Politika

Várjá, várjá, várjá: a mostani tüntetések a munka törvénykönyvének BE NEM TARTÁSA miatt indult? (Így hátha érthetőbb vagyok.)
Charlie Firpo

Mondjuk lehet egy indok, hogy újabb lehetőséget kaptak a munkáltatók a munkavállalókkal szembeni visszaélésekre. Amit meg is fognak tenni.
Mindegy, én elengedtem a témát, legyünk birka nép, örüljünk a szarnak is, legalább meleg. Nehogy bármi ellen felszólaljunk.
gabokocka

Ha láttad a tüntetéses közvetítéseket, akkor egy fikarcnyi kétely se lenne, hogy ez a nép a végletekig magában hordozza a páros ujjú patás jelleget. Még felspannolt állapotban, forradalmi hangulatban is áll mint a karámban és óbégat. A nyugodtabbja meg cigizik és piál. Kb annyi a különbség az EB meccsek utáni "mámor" meg eközött a hőzöngés között, hogy mások a drapériák és a szólamok. Többi egy és ugyan az.

Attól még mert szarháziak és ügyeskedő elvtelen balkáni prosztók képezik a magyar elitet és a tőkés réteg nagy részét, akik ott trükköznek és lopnak ahol érik, még nem úgy kell hozzá állni egy törvényhez, hogy úgyse tartják be, mindegy mi van beleírva.
flzoli

Akkor hogy? Eddig nem tartották be, de mostantól be fogják? Megvilágosodnak, hogy tényleg, ne legyünk már trógerek, ne basszunk már ki szegény munkásokkal ott, ahol tudunk, ez olyan aranyos kis törvény, tartsuk már be, mi bajunk lehet belőle? Bukunk egy kis profitot? Nem baj, úgyis annyi pénzünk van már, sőt adakozzunk még egy kicsit a szegényeknek belőle. És innentől a törvény be lesz tartva. Vagy, hogy gondolod? De ezt most komolyan kérdezem. Mi lesz az a pont, ami alapján megvilágosodnak, és galamb lelkűekké válnak. Melyik sora az a törvénynek? Mert akkor még pár helyre odaírhatnák.
gabokocka

Nem lesz más ettől a törvénytől a morál, még véletlenül sem ezt mondtam. Vonatkoztassunk már el ettől a törvénytől, ez csak egy kis szelete annak a jól kitalált biorobot halálgyárnak, amit magyar munkaerő piacnak szokás nevezni.

Csak ha véletlen egyszer nem a szokásos magyar károgás menne mindenhol, hanem a jó és pozitív példákat mutogatnák és tolnák előre, még akár lehetne is valami fejlődés. Más se történik, csak egyre jobban emelik a tétet, jobb és bal oldali csőcselék egyaránt, hisztériakeltéssel, gyűlölködéssel, hazugságokkal és gőgös ki ha én nem köpedelmekkel. A társadalom pont olyan politikusokat és oligarchákat nevel ki, amilyen ő maga is. Lehet itt ócsárolni a Németh Szilárd és a Mészáros féléket, de a többi társadalmi rétegben is javarészt ezek az ember és viselkedés típusok érvényesülnek. Belülről rohad szét ez a társadalom, ez a kultúra, ez az ország

Na egy pillanat nem tudom ki honnan származik de ahonnan én ott az 1 fogú cigányok mindenkinel jobban ismerik a torvényeket főleg a saját jogaikat !!! Főleg ha valami nem tetszik nekik azonnal futnak az ombudsman -hoz meg a különböző fórumokra azzal hogy mi fehérek szemét rasszisták vagyunk ! És ezt a kártyát rengetegszer kijátszák mindenre munka körülményekre fizetésre szabadszágoltatásra stb.. stb..
Sőt csak egy példa haverom biztonsági őr elkapott 4 cigány gyereket a legkisebb 16 a legnagyobb 21 éves volt alkoholos italokat loptak egy nagykerből menekülés közben elkezdtek dulakodni 2 lepofozott de nem is ez a lényeg a kiérkező rendőröknek már azt adták elő hogy ő támadta meg őket és rasszista inditatasbol alkalmazott rajtuk erőszakot ezekkel a mondatokkal ! És szegény haverom aki csak a a munkáját végezte magyarazkodhatott ,hogy rohadtul nem azért csavarta le őket mert hogy cigányok hanem azért mert ellenáltak és elakartak menekülni !
Szóval a cigányok Igen is nagyon jól ismerik azt hogy mihez is van joguk !

