rva

Közben sajnos nagy szarba került a Népszava.
 telex.hu/belfold/2026/05/28/nepszava-szerzodes-felmondasa-terjesztes-mediaworks
iktriad

El kell ismerni, a Mediaworks jól végzi a dolgát. Előbb a Népszabadság, most a Népszava...
nagylaza, főpohárnok

Ki olvas még napilapot papíron?
Én még az élethelyzetet se látom, hogy van valaki, aki kiváncsi a napi hírekre és nem neten, telón csekkolja, hanem vesz egy törülköző méretű papirkupacot.
Online meg appban pedig megmarad a Népszava.
Őszentsége Sobri Jóska

apám Népszava előfizető, fwiw

Az ő esetünkbenmilyen romlásra gondol a költő?

„A Fidesz–KDNP-frakció támogat minden olyan költségcsökkentési szándékot, ami megőrzi az Országgyűlés méltóságát, nem jár az országgyűlési képviselői munka ellehetetlenítésével és minőségének romlásával”

 telex.hu/belfold/2026/05/28/gulyas-gergely-fidesz-frakcio-koltsegcsokkentes-parlament
KB23

mwuhahhaa
aki be se járt az elmúlt 4-8-16 évben, de most megint ott ül, annak eleve az 50%-át default elvonnám.
és aki meg sem szólalt, annak még 25%-ot.
és innentől napidíjassá tenném az országgyűlést, a fizetés 100%-a akkor jár, ha megjelennek minden tárgyalási napon, meg minden bizottsági ülésen, és legalább az idő 75%-át ott töltik. vagy valami hasonló, biztos ki lehet számolni.

mi ez a cucc? amitől ilyen fejed van?

 www.economx.hu/belfold/2026/05/27/orban-viktor-fidesz-vedvonal-czunyine-bertalan-judit/
Kocsis Máté kifejtette: „van, aki szerint túl sokáig tűrtük a tiszás erőszakot és az áradó gyűlöletet, és van, aki szerint még tűrnünk kellene".

Tudnám h a húsvéti kamu robbanóanyag szerbeknél pl minek értelmezhető... úszítás, gyűlületkeltés ukránok ellen stb?
Beki

ez ugyan az a f.szerdő amibe a Fidesz frakció is belefutott a miniszterek nyílt levelével.
Még nem értik.

 telex.hu/zacc/2026/05/25/fidesz-vasut-kozlekedes-visszamutogatas
2 hét alatt tönkrevágták a MÁVot!
Toca

Beszarás, hogy ezt így ki merték tenni 😀
...akik 10 évig elmúlt8éveztek 😀
bogjosi

a facebook bejegyzés alatti kommentekben mit kap a frakció 😊 csak azért megérte rákattintani

 444.hu/2026/05/22/a-sandor-palotaban-lattak-hogy-novak-amokfutasra-keszul

Az van, hogy TÉNYLEG mindenki tudta, hogy ez gáz.

Igazából MP már csak egy kávét kér. A Fidesznek nincs jó válasz, a parlamenti vizsgálóbizottsággal évekig fenn lehet tartani még ezt az ügyet.

A Fidesz, mint párt, minden kétséget kizáróan, megszűnt létezni. Jelenleg ezen az ügyön, és annak valós indokainak titokba tartásán Orbán Viktor politikai jövője múlik, így ne legyen kétség, az életben nem fog kiderül semmi, hacsak Novák nem lesz elég bátor (kétlem). Ha Balog lenne a főhunyó, már réges-régen bedobták volna a busz alá.

Egészen hihetetlen, nagyon remélem, hogy valamiért legalább megérte valakinek. Mert ha még az sem, akkor annál is nagyobb amatőrök ezek a papírdiktátorok, mint gondoltam.
Gyurma Pappa

sztem nem az volt itt, hogy a KEHI tudta, hogy ez igy gaz.

koziges tapasztalat alapjan sztem az lehetett az ugyrend, hogy az esetek 100%ban ha az igazsagugyminiszter nem javasolta a kegyelmet akkor csak azt keszitettek elo, hogy elutasitja.
itt az tortent, hogy elkeszitettek mindkettot, vszge azert mert fentrol leszoltak, hogy mindkettore szukseg lehet, mert Novak meg nem tudja melyiket kell alairnia. viszont ez azt mutatja nekem is, hogy nem Balog amokfutasa volt ez hanem a Fonoke.
csebi

engem is zavarnak a miértek
ez az Endre akkora ember, hogy Orbán ennyi követ megmozgasson érte?
vagy csak úgy voltak vele Orbánék, ezt megtehetik ebben a kézivezérelt országban, mert 1) nem derül ki és 2) ha kiderül majd letagadjuk és valakit a busz alá lökünk alsóbb szintről?

Nyilván lehetne létjogosultsága, ha mondjuk egy kalapba menne be és oda pályázhatnának a kisebb, vagy rosszabbul menő önkormányzatok, meg persze ha úgy lenne kiszámolva, hogy nem fogja vissza a nagyobb városokat a fejlődésben (az alap feladatok ellátásáról már nem is beszélve)...
StormST

a nagyvárosokat fejlődésben való visszafogás sem ördögtől való ám. mert így néptelenedik el a vidék.
rva

Vissza kell terelni a népeket kapálni, ha kell, erőszakkal, nehogymár ők döntsék el, hol akarnak élni 😀
Komolyan, fejlődésben visszafogás, csak azért, mert falun kevesebben élnek? Az miért baj egyáltalán?
ender1112

miért kellene "vissza terelni" valakit, aki ha megvannak a lehetőségek, nem akar elmenni?
az "urbanizáció hátrányai" google keresés rengeteg találatot eredményez, de megspórolom neked, mert itt vannak a lényegiek:
- Urbanizáció (tananyag)  eta.bibl.u-szeged.hu/2090/1/EFOP343%20AP2%20Kov%C3%A1cs%2C%20Z.%20-%20Vida%2C%20Gy.%202019%20tananyagfejleszt%C3%A9s%20100%25%20jav%C3%ADtott_v%C3%A9gleges.pdf
- Urbanizáció hatása (inkább környezetvédelmi anyag, de pont emiatt kifejezetten érdekes)  eng.unideb.hu/sites/default/files/inline-files/07_1_01_0.pdf
- és Enyedi professzor cikke:  real.mtak.hu/116986/1/EPA02251_Ter_es_tarsadalom3533.pdf

itt pedig a Gemini összefoglalója:
1. Ökológiai és környezeti válságjelenségek: A városok a globális GDP több mint 80%-át termelik, de a károsanyag-kibocsátás 70%-áért és az energiafelhasználás kétharmadáért felelősek. A koncentrált népesség radikálisan átírja a helyi ökoszisztémákat.
- Városi hősziget-effektus (Urban Heat Island - UHI): A sötét aszfalt- és betonfelületek, valamint a zöldfelületek hiánya miatt a nagyvárosok belső részei napközben elnyelik a hőt, éjszaka pedig visszasugározzák azt. Ez a sűrűn beépített negyedekben akár $3-10C-kal magasabb átlaghőmérsékletet eredményez, mint a környező vidéki területeken, ami növeli a halandóságot a hőhullámok idején és megdobja a hűtési energiigényt.
- Vízgazdálkodási anomáliák és villámárvizek: A mesterséges felszínek (lebetonozott utak, háztetők) megakadályozzák a csapadék beszivárgását a talajba. Heves esőzésekkor a csatornahálózatok túlterhelődnek, ami villámárvizekhez vezet, miközben a helyi talajvízszint folyamatosan süllyed.
- A biodiverzitás fragmentációja: A városi terjeszkedés (urban sprawl) szétdarabolja a természetes élőhelyeket. Az ökológiai folyosók megszakadnak, ami egyes fajok lokális kihalásához, mások (példativá váló synanthrope fajok, pl. varjak, patkányok, vaddisznók) túlszaporodásához vezet.

2. Társadalmi polarizáció és szegregáció A város nem egyenletesen gazdagodik; a tőke és a népesség beáramlása mélyíti a társadalmi törésvonalakat.
- Gentrifikáció és kiszorítás: Amikor egy korábban lepusztult városrészt magántőkéből felújítanak, az ingatlanárak és a bérleti díjak drasztikusan megemelkednek. Ennek következtében a tősgyökeres, alacsonyabb jövedelmű lakosság kiszorul a perifériára, és a helyüket a tehetősebb rétegek veszik át. Ez megtöri a helyi közösségeket és földrajzilag is rögzíti az osztálykülönbségeket.
- Szegregáció és gettósodás: A lakáspiac működése miatt a legalacsonyabb státuszú rétegek a legrosszabb infrastrukturális ellátottságú, környezetileg szennyezett negyedekbe tömörülnek. Ezzel párhuzamosan kialakulnak a "bekerített közösségek" (gated communities), a gazdagok elszigetelt enklávéi, ami radikálisan csökkenti a társadalmi kohéziót.
- A "városi magány" és a szociális anómia: Bár a város sűrűn lakott, a hagyományos (rokonsági, szomszédsági) támogató hálók fellazulnak. Émile Durkheim szociológiai fogalmával élve az anómia (a normák meggyengülése, az elidegenedés) szintje a nagyvárosokban a legmagasabb, ami korrelál a mentális betegségek és a depresszió gyakoribb előfordulásával.

