Legkedveltebb hozzászólások

Amikor egy korszak lezárul nem fukarkodnak az emlékezők a nagy ívű, sokszor feleslegesen dagályos jelzőkkel, mondatokkal.
Nem is kezdenék bele ilyenekbe, de távozott egy olyan ember a ligából, aki valószínűleg akartán kívül, de hozzájárult a Seahawks sikereihez. Ez az ember Jim Harbaugh, és lehet ingerküszöb, de még itt a Hox oldalán is érdemes megemlékezni arról, hogy ez a remek szakember mit tett a Ninersért, az NFC Westért, és tulajdonképpen a Seahawksért.
Jim Harbaught nagyon nem érdemtelenül került a Niners vezetői székébe. Egyetemi évei alatt remek szakembergárdát, remek csapatot, és remek egyéni játékosokat nevelt ki, és egy olyan megalkuvásra alkalmatlan mentalitást vitt az egyetemi foci világába, amely a régi nagyokat is felrázta, elveik átértékelésére kényszerítette. És ő ezért fontos nekünk, ez az átértékelés ugyanis elérte Pete Carrollt is.

Jim és Pete, avagy a híres stanfordi kézfogás története
Én első alkalommal akkor hallottam róla, amikor 2007–ben "minden idők legjobbjának" kikiáltott Trojansát fájóan ütötte meg a Stanford, Pasadenában 85.000 ember előtt, egy döbbenetes 17 pontos 4. negyeddel. Életemben akkor láttam először (és azóta sem) igazából zavarban Big Petet. Még emlékszem az interjújára: számos dolgot át kell értékelnünk, számos dolgon változtatni kell.
Aztán 2009-ben (a2008 évi drafton kirabolt) USC-t ki is ütötte a Cards (55-21), komoly űrt lyukat ütve a végzősök önbecsülésén. (Máig nem értem, hogy ez után a meccs után Mays hogyan kerülhetett Friscoba  ). Harbaugh azonban nem csak legyőzte Carrollt, de arcon is csapta azon a meccsen azzal a híres 2 pontossal, amikor már rég eldőlt a meccs. Ekkor hangzott el a híres” What ’s your deal”- avagy ezt most akkor mi a f*szért is kellett?! Ha valaki nem is szereti Carrollt, el kell ismernie a Hox gyönyörűen térdel, amikor vége a meccsnek. Ekkor Carroll már nem frusztrált volt, hanem pipa, nagyon-nagyon pipa. Lehetett is, mert jött ez a fickó, és 1.) konkrétan belerondított a dinasztiába, amit épített, 2.) kiskanállal kellett összeszedni a játékosait a meccs után, 3.) GOTO 1. belerondított a dinasztiába, ráébresztette Carrollt, hogy valami lement a vágányról.
Sokszor hangzott el, hogy PC és Harbaugh utálják egymást. Én az ő viszonyukat sokkal összetettebbnek látom egy szimpla utálatnál. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Harbaugh, és Carroll között ez innentől kezdve személyes is. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ők inkább ellenségek, mint ellenfelek. Persze a média fújta, de volt is mit.

Hogy ne lettek volna ellenségek, amikor Harb számára PC testesítette meg a USC trónján pöffeszkedő korszerűtlen királyt, aki elszívja a levegőt (és a legjobb prospecteket), és mint a liga gépezeteinek tökéletes ismerője elállja az utat, amely a siker felé vezet. Szerintem ez a disznófejű nagyúrban gyönyörűen benne van 
„Megöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.” 😊

Hogyne lettek volna ellenségek, mikor Harbaugh tüske volt Pete Carroll oldalában, egy olyan tüske, ami emlékeztette, hogy már nem mennek olyan jól a dolgok. Az embernek, még a legtehetségesebbeknek, is meg kell időnként újulniuk, fejlődniük kell! PC számára tehát eljött a megújulás ideje. Az egy fontos emberi érték, hogy ő valójában be is látta ezt. Élete legjobb döntése volt, hogy átjött az NFL-be!
Az egyetemi fejezet lezárásaképpen szerintem feltételezhető, hogy:
annak ellenére, hogy az egyén, főleg egy sikeres vezetőedző fejlődést nem szokás, nem is illik egy ellenfélhez kötni, mégis azt gondolom, hogy ez a rivalizálás komoly hatást gyakorolt mind a két szakember munkájára. Persze mindenki profi és 100%-on pörög, de van az az inspiráció, amikor az a 100% tud még 100%-abb lenni.

