NFL eredménykövetés - 8 aktív topik
Washington Commanders - Philadelphia Eagles
27
6
Atlanta Falcons - New York Giants
14
7
Carolina Panthers - Arizona Cardinals
13
6
Cincinnati Bengals - Cleveland Browns
12
5
RedZone week 16
12
4
Chicago Bears - Detroit Lions
3
3
Indianapolis Colts - Tennessee Titans
2
2
New York Jets - Los Angeles Rams
1
1
Super Bowl XLVIII beharangozó I. - A stábtagok
Az egész hetet végigkíséri a nagydöntő szereplőit bemutató sorozatunk, itt az első rész
Megkezdjük a 2013-as szezon Super Bowljának felvezetését, méghozzá azokkal az emberekkel, akik várhatóan nem fognak pályára lépni, hacsak elő nem jön a mélyen bennük lévő mike tomlini véna.
Denver Broncos:
John Fox 58 éves szakember, három éve irányítja a Denver Broncost. Virginiai származású, édesapja tengerészgyalogos volt, 15 évesen költöztek San Diegóba, ahol később az egyetemet is végezte. Defensive back volt, és nem kisebb név mellett focizott tinédzserként, mint Herm Edwards. A San Diego State-ről testnevelő tanári diplomával távozott, hogy 1978-ban megkezdje edzői karrierjét ugyanitt.
Első nagy sikere a Boise State defensive back edzőjeként két évvel később elhódított FCS bajnoki cím, a Boise State már az első osztályban remekel. Profi játékosokkal először a USFL ligában találkozott, de mindössze a ´85-ös idényt töltötte Los Angelesben. Nagy hatással volt karrierjére Mike Gottfried, akivel először a Kansas Jayhawks-nál, majd a Pittsburgh Panthers-nél is együtt dolgozott, utóbbi volt az első lehetősége, hogy ne csak DB coach, hanem védőkoordinátor is lehessen. A városban élve jó kapcsolatot létesített a Steelers vezérkarával és Gottlieb kirúgása után aláírta első szerződését az NFL-ben. A legendás Chuck Noll keze alatt visszatért a defensive backek edzéséhez, amit hazatérve a Chargers-nél is folytatott, 5 év kellett hozzá, hogy kinevezzék védőkoordinátornak, és megtapasztalhassa a profi körülményeket Los Angeles első számú csapatánál, a Raiders-nél. Az 1996-os kényszerpihenő után érte el addigi legnagyobb sikerét, a New York Giants-szel bejutott a Super Bowl XXXV-be, de kikaptak a Baltimore Ravens-től nagyon simán. Fox azonban ígéretes 4 évet töltött Michael Strahanék társaságában, és 2002-ben ő lett a Carolina Panthers történetének 3. vezetőedzője.
Egy 1-15-ös csapatot vett át, első tétmeccsén pedig 10-7-re legyőzték a Ravens-t, demonstrálva, hogy új szelek fújnak. Főedzőként 7-9-es idénnyel nyitott, ami akkor biztatónak számított. A 2003-as szezonról nem is beszélve, amikor megnyerték az NFC döntőt, és csak egy utolsó másodperces Adam Vinatieri mezőnygólnak köszönhetően maradtak alul a New England elleni Super Bowlon. Utóbbira biztosan sokan emlékeznek a magyar nézők közül is, a Sport Tv első NFL közvetítése volt. A Panthers-t sikerült a következő években megtartani az NFC élcsapatai között, konferenciadöntőt játszottak 2005-ben a Seahawks ellen, 2008-ban pedig 12-4-es alapszakaszt zártak, de az Arizona ellen nem tudtak továbbmenni. A véget egy 2-14-es szezon jelentette, ahol a sérüléshullám, a lockout okozta pénzügyi bizonytalanság és a Delhomme-Clausen váltás egy 1/1-es szezonhoz vezetett. Tizenhárom nappal azután, hogy lejáró szerződését nem hosszabbították meg, Fox a Denver Broncos vezetőedzői posztját fogadta el, 4 éves, 14 millió dolláros szerződést kötve. Öt jelölt közül a head coach tapasztalata miatt esett rá a választás.