3. Infrastrukturális és gazdasági feszültségek A fenntarthatatlan növekedés gyakran túlmutat a városok eltartóképességén (carrying capacity).
- Ingatlanpiaci krízis és megfizethetetlenség: A kereslet exponenciális növekedése elszakítja az ingatlanárakat a reálbérektől. A fiatal pályakezdők és a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók (tanárok, ápolók, rendőrök) képtelenek a városközpontok közelében lakást bérelni vagy vásárolni, ami munkaerőpiaci strukturális válsághoz vezet.
- Agglomerációs hátrányok (Diseconomies of Scale): Egy bizonyos méret felett a koncentráció már nem előnyöket (agglomerációs előnyök), hanem extra költségeket generál. Ilyen a közlekedési hálózatok teljes megbénulása (dugók miatti időkiesés), a közművek (víz, áram, hulladékgazdálkodás) túlterheltsége és a magas fenntartási költségek

4. Demográfiai és területfejlesztési egyenlőtlenségek (A vidék kiürülése) Az urbanizáció árnyoldalát nemcsak a városban, hanem az elnéptelenedő vidéken is mérni kell.
- Agyelszívás (Brain Drain) belföldön: A vidéki térségek elveszítik a legképzettebb, legaktívabb fiatal generációikat, akik a nagyvárosokba (Magyarország esetében dominánsan Budapestre és a megyeszékhelyekre) költöznek.
- Infrastrukturális sivatagosodás: A csökkenő népesség miatt a vidéki kistelepüléseken gazdaságtalanná válik a közszolgáltatások (posták, iskolák, háziorvosi rendelők, tömegközlekedés) fenntartása. Ez egy öngerjesztő negatív spirált indít el: a romló szolgáltatások miatt még többen költöznek el.
rva

Nekem ebből ez az jön le, hogy a városokban jelentkező problémákat a városokban kell megoldani, nem pedig megpróbálni visszaterelni a népeket a falvakba. Az a jelen társadalmi-gazdasági helyzetben annyira értelmes válasz, mint visszaülni lóhátra, mert egyszer az jó volt 😊
ender1112

még egyszer: nem visszaterelésről van szó, ezt te találtad ki
amit én mondok az az, hogy ne legyen ilyen fokú a folyamat. nem visszafordítani szeretném, csak lassítani.

Nyilván lehetne létjogosultsága, ha mondjuk egy kalapba menne be és oda pályázhatnának a kisebb, vagy rosszabbul menő önkormányzatok, meg persze ha úgy lenne kiszámolva, hogy nem fogja vissza a nagyobb városokat a fejlődésben (az alap feladatok ellátásáról már nem is beszélve)...
StormST

a nagyvárosokat fejlődésben való visszafogás sem ördögtől való ám. mert így néptelenedik el a vidék.
rva

Vissza kell terelni a népeket kapálni, ha kell, erőszakkal, nehogymár ők döntsék el, hol akarnak élni 😀
Komolyan, fejlődésben visszafogás, csak azért, mert falun kevesebben élnek? Az miért baj egyáltalán?
ender1112

miért kellene "vissza terelni" valakit, aki ha megvannak a lehetőségek, nem akar elmenni?
az "urbanizáció hátrányai" google keresés rengeteg találatot eredményez, de megspórolom neked, mert itt vannak a lényegiek:
- Urbanizáció (tananyag)  eta.bibl.u-szeged.hu/2090/1/EFOP343%20AP2%20Kov%C3%A1cs%2C%20Z.%20-%20Vida%2C%20Gy.%202019%20tananyagfejleszt%C3%A9s%20100%25%20jav%C3%ADtott_v%C3%A9gleges.pdf
- Urbanizáció hatása (inkább környezetvédelmi anyag, de pont emiatt kifejezetten érdekes)  eng.unideb.hu/sites/default/files/inline-files/07_1_01_0.pdf
- és Enyedi professzor cikke:  real.mtak.hu/116986/1/EPA02251_Ter_es_tarsadalom3533.pdf

itt pedig a Gemini összefoglalója:
1. Ökológiai és környezeti válságjelenségek: A városok a globális GDP több mint 80%-át termelik, de a károsanyag-kibocsátás 70%-áért és az energiafelhasználás kétharmadáért felelősek. A koncentrált népesség radikálisan átírja a helyi ökoszisztémákat.
- Városi hősziget-effektus (Urban Heat Island - UHI): A sötét aszfalt- és betonfelületek, valamint a zöldfelületek hiánya miatt a nagyvárosok belső részei napközben elnyelik a hőt, éjszaka pedig visszasugározzák azt. Ez a sűrűn beépített negyedekben akár $3-10C-kal magasabb átlaghőmérsékletet eredményez, mint a környező vidéki területeken, ami növeli a halandóságot a hőhullámok idején és megdobja a hűtési energiigényt.
- Vízgazdálkodási anomáliák és villámárvizek: A mesterséges felszínek (lebetonozott utak, háztetők) megakadályozzák a csapadék beszivárgását a talajba. Heves esőzésekkor a csatornahálózatok túlterhelődnek, ami villámárvizekhez vezet, miközben a helyi talajvízszint folyamatosan süllyed.
- A biodiverzitás fragmentációja: A városi terjeszkedés (urban sprawl) szétdarabolja a természetes élőhelyeket. Az ökológiai folyosók megszakadnak, ami egyes fajok lokális kihalásához, mások (példativá váló synanthrope fajok, pl. varjak, patkányok, vaddisznók) túlszaporodásához vezet.

2. Társadalmi polarizáció és szegregáció A város nem egyenletesen gazdagodik; a tőke és a népesség beáramlása mélyíti a társadalmi törésvonalakat.
- Gentrifikáció és kiszorítás: Amikor egy korábban lepusztult városrészt magántőkéből felújítanak, az ingatlanárak és a bérleti díjak drasztikusan megemelkednek. Ennek következtében a tősgyökeres, alacsonyabb jövedelmű lakosság kiszorul a perifériára, és a helyüket a tehetősebb rétegek veszik át. Ez megtöri a helyi közösségeket és földrajzilag is rögzíti az osztálykülönbségeket.
- Szegregáció és gettósodás: A lakáspiac működése miatt a legalacsonyabb státuszú rétegek a legrosszabb infrastrukturális ellátottságú, környezetileg szennyezett negyedekbe tömörülnek. Ezzel párhuzamosan kialakulnak a "bekerített közösségek" (gated communities), a gazdagok elszigetelt enklávéi, ami radikálisan csökkenti a társadalmi kohéziót.
- A "városi magány" és a szociális anómia: Bár a város sűrűn lakott, a hagyományos (rokonsági, szomszédsági) támogató hálók fellazulnak. Émile Durkheim szociológiai fogalmával élve az anómia (a normák meggyengülése, az elidegenedés) szintje a nagyvárosokban a legmagasabb, ami korrelál a mentális betegségek és a depresszió gyakoribb előfordulásával.

3. Infrastrukturális és gazdasági feszültségek A fenntarthatatlan növekedés gyakran túlmutat a városok eltartóképességén (carrying capacity).
- Ingatlanpiaci krízis és megfizethetetlenség: A kereslet exponenciális növekedése elszakítja az ingatlanárakat a reálbérektől. A fiatal pályakezdők és a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók (tanárok, ápolók, rendőrök) képtelenek a városközpontok közelében lakást bérelni vagy vásárolni, ami munkaerőpiaci strukturális válsághoz vezet.
- Agglomerációs hátrányok (Diseconomies of Scale): Egy bizonyos méret felett a koncentráció már nem előnyöket (agglomerációs előnyök), hanem extra költségeket generál. Ilyen a közlekedési hálózatok teljes megbénulása (dugók miatti időkiesés), a közművek (víz, áram, hulladékgazdálkodás) túlterheltsége és a magas fenntartási költségek

4. Demográfiai és területfejlesztési egyenlőtlenségek (A vidék kiürülése) Az urbanizáció árnyoldalát nemcsak a városban, hanem az elnéptelenedő vidéken is mérni kell.
- Agyelszívás (Brain Drain) belföldön: A vidéki térségek elveszítik a legképzettebb, legaktívabb fiatal generációikat, akik a nagyvárosokba (Magyarország esetében dominánsan Budapestre és a megyeszékhelyekre) költöznek.
- Infrastrukturális sivatagosodás: A csökkenő népesség miatt a vidéki kistelepüléseken gazdaságtalanná válik a közszolgáltatások (posták, iskolák, háziorvosi rendelők, tömegközlekedés) fenntartása. Ez egy öngerjesztő negatív spirált indít el: a romló szolgáltatások miatt még többen költöznek el.

Nyilván lehetne létjogosultsága, ha mondjuk egy kalapba menne be és oda pályázhatnának a kisebb, vagy rosszabbul menő önkormányzatok, meg persze ha úgy lenne kiszámolva, hogy nem fogja vissza a nagyobb városokat a fejlődésben (az alap feladatok ellátásáról már nem is beszélve)...
StormST

a nagyvárosokat fejlődésben való visszafogás sem ördögtől való ám. mert így néptelenedik el a vidék.

Ez az ukrán import tilalommal kapcsolatos bénázás megint nagy blama. Ha tegnap Gulyás Gergőék nem nyújtanak be egy törvényjavaslatot ennek meghosszabbítására, akkor mikor tűnik ez fel nekik?

