nek megelőlegeztem a kezdő pozíciót, mert ő a legtehetségesebb tiszta futó a keretben. Érdekes az ő helyzete, mert gyorsan akár a csapaton kívül is találhatja magát, ha pl. sérülés miatt nem tudna bizonyítani az edzőtáborban és az előszezonban. Swift helyzete bizonyos értelemben biztosabb, mivel újonc szerződésén van és draft picket is adunk érte. Elkapóként ő a legveszélyesebb a futók között.

Scott keres a legtöbbet a futóink között, már rutinos róka, egy mindenes futó és special teamer. A helye elvileg nincs veszélyben a szűk keretben.

Idén komolyabb rotáció lehet ezen a poszton, így lehet, hogy 4 futó is helyet foghat az 53-as keretben. Ha Gainwell úgy folytatja, ahogy a rájátszásban játszott, akkor nem okozhat neki gondot bekerülni a szűk keretbe, de ha úgy játszik, ahogy a tavalyi alapszakasz nagyobb részében, akkor Sermon is veszélyes lehet rá.


11 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Szóval ez volt a legutóbbi Super Bowl visszavágója? Egy semmiről nem döntő alapszakasz meccsen nyilván nem lehet visszavágni egy elvesztett döntőért, de el kell adni valahogy a meccset a népnek. Persze azért elfogadjuk a W-t így is. 😀

Több sérült is vissza tudott térni, de sokáig úgy tűnt kb. ennyi haszna volt a bye week-nek, mert az offense nagyon nem volt önmaga. Oké, hogy a Chiefs védelem erős, de azért boldogultunk már jobban is hasonlóan jó védelem ellen (Cowboys).

Az első félidőben komoly outcoaching és out-mindenezés volt Brian Johnson-nal szemben. Azt nem tudom mire számított a Spagnuolo-féle védelemtől, ha nem stunt-okra, blitz-ekre, de a játékhívások nem segítették a támadókat a nyomás elhárításában. Olyan érzésem volt, mintha végig betojva hívta volna a játékokat és többnyire nagyon kiszámíthatóak voltak a hívásai. A gyorsabb lefolyású játékok kimerültek a WR screen-ekben, pl. slant-ek alig voltak, amiben Brown elég jó. A hosszabb játékokra pedig az első félidőben egyáltalán nem volt elég idő a zsebben.

Persze voltak nagy kivitelezési hibák is a támadóktól, különösen az első félidőben (OL, Hurts). A második félidőre valamennyire sikerült rendet rakni a fejekben és jobban sikerült végrehajtani, amiket Johnson akart, és így éppen csak sikerült elég pontot összekanalazni a győzelemhez (azért ez a félidő sem volt diadalmenet).
Volt néhány hívása, amit betalált (Qb draw és power futások néha működtek, Swift-re volt néhány kreatív hívás, screen passz), de ma sokkal többször kellett a fejünket fogni. Ha viszont valami működött, akkor jó ideig nem hívott újra hasonló játékot. Ugye eleve a 3. negyed közepén sikerült először 3rd down-t sikeresen megcsinálni. Volt olyan, hogy 3. és 1-nél nem Brotherly Shove volt, hanem shotgun-ból (!) futás Swift-tel (-3 yard).

A félidő előtti utolsó drive gyalázatos volt, ahogy a második félidő elsője is. A Kelce-féle fumble után borzalmas hívások a saját 10 yardoson (két WR screen 0 yard-ért, az egyikből majdnem turnover, majd Hurts futás 5 yardért). Nem tudom, hogy amikor a LOS-en állnak a cornerek, milyen esélyei vannak az ilyen vertikális passzoknak, bármilyen motion vagy elterelés nélkül. Mivel minden meccsen tolunk legalább 2-3 ilyet, ezért nyilván már számítottak rá és simán leolvasták.

Sajnos idén az offense nem igazán tud befejezni meccseket. Ma is megvolt az esély 5 perccel a vége előtt, hogy néhány first down-nal megegyük az órát, de sajnos kényelmes 2:50-nel az órán adtuk vissza a labdát Mahomes-nak. Lehet, hogy alappal bíztak a védelemben, de csak millimétereken múlt a fordítás.

A redzone hatékonyság viszont hibátlan volt és a játékhívások is ültek. Ezzel voltak problémák a szezon korai részében, de sikerült fokozatosan javítani. A mai meccsen, ha sikerült bejutni a vörös zónába, akkor sikerült is 6 pontot szerezni.

Hurts-re komoly hatása volt a nyomásnak az első félidőben. Általában eléggé jól tudja ezeket kezelni, de most lehetett látni, hogy pánik volt inkább. Gyorsan levette a szemét az elkapókról és nem a játékot akarta meghosszabbítani, hanem menekülni a zsebből, bármerre.
Az interception egy kommunikációs hiba volt Brown-nal. Lehet, hogy egy option route volt, ahol AJ elment mélységbe, de Hurts inkább a befelé menő route-ot várta. Az is lehet, hogy Brown csak partizánkodott, mert volt már olyan TD idén, amikor rögtönzött és nem az előírt route-ot futotta. Ezek működnek, ha mindketten ugyanazt olvassák.

A blokkolás feljavult a második félidőben, és Hurts is visszaszerezte a magabiztosságát, a labda eladás veszélye már nem volt benne, és sikeresen megdobta azt a néhány kulcs passzt, amire szükség volt. A hülye játékhívásokat vagy a rossz blokkolást viszont a fájós térdével nem tudja annyira kimenteni, mint a tavalyi szezonban. Javult a térde, de szerintem ez az állapot már többé-kevésbé végig kíséri ezt az idényt. Mertek vele újra ilyen futást kockáztatni, amivel az utóbbi hetekben nem találkozhattunk (azért kockázatos dolog a blitz, ugyebár 😛):


A támadófal és az komplett passz blokkolás az első félidőben még folytatta pihenő hetet. 😊 Nem tudták hatékonyan kezelni a különböző irányból érkező nyomást, a túltöltéseket, a corner blitz-ről mintha még nem is halottak volna, pedig McDuffie-t nem először használták erre az idényben.
Volt, hogy más játékot blokkoltak az egyes falemberek. Ha pedig más gebasz nem merült fel, akkor Jones verte meg simán, aki épp szembe jött vele. Kis híján agyonütötték Hurts-t az első játékrészben.

A második félidőben összeszedték magukat, és már magukhoz méltóan játszottak. Ez nem azt jelenti, hogy lehengerelték az ellenfelet, hanem már egyenlőbb küzdelem volt, egyre több játékot sikerült megnyerni, és megadni az időt Hurts-nek a dobásokhoz.

A fal jobb oldalán voltak a nagyobb gondok a pass protection-ben. Míg a Kelce-Dickerson-Mailata hármas volt a megbízhatóbb. A futásblokkolás végig elég jó volt, éreztette a hatását, hogy Jurgens visszatért. A külső zóna futások, center húzások néhányszor jól működtek, mint itt:


Swift-nek lehetett volna nagyobb meccse is, ha több labdát kap, és nem ragaszkodik annyira a shotgun-ból való középső futásokhoz Johnson. A center alóli futások viszont jól működtek, de nagyon kevés volt belőlük. Ilyen ötletes futásokat szívesen látnék még:

Gainwell-t eléggé mellőztük szerencsére (őt már nem bírta volna el a meccs), de azért így is csinált egy hülyeséget, amikor adott egy ingyen időkérést az ellenfélnek, és pass pro-ban is gyenge volt, egyébként Scott is.

A szenvedő offense meccseken mindig DeVonta Smith segíti ki a csapatot (lásd New England). 6 elkapásából 4 first down és persze ezt a kulcspasszt is ő kapta el:

Hajszálon múlott, hogy a Hurts int. után Brown nem szerezte vissza a labdát. Egyébként AJ-t ma főleg mélységi passzokkal keresték, és abból sem volt sok. Szerintem hiba, hogy egy ilyen fizikumú játékoshoz nem akarjuk 5-10 yardon is eljuttatni a labdát. A tv-ben nem lehetett látni, hogy mennyire kapott bracket-t, de lehet, hogy ez is benne volt, hogy kevesebbet kerestük. Érthető, ha őt mindenképpen el akarták venni, ahogy mi is Kelce-t.

Jó hír volt a meccs előtt, hogy Goedert nem került sérült listára. Ez azt jelenti, hogy reális esély van arra, hogy nem kell 4 meccset sem kihagynia. Szükség is lenne rá, mert ma nem sikerült pótolni őt elkapásokban (blokkolásban nem is lehet). Egyénileg és csapat szinten sem sikerült fellépni a helyére. Esetleg Julio vagy Zaccheaus léphetett volna elő, de ez nem jött össze. Megsérült Calcaterra (megint), eljött Albert O ideje?

A védelem oldalán adta magát az összehasonlítás, hogy a SB ismétlését fogjuk-e látni, vagy sikerül érdemi ellenállást kifejtetni? Mit mondjak, volt deja vu néhányszor, de összességében a defense igen sikeresen abszolválta meccset.

Az első félidőben volt csúnyán elnézett coverage az endzone-ban, voltak egymásnak szaladó DB-k, és futás elleni védekezési problémák (az első félidőben két meccsre való futott yard-ot sikerült benyelni). Ebben voltak hasonlóságok a SB-lal.
Ami viszont változást jelentett, hogy Desai-nek volt valamilyen terve azon kívül is, hogy ne kapjunk nagy játékot. El akarta venni T.Kelce-t, amit elég jól végre is tudott hajtani. Ezen kívül hajlandó volt változtatni is annak érdekében, hogy az első félidőben tapasztalt gyengeségeken javítson a védelem, különösen a futás elleni védekezésben. Nem mondom, hogy jobb DC, mint Gannon, de Desai legalább hajlandó volt tenni valamit, amikor látta, hogy kinyírnak a futásokkal és a rövid passzokkal.

Ha csak a nyers statisztikát nézi valaki, akkor az 1 sack megtévesztő lehet. Valójában Mahomes-on is nagy nyomás volt a védőfaltól, különösen a második félidőben. Hihetetlenül nehéz levinni, mert szinte minden testhelyzetből el tudja dobni a labdát, zsebkendőnyi területen tud helyet és időt találni a passzhoz, vagy egyszerűen kibújik egy lehetetlen helyzetből.

Reddick szinte állandó veszélyt jelentett, és Sweat, Cox valamint Carter is elöl járt a nyomás generálásban. Carter számai nem látványosak, de úgy is tudta néha siettetni Mahomes-t, hogy szinte folyamatosan kettőzték és be nem fújt holding is több volt rajta az átlagnál. Hozzátartozik, hogy voltak olyan szakaszok, ahol mindkét OL kétségbeesetten kapaszkodott a védőfal emberekbe, de ezekből keveset dobtak be büntetésnek.

Sweat megint sokat tett a meccs lezárásáért. Ez ugyan nem lett sack, csak intentional grounding, de a hatása ugyanaz:

Az első félidőben Mahomes futásai is gondot okoztak. Ez viszont egy jó húzás volt Desai-tól a meccs vége felé: Reddick csak azt figyeli, hogy Mahomes megindul-e, és neki van is sebessége, hogy lezárja a folyosót.