Boldog 49. szülinapot mester
PC egy rettenetesen rossz Seattlet vett át, amely az egész NFC West viccbrigádjává silányult. Utolsó év volt Matt Hassel, első éve volt Earlnek, Okungnak, Lynchnek. Még Tatupuról is kiderült, hogy alkalmatlan. Ott álltunk és nem értettük, mi történik! Mike Williams….várj ezt most megpróbálom röhögés nélkül leírni Mike Williams az 1. számú elkapó! A többit tudjuk 7-9, rájátszás, bajnokverés, és földrengés a CL-en. (utána szopó a Soldieren)

NFC W "dominanciánkhoz" kellett, hogy az akkorra bitang erőssé váló 9-erst minden idők legalkalmatlanabb vezetőedzője Samurai Mike képezte olyan szép és nemes, de az NFL szempontjából haszontalan sportokban, mint a szánkóhúzás nyáron hegyre fel, és társai. Vernon Davis unalmában még mindig vertea védőket az edzéseken, Alex Smith, pedig éppen a phd-jára készült, hiszen játékra esélye sem volt, pedig addigra kívülről fujt kb. 5 playbookot Air Coryelltől, a korszerű west coastig (utóbbit leírni is röhejes). Ezek közt talán csak egy korszerű volt, Norv Turneré. Alex ezt szerette is, nem is ment rosszul, de ez senkit nem érdekelt, Samurai Preacherman Mike-ot a legkevésbé.
Szóval ebbe a remek környezetbe érkezett Harb, és valljuk be ő volt az ember, aki nem félt kockáztatni, és tudott újat mutatni. Nagyon ritkán lát az ember annyira komplett tehetséges keretet, mint a 2011 es Niners volt! És ha ez nem lett volna elég mindig tudott remek játékosokat húzni.

Én nem kedveltem Jim Harbaughot az embert, mert egy az élő fába belekötő, krakéler palinak tartom, de tiszteltem a szakit, mert zseniálisakat húzott, főleg uralkodása első éveiben, és dominálta ligát. Imádtam, hogy az erősségekre épített, és nem a gyengeségeket próbálta elfedni. Utóbbi nagyon fontos, mert szerintem nagyon sokan ott rontják el, hogy az erősségek helyett kétségbeesetten próbálják egy csapat, egy játékos vállalható gyengeségeit korrigálni, bármibe is kerül, és ez a legtöbbször egy játékos egyéniségébe kerül, illetve egy csapat lelkébe.

Persze Jim sem kerülhette el a sorsát, az ő kódját is feltörték, őt is legyőzték, sajnos kicsit korán, pont mielőtt eljutott volna a bajnoki címig.
Az első komoly baleset pont a Hawks elleni 12-dec 23 meccsen történt, Jimbo 49. szülinapján. Ez egyben fordulópontot jelentett a két csapat életében. Soha azelőtt nem láttuk Jimet tehetetlennek. Azon túl, hogy brutális verést kapott a nyíltan bajnok aspiráns Niners, a későbbi ellenfelek útmutatót kaptak:
1.) hogyan söpörd a domináns védelmet 2.) hogyan szedd szét Collint, aki akkor éppen konkrétan zseniálisnak tűnt.

Nem gondolom, hogy túl kell értékelni e vereség hatását, mert nem minden elemet lehetett adoptálni rövid idő alatt, de azért adott jó támpontot. Óriási respekt, mert a stáb azonnal tekert a labda mindkét oldalán el is jutottak az SB be, ahol óriási pechhel kaptak ki!

