Big East beharangozó 2011

Szeptember 1-jén indul a college futball szezon, így itt az ideje, hogy bemutassuk olvasóinknak a legnagyobb konferenciák csapatait. Elsőként a Big Eastre kerül sor.

A Big Eastben ezúttal sincs kimagasló csapat, ez pedig azt sejteti, hogy a 2010-es évhez hasonlóan idén is nyitott lehet a versengés az utolsó hétig. Írásomban egyesével mutatom be a csapatokat, amelyek sorrendje egy szezon előtti power rankingként is felfogható.

West Virginia Mountaineers
Egy katasztrofális bowl mérkőzést követően a West Virginia egyetem úgy döntött, hogy itt az idő a karmesteri pálcát egy támadóoldali munkájáért elismert szakember kezébe adni. Meg is találták a megfelelő embert Dana Holgorsen személyében, aki az elmúlt években a Texas Tech, a Houston és az Oklahoma State csapatainál zseniális támadójátékot bontakoztatott ki. Holgorsen olyan feltételekkel érkezett, hogy első évében csak offenzív koordinátor lesz, majd a második évben válik főedzővé. Ez nem igazán tetszett Bill Stewart főedzőnek, akit ezzel 2012-től az íróasztal mögé akartak száműzni. Az alkoholproblémákkal küzdő Holgorsen egy incidensét Stewart kiszivárogtatta, majd további lejáratókampányt szított a sajtóban, ami szerencsétlenségére kiderült. Így jutottunk el oda, hogy Bill Stewartot kirúgták, és Holgorsen már ebben az évben főedzővé vált... Időközben pedig még NCAA szakciókkal is szembenézett a program, eseménydús offseason volt ez Morgantownban.
Áttérve a csapatra, mindenképpen fontos kiemelni, hogy Holgorsen érkezése miatt nagy elvárások vannak. Az offense szinte azonnal elkezdte használni a négyelkapós felállásokat. Minden szem Geno Smithen lesz, a QB már első kezdő évében is remekelt, de az új támadójátékban még a tavalyinál is kiválóbb statisztikákat halmozhat majd fel. Smithnek igen jó elkapóállománya van Jock Sanders távozása ellenére is, élén Tavon Austinnal, a korábbi villámgyors RB-vel. Austin mellett Smith középiskolai csapattársa, Stedman Bailey lehet a legkeresettebb célpont. A futójátékban Noel Devine a múlté, és a tavaly lehetőséget kapó Ryan Clarke és Shawne Alston inkább alkalmas rövidyardos helyzetek megoldására. Így nagy valószínűséggel a kezdő RB két újonc (Vernard Roberts, Andrew Buie), illetve a másodéves Trey Johnson közül kerül ki. Roberts a legnagyobb esélyes, de a nyáron a legjobb teljesítményt Buie nyújtotta. A támadófal tavaly sem volt az igazi, és nehezíti a helyzetet az, hogy az egyik legjobb játékos, a guard Josh Jenkins idén már nem játszhat. Két jól ismert név ennek ellenére is szerepel a falban, az LT Don Barclay és a center Joe Madsen személyében.
A védelem koordinátora maradt a sokra tartott Jeff Casteel, aki 3-3-5-ben játszatja csapatát. A neve garancia a remek védelemre. Chris Neild és Scooter Berry nagy veszteség a védőfalban, de így legalább lehetőség van arra, hogy a tavaly szituációs pass rusherként remeklő Bruce Irvin nagyobb szerepet kapjon. Julian Miller húzódik át Berry helyére, középen, az NT pozícióban pedig úgy tűnik, Josh Taylor szerepel majd. Az LB sor talán a legproblémásabb jelenleg, mivel csak Najee Goode maradt a tavalyi kezdők közül, és igazán erős depth sincs a poszton. Josh Francis, a JUCO All-American lehet a befutó a WLB poszton. A secondaryben szinte pótolhatatlan az NFL-be távozó CB, Brandon Hogan és az FS, Robert Sands. Az ő helyükre Pat Miller (CB) és Eain Smith (FS) léphet, de a játékosok képességei között jelentős a különbség. A secondary sztárja egyértelműen Keith Tandy lehet idén, aki magasan a Big East legjobb cornerbackje. A kicker továbbra is Tyler Bitancurt lesz, míg a puntokat Corey Smith hajtja majd végre.