Mi a gond a törvénnyel? Mondjuk hogy három év van kifizetni a túlórát. Ha azt akarják, hogy pénz kerüljön a magyarok asztalára akkor miért nem három hónap? Ja, mert a multik nem így kérték a törvényt, értem.

És miért örülünk a szarnak, miért vagyunk birka nép? Hát ezért:
 ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/9447627/2-13122018-AP-EN.pdf/5975f52d-b92b-448d-8c5c-0532a4d50430
Bár gondolom ezt is soros készítette.
És örülünk neki, újra meg újra megválasztjuk, tapsolunk, ünneplünk, békemenetelünk, miközben egész Európa elhúz mellettünk a faszba.

Várjá, várjá, várjá: a mostani tüntetések a munka törvénykönyvének BE NEM TARTÁSA miatt indult? (Így hátha érthetőbb vagyok.)
Charlie Firpo

Mondjuk lehet egy indok, hogy újabb lehetőséget kaptak a munkáltatók a munkavállalókkal szembeni visszaélésekre. Amit meg is fognak tenni.
Mindegy, én elengedtem a témát, legyünk birka nép, örüljünk a szarnak is, legalább meleg. Nehogy bármi ellen felszólaljunk.
gabokocka

Ezzel, miért? Szerintem ne hagyjuk. Mert ilyen alapon akkor ne szabályozzunk semmit, mert felesleges, hiszen azzal vissza is lehet élni. Máglyára a törvényekkel.
| BIRKA NÉP???? Örüljünk a szarnak? Tehát amit más gondol-mond-csinál az szar, aki meg mást csinál, az birka nép? Ezt is olvastam már sokszor. Ez nem politika, hanem gyűlölködjünk, max. |

Várjá, várjá, várjá: a mostani tüntetések a munka törvénykönyvének BE NEM TARTÁSA miatt indult? (Így hátha érthetőbb vagyok.)
Charlie Firpo

Mondjuk lehet egy indok, hogy újabb lehetőséget kaptak a munkáltatók a munkavállalókkal szembeni visszaélésekre. Amit meg is fognak tenni.
Mindegy, én elengedtem a témát, legyünk birka nép, örüljünk a szarnak is, legalább meleg. Nehogy bármi ellen felszólaljunk.

Hagyjuk már egymást ezekkel a munkaügyi bíróságokkal meg a naív baromságokkal. Ha mindenki beperelné a munkáltatót törvénysértés miatt, kb egy hét alatt omlana össze a rendszer. A borsodi vagy a nyírségi egyfogú cigány a szalag mellől azt se tudja, hogy vannak törvények, majd pereskedni fog? Nyilván. Olyan álomvilágban élsz, hogy csodálatos lehet neked, csak fel ne ébredj.

És igen, a pakik, szírek, meg a többi bevándorló munkaerőt jelentenek a nyugati országokban. Bolti eladót, árufeltöltőt, takarítót, kétkezi munkást már nem nagyon találsz fehéret (kivéve ha balkáni vagy török) tőlünk nyugatabbra, Hogy ez jó-e? Nem tudom. Hova vezet? Azt se tudom. Azt tudom, ami nálunk van az nem jó és inkább nyugatra mennek az emberek. Feltételezem azért, mert ott jobb.

A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6) A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Ez jelenleg hatályos. Gondolom mindenki ráismer, mert így szokta megkapni a szabikat. Hiszen benne van a törvényben.
gabokocka

Ha nem tetszik neki, mehet a Munkaügyi Bíróságra. Ha igaza van, nyerni fog, ha nem, nyelni.
De ez hogy jön ide???

