Super Bowl XLII - Az irányítók

A Patriots egyértelm? el?nnyel rendelkezik ezen a téren, hiszen Tom Brady (QB, New England Patriots) a liga egyik legnagyobb klasszisa, míg Eli Manning (QB, New York Giants) csupán az idei playoffban volt képes megmutatni igazán, hogy igenis fejl?dött az elmúlt évek gyengélkedése után, és képes jó teljesítményre is. Annak ellenére, hogy nyilvánvalónak t?nik a két játékos közötti különbség, bízom benne, hogy érdemes lesz elolvasni mindenkinek a beharangozót.


Thomas Edward Brady college pályafutását a Michigan egyetemen beárnyékolta Brian Griese jelenléte. Brady backupként nyert national championshipet 1997-ben. 1998-ban és 1999-ben azonban már ? volt a kezd?, és két bowl gy?zelemhez vezette a Wolverinest. Érdekes, hogy Brady és Eli Manning jelenlegi elismertsége, képessége tökéletesen ellentétes collegebeli megítélésükkel. Brady a collegeban egyáltalán nem számított annyira kiváló játékosnak, míg Eli Manning az egyik legnagyobb sztárjátékos az Ole Miss történetében, akit több college díjjal is kitüntettek.

Bradyt a Patriots választotta ki a drafton 2000-ben. A 6. kör 199. helyén esett rá a csapat választása egy compensatory pickkel. És innent?l kezd?dik meg Tom Brady és a Patriots nagy sorozata. Pontosabban 2001. szeptember 23-ától. Ekkor történt meg ugyanis Drew Bledsoe sérülése, és ekkor állította be a kezd?csapatba Tom Bradyt Bill Belichick. Ha nincs ez a sérülés, lehet, ma nem ismerjük Tom Bradyt, de az szinte biztos, hogy nem ér el olyan sikereket, amiket ma fel tud mutatni. Háromszoros Super Bowl gy?ztes játékos (2001, 2003, 2004), kétszeres Super Bowl MVP (2001, 2003), egyszeres alapszakasz MVP (2007). És még sorolhatnánk díjait, rekordjait. Pályafutását talán három szakaszra a legegyszer?bb bontani. Az els? szakasz a 2001-es és 2002-es évet foglalja magában, amikor Brady els?sorban a körülötte lev? játékosoknak köszönhet?en tudott hatalmas eredményeket felmutatni. Ekkoriban els?számú célja az volt, hogy ne adja el a labdát, és a lehet? legtöbbet hozza ki a csapatból a rövidpasszos játékkal. De már ekkor is láthattuk, hogy valami igazán különleges játékosról van szó. Nem egyszer mutatott be 4. negyedben fordításokat az ? segítségével csapata. A második szakaszt talán átmenetiként lehetne jellemezni, amikor is már egyértelm?en megmutatta, hogy ? egy igazán jó QB. 2003 és 2004 ez a két év, amikor a társak mellett, már ? is egyértelm?en jelezte, hogy egy klasszis bontogatja szárnyait. Érdekes, hogy ebben az id?szakban sikerült két Super Bowl címet is megszereznie, és a következ? években nem. A 2005-t?l 2007-ig terjed? id?szakot pedig a klasszis felt?nése címmel illetném. 2005-ben, amikor az összes RB sérült volt (Heath Evans volt az els? számú RB a szezon nagyrészében), Brady egymaga vette vállára a csapatot, 2006-ban, a WR-ek eligazolása után egy teljesen új WR gárdával jutatta el csapatát az AFC Championship Game-ig. Ne feledjük, utóbbi évben olyan WR-ek voltak a kezd?k, akik ma már csapatuknál nem tartoznak az elitbe. Reche Caldwell a Redskins 3-4. számú WR-e, Jabar Gaffney meg 4. számú a Patriotsnál. Ezek a dolgok is hozzájárultak Brady és a Patriots idei szezonjához, nemcsak a tradek, a free agentek szerz?dtetése. Brady ezekben a szituációkban megedz?dött, komplettebb játékos lett. Idén, Marvin Harrison hiányában láthattuk, hogy Peyton Manning is mennyire vissza tud esni, ha egyszer?en nincs olyan WR-e, aki jó képesség? lenne. És természetesen, itt vannak a nagy WR igazolások. Randy Moss, Donte’ Stallworth és Wes Welker. ?k azok, akiknek a segítségével Brady idén olyan alapszakaszt zárt, amilyet QB talán soha. 50 kiosztott TD passza a valaha volt legtöbb egy idényben, 4806 yardja a 3. legtöbb, 117,2-es QB ratingje pedig a 2. legjobb az NFL történetében. 50 TD átadása mellett a dobott 8 interception is elképeszt?. Megválasztották az alapszakasz MVP-jének és az év támadójátékosának. És azt se felejtsük el, hogy az egyéni statisztikák, elismerések mellett Brady veretlen alapszakaszhoz vezette a Patriotsot.

