Utah Utes [UTAH]

Alapítás
1892
Konferencia
Big 12
Divízió
Város
Salt Lake City (Utah)
Stadion
Rice-Eccles Stadium (53,644)

Weboldal
http://utahutes.com

A University of Utah futballjának története 1892-ben kezdődött. 1910-ig függetlenként szerepeltek, akkor csatlakoztak a Rocky Mountain Athletic Conference-hez. Ezután még öt konferenciaváltás következett, a legújabb a 2011-es, ettől fogva a Pac-12 tagjai.

uu


A Utes első sikerszériája 1904-re datálható, mikor a volt Michigan edző, Joe Maddock megérkezett a csapathoz. Vezetésével 36-9-1-es mutatót értek el, amit folyamatos fejlődés kísért. 1925-1949 között Ike Armstrong irányítása már fénykornak nevezhető: 141-55-15-ös mutató, 13 konfelsőség, ebből hat zsinórban 1928 és 1933 között. Armstrong vezetésével érték el első bowlgyőzelmüket is: az 1939-es Sun Bowlon a New Mexico-t győzték le 26-0-ra. (1957-ben Ike Armstrongot a College Football Hall of Fame-be szavazták) Az 50-es, 60-as évek kiegyensúlyozatlan teljesítménye egyetlen értékelhető sikert hozott, az 1964-es Liberty Bowlon 32-6-os sikert értek el a West Virginia ellen. A program ezt követően még mélyebb gödörbe került, a 70-80-as évek szinte összes főedzője negatív mérleget produkált, ráadásul asszisztáltak a gyűlölt rivális, BYU 1984-es nemzeti bajnoki címéhez is. 1989 decemberében Ron McBride-ot nevezték ki a csapat főedzőjének, aki megkezdte az újjáépítést. 2002-es távozásáig a csapat 88-63-as mérleget produkált 3-3-as bowlmutatóval. 1995-ben a Utest WAC-bajnokká avatták, ezt 1999-ben megismételte a Mountain Westben. 2003-ban Urban Meyer lett a csapat vezetőedzője. Sikeresen adaptálta a spread offense-t és Alex Smith QB irányításával a Utes rögtön az első évben 10-2-es mutatóval és Liberty Bowl-címmel büszkélkedhetett. A szezon végén Meyert az Év Edzőjének szavazta meg a Sporting News. 2004-ben Meyerék a csúcsra értek, a Smith-vezette offense 45 pontos átlagot termelt meccsenként és veretlenként vezette a csapatot a 2005-ös Fiesta Bowlba. Ez az első BCS Bowl szereplésük volt, melynek értékét növeli, hogy az MWC non-BCS konf, tehát csoportgyőztes nem jut automatikus kvalifikációhoz. A kupadöntőben a Big East-bajnok Pittsburgh Panthers várt a Utes-ra és meglepetésre 35-7 arányban elgázolták az esélyesebbnek tartott Pitt-et. A „kicsi” Utah az AP rangsor 4. helyén zárta addigi legsikeresebb szezonját. A 21-1-es csapatrekordot produkáló Alex Smith irányítót a 2005-ös NFL Drafton 1/1-es játékjoggal szerezte meg a San Francisco 49ers. A University of Utah ebben az évben az ország első olyan egyeteme lett, aki két 1/1-es sportolót adott professzionális sportágak játékosbörzéjén, mert Andrew Bogut ugyancsak a legelőkelőbb helyen kelt el a 2005-ös NBA Drafton.

Urban Meyer 2005-ben Floridába költözött és helyét a csapat korábbi védekező koordinátora, Kyle Whittingham foglalta el. Első négy évét 37-14-es mérleggel kezdte, egymás után négy bowlgyőzelemmel. Ezek közül a Navy elleni Poinsettia Bowl már emlékezetes volt, de a Utah 2008-as szezonja még ezt a sikert is felül tudta múlni. A csapat az alapszakaszt 12-0-ás veretlenséggel zárta, közötte a Michigan elleni idegenbeli sikerrel és az Oregon State, a TCU és a BYU elleni hazai diadallal. A csapat második BCS -Bowl szereplésével jogot kapott arra, hogy a 2009-es Sugar Bowlban az Alabama Crimson Tide-dal csapjon össze. A mérkőzés a papírformát felborítva 33-17-es Utes-győzelemmel végződött. Az idény végén az AP Poll 2. helyére kerültek, megfejelve a 2005-ös szezont, egyben újraindítva a BCS létjogosultságáról és az egyetemi futball hiányzó rájátszásáról folyó vitákat. 2011-ben viszont a pénzt választotta a program, az MWC -t feladva beléptek a Power 5 konf, a 10-ről 12-re tagúra bővülő Pac-12-be. A Utah Utes bowlmutatója 14-4, ez a legjobb örökmérleg a tíz vagy több ilyen meccset játszó egyetemek között. Otthonuk a Rice-Eccles Stadium, ami jelenleg 45,017 néző befogadására alkalmas. A nevét Robert L. Rice és Spence Eccles után kapta, ők finanszírozták az 1927-es és az 1998-as felújítást, bővítést.

Rivalizálások, hagyományok:
Holy War - „Szent Háború” a BYU Cougars ellen. Mivel a Provo-ban székelő ellenlábas mormon felsőoktatási intézmény, ezért szokás a párharcot az állam és egyház közti összecsapásként is tekinteni. A Utah 56-34-4 arányban vezet

Battle of the Brothers - „Testvérharc” a Utah State Aggies ellen. A 120 esztendeje tartó rivalizálást 77-28-4 arányban uralta a Utah, s ez az egyenlőtlen erőviszony volt az oka, hogy 2010-2011-ben két évre felfüggesztették. 2012-ben viszont a Utah State nyert hazai pályán, hosszabbítás során

A Blues Brothers filmzene tradíciója egy Bubbles nevű szurkolótól ered, aki a zene alatt lelkesen tombolt a marching band, a zenekar előtt. Bubbles visszavonulását követően egy Crazy Lady becenevű hölgyszurkoló vette át szerepét. A Mighty Utah Student Section (MUSS) a stadion félhivatalos „B-közepe”. Errefelé ülnek/állnak a legfanatikusabb Utes drukkerek

Fontos része a hazai találkozóknak az az I. Világháborús ágyú, a Ute Thunder, melyet a hadsereg utahi tartalékosai adományoztak az iskolának 1968-ban. A 2003-ban renovált darabot minden egyes Utes TD-nél elsütik. Az aktuális ellenfél harmadik kísérleténél a MUSS elképesztő zajt csap ütemes ugrálásával, kimutathatóan nagyszámú false start-ot okozva a riválisnak (Third down jump)