Várjá, várjá, várjá: a mostani tüntetések a munka törvénykönyvének BE NEM TARTÁSA miatt indult? (Így hátha érthetőbb vagyok.)

Szerkesztette: Charlie Firpo

Jó, nekem bizonygathatod, hogy minden fasza, és tudják érvényesíteni a törvény adta jogaikat. Csak sajnos találkozom a munkám folytán rengeteg emberrel, aki szerint nem így van. De majd tolmácsolom nekik a jókívánságaidat.

Amúgy szerinted mi indokolta a törvénymódosítást

a) szegény magyar keveset keres, ezért hagy jöjjön több a konyhára
b) kell a multiknak a munkaerő, de az kibaszottul nincs, vmit ki kellett találni.

Ha a), akkor miért nem csökkentik a munkáltatással összefüggő járulékokat, miért nem emelik a minimálbért, stb....
gabokocka

Én nem bizonygatom, hogy minden fasza. Ilyet hol írtam? Ha valami nem tetszik, én elfogadom, de indok???
A munkaügyi bíróságok - is - full kapacitáson pörögnek, nem véletlenül. DE ennek az egésznek logikailag CSAK akkor van értelme, ha:
1. Elfogadjuk a szabályozást
2. Azt valaki az érdekelt ellenében módosítja
3. Ez ellen tüntetünk
4. Ennek eredménye lesz

Most úgy áll a dolog, hogy 2-3 tényező próbál szimbolikus ügyet csinálni belőle, meg előnyt kicsikarni úgy, hogy
1. a törvénymódosítás szövege még nem is lépett hatályba
2. azt se tudni, a többi módosítás mit takar, ott még lehetnek érdekes dolgok
3. momentumos meg ceudilis diákok szédelegnek a hideg pesti éjszakában a minek is?

A másik felvetésedre:
természetesen b.), egy kis a.)-val.
Erre írtam pár napja, hogy máshol is problémás ez a kérdés .
Még mindig várom a Nyílt Társadalom-tól (haha) a mestertervet, hogy a szír menekültnek hazudott paki, irtaki és afgán hogy fog majd a robotizált, fejlett nyugat-európai munkaerőpiacra tömegesen belépni.

Attól még mert szarháziak és ügyeskedő elvtelen balkáni prosztók képezik a magyar elitet és a tőkés réteg nagy részét, akik ott trükköznek és lopnap ahol érik, még nem úgy kell hozzá állni egy törvényhez, hogy úgyse tartják be, mindegy mi van beleírva.
flzoli

aha.
tehát ha a szabadságkiadással - ami a törvényben van - trükköznek a szarháziak és ügyeskedő elvtelen balkáni prosztók, akkor ha egy másik törvény hatályba lép, akkor azzal egyből nem fognak trükközni meg kiskapukat keresni. értem.

Attól még mert szarháziak és ügyeskedő elvtelen balkáni prosztók képezik a magyar elitet és a tőkés réteg nagy részét, akik ott trükköznek és lopnak ahol érik, még nem úgy kell hozzá állni egy törvényhez, hogy úgyse tartják be, mindegy mi van beleírva.
flzoli

Akkor hogy? Eddig nem tartották be, de mostantól be fogják? Megvilágosodnak, hogy tényleg, ne legyünk már trógerek, ne basszunk már ki szegény munkásokkal ott, ahol tudunk, ez olyan aranyos kis törvény, tartsuk már be, mi bajunk lehet belőle? Bukunk egy kis profitot? Nem baj, úgyis annyi pénzünk van már, sőt adakozzunk még egy kicsit a szegényeknek belőle. És innentől a törvény be lesz tartva. Vagy, hogy gondolod? De ezt most komolyan kérdezem. Mi lesz az a pont, ami alapján megvilágosodnak, és galamb lelkűekké válnak. Melyik sora az a törvénynek? Mert akkor még pár helyre odaírhatnák.