A futás elleni védekezésben voltak komoly gondok az első félidőben. Ennek fő oka nem az volt, hogy nagyon lenyomták volna a védőfalat, hanem a szerelésekkel és a gap felelősségekkel voltak problémák. A falban is előfordultak elrontott szerelések (Cox, Davis), de a linebackerek voltak a fő bűnösök. Cunningham és Morrow is szokatlanul sokat hibázott olvasásokban és szerelésekben, ami éppen az erősségük szokott lenni. Sokkal inkább a passz elleni védekezésre koncentráltak, amit hellyel-közzel sikerült is megoldani.

A második félidőben sikerült a futást is megfogni, pedig úgy nézett ki az elején, hogy Pacheco-nak 200 yardos meccs is lehet. Milton Williams a sérüléséig élen járt a futás ellen, és a secondary-ból is agresszívabban érkeztek fel a védők a futásokhoz. Kellett az is, hogy ekkor pár holding-ot már bedobtak a Chiefs OL-ra.

A secondary nem elit elkapó sor ellen játszott, de Mahomes képességei miatt így sem volt könnyű dolguk. Roby visszatérésével jött némi stabilitás a slot-ba. Ennek ellenére még mindig előfordult, hogy Sydney Brown vagy Ricks őrzött egy slot elkapót, és szinte mindig az lett a vége, hogy Mahomes eredményesen dobott rájuk.

Slay és Roby elég jól működött coverage-ben , és Roby természetesen hozzátette ezt a nagy játékot Kelce ellen (és mindezt 33-asban, mint anno Charles Tillman):


Blankenship-nek kulcsszerepe volt abban, hogy a második félidőben sikerült megállítani a futást, sokszor ő állította meg a játékot, mielőtt a futó elszabadult volna. Byard-nak kulcsszerepe volt Kelce megfékezésében. Volt egy TD-t érő hibája, de ezt helyre tette azzal, hogy később pontokat vett el az ellenféltől, ezzel az interception-nel.

A tökéletestől azért messze volt a secondary. Valdez-Scantling hajszálra volt egy TD-től a végén (Roby már verve volt), majd 4. és 25-nél is Watson keze között ment át a labda. Volt elégszer hasonlóban részünk, amikor Jordan Matthews-ok, Agholor-ok, Green-Beckham-ek alkották az elkapó sorunkat. Most láttuk milyen a másik oldalon lenni. 😉

A specális egység is megérdemel néhány szót. Az első félidőben ők is gyengék voltak. Több engedett visszahordás és gyenge punt-ok is voltak. Viszont ők is összekapták magukat, a második játékrészben már nem voltak benyelt visszahordások, és Mann is jobban eltalálta a punt-okat, ráadásul Covey révén már mi nyerünk yardokat a punt visszahordásoknál.

Rövid héten nem lesz könnyű a Bills ellen, de otthon hozni kellene azt a meccset. Williams agyrázkódással kidőlt, így nem valószínű, hogy lesz vasárnap.


több mint 10 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Jöjjön a már beharangozott Jordan Matthews. Előrebocsátom, hogy a WR-ekkel soha nem foglalkoztam annyit (a front7 meg az OL harca jobban érdekel), de azért megpróbáltam okosságokat összeszedni.

„The critical factor at wide receiver in my mind, is agility and body control, the ability to change your body position, often off the ground, in order to get your hands in position to make the catch, a la Cris Carter of Minnesota. He would be the ideal in that respect. That particular characteristic must be there for the receiver to be considered a Pro Bowl or a Hall of Fame player. You must have that to get to the highest tier of play.” /Bill Walsh/

Az elkapóknál az egyik legfontosabb képesség, amit figyelni szoktak az elkapási hatókör (catch radius), ami több tényezőből áll össze. Egy része természetesen puszta testi adottság (magasság, karhossz stb.), viszont legalább ilyen fontos például az is, hogy a játékos mennyire tudja a testhelyzetét változtatni, különösen a felsőtestét „tekergetni” annak érdekében, hogy megszerezze a passzt akkor is, ha az kevésbé pontos, vagy nem tud igazán elszakadni a CB-től. Nézzünk erre példákat Matthewstól.

Nem sikerül elszakadni a cornertől, ráadásul a keresztező safety is jó ütemben érkezik. Mégis sikerül egy olyan pozíciót fognia közöttük, ahol megszerezheti a Qb-által inkább csak az általános irányába eldobott passzt. Érdemes megnézni, hogy oldalra és hátra ugorva szerzi meg a labdát (az utolsó kameraállásnál megállítottam ott egy pillanatra), ráadásul a safety keze gyakorlatilag a labdán van az elkapáskor.
Hogy valami negatívumot is említsek, a kéztechnika messze van az ideálistól, bár egy ilyen szorongatott helyzetben ezt nem illik felhánytorgatni. Az kell figyelni, hogy a két keze az elkapás előtti pillanatban is milyen messze van egymástól, és lényegében a labdán zárja össze a kezeit, mintha tapsolna. Az ideális technika esetén a kezek az elkapás előtt megtalálják egymást, tehát vagy érintkeznek, vagy közel vannak egymáshoz. Ha a labdán csapja össze a tenyerét az elkapó, akkor növeli az esélyét, hogy kiperdül a labda, vagy elmegy a kezei között.


A következőnél is ő helyezkedik jól. Pedig a cornernek minden lehetősége megvan a közbeavatkozásra, de kicsit túlfut a labdán (Egy cornernek egyébként sem kell lefutnia a WR-t. Emberfogásnál, ha az elkapót a belső vállánál egy hajszálnyit lemaradva követi, általában akkor van a legjobb pozícióban) A corner rosszul méri fel a passz hosszát, így visszafelé fordulva kell megpróbálnia beleütni. Matthews viszont a helyzethez képest a legjobban helyezkedik, és ismét ő van pozícióban az elkapáshoz.


A következő passz sem pontos. Magasan és mögé megy a passz, nem épp ideális egy slant routehoz, de Matthews ugrás közben, két kézzel visszanyúlva leszedi a passzt, minimális ütemvesztés mellett.



"You want someone that can separate from one-on-one coverage, be where you’re supposed to be when you’re supposed to be there with separation and catch the football," he said. "And that’s the biggest aspect for it. It can come in a lot of different ways. It can be the speed element of it. It can be the power and size element of it. There’s a lot of different ways to cut it." /Chip Kelly/

Az elkapók előbbi témával is összefüggő lényeges tulajdonsága, hogy el tudnak-e szakadni a kellő pillanatban a védőktől, tudnak-e egy olyan teret kreálni, ahova az irányító be tudja juttatni a labdát. Az elszakadáson nem feltétlenül azt kell érteni, hogy a WR tök üresre játssza magát – ez ritkábban fordul elő a profiknál - hanem sokszor egy fél lépés előny is megfelelő elszakadást jelenthet, ahova az irányítónak be kell dobnia a labdát, az elkapónak pedig el kell tudnia kapni. Nem véletlenül szokták mondani, hogy ez az egyik legnagyobb nehézség, amivel a profivá váló irányítók és elkapók szembesülnek.
Az elszakadás nem pusztán a sebességen múlik, abban nagy szerepe van a pontos technikának (release technikák, route futás stb.), a fizikai erőnek (CB kizárása, elnyomása testtel) és persze az apró trükköknek, mint, pl. egy finom és nehezen észrevehető lökés a CB mellkasán, amikor közeledik a labda.

Az első felvételen látszik, hogy miként segít az elszakadásban egy jól futott route. A corner alapvetően arra számít, hogy a pálya közepe felé (post) fog menni Matthews, ez látszik abból, hogy kissé a pálya közepe felé fordulva helyezkedik. Matthews meg is hagyja e hitében egy apró csellel. A dolog akkor dől el, ahol egy pillanatra meg van állítva a felvétel. Matthews szépen ráfut a cornerre, aki továbbra is a pálya közepe felé mozdul, ezzel olyan hátrányba kerül, amit már nem tud behozni, és Matthews kényelmes előnnyel kapja el a labdát. Alapvető cél, hogy az elkapó elérje azt, hogy a corner az ellenkező irányba kezdjen el fordulni, ellenkező irányba nyissa meg a csípőjét, mint amerre a passz útvonal megy, mert így plusz egy ütem előnyre tehet szert.


A következő fade routenál szép a release, egy apró csellel eléri, hogy szabadon jöhessen el a LOS-ről, a corner nem tudja érinteni. Szépen elszakad a védőtől, és ha a labda a legjobb ütemben jött volna, akkor sima elkapás lenne. Viszont a passz egy kicsit késve érkezik, így le kell lassítania az elkapáshoz, a CB pedig beéri. Itt jön egy másik apróság, a jobb karjával szépen távol tartja a CB-t, nehogy jobban zavarja az elkapásban, így megvan a minimális elszakadás az elkapáskor. Elsőre felesleges virtuskodásnak tűnhet az egykezes elkapás, de a második kameraállásból látszik, kellett, hogy a másik karjával akadályozza a CB-t.


Hasonló route és induló csel a Senior Bowlon. A passz itt jó ütemben jön és sima elkapás. Amire még felfigyel az ember, és az előző playnél is látszik, hogy könnyen találja meg a levegőben lévő labdát a hosszú passzoknál. Magabiztosan kapja el ezeket a válla fölött érkező labdákat. Ez alap dolognak tűnik, de mégsem megy minden elkapónak, ráadásul ő nem túl sok ilyen passzt kapott a Vandy offensében.


Természetesen a pontos route futásnak is nagy szerepe van abban, hogy egy elkapó el tudjon szakadni a védőktől. Sok egyetemi elkapóhoz hasonlóan Matthews sem futotta meg rendszeresen a komplett route tree-t, de sok biztatót lehet látni a felvételeken. Esetében eleve az elkapásainak 42%-a screen passzokból jött, a nem-screeneknek csaknem pedig csaknem fele slant/post/corner route volt. A profiknál használt routeok közül ritkábban találkozott az In és Out routeokkal, a comeback routeokkal és a go/fade routeokkal.
Az összes routeon nem megyünk végig, de nézzük először egy olyat, amit Matthews is alkalmazott és az NFL-ben is alapvető. Ez pedig a quick slant, amelyet minden offense alkalmaz valamilyen szinten.

A quick slant vagy short slant alap játék, nem véletlenül szerepel a combine gyakorlatok között is. Matthews tökéletesen hajtotta végre ezt a routeot a combineon. A slant legfontosabb eleme közvetlenül a 45 fokos fordulást megelőző, ún. „stick” amikor az elkapó egy határozott lépéssel kilép az ellenkező irányba, mielőtt elfordulna. Ez teszi lehetővé a hirtelen elfordulást, ami a slant lényege.
Nézzünk Matthewstól egy tökéletes végrehajtást a combineon (a stick lépés kilassítva).


Persze a combine arra való, hogy tökéletesen hajtsák végre a gyakorlatokat, úgyhogy nézzük meg éles meccsen is. Szépen végrehajtott slant ez is, a body-catch rontja le a dolgot kissé, emiatt majdnem odaér a védő.