Nincs út felfelé, csapdában
Jimmel még a sors is kibabrált. Van-e annál rosszabb, mint amikor az ősellenséged győz le? Van, amikor a tesód! Hogy ez lélektanilag mit jelenthet, nem tudom. Mindenesetre óriási tisztelet jár Harbaughnak, mert a következő évre úgy jöttek vissza, hogy tekert megint az O-n. Kiismerhetővé vált a felfutó zóna játékuk.

És az NFC döntőn megint kitaláltak valamit! Akkor éreztem a legjobbnak a Ninerst, felkészültek voltak, remek taktikával. A Hawks egy félidő alatt kimatekolta a kódot, és visszajött, a többit tudjuk. Nüánszokon, és egyéni teljesítményen, illetve két fájó sérülésen múlt. Ha SF-ben lett volna, és kikapunk, büszke lettem volna a gárdára, ha annyit ért volna el, mint a Niners Seattleben.

Felhívom a figyelmet az egy fél idő alatt kimatekolta a kódot dologra, ez ugyanis innentől nyomasztó tényező. Itt szeretném megjegyezni, hogy szerintem, ha valaki túlértékelt volt az pont az imádott Vic Fangio. Nem részletezem, ez most Jimről szól!

Perszet Vic is a gárda része volt, akárcsak Roman, és Kaepernick.És itt a csapda, ha konok vagy és kitartasz két, három állítás mellett, akkor hogy békíted ki az állításaidat, ha azok feloldhatatlan ellentétbe kerülnek. Ime az állítások állítás:
1.) Roman remek koordinátor+
2.) Kaepernick rendkívüli tehetség=
3.) remek támadójáték

De nem megy a támadójáték. Min változtatsz? Rájössz, hogy valójában már tényleg feltörték a rendszered, és ahogy egyre többet variálsz adott rendszeren belül, úgy érzik magukat a játékosaid egyre kevésbé komfortosan. A játék, ami az erősségekre épített elérte a zenitet, ennyi volt. Újabb tekerés esetén mélyíted a válságot, vagy bevezetsz strukturális változást, de az 1,5-2 év, és közben széteshet a csapat. Persze ez nem gáz, sikeres edzők évek óta ebben az állapotban vannak, sztár irányító, jó receiver corps, egész OK O Line gyenge csoport csodákat tesz éveken át, anélkül, hogy bele kéne nagyon nyúlni. De Harbaughnak ez nincs meg, Kaepernick nem az a top 10 irányító, akinek gondolta. A csoport pedig maga Doberdo.
Nincsenek kétségeim, Jimbo okos,ő már egy éve pontosan tudta, hogy innen most egy ideig már csak lefelé vezet az út. Felismerte akkor is, a változás szükségességét, amikor Alexet lecserélte. Ismerte Alex korlátait is, az első perctől. Beletett Alexbe sok energiát, de tudta, hogy srtuktúrális változás szükséges, hogy a 9-ers támadójáték feljebb lépjen. Ehhez Alex kevés volt szerinte. Csak azt nem mérte fel, hogy Kaepernick mentálisan nincs felkészülve a feladatra.Nem is láthatta, senki sem látta. Harbaugh utoljára egyetlen egy másik irányítónak szavazott ekkora kreditet… Andrew Lucknak.

Quo Vadis Jim
Mi csak azt láttuk, hogy egy ideje nem volt már jó a viszonya az FO-val. Ott volt a hiszti az offseasonban, a brownsos story. Pont akkor, amikor pick, és idő is lett volna a Niners átépítésének megkezdéséhez. De mi történt? Elfogyott a bizalom? Nem volt elég jó terve Harbaughnak? Lehet! Csak azért, mert valaki nem mindig jó arc nem kerül légüres térbe. Jimbo pedig abban volt, a 2013-2014 közötti offseasonban, tehát pont, amikor a legnagyobb szükség volt a közös munkára. Egy sikeres év után, vagy várjunk buksz egy NFC bajnoki címet az sikeres év? Bár, ha csak az SB win az egyetlen siker az FO számára, akkor nem. Ha Jim becsületes volt és elmondta, hogy most két év átépítés jön,mert ez ennyit tudott, akkor értem miért fogyott el a levegő. Ez amolyan filozófiai különbség.