Akikre érdemes figyelni: Keith Tandy (CB), Geno Smith (QB), Bruce Irvin (DE), Tavon Austin (WR), Stedman Bailey (WR), Julian Miller (DT), Terence Garvin (SS), Don Barclay (LT), Joe Madsen (C), Eain Smith (FS)



South Florida Bulls
A USF a Big East egyik legfelkapottabb csapata az idei évben. Tavaly volt egy jó együttesük, amely támadóoldalon nem volt az igazi, de a védelem remekelt. Azonban a nyolc győzelemhez szükség volt jelentős szerencsére is. Skip Holtz főedző második évébe érve azt várja a közvélemény, hogy a Bulls támadóoldalon jelentősen előrelép, miközben a védelem nem hanyatlik, és ezáltal a médiában a Bulls hamar „titkos” favorittá lépett elő. Az offense előrelépéséhez elengedhetetlen a kevesebb hiba a csapat irányítójától. BJ Daniels, a Bulls QB-je tavaly jelentősen visszaesett, és még cseréje, Bobby Eveld is jobban menedzselte a játékot nála. Danielsnek vissza kell találnia tavalyelőtti formájához, ha többre akar jutni idén a csapat, mint 2010-ben. Jelenleg egyértemű, hogy BJ visszaszerezte kezdő helyét, azonban sikerült ismételten megsérülnie az augusztusi felkészülés során, ami hátráltatja az offense fejlődését. A tavalyi WR gondokat már múltnak lehet tekinteni, Dontavia Bogan NFL-be való távozása ellenére is. Visszatért a sérülés miatt az egész idényt kihagyó AJ Love és Sterling Griffin, Evan Landi és Lindsey Lamar pedig a tavasz folyamán sokat fejlődött. A legtöbb szó pedig talán a korábbi CB-ről, Terrence Mitchellről esett, aki az iskola 4×400-as váltójának tagjaként ezüstérmet szerzett a Big East atlétikai bajnokságán. Mitchell azt a lendületet és gyorsaságot adhatja a WR állományhoz, amire Bogan képes volt. Jelentős változás az RB-knél, hogy hatodik éve után el kellett a csapatnak búcsúznia Moise Planchertől, helyét pedig a tavaly egészen jól játszó Demetris Murray vette át, legalábbis egy időre. A tavasz folyamán vált ugyanis véglegessé, hogy játszhat a csapatban a 2010 júniusában a USF-hez transferelő Darrell Scott. Scott, a 2008-as recruiting class legtöbbre tartott futójátékosa volt, akit stílusa alapján az elemzők LaDainian Tomlinsonhoz hasonlítottak. Az RB karrierje nem teljesedett ki a Colorado egyetemen, évek óta új kihívást keresett magának. Minden korábbi problémáját félresöpörte, és idén végre talán tehetségéhez mérten fog játszani. A falba visszatér a két guard (Hine és Warren), de az OT és C posztokon új arcok kerülnek bevetésre.
A védelemmel Mark Snyder koordinátor kisebb csodát tett tavaly, és szeretné is megismételni egysége a 2010-es teljesítményt. Ehhez a védőfal hasonlóan jó játéka szükséges, amit az nehezít, hogy csupán Cory Grissom tér vissza a tavalyi kezdők közül. Azonban ez ne tévesszen meg bennünket, a többi poszton jelentős rotációt alkalmazott a csapat korábban is. A legnagyobb veszteség Terrell McClain volt, aki ma már az NFL-ben játszik, de mögötte is jelentős depth volt. A legérdekesebb arc az új kezdők között Ryne Giddins lesz, aki tehetsége alapján illik a USF volt kiemelkedő DE-inek, George Selvienek és Jason Pierre-Paulnak a sorába. Meglátjuk, hogy sikerül-e az elvárásoknak a pályán is megfelelnie. Az LB-knél távozott Jacquian Williams, de Sam Barrington és a freshmanként kezdő DeDe Lattimore is visszatér. A secondaryben a tavaly remeklő négyesből hárman jelen lesznek (Quenton Washington, Jon Lejiste és Jerrell Young) és a fennmaradó posztra is egy rutinos játékos, Kayvon Webster ugrik be.
Egyelőre mind a kicker, mind a punter poszton nagy a csata, de feltehetőleg előbbin a brazil Maikon Bonani, utóbbin pedig Jason Brockhaus-Kann győzedelmeskedik. Érdemes még itt is kiemelni a WR-eknél már szóba került Lindsey Lamart és Terrence Mitchellt, akik kiemelkedő returnerek.