A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6) A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Ez jelenleg hatályos. Gondolom mindenki ráismer, mert így szokta megkapni a szabikat. Hiszen benne van a törvényben.
gabokocka

Attól még mert szarháziak és ügyeskedő elvtelen balkáni prosztók képezik a magyar elitet és a tőkés réteg nagy részét, akik ott trükköznek és lopnap ahol érik, még nem úgy kell hozzá állni egy törvényhez, hogy úgyse tartják be, mindegy mi van beleírva.

A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6) A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Ez jelenleg hatályos. Gondolom mindenki ráismer, mert így szokta megkapni a szabikat. Hiszen benne van a törvényben.

Jó, nekem bizonygathatod, hogy minden fasza, és tudják érvényesíteni a törvény adta jogaikat. Csak sajnos találkozom a munkám folytán rengeteg emberrel, aki szerint nem így van. De majd tolmácsolom nekik a jókívánságaidat.

Amúgy szerinted mi indokolta a törvénymódosítást

a) szegény magyar keveset keres, ezért hagy jöjjön több a konyhára
b) kell a multiknak a munkaerő, de az kibaszottul nincs, vmit ki kellett találni.

Ha a), akkor miért nem csökkentik a munkáltatással összefüggő járulékokat, miért nem emelik a minimálbért, stb....

Anyátok picsája (mármint a tüntetgetőké) a rabszolgatörvény:

EDDIG volt szivatás (ha volt, de volt, a rendvédelmisek és az egészségügyisek kiabáltak is érte - jogosan, mert nem kaphatták meg a túlórapénzt - a törvény szerint)
Most meg megegyezéses. Bársony András forog a zsírjában...

Bónusz: a rendkívüli munkaidő bérezése: hétköznap 150%, hétvégén 200% (vagy 2 szabadnap).
Rabszolgatörvény, mi....

Vonalvezető:

Munka törvénykönyve és a módosítás:
 njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143164.348578
 www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf


Munka törvénykönyve EDDIG:
56. A rendkívüli munkaidő
107. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
(2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.

109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.

Módosítás:
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „109. § (1) Naptári évenként 400 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az (1) bekezdésben foglaltat meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.”

Indokolás 1-2., 6., 8-9., 11-13., 15. A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos 6 garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.
Charlie Firpo

élj az álomvilágodban, legyél boldog, csak ne csodálkozz, ha 20 év múlva lesz 7 millió ember az országban.
gabokocka

A jog mióta álomvilág???
Charlie Firpo

Elég régóta sajnos.
gabokocka

Ez úgy hangzik, mintha amfocinál azt mondanád: felesleges is lejátszani a meccset, mert a bírók csalnak, hiszen álomvilág a szabálykönyv meg az egész hóbelevanc.
Azért az államszervezés alapja a jogi szabályozottság. Enélkül - jelen esetben - a munkáltató a Ben Hur-ban emlékezetes gályarab-jelenet szerint is foglalkoztathatná az emberekeket, rabszolgatörvény alapján.
Álomvilág inkább a momentumos jankók fejében a jövő...

Szerkesztette: Charlie Firpo

Anyátok picsája (mármint a tüntetgetőké) a rabszolgatörvény:

EDDIG volt szivatás (ha volt, de volt, a rendvédelmisek és az egészségügyisek kiabáltak is érte - jogosan, mert nem kaphatták meg a túlórapénzt - a törvény szerint)
Most meg megegyezéses. Bársony András forog a zsírjában...

Bónusz: a rendkívüli munkaidő bérezése: hétköznap 150%, hétvégén 200% (vagy 2 szabadnap).
Rabszolgatörvény, mi....

Vonalvezető:

Munka törvénykönyve és a módosítás:
 njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143164.348578
 www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf


Munka törvénykönyve EDDIG:
56. A rendkívüli munkaidő
107. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
(2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.

109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.

Módosítás:
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „109. § (1) Naptári évenként 400 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az (1) bekezdésben foglaltat meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.”