Hogy mi történt pontosan, azt lehet sosem fogjuk megtudni. Jöttek a sérülések, már a D sem szuperált, elmaradtak az eredmények. A játékosok el kezdtek mutogatni. (mondjuk az FO-nak talán ezzel kellett volna foglalkoznia). Kb. itt a vége. Ilyen környezetben nem lehet komoly szakmai munkát végezni.

Sok elintézetlen ügyet hagyott itt Jim Harbaugh. Ne becsüljük le az NCAA-t, hiszen oda sem kell kevesebb tudás, vagy kevésbé profi mentalitás, ráadásul kellenek olyan soft skillek, amelyek pl. a profiknál annyira már nem hangsúlyosak, de ha hiányoznak, szétesik a csapat, szóval meglétük, vagy hiányuk jelenti a különbséget siker és bukás közt.
Nekem az a hipotézisem, hogy pont ezek a soft skillek hiányoznak, hogy Jimbo igazi nagy edző lehessen. Szerintem a legjobb döntést hozta, mert még meg kell tapasztalnia, és tanulnia azt, ami ahhoz kell, hogy bajnok legyen. Erre most az NFL-ben reálisan nincs esélye. Hozzáteszem, nem tudom megfogalmazni egyszerűen, hogy mi ez, talán meg kell tanulnia legyőzni Jimet.
Csak az a baj, hogy a megalodonnak szűk lesz az a tenger. Fogjuk még őt az NFL ben látni, és ha megtanul ember lenni, akkor lesz ő még bajnok.

A meccset nem láttam, cserébe ma megszületett a második kislányom 😊 Browns rugdalózó neki is bekészítve!

Detroit Lions 2017 draft elemzés

Első olvasásra ez nem egy olyan draft class amitől igazán lázba jönne egy oroszlán drukker. Nincsenek igazán szexi pickek amitől alig várnád a szezont, mondjuk amikor tele volt ilyen választásokkal a lista például 2012ben (Fairley, Titus vagy LeShoure) akkor az nem sült el túl jól. Ha viszont kicsit mélyebbre ásunk akkor azt láthatjuk, hogy ez egy nagyon okosan needekre felépített class, mind-mind olyan választás ami egy tavalyi gyengeségünket próbálja javítani.
Talán azt már mindenki tudja, hogy Bob Quinn GM engem már megvett kilóra idén sincs ez másképp, még ha nem is értem minden döntését, de ezt tudjuk be az én hozzá nem értésemnek.

Round 1, No. 21 overall: Jarrad Davis, ILB, Florida

Teljesen egyértelmű volt, hogy ezzel az LB egységgel nem lehet nekimenni a szezonnak. Nincsenek playmakerek, tempóban nem tudták felvenni a versenyt senkivel, coverben használhatatlanok. Ami talán még fontosabb, hogy Tulloch ünneplős sérülése óta ennek az egységnek nem volt igazi vezére és ez Levy kivágásával még jobban hatványozódott.
Szerencsénk volt, mert a korai QB és WR run miatt nem fogytak olyan gyorsan a védők így kb az ölünkbe hullott az a játékos aki a csapat egyik legkomolyabb célpontja volt a drafton.
Vicces, hogy az utolsó mock draftokban 4ből 4 beatwriter Davis-t jósolta befutónak nálunk, Bob Quinn gratulált is nekik az első nap utáni sajtótájékoztatóban.
Davis egy igazi prototípusa a mostani NFL linebackereknek. Sebesség, remek ösztönök, fizikalitás, 3 downon pályán tartható, futás és passz ellen is remekül védekezik. Személyében egy defensive QB-t szerzett a csapat aki a Gators-nél is a szellemi vezére volt a védelemnek (heart & soul ahogy az amcsik mondják).
Sokan mint OLB számolnak vele, de ahogy Quinn szavaiból kivettem MLB lesz és ő fogja hívni a védelmi play-eket. Ezáltal Whitehead visszakerül a szélre ahol talán jobb teljesítményre lehet képes.