Akikre érdemes figyelni: Jon Lejiste (SS), Jeremiah Warren (OG), Ryne Giddins (DE), BJ Daniels (QB), Quenton Washington (CB), Terrence Mitchell (WR), Sam Barrington (LB), DeDe Lattimore (LB), Darrell Scott (RB), Demetris Murray (RB)

Pittsburgh Panthers
Ha van csapat, amely furcsább offseasonön van túl a Big Eastben, mint a West Virginia, az a nagy rivális Pittsburgh Panthers. Az elvárásokhoz képest gyengén sikerült 2010-es szezont követően a csapat elküldte főedzőjét, Dave Wannstedtet. Helyére a Miami (Oh.) Redhawks-szal remek idényt futó Mike Haywoodot nevezték ki. Haywood azonban, miután letartóztatták egy volt feleségével való tettlegességig fajuló vita kapcsán, elbocsátásra került. Pár napon belül ismét kinevezésre került sor, Todd Graham, a Tulsa volt főedzője lett az új Panthers HC. Graham a Tulsából magával hozta a spreadet, amely felváltja a Wannstedt alatt megszokott Pro Style offenset. Ebből adódóan a QB-nek, Tino Sunserinek meg kell tanulnia a shotgunból játszani. Nagy veszteség az offenseben Dion Lewis (RB), Jonathan Baldwin (WR) és Jason Pinkston (OT) távozása, de talán csak a WR poszton van jelentősebb visszaesés. A WR-eknél Mike Shanahan elsőszámú célponttá válik, Devin Streetnek és Cameron Saddlernek pedig sokat kell javulnia. Az RB-knél tavasszal még Ray Graham volt az egyetlen ösztöndíjjal rendelkező RB, de érkezett társának a Wisconsin egyetemről Zach Brown. A Graham-Brown futóduó semmivel sem tehetségtelenebb, mint a tavalyi Lewis-Graham kettős. A támadófalban elképzelhető, hogy a guard Chris Jacobson center posztra vált, míg az már bizonyos, hogy a tavaly RG poszton szereplő Lucas Nix RT lesz. Jordan Gibbs húzódik át jobbról bal oldalra, ő lesz Pinkston utódja LT poszton.
A védelem is nagy változáson megy át, a 4-3-as sémát felváltva egy módosított 3-4-es felállást játszik majd idén a Panthers. A fal első három posztjából kettőt a tavalyi két DT tölt be, Chas Alecxih lesz az egyik end, míg NT-ként Myles Caragein szerepel majd. A harmadik játékos kicsit meglepő. A mindössze 250 font súlyú pass rusher, Brandon Lindsey jelenik majd meg a jobb oldalon. Lindsey, Jabaal Sheard és Greg Romeus korábbi elsőszámú cseréje tavaly robbant be Romeus sérülése után, és 10 sacket jegyzett. NFL szemmel nézve hozzá inkább a 3-4 OLB poszt illene, mintsem a 3-4 DE. Az LB sorban jó idény elé nézhet Max Gruder, társa pedig Dan Mason lenne középen, de egyelőre ő még térdsérüléséből lábadozik. Így Tristan Robertsé a másik ILB poszt, az OLB-k pedig Greg Williams és Kevin Adams lesznek. Adams néha safetyként is feltűnhet, amikor a 3-4-es felállás 3-3-5-té alakul. A secondaryben biztos pont a néha kicsit sokat kockáztató Jarred Holley, aki ugyan 8 interceptionnél jár karrierje során, de legalább ennyi elképesztő hibát is vétett. SS poszton továbbra is Jason Hendricks kezd majd. Hendricks tavaly év közben lett kezdő, miután Dom DeCiccot, a ma már NFL-ben próbálkozó SS-t az LB sorba vitte fel Wannstedt a sok linebacker sérülése miatt. A 2010-ben legnagyobb problémát okozó CB poszton nem igazán lépett előre a Panthers. Hárman vannak jelenleg versenyben a két kezdő helyért: Antwuan Reed, Buddy Jackson és K’Waun Williams.
A korábban kicker és punter feladatokat ellátó Dan Hutchins távozott, így új játékosokat kellett találni a két rúgóposztra. Az új kicker Kevin Harper lesz, a punter pedig Matt Yoklic.