Nézzünk egy olyan routeot, amellyel kevesebbet találkozott az egyetemen. A 20 yardos dig route szintén szerepelt a combine programján. Az ilyen routeok lényege, hogy a cornerback elhiggye, hogy az elkapó egy hosszabb routot fut. Ezután egy hirtelen 90 fokos fordulóval üresre tudja magát játszani. Ezt speed cutnak szokták nevezni, azaz a cutnak folyamatosnak kell lennie, nem törhet meg a mozgás, nem lehet megállás. Ezt a routeot szépen teljesítette Matthews, a drop már más lapra tartozik, ez a játékának egyik gyengébb pontja.


Csak az összehasonlítás kedvéért nézzük meg, hogyan nem jó a dig route. Martavis Bryant sem sokszor látta közelről ezt a routeot, vagy, hogy úgy mondjam, az egyetemen nem sokat kellett kanyarodnia 😊 A speed cut itt nincs egészen rendben, onnantól, hogy egy pillanatra megállítottam a képet, elég messze a bójától, elkezd beletopogni, és vagy 4 apró lépéssel lassít le, nem folyamatos a fordulója. A rutinos DB-k pedig az ilyen apróságokból is könnyen olvasnak.


Az egyetemről érkező elkapóknak az egyik legnagyobb kihívás, hogy megbirkózzanak a rendszeres press coverage-dzsel. Az egyetemen kevesen találkoznak igazán kemény presszinggel, pedig az NFL védelmek igazán kedvelik ezt a technikát, és nemcsak emberezésnél, hanem zónázásnál is szívesen használják (lásd Seattle). Persze a press ellen megvannak a megfelelő láb és kéz technikák, amelyeket el kell sajátítani, emellett az OC-k is sokat tehetnek azért, hogy megkönnyítsék egyes elkapók dolgát (pl. a snapnél mozgásban lévő, vagy a LOS mögül induló elkapót nehezebb jammelni).
Matthews sem sokszor találkozott kemény jammeléssel, de van néhány példa, amikor jól megoldotta a dolgot.

Itt egy hozzá hasonló termetű cornerrel szemben szépen használja a testét, hogy el tudjon indulni, és a kellő pillanatban a mezhúzással együtt is elszakad tőle, és megint jól találja meg a hátulról érkező labdát.


A következőnél is szép az inside release, beférkőzik a corner mellé, fontos, hogy szépen odateszi a vállát, így esély sincs ellökni őt a védőnek. A kisegítő safetyt pedig sebességből megveri. Megint szép, jó technikával végrehajtott elkapás.


A Senior bowl edzéseken is jól boldogult. Először egy szép comeback route, jól zárja ki a védőt, aki pedig eléggé tapad. Utána egy nagyon szép indulás a LOS-ről, a corner nagyon megeszi az apró mozdulatot kifele, így a bal lábára kerül a súlypontja, esélye sincs zavarni Matthewst.




Sok olyat lehetett hallani a draft előtt, hogy kevés lesz a sebessége. Nem tudhatjuk biztosan, hogy mire lesz elég a sebessége, de az egyetemen jópárszor lefutotta a védelmeket, úgyhogy lehet bizakodni szerintem. Ugyanaz a típus, mint sok magas elkapó: kell terület neki, hogy felgyorsuljon, de ha ez megvan, akkor nehéz utolérni.
Slip screenből elért szép TD, jó blokkot kap, nemigen van esélyük a DB-knek, hogy utolérjék.


Hasonló játék (ezt inkább jailbreak screenek nevezik, amikor a WR a Qb felé mozogva kapja a labdát), de ugyanaz az eredmény, ismét lefutja a védőket.


Csak nem tanulnak a védelmek, úgyhogy újra megcsinálja.


Azt is lehetett hallani, hogy nem elég mozgékony, nem fog sok védőt kicselezni, kevés yardot fog hozni elkapás után. Nyilván, aki DeSean Jackson-féle mozdulatokat vár tőle, az csalódni fog. Szerintem kellően mozgékony az alkatához képest. Nem ez a legerősebb pontja, de nem is gyengéje. A számai is azt mutatják, hogy a YAC nem gyengéje, átlagban 8,82 yardot hozott. Az összehasonlítás kedvéért Sammy Watkins átlagban 9,71 YAC (még több screent kapott, mint Matthews), Mike Evans 8,53 YAC, Allen Robinson 8,54 YAC. A számait azért megdobják a screenek, mert ezek nélkül 5 YAC felett átlagol éppen elkapásonként, ami csak akkor lenne jó, ha ezt az NFL-ben is megtartaná (pl. Jordy Nelson hozott 2013-ban hasonló átlagot). Szerencsére a Kelly-féle offense segíteni fogja ebben.

Ha lendületbe jön, akkor nem egyszerű megállítani, arm tackle-lel nem tudják levinni.


Ismét a már látott slip screen, de most ki kell cseleznie a keresztező védőket.


Egy elrontott screenből is képes TD-t kihozni, úgy, hogy körbefutja a pályát, és leráz, átugrik egy-két szerelni igyekvő védőt.


Aki még mindig nem hiszi el, hogy elég gyors, annak itt van egy fly sweep. Wingback pozícióból indul a támadófal széléről, és ismét lefutja a védelmet.


Berakták reverse playre is (Andy Reid tapsikola), itt is csak kb. egy cipőfűzőnyin múlt a nagy játék.


A futás blokkolás Kellynél is nagyon fontos. Egy nagy embernek könnyen kell, hogy menjen a blokkolás. Talán ezért is lehet, hogy Matthews megteszi, amit kell, de sokkal többet nem. Blokkolása leginkább kielégítőnek mondható, de lehet, hogy nálunk ennél többet fognak kérni tőle.
Nézzünk először jó blokkokat. Alapvető, hogy a blokkoló elkapó minél hamarabb vegye fel a kontaktot, tehát, ha messzebb van a blokkolandó DB, akkor nem várni kell rá, hanem utána kell menni. Például a következő felvételen szépen támadja meg a cornert és ki is veszi a playből (a 87-es ő)


A következő fontos és szép blokk, jól találja meg és tereli el az ellenfelet a résből.


Azért nem mondhatni, hogy megsemmisítő blokkokat oszt ki, lehet, hogy nagyobb intenzitást fognak tőle kérni majd. Csak összehasonlításul, egy igazán jól blokkolótól WR-től ilyen blokkokat is lehet látni néha (szerencsére ő is nálunk fog játszani 😉 ):




Előfordult néha, hogy kissé lazán vette a blokkolást. A következő esetben ennek látványos következménye is lett. Szépen kezdi a játékot, aztán érthetetlen módon elengedi a CB-t, talán azt gondolta, hogy a védő már nem érhet oda. Mindenesetre, a CB köszöni szépen, csinál egy szép szerelést, amiből fumble lesz.


Ha távolabb helyezkedő védőt kell blokkolni, akkor minél hamarabb oda kell érni hozzá és felvenni a kontaktust. Ehhez képest itt eléggé hezitál, és lényegében nem is ér hozzá a blokkolnadó ellenfélhez.


A következő is hasonló, itt is egy kicsit üldözni kéne az ellenfelet, de nem nagyon igyekszik, inkább megtorpan és még egy testcsel-félét is csinál, amire nem tudni mi szükség lehetett.


Egyik legnagyobb gond vele kapcsolatban az indokolatlanul sok elejtett labda. Láthattuk, hogy milyen passzokat képes elkapni, viszont máskor meg érthetetlenül kővé változik a keze. A 10% feletti drop arány nem túl jó.
A következőnél pontatlan passzt ad a QB, ilyenekkel lehet kórházba küldeni a csapattársakat. Viszont elkapható lett volna, nem volt törvényszerű, hogy felpattanjon a kezéből és majdnem int legyen belőle.


Azért csak összejött neki az interception. Ez viszont már sokkal inkább az ő felelőssége, az ilyen passzokat el kell kapni, pláne ha az ember kezében van a labda. Nem lehet igazán jól látni, de talán nem tökéletes a kezek pozíciója, nem csinálja meg rendesen a háromszöget a kezeivel, hanem megint a labdán akarja összezárni a kezeit, így könnyebben kipattan a labda.


Ezt is el lehetett volna kapni. Viszont pozitívum, hogy ment utána, nehogy hátra-passznak legyen minősítve.


Ez se tökéletes passz, pontatlan és az elkapó épségére veszélyes passz egy slantnél, Matthews is inkább magára ügyel az elkapás helyett (egyetemi karrierjének utolsó meccse volt, így valamennyire érthető)


Amit még fel lehet hozni vele kapcsolatban, hogy kevés TD-t kapott el az endzoneban és közvetlen közelében. Pl. a következő esetben egy gyengén futott route-ot lehet látni. Talán hitch route lenne, de nem igazán felismerhető, mert olyan nem igen van, amelyből balra kell kijönni, majd ellenkező irányba fordulni. Minden esetre nagyon határozatlanul fordul vissza, így a védő könnyel leolvassa, ráadásul utána nem visszafelé, a labda irányába mozog, hanem hátrálva az endzoneba, ami tovább könnyíti a védő dolgát. Egy határozottabb route futással talán nem lett volna egyből TD, de legalább közelebb jutott volna a csapat a gólvonalhoz.


1 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Három napra ledöntött valami kórság, így csak most tudtam összefoglalót írni.

A körülményekről érdemes szót ejteni annyiban, hogy a pálya talaja valóban minősíthetetlen volt, ami érdemben is kihatott a játék minőségére. Hozzá kell tenni, hogy mindkét csapattal egyeztetve, a csapatok illetékeseinek jóváhagyásával került a pályára ez a felület. Viszont vagy a kivitelezés során ronthattak el valamit és/vagy a magas páratartalom hatott negatívan a pálya minőségére. Mindenesetre nem nagyon volt olyan játékos a két csapatban, aki nem csúszkált legalább egyszer. Leginkább a DB-kre és a passrusher-ekre volt rossz hatással a pálya csúszóssága, ez mindkét csapatnál feltűnő volt. A rengeteg elrontott szerelésben (de azért nem az összesben) is szerepe volt a pályának.

A bíráskodással nem szoktam foglalkozni, de az amúgy sem eget verő színvonalat tovább rontották a zebrák. Szétdobálták a meccset olyan szabálytalanságok miatt, amikre novemberben már nem látunk majd zászlót, más egyértelmű szabálytalanságokra pedig vakok voltak mindkét oldalon. Erősen idény eleji forma volt ez náluk is.

Először érdemes szót ejteni az edzőkről.

Moore-tól azt kaptam amit vártam, a snap előtti mozgást használó játékok működtek a legjobban, míg a statikusabb play-eknél szenvedett Hurts, ahogy tavaly is. Kicsit féltem attól, hogy a korai hátrány után majd elhagyja a futást, de szerencsére nem így lett, Barkley kellő mennyiségben megkapta a labdákat. Nagy változást hozott a blitz-ek kezelésében, volt terv a pressure look-ok ellen és sikerült is azokat végrehajtani. Máshogy nézett ki az offense, mint tavaly, kivéve az első drive-ot, ahol az első mínuszos játék után a Johnson-féle offense-t idéző játékok voltak (pl. labda erőltetése a két védővel küzdő Brown-nak).