Bóna Szabolcs meg már a Fideszre mutogat, hogy nekik senki nem szólt, hogy ez megszűnik a veszélyhelyzettel. Oké, lehet azt mondani, hogy illett volna szólni, de attól még több, mint egy hónapja nyertek, hogy nem sikerült ezt észrevenni?
Jughead

Azt a kérdést fel lehet tenni, hogy a "magyar gazdák" az csak a földmíveseket takarja? Mongyuk az állattenyésztőket nem? Évek óta súlyos aszályhelyzeben nyilván ésszerű fenntartani a kurva magas gabonaárakat? Igen vagy nem? Melyik kezedet a harapod meg?
sutianap

Magát a szakmai részét nem tudom, nem is akarok belemenni, de ha a Tisza ezt fennakarja tartani vagy akár csak mérlegelni akarja a fenntartást/változtatást, akkor se mutat jól, hogy hoppá erről elfelejtettünk rendelkezni, de nem mi vagyunk a hibásak, hanem a Fidesz, mert nem szóltak.
Jughead

én gondolkoztam ezen, hogy egy pártnak, aki készül arra, hogy kormányozzon, mennyire kell felkészültnek lennie arra, hogy tényleg hatalomra jut.
az a kesze-kusza, toldozott foldozott rendeleti kormányzás, ami eddig volt (kiszámíthatóság FTW) nyilván nem könnyítette meg a rendes felkészülést, de vannak dolgok (és ez most szerintem olyan) amikor csendben el kell vállalni, hogy nagy volt a kabát.
nekem nem tetszik, hogy visszafelé mutogatunk, amikor a Fidesz jó ütemérzékkel kihasznál egy lehetőséget. tetszettek volna rendesen átnézni mindent, április 14 óta volt idő rá.
más kérdés persze, hogy itt napokról van szó, annyi gabona el se tudott indulni, ami érdemben döntené meg a magyar mezőgazdaságot, nemhogy ide ért volna. arról nem is beszélve ugye, amit sutianap ír, azért az állattenyésztésben és/vagy a pékeknek úgy nemzetgazdaságilag nem annyira rossz az olcsó gabona.

Születésnapomra a feleségem meglepett ezzel:



(eredeti az aláírás rajta)

Mondja valaki, hogy nem a tökéletes nőt vettem el 😊

Atlatszo talált valamit (?):
 atlatszo.hu/kozugy/2026/05/12/szexkepes-zsarolasert-elitelt-hacker-a-tisza-part-kemelharitoja-megis-fontos-pozicioba-kerulhet
Lúdas Solymi

fura, hogy Rogánék erre nem építettek semmit
pedig az adat a kezükben volt
belső ellenállás?
kontraszelekció?
rva

Mire? Mi van ebben a cikkben, amit én nem látok? Valakiről jogellenesen nyilvánosságra hozott az átlátszó egy szenzitív adatot, de ezen kívül én nem látom mit mond a cikk.
Jughead

ne mond, hogy ennél kevesebb infó alapján nem volt karaktergyilkosság senki ellen
lásd:

az egyetlen, amit megtorolni kellene, az a gyerekekkel szembeni visszaélés

mai HVG360 egyébként: (szerző: Farkas Zoltán)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha Orbán tényleg hisz abban, amit a magyar gazdaságról mondott az ATV-ben, akkor nagy bajban van az ország. Ha pedig nem hisz, akkor még nagyobb a baj. Orbán Viktornak nem kellett volna mást tennie, mint a saját kezére csapni, és betartani a vállalásait, de ő éppen az ellenkezőjén dolgozik, mint amiről beszél. Az újabb eladósodásnak azonban súlyos következményei lesznek, bárki nyeri is meg a választást. De melyik a miniszterelnök legnagyobb szemfényvesztése, és miben áll az új magyar gazdasági szerkezetet megalkotó Matolcsy György valódi öröksége?

Az alábbiakban a pénzügyi védőpajzshoz, az államháztartási hiánycél megemeléséhez, az uniós források kiváltásához, a gyenge gazdasági növekedéshez, a nyugdíjak értékállóságához és Matolcsy György megítéléséhez fűzünk néhány fontos széljegyzetet.

Védőpajzs és hiánycél
„Ekkora bajban van a gazdaság?” – kérdezte Rónai Egon, az ATV riportere, miután washingtoni látogatása után Orbán Viktor bejelentette: ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, hogy ha bármilyen külső támadás érné az ország pénzügyi rendszerét, azzal a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni, és amellyel bármilyen brüsszeli pénzt ki lehet váltani.

"Magyarország mindig"

– vágta rá a miniszterelnök a kérdésre, hozzátéve, amióta (értsd: Trianon óta) Kis-Magyarország van, mindig pénzügyi gondokkal küszködik.

Csakhogy ez nem igaz.

A magyar gazdaság nem azért volt pénzügyileg sebezhető a múltban, és most sem azért kerülhet bajba, mert kicsi, vagy mert valamiféle turáni átok sújtaná. Mindannyiszor a költségvetési túlköltekezés, a túlzott eladósodás, valamiféle hübrisz volt a pénzügyi válság legfőbb oka; bár többnyire globális krízisek is közbeszóltak.

Az eladósodás áttekintésénél nem mennénk vissza Trianonig, de tekintsük át az elmúlt negyedszázadot. A rendszerváltást megelőzően akkor kezdődött az eladósodás, amikor a növekedés hajtóerői kifulladtak, és az életszínvonal folyamatos növelésére nem jutott volna elég saját forrás. Az okok azóta is ismétlődnek, lényegét tekintve ma is épp ez a helyzet. Szüntelen harc folyt 1988–1995 között a fizetőképesség megőrzéséért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteleivel és megszorításokkal, amit a Horn-kormány, nevezetesen Surányi György MNB-elnök és Bokros Lajos pénzügyminiszter stabilizációja zárt le. Az általuk megkezdett egyensúlyi politikát 2001 őszéig az első Orbán-kormány is folytatta. A magyar államadósság 1995–2001 között a hazai össztermék 90 százalékáról 60 százalék alá esett, a gazdaság dinamikusan nőtt, a forint akkor lett konvertibilis valuta, árfolyama stabil volt, Magyarország a rendszerváltó országok között Európa éllovasává vált, Szlovákiától Romániáig a magyar reformokat másolták.

Csakhogy a 2002-es választásokra készülve Orbán Viktor példátlan osztogatásba kezdett, egyebek mellett extra béremelésekkel, kamattámogatású lakásvásárlási és -felújítási programmal, a Széchenyi Plusz révén címzett vállalati támogatásokkal akarta bebiztosítani győzelmét. Ám erre Medgyessy Péter már a kampányban rálicitált, a voksoláson diadalmaskodott is, és kormánya a 13. havi nyugdíjjal, a közszféra 50 százalékos béremelésével és 13. havi juttatással, a családi támogatások megemelésével kezdte meg a működését. Az akkori túlköltekezés után a költségvetést sem ő, sem az őt váltó Gyurcsány Ferenc nem volt képes stabilizálni. Sőt Gyurcsány Ferenc a 2006-os választások előtt 20 százalékra vitte le az áfát, ötéves nyugdíjkorrekciós programmal kecsegtette az időskorúakat, és más ígéretekkel maradt kormányon. A választások után azonnal radikális költségvetési kiigazításokra kényszerült. „Nem fog fájni”, mondta, pedig nagyon fájdalmas volt. A legyengült gazdaságot a 2008-as globális pénzügyi válság telibe találta. Ekkor az IMF és az Európai Unió közös 20 milliárd eurós hitele volt a védőpajzs, amiből a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány 14 milliárdot használt fel.

Csak újabb három évig tartó gyötrődés után, 2013-ban indult be a gazdasági növekedés, az ezt követő hat esztendőben az Orbán-kormány többé-kevésbé ügyelt a pénzügyi egyensúlyra. Az államadósság is csökkenő pályán volt, a hazai össztermék (GDP) 80 százalékáról 65,5 százalékra apadt. A kezdeti nagy leértékelődés után a forint árfolyama is megnyugodott, négy éven át az eurónkénti 310 forintos kurzus körül ingadozott, és csak 2018-ban kezdett ismét trendszerűen gyengülni, jelezve a halmozódó feszültségeket. Ezt a hétéves szakaszt szakította meg a pandémia. A vele járó visszaesés tompítása végett az EU felfüggesztette saját stabilizációs szabálykönyvét, odadobta a gyeplőt a kormányok kezébe. A magyar kormány kontroll nélküli költekezésbe kezdett, ezzel ismét a hazai össztermék 80 százalékára emelte az államadósság rátáját.

A 2022-es választások előtt egyebek mellett a 13. havi nyugdíjjal, a fegyverpénzzel, a gyermekek után járó támogatások kibővítésével az MNB számításai szerint 1600 milliárd forint pluszpénzt öntött a gazdaságba. Mindeközben az MNB is határozatlan volt. A gyengeségeket megérezve a pénzpiaci szereplők 2022 szeptemberében spekulatív támadást indítottak a forint ellen, amit az MNB rendkívüli kamatemeléssel szerelt le. Az elnök Matolcsy György 2022 decemberében az Országgyűlés gazdasági bizottságában már arról beszélt: „szembe kell nézni azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van”.