A Broncos színeiben három idény alatt három playoff részvétel az eddigi mérlege, és átlépte vezetőedzőként a 100 győzelmes álomhatárt. Különösen a 2010-es rájátszás számít emlékezetesnek, hiszen Tim Tebow-val sikerült meccset nyerniük az egyenes kieséses rendszerben, a QB beállításával párhuzamosan pedig hatalmasat lépett előre a gárda védekezése. Peyton Manning leigazolásával már aztán elvárás lett a diadalmenet, amit tavaly elrontottak azzal, hogy Rahim Moore alászaladt egy passznak, és a Ravens lépett tovább, idén viszont eddig minden a kedvük szerint alakul. Jó munkáját az is jellemzi, hogy két koordinátorát is elvitték az elmúlt években a csoportriválisok főedzőnek, Mike McCoy már be is mutatkozott a playoffban a Chargers-nél, Dennis Allennek pedig jövőre lesz lehetősége nagy robbantásra Oaklandben, hála a tavasszal felszabaduló hatalmas költekezési lehetőségnek. Az aktuális idényt sajnálatos módon nem Fox vitte végig a csapat élén. A Broncos szabadnapján golfozás közben rosszul lett, szívelégtelenség miatt pedig ideiglenesen Jack Del Rio vette át a csapatot, de az alapszakasz vége előtt vissza tudott térni a veterán edző az öltözőbe, és a playoff alatt már semmi sem látszódott a betegségéből.
Fox stábjának legfontosabb alakja tehát az a Jack Del Rio, aki már ismeri a főedzői munkát. A korábbi nagyszerű linebacker 11 évet húzott le az NFL-ben, és az 1994-es szezonban All-Pro kerettagságig vitte. A visszavonulását akkor jelentette be, mikor bizonyos Zach Thomas kiszorította a Dolphins kezdőjéből. Edzői karrierjét ott kezdte, ahol draftolták játékosként is, a Saints-be Mike Ditka hívta erőnléti edzői munkára, de két év után továbbállt Baltimore-ba linebacker edzőnek, és tagja volt annak a stábnak, amely legyőzte Fox Giants-ét a Super Bowlban. A két szaki Carolinában találkozott újra, Del Rio megkapta a védőkoordinátori teendőket Fox alatt, és a liga 2. legjobb védelmét rakták össze. A villámkarrier azt eredményezte, hogy a Jacksonville Jaguars vezetőedzőnek hívta Tom Coughlin helyére, Del Rio pedig természetesen igent mondott. Debütálása felemás volt, mert bár 6. helyre voltak jók statisztikailag védekezésben, ez az 5-11-es mérlegen nem látszódott meg. 2004-től viszont évekig nem zártak negatív mérleggel a jaguárok, volt 12-4-es és 11-5-ös évük is, de mindkétszer elhasaltak a Patriots ellenében a playoffban. Ami nagy dolog volt, hogy első győzelmük megszületett a rájátszásban (vs Steelers), és a Leftwich-Garrard váltást is túlélték. A lassú leépülés 2008-ban kezdődött, pont a szerződéshosszabbítás után. 2010-ben hívta is alma matere, a USC vezetőedzőnek, de elutasította az ajánlatot. 2011 novemberében rúgták végül ki, és 68-71-es mérleggel hagyott fel a vezetőedzői pályával ideiglenesen. Ehelyett visszatért John Fox keze alá Denverbe, és hasonlóan eredményes az együttműködésük, mint a 10 évvel korábbi elszakadás során volt.
A támadásokat a mindössze 35 éves Adam Gase vezérli, vagy dolgozik Peyton Manning keze alá, ahogy vesszük. A Michigan State alumnusz már 2000 óta edzősködik, a profi ligában a Lions-nál debütált és nőtte ki magát QB edzővé, amit rövid San Francisco-i kitérő után Denverben folytatott. 2009 óta szolgálja a Broncos-t, két évig az elkapókkal is foglalkozott, az idei az első éve offenzív koordinátorként. Máris lehetett pletykákat hallani, hogy más csapat fontolgatja az előléptetését, ami látva elődje, Mike McCoy sikerességét, csak idő kérdésének tűnik.