Indokolás 1-2., 6., 8-9., 11-13., 15. A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos 6 garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.
Charlie Firpo

élj az álomvilágodban, legyél boldog, csak ne csodálkozz, ha 20 év múlva lesz 7 millió ember az országban.
gabokocka

A jog mióta álomvilág???
Charlie Firpo

Elég régóta sajnos.

Anyátok picsája (mármint a tüntetgetőké) a rabszolgatörvény:

EDDIG volt szivatás (ha volt, de volt, a rendvédelmisek és az egészségügyisek kiabáltak is érte - jogosan, mert nem kaphatták meg a túlórapénzt - a törvény szerint)
Most meg megegyezéses. Bársony András forog a zsírjában...

Bónusz: a rendkívüli munkaidő bérezése: hétköznap 150%, hétvégén 200% (vagy 2 szabadnap).
Rabszolgatörvény, mi....

Vonalvezető:

Munka törvénykönyve és a módosítás:
 njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143164.348578
 www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf


Munka törvénykönyve EDDIG:
56. A rendkívüli munkaidő
107. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
(2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.

109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.

Módosítás:
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „109. § (1) Naptári évenként 400 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az (1) bekezdésben foglaltat meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.”

Indokolás 1-2., 6., 8-9., 11-13., 15. A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos 6 garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.
Charlie Firpo

élj az álomvilágodban, legyél boldog, csak ne csodálkozz, ha 20 év múlva lesz 7 millió ember az országban.
gabokocka

A jog mióta álomvilág???

Anyátok picsája (mármint a tüntetgetőké) a rabszolgatörvény:

EDDIG volt szivatás (ha volt, de volt, a rendvédelmisek és az egészségügyisek kiabáltak is érte - jogosan, mert nem kaphatták meg a túlórapénzt - a törvény szerint)
Most meg megegyezéses. Bársony András forog a zsírjában...

Bónusz: a rendkívüli munkaidő bérezése: hétköznap 150%, hétvégén 200% (vagy 2 szabadnap).
Rabszolgatörvény, mi....

Vonalvezető:

Munka törvénykönyve és a módosítás:
 njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143164.348578
 www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf


Munka törvénykönyve EDDIG:
56. A rendkívüli munkaidő
107. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
(2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.

109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.

Módosítás:
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „109. § (1) Naptári évenként 400 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az (1) bekezdésben foglaltat meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.”

Indokolás 1-2., 6., 8-9., 11-13., 15. A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos 6 garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.
Charlie Firpo

élj az álomvilágodban, legyél boldog, csak ne csodálkozz, ha 20 év múlva lesz 7 millió ember az országban.

Anyátok picsája (mármint a tüntetgetőké) a rabszolgatörvény:

EDDIG volt szivatás (ha volt, de volt, a rendvédelmisek és az egészségügyisek kiabáltak is érte - jogosan, mert nem kaphatták meg a túlórapénzt - a törvény szerint)
Most meg megegyezéses. Bársony András forog a zsírjában...

Bónusz: a rendkívüli munkaidő bérezése: hétköznap 150%, hétvégén 200% (vagy 2 szabadnap).
Rabszolgatörvény, mi....

Vonalvezető:

Munka törvénykönyve és a módosítás:
 njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143164.348578
 www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf


Munka törvénykönyve EDDIG:
56. A rendkívüli munkaidő
107. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
(2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.

109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.

Módosítás:
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „109. § (1) Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az (1) bekezdésben foglaltat meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.”

Indokolás 1-2., 6., 8-9., 11-13., 15. A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos 6 garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.

Szerkesztette: Charlie Firpo

Vajon mi történne, ha most minden rendőrt kivonnának a térről? A döbbenet lenne nagyobb vagy a pusztítás?
Szokol

Nálam inkább ott a költői kérdés, hogy hol vannak a csőcselék, az ultrák, a huligánok? Csak nem megrendelésre jönnek?
#JC6

beépülve a tömegben.
majd ha kell, akkor szólnak nekik, hogy csináljanak valami faszságot. hogy a karhatalom feloszlathassa az egész heppeninget.