Ez a „válságközeli helyzet” ma is tart, a gazdaság a stagfláció állapotában van, három éve gyakorlatilag helyben jár, és nem csillapodnak az inflációs veszélyek sem. A 2022-es osztogatás után az Orbán-kormány minden fogadkozása ellenére képtelen volt három százalék alá vinni az államháztartás hiányát, holott az abban az évben az Európai Bizottságnak elküldött konvergenciaprogramban 2023-ra 3,5 százalékos, 2024-re 2,5 százalékos, 2025-re 1,5 százalékos GDP-arányos deficitet irányozott elő. Erről a tervezett költségvetési pályától azonban durván letért. A 2022-es választási évben 6,8 százalék volt a hiány, egy évvel később pedig a választásokat követő adóemelések ellenére 6,8 százalék. Tavaly 5 százalék, idén pedig – miként azt Nagy Márton bejelentette – ismét 5 százalék lesz. Sőt a 3,7 százalékos jövő évi előirányzatot is 5 százalékra módosította, így hét éven át folyamatosan laza költségvetéssel ösztökélné a gazdaságot. Az államadósság rátáját az alaptörvényben foglalt kötelezettsége ellenére már tavaly sem tudta csökkenteni, erre idén, sőt jövőre sem lesz képes. Saját szabályait megszegve az államadósság várhatóan a GDP 75-77 százalékos sávjában marad. Ez önmagában is veszélyzóna.

"Szerettem volna 3,7 százalékra levinni a hiányt, de nem tudtam"

– mondta az ATV-ben a miniszterelnök. Ez meglehetősen álságos megfogalmazás, hiszen ő maga bővíti napról napra a választási ígéretek körét. Vagyis nem kellett volna mást tennie, mint a saját kezére csapnia. November 10-éig tartott a ködösítés, nincs itt semmi vész, van pénz mindenre. Aznap a tárca még azt nyilatkozata: „a kormány képes minden szükséges forrást előteremteni az olyan családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz, mint például: a fix 3 százalékos Otthon Start Program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, a családi adókedvezmény megduplázása, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványa vagy a Demján Sándor program. A kormány mindezt a fiskális fegyelem fenntartása mellett valósítja meg.” Aztán mégsem.

A deficitcél felemelése, az államadósság növelése tehát nem valamiféle kisiklás, hanem bődületes választási osztogatás következménye, mint 2002-ben, 2006-ban vagy 2022-ben.

A Költségvetési Tanács számításai szerint az Otthon Start a jövő évtől 50–100 milliárdos, a Vidéki otthonfelújítási program 2026-ban és 2027-ben 90 milliárdos, a közalkalmazottaknak beígért egymillió forintos lakásvásárlási támogatás 100 milliárdos, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége jövőre 340 milliárdos, 2027-ben további 231 milliárdos, 2028-ban újabb 248 milliárdos, a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása 90 milliárdos pluszkiadást jelent. Ehhez adódik a 14. havi nyugdíj egynegyedének februári kifizetése, uszkve 150 milliárd, és a miniszterelnök az ATV-nek nyilatkozva újabb 70-80 milliárdos adócsökkentési csomagot jelentett be a kkv-k számára.

Vagyis nyíltan voksvadászati célú extra kiadásokkal bélelte ki az Országgyűlés által elfogadott költségvetést a kormány. Innen kell jövő nyáron visszalépni, megszorítani, adót emelni, kiadásokat lefaragni, épp úgy, mint 2006-ban vagy 2022-ben, bármiképp alakuljon is a választás.
Az újabb eladósodásnak több súlyos következménye van.

Egy: a hiány finanszírozása végett a költségvetésnek több hitelt kell felvennie, ami a későbbiekben növeli az így is rendkívül súlyos kamatterheket, amelyek elszívják a pénzt más támogatandó célok elől.
Kettő: a deficitcél ismételt elvétése tovább rontja a gazdaságpolitika hitelességét, nő a leminősítés kockázata.
Három: a költségvetési többletkiadás növeli az inflációs veszélyt.
Négy: a pénzügyi stabilitás megőrzése végett az MNB-nek tartósan magasan kell tartania az alapkamatot.
Összességében a választásokat megelőző költekezés kényszerű utólagos korrekciója maga is fékezi a gazdasági növekedést – mármint azt a növekedést, amely még be sem indult.

Bizonyára nem véletlen, hogy csak a pénzügyi védőháló belengetése után közölte csak Nagy Márton a deficitcélok felemelését. A védőháló mikéntje azonban ma még rejtély. Az interjúban a miniszterelnök olyan bűvös szavakat használt, mint swap, flexible credit line, amivel nyilván azt óhajtotta jelezni, hogy tisztában van a fogalmakkal. Egyúttal a keretösszeget is megadta: 10-20 milliárd dollár, illetve euró.

A swap ebben az összefüggésben devizacserét jelenthet, a lényege, hogy a partner bizonyos összeghatárig átváltja a forintot a saját valutájára, jelen esetben dollárra – és később persze vissza. A flexible credit line-t, a rugalmas hitelkeretet az IMF a 2008-as válság idején vezette be, azt azok a jó, megbízható adósok vehették igénybe, amelyek önhibájukon kívül kerültek bajba. Nemzetgazdasági miniszterként 2011-ben Matolcsy György is rástartolt, ám hiába. Lengyelország viszont kiérdemelte, és nem is volt szüksége rá.

A védőpajzs végső formája ma még kialakulatlan, ezt Lázár János nyíltan ki is mondta: ez egyelőre egy politikai mondás, nem több. Bármi legyen is belőle, nem feledtetheti, hogy a gazdaságpolitika lényege rövid távon a választók elkápráztatása, hitelből, hosszabb távon azonban a jövő felélése.

Miközben Orbán Viktor újfent eladósítja az országot, azt mondta az ATV-ben: szeretné, ha Magyarország hitelezővé válna. „Ettől még messze vagyunk, dolgozunk rajta” – mondta. Momentán épp az ellenkezőjén dolgozik. Gőzerővel.

Az uniós pénzek kiváltás, az ellenséges Brüsszel
A működő tőke kiválthatja az uniós forrásokat – nyilatkozta a Világgazdaságnak 2023. június 6-án Nagy Márton. „Sőt a külföldi működő tőke jobb, mint az EU-forrás. A formáját tekintve mindkettő deviza-, és vissza nem térítendő forrás. Ha a tőke bejön és épít egy gyárat, előbb-utóbb újra meg újra fejleszteni kell, itt marad nálunk az az érték (…) a tőke elosztását a piac végzi, nem mi határozzuk meg, ezért pontosan tudja, hogy ’mit kell csinálnia’. Az uniós forrás elosztását a kormány végzi, ránk van bízva, és persze megpróbáljuk jól csinálni. De azt gondolom, hogy ha a piac osztja magának a forrásokat, az mindig hatékonyabb, mint egy állami újraelosztás” – fejtegette.

A tények azonban más mutatnak. A 2013 és 2019 közötti években a hazai össztermék 2,5-3 százalékára tehető nettó – azaz a befizetéseket meghaladó – uniós forrás érkezett Magyarországra, ebben az időszakban a gazdaság évi 4,1 százalékos ütemben bővült. Amióta az uniós források elapadtak, gyakorlatilag nincs növekedés. Bár a kettő között közvetlen, számszerű összekapcsolódás nincs, érdemes a tényeken kicsit eltűnődni.

Az uniós támogatások garantálták s garantálják ma is az agrárium profitját. A költségvetésbe befolyó eurómilliárdok vissza nem térítendő támogatásként kiváltottak s kiválthatnának adókat. Növelték s növelhetnék a devizatartalékokat. Egyensúlyban tartották a külső pénzügyi mérleget. Magyarország 2004–2023 között közel 68 milliárd euró támogatásban részesült, ez összegszerűen is a negyedik legnagyobb összeg, Lengyel-, Görög- és Spanyolország után – írja tanulmányában Gulácsi Gábor. Ha az Európai Unió és a magyar kormány közti feszültség fennmarad, elveszítjük a helyreállítási alap forrásait és a befagyasztott kohéziós pénzeket, együttesen 18-20 milliárd eurót.

„Ha nincs brüsszeli pénz, akkor lesz amerikai” – mondta Lázár János, a washingtoni látogatást értékelve. Amiben benne foglaltatik a beismerés, hogy valamilyen pénzre égetően szükség volna, bár ez eddig sem volt titok.

Amerikai pénz volt az idén is, mármint hitel, tízéves lejáratra például hat százalékos fix kamattal. Ha a kieső 18-20 milliárd eurót szintén hat százalékos hitellel akarjuk pótolni, azzal évi 1-1,2 milliárd eurós kamatteher jár. A költségvetésben ez „váltja ki” az évi durván ötmilliárd eurós ingyenes forrást.

Az idei deficit a törvényben elfogadott 4123 milliárd forint helyett 5055 milliárd lehet, a jövő évi 4218 milliárd helyett 5445 milliárd – jelentette be a védőpajzs tudatában Nagy Márton. Ez két év alatt 2000 milliárdot meghaladó pluszforrást jelent. Ezzel az eddig elfogadott költségvetések finanszírozási igényét csaknem az egyötödével emeli meg. Efölött azért nem volna szabad olyan könnyedén átsiklani, hogy jön a működőtőke, lesz majd amerikai pénz.

Ami pedig a miniszterelnök szavait idézve „Brüsszel ellenállását” jelenti, az csupán annyit tesz, hogy a magyar kormánynak végre kellene hajtania saját korábbi jogállamisági vállalásait. De erre Orbán Viktor nem hajlandó, szuverenitási kérdést kreált belőle. Ami sajnálatos módon kormányzása szuverenitását jelenti. Nincs már em külső, sem belső fék, ellensúly.