Bár a védelemben nem volt teljes sémaváltás, de mégis Fangio-nak volt nehezebb dolga, mert sok volt a személyi változás és az emberanyag is gyengébb. Finoman szólva akadozott a védelem, nem tűnt összeszedettnek és fegyelmezettnek a játékuk. Talán egy kicsit többet vártam a mester védelmétől abban a tekintetben, hogy voltak felesleges szabálytalanságok, cover-ben nagy eltévedések miatt üresen szaladgáló elkapók, és 10 közeli elrontott szerelés, aminek csak egy része fogható a pályára.

Hurts meccsét már lényegében kitárgyaltuk, a fontosabb tapasztalatokat így látom:
- Sokkal több gyenge döntése volt, mint szokott, inkább az előző szezon záró részét idézte. Nagyon ingadozó volt a játéka, voltak remek, pontos passzok, akár szűk helyekre (Barkley TD, AJ Bown TD, first down-ok Smith-nek), a másik serpenyőben szinte ugyanennyi negatív játék. Mindkét eladott labdája rossz meglátás és teljesen szükségtelen passz volt, és ezek mellett is volt még egy-két int. esélyes passza.
- Túl gyakran mozdult ki a zsebből oldalra komoly nyomás nélkül, és legtöbbször ezzel húzta magára a nyomást. Ilyenkor nem volt türelme a zsebben maradni, leszegte a fejét és megpróbálta lábbal megoldani. El kell fogadni, hogy néha csinál ilyeneket, teljesen nem fog leszokni soha, de nem mindegy, hogy egy meccsen 1-2-szer vagy 8-10-szer fordul elő.
- Többször előfordult az is, hogy hosszan kereste a passz lehetőségét, de nem talált senkit, bár volt szabad elkapó.
- Általában jól hívta a protection-t, felismerte, hogy honnan jön majd a nyomás. Az új OC-vel karöltve jól oldották meg a blitz helyzeteket (6/7 91 yd, 1 TD), amik az előző szezonban szinte megoldhatatlannak látszottak.
- Egy kicsit lejjebb kellene csavarni a heroball-t a passzjátékban. Volt néhány olyan passza, amire Wentz is csak csettintene, legfőképp az endzone-ba dobott interception.
- Az utolsó támadó drive-ban kulcs helyzetekben hátára vette a csapatot futásokkal, nem kímélve magát. Más kérdés, hogy ezekre nem lett volna szükség, ha korábban nem hoz rossz döntéseket.

A támadófaltól én rosszabbra számítottam, de Stoutland ismét remekül összerakta az egységet. A meccs elején voltak kisebb zavarok, de második félidőre dominánssá vált a játékuk. A már bejáratott emberektől a szokásos színvonalat kaptuk, viszont érdemes külön kiemelni a két új kezdő játékost. Jurgens összességében jól debütált, igaz volt néhány elrontott snap, ami az összeszokottság hiányára is visszavezethető, de ezeken kívül jól kijöttek az erősségei. Becton szinte hibátlan meccset játszott, ami nagyon pozitív meglepetés, passz blokkolásban nem lehetett rajta átmenni. Ha ezt tudná tartani, az remek lenne.

Egy gondolat a tush-push-ról: nem mintha eddig nem lett volna egyértelmű annak, aki nyitott szemmel nézett meccset, de most is nyilvánvaló volt, hogy két kulcs játékos, kiválóan begyakorolt és kivitelezett játékáról szólt a történet, nem pedig csalás stb., amiről egyesek hadováltak. A két kulcsemberből most kiesett Kelce és máris csak 1/3 lett az eredményesség, ha jól számoltam.

Az elkapóknál, tight endeknél akikről vártuk hozták a legmagasabb szintet. AJ Brown a first down-ok mellett a nagy TD-t szállította. Ez volt talán a legjobban kivitelezett játék. Brown vs Alexander, best vs best, Hurts-től pedig mindig ilyen zsebbéli magabiztosságot várnánk.

DeVonta Smith hozta a nagyon fontos elkapásokat first down-okért. Pl. tavaly a redzone-ban ez nem egy slant lett volna, hanem Hurts futás -3 yardért.

Dotson viszonylag sokat volt a pályán, de szemmel láthatóan nem volt meg az összhang/bizalom Hurts-szel, pedig többször is üresen szelte a pályát. Az egyik feleslegesen felé erőltetett labdát majdnem leszedték.

Goedert kevesebb passzt kapott, de amit lehetett behúzott. A redzone-ban lehetne többet keresni. Érdekesség, hogy a tight end-eket alig használtuk passz blokkolásra. A pass pro-t az 5 falember és néha a futó biztosította. Calcaterra is elkapott egy first down-t érő passzt.

A futóknál Barkley dominanciája volt minden értelemben. A snap-ek nagy többségét is ő kapta, és végre fel sem merült, hogy Gainwell bejöjjön a redzone-ban, mint tavaly Swift helyett. Biztos lesz majd meccs, amikor többet cserélik, de egyelőre jó az irány. A számai magukért beszélnek, ez pedig a legszebb elkapott TD futónktól Corey Clement elkapása óta a Pats ellen. 😀


A védelemben voltak szerintem rendszer gondok, a védőfal használatával és a cover szisztémában. Sok mindenben a múlt évihez hasonlított most a védelem, de ezen persze még lehet javítani. Összességében fizikálisabb, harapósabb volt a védelem, odaütöttek keményen, amikor volt rá alkalom (Baun, Dean), de a sok negatív játék miatt ennek sem volt sok látszatja.


A védőfallal kezdődött a probléma, elsősorban a futás ellen. Fangio sok slant-et használt, ami nem nagyon működött, főleg, amikor már az ellenfél is felfigyelt rá. Így sokszor előfordult, hogy a védőfal egy irányba mozdult, de a futó az ellenkező irányba, így már csak a linebackereken múlott, hogy tudnak-e szerelni, sokszor támadófalemberekkel is szembekerülve.
Tele vagyunk fizikális falemberekkel, Davis-t, Williams-t, Carter-t, Ojomo-t sem kell félteni, így feleslegesnek tűnt ennyit mozgatni őket, ők erőből is be tudják tömni a réseket. Az irányító siettetésben valamivel jobban hozzá tudtak tenni, és kulcshelyzetekben Carter és Ojomo is tudott középről nyomást gyakorolni.

Az edge rusher-ek viszont alacsony hatásfokkal működtek, amiben valamennyi része volt a csúszós pályának is, mert mindkét csapatnál, lényegében az összes edge rusher szenvedett. Ezért egyelőre nem akarom őket nagyon elásni, nézzük mit produkálnak a következő meccsen.
A rotáció érdekes volt: Sweat játszott a legtöbbet, de a többi rushert sokat cserélték, és kissé meglepő módon Nolan Smith és Huff csaknem egyenlő számú snap-et játszott, Smith eggyel többet. Graham a várakozásoknak megfelelően kettős szerepben volt, a védőfalban és edge rusher-ként is szerepet kapott. Visszanézve Sweat jobbnak tűnt mint élőben, ő legalább párszor tudott nyomást gyakorolni, és meg is ütötte Love-ot. Huff viszont szenvedett, ő tényleg sokszor esett, kelt és Smith is jobbnak tűnt nála. A passrush-nál nagyobb probléma volt ezen a meccsen, hogy Graham kivételével nem tudták zárni a széleket a futás ellen, Sweat, Huff és Smith is borzasztóak voltak, előfordult, hogy tight end kivette egyiküket a játékból.

A fal gondjai természetesen kihatottak az off-ball linebackerekre, mert elvileg a védőfalnak kellett volna lefoglalni a blokkolókat, hogy az ILB-k könnyebben szerelhessenek. Ez sokszor nem valósult meg, és Dean-éknek kellett küzdeni a falemberekkel. Dean mérete eleve nem erre van kitalálva, ő néha szenvedett a blokkokról való leválással. A passz védekezésén nagyot lendített volna, ha megcsinálja azt a könnyűnek látszó pick6-et.
A védelem egyik váratlan hőse Zack Baun volt, aki nem csak passrush helyzetekben csillogott, ami eredetileg a szakmája, hanem hagyományos off ball LB szerepekben is. A két sack mellett, ipari mennyiségű szerelést hozott össze, őt kevésbé zavarta a hiányos falmunka. Még pozitívabb meglepetés volt, hogy passzvédekezésben is jól találta meg a területeket.

A corner poszt 2/3-ad részével meg lehetünk elégedve. Quinyon Mitchell első meccse jól sikerült, több levédekezett passza volt, olvasta a játékot, kereste a labdát. A szereléseknél odateszi magát és a szövegelésben sem kell félteni 😉 Persze csináltak rajta elkapásokat, de ismerve az újonc cornerek rögös kezdéseit a profiknál, ez a játék több volt, mint elfogadható.

Várható volt, hogy inkább az újoncot és Maddox-ot fogják támadni, így Slay szinte alig kapott passzt, de nem is hagyott nagyon esélyt erre.

Coverben a pálya közepén voltak komoly gondok, Dean, Maddox, CJGJ sokszor nem találták a megfelelő területeket, és szabadon csatangoltak elkapók. A Packers elkapók néhány passzt elejtettek és Love is hibázott el üres elkapót. Ezek nélkül csúnyábban nézett volna ki a védelem.
Maddox slot-ba való visszatétele utólag nem bizonyult jó döntésnek, miután az egész előszezonban safety volt. Nem járunk volna rosszabbul, ha Ringo játszik, mert Maddox-ra kifejezetten játszottak és nem sokat tudott tenni ellene. Lehet, hogy a sorozatos sérülések már tartósan lerontották a játékát.

Blankenship
csaknem tökéletes meccset játszott, de az első Reed TD-nél ő is elhibázta a szerelést. Ezen kívül viszont tényleg hibátlan volt, takarított az előtte bénázók után, a Packers vezetésnél leszedett interception-je pedig meccset megfordítónak bizonyult. Viszont CJGJ volt az egyik fő bűnös az elhibázott szerelésekben, és általánosságban is fejetlenül, kontroll nélkül játszott. Tőle sokkal több kellene ennél.


Összességében azt lehet mondani, hogy a támadósor jól működött, csak Hurts néha visszahúzta egy-egy hülye döntéssel. Ezen egyszerűbb lesz javítani, mert Hurts fog jobban is játszani. A védelemben volt néhány jó egyéni teljesítmény, de mint egység gyengén játszottak, és kell még dolgozni, hogy rendszerben is jók legyenek.

A speciális csapatban sokminden nem történt. Elliott bevert mindent. Az új kirúgás egyelőre rosszabb, mint a régi. Talán egy rúgás volt, ami nem lett touchback, de azt az egyet legalább Gainwell nem tudta normálisan megfogni + sikerült összehozni egy büntetést szabálytalan formációért az első kirúgásnál.


több mint 1 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Előszezon meccshez képest nézhető volt, amíg be nem jött Book. 😀

A kezdők nem voltak egyik oldalon sem. Mi a Steen-Sills-Andrews-Opeta-Driscoll támadófallal kezdtünk. Kb. a második negyedtől fokozatosan cseréltük őket is, előbb Kelly jött RT-be, utána Fred Johnson a bal oldalra, utánuk pedig a többi poszton is jött a harmadik sor.