Értékelés: B+
Hosszabb távon érdekes lesz majd összehasonlítani, hogy jó döntés volt e a sérülékenyebb Davis-t választani a pályán kívüli ügyei miatt csúszó (az első kör végén Friscoba kerülő) Foster-rel szemben.

Napi érdekes: Davis életében egyszer látott havat. Egy riportban elmondta, hogy nagyon szeretné ha Detroitban minden nap havazna.


Round 2, No. 53: Teez Tabor, CB, Florida

"Press play, Watch the tape!"
Ez állt a pólókon amit a család viselt mikor a Lions kiválasztotta Tabor-t. És ezzel én marhára egyet értek.
Másról sem szólt az elmúlt pár hónap vele kapcsolatban, mint a combine-on és a Pro Day-en elért kritikán aluli futóeredményről. Az, hogy most valóban sérült volt vagy kb leszarta a felkészülést a felmérőkre talán soha nem tudjuk meg.
A Lions draft board már a combine előtt elkészült és jelentős változások nem voltak benne a felmérők után sem.
Quinn elmondta Tabor lassú 40 yardja arra ösztönözte, hogy újra visszamenjen a videószobába és még több felvételt megnézzen róla. Meg akarta érteni, hogy miért látszik Teez sokkal gyorsabbnak a meccsfelvételeken. Soha ennyi filmet nem nézett meg életében egyetlen prospektről sem (az utolsó videózásnál 14 meccsét nézte meg, de a 2014-es bemutatkozásától kezdve szinte minden snapjét látta). Fontosabbnak tartja az ösztönöket és a pályán látott reakcióidőt a CB-k megítélésében mint a felmérőkön mért sebességet.



Tabor tökéletesen passzol Slay mellé, kicsit Rashean Mathis játékához tudnám hasonlítani aki szintén nem a sebességéből élt már meg nálunk mégis nagyon szerettük. Teez igazi playmaker amire hatalmas szükségünk volt.

Értékelés: B
Nagyon remélem, hogy már az első évében instant impact lesz.

Napi érdekes:
Teez már alig várja, hogy Slay-től tanulhasson.

I'm going to be connected to him like his phone, because I'm just going to be on his hip everywhere he goes.Teez Tabor üzenete Darius Slaynek

Round 3, No. 96: Kenny Golladay, WR, Northern Illinois

Az első fejvakarós pick. A poszt maga érthető, mert jelenleg a csapat rosterén pusztán 3 olyan elkapó található aki nagyobb mennyiségben volt már pályán NFL-ben, Tate és a két Jones (Marvin és TJ). Meglepetésként inkább arra gondolok, hogy Kenny G kicsit radar alatti játékos volt a draft előtt, kevesen emlegették mint második napos pick.
Persze ettől ő még nem rossz játékos. Két ezer yard feletti szezont produkált egy normális irányító nélküli csapatban.
Golladay magas, gyors, igazi mélységi célpontja lehet a Lionsnak. Nem mellesleg a Red Zone-ban is veszélyes.
Nem túl jó route futó, ebben sokat kell fejlődnie.
Kenny nagyon elhivatott a foci iránt. A középsuli után egyedül a
a North Dakotáról kapott hívást. Miután a második szezonja végén kirúgták az edzőjét ő is a távozás mellett döntött. Korábbi középiskolás edzőjét kérte meg, hogy vigye el a saját maga által készített felvételeket (meccsvideók, highlightok) a Northern Illinois főedzőjének a középiskolások toborzásakor.
A NIU kapott az alkalmon és Kenny oda transferelt. Egy év "kötelező pihenő" után két remek szezonnal hálálta meg a bizalmat.
Minden lehetőség adott számára, hogy a csapat harmadik számú elkapója legyen. Boldin visszatérésére nincs nagy esély, bár az ajtó nyitva van számára továbbra is de március óta semmi kapcsolat nincs közte és a csapat között.