Az pedig egyenesen vészjósló, hogy Bóka János miniszter bejelentette: a magyar kormány megkezdte az Európai Unió hatásköreinek szisztematikus átvilágítását. Innen már tényleg csupán egy lépés – bár meglehetősen hatalmas lépés – a Huxit, és egyre több jel mutat arra, hogy a magyar kormány erre játszik. Azt, hogy önként teszi, Donald Trump vagy Vlagyimir Putyin biztatására, egyre megy. Erre pedig csak egy korábbi fideszes parlamenti beszólást lehet idézni: térdre, imához!

"A háború miatt nincs gazdasági növekedés
Amíg tart a háború, ennyit tudunk"

– mondta Orbán Viktor, átvéve Nagy Márton világmagyarázatát. A nemzetgazdasági miniszter emellett időről időre a német gazdaság gyengélkedésével magyarázza, hogy növekedési reményei évről évre elenyésznek.

A kormányfő kijelentéséből az következik, hogy ha jövőre is tart még a háború, marad a mostani, stagnálás közeli állapot, hiába szerepel a jövő évi költségvetésben 4,1 százalékos növekedés. Utóbbi azonban akkor is teljesíthetetlen, ha kitör a béke. Legalábbis az elemzői konszenzus szerint a magyar gazdaság potenciális növekedése nagyjából 2,5 százalék lehet, ha minden különösen kedvezően alakul, időlegesen e fölé lehet kerülni. Ennyi, nem több.

A háború kitörése óta és a háború ellenére a lengyel és a román gazdaság sokkal gyorsabb növekedést produkál, mint a magyar. Az euróövezethez csatlakozott Horvátország és a közös valutát átvevő Bulgária pedig valósággal szárnyal hozzánk képest. Szlovákia is képes volt 2023-ban 2,1, tavaly 1,9 százalékos növekedésre.

Ha a pandémia előtti 2019-es évet vesszük alapul, azóta a horvát gazdaság 19,4 százalékkal, a bolgár 14,3 százalékkal, a lengyel 13,9 százalékkal, a román 9,5 százalékkal, a szlovák 7,6 százalékkal nőtt, miközben a magyar csupán 6,7 százalékkal, és e körben az idén is sereghajtó lesz. Igaz, a jóval fejlettebb cseh gazdaság ebben az időszakban csupán 2,4 százalékkal bővült, de most már ő is gyorsít, holott erőteljesebben függ a vergődő német gazdaságtól, mint a magyar.

Ezt a lemaradást nem lehet csupán a háborúval magyarázni. Ebbe belejátszott az Európa-rekordot jelentő magyarországi infláció, az annak megfékezésére európai csúcsra emelt jegybanki alapkamat, a 2022 óta tartó megszorítások – például az egyes ágazatok fejlődését megbénító különadók, a leállított állami beruházások –, a költségvetési források pazarló szétszórása a klientúrának, az uniós források hiánya. Az idei évvel bezárólag, hat év alatt a magyar gazdaság átlagosan évi 1,1 százalékos növekedésre volt képes, miközben a kormány próbált kanyarban előzni és repülőrajtot venni…. amit nem lehet másként értékelni, mint a realitásérzék teljes hiányával. Vagy folyamatos szemfényvesztéssel.

"Értékálló nyugdíjak?
A nyugdíjak nem veszítették el az értéküket"

– ismételgette a miniszterelnök az interjúban.

Ami formálisan igaz is, hiszen a hivatalosan mért inflációval korrigálták őket – bár többnyire csak utóbb, mint az idén is. Ám relatíve leértékelődtek. Leértékelődtek átlagosan a bérekhez képest, időben pedig a régebbi nyugdíjak is leértékelődtek az újakhoz viszonyítva. Nem kicsit, nagyon.

Ennek ellenére a kisnyugdíjak korrekciója fel sem merült, ami brutális érzéketlenséggel ér fel, azt a felvetést pedig elutasítja a miniszterelnök, hogy a nyugdíjemelést bármiképpen a bérekhez kellene kötni. Sőt ezt egyenesen baloldali gondolatnak tartja, amely „nagyon sok bajt hozott”. Ha bajt hozott, akkor legfeljebb a költségvetésre.

Az inflációhoz kötött nyugdíjemelés Orbán Viktor legnagyobb szemfényvesztése. Kész átverés a nyugdíjasok rovására és a költségvetés javára.
Tekintsünk vissza szűk két évtizedre. Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején 1997-ben úgynevezett kétpilléres nyugdíjrendszert hoztak létre, amely némi nyugtalanságot keltett a nyugdíjasokban. Ők attól tartottak, hogy ha kevesebb járulék folyik be a költségvetésbe, mert annak egy része a magánpénztárakban landol, akkor csökkenni fog az ellátásuk. A kormány ezért a megnyugtatásukra, afféle kompenzációs elemként bevezette a svájci indexálást, vagyis azt, hogy a nyugdíjak ne csak az inflációhoz, hanem a bérek növekedéséhez is igazodjanak, fele-fele arányban.

A rendszer egészen a 2008-2009-es pénzügyi válságig viszonylag jól működött, akkor azonban a Bajnai-kormány a fizetőképesség megőrzése végett, a költségvetési kiigazítás részeként megszüntette a 2002-ben bevezetett 13. havi nyugdíjat, és átállt arra, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékében korrigálják, egyúttal bevezette a gazdasági növekedés mértékétől függő nyugdíjprémiumot. Fokozatosan felemelte a nyugdíjkorhatárt is. Ez a válságkezelés része volt, lehetett abban reménykedni, hogy csak időleges megszorító intézkedés.

Az Orbán-kormány a korhatáremelést megtartotta, sőt megkeményítette, az inflációkövető nyugdíjemelést 2010-től állandósította, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat 2011-től lenyúlta – holott azt ígérte, mindenki viszi magával a saját számláját az állami rendszerbe –, a Bajnai-féle nyugdíjprémiumot megőrizte, majd, amikor a nyugdíjrendszerben felhalmozódtak a feszültségek, azok tompítására visszahozta a 13. havi nyugdíjat.

Pedig amennyiben a svájci indexálás ma is működne, az átlagnyugdíj 226 ezer forint helyett 373 ezer forint lenne. Az öregségi nyugdíj átlagos összege pedig 246 ezer forint helyett 405 ezer forintra nőtt volna. Vagyis a nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak most, ha marad a svájci indexálás módszere – számolta ki Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke. Ehhez a lemaradáshoz képest a 13. havi nyugdíj mindössze 7,3 százalékos pluszt adott.

Más összefüggésben is érzékelhető, mekkora veszteség érte a nyugdíjasokat a svájci indexálás megszüntetésével, illetve mennyit spórolt Orbán Viktor a nyugdíjasokon, hogy ezt a pénzt másra költse. 2010-ben még a hazai össztermék 11,1 százalékát fordították nyugdíjakra, tavaly pedig csupán a 8,3 százalékát. A költségvetés egyötödét a nyugdíjkiadások tették ki 2010-ben, ez az idei költségvetési törvényben 16,6 százalékra apadt.

A nyugdíjasok relatív elszegényedését látványosan, fájóan bizonyítja, hogy míg 2010-ben az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 73 százaléka volt, tavaly már csupán az 54 százaléka. Ez védhetetlen kormányzati érzéketlenség.
Több mint egymillió ember kevesebb mint 210 ezer forintból kénytelen megélni, egyharmaduk pedig 140 ezer forint alatti juttatást kap – vonta meg az inflációkövető nyugdíjemelés következményeit Katona Tamás. Véleménye szerint ez a helyzet társadalmi szinten is tarthatatlan, hiszen a gazdaság fejlődése közben a legidősebbek egyre távolabb kerülnek az átlagos életszínvonaltól.

Ismételjük meg: a nyugdíjak brutálisan leértékelődtek a bérekhez viszonyítva, és a régi nyugdíjak az újakhoz képest. Főleg azóta, amióta a kormány erőltetett módon hajtja felfelé a kereseteket – egyébiránt ügyet sem vet arra, hogy a munkaerő-költségeket elszakította a termelékenységtől. De ez a nyugdíjasokat nem vigasztalja.

Most pedig, kárpótlás gyanánt, megkezdődik a 14. havi nyugdíj kifizetése, az első negyed jövőre 1,8 százalékkal emeli meg a nyugdíjakat. Átlagosan. Ez a 140 ezer forintos nyugdíj esetében 2520 forint pluszt jelent, 600 ezer forintos nyugdíj esetén 10800 forintot. Így nyílik az olló a nominális nyugdíjak között abban a nyugdíjrendszerben, amelyen a miniszterelnök nem óhajt változtatni.

Matolcsy György megítélése:

"Nem látok tisztán"

– válaszolta Orbán Viktor arra a kérdésre, miképp vélekedik arról, ami Matolcsy György elnöksége idején történt az MNB-ben. „Nem azt látom, amit szeretnék, de meg kell várni a vizsgálat végét” – tette hozzá a politikus.

Matolcsy György 12 éves ténykedése alatt horribilis összegek sorsát nem lehetett nyomon követni, sem a jegybanki alapítványokét, sem a gyaníthatóan túlárazott beruházásokét, mert ezekre még az MNB felügyelőbizottsága sem látott rá, nem volt rá jogosult. Matolcsy György távozása után az Állami Számvevőszék mindkét ügyben vizsgálódott, alapítványi ügyekben feljelentést tett. Áprilisban az MNB új vezetése szintén bejelentette, hogy csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, valamint tartozás fedezetének elvonása miatt feljelentést tesz.