Akikre érdemes figyelni: Ray Graham (RB), Max Gruder (LB), Brandon Lindsey (DE), Jarred Holley (FS), Chris Jacobson (OG/C), Lucas Nix (OT), Tino Sunseri (QB), Zach Brown (RB), Mike Shanahan (WR), Chas Alecxih (DE/DT)



Cincinnati Bearcats
A tavalyi év óriási csalódás volt a Bearcatsnél. Butch Jones első éve a konferenciaelsőségért való küzdelem helyett egy 4-8-as bowl részvétel nélküli mutatót eredményezett. Pedig tehetségben nem volt hiány, főleg a támadóoldalon. Ennek ellenére egyszerűen nem működött az elvárt szinten az offense, még akkor sem, ha statisztikailag vezették év végén ebben a mutatóban a Big Eastet. A potenciáltól való elmaradásért elsősorban a támadófal gyenge teljesítménye és a sok labdavesztés volt okolható. Az irányító Zach Collaros-szal kezdődik idén is az említésre érdemes Bearcats játékosok listája, és visszatér az RB Isaiah Pead, illetve a tavaly túl sok fumblet jegyző, de egyébként kiváló elkapó, DJ Woods is. Idén is tőlük várható kiemelkedő produkció a támadóknál. Collarosnak és Woodsnak is sokat kell dolgoznia azon, hogy ne szórjanak el annyi labdát, mint 2010-ben. A távozó WR, Armon Binns helyére szüksége lesz a csapatnak egy produktív elkapóra, aki a junior college transfer, Kenbrell Thompson lehet, de van mögötte is kellő választék. A támadófal a tavalyinál csak jobban működhet, azonban nem lesz könnyű dolga Alex Hoffmanéknak, ha meg akarnak felelni a szurkolói elvárásoknak. A legnagyobb veszteség támadóoldalon talán Jason Kelce NFL-be való távozása volt, Kelce ma már a Philadelphia Eagles kezdő center posztjáért küzd Jamaal Jacksonnal.
A Cincy az elmúlt években nem a védelméről volt híres. A folytonos sémaváltogatások, a minden évben nagy távozói létszám sem az előző edző, a ma már Notre Dame-et irányító Brian Kelly, sem Jones alatt nem tették lehetővé, hogy a védelem jelentősen fejlődjön. Jones magával hozta a 4-3-as formációra való visszatérést, ami az első évben nem hozott javulást. Talán majd idén sor kerül erre, hiszen minden tavalyi kezdőjátékos visszatér, és egy év rutinnal gazdagabbak mindannyian. A csapat legnagyobb sztárja védelmi oldalon kétségkívül Derek Wolfe, a fal nagyméretű DT-je. Szintén magasan jegyzett az MLB JK Schaffer, illetve az idén SLB-ből DE-vé előrelépő Walter Stewart. Stewartot eddig is alkalmazták szituációs pass rusherként, de 2011-től az egész mérkőzésen a QB siettetése lesz a feladata. Fejlődésre van szükség mind a futás elleni, mind a passz elleni védekezésben. Talán utóbbi a nagyobb gond, hiszen túl sok nagy playt engedtek, és a konferenciában a legkevesebb interceptiont gyűjtötték a Cincy játékosai. Érdemes lesz figyelnünk Cameron Cheathamre (CB), aki a tavaszi edzések során a legjobb teljesítményt nyújtotta a secondary játékosai közül.
A special teamben főleg a kicker poszt okoz problémát, ahonnan távozott Jake Rogers, aki 2007 óta látta el a rúgófeladatokat. Feltehetőleg Tony Miliano lesz majd az utódja. Kiemelendő még Patrick O’Donnell, aki jelenleg a konferencia legmagasabban jegyzett puntere.