Igaznak tűnik, hogy Jurgens a TC-ben megszerezte a kezdő RG posztot, mivel a színét sem láttuk ezen a meccsen.
Steen, ahogy várható volt LT-ként is kipróbálásra került, és az edzőtábori hírek és a mai meccs alapján nem esélytelen arra, hogy ő legyen a csere LT.
Josh Sills-hez nem véletlenül ragaszkodtunk, a büntető ügye ellenére. Tavaly is sokat láttak benne, UDFA-ként bekerült az 53-ba. Most pedig pár nap edzés után is jól nézett ki LG-ként.

Az összes fal kombinációra elmondható, hogy passz blokkolásban voltak erősebbek, a futásnak nem sikerült olyan gyakran utat nyitni, mint ami kívánatos lett volna.

Az első félidőben domináltunk a labdabirtoklást, hosszú drive-okat vezettünk, de ehhez képest kevés pontot sikerült feltenni, mivel sok hiba és pontatlanság volt. Elliott kihagyott egy 47 yardos mezőnygólt (43 és 49 yardost viszont berúgott), előtte 2&1-nél false start, majd a következő játékban nem állunk fel időben, delay of game. Még szerencse, hogy Mariota rutinos Qb. 😉 Egy másik drive azért állt meg, mert McKee a flat-ben nem tudta odadobni az üresen lévő Penny-nek a labdát.

Mariota egy negyedet játszott kb. Főleg lábbal volt veszélyes, távolabbi passzt nemigen vállalt be, és amikor igen, akkor sem tűnt pontosak. Egy hosszabb passznál csúnyán elhibázta az üres Calcaterra-t.

Tanner McKee játékát jó volt nézni. Az elmúlt évek béna QB3-jai után ő irányítónak nézett ki. Lényegében a 2.-3. negyedet kapta meg, és vele tudott legjobban mozogni az offense. Bevállalósabb volt a passzoknál, mint Mariota, többször is feldobta az elkapó külső vállára, mikor látta, hogy a védő háttal van. Jól is helyezte ezeket a passzokat. Szebben repültek ki a passzok a kezéből, mint Mariota-nak. Ez volt az első passza:

A kommentátorok az újonc Nick Foles-hoz hasonlították. Eddig én még nem mennék el, nekem az újonc Nate Sudfeld jutott eszembe, ami szintén egy pozitív hasonlat.
Viszont a mozgékonysága közel van a nullához. Eléggé szoborszerű a zsebben, így amikor nyomás jön, akkor bajban lesz.

Quez Watinks összeszedett egy hamstring sérülést a héten, és Zaccheaus-t sem láttam a pályán. Így a még tartalékosabb Greg Ward - Joseph Ngata - Tyrie Cleveland hármassal kezdünk az elkapó sorban. Ehhez mérjük, hogy sikerült haladni az offense-nek.

Ward volt Mariota fő célpontja, rutinos elkapóként ő megélt a Ravens cseresor ellen. Cleveland-nek jó játékkapcsolata volt McKee-vel, és sokszor akkor is ment felé a passz, amikor nem tudott elszakadni a védőtől. Ezekből a nehezebb passzokból is többet lehúzott.

A futóknál Scott és Gainwell pihenőt kapott, ők majd a Browns ellen fognak játszani. Így a Swift-Penny-Sermon-Brooks négyes kapott lehetőséget. Swift-tel kezdtünk és ő is nézett ki a legjobban közülük. Penny egy nagyon türelmes back, többször is ennek köszönhette, hogy talált helyet, amikor elsőre nem tudott rést nyitni a támadófal. Sermon vitte a TD-nket, és pass protection-ben ő nézett ki a legjobban. Brooks nevéhez leginkább egy elvesztett fumble kötődik, de neki amúgy sem voltak itt komoly esélyei.

Amikor a második félidőben bejött Book, azzal a lendülettel meg is szűnt a passzjáték. Az ember nem nevezhető irányítónak, mivel nem hajlandó eldobni a passzokat. Vagy első szándékból fut vagy fejetlen csirkeként menekül a magára húzott nyomás elől. A Clayton Thoroson vándorserleg egyértelmű győztesének tűnik egy előszezon meccs után. Csak a helyet foglalja a roster-en, én minél hamarabb elküldeném.

A védelemben is pihentek a kezdők. Jordan Davis és Jalen Carter csak néhány snap-et játszott, de Carter ennyi idő alatt is bejelentkezett. A csere guard-ok neki nem fognak problémát okozni:


A védőfalban inkább a 3. soros játékosok játszottak: Marlon Tuipulotu, Kentavius Street, Ojomo kapott sok lehetőséget. Nolan Smith az első félidőt kapta meg. A fal jobb és bal szélén is felbukkant, off ball linebacker-ként nem láttam.

Dean nem játszott (teljes biztos a helye), az Elliss-Morrow kezdő párossal álltunk fel. Elliss nem sokat volt fenn, rövidesen váltotta Bradley és a többiek.

A cornerek-nél a Jobe - McPhearson (slot) - Ringo hármassal kezdtünk. Utána már kissé keveredtek a dolgok, de a Greedy Willams - Mario Goodrich - Mekhi Garner triót láttam a legtöbbet fenn, majd Eli Ricks váltotta Williams-t.

Az Edmunds - Evans safety páros kezdett, Blankenship kezdő helye biztos, ő pihent. Justin Evans kezdése jelentős fejlemény, mivel azt jelentheti, hogy Wallace előtt van a depth chart-on. Egyébként Evans nem is volt rossz, több kemény ütést is bevitt. Wallace az újonc Sidey Brown-nal volt párban.

A védelem összességében stabil volt, kevés volt a nagy baki és látványos elrontott szerelés, ami már önmagában nem rossz a 2-3. és sokadik soros védőktől. Morrow jól mozgott, amíg pályán volt. Noah Elliss a méretéhez képest mozgékony, csinált egy szép TFL-t. Goodrich több passzt is levédekezett a slot-ban.
A második félidőben Huntley játszott a Ravens-nél, aki tapasztalt és hadra fogható csere, ennek megfelelően vele gyűlt meg leginkább a baja a védőknek.

Egy látványos hiba volt, amikor az első félidőben a fal mögött elvesztették Justice Hill nyomát, amiből egy nagy futás lett. Hárman is hibáztak, először Nolan Smith nem zárta jól a fal szélét, ráadásul Ringo és Edmunds túlságosan behúzódott, így nem érdek oda időben az oldalvonalhoz.

Desai próbálkozott blitz-ekkel, de ezek nem jöttek be túlságosan. Az egyik ilyen játéknál TD-t kaptunk, mivel Ringo egyedül maradt egy rutinos elkapó ellen.

Az újoncokról majd külön, de nem lehet elmenni Eli Ricks mellett, aki a legnagyobb játékot mutatta be a védelemben (a trash talk-ot a végén meg lehetne spórolni, mert éles meccsen erre mehet zászló):


A specális egységben a punt és kickoff cover team továbbra is sebezhetőnek tűnik. Nem kaptak nagy visszahordást, de néha úgy tűnt, nem sokon múlik.
Volt egy szép kiharcolt fumble egy punt után, amit Garner ütött ki és Rick Lovato a longsnapper ért oda a labdáért legelőször. Lovato nagy forma, rutinos longsnapper, akinek nem kell már küzdeni a helyért, de mégis ő ér oda elsőnek a fumble-re egy előszezon meccsen.
A Siposs - Zentner punter harc e meccs alapján döntetlen közeli.

Sajnos komoly veszteség is volt a meccsen. Shaun Bradley súlyosnak látszó térdsérülést szenvedett, kiskocsin vitték le, erős fájdalmak között. Az amúgy sem acélos speciális csapat ezzel komoly csapást szenvedett, mivel Bradley volt az egyik legjobb ebben a csapategységben. Szükség lesz rá, hogy valaki előre lépjen, esetleg az újoncok közül.

Az újoncokról el lehet mondani, hogy a legtöbbnek hullámzó volt a játéka jó és rossz megoldások is voltak, de szinte mindenki hozzá tudott tenni valamilyen pozitív játékot.
- McKee-ről és Carter-ről már volt szó.
- Eli Ricks a visszahordott TD-jén túl is jól védekezett, passzt is leütött, fizikálisan, magabiztosan játszott.
- Nolan Smith sokat volt fenn az első félidőben. A hibájáról már volt szó. A pozitív oldalon szerepel, hogy sebességből tudott nyomást gyakorolni az irányítóra. Főleg az atletikusságára és robbanékonyságára építhet újoncként, a nagyobb méretű és fizikálisabb támadókkal már ma is meggyűlt a baja. Az edzőtábori hírekhez képest nem volt domináns a játéka, inkább villanásai voltak.
- Steen a meccs elején elnézett egy blitz-et, ezen kívül viszont jól játszott, otthon volt a LT poszton.
- Sydney Brown volt a védelemből a másik meghatározó újonc. Többnyire mélységi safety posztról indult és számos játékot ő fejezett be szereléssel, lényegében hiba nélkül. Rakétaként száguldozott a pályán. A legtöbb szereléssel fejezte a meccset, pedig nem ő játszotta legtöbbet. Nagyon biztató.
- Ringo hullámzó volt, de ez egy újonc CB-től nem meglepő. Bizonytalanabbul kezdett, kaptunk róla egy TD-t, de később belejött és volt levédekezett passza is.
- Ojomo nevét is többször lehetett mondani, többször is ő ért oda a labdás emberhez. Kiharcolt egy holding-ot, ami miatt visszafújtak egy futott TD-t.
- Mekhi Garner-nek a speciális csapatban bemutatott nagy játékán kívül a védelemben is volt levédekezett passza. Fizikális játékos, lehet, hogy safety-ként is ki lehet próbálni.
- Joseph Ngata és Jadon Haselwood közül Ngata kapott sokkal nagyobb hype-ot az edzőtábor alapján, de most Haselwood volt a jobb. Ngata sokat szerepelt a képen, sokat keresték az irányítók, de az elszakadással gondjai voltak.
- Ben VanSumeren meglepően kompetensnek tűnt linebacker-ként a meccs második felében. Kevés a tapasztalata, de nem láttam tőle nagy hibát, és Brown-hoz hasonlóan ő is sokat szerelt. PS-re esélyes lehet ő is, de a szűk kerethez a speciális csapatban kellene kitűnnie.
- A héten igazolt Johnny King (létező személy, nem a Madden-ben generált név 😊) kapta el leghosszabb passzt (33 yard), 3. és 11-nél McKee-től.


több mint 1 éve
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Jöjjön a védelem, ahol jelentős változásokat láthattunk a holtszezonban. A pályán csaknem a kezdő védelem fele kicserélődött és új koordinátor is van Sean Desai személyében. A védelem legfontosabb részei, a védőfal és a passrush, valamint a cornerek egyben maradtak, de a linebacker sorban és a safety-k között nagy változások lesznek. Nem kell meglepődni, ha ez egy átmeneti év lesz a védelem tekintetében, több nehézséggel, mint amit az előző szezonban láthattunk.
A sémában hatalmas változás nem várható, Desai is hasonló filozófiát követ, mint Gannon, ő is a Vic Fangio féle alapokra épít. A játékhívásban jó lenne több rugalmasságot látni, mint ami Gannon esetén volt. Nem lesz hiány kihívásokból sem, hiszen több magasan rangsorolt irányítóval fog találkozni a védelem, mint a tavalyi alapszakaszban.