"Erős érzelmi viszonyom van mindkét bankelnökhöz"

– mondta a miniszterelnök, vagyis Varga Mihályhoz és Matolcsy Györgyhöz. Az utóbbi működését külön is méltatta, egy új szerkezetű magyar gazdaság megtervezőjeként, megalkotójaként beszélt róla.

No de mik voltak Matolcsy György gazdaságtervezői újdonságai?

- Nincsenek megszorítások; nem az állam vonta s vonja el polgárai jövedelmét, hanem közvetett módon teszi ezt, a vállalatokra kirótt különadók révén, kiszámíthatatlanul, illetve inflációval helyettesíti a direkt elvonásokat.
- A magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlása, ami precedenst teremtett arra, hogy a kormány bárkinek a vagyonára, a pénzére rátenyerelhet.
- A Nyugat és a Kelet szembeállítása, a keleti nyitás, amelynek eredményeképpen a Kínával, Koreával folytatott külkereskedelemben bődületes magyar deficit keletkezik, és Magyarország akkumulátor-gyártó nagyhatalom lesz; bár egyelőre a starttal gondok vannak.
- A pávatánc meghonosítása; Matolcsy 2011-ben a leminősítést elkerülendő a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, de valójában csak időt akart nyerni. Egy évvel később a kormány már politikai kampányt folytatott az IMF ellen.
- Az adórendszer szétzilálása. A forgalmi adó – s ezzel az árszint – megemelése, a pénzforgalom megadóztatása. Az adójóváírás megszüntetése és az egykulcsos adó bevezetése, amely hatalmas jövedelemátcsoportosítást jelentett az alacsony jövedelműektől a jobban kereső munkavállalók javára.
- A nyugdíjkorhatár megkeményítése, a rokkantnyugdíjasok tömeges felülvizsgálata, ezrek ellátmányának csökkentése.
- A gazdag devizaadósok kedvezményes végtörlesztése.
- Az euró átvételének elutasítása, holott ez lett volna az igazi és legolcsóbb védőpajzs a pénzügyi rendszer stabilitása fölött.
- Jegybankelnökként rekordméretű infláció rekordméretű irányadó kamattal, a klientúra gazdagítása olcsó hitel- és kötvényprogramokkal, bődületes jegybanki veszteség.
- Mindemellett volt egy igazán sikeres törekvése is: a foglalkoztatás növelése; igaz, a közmunkásoknak csupán minimálbér alatti összeget juttatott, 47 ezer forintot, amiből szerinte akkor meg lehetett élni.

Matolcsy György minisztersége következtében az uniós tagállamok körében a magyar gazdaság az utolsók között lábalt ki a 2008-2009-es pénzügyi válságból, a hazai össztermék csupán 2013-ban érte el a krízis előtti szintet. Jegybankelnöki tevékenységét pedig a közpénzjellegüket elveszített százmilliárdok és kétezermilliárdot meghaladó veszteség keretezi. Ha ez az életmű Orbán Viktor számára vonzó, és valóban úgy véli, hogy ma a Matolcsy-tervek alapján kialakított gazdaság jobb, ütésállóbb, és fejlődésre képes, akkor okunk van eltűnődni: az a nagyobb baj, ha hiszi is, nem csak mondja, vagy az, ha bár nem hiszi, de azért csak mondja, mondja, mondja.

srácok, tájékozódjunk már mielőtt ilyeneket írogatunk, hogy pöcsfej meg ki kell rúgni...
sorba szedem, hogy mi a helyzet azok számára, akik nem olvasnak nemzetközi médiát, és főleg nem olvasnak a sorok között, vagy nem tudják eldönteni, hogy melyik információ milyen célt szolgál a médiában.

1) ez az alkudozás már elég rég óta megy nyilvánosság előtt, aminek van célja mindkét oldalról, de főleg a Cowboys oldaláról - éreznie kell Prescott-nak, hogy az 1.0 user pöcsfejnek gondolja, amiért nem hajlandó 35 millióért játszani, az ilyet pszichológiai hadviselésnek is hívják és a Cowboys mellett a Seahawks is igyekszik például a médiahangulaton keresztül nyomást gyakorolni a játékosaira. nem ez az első eset, és nem is az utolsó egyébként. az persze, hogy ez mennyire etikus egy egészen másik nézőpont, ebbe most ne menjünk bele.

2) eddig minden szám csak szivárogtatás szinten jelent meg, így nem tudjuk, hogy azok mennyire valósak. elképzelhető, hogy közelében sincs a valóságnak, vagy az is, hogy de, csak az összegnek a fele-harmada garantált csupán. egy szerződés rengeteg réteggel rendelkezik, aminek csak egyik (és leglényegtelenebb) rétege a szerződés végösszege. sokszor nem is ez adja a tárgyalások elhúzódását, hanem a részletek, amiben az ördög rejlik. ott van ugyanis leírva például, hogy 2 év múlva az utcán találhatod magad egy 5 év 100 milliós szerződés aláírása után akkor, ha nem leszel kétszer ligaelit elkapó, vagy nem futsz a következő években 1000 yard felett, vagy nem lesz 10+ sack-ed...

3) jelen esetben a huzavona, mint már többször beszámoltak róla többen is arról megy, hogy a szerződés elméleti hossza (papíron) 4 vagy 5 év legyen. A Cowboys 5 évet akar, mert a negyedik év végén lejár a mostani TV szerződés, és a legtöbben arra számítanak, hogy az új szerződés több pénzt fog jelenteni, azaz nő a fizetési sapka, azaz nagyobb szerződést lehet meglőni - és így lenne legalább egy olcsó éve a Cowboysnak mielőtt Prescott MEGINT bankot robbantana. Nyilván Prescott ellenérdekelt, neki az kell, hogy a piac összes lehetőségét kihasználja, hogy ne kösse a kezét semmi. biztos neki is van az a pénz, amiért korpásodik a haja, de egyelőre még nem kapta meg. ilyenkor nyilatkoznak olyanokat, hogy az utolsó évre (az ötödikre) 45 milliót kér, tipikus 'public negotiating'

4) egyelőre a koronavírus és az üres lelátók konkrét veszélye sem tűnik elégnek ahhoz, hogy az új tv szerződés ne jelentse minden szerződős játékos számára a mézesmadzagot, így ez a 4 év versus 5 év idén biztos többeknél is felmerül(t) mind probléma.

5) nem lehet leakasztani egy olyan játékost, mint Prescott a polcról, így az nem megoldás, hogy elküldik. és nem, Dalton nem helyettesítheti Prescottot. Pont. Vita vége. egyébként erről a "Jó akkor küldjük el" dologról már írtam egy hosszabb szösszenetet itt a fórumban, be is linkelem ide, nem akarom még egyszer leírni:

munkáltatóként azt kell hozzátennem, hogy még egy ilyen szűk munkaerő piacon sincs megfelelő számú tökéletes munkaerő (32db), ami minden követelménynek megfelel, így sokszor akkor is ki kell adni a piaci árat egy embernek, ha az elméleti skálán nem éri meg ezt a pénzt. miért? mert csak rosszabb lesz nála az összes többi opció, a kivárással kezdve az elcserélésen át minden. ez az élet minden területén így van, és azoknak akik döntéshelyzetben vannak és nincs idejük és erőforrásuk arra, hogy végtelen pénz és végtelen idő ráfordításával találjanak egy olcsóbbat jobban azok elfogadják a kínálkozó lehetőségeket. még akkor is, ha ez egy elméleti "jóság" skálán nem magyarázható. a szerződéseknek nem 2 dimenziója van (mennyire jó játékos VS: mennyi pénzt adok neki) főleg azért nem, mert egy csapatban a játékos nettó értékelése is eleve nem lehet 100%-os, tele van szubjektivitással, IAY/PA vagy WPA ide, ACP vagy CPAE odarva

Ma egy kisebb “hétforduló” van itthon! Ma van pont 1 hete, hogy felhívtam a 1812-t, hogy ugyan mondják már meg, hova vihetem a gyermekemet bőrgyógyászatra (mivel azt tudtam, hogy poros falumba és a Bajcsy kórházba nem lehet).
Rendesen feladtam nekik a leckét, mert miután 5-6 perc gondolkodás és keresgélés után nem tudtak válaszolni hol fogadnak 14 éves gyereket, visszahívást ígértek.
Azóta pont úgy hívtak, mint Tomlin a 7.körben, ahol vártam hátha kiválasztanak valamilyen posztra.
Klaci79

pár éve még nem volt nagy durranás, hogy minden alkalmazottamra kötök magánegészségügyi biztosítást (átfogalmazom: interjún senki fel se kapta a fejét, hogy ez jár a kompenzációs csomagban, és évközben se érdekelte a lőtéri kutyát se, hogy ez egyáltalán van)
idén két sérvműtétet finanszírozott a biztosító úgy, hogy random szerdai orvos vizit után következő hétfőn megvolt a műtét - se az orvosi, se a műtéti időpontra nem kellett heteket-hónapokat várni
azóta olyan kollégák is köszönetet mondtak már, hogy ez a lehetőség van, akik 2-3 éve nem voltak még betegek se...

 www.theringer.com/nfl/2023/10/12/23914571/dallas-cowboys-mike-mccarthy-dak-prescott-offense-broken

nincs türelmem lefordítani, így ide teszem a deepl-es fordítását gyorsan:

A Dallas Cowboys támadójátéka elromlott. Képes-e Mike McCarthy megjavítani?