Értékelés: C+
Voltak nála sokkal jobb(nak tűnő) elkapók is a boardomon.
Fontos megjegyezni, hogy ez a választás egy trade után született amiben egy extra negyedik körös picket szereztünk a Patriots-tól.

Napi érdekes:
Golladay chicagói származású, gyerekkora óta Bears drukker.

I always wanted the Bears to win. That's different now.Kenny Golladay

Round 4, No. 124: Jalen Reeves-Maybin, OLB, Tennessee

Be kell vallanom, hogy a pick bemondása előtt nem tudtam igazán sokat róla. Azóta rengeteg videót és cikket néztem meg róla és ez lett a kedvenc pickem mind közül.
Több helyen olvasom, hogy Jarrad Davis lehet az "új DeAndre Levy", de szerintem ez inkább Reeves-Maybin-re lesz majd igaz.
Kicsit alulméretezett a posztjához képest, de a sebessége, szabad területen mozgása, szerelési hatékonysága, cover képességei feledtetik mindezt.
Első szezonjában alighanem leginkább csak a speciális egységben kap szerepet, de én látom benne, hogy már akár idén kiszoríthatja a Whitehead-Worrilow kettős egyikét.
A 2016-os szezon nagy részét kihagyta egy vállsérülés miatt ezért csúszott 2 kört a boardokon.
Bob Quinn elmondta, hogy kb 10-15 játékos volt akit meg akartak szerezni a draft harmadik napján és Jalen Reeves-Maybin volt az első a listán.

Értékelés: A-
Nagyon tetszik az LB duplázás, két magas intenzitású remekül cover-ező LB érkezett a csapathoz. Remélhetőleg ezzel javul a TE-ek elleni védekezés is.

Napi érdekes:
Jalen Reeves-Maybin a Tigers korábbi játékosának Cameron Maybin-nek az unokatestvére.


Round 4, No. 127: Michael Roberts, TE, Toledo

Korábban már kifejeztem az aggodalmam, hogy Ebron sérülése esetén ott állunk majd letolt gatyával TE poszton. Meg lettem volna lepve ha ebből az igencsak tehetséges class-ból nem hozunk valakit. Sikerült is kiválasztani az egyik kedvencemet.
Robertsnek nem volt könnyű gyerekkora, először meghalt a nagymamája majd a testvérét lőtték halálra az édesapja pedig sok időt töltött börtönben. Későn kezdett el focizni, ezért még sokat kell tanulnia, de a méretei és tehetsége megvan a játékhoz.
Hatalmas tenyere van. Bob Quinn elmondta, hogy először a combine-on fogott vele kezet, a Pro Day-en már inkább csak egy ökölpacsit nyomott vele. Az egyik Lions szakíró le is fotózta a kezét, ami nagyobb mint a labda.


Amellett, hogy remek futásblokkoló nagyon veszélyes RZ célpont is, a 2016-os szezonban 16 TD elkapása volt. A route futásán neki is sokat kell majd javítani.
Ebron nagyon örült a választásnak hiszen Roberts (és Fells) érkezésével végre sokkal kevesebb blokkolási és sokkal több elkapási feladata lesz.
 twitter.com/Ebron85/status/858368457192112130

Értékelés: A-
Hiányposztra egy hatalmas upside-ú játékos. Kell ennél több?

Napi érdekes:
Roberts képes volt arra amire eddig kevesen a világon, megnevettette Jim Caldwellt.



Round 5, No. 165: Jamal Agnew, CB, San Diego

Számítottam egy WTF pickre, hát meg is kaptam hamar.
Azt hiszem nem voltam egyedüli Lions drukker akinek alaposan utána kellett néznie a srácnak, hogy véleményt tudjon formálni.
Amit Tabor-nál nem kaptunk meg (gyorsaság) azt Agnew esetében nem hiányolhatjuk. 4,34-es 40 yardja nem meglepő, mivel korábban 100 méteres futó volt és kosárlabdázott (first-team all-conference point guard) is.
Méretéből adódóan leginkább slot corner lehet az NFL-ben, első évében visszahordóként és ST játékosként kerülhet az 53-as keretbe.
Találtam egy vicces statisztikát róla:
 twitter.com/PFF/status/858397586834829312

Értékelés: C-
Sokan már az új Grimes-t látják benne, de én azt mondom maradjunk a földön ez egy gyenge választás.

