Fantasy Report - Week 12

In the spotlight, avagy mitől esett le az állunk a héten?

Pontszegény hetünk volt, voltak ugyan remeklők, azonban az elmúlt hetek terméséhez képest sehol sincsenek a mostani produktumok, talán egyet sem említettem volna meg ezek közül a tizenegyedik héten, de sebaj. Viszont ha már a sztárok nem tettek ki magukért (vagy legalábbis kevesen), találunk fantasy-nímandoktól elképesztő meglepetéseket, úgyhogy ebben a fordulóban volt lehetőség megtréfálni a gyengébb együtteseknek is az éllovasokat - gondolom, sokhelyütt éleződött a harc a rájátszásért. De haladjunk csak posztonként, kezdjük az irányítókkal, mégpedig a hét egyik legjobbjával, a negyven esztendős Brett Favre-al. Az NFL rangidőse bizonyítja, hogy a kor nem számít, főleg, ha ezzel a förtelmes chicagoi védelemmel találja magát szembe az ember - az egyre stabilabb Brett apó teljesítménye azonban mindenképp figyelemre méltó, ellenfél, elkapók, futósegítség ide vagy oda. Nem akart azonban lemaradni róla green bay-i utódja sem. Aaron Rodgers-től a bőven háromszáz yard feletti teljesítmény szinte már elvárás a gyengébb védelmek ellen, és Detroitban hozta is a kötelezőt - tulajainak legnagyobb örömére. Természetesen kihagyhatatlan Drew Brees is - a héten egyedül neki sikerült igazán szemetgyönyörködtető, sőt, meccset nyerő statisztikákat összehhoznia, méghozzá a legnagyobb rangadón, pont, mikor már kezdtük elfelejteni, mekkora klasszis is ő. A negyedik nevet, akit itt kell említen azonban elég enhéz elhinni - Ryan Fitzpatrick az. a Harvard büszkesége ugyanis a Miami ellen mind a levegőben, mind a földön remekelt, ez utóbbi abszolút idegen volt minden idők legjobb Wonderlic tesztének írójától, azonban előbbit sem szoktuk meg az NFL-ben, még akkor is, ha a múlt héten is hasonlóan produkált - úgy néz ki, ő megtalálja az összhangot Terrell Owens-szel. A futóknál a névsor még több meglepetést tartogat számunkra - no persze nem Chris Johnsont, aki Vince Young rekordyardmennyisége ellenére is összehozott egy elit pontszámot - és remekül halad a kétezer futott yard felé. Fred Jackson nevéről is hallottunk már ilyen környéken, azonban ez a szezon eleéjn esett még meg,a zóta pedig visszatért Marshawn Lynch, akinek sérüléséből profitált a buffaloi futó, és a Miami ellen újra kiválóan produkált. Justin Forsetthez azonban legfeljebb a "kit húzzunk a héten"-rovat szereplőjeként lehetett szerencsénk,  azonban a Rams ellen átvette a stafétabotot, és valódi workhorse-ként működött Julius Jones hiányában. Ezt azonban ne várjuk el a 49ers ellen, mivel egyrészt Jones viisszatérhet, másrészt a San Francisco futás elleni védelme jóval erősebb, mint a Kosoké volt. A receivereknek nem volt túl jó hetük, Percy Harvin Favre kiválóságából, Miles Austin pedig sok lehetőségéből (tizenegyszer célozta meg őt Tony Romo) profitált, és hozott tisztességes számokat. A relatíve pontszegény forduló a védelmek remeklését is jelentette, közülük is kiemelkedik a Jets és a Packers defens-ének teljesítménye, négy-négy interceptionjük elképesztő. Az egyik négy picket hajító QB-t azonban más miatt kell megemlíteni - természetesen a hét legnagyobb alulteljesítője Jake Delhomme lett ugyanis. A Carolina irányítója negatív pontszámot hozott, ez pedig igen nagy ritkaság kezdő QB-k között. Rajta kívül is voltak még igen fontos csalódások, például ki gondolta volna, hogy larry Fitzgeraldnak ilyen szinten meggyűlik a baja a Titans-szel. Oké, hogy Matt Leinart kezdett, oké, hogy sokszor két védő fogta Fitzet, azonban ennél ő ilyen esetekben is többet szokott hozni. Mike Sims-Walker szintén meglepetésre múlta önmagát alul a San Francisco ellen, a Buffalo elleni emeklést követően ennél egész biztosan többre számítottunk.


Who's hot - who's not, avagy heti formajelentés és jóslás

A hét legjobb formában teljesítő játékosai közé először is muszáj lesz besorolnunk a háromh ete remekül teljesítő Jamaal Charles-t. A Chiefs futója tökéletes Larry Johnson-pótléknak bizonyul: mindig szerez touchdown-t, és a yardmennyiséggel sem szokott problémája lenni, a Broncos ellen is stabil produktum várható tőle. Vince Young megemlítése a Cardinals elleni őrült meccs után szinte kötelező, még akkor is, ha fantasy szempontból továbbra sem egy abszolút kezdőről van szó, de a 387 yard az bizony 387 yard. A Colts ellen persze ez nem fog összejönni - a Titánok egész biztosan Chris Johnsonra fogják építeni támadóstratégiájukat a hagyományosan jó Indy-passzvédelemmel szemben. Young remekléséből a legtöbbet Kenny Britt profitál, az end zone-ban ugyanis rendre őt találja meg VY, az újonc pedig egyre jobban beleszokik az NFL világába, ha idén nem is, a jövőben igen hasznos lehet keeper ligákban.