Akikre érdemes figyelni: Zach Collaros (QB), Derek Wolfe (DT), JK Schaffer (LB), Isaiah Pead (RB), DJ Woods (WR), Walter Stewart (DE), Alex Hoffman (OT), Maalik Bomar (LB), Cameron Cheatham (CB), John Hughes (DT)

Syracuse Orange
Doug Marrone alatt folytatta fejlődését az Orange az előző szezonban. 2001 óta először végzett 50 %-os mutató felett a Cuse, és 2004 óta először szerepelt bowl mérkőzésen. Ennek ellenére nem mindenki bizakodó azzal kapcsolatban, hogy az Orange idén is hasonló sikereket ér majd el. Egyrészt sokan a szerencsének tudják be a tavalyi sorozatot, másrészt meglehetősen nagy szerepet tulajdonítanak a klasszis RB-nek, az idén már az Indianapolis Coltsban játszó Delone Carternek. A kitűnő erőfutó örököse Antwon Bailey lesz, aki korábban a csere RB volt. Teljesen más stílusú játékos, aki fürge, jókezű, inkább egy 3. down RB-re emlékeztet NFL szemmel. Azonban természetesen ettől még lehet produktív játékos. Mindenesetre az, hogy feltehetőleg valamivel gyengébb lett a futószekció, nagyobb nyomást helyez a visszatérő kezdő QB-re, Ryan Nassibra. Nassib szerencséje, hogy egy igen jó elkapóállomány áll rendelkezésére, a három elkapó Van Chew, Marcus Sales, Alec Lemon és a remek elkapó TE, Nick Provo megkönnyítheti játékát. Igaz, azt meg kell jegyezni, hogy Salest nem is olyan régen tiltották el amiatt, mert kábítószert találtak nála. Sorsa egyelőre kérdéses. Fontos, hogy a fal csupán egy poszton változik, Ryan Bartolomew helyére lép Macky McPherson center poszton. Az offense erősségének számít továbbra is az LT Justin Pugh, illetve a két guard, Andrew Tiller és Zach Chibane.
A védelemben sokkal nagyobb kérdőjelek vannak. Nem tudni, hogy mi várható az új DT kettőstől, Jay Bromleytól és Cory Boatmantől, illetve, hogy hogyan fogja tudni helyettesíteni a csapat a két távozó sztár LB-t, Derek Smitht és Doug Hogue-ot. Marquis Spruilltól, a tavaly kezdővé váló OLB-től várja a csapat a nagy robbantást, és úgy tűnik, kezdőként kap helyet WLB poszton a nagyreményű elsőéves, Dyshawn Davis is. A legnagyobb teljesítményjavulást azonban Marrone DE poszton várja, ahol a legendás játékos, Arthur Jones öccse, Chandler Jones elképesztő tavaszt produkált. A safety poszt megoldott Shamarko és Philip Thomas-szal (bár jelenleg mindketten kisebb sérüléssel küszködnek), de a cornerek szintén újak lesznek.
A special teamben visszatér a kiválóan teljesítő kicker, Ross Krautman, míg Rob Long helyét valószínűleg Shane Raupers veszi át a puntereknél. Érdemes még felhívni a figyelmet a villámléptű returnerre, Prince Tyson-Gulleyre, aki Bailey cseréje is RB poszton.