Napi érdekes:
Agnew a beteg nagymamájával nézte otthon a draftot. Amikor csörgött a telefonja és meglátta a körzetszámot nem hitte el, hogy ez megtörténik vele.
Beceneve $WAGNEW.


Round 6, No. 205: Jeremiah Ledbetter, DE, Arkansas


Talán a legmeglepőbb dolog, hogy a draft korai részében nem érkezett sem DT sem DE. Bob Quinn a draft utáni sajtótájékoztatóban elmondta, hogy meg van elégedve a csapat irányító siettetőivel (Ansah, Hyder, Washington, Bryant). Végre egy dolog amiben marhára nem értünk egyet.
Ledbetter sem az a játékos akitől ez meg fog változni főleg, hogy a csapat DT-ként számít rá.
Nagy az upside-ja, ez a fejlődő statisztikáin is látszik.

Senior szezonjában 5,5 sacket jegyzett 49 szerelés mellett (7,5 TFL).
Vicces, hogy NFL hasonmásnak azt az Anthony Zettelt jelölték meg akivel lehet, hogy az 53as keretbe kerülésért fog megküzdeni.

Értékelés: B+
Ezen a ponton már remek értéket képvisel Ledbetter.
Olyan posztra érkezett ahol egy remek offseason után akár nagyobb játékidőt is kaphat.

Napi érdekes:
FREAK of the week
 www.espn.com/video/clip?id=17975415


Round 6, No. 215: Brad Kaaya, QB, Miami

Ehh ezt nem akartam. Sem az irányító választást - bár ezt tudtam és le is írtam - sem magát Kaaya-t.
Kaaya egy közepes karerejű, közepes pontossággal passzoló, inkonzisztens irányító. Rudock-al küzdhet meg a csere posztért.
Első évében alighanem a PS-ban fog csücsülni, majd talán jövőre kaphat nagyobb szerepet.
Mondjuk vicces olvasgatni, hogy hány csapat drukkere látta benne a következő franchise irányítót. Én nem látom.

Értékelés: B-
Azért kapott tőlem ilyen jó értékelést a pick, mert a hatodik körben már értéknek számított a kiválasztása. Bob Quinn is elmondta, hogy meglepve tapasztalták a csúszását.

Napi érdekes:
Kaaya anyukája hoolywood-i színésznő.
 twitter.com/angiemeanskaaya/status/858459161205526529


Round 7, No. 250: Pat O'Connor, DE, Eastern Michigan

Hát ahogy megláttam ezt a srácot először azt hittem, hogy a Rettenthetetlen egyik mellékszereplője.

Természetesen szó sincs ilyesmiről.
Pat egy "high character" játékos (három évig volt csapatkapitány), egy helyi egyetemről érkezett, Bob Quinn leginkább a Lions által szervezett lokális workout-on figyelt fel rá. Nagyon atletikus (4,9-es negyven yard ilyen termettel), senior szezonjában 8,5 sack-et és 14,5 mínusz yardos szerelést mutatott be. 2015-ös szezonját ő is kihagyta egy vállsérülés miatt, de remek volt a visszatérő éve.
O'Connor a második Eastern Michigan játékos a csapat rosterén, T.J. Lang a másik.

53-as keretbe kerülésére nem látok túl nagy esélyt.

Értékelés: B-
Ezek a hetedik körös pickek már mind viccesek. Vagy behúzol egy nagy csúszót vagy kiválasztod a saját kiskedvenced akit alig ismer valaki. Legalább nem Long Snapper.

Napi érdekes:
Pat O'Connor és a harmadik körben választott Kenny Golladay középiskolai csapattársak és nagyon jó haverok.


Szerkesztette: Bazzani