DeAngelo Williams-től ellenben többet vártunk volna a Jets ellen, főleg a Miami elleni csodálatos pontszám tükrében. Azért nem kell elkeseredni a tulajoknak, a Bucs ellen DeWill rendszeresen kiakasztja a mérőeszközöket, a Tampa eleddig nem talált rá ellenszert. Matt Forte pedig láthatóan szenved a jobb defense-ek ellen, sok lehetőséget sem kap a hátrányok miatt, de amikor megkapja a lasztit, akkor sem tud vele igazán sok mindent kezdeni, kivéve, ha gyenge védelmek állnak vele szemben - mint például a héten a Rams. Braylon Edwards pedig a biztató kezdet után beleszürkült a Jets passzjátékába - Mark Sanchez egyelőre nem elit QB, az elkapói pedig érzik ezt, és immár Edwards is közéjük tartozik, és a Bills ellen se várhatunk nagy javulást.


Under the radar, avagy kit húzzunk a héten?

DeSean Jackson kiesésével megindul a versengés a neki jutó passzokért, és ezzel együtt a fantasy pontokért a Philadelphia elkapói között, és a Falcons gyengécske passzvédelme ellen nagyon hasznos lehet egy-két kevésbé ismert arc. Jeremy Maclint tartom Jackson örökösének, annak ellenére, hogy a múlt héten Jason Avant jobban teljesített, azonban Missouriról érkező újoncban több a kakaó, véleméynem szerint ő fog nagy playt csinálni a hétvégén, de mindkettejük jó pickup lehet. Ugyanez vonatkozhat Donnie Avery-re, aki Kyle Boller egyetlen igazi célpontja, és a Bears védelmét láttuk a múlt héten... még akkor is, ha Boller nem Favre, Avery jó lehet, különösen akkor, ha Charles Tillman nem játszhat vasárnap. Akik QB-hiányban szenvednek, megpróbálkozhatnak a Falcons újdonsült ekzdőjével, Chris Redmannel is, aki fantasy szempontból mindig is kitűnő beugrónak számított, az Eagles ellen is hozhat megfelelő mennyiségű pontot, ha szükségünk van egy quarterbackre az alapszakasz végén.


Injured reserves, avagy a heti kórházi vizit

Visszatérnek a sztárirányítók, legalábbis Ben Roethlisberger biztosan, Kurt Warner valószínűleg, igaz, Matt Ryan továbbra is hiányozni fog. Ha már sztárok, akkor DeAngelo Williams bokájáról kell szólnunk, ő feltehetően játszani fog kedvenc ellenfele ellen, nagyon kelleni fog a futójáték a Panthers-nek, de a kickoff előtt lehet csak biztosat tudni. Steven Jackson ugyanúgy nem edz, ahogy a múlt héten se tette, és akkor nem volt ám rossz - én biztosan kezdetném. Michael Turner sem tréningezik, ám Ryan sérülése maitt valószínáleg játszani fog, csakúgy, mint a múlt héten tette (igaz pocsékul is teljesített). DeSean Jackson agyrázkódásáról már volt szó, a Philly üdvöskéje 99%, hogy az oldalvonal mellől tudja csak megtekinteni a Falcons elleni meccset. Steve Slaton játéka kérdéses, de minden bizonnyal ott lesz a pályán, limitált edzésmunkát végez ugyanis. Ugyanez igaz Visanthe Shiancoe-ra, Kellen Winslow-ra és Ahmad Bradshaw-ra is, igaz, utóbbi csak futni tud egyelőre. Julius Jones ellenben már teljes edzésmunkát végez, és Jim Mora főedző szerint visszaveszi a kezdő running back szerepét Justin Forsettől, nyugodtan be lehet rakni a kezdőkbe, már ha nem félünk a 49ers futás elleni védelmétől. Jake Delhomme is sérült, helyette Matt Moore fog kezdeni, más kérdés, hogy ennek sok Carolina-fan örül a múlt heti produktum után. Jamal Lewis-t IR listára helyezték, így idén már nem játszhat, nem mintha eddig túl stabil lett volna, de most már nyugodtan ki lehet dobni csapatunkból, ha eddig benn ragadt volna. Reggie Bush viszont már edzeget, igaz, csak a kontaktokat még kerülnie kell, így visszatérése még korántsem biztos, csakúgy mint Laveranues Coles-é, akiről pontos információt csak a mérkőzés előtt tudhatunk majd meg.

IDP report, avagy jobb egyedül, mint csapatban?