Szót érdemel az úr, aki ezt a csapatot összehozta, nevezetesen John Elway. A GM poszt helyett szakmai alelnök pozícióban tevékenykedő egykori közönségkedvenc az irodában ülve is hasonlóan eredményes, mint játékosként volt. Az 1983-as draft 1/1-ese egy stanfordi pénzügyi diplomával a zsebében futott Hall of Fame karriert, 2 Super Bowlt nyert visszavonulása előtt, egyébként pedig 9 Pro Bowlba szavazták be, és három All-Pro évet is magáénak tudhat. 1998-ban akasztotta szögre a csukát, és 5 évig nem is foglalkozott futballal, ekkor lett a Colorado Crush aréna csapatának elnöke, amiben a Broncos tulaj, Pat Bowlen is bír részesedéssel. Elway 2008-ban ezzel felhagyott, de pár évvel később, Josh McDaniels elküldését követően Bowlen rá tudta beszélni, hogy segítsen neki a Broncos vezetésében. Elway nem akart se edző, se GM lenni, mondván, hogy nincs semmi tapasztalata a témában, de a fenti mondvacsinált pozícióban rábólintott a lehetőségre, és azonnal szorgalmazta John Fox kinevezését. A következő holtszezonban nagy része volt abban, hogy elpaterolták Tim Tebow-t a csapattól és Peyton Manninggel erősítették meg bajnoki álmaikat. Arra, hogy komolyan gondolják a terveket, olyan igazolásokkal mutatott rá, mint Wes Welker, Louis Vasquez, Terrence Knighton vagy Rodgers-Cromartie többek közt. Az egyetlen malőrt Elvis Dumervil elvesztésével hozták össze, de Shaun Phillips elhívása a helyére eddig telitalálatnak bizonyul.
A gárda tulajdonosa, Pat Bowlen kanadai olajmágnás családból származik, jómaga ügyvédi pályát folytatott, míg 1984-ben meg nem vették a csődközeli klubot. Az akkor 40 éves üzletember a mai napig teljes tulajdonrészt birtokol a csapatból, és bár 2004-ben el akarta adni 10%-át John Elway-nek, ezt megvétózta a korábbi tulaj, Edgar Kaiser, és vissza kellett vásárolnia. A már említett aréna foci csapaton kívül a Denver Outlaws-nak is ő a tulaja, és már három lacrosse bajnoki döntővel örvendeztették meg.
Seattle Seahawks
Ha már témánál vagyunk, a Seahawks a tulajdonosi vagyont tekintve mindenképp előnyben van, hiszen Paul Allen tavaly márciusi adatok szerint a világ 53. leggazdagabb embere. A Seahawks mellett a Portland Trailblazers NBA csapatát és a Seattle Sounders labdarúgóit is ő fizeti, vagyonára pedig a Microsoft társ-alapítójaként tett szert, Bill Gates társaságában. A Seattle-ben született lángelme egyébként a Washington State-re járt egyetemre, de 1974-ben felhagyott tanulmányaival két év után, és meggyőzte barátját, Gates-t is, hogy hagyja ott a Harvardot, és koncentráljanak inkább a Microsoftra. Jó terv volt.
Allen első embere John Schneider, a 42 éves wisconsini származású general manager. Nem volt tehetséges focista, ráadásul 19 évesen a karrierjét lezáró sérülést kellett átélnie, ezért úgy döntött, hogy junior évében ír egy levelet Ron Wolf Packers GM-nek, hogy szeretne náluk dolgozni. Bármilyen hihetetlen, elhívták gyakornoknak, 1993-tól pedig már a klub játékosmegfigyelőjeként kereste a betevőre valót. Sikerült az évek alatt egyre feljebb küzdenie magát, három csapatnál is megfordult (például Seattle-ben 2000-ben), de 2002-ben visszatért Green Bay-be, ahol olyan gárdát sikerült összehozni, ami végül Super Bowlt is nyert 2010-ben, igaz ekkor Schneider már a Seahawks szolgálatában állt. Ez az első general manageri megbízása. Egy héttel Pete Carroll kinevezése után kapott szerződést, és az ő feladata a fizetési sapka elrendezése, a szerződések megtárgyalása, és közeli kapcsolatban van a főedzővel, sőt megfigyelői múltját is használják természetesen. Mára teljesen saját képére formálta a gárdát a két szakember, csak 2010-ben 284 tranzakciót hajtottak végre, olyan játékosokat draftoltak, mint Okung, Earl Thomas, Tate, Wagner vagy Russell Wilson, a hátsó körökben pedig Sherman, Chancellor vagy KJ Wright behúzása is telitalálatnak bizonyult. Elhozták Kanadából Brownert, cseréltek Lynchért, Harvinért és Clemsons-ért. Aránylag olcsón meg tudtak egyezni múlt nyáron Bennett-tel és Avrillel, egyszóval zseniálisan felépítették ezt a csapatot. A 2012-es idény végén az év vezetője szavazáson harmadik helyre futott be Schneider, az egyik nagy riválisa pont Elway volt, és ez az idei szezonban se várható másképp.