Puzsér főpolgármester jelöltségéről, "programjáról", "centralizált" politikájáról mi a véleményetek?
Toca

Nagyra tartom a munkásságát, sok dologban egyet is értek vele, de egy saját bevallása szerint is pánikbeteg és gyógyszereken élő emberre én semmilyen hatalmat nem bíznék.
Kampman

Szerinted ő lenne az egyetlen gyógyszereken élő felsővezető, politikus, állami vezető? (Nem pánikbeteg, neurotikus. Nem ugyanaz.)

Az autómentes belváros terve komolytalan.
Kampman

Megvalósíthatatlan. De tervnek, kampányolni tökéletes.
Sobri Jóska

Ne vicceljünk már, most is lámpák nélkül kerülgetik az autósok a turistákat a Belvárosban. Senki sem halna bele, ha 200 métert kéne sétáljon a Bazilika környékén. Undorító az a hozzáállás, hogy senki sem hajlandó egy kicsi áldozatot sem hozni a közjó érdekében.
flzoli

A teljes nagykörút által határolt terület, rakpartostul, plusz a tervezett budai rész nem 200 méter.
Sobri Jóska

Nem egy mestermű a kép amit találtam, de a lényeg látszik:



A Lánchíd gyaloghíd lenne,
A Várból kotródhatnak az autósok

Pesten, északon a Jászai Mari tér, délen a Fővám tér lenne a "határ" a Kiskörúttal
+ magában foglalná Terézvárost és a romkocsmanegyedet is.

Ez kb. durván egy 1,5km sugarú kör, (= 7 négyzetkilométeres terület) aki itt nem botlik valamilyen tömegközlekedési eszközbe 5 percen belül az szimplán retardált

Megvalósíthatatlan. De tervnek, kampányolni tökéletes.
Sobri Jóska

Technikailag és infrastruktúrát tekintve egyébként Budapest tömegközlekedése alkalmas lehetne erre.
De másik szempontból valóban, sajnos az emberek gondolkodását nem lehet megváltoztatni, hogy a hűbérúrból kinőtt CEO-k nehogy már gyalog menjenek 200 métert a V12-es A8-assal belvárosban, meg a pór nép közép felszálljanak az Ikarusra.

Puzsér főpolgármester jelöltségéről, "programjáról", "centralizált" politikájáról mi a véleményetek?
Toca

Nagyra tartom a munkásságát, sok dologban egyet is értek vele, de egy saját bevallása szerint is pánikbeteg és gyógyszereken élő emberre én semmilyen hatalmat nem bíznék.
Kampman

Szerinted ő lenne az egyetlen gyógyszereken élő felsővezető, politikus, állami vezető? (Nem pánikbeteg, neurotikus. Nem ugyanaz.)

Az autómentes belváros terve komolytalan.
Kampman

Megvalósíthatatlan. De tervnek, kampányolni tökéletes.
Sobri Jóska

Ne vicceljünk már, most is lámpák nélkül kerülgetik az autósok a turistákat a Belvárosban. Senki sem halna bele, ha 200 métert kéne sétáljon a Bazilika környékén. Undorító az a hozzáállás, hogy senki sem hajlandó egy kicsi áldozatot sem hozni a közjó érdekében.
flzoli

A teljes nagykörút által határolt terület, rakpartostul, plusz a tervezett budai rész nem 200 méter.

 coub.com/view/1jt4pn

neeeee bazdmeg! 😀😀😀 XDXD4444!!!!!!!!!!

Kiégtem, és ezt hogy bírják a szerkesztők hogy ezt ki is mondatják.....

Hírcsárda bezárhat, kész, többet nem jövök.

Vajon mi történne, ha most minden rendőrt kivonnának a térről? A döbbenet lenne nagyobb vagy a pusztítás?
Szokol

Nálam inkább ott a költői kérdés, hogy hol vannak a csőcselék, az ultrák, a huligánok? Csak nem megrendelésre jönnek?
#JC6

Kubatov az igazak álmát alussza.