Az előző szezonban a felállásaink többségében 3 igazi falember volt a pályán. A snapek kb. háromnegyed részében 3-3-5-ös vagy 3-4-4-es eloszlásban küldtük fel a védőket. Természetesen a 3 vagy 4 linebacker-ből az egyik szinte mindig Reddick volt, és sokszor állt fel Sweat is kvázi OLB-ként, így valójában 4-5 ember volt ilyenkor a LOS-en. A klasszikus 4 DL-t azért alkalmazhattunk ritkábban, mert a felállásban volt a legsebezhetőbb a védelem a futás ellen.

Defensive tackle
Jordan Davis, Fletcher Cox, Milton Williams (DE/DT), Jalen Carter (R), Marlon Tuipulotu, Kentavius Street (DE/DT), Moro Ojomo (R), Noah Elliss

Hargrave távozása nyilván jelentős lyukat hagyott maga után, legalábbis, ami a belső passrush-t illeti, mert futás ellen finoman szólva sem volt jó. Valószínűleg kezdetnek Milton Williams fog fellépni a helyére, aki a szezon második felében és a döntőig vezető úton egyre jobb teljesítményt nyújtott. Futás ellen ő simán jobb, mint Hargrave volt, de passz siettetésben nem fogja tudni pótolni.

Valószínűleg a passrush-beli segítséget Jalen Carter-től várhatjuk a leginkább, akihez szerintem kezdetben ez a szerep illene legjobban. Nem ideális, ha a draft-ról várjuk az azonnali segítséget, de Carter-nél erre alkalmasabb DT-t a drafton nem találhattunk volna.

Davis tavaly jól kezdte a szezont, de a sérülése visszavetette kissé, és utána kellett neki idő, hogy újra magára találjon. Ha a sérülések elkerülik, akkor kulcs szerepe lehet idén is a futás ellen. Jó lenne látni, hogy emellett az irányítóra is több veszélyt jelent. Az atletikus képességei megvannak ehhez is, annak ellenére, hogy valószínűleg nem lesz olyan játékos, aki a snapek 60-70%-át a pályán tölti.

Cox képviseli a rutint az egységben, de tudjuk, hogy már nem elit. Az ideális állapot az lenne, ha a szezon végére Carter mögött rotációs szerepbe kerülne.

Komoly rotáció várható idén is ezen a poszton, így ebből a névsorból 6 ember is bekerülhet az 53-as keretbe. Ojomo-nak is van esélye, hogy 7. körös újoncként is bekerüljön a rotációba, ha mutat valamit abból, ami miatt egyesek második napos tehetségnek tartották a drafton. Futás ellen az egyetemen elit volt, erre nálunk is szükség lenne.

Szükség lenne egy cserére is Davis mögött NT poszton. Tavaly komoly gondok támadtak, amikor ő kiesett, végül Linval Joseph-et kellett hozni a posztra. Jelenleg erre a pozícióra a fenti nevek közül csak Noah Elliss lenne alkalmas (Christian és Kaden Elliss testvére). Az előző szezonban UDFA-ként került ide, de végig sérült listán volt a pro day-én összeszedett „ismeretlen sérülés” miatt, ami inkább egy kvázi redshirt évnek tűnt.

Defensive end
Josh Sweat, Brandon Graham, Derek Barnett, Tarron Jackson (DE/SAM), Janarius Robinson

Már volt szó arról, hogy visszaesett a klasszikus 4 falemberes felállásaink aránya, így kevesebb olyan DE-re van szükségünk, akik 5-ös vagy 7-es technikán állnak fel. Ennek megfelelően kevesebb ilyen játékosok száma is a bő keretben.

Sweat-ben az a jó, hogy ő szinte mindenre használható. A klasszikus DE szerep mellett fel lehet küldeni kétpontos állásba is OLB-ként, be lehet tenni a 4-es technikába is az OT-vel szemben. Ideális ember ebbe a védelembe. Sweat mellett Graham helye is biztos természetesen. Ő már tavaly is csökkentett snap számmal játszott, ami igen jót tett neki, mert az egyik legjobb szezonját hozta. Rotációs játékosként továbbra is remek lehet és az öltözőben is fontos szerepe van.

Könnyen lehet, hogy csak három játékos lesz ezen a poszton az 53-ban, így a többiek ebben az esetben csak egy fennmaradó helyért küzdhetnek. Barnett valahogy mindig itt marad nekünk, mert ahhoz elég jó, hogy mások nem tudják könnyen kiszorítani a keretből. Mindenesetre pár hülye büntetésre mindig jó lesz.

Tarron Jackson a tavalyi évben általában nem volt benne a meccskeretben, később pedig a gyakorló csapatba került. 2021-ben, amikor több lehetőséghez jutott, nem mondanám, hogy rosszabb volt, mint Barnett. Robinson a profi karrierje nagy részét IR-on töltötte a Vikings-nál és nálunk is sérült listán landolt. Tavaly ősszel a Vikings gyakorló csapatából igazoltuk le az 53-as keretbe, szóval valamit látnak benne a csapatnál.

SAM linebacker
Haason Reddick, Nolan Smith (R), Patrick Johnson, Kyron Johnson

Külön posztnak tekinthető nálunk a linebackerek között a SAM, lényegében passrusher OLB szerep, de le kell tudni zárni a széleket is futás ellen. Reddick tavaly a snapjeinek kevesebb, mint 10%-át töltötte coverage-ben.

Reddick-nek van kitalálva ez a poszt, telitalálat volt a szerződtetése tavaly, és idén nem várunk tőle kevesebbet. Tavaly nem volt igazi potens váltótársa, de idén kapott egy komoly tehetséggel bíró padawant Nolan Smith személyében. Passz siettetésben még tanulnia kell, de értékes kiegészítője lehet Reddick-nek futás ellen us, ahol Reddick legfeljebb közepes, míg Smith-nek az egyetemen ez (is) erőssége volt. Elképzelhető, hogy coverage-be is lehet majd küldeni, az atletikus képességei megvannak hozzá (persze nem csak ez kell ahhoz, hogy jó legyen passz ellen). Az sem zárható ki, hogy off ball linebacker-ként is kipróbálják Smith-t.

Tavaly a két Johnson közül Patrick volt az előző szezonban a második számú SAM, de ezt idén valószínűleg fel kell adnia. Mindketten a speciális csapatban kapták a legtöbb szerepet, de nem éppen fényesen szerepeltek a gyengélkedő coverage egységekben. Idén lehet, hogy nem jut mindkettejüknek hely a szűk keretben, így aki összeszedi magát a special team-ben, annak jó esély lesz bekerülni.

Off ball linebacker
Nakobe Dean, Nicholas Morrow, Christian Elliss, Shaun Bradley, Davion Taylor, Ben VanSumeren (R)

Ami a támadósorban a futó pozíció, az a védelemben a linebacker poszt Roseman-nél. Tulajdonképpen tavaly sem volt ez másként, hiszen Edwards és White összesen alig több mint 3 milliót foglaltak a fizetési sapkából, de idén még sikerült ebből is kb. 1 milliót faragni. 😉 A különbség, hogy az előző szezonban tapasztalt és jó játékosok alkották a kezdősort, míg idén komoly kérdőjelek vannak.

Nakobe Dean-en nagyban fog múlni, hogy a kérdőjelek kiegyenesednek-e. Komoly bizalmat tükröz, hogy minden jel szerint övé lesz a rádiós sisak. Szurkolóként csak kis minta áll rendelkezésünkre, ami a tavalyi előszezon meccsekből, illetve a Titans és a Giants elleni fél-fél meccsből áll. Ezeken a találkozókon nagyon bíztató volt a játéka, de nyilván ennyiből még nem lehet messze menő következtetéseket levonni. A stáb persze többször és közelebbről látja, hogy mire képes.

Morrow az egyetlen komoly tapasztalattal rendelkező off ball linebacker jelenleg a rosteren, de ez nem jelenti, hogy jó is lesz. Az előző szezonban pont ellenünk játszotta kb. a legjobb meccsét az évben (azon a meccsen tényleg elit volt, néztem is, hogy ki ez?) ennek is nagy szerepe lehetett abban, hogy őt szerződtettük. Egyébiránt pont ugyanolyan tucat játékosnak tűnik, amilyenből még most is lehet igazolni a szabadügynök piacról.

Christian Ellis nagy hype-ot kapott az újságíróktól az OTA-k után, de tudjuk, hogy ez mennyit jelent, amikor elkezdődik az igazi foci. Nagy reményeket fűznek hozzá is, de ő még annyit sem játszott tavaly a védelemben, mint Dean. Szóval inkább várjunk legalább az előszezon meccsekig, mielőtt pajzsra emeljük.

A kezdő pároson kívül a többiek inkább special team játékosok és komoly mélység jelenleg nincsen ezen poszton. Nem lenne meglepő, ha a szezon előtt a biztonság kedvéért jönne a piacról még egy tapasztalt LB a szezon kezdete előtt.

Cornerback
Darius Slay, James Bradberry, Avonte Maddox, Zech McPhearson, Kelee Ringo (R), Greedy Williams, Josiah Scott, Josh Jobe, Mario Goodrich, Eli Ricks (R), Mekhi Garner (R)

A Slay-Bradberry-Maddox trió kezdő helye nem kérdőjelezhető meg, ők liga szinten is erős sornak számítanak. A sérülés esetét kivéve a többiek a depth pozíciókét fognak küzdeni és ez jó is így.

A pozíció mélységét persze nem lehet félvállról venni, különösen Maddox esetén, aki egészségesen nem szokta végigbírni az alapszakaszt. Kár, mert amikor nem sérült a legjobb slot cornerek között van. Tavaly főként Scott volt helyettese, de az sem volt egy diadalmenet. Most McPhearson, aki eddig külső corner volt, szintén próbálkozni fog a slot-ban, reméljük több sikerrel.

Ringo-nak ez egy tanuló év lehet, és ideális esetben nem kell sűrűn játszania a védelemben. Egyébként az utóbbi két draft után több magasan jegyzett UDFA corner-t gyűjtöttünk be, meglátjuk valamelyikük befér-e az 53-ba idén. Tavaly Jobe-nak sikerült.

Egyébként az idén érkezett cornerek (Ringo, Willams, Ricks, Garner) meglehetősen hasonló adottságokkal bírnak: magas és atletikus zóna cornerek, akik a press-bail technikában érvényesülhetnek a legjobban a pálya külső részén, de nem az erősségük, hogy keresztbe is kövessék az elkapót, mert ahhoz már nem elég fordulékonyak.

Safety
Reed Blankenship, Terrell Edmunds, Sydney Brown (R), Justin Evans (CB/S), K'Von Wallace

Itt is távozott a kezdő páros, így hasonló a helyzet, mint a linebackerek-nél, azzal a különbséggel, hogy itt jobbnak látom a névsort.

Blankenship sok játéklehetőséghez jutott CJGJ sérülése idején, és bizonyított annyit, hogy az egyik kezdő helyet megpályázhassa. Valószínűleg ő lesz az, akit mélységi safety-ként lehet majd többet látni.