A Dallas edzője a nyáron átalakította a támadójátékát, hogy segítsen Dak Prescott interception-problémáján. De ez a változtatás más problémákat is okoz - olyanokat, amelyeket nem lehet könnyen megoldani.

Jerry Jones általában nem az optimizmus híve, de a Dallas Cowboys tulajdonosa még a csapata vasárnap esti, 49ers elleni 42-10-es veresége után is eltökélt abban, hogy a csapat megnyerheti a Super Bowlt. "Az egyik első dolog, amit minden helyzetben megkérdezek magamtól?" mondta Jones a dallasi sportrádióban heti rendszerességgel jelentkező műsorában. "Tudunk-e néhány dolgot másképp csinálni, mint a 49ers ellen? ... Tudunk-e valami mást csinálni? A válasz az, hogy igen, megtehetjük."

A "más" volt a cél Dallasban a holtszezon óta, amikor Kellen Moore támadó koordinátor távozott a csapattól, és Mike McCarthy vezetőedző vette át a játékvezetői feladatokat. McCarthy telepítette a csapat által "Texas Coast offense"-nek nevezett támadást, ami új kreációnak tűnhet, de valójában csak a régi West Coast offense, néhány modern csengővel és sípszóval frissítve - a hangsúly a "néhány" szón van.

A csapat honlapjának előszezonra vonatkozó cikke szerint a Texas Coast alapja a "horizontális koncepciók kombinációja, amelyek megnyitják az ellenfél védelmét a tempóval, a sebességgel és olyan koncepciókkal, amelyek a csapat számára az elmúlt években beváltak". Más szóval, a Dallas újra a rövid passzjátékot hangsúlyozza, ami jelentős váltás Moore sémájához képest, és amit McCarthy és társai elsősorban arra reagálva döntöttek el, hogy Dak Prescott 2022-ben holtversenyben vezette az NFL-t az interceptionök számában.

"Nem tudom, hogy láttam-e valaha ennyire jól lefedett dolgot arról, hogy mennyire tudatosan változtattunk néhány dolgon" - mondta Jones a támadójátékról a Dallas 2. heti, Jets elleni győzelme után. "Nyilvánvalóan más irányba mentünk a play callerünkhöz képest. ... De hogy fogjuk azt, ami voltunk, és aztán alkalmazkodjunk néhány olyan dologhoz, ami tényleg segíthet Daknek, azt meg kell tennünk. Technikailag be kell lépned és meg kell tenned."

Prescott interception-aránya 2022 és 2023 között csökkent - még a San Francisco elleni három interceptionös teljesítménye után is -, tehát a változások a kívánt eredményt hozták. De a kívánt eredmény nem vezetett általános támadói javuláshoz. Míg Dak interception számai csökkentek, addig a többi statisztikája is - beleértve a kísérletenkénti yardokat, a játékonként várhatóan hozzáadott pontokat, a QBR-t és a sikerességi arányt. A Cowboys támadójátéka a 19. helyen áll mind a támadó-, mind a passz DVOA mutatóban, és a győzelmeiket Daniel Jones, Zach Wilson és Mac Jones ellen aratták. És nem csak a passzjátékkal van baj. A Dallas a 22. helyen áll a futás DVOA-ban, és Tony Pollard, aki végre kilépett Ezekiel Elliott árnyékából, átlagosan mínusz 0,11 EPA per rush, ami a 25. az NFL-ben, a TruMedia szerint.

A támadójáték elromlott, és a Dallas azzal tette tönkre, hogy megpróbált megoldani egy olyan problémát, ami - ahogy később még elmeséljük - nem is volt igazi probléma. Így most McCarthy előtt egy még nagyobb feladat áll, amikor megpróbálja a Cowboys-t újra a helyes útra terelni a következő hónapokban. Jones biztos benne, hogy a megfelelő edzőt találta meg - de mi van, ha a probléma maga az edző?

Mielőtt belemerülnénk a McCarthy támadójátékát sújtó problémákba, tisztázzunk egy dolgot: Prescott nem egy interceptionökre hajlamos irányító. Karrierje során a passzok 2 százalékánál dobott interceptiont. Ez ugyanaz a szám, mint Joe Burrow-é, és mindössze 0,2 százalékponttal marad el Tom Brady és Patrick Mahomes karrierértékétől. Valójában az NFL története során mindössze nyolc olyan irányító volt, aki jobban elkerülte a pickeket, mint Prescott.

Tehát Dak interception problémája nem igazán volt probléma a tavalyi szezon előtt, és meggyőző érvet lehet felhozni, hogy akkor sem volt probléma. Prescott elkapásainak számát a balszerencse fújta fel. A Pro Football Focus szerint Prescott turnover-értékű játékának aránya, beleértve a fumble-eket és az interceptable passzokat is, a 13. helyen állt az NFL-ben. A probléma az volt, hogy a turnover-értékű játékainak több mint 88 százaléka valóban turnoverré alakult, szemben a ligaátlag 77,3 százalékos arányával. Prescott interceptionjei közül pedig sokan harmadik és hosszú helyzetekben jöttek, amikor az irányítók hajlamosak több picket dobni, mert megpróbálják a labdát a mélyen a mezőnybe dobni. Dak az elmúlt szezonban felerősítette agresszivitását ezekben a nyilvánvaló passzolási helyzetekben, és bár ez a hibák számának növekedéséhez vezetett - átlagosan 8,3 pick volt szezononként, mielőtt tavaly 15-öt dobott -, ez az agresszivitás gyakran segített a Cowboys támadójátékának a pályán maradni.

Half of Dak Prescott's picks this year occurred on 3rd down.

At the same time, few QBs got the ball to more valuable areas on 3rd down (right is better), achieved a higher 3rd down conversion rate (up is better), or had a lower 3rd down sack rate. pic.twitter.com/jNrNjQxwwy

— Cowboys Stats & Graphics (@CowboysStats) January 29, 2023

Azt is érdemes kiemelni, hogy a 96,2 százaléka Dak dropbackjeinek, ami nem végződött egy interceptionnel az elmúlt szezonban akkor viszont nagyon jó volt. A turnover nélküli játékokban Prescott a negyedik helyen állt a dropbackenkénti EPA-értékelésben Mahomes, Josh Allen és Tua Tagovailoa mögött, a TruMedia szerint.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a Cowboys valószínűleg túlreagálta a dolgot, amikor teljesen átalakított egy olyan rendszert, amely egyébként hatékony volt. Még ha Moore, a csapat támadó koordinátora 2019-től 2022-ig, és McCarthy kölcsönösen megegyeztek is a szakításról, valószínűleg racionálisabb lett volna finom változtatásokat eszközölni a támadásban, és csak reménykedni egy kis regresszióban a forgalom átlaga felé.

Ehelyett McCarthy úgy döntött, hogy a nulláról kezdi az egészet. Ebben a szezonban több passzt hív a first downonknál, ami az elemzők szerint jó dolog. De nem minden passz egyformán hatékony. McCarthy sok "quick-game" passzot használ, amelyek közel sem olyan produktívak, mint a hosszabb passzok - ezeket leginkább a futójáték kiterjesztésének tekintik, és ahogy a futójáték esetében is, az elsődleges cél az, hogy éppen elég yardot gyűjtsenek ahhoz, hogy a támadójáték a láncok előtt maradjon. De nem vagyok benne biztos, hogy McCarthy így látja őket. Az idei játékvezetése alapján úgy tűnik, úgy gondolja, hogy ezek a rövid, nagyrészt hatástalan dobások a passzjáték alapját képezik: A Cowboys gyorsjáték-használati aránya a PFF szerint kétszerese a tavalyinak.

A gyors passzok számának növekedése nagyban felelős Prescott idei szezonbeli teljesítményének csökkenéséért. A "run downokon" - a TruMedia szerint minden olyan játék, amely az első és 10 vagy a második és közepes (5-7 yard - szerk) támadásnál történik - Prescott passzainak 70,9 százalékát fejezi be, és a "célba dobott dobások" aránya az ötödik legjobb az NFL-ben. De mind a yardok, mind a dobásonkénti EPA tekintetében csak a 20. helyen áll, és a "run down" befejezéseinek 35,7 százaléka EPA-veszteséget okoz a Cowboysnak, ami a negyedik legmagasabb érték a ligában. Dak úgy hajtja végre a játékokat, ahogyan azokat tervezték; csak a játéktervek nem túl jók.

A nyilvánvaló passzhelyzetekben azonban Prescott sokkal hatékonyabb volt. Míg összességében a 11. helyen áll a passzjátékok EPA per dropback mutatójában, ha kivesszük a play-action és a screen passzokat, amelyek jobban függnek a játéktervtől, mint a QB feldolgozási készségeitől, akkor a TruMedia szerint az ötödik helyre ugrik. Dak még mindig a régi Dak, csak egy rosszul megtervezett támadó rendszerben ragadt.