Pete Carroll a liga egyik veterán főedzőjének számít, de habitusán, hozzáállásán abszolút nem látszik a kor. A San Franciscóban született tréner fizikai adottságai miatt komoly futballkarrierről csak álmodhatott, de azért megpróbálta. Az egyetem után free safety poszton részt vett a WFL nevű ligában induló Honolulu próbajátékán, de nem ment át a teszten. Üzleti diplomájával tetőfedőket kezdett árulni 1973-ban, de érezte, hogy ebben nincs túl sok perspektíva, így megpróbálta az edzői karriert. Visszatért a Pacific egyetemre, ahol a lótifuti edzői feladatok mellett elvégzett egy mesterképzést, és leginkább az elkapók és a defensive backek felkészítésébe segített be. Mikor kollégáját, Bob Cope-ot kinevezték az első osztályban szereplő Arkansas-hoz, meggyőzte az ottani főedzőt, hogy Carrollt is hadd hozza magával. Ekkoriban 182 dollárt keresett havonta. Rengeteg jövendőbeli kapcsolatot épített itt ki magának, a védőkoordinátor például az a Monte Kiffin volt, aki később NFL legenda lett, 2 éves fiánál, Lane Kiffinnél pedig gyakran Carroll felesége babysitterkedett. Jó 20 évvel később Lane Kiffin lett Carroll offenzív koordinátora. Az Arkansas ebben az évben megnyerte az Orange Bowlt, Carrollra felfigyeltek, és elhívták teljes munkaidős secondary edzőnek az Iowa State-hez Earle Bruce mellé, ő egy sikeres év után továbbállt az Ohio State-hez, Carroll pedig ment vele Rose Bowlt játszani 1980-ban. Megint csak 1 év telt el az újabb váltáshoz és ugráshoz, Monte Kiffin a North Carolina State főedzője lett, és védőkoordinátornak plusz secondary edzőnek vitte magával Carrollt. Furcsa módon, pár évvel később Carroll átkerült a labda túloldalára: barátja, Bob Cope visszatért a Pacific élére, és Carroll is a váltás mellett döntött, az OC mellett segédedzői tisztségben is részesült.
Az NFL 1984-ben köszöntött be a mester életébe, méghozzá a Bills DB-edzői szerepében. Sátrat itt sem vert, ellenben Minnesotában 5 szezont húzott le hasonló szerepkörben. Ekkor jött a Stanford megkeresése vezetőedzői posztra, de ezt elutasítva a NY Jets védőkoordinátoraként talált munkát, ahol néhány évvel később első főedzői székét is elérte. Jól is indult nekik az év, 6-5-tel kezdtek, de aztán jött Dan Marino és a legendás fake spike, amivel a Dolphins nyerni tudott, a Jets pedig összes hátralévő meccsét elbukta, ki is rúgták Carrollt. Szülővárosának 49-eseit két évig vitte sikerre, így New Englandben úgy döntöttek, hogy megfelelő személy lesz Carroll a leköszönő Bill Parcells pozíciójába. Megnyerték az AFC Eastet, de a playoffban elhasaltak kezdésként, a második évben pedig nem jött össze a playoff, így Robert Kraft nehéz szívvel, de leváltotta Carrollt Bill Belichickre. A 2000-es szezont foci nélkül töltötte, annak ellenére, hogy több csapat is szerette volna, hogy a DC-jük legyen.
Ehelyett a USC Trojans főedzőjeként láthattuk legközelebb az oldalvonal mellett, ahol egy nagyon komoly dinasztiát sikerült kiépíteni, még ha az NCAA szankciói azóta csorbát is ejtettek ezen a teljesítményen. A 33-31-es NFL főedzői mérleg után itt 97-19-cel zárt, három Heisman-győztest nevelt (Palmer, Leinart, Bush), 33 héten át voltak zsinórban 1. kiemeltek, hétszer végeztek top 4-ben, három bajnoki címet és egy elvesztett döntőt tudtak összehozni, és még lehetne sorolni.