Kérdés, hogy CJGJ labdaszerzéseit tudja-e valaki pótolni? Valószínűbb, hogy nem. Edmunds mesterségének címere sem a sok labdaszerzés. Ha jól definiált feladatköre lesz, és nem kell nagyon sokat mélységben játszania, akkor nem lesz gond vele, nem jelent majd visszaesést Epps után. Szerelésekben viszont lehet előrelépés, mert ez a páros ebben a műfajban jobbnak tűnik, mint a tavalyi.

Sydney Brown elvileg lehet kihívója Edmunds-nak a kezdő helyért, de valószínű, hogy kezdetben inkább a tapasztalat fog győzedelmeskedni és Brown-nak eleinte többet kell vitézkednie a speciális egységben.

Ha 4 safety-t tartunk meg, akkor a fennmaradó helyért Evans és Wallace küzdhet meg. Wallace eddig nem váltotta be a reményeket, de nem megoldhatatlan feladat neki, hogy Evans-t maga mögött tartsa. Evans mellett szólhat, hogy több poszton is bevethető, slot corner-t is tud játszani, ha muszáj.

Szerkesztette: BleedingGreen


10 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Öt meccs óta már liga alja szinten játszunk, hol az offense, hol a defense, hol mindkettő, így ha belegondolunk nem volt igazi meglepetés a tegnapi égés sem. Ilyen szintű összeomlásra nem emlékszem, mióta nézem a csapatot.

A támadókat az erős keret tartja a víz felett, így az inkompetens edzők ellenére sikerül valamennyire értelmezhető teljesítményt hozniuk a gyengébb védelmek ellen. Aztán persze döntő pillanatban így is időről-időre sikerül szabotálni a játékhívásokkal az offense-t.

Sajnos nem annyira egyszerű a dolog, hogy Johnson szar play-eket hív, hanem alapjában hibás az offense működése. Ezért nem tudják csak úgy kiírni a playbook-ból a WR screen-eket, a Qb power/sweep/draw futásokat. A védelem bizonyos felállásaira ezek az automatikus válaszok (pl. különböző passrush helyzetekben), erre Sirianni is célzott, amikor azt mondta, hogy ezek jó hívásoknak tűntek annak alapján, amit a védelem mutatott. A gond csak az, hogy már az összes védelem ismeri ezt a programot, így könnyen tudnak rá válaszolni (pl. hányszor lehetett idén látni, hogy Hurts még el sem dobta a laterális passzt, de a DB-k már elindultak a LOS felé). Ez volt látványos példádul a tegnapi hírhedt 2 Qb futás + WR screen játék sorozatban.

Az egész pre-snap folyamatot meg kellene változtatni, amin az offense alapul. Ezt persze nem mehet szezon közben megtenni, és ezért nem várok már semmilyen pozitív változást ebben az idényben. Jelenleg rettentő körülményes és merev az egész. Ennek a tünete, hogy nincs uptempo offense (túl sok olvasást kell csinálni a snap előtt), nincsenek snap előtti mozgások. Ehhez jön a playcaller tapasztalatlansága és akkor olyanok jönnek ki, mint tegnap, amikor a döntő drive-ban azt sem tudták melyik felállásban és kikkel kellene felmenni a pályára, így vagy fél percig tartott, amíg Stoll és Julio fel-le futkostak a pályára.
Ezért nem lesz elég csak a támadó koordinátort kirúgni a szezon után, hanem az offense-t kell többé-kevésbé újjászervezni.

Sirianni sem lehet éppen teljesen nyugodt, mert bár 11 győzelmes szezon után nem szoktak HC-t kirúgni, de a történelmi összeomlást is figyelembe kell venni, valamint azt, hogy Lurie és Roseman ujja hajlamos eljárni a ravaszon. Ezért alaposan meggondolnám a helyében, hogy milyen válaszokat adok, amikor a szezon után le kell ülni a vezetéssel. Repült már itt a játékosok által kedvelt főedző, mert nem olyan válaszokat adott, amit kellett volna, és persze repült már főedző azt követően is, hogy Lurie beszélt néhány fontos játékossal a HC-ről. Sirianni esetében mindkét veszély fennáll. Ha azt mondja a szezon után, hogy a rendszeren csak finomítgatni kell, de egyébként a hülye játékosok nem tudták megfelelően végrehajtani a játékokat, akkor hiba, ha nem válnak meg tőle.

Hurts-nek a meccs nagy részében nem volt nehéz dolga, a támadófal mögött általában volt elég ideje. A WR screen-eknél, tervezett Qb futásoknál nem sok választási lehetősége van, eléggé meg van kötve a keze. Amikor normális passzjátékokat hívtak, akkor általában működött a játék (nem acélos passzvédekezés ellen).


A támadófal játéka a megszokott volt: erős passzblokkolás, közepes futás blokkolás. Az offseason-ban annak is utána kell nézni, hogy mi az oka a futásblokkolás relatív visszaesésének. Mailata holding-ja sokba került az utolsó előtti drive-ban, de ez nem magyarázat a büntetést követő balfaszkodásra.

Eleve kevés időt volt fenn a pályán a támadósor, mert a védelem képtelen volt megállítani az ellenfelet. Ebből a kevés snap-ből nem volt meghatározó a futójátékunk (megint), bár Swift általában hozta a yardokat, ha volt helye. Az ellenfél passzvédekezésben gyenge volt, így érthető, hogy a passzjátékra építettünk inkább. Gainwell legjobb játéka a RB passz volt, ez mutatja, hogy egyébként milyen teljesítménye volt. Passzblokkban sem jó, egyszer miatta kapott nagy ütést Hurts.

DeVonta Smith sajnos elejtett egy elkapható hosszú passzt, nem lett volna könnyű elkapás, de ő már nem egy ilyet lehúzott. Idén sajnos magához képest neki sem annyira biztos a keze. Ez a drop nagyon rosszkor jött, mert megállíthattuk volna az ellenfél felzárkózását, ha ott 3. down-nál tovább tudunk menni. Brown 5/4-gyel hatékonyabb volt a szokásosnál. Goedert-t sikerült megtalálni az endzone-ban, viszont megint majdnem sikerült eltörni a csuklóját, mert furán csinálja a stiffarm-ot, és megint elkapták a kezénél fogva. Julio Jones tökéletes volt, 2 célbavétel, 2 TD, ez nem volt könnyű elkapás (amilyen szezonunk van, csoda, hogy nem ellenfélhez pattant):


A védelemnél már sokszor beszéltük, hogy megfelelő játékosokból is hiány van. 5 kezdőt vesztett el a védelem az előző offseason-ban, várható volt, hogy nem a tavalyi szinten lesznek. Ugyanakkor egy közepes védelem elvárás volt, ami a szezon feléig kb. össze is jött, de utána teljes lett az összeomlás. Így tegnap a liga jelenleg talán két legrosszabb védelemmel rendelkező csapata játszott, amit a pályán látottak is visszaigazoltak.
Az offense-hez hasonlóan itt is alap lesz a koordinátor váltás: Desai mintha már itt sem lenne, Patricia pedig egy közismert kókler (kérdés, hogy mit keres itt?).

Valószínűleg itt is filozófiaváltás kellene, mert ez a passzív, Fangio-féle alapokra épülő rendszer nem akar működni, és a védőfal kipukkadásával a védelem alapja is elveszett, így mindegy ki hívja a játékokat. Alapvetően korosabb és fiatalabb játékosok alkotják a csapatrész gerincét, akik közül az öregek már nem tudnak állandóan meghatározó hatással lenni játékra, a fiatalok pedig még nem képesek erre. Ennek ellenére a védelmi stáb hibájának tartom, hogy legalább egy közepes védelmet nem tudnak kihozni ebből az állományból.

Az Arizona-nak a liga elejébe tartozó futójátéka van, így nyilvánvaló volt mire kellett készülni, de mintha a pályán sem lett volna védelem. Legalább láthatta az offense stáb, hogy mire jó egy erős futójáték.

0 azaz nulla db punt-ra sikerült kényszeríteni a Cardinals-t, és csak a szerencsének köszönhettek az első félidőben két megállítást. Ez volt a védelem egyetlen komoly játéka, és ehhez is az kellett, hogy Murray szó szerint Brown-nak dobja oda a labdát.


Csapatrészenként felesleges végigmenni, mert értékelhetetlen az egész társaság:
- fizikailag lenyomják őket a védőfaltól a safetyk-ig,
- borzasztó mennyiségű elrontott szerelés a védelem minden szintjén,
- az elkapóktól méterekre lévő DB-k és linebacker-ek.

Két érdekes játék. Ricks nem slot corner, magas, fizikális, de nem fordulékony, ennek ellenére ott erőltetjük, ahol nem kellene a pályán lennie. Így nem lehet senkit megállítani, bizonytalan, a támadó mozdulatára vár, megáll a mozgásban a labdás ember felé. Így megkerülik, mint egy bóját. Ez nem Ricks ellen irányul, hanem jó példa, mert csaknem minden DB-nk így viselkedik a pályán.

Ez látszólag egy pozitív játék, de Willams-nek fontosabb volt az ünneplés, mint hogy segítsen megszerezni a szabad labdát. Ki tudja, fejben hol járnak a játékosok?


Pár egyéni teljesítmény, ami elfogadható volt:
- Graham limitált snap-ekben is több hatással volt a védelemre, mint a többi védőfalember összesen. Szégyen a többiekre nézve.
- Ojomo először kapott értékelhető számú snap-et (13), futás ellen jó volt.
- Carter-nek megvan a 6. sack-je.
- Sydney Brown a visszahordott TD-n kívül is jó teljesítményt nyújtott.

Ringo-nak nem volt jó meccse, de fiatal DB-k esetén ez előfordul. Az egyenlítés előtti TD-nél nagyot hibázott press-ben, így üresen maradt az elkapója. Beszedett egy hosszú DPI-t, amiért én nem okolom, szerintem nem játszotta meg rosszul, az elkapó is rángatta őt, így nem volt biztos, hogy rá fújják a kontakt-ot. Pályán kell tartani, mert eddig nem mozog rosszul a hibái ellenére is, ellentétben Ricks-szel, akit én inkább pihentetnék.

Sajnos jövő héten is a kezdőkkel kell menni, mert matematikailag még nem dőlt el a csoport. Viszont így legalább lesz lehetősége néhány kezdő játékosnak megsérülni egy sok sérültet szedő pályán.


11 hónapja
BleedingGreen Philadelphia Eagles Penn State Nittany Lions 2 280 — Beware the Slim Reaper!
Már az előjelek sem voltak jók, Lane sérülésével, az ítéletidővel és a rövid héttel. Ez utóbbinak sem volt elhanyagolható a jelentősége, mert eléggé éreztette a hatását a labda mindkét oldalán. Az offense nagyon tompán játszott egy félidőn keresztül, a védelem is gyorsan elfáradt és a szerelésekkel is gond volt már a második meccs óta.

Az offense gyenge első félidei játékát nem szeretném csak Brian Johnson-ra hárítani, mert nagyon sok volt az egyéni hiba, Hurts is alaposan benne volt. Viszont az OC nem tett semmilyen szívességet az offense-nek, nem nagyon akarta megkönnyíteni a helyzetüket, és néha kívülről nehezen értelmezhető hívások voltak.
Csak példának hozom fel, hogy zuhogó esőben az első drive-ot tényleg három passzal kell kezdeni? Már itt teljesen ritmustalanul játszottak a támadók. Ha valamikor, akkor ilyen időjárásban elő lehetett volna venni az elejéről a futásokat, RPO-n alapuló gyors passzokat, no huddle-t, hogy fáradjon a védelem a nehéz talajon. Ehhez képest valamilyen hosszú olvasásos passzjátékok voltak, amivel nem boldogult Hurts.