Akikre érdemes figyelni: Justin Pugh (OT), Chandler Jones (DE), Van Chew (WR), Antwon Bailey (RB), Mikhail Marinovich (DE), Marquis Spruill (LB), Shamarko Thomas (SS), Nick Provo (TE), Philip Thomas (FS), Andrew Tiller (OG)

Louisville Cardinals
A Cards Charlie Strong első szezonjában alaposan meglepte az egész Big Eastet, és végül kivívta a bowl szereplést. Ez azonban nem jeleti azt, hogy Strongnak idén könnyebb dolga lenne, hiszen 25 senior játékos távozott a programból, akik közül 11-en kezdők voltak, a fennmaradóak többsége pedig fontos cserejátékos. A legnevesebb távozók közé a támadóknál Bilal Powell (RB), Adam Forman (QB), Doug Beaumont (WR) és Mark Wetterer (OG) tartozott. Powell helyettesítése idén Victor Anderson és Jeremy Wright feladata lesz, ugyan nem egyszerű elvárásokkal néznek szembe, de tehetségük alapján képesek lehetnek az azoknak való megfelelésre. A nagyobb gond futást tekintve a támadófal, amely négy játékosát elvesztette, csupán a kiváló center, Mario Benavides tartotta meg kezdő pozícióját. QB poszton tavaly is három játékos szerepelt a kezdőben, és idén is nagy esély van arra, hogy többen kapjanak lehetőséget a szezon folyamán. Feltehetőleg a rutinos Will Stein kapja meg először a lehetőséget, de a sztárrecruitot, Teddy Bridgewatert nem valószínű, hogy sokáig ki tudja szorítani a csapatból. Mellettük még Dominique Brownnak is lehet beleszólása a poszton történtekbe. A passzjátékhoz rendelkezésre állnak kiváló célpontok, mint például Josh Bellamy (WR), Josh Chichester (TE), de a tavasz és koranyár folyamán még mindig bevethetetlenek voltak olyan megsérült, de számításba vett játékosok, mint Andrell Smith vagy Michaelee Harris.
Arra, hogy a védelem idén is egészen jó teljesítményt nyújthat, nem elsősorban a játékosok egyéni képességei, sokkal inkább Strong személye ad garanciát. A védelem legjobbja a tavaly berobbanó SS, Hakeem Smith. A védőfal tele van már tavaly is bizonyított játékosokkal, meglehetősen mély szekció. A problémát a CB poszt jelentheti. Nagy veszteség Johnny Patrick NFL-be távozása, Bobby Burns lejáró jogosultsága, illetve a szintén kezdő Darius Ashley eltiltása régóta fennálló alkoholproblémái miatt. Nagyon fontos lehet a pozícióban a 2009-ben kezdő, de tavaly ACL szakadás miatt hiányzó Anthony Conner visszatérése. Úgy tűnik, a csapatnál idén is Chris Philpott hajtja végre a kicker és punter feladatokat is.

Akikre érdemes figyelni: Hakeem Smith (SS), Mario Benavides (C), Victor Anderson (RB), Shenard Holton (FS), Josh Bellamy (WR), Greg Scruggs (DE/DT), Jeremy Wright (RB), BJ Butler (DE), Daniel Brown (LB), Teddy Bridgewater (QB)