Talán nem is volt gyenge meccse Bradynek az egész alapszakaszban. Ha nagyon akarunk találni egy mérk?zést, amelyen gyengén szerepelt, akkor az a decemberi Jets elleni összecsapás meglehet?sen nehéz körülmények között (es?, szél), ahol nem ért el TD-t, egy interceptiont dobott, és csak 140 yardig jutott. A többi mérk?zésen kimagaslóan jól irányította a Pats offense-ét. Az idei évben három igazán komoly comebackje volt. Az els?, a Colts elleni 4. negyedbeli fordítás 11 pontos hátrányból, a második a Ravens elleni meccsvégi fordítás 7 pontos hátrányból, a harmadik pedig a Giants elleni szezonzárón 12 pontos hátrányból való felállás.
A playoffban a Jaguars elleni Divisional összecsapáson élete egyik legjobb meccsét zárta. 28 passzkísérletéb?l 26 jó volt, és a fennmaradó kett?nél is elkapói hibáztak, egyszer?en elejtették a labdát. Kiosztott három TD átadása és nulla interceptionje tovább javítja ezt a magában is elképeszt? statisztikát. A Chargers elleni mérk?zésen már nem volt ennyire kimagasló. Ha nincs a futójáték, és a védelem remeklése, talán el is veszíti a mérk?zést a Pats. 2 TD-je mellett 3 interceptiont ért el. Közülük a redzoneban dobott int volt a leginkább megmagyarázhatatlan. Brady, látva az emberfogást, Ben Watsont, a TE-et kereste az endzoneban. Azt azonban nem vette észre, hogy az emberét?l szabadult Antonio Cromartie - zónára váltva - belépett a passzsávba. Így a passz közvetlenül Cro kezében halt el.

Brady idén nagyon sokat dolgozott shotgun formációból. Az el?z? években ez nem volt annyira gyakori dolog. A mélységi célpontoknak kiváló Moss és Stallworth érkezésével váltott át erre a formációra a csapat. Az ellenfelek többsége az idény során megpróbálta semlegesíteni a mélységi passzjátékot, de általában nem jártak sikerrel. Ha azonban mégis sikerült valamennyire semlegesíteniük, akkor lépett el? Wes Welker és Ben Watson (kivéve, amikor sérüléssel bajlódott). A csapat els?sorban a passzjátékára épített az alapszakaszban, és amikor Bradyt nyomás alá helyezték, és egyben sikeresen védekeztek a 20-40 yard közötti passzok ellen, akkor volt bajban a csapat. Ezek a pillanatok az idény folyamán els?sorban azokra az id?szakokra tehet?ek, amikor a Patriots TE-jei szinte kivétel nélkül sérültek voltak. Magyarul, a Pats nem tudta olyan szinten alkalmazni a futójátékot, amelyiken szinten szerette volna, a TE-ek blokkoló munkájának hiánya miatt. Ma a futójáték már stabil lábakon áll, ezért is lett még nehezebb legy?zni ezt a Patriotsot a playoffra. Ha sok WR-es felállás van, az megköveteli az ellenfelekt?l a nickel vagy dime védelmek használatát. Ez lehet?vé teszi, hogy a csapat ilyen helyzetben is jobban tudjon élni a futójátékával, amit korábban nem tehetett meg mindig a sérülések miatt. Ha a védelem els?sorban a hosszú passzokat védekezi le, akkor kerül el?térbe a slot WR Welker, vagy a TE-ek, esetleg a screenek Faulknak, Maroneynak. Bradyt egy módon lehet megzavarni, ha nyomás alatt tartja az ellenfél, ezt azonban nem lehet korlátlanul alkalmazni. Ha a csapat képes az els? négy emberével nyomás alatt tartani, csak akkor lehet nyert ügye. Erre talán csak a Colts volt képes idén. A támadófal összességében remekül játszott, jól védte Bradyt. A Giantsnél minden adott a Coltséhoz hasonló nyomás kifejtésére, hiszen mégiscsak az egész liga egyik legjobb véd?fala az övék. És hogy miért nem szabad sokat blitzelni linebackereknek, safetyknek? Erre is egyszer? a válasz, ha ezt el?re észreveszi Brady, akkor kegyetlenül ki fogja használni a blitzel? játékos által nyitott helyet, hiszen általában van elég ideje a fal mögött, hogy felmérje helyzetét. Összességében úgy gondolom, hogy Brady és a Patriots támadójátékának kikapcsolása szinte lehetetlen feladat. Annyira sokrét?, sokoldalú az offense, hogy eddig egyetlen csapat sem tudott velük mit kezdeni egy egész mérk?zésen át. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy jelenleg a csapat 18-0-s mérleggel áll. A Giants nagyon komoly kihívás el?tt áll, ha meg akarja állítani Bradyt és a Patset.