2010-ben tért vissza az NFL-be, nem csak főedzőként, hanem managementbeli feladatkörrel is, Schneider kinevezésére is ő bólintott rá. Rajta kívül csak három NFL edzőnek van hivatalosan (segéd) GM-i rangja is, Belichick, Chip Kelly és Andy Reid mellett. Az ő nevéhez fűződik az első negatív mérleges playoff-részvétel, de a 7-9-es csapat is emlékezetes módon ütötte ki a New Orleans-t a wild card körben. Mikor 2011-ben is 7-9-cel végeztek, kezdtek kételkedni Carrollban a drukkerek, főleg mert megérkezett a divízióba Jim Harbaugh, aki már a Pac-12-ben is rengeteg borsot tört a veterán mester orra alá. A Seattle aztán rátalált Russell Wilsonra a 3. körben, Carroll pedig volt olyan tökös, hogy az előszezonbeli remeklését követően nem a drága pénzért elhozott Matt Flynnt, hanem az újoncot rakta a csapatába, döntésének jogosságát pedig hétről-hétre tapasztaljuk. Tavaly a Falcons még bámulatos meccsen kiejtette a Hawksot a rájátszásból, idén viszont senki sem tudott az NFC-ből eléjük férkőzni.
A védelmet Carroll mellett Dan Quinn irányítja, mivel elődjét, Gus Bradley-t a Jaguars főedzőként foglalkoztatja immár. Quinn a védőfal specialistájaként tartható számon, kereken 20 éve kezdte az edzősködést, és az ezredfordulón vették fel a 49ers stábjába, első NFL állásaként. Ezt a Miami és a NY Jets követte, mielőtt megérkezett Seattle-be, mindenhol defensive line coachként keresve a kenyerét. Az előléptetést a Florida Gators adta meg, ahol védőkoordinátorként is számítottak a szakértelmére, ám mikor Bradley elhagyta a csapatot, szívesen tért vissza a nagyok közé, és immár az ő neve is gyakran került szóba a vezetőedzőt kereső csapatok körében. 44 éves lesz ősszel, szóval valószínű, hogy látjuk még magasabb rangban.
Hasonló korú a támadókat vezérlő Darrell Bevell is, a korábbi Wisconsin quarterback. Ritka sikeres egyetemi karriert zárt Barry Alvarez keze alatt, de az NFL-be nem draftolták, így neki is hamar el lehetett kezdeni edzősködni. Négy év alatt eljutott odáig, hogy egy NFL csapat szerződtesse, nem meglepő módon a közeli Green Bay volt a befutó, ahol 6 éve alatt leginkább QB edzőként segítette Brett Favre felkészülését. Brad Childress hívta el a Vikings offenzív koordinátorának, az edzőt még a Northern Arizona egyeteméről ismerte, ahol freshman évében szerepelt. Újra összeállhattak tehát Favre-val, és 12-4-es mérlegük után nem sokon múlott a Super Bowl szereplés, de Bevell így is kihúzhatta magát, hiszen a nagypapa korban lévő irányító karriercsúcsnak számító 107.2-es ratinggel zárta az idényt. Favre be nem ismert kiöregedése több stábtag állásába került, Bevellt így Seattle-be csábította Carroll, ahol borzalmasan indultak, 28. helyen zártak total offense-t tekintve Whitehursttel és Tarvaris Jacksonnal, de a szintén Wisconsinból érkező Russell Wilson beépítésével minden egycsapásra jóra fordult. A támadók 2012-ben a 17., 2013-ban a 11. legeredményesebbnek számítottak, ami egyrészt látható fejlődést jelent, másrészt a csapat erőssége a defense, így ez épp elég volt hozzá, hogy Super Bowlba jussanak.
Rajtuk múlik tehát, hogy mit szeretnének a csapatok jövő vasárnap megvalósítani a pályán. Az ő felelősségük lesz a nyerő taktika kialakítása, és a látottak villámgyors elemzése. Elway és Schneider már megtette a magáét, rajtuk már semmi sem múlik. Az edzők közül, aki jobb munkát végez ebben a két hétben, illetve a meccsen (plusz jobban dolgozott az egész idáig vezető úton), nagy eséllyel megnyeri a Super Bowlt. Hacsak a pályán lévők másképp nem gondolják... holnaptól velük folytatjuk!