Connecticut Huskies
A Huskies tavaly az év meglepetéscsapata volt, és végül a Fiesta Bowlon képviselte a konferenciát. Ennek ellenére az idei évben messze nincsenek a favoritok között. Köszönhető ez több tényezőnek is. Alapvető probléma, hogy távozott a csapattól a sikerkovács főedző, Randy Edsall. Edsall specialitása a nem sokra tartott, de motivált játékosok begyűjtése volt, akik szinte kivétel nélkül mind messze túlhaladták azt a szintet, amit elvártak tőlük. A főedző utódja Paul Pasqualoni lett, aki sokaknak ismerős lehet, mint a Syracuse korábbi HC-ja, valamint a Miami Dolphins és a Dallas Cowboys korábbi defenzív koordinátora. Az edzőváltásnál is nagyobb probléma, hogy Jordan Todman juniorként távozott az NFL-be. A klasszis futó helyettesítésére eleinte bő kínálat mutatkozott, de ez alaposan megfogyatkozott a tavasz folyamán. A végső csapás a tavalyi backup RB, Robbie Frey divízió II-be való távozása jelentette. Frey nagyszerű kiegészítője volt Todmannak és emellett returnök terén is remekelt. Így lett végül biztos befutó a kezdő RB posztra DJ Shoemate, aki tavaly érkezett a csapathoz a USC egyetemről. Első évében csalódást okozott, de a lehetőség megadatik idén számára, hogy beállhasson a közelmúlt UConn futósztárjainak sorába (Donald Brown, Andre Dixon, Jordan Todman), de nem lesz könnyű dolga. Ráadásul, ha ő megsérül, komoly gondok lehetnek. Nagy kérdés a QB poszt is Zach Frazer távozása után. Egyelőre négy (!) irányító versenyez a kezdő címért, nem tudhatjuk ki lesz végül a befutó, de Mike Boxnak, a tavaly is lehetőséget kapó QB-nek van talán a legnagyobb esélye arra, hogy a csapatot a pályára vezesse. Hogy a leendő befutónak ne legyen egyszerű az élete, még a WR sor is meggyengült annak köszönhetően, hogy tanulmányi okok miatt nem játszhat idén a csapatban az elsőszámú WR, Michael Smith, illetve csak augusztusban három WR hagyta ott az iskolát. Kashif Moorenak és Isiah Moorenak nagyon fel kell nőnie a feladathoz, ha produktív passzjátékot akar a Huskies 2011-ben. A támadóoldalon erősség a fal, ahonnan fontos kiemelni az LT Mike Ryant és a center Moe Petrust, illetve érdemes megemlíteni még a TE Ryan Griffint is, aki jó blokkoló és elkapó is.
Az idei Huskiesnak a védelme lesz az erőssége, ahol a fal egyenesen a Big East legjobb egysége a remek DT párossal (Kendall Reyes, Twyon Martin), valamint a kanadai DE-vel, Jesse Joseph-fel. Az LB sorban nagy veszteség Lawrence Wilson és Scott Lutrus távozása, de a tavaly berobbanó Sio Mooretól csodálatos szezont várhatunk. A tehetségben nem kimagasló, de rutinos secondary - élén Jerome Juniorral és Blidi Wreh-Wilsonnal - szintén a csapat erőssége. A UConn sorsolása meglehetősen könnyű, a védelem erős, de vajon képesek lesznek-e az irányító, futó és elkapó poszton jelentkező problémákat átvészelni? Ez a legfontosabb kérdés idén a Huskies-zal kapcsolatban.
A special team is kiemelkedő a sokra tartott rúgóduóval (Dave Teggart (K), Cole Wagner (P)), illetve a returner Nick Williams-szel.

Akikre érdemes figyelni: Mike Ryan (OT), Kendall Reyes (DT), Jesse Joseph (DE), Sio Moore (LB), Moe Petrus (C), Blidi Wreh Wilson (CB), Twyon Martin (DT), Jerome Junior (SS), Dwayne Gratz (CB), Ryan Griffin (TE)