A Giants QB-je, Elisha Nelson Manning egy remek college pályafutás után került az NFL-be. Anno Peyton Manning korábbi offensive koordinátora, David Cutcliff hívta az Ole Miss együtteséhez, ahol konferenciarekordokat döntögetett. Végz?s évében a csapatát 10-3-as mérleghez, Cotton Bowl gy?zelemhez vezette (az utolsó bowlgy?zelem a mai napig az Ole Missnél). Év végén díjes?t is kapott, és a Heisman választáson is dönt?s volt. A harmadik helyet szerezte meg végül Jason White és Larry Fitzgerald mögött.

A Chargers 2004-ben els? helyen draftolta, ? azonban nem akart a San Diegoban játszani, és végül kisebb huzavona után eltradelék a Giantshez Philip Rivers játékjogáért. Rookie szezonjában Kurt Warner mellett tanulgatta azt, milyen is az NFL QB-k élete. A szezon második felében már ? kezdett, és volt pár elég jó mérk?zése is, f?leg a szezon végén. A 2005-ös és 2006-os év nagyon hasonlított egymásra. Eli mindkétszer remek idénykezdetet produkált, aztán a szezon második felében teljesen összeomlott a játéka. Hiába élvezte a Tiki Barber vezette futójáték támogatását, egyszer?en képtelen volt arra, hogy a szezon második felében megadja azt a szükséges pluszt csapatának, ami a gy?zelmekhez kellett volna. Ugyan mindkétszer bejutott a Giants a playoffba, els?sorban a szezon eleji jó szereplések következtében, hamar elbúcsúzott a küzdelmekt?l. 2005-ben a Panthers ellen Eli borzasztóan játszott a Wild Card Weekenden a 23-0-ára elveszített találkozón (10/18, 113 yard, 0 TD, 3 interception, 1 lost fumble). 2006-ban, az Eagles ellenében már jobban játszott, de még ez sem az az Eli volt, akire a Giantsnek szüksége lett volna. A média ebben a két szezonban, f?leg a szezonok vége felé hihetetlenül kritikus hangot ütött meg vele és teljesítményével szemben. És lássuk be, jogosak voltak a bírálatok. Két jó megoldást egy rossz követett, majd egy kis fejl?dés után az arány javult valamit, de Eli képtelen volt még mindig a konzisztens játékra. A borzasztó megoldások 2006 végére sem t?ntek el a játékából. Sokszor er?ltetett dobást olyan helyzetben, amikor nem kellett volna, többek között nem egyszer passzolt érthetetlen módon olyan helyzetben, amikor elkapóját 2 vagy 3 véd? vette körül. A döntései, a completion mutatója (52 % els? évben, 57 % másodikban kezd?ként), a sok TD melletti rengeteg interception, a kísérletenkénti 6 yardos átlag, a kritikus helyzetben elkövetett hibái, az er?ltetett dobásai, kétarcúsága, ingadozó játéka szinte hadjáratszer? bírálatrohamokat váltottak ki. Eli Manning ebben a periódusban még nem volt jó arra, hogy konzisztensen jól menedzselje a New York Giants passzjátékát.

