Visszapillantó III.

A hetedik játékhét többek között a kényszerű irányító cserékről maradt emlékezetes. Az ismét tavalyi formáját idéző Ben Roethlisberger nagyszerűen osztogatott az Atlanta ellen (három TD-t érő labdát adott), ám a harmadik negyed közepén le kellett őt cserélni, mivel egy földre vitelt követően agyrázkódást szenvedett. Az ekkor még 24-21-re vezető pittsburghiek hosszabbítás után végül kikaptak a négy touchdownt passzoló Michael Vick alakulatától (41-38). Hasonló volt a helyzet a félelmetes atmoszférájáról híres Qwest Fielden is, ahol a félidő után megsérült Matt Hasselbeck, vezérét vesztett csapata pedig hamarosan lendületét is elhagyta, így a trükkös playekkel (a running back Mewelde Moore TD-t érő elkapáshoz segítette társát) és az ellenállhatatlanul száguldozó Chester Taylorral (169 yard, TD) operáló Minnesota diadalmasan léphetett ki az oroszlánbarlangból (Seattle-Minnesota 13-31). Nem sérülés, hanem gyenge forma okozta a hetek óta támadott Drew Bledsoe vesztét a Giants elleni hétfő esti rangadón. A dallasi QB hiába próbálkozott (futott egy 1 yardos touchdownt is), ezúttal sem tudta igazán elkapni a ritmust, és a félidőben kénytelen volt átadni helyét a régóta csapatba követelt Tony Romonak. Az új seprűvel sem sikerült azonban eltakarítani a felfelé ívelő formát futó Óriásokat: a mérkőzés végén 36-22-es vendéggyőzelem villogott a Texas Stadium eredményjelzőjén. Ha van csereirányító, aki megérdemli, hogy kezdőként számítsanak rá csapatánál, akkor az Damon Huard. Trent Green sérülése után a Kansas City Chiefs kezdő QB pozícióját átvevő játékos hétről-hétre bizonyította, hogy bátran rá lehet bízni egy NFL csapat vezetését. A San Diegoval vívott csoportrangadón sem lehetett panasz Huard teljesítményére (2 TD), és mivel Larry Johnson is szezoncsúcsot jelentő mennyiséget futott (132 yard, 2 TD), össze is jött a győzelem (30-27) a sokoldalúságát újfent igazoló LaDainian Tomlinson fémjelezte Chargers ellen (egy passzolt és egy elkapott touchdown került LT neve mellé). A hetedik fordulóig kellett várniuk az Oakland szurkolóinak őrülten imádott csapatuk első győzelmére (22-9). A szenvedő fél szerepében az idény nagy csalódását jelentő Arizona Cardinals lépett pályára, amely szezonbeli hatodik vereségével alaposan ingatni kezdte a kispadot Dennis Green feneke alatt (a 100+ yardos meccsel továbbra is adós top RB, Edgerrin James mindössze 34 futott yardot tett hozzá a Cards offense produkciójához). Erőteljes déja vu érzés keríthette hatalmába a Philadelphia Eagles játékosait a Tampa Bay otthonában játszott találkozójuk lefújásakor: az elmúlt héthez hasonlóan ismételten egy utolsó másodperces mezőnygóllal kaptak ki a Sasok, ez alkalommal 23-21 arányban (Matt Bryant 62 yardos field goalja az NFL történetének harmadik legnagyobb távolságból értékesített kísérlete volt).