A második félidő elején, amikor nagyon kellett volna a pont, megint három impontens passzjáték (az egyiknél Hurts nem jól olvasta az RPO-t). 3rd&14-re a szokásos WR screen Julio Jones-nak, végülis csak három védő szerelte le 0 yardon.
Érthetetlen volt, hogy Julio miért töltötte a pályán a snap-ek 70%-át, miközben volt 1 elkapása 0 yard-ért. Futásnál és bizonyos helyzetekben tud még hasznos lenni, de semmi sem indokolta a kezdőkre jellemző snap mennyiséget. Goedert hiányában több snap-et kapnak az elkapók, de jobban kellett volna elosztani a lehetőségeket. Zaccheaus alig van pályán a szezonban, miközben a 7 elkapásából 2 TD-je van, talán több lehetőséget érdemelne ilyenkor.

Az OT-ben bejött a középső irányító futás, de előtte a meccsen vagy 5-ször nem.

Ahogy ez lenni szokott, a futással kezdett működni az offense a második félidőben. Kérdés, hogy miért kellett erre ennyit várni, mikor az első félidei egyetlen sikeres drive is jobbára futásokkal (és büntetésekkel) jutott előre.
Viszont iszonyat küzdés van a csapatban, mert ezt a meccset háromszor kellett megfordítani (7-17, 28-31, 31-34) és mindháromszor megtették, amit kellett. Megint tökéletesek voltunk a vörös zónában, így az utóbbi hetekben már 10/10 a hatékonyság.

Hurts a szezonbéli leggyengébb passzjátékát produkálta az első félidőben: 4 sikeres passz, 33 yard, 1 int, 1 fumble. Ehhez képest a második félidőben és az OT-ben: 14 sikeres passz, 167 yard, 3 TD. Nem semmi tartás van benne, és megint a legfontosabb pillanatokban vette a hátára a csapatot, pedig egy ilyen első félidő után el is hagyhatta volna magát. Persze tudjuk, hogy ez nem szokása.

Az első félidei minősíthetetlen játékban ő is vastagon benne volt. Ahogy a Chiefs, most a Bills is a coverage variálásával nehezítette neki a snap utáni olvasásokat, ami az elején nagyon jól működött, és túl sokáig tartotta meg a labdákat. A két turnover-ben is ludas volt: idén már nem először dobja bele a passrusher-be labdát, és ezekkel most nincsen szerencséje, mert szinte mindegyik ilyenből eladott labda lett. A fumble-nél is inkább ő látszott a hibásnak. A blitz-re érkező védőt akarta Gainwell blokkolni, de Hurts meg nem így látta a játékot, hanem megpróbálta még átadni neki a labdát.

A második félidőben aztán jóvátett mindent, és sorra jöttek a nagy játékok tőle. Igazi clutch helyzetekben hozta a legjobbját, vitte a támadókat a pontszerzések felé, mert ekkor a védelem már nem sokat tudott segíteni. Szerintem már a rendes játékidő végén megcsinálta volna a TD drive-ot, ha mezőnygól távolságban az óvatos játékhívás és Kelce bénázása nem húzza vissza az offense-t. Lábbal is megcsinált több first downt, és persze a végén a meccs nyerő TD-t.
A struktúrán kívüli passzokban nem feltétlenül annyira erős, mint más hasonló irányítók, de ez mestermunka volt (a nehezebb oldalról megdobva) és remek volt a scramble drill OZ-tól is.

Fake WR screen + remekül megdobott post route (nem Hurts kedvence) a védő fölé a többi védő elé:

Egy kulcs passz az OT-ben, ezeket igen jól dobja Hurts a védők közötti helyekre, és Smith-t is a mestere ezeknek a route-oknak (is).


A támadófalban Johnson kiesése a meccs előtt nagy érvágás volt, és nem kell ecsetelni milyen szokott lenni az offense nélküle. Viszont a helyére beugró Driscoll most megérdemli a dicséretet, mert ezúttal jól pótolta LJ-t, passz blokkolásban szinte észre sem lehetett venni, ami jót jelent. Jurgens visszatérése nagyot lendített a futójátékon, és most ők alkották a fal erősebb oldalát Driscoll-lal.
Kelce-nek megvolt a szokásos évi egy meccse, amikor hülyeségeket csinál. A két false start-tal kis híján elbukta meccset, és most Elliott-nak valami veszettül drága ajándékkal tartozik. 😀

Swift úgy futott 80 yardot, hogy még hagyott is benne yardokat itt-ott. Kulcsszerepe volt abban, hogy az offense lábra tudott kapni a második félidőben. A passzjátékban a megszokottnál kevesebbet vett részt, csak egy elkapással.
Gainwell egy jó futással készítette elő az első TD-t. Scott szerintem továbbra is 6-8 labdát érdemelne meccsenként, de Swift és az elkapók kárára ezt nem fogja megkapni.

Ahogy az előző szezonban az idény első fele AJ Brown-é volt, a második fele pedig Smith-é, úgy ez most is kialakulni látszik. Smith két bosszantó 99 yardos meccs után most végre átlépte a 100 yard-ot. Brown-nak kellett a TD, hogy jobban nézzen ki a statisztikája. Rá nem jellemző módon voltak elejtett labdái. Remélem, ezen jól felhúzza magát és lesz most két 150 yard-os meccse. 😉

Azt csiripelik a madarak, hogy Goedert megpróbál visszatérni a héten. Szükség lenne rá, mert vele az igazi a támadósor és nem lehet mással pótolni. Stoll becsülettel tette a dolgát blokkolásban és volt egy fontos elkapása is (bár Hurts egy kicsit gondolkodott, hogy megfussa-e, de végül megbízott az üresen lévő Stoll kezében 😀)

A védelem iszonyat sok yardot benyelt, amiért elvileg lehetne ekézni őket, de nehezen tudom az egészet a nyakukba varrni. Az első félidő elején kiharcoltak 2 punt-ot, 1 mezőnygólt. Utána az offense nem tudta tartani a labdát és kétszer rövid pályát adott a Bills-nek eladott labdákkal. Sorban jöttek a sérülések és kezdett elfáradni az egység, amiben az is benne lehetett, hogy múlt hétfőn erősen igénybe vette őket a Chiefs sakkban tartása.

Persze ők maguk is benne voltak abban, hogy rengeteg időt töltöttek a pályán. A 3rd down-os védekezés borzalmas volt, és a szerelésekkel is hadilábon állnak sokan már a Chiefs meccs óta. Sokszor volt szükség a 2-3. emberre, hogy sikerüljön levinni a futójátékost, és a védőfalban is többen hibáztak el szereléseket.

Szinte végig nem tudtak mit kezdeni Allen-nel, főleg a futásoknál, ahol leszerelni sem nagyon tudták. Cunningham kiesése megviselte a linebacker sort, főleg a passz ellen, és a safety-knek sem volt jó meccse cover-ben, így a védelem közepe passz ellen nagyon sebezhető volt.

Amikor kellett össze tudtak hozni egy-egy fontos megállítást, pl. Bradberry interception-je, és a hosszabbításban véres verejtékkel, de sikerült mezőnygólon tartani a Billst.

A védőfalból elve hiányzott Willams, és a helyére aktivált Ojomo számomra érthetetlenül csak egy védelmi snap-et kapott egy olyan meccsen, ahol csak három ép DT maradt. Cox elég hamar kiesett, utána lényegében Carter és Davis játszották a DT snap-ek döntő többségét, és néha váltotta őket Tuipulotu vagy Graham.
Carter középen futás ellen és passznál is sok kettőzést kapott, de ennek ellenére többször is átment a falon. Davis futás védekezésben hatalmasat dolgozott, még bírta is végig, és a hosszabbításban ilyen sprintet vágott ki Allen után (kb. ezzel ő tudta egyedül megállítani a meccsen):

Graham sack-kel ünnepelte, hogy elhagyta Akers-t, így ő játszotta legtöbb alapszakasz meccset Eagles mezben (189), és a sorozat folytatódik.


A passrusher-ek nem lehetnek boldogok a sack statisztikákkal az elmúlt két meccsen. Szerintem Mahomes és Allen legalább fél tucat sack-ből menekültek ki, ami más irányítók ellen meglett volna. Allen is elég jól kezelte a nyomást, és többször is eredményesen kimenekült.

Sweat-nek nem volt nagy meccse passrush-ban, és valahogy meg kellene oldani, hogy többet pihenhessen. Jelenleg a snap-ek 77%-át játssza a tavalyi 56%-hoz képest, és a következő meccsen már túl fogja lépni a teljes tavalyi alapszakasz snap számát.
Reddick szokás szerint a legveszélyesebb passrusher volt, de a sack-et most sikerült elkerülnie az irányítónak, illetve egy intentional grounding-gal elvettek tőle egyet. Nolan Smith párszor tudott nyomást gyakorolni az irányítóra. Jó lenne, ha több lehetőséghez jutna, de Reddick posztján nehéz játékidőhöz jutni. Küldött Desai másokat is az irányító után (Elliss, Byard, Morrow), váltakozó sikerrel.

A linebacker sorból a sérülése után hiányzott Cunningham, aki a legjobb LB-ünk jelenleg. Morrow igyekezett, de ma gyenge volt passz ellen és volt egy roughing the passer büntetése is (Allen flopolt egy szépet, de ezt elkerülhette volna Morrow). Elliss-ben nem bízok, és ha Cunningham nem tud játszani, szükség lenne valakire.

A secondary-ban most a külső cornerek elég jók voltak, Bradberry-t sokat célozták, ami érthető az előző meccsei után. Bár 1 TD-t engedett, de volt egy fontos interception-je, ami lényeges volt a fordításhoz.

Slay sem volt rossz szerintem. Engedett egy hosszabb passzt egy harmadik down-nál, de egyébként rendben volt. A legtöbb engedett passz és yard a pálya közepén jött a linebackerek és safety-k ellen, illetve nickel-ből. A Byard vs. elkapók felállásokat hanyagolni kellene, mert ez nem Byard erőssége.

Illik megemelni a kalapot a tavaly sokat szidott Michael Clay és a speciális csapat előtt. A meccsen volt blokkolt mezőnygól kísérlet Carter-től, egy jó visszahordás Covey-tól, míg az ellenfél visszahordásait sikerült meggátolni, és Mann is remekül puntolt.
Persze itt van a legnagyobb mester, Elliott, aki csak még jobban megnyugszik a fagyasztástól, és 59 yardról, esőben, szélben, amikor a meccs múlik rajta ilyeneket rúg.


A következő kettőből szinte lehetetlennek látszik mindkét meccset megnyerni. Ha sikerül teljes meccseket játszani, akkor talán, de ez még idén nem sűrűn jött össze. A hazai meccset kellene megragadni, de nem lesz elég egy fél meccsnyi offense (aztán ki tudja? 😀). Viszont underdog-ként játszunk vasárnap hazai pályán, ami mostanában nem fordult elő.

Szerkesztette: BleedingGreen