Az idei szezon el?tt, Tiki Barber visszavonulásával sok minden megváltozott. Végleg Eli kezébe került a karmesteri pálca, fel kellett n?ni a csapat vezérévé, azzá a játékossá, aki az öltöz?ben és a pályán is a csapat legfontosabb játékosa. Ezt megteremtend?, Tom Coughlin (Giants HC) és az edz?i stáb megkérte a WR-eket, hogy az offseasonben sokkal több id?t töltsenek együtt Eli-jal. A munkának megvolt a gyümölcse, hiszen Eli lehengerl?en játszott els? mérk?zésén a Cowboys ellen. Négy TD passzt osztott ki, és mindössze egy interceptiont dobott. Azonban a második félid?ben megsérült a válla, ez nem volt jó jel a szezon további részére nézve. Sérülése ellenére tovább játszott, és a szokásos remek szezonkezdetet produkálta. Jó játék, kevés hiba, és legf?képp, gy?zelmek. A Giants 6-2-vel zárta a szezon els? felét. A londoni mérk?zésen ugyan brutálisan gyenge teljesítményt nyújtott, de ezt írhatjuk nagyrészt az id?járás számlájára. 59 yardos passzteljesítményét azonban így sem lehet elfelejteni egykönnyen. A bye week után egy viszonylag jó meccset zárt a Dallas ellen, ennek ellenére ekkor ismét a támadások kereszttüzébe került. A Detroit elleni remek teljesítménye azonban lecsillapította bírálóit is. A Giants megnyerte idegenben a playoff szempontjából kulcsfontosságú összecsapást. Innent?l azonban megint el?jött a szezonzáró Eli Manning. Fokozatosan romlott a teljesítménye, ahogy közeledett az alapszakasz vége. Amikor az ellenfelek megállították a csapat remek véd?falát, vagy szépen levédekezték az Elinak annyiszor biztonságot adó futójátékot, akkor volt különösen bajban. A sorozat els? lépcs?foka a Vikings elleni 4 interceptionje volt, amib?l a Vikings védelme három interception return TD-t ért el. A második gyenge mérk?zése a Redskins elleni volt, ahol 34 %-os completion mutatóval zárt. A harmadik pedig a Bills elleni idegenbeli összecsapás. Itt az id?járás is közrejátszott a gyenge teljesítményében. Mindenesetre, ha egy QB 2 interceptiont dob, emellett elkövet 5 fumblet és 2-t abból el is veszít, és nem dob TD passzt, akkor mégiscsak rásüthet? a katasztrofális teljesítmény jelz? az aznapi munkásságára. És ez volt az a pont, ahonnan minden megváltozott. Eli Manning a Patriots elleni szezonzáró mérk?zésen szinte hibátlan teljesítményt nyújtott. Egyetlen csúnya interceptionje volt, de a 4 TD átadása, és a magabiztossága, amivel irányította csapata játékát, máris bíztató jeleket mutatott a jöv?re nézve.

Természetesen, sokan fanyalogtak, hogy ezek után csakis a „rossz” Eli kerül majd el? a playoffban, és megint els? körben kiesik a csapat. Azonban nem ez következett. Eli Manning hatalmas átalakuláson ment át az alapszakasz utolsó mérk?zése óta. Játéka kiegyensúlyozott, kevés hibát követ el, nem er?lteti a dobásokat, és végül, de nem utolsó sorban, figyel arra, hogy ne adjon el labdát. Ezek a tulajdonságok, ha a csapatnak van egy a liga top 5-jébe sorolható futójátéka, képessé teszik a csapat QB-jét arra, hogy a csapatának játékát tökéletesen menedzselje, és gy?zelemre vezesse ?ket még akár jobb csapatok ellen is. A három megnyert playoffmérk?zésen 599 yardot passzolt, 4 TD passzt adott, és nem adott el egyetlen labdát sem. Szinte tökéletes teljesítményt nyújtva vezeti csapatát jelenleg. Ez, a game manager QB-kre annyira jellemz? új felfogás az, ami Eli Manning további fejl?dését leginkább el?segítheti. Gondoljunk csak arra, hogy a Patriots 2001-es Super Bowl-lal végz?d? idényében Brady is hasonló szerepkörben játszott, vagy Ben Roethlisberger a 2005-ös Steelersben. Nem kell túlvállalni magadat, csak figyelni, hogy ne add el a labdát, és megcsinálni az olyan passzokat, amelyek nagy rizikót nem hordoznak magukban. A Tampa elleni mérk?zés volt Eli pályafutásának eddigi legjobb playoffmeccse, de a Dallas elleni sem sokkal marad el t?le. A Green Bay ellenében pedig, bár régi completion mutatóját hozta, és nem adott TD passzt, játéka elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Giants számára kissé szokatlan körülmények között is gy?zni tudjanak.