Ha a hét MVP-jét kéne megválasztani, és egyénivédős ligában gondolkodunk, akkor Drew Brees hétfői feltűnéséig biztosan Charles Woodsonra voksolt volna majdnem mindenki. A Green Bay egykori Heisman-trófea győztese egyre komolyabb jelölt az év védője címre, hiszen ez már nem az első találkozó, amelyet szinte egyedül nyer meg a Green Bay-nek, mindent megcsinált, amit egy védő megcsinálhat: sack, kierőszakolt fumble, megszereztt fumble, interception (ebből kettő is), turnoverből szereztt touchdown, mindemellé természetesen a tackle-kről sem feledkezett meg, kétszer annyi pontot gyűjtött, mint bármelyik másik cornerback a héten. Maradjunk a secondary-nél, hiszen a safety-k között akadt trónkövetelője Woodsonnak, még akkor is, ha utol senki sem érte. Jordan Babineaux-ról rég hallottunk, jogtalanul, hiszen a Seahawks safety-je stabilan termel hetek óta, és a St. Louis ellen már elit pontmennyiséget is gyártott, hihetetlen, de tizenegy meccs alatt karriercsúcsot döntött tackle-k terén. Kollégája, a Dolphins-os Yeremiah Bell mindig is a legjobb safety-k közé volt sorolva, és a hétvégén meg is mutatta, miért, nem sokkal maradt el Babineaux-tól. Akit még érdemes megemlíteni, az a Carolina szörnyetege, Jon Beason. A tacklegyár linebacker Thomas Davis kiesésével még jobban termel, mint korábban, azonban a héten letartóztatták, és komoly fegyelmi problémái lehetnek a közeljövőben, figyeljünk a hírekre. Térjünk rá azokra, akiket hasznos lehet felszedni az alapszakasz legvégére. Jerraud Powers stabilan szállítja a jobbnál jobb produktumokat, ha még elérhető a ligánkban, érdemes behúzni, még akkor is, ha most a nem a passzjátékáról híres Titans ellenében lép pályára. Anthony Spencer egyre hasznosabb passrusherré válik Dallas-ban, különösen sack-centrikus ligákban lehet jó pickup. Hunter Hillenmeyer egyre inkább a legjobb Bears linebackerré válik, Brian Urlacher távollétében ez nem is olyan nehéz, és a futni szerető Rams ellen jelentősen gyarapíthatja pontjainak számát. Végül pedig vessünk egy pillantást a sérülésekre. Lance Briggs nem edzett eddig a héten, ettől függetlenül szeretne játszani a St. Louis ellen. Karlos Dansby már tréningezik, így valószínűleg nincs különösebb gond a vállaival. DeMeco Ryans helyzete hasonló, mint az volt egy héttel ezelőtt, és végül hozta a tackle-ket szokás szerint, így bízhatunk játékában ezúttal is. Charles Tillman helyzete már rosszabb: agyrázkódás miatt még nem tud edzeni, játéka erősen kérdéses vasárnap. Eric Weddle kilátásai azonban még ennyire sem rózsásak, a kitűnő safetya következő két találkozót kénytelen lesz kihagyni. Terrell Suggs szeretne visszatérni a Ravens-be a héten, azonban helyzete nem könnyű, jelenleg ötven százalék esélye van a pályára kerülésre, Aaron Kampmannek viszont ekreken nulla, a Packers passrushere ugyanis az idény hátralevő részét az oldalvonal mellől fogja végignézni, súlyos szalagsérülése miatt.


Dream Team, avagy a hét legjobbjai

Ebben a részben zárásként a forduló álomcsapatát állítom össze, nem feltétlen a standard pontozás szerinti legjobbakból, tehát ez sem lesz kevésbé szubjektív, mint a cikk többi része, még a posztok szerinti felállás is változhat hétről hétre. Nézzük tehát kik érdemelték ki a tizenkettedik heti tagságot (a játékos neve mellett az ESPN alapbeállítása szerint elért pontszáma látható, védőknél pedig egy lehetséges pontszám, csak viszonyítási alapnak):

QB: Drew Brees (34)
RB: Justin Forsett (25), Chris Johnson (24)
RB/WR: Fred Jackson (23)
WR: Miles Austin (20), Percy Harvin (20)
TE: Antonio Gates (23)
DT: Darnell Dockett (21)
DE: Tyler Brayton (23,5), Anthony Spencer (23)
LB: Jon Beason (36), London Fletcher (31), Clint Session (28), Quincy Black (27)
CB: Charles Woodson (42), Nick Harper (21)
S: Jordan Babineaux (35), Yeremiah Bell (30)
D/ST: Jets (24)
K: Matt Prater (15)
P: Ben Graham (16)
HC: Chargers Coach (7)

Nagy levegő, és lehet menni beállítani az utolsó fordulóra a csapatot. Persze van néhány liga, ahol a következő hét is még az alapszakaszhoz artozik, tőlük elnézést kérek, azonban a legtöbb helyen a tizennegyedik forduló már a playoff ideje, és a többség most nagyon izgul, az év legfontosabb állítása következik - hiszen a rájátszásban minden megtörténhet.

Rajnai Gergely (Rajna)