A szinte bevehetetlennek számító Invesco Field volt a heti célpont a továbbra is hibátlanul masírozó Indianapolis játékosainak. Peyton Manning sokadszorra mutatta meg a világnak, hogy rá nem hat a hely szelleme, és az alapszakaszban bárhol, bárki ellen győzelemre tudja vezetni csapatát (a rájátszás, mint tudjuk egészen más világ, még Peyton számára is). A 35 ezredik passzolt yardját elérő Manning keze nyomán Reggie Wayne nőtt a mezőny fölé (3 TD elkapás), de a mérkőzés hőse titulus megosztva járt Adam Vinatierinek is, egy tőle már-már megszokott, sorsdöntő mezőnygól után (34-31 és 7-0 a Coltsnak). A kilencedik héten esedékes Manning-Brady csata előtt a New England Patriots irányítója is igazolta, hogy valóban ezt a két nevet érdemes a emlegetni, ha az NFL jelenkorának legjobb quarterbackjét akarjuk megnevezni. A Hazafiak dirigense négy alkalommal intette csendre a minnesotai dóm nézőközönségét (a Patsre jellemző módon négy különböző receiver örülhetett). 2005-ben sokan még a fenti úriemberekkel egy lapon emlegették Ben Roethlisbergert, ám a Steelers QB-je idén sehogy sem találja korábbi önmagát: a harmatos Oakland ellen négyszer sült el rosszul Big Ben karja, így a 98 (!) támadó yardot összeszenvedő Fosztogatók győztesen hagyhatták el a játékteret (20-13). Sikerrel vette az aktuális akadályt a Kansas City és a San Diego is, köszönhetően az LJ (Larry Johnson 155 yard, 3 TD - 1 elkapott TD) illetve az LT (LaDainian Tomlinson 183 yard, 2 TD - 1 elkapott TD) márkanévre hallgató, pontgyáros futóiknak. Tőle szokatlan módon a föld helyett a levegő urát játszotta el Michael Vick Cincinnatiben (3 passzolt TD), diadalra vezetve csapatát a kiszámíthatatlan bengáli tigrisek ellen. Egymás után kétszer az utolsó másodpercekben kapott ki a Philadelphia, nem is csoda hogy a 2004-es Super Bowl vesztese mindenképpen javítani akart hazai közönség előtt a Jacksonville ellen. Az idény során többször kiemelkedően játszó Donovan McNabb azonban képtelen volt eredményesen gardírozni övéit, nem utolsó sorban a liga egyik legjobb védekező csapatrészének köszönhetően, amely mindössze két mezőnygólt engedélyezett az NFL csúcskategóriás támadógépezetének.

New England Patriots - Indianapolis Colts, azaz Tom Brady vs Peyton Manning. Ez nem jelenthet mást, mint zakatoló támadócsapatokat, látványos passzokat, fantasztikus touchdownokat. Gondolhattuk. Aztán nem így lett. Manning ugyan „hozta magát” a számára nem túl kellemes Gillette stadionban (326 yard, 2 TD, INT), a hat pontot érő átadás nélkül maradt Brady viszont beállította karrierje negatív csúcsát azzal, hogy az összecsapás során négy interceptiont dobott. A 27-20 arányban nyertes Indianapolis tehát Denver után Foxborot is bevette, még értékesebbé téve 8-0-ás bajnoki mérlegét. Ezt a mutatót célozta meg a liga másik veretlen alakulata, a Chicago Bears is. A Soldier Field lakói egy tengeri menü keretében óhajtották elfogyasztani a pályájukra tévedt Delfineket, de a hat labdaeladást (ebből négy az irányító, Rex Grossman nevéhez fűződött) súlyosan megbüntette a Miami, a forduló legnagyobb meglepetését szolgáltatva győzelmével (31-13). Az AFC Westben egymás nyakán taposó Denver-San Diego-Kansas City hármasból mindenki megnyerte soros találkozóját, ráadásul a triumvirátus összes tagja harminc pont felett termelt. A nem kevésbé kiegyensúlyozott NFC Eastben tovább bonyolódtak a szálak. A szabadnapos Philadelphia távollétében a zsinórban ötöt nyerő Giants (ezúttal a 14-10-re vert Houston volt az áldozat), és az örökrangadót behúzó Washington (Nick Novak utolsó szekundumos, 47 yardról berúgott mezőnygólja hozta meg a dupla fontosságú sikert a dallasiak ellen) is jelezte igényét a továbbjutásra.

Ennyit a múltról.

Túl vagyunk kilenc játékhéten, ami azt jelenti, hogy az idei NFL szezon nagyobbik felét már magunk mögött hagytuk. Arról, hogy ki nyeri a 2006-os Super Bowlt egyenlőre korai lenne beszélni, hisz még az sem dőlt el, hogy mely csapatok kvalifikálják magukat a rájátszásba. Nagyon sok minden van még előttünk. Szerencsére. Azt viszont nem túl kockázatos kijelenteni, hogy a jelenleg zajló bajnokság legnagyobb meglepetését a New Orleans Saints nagyszerű szereplése jelenti, a legnagyobb csalódást okozó alakulat cseppet sem megtisztelő címéért járó citromdíjat, pedig az Arizona Cardinals főhadiszállására lehetne postázni.


Tovább is van, mondjuk majd …