Fontos azt még kiemelnünk, hogy Eli pályafutásának nagy fordulatához nem kis részben járul hozzá az, hogy Jeremy Shockey megsérült, és idén már nem játszhat. Hiányában Eli sokkal többet kell, hogy figyelje a WR-ek helyezkedését, nem csupán a mindig biztonságot nyújtó Shockey helyezkedését kell fürkésznie, ha nyomás alatt van. Sokat segített az is természetesen, hogy a Giants megtalálta az idén ellenállhatatlanul játszó Plaxico Burress, és az ugyan sok passzt elejt?, de a playoffban eddig remekl? Amani Toomer mellé a harmadik megbízható WR-ét, Steve Smitht. A Shockey helyére lép? újonc tight enddel, Kevin Boss-szal pedig egészen elképeszt?en jól megérti magát Eli.
A Patriots ugyan más kategória, mint azok a csapatok, akiket az NFC-ben legy?zött a Giants, de ha Eli folytatja hatékony játékát, és nem vállalja túl magát, akár gy?zelemre is vezetheti a csapatát (de csak akkor, ha a védelem emberfeletti teljesítményt képes nyújtani). Igaz, azt is vegyük figyelembe, hogy a Patriots elleni alapszakasz-meccsen kicsit többet kellett vállalnia, mint eddig a playoff folyamán. A Patriots, ha sikerül a futójátékot levédekeznie valamelyest, el?csalhatja a „régi Elit”… Azt hiszem, ez az, amit a Giants szurkolói legkevésbé szeretnének, az Eli-jal szemben pesszimista szakért?k meg szinte már „várnak”. Fontos kérdés az is, hogyan hat majd rá a nyomás. Bár ha megnézzük, három playoffmeccsen van túl, amelyek közül kett?t olyan félelmetes helyeken nyert meg a csapata, mint a Texas Stadium vagy a Lambeau Field…


Tom Brady az elmúlt napokban a bokasérülése miatt "bokarögzít? cip?t" viselt, így pár szóban írnunk kell a backup QB-ekr?l is. Természetesen egyik oldalon sem várhatunk a kezd?játékoséhoz hasonló teljesítményt a csereemberekt?l. Igaz ez különösen a New England Patriots esetében. Brady backupjai: Matt Cassel és Matt Gutierrez. Casselt 2005-ben a 7. körben választotta a Pats. A collegeban a USC-n Carson Palmer és Matt Leinart mögött backupként lehet?séget szinte nem is kapó játékos legnagyobb erénye, hogy mobilis. Idén egyetlen interceptionje, és egy futott TD-je van. Komolyabb lehet?séget nem kapott, 6 mérk?zésen szerepelt. Preseasonbeli tapasztalata természetesen van, regular seasonben a legtöbb lehet?séget két éve, a Dolphins elleni zárómeccsen kapta. A másik QB Matt Gutierrez. Az idén, undrafted rookieként a csapathoz kerül? játékos eddig 5 mérk?zésen szerepelt, de ezeken csak egy értékelhet? passzkísérlete volt, ami 15 yardos területnyerést eredményezett. Eli Manning backupjai: Jared Lorenzen és Anthony Wright. Lorenzen a szezon els? két meccsén kapott minimális lehet?séget, ezen kívül komoly NFL tapasztalata nincs a 2004-ben a University of Kentuckyról kikerül? falember méret? QB-nek. Wright viszont 9 éves NFL múlttal rendelkezik. Ezen id? alatt megjárta a Steelerst, a Cowboyst, a Ravenst és a Bengalst is. A Cowboysban és a Ravensben kapott komolyabb lehet?séget a bizonyításra. Pályafutása során 31 mérk?zésen szerepelt, 20 meccsen kezd?ként.

Gaál Sándor (gsn)