Ha a Cowboys meg akarja oldani a támadásbeli problémáit, akkor a korai downokra kell koncentrálnia, ahol a legnagyobb változást a play-callingban láttuk. McCarthy megszüntette az összes olyan furcsa dolgot, amit Moore korábban csinált, mint például a funky backfield set, a hat támadójátékosból álló személyi csoportosítás, a snap előtti váltások és mozgások a passzjátékban, valamint a túlterhelt formációk, amelyek három vagy négy elkapót helyeznek a pálya egyik oldalára. Ez több statikus és szimmetrikus formációt jelent, félmezőnyös koncepciókkal mindkét oldalon. Ez egy általános támadójáték. Ez egy NCAA Football 14-es támadás. Olyan, mintha valaki rákeresett volna a Getty Images-on a "football play" kifejezésre, és az eredményből egy játékkönyvet készített volna.

Utálom nézni, de biztos vagyok benne, hogy az ellenfél védői imádják, mert megkönnyíti a dolgukat. Minden bonyolultságot kivesznek a sémából (szándékosan, ne feledd), így a védők könnyebben ülnek rá McCarthy néhány kedvenc hívására. A Dallas például 15-ször futott dupla slant koncepciót ebben a szezonban - csak a Bengals futott többet a PFF szerint. A Cowboys átlagosan mínusz 0,40 EPA-t ér el ezeken a játékokon, és ez azért van, mert a védők tudják, hogy ezek az útvonalak jönnek.

Itt van a Dallas, amint a 49ers elleni meccs elején futja a koncepciót. Tartsd szemmel a linebacker Dre Greenlaw-t, aki felismeri az útvonal-kombinációt, és szinte túlságosan is igyekszik átugrani a külső elkapó slant route-ját.

 www.youtube.com/watch?v=nOm2HwymeDk

Prescott észreveszi Greenlaw-t, és középen átveszi a checkdown opciót. McCarthy azonban később visszatér a játékhoz. Ezúttal Oren Burks marad a helyén a snap után, és várja, hogy Prescott elkötelezze magát a dobás mellett, mielőtt a linebacker kitör egy útvonalon, amiről tudja, hogy jön.

 www.youtube.com/watch?v=nbfW8hR-GOY

Ahogy a Hall of Fame irányítója, Kurt Warner elmagyarázta a két játékot elemző videóban, az útvonalak mélysége is hozzájárult a játék sikertelenségéhez - amikor azonos mélységben futnak, az elkapók közelebb vannak egymáshoz, és kevesebb hely marad a védekezésre -, így a rendszerrel mikro- és makroszinten is vannak problémák.

Lots of talk about @dak INT on Sunday night @dallascowboys vs @49ers - as a stickler for details & understanding the nuances of the game… is it all Dak’s fault? You tell me after watching! But it’s always the little things that make a BIG difference… pic.twitter.com/dNebALSNot

— Kurt Warner (@kurt13warner) October 10, 2023

Ahogy a szezon folytatódik, és McCarthy továbbra is ezeket a rövid passzokat hívja, a védők még nagyobb bizalommal ülnek majd ezekre a rosszul elhelyezett underneath útvonalakra, tudván, hogy nagyon kicsi a veszélye annak, hogy a Dallas megveri őket a fejük fölött. A Next Gen Stats szerint Prescott mindössze 13 olyan passzt próbált meg, amely 10 légi yardot vagy annál többet tett meg a pálya közepére. Ezzel a 27. helyen áll a kvalifikált kezdők között. És még akkor is, amikor Prescott hozzáférhetett a pálya közepéhez - a passzkísérletek leghatékonyabb területéhez -, az elkapói átlagosan csak 2,0 yardnyi szeparációjuk volt a legközelebbi védőtől. Csak a Colts irányítóinak, Anthony Richardsonnak és Gardner Minshew-nak kellett szűkebb ablakokkal megbirkóznia a Next Gen Stats szerint.

McCarthy egyszerűen nem túl jó abban, hogy a játéktervezéssel felszabadítsa a pálya ezen részeit. A Cowboys a liga egyik legrosszabb csapata volt ebben a szezonban a play-actiont illetően, és Prescott egyike annak a három kezdőjátékosnak, aki még nem talált be egy mély keresztirányú (10 yardnál hosszabb) útvonalon, a TruMedia szerint. A másik kettő Russell Wilson, akinek mindig is gondjai voltak a középre dobással, és Daniel Jones, aki egy olyan támadójátékban játszik, amelynek még a Cowboysénál is több hibája van. Ez nagy változás a tavalyi szezonhoz képest, amikor Moore játéktervei segítettek Daknak abban, hogy 20 kísérletből 12 ilyen passzt fejezzen be. Az ezeken a kísérleteken elért 25,4 EPA a TruMedia szerint a negyedik volt a passzolók között 2022-ben. Dak ebben a szezonban csak egy ilyen passzal próbálkozott.

Nem csak a középen átívelő útvonalakról van szó. A Dallas elkapói minden útvonalon nehezen tudnak szeparációt teremteni. A PFF grafikonjai szerint a Cowboys a harmadik legmagasabb arányban játszott olyan passzjátékokat, ahol egyetlen elkapó sem tudott szabaddá válni, csak a Washington és a Pittsburgh mögött. Ennek ellenére Prescott még mindig átlagon felüli a dropback hatékonysága.



Ez az a terület, ahol a Dallasnak leginkább hiányzik a régi koordinátora. McCarthy közel sem volt olyan jó abban, hogy az elkapókat a pálya szélén szabadon engedje, így Prescott csak rövid, szorosan védett passzokat dobott a pálya alatt, vagy mélyen az oldalvonalra. Ha valaki Packers-szurkoló, aki végignézte McCarthy Green Bayben töltött időszakának végét, annak valószínűleg ismerősen hangzik mindez. A 2017-ben és 2018-ban hasonlóan hibás támadófelállás miatt a szakírók azon tűnődtek, hogy Aaron Rodgers elit irányítóként eltöltött napjai véget értek-e - és rengeteg statisztikai bizonyíték volt az állítás alátámasztására. A gyenge összteljesítmény miatt McCarthyt végül 2018-ban kirúgták, és Matt LaFleur váltotta, aki egy olyan támadójátékot állított fel, amely a snapek előtti és utáni megtévesztésre épül. Rodgers 2020-ban és 2021-ben back-to-back MVP-t nyert, és elhallgattatott minden olyan beszélgetést, amely a leépüléséről szólt.

Most Prescott hasonló helyzettel néz szembe. Még mindig lehet ugyanaz az irányító, aki két évvel ezelőtt a Dallasnak segített a liga pontversenyének élére állni. De McCarthy-n múlik, hogy hagyja-e, hogy ő legyen az a srác - és ehhez a veterán edzőnek talán fel kell adnia néhány alapvető meggyőződést, amelyet edzői karrierje során végig vallott. Ez olyasmi, amit a jó edzők rendszeresen megtesznek.

De néhányan - nevezetesen Rodgers - megkérdőjelezték, hogy McCarthy képes-e erre. Miután McCarthy távozott a Green Bayből, kiderült, hogy Rodgers állítólag nem tartotta túl sokra régi edzője futballtudását. Tyler Dunne, a Bleacher Report munkatársa szerint a Packers irányítója gyakran panaszkodott arra, hogy McCarthy rosszkor és rossz személyzettel rossz játékokat hívott, és túlságosan gyakran Rodgersre hárult a feladat, hogy kihúzza a szarból az edzőjét. "Azt mondaná, hogy Mike-nak van az egyik, ha nem a legalacsonyabb IQ-ja az edzői közül, akivel valaha is dolgozott" - mondta Dunne-nak egy forrás 2019-ben.

Ez az az edző, akire Jerry Jones támaszkodik, hogy megoldást találjon a Dallas támadójátékát jelenleg sújtó problémákra. A recept egyértelműnek tűnik: térjünk vissza a Cowboys tavalyi támadójátékához. Ne féljünk egy kicsit furcsán játszani, vagy hagyni, hogy Prescott lefelé tolja a labdát. Persze, lehet, hogy a hibák száma megnő, de valószínűleg a megszerzett yardok és a szerzett pontok száma is nőni fog. Nem ez lenne a cél?

6 éves ovis fiamnál feladat volt, hogy rajzolja le mi lesz, ha felnő


nem hiszem, hogy tudok büszkébb lenni 😀

Az ő esetünkbenmilyen romlásra gondol a költő?

„A Fidesz–KDNP-frakció támogat minden olyan költségcsökkentési szándékot, ami megőrzi az Országgyűlés méltóságát, nem jár az országgyűlési képviselői munka ellehetetlenítésével és minőségének romlásával”

 telex.hu/belfold/2026/05/28/gulyas-gergely-fidesz-frakcio-koltsegcsokkentes-parlament
KB23

mwuhahhaa
aki be se járt az elmúlt 4-8-16 évben, de most megint ott ül, annak eleve az 50%-át default elvonnám.
és aki meg sem szólalt, annak még 25%-ot.
és innentől napidíjassá tenném az országgyűlést, a fizetés 100%-a akkor jár, ha megjelennek minden tárgyalási napon, meg minden bizottsági ülésen, és legalább az idő 75%-át ott töltik. vagy valami hasonló, biztos ki lehet számolni.

ezekkel szemben évek óta fizetek magán-egészségbiztosítást a kollégákra, tavaly nyáron az egyik szólt, hogy fáj az oldala, el is ment még aznap (!) időponttal a DunaMedical-ba, ahol megállapították, hogy lágyéksérv. ez hétfő. még azon a héten szerdára kapott időpontot műtétre, de végül pénteken műtötték, mert a biztosító lassú volt a papírmunkával. csak azért mondom, mert így is lehetne, az államiban is.