Rutgers Scarlet Knights
A Rutgers tavaly katasztrofális évet zárt, amelynek legmegrázóbb eseményére, Eric LeGrand lebénulására feltehetőleg az olvasók többsége is emlékszik. A pályán való szereplés is messze elmaradt az elvártaktól. Idén próbálnak meg Greg Schianoék arra a pályára visszaállni, amit a megelőző öt, sikeres év jelentett. Tavaly úgy indultunk neki az idénynek, hogy Tom Savage-et potenciális NFL QB-nek aposztrofáltuk, illetve Mohamed Sanut, a kiváló WR-t és Wildcat futót emeltük ki. Fél év alatt sok minden változott, Savage padra szorult, majd otthagyta az egyetemet, és helyén Chas Dodd kezdett, Sanu pedig egész évben sérülésekkel küszködött. Helyét a Wildcat formációban Jeremy Deering vette át, aki év elején még a slot WR feladatokat látta el. A nagy idénybeli változások mellett az igazi gondot a támadófal jelentette. Az FBS legtöbb sackjét engedélyezte tavaly a Scarlet Knights O-line, mindezt úgy, hogy a szezon második felében már több Wildcat playt alkalmazott a csapat, mint amennyit passzolt... Ezt a problémát nem tudjuk, hogyan oldja majd meg Schiano, de az akkori fal kezdőinek nagyobbik része ma már nem szerepel a kezdőcsapatban. Frank Cignetti offenzív koordinátor Pittsburghből való szerződtetésével a csapat visszaáll a tradicionális Pro Style offensere, amely így épít majd a nagyobb termetű falemberekre. Dodd lesz az irányító, a tavaly berobbanó Mark Harrison valamint Sanu csak WR-ként fognak szerepelni, míg a másik „Wildcat back”, Jeremy Deering a kezdő RB lehet. Mögötte azonban egészen biztosan szerepet kap majd Schiano talán eddigi legnagyobb recruiting fogása, Savon Huggins is. Nem kisebb dolgot várnak Hugginstól a szurkolók, minthogy Ray Rice szintű teljesítményt nyújtson majd az egyetemen.
A védelemben is drasztikus változásokat kezdeményezett idénre Schiano. Az SLB-ként alulteljesítő, korábbi kiemelkedő recruitot, Manny Abreut feltolta a DE-k közé, ahol kezdeni fog. Helyére a nagy ígéretnek számító, de MLB-ként 2010-ben kisebb csalódást keltő Steve Beauharnais húzódik majd a kezdő SLB posztra. Khaseem Greene FS pozícióból az LB sorba kerül, ahol kezdő WLB lesz, míg a tehetséges CB, David Rowe a helyére lép FS poszton. Változtatások ide, vagy oda, úgy tűnik a csapatnak továbbra is gondja lesz a QB-k siettetésével, és a passz elleni védekezéssel, emellett az NFL-be távozó Joe LeFeged helyettesítése sem igazán megoldott SS poszton.
A special teamben utolsó évére tér vissza az egyetemre a hangzatos nevű kicker, San San Te, Teddy Dellaganna utódja pedig Anthony DiPaula lesz a puntereknél.

Akikre érdemes figyelni: David Rowe (FS), Mohamed Sanu (WR), Mark Harrison (WR), Jeremy Deering (RB), Steve Beauharnais (LB), Chas Dodd (QB), Scott Vallone (DT), Khaseem Greene (LB), DC Jefferson (TE), Savon Huggins (RB)

Végezetül összeállítottam egy előszezonbeli All-Big East csapatot érdekességként.
QB: Geno Smith (West Virginia)
RB: Ray Graham (Pittsburgh), Isaiah Pead (Cincinnati)
WR: Tavon Austin (West Virginia), DJ Woods (Cincinnati), Mohamed Sanu (Rutgers)
TE: Nick Provo (Syracuse)
OT: Mike Ryan (Connecticut), Justin Pugh (Syracuse)
OG: Jeremiah Warren (South Florida), Chris Jacobson (Pittsburgh)
C: Mario Benavides (Louisville)
DE: Brandon Lindsey (Pittsburgh), Jesse Joseph (Connecticut), Bruce Irvin (West Virginia)
DT: Kendall Reyes (Connecticut), Derek Wolfe (Cincinnati)
LB: Sio Moore (Connecticut), Max Gruder (Pittsburgh), JK Schaffer (Cincinnati)
CB: Keith Tandy (West Virginia), Quenton Washington (South Florida)
S: Hakeem Smith (Louisville), Jon Lejiste (South Florida)
K: Ross Krautman (Syracuse)
P: Patrick O’Donnell (Cincinnati)
KR: Nick Williams (Connecticut)
PR: Terrence Mitchell (South Florida)

Gaál Sándor (gsn)