Fantasy Report - Week 4

In the spotlight, avagy mitől esett le az állunk a héten?

Szokatlan hét volt ez a negyedik. Először is, nem irányító, nem futó, de még csak nem is elkapó hozta a legtöbb pontot, hanem egy védelem. Másodszor, egy másik védelem is a legjobb három pontszerző közt volt, ez már tényleg az egy a millióból esete. Harmadszor, a két defense között egy másodéves, de gyakorlatilag újonc futó végzett, aki ráadásul normális esetben csere. A többi jól termelő ember sem a szokásos társaságból érkezett, vizslasssuk is meg, hogy is állt tótágast a fantasy világ a hétvégén. A hét csúcsa a San Francisco védelmének remeklése volt: a Rams kiütése nem Shaun Hilléken múlott, hanem a Willis-vezette D-n, és majd' negyven pontot hoztak a konyhára. Ne számítsunk ilyesmire tőlük hosszú távon, de azért ennek bizony statement-jellege volt: megmutatták, hogy kalkulálni kell velük fantasy-ben is. Ha nem lett volna a Frisco varázslata, most éppen a Saints-től hüledeznénk: simán hozhatta nekünk ez az egység a heti meccset, Mark Sanchez megemlegeti még ezt a vasárnapot, megtudhatta, hogy az NFL nem (mindig) fenékig tejfel. És mennyi a magyar igazság? Három, és ezt úgy néz ki az Államokban is tudják, ugyanis a forduló nem lett volna teljes egy harmadik extrémen termelő védőegység nélkül: a Texans a Raiders-t taposta földbe, és ennek a Mario Williams-vezette részleg volt a kulcsa, ez pedig a pontszámokban is meglátszik. No de el a szokatlanoktól, nézzünk egy klasszikus pontgyár-pozíciót, sőt, A pontgyár-pozíciót, a running backet. Hiába, itt se tudok szokásos névvel kezdeni: Rashard Mendenhall legfeljebb a college fantasy-ben jártas olvasóknak mondhat valamit még két évvel ezelőttről. Willie Parker sérülése miatt a tavalyi idényben többnyire sérült futó remekelt a Chargers ellen, és a védelmek között tartotta a támadók becsületét szinte egymaga, aki felkapta a szabadügynökök közül, nem mondom, hogy jól járt, mert iszonyatosan elképesztően jól járt. Több yardot szedett össze vasárnap este, mint Parker eddig az egész idény alatt, ennyire remekül teljesített, persze nem marad egyetlen RB ha Parker visszatér, de ki tudja, mekkora terhelést bíznak rá Tomlinék ezentúl. Hogy ki volt a másik kifejezetten szépen produkáló RB a héten? Nem más, mint a páros hetek királya, Ronnie Brown. A második héten a Colts, most a Bills volt a szenvedő alanya a Fins futójának, aki úgy néz ki szép, szabályos hullámvasút-pályát ír le: páratlané héten közepes, páros fordulókban pedig kimagasló, kár, hogy két hét múlva szabadnapos lesz a Miami. Az elkapók között viszont végre egy klasszikus fantasy névvel indíthatunk, kitűnő volt ugyanis Steve Smith. A Carolina, akarom mondani a Giants elkapója (merthogy ez utóbbiról volna szó) a Chiefs ellen szárnyalt, megmentve a receiverek becsületét a legjobban teljesítők között. És végre találunk egy tight endet is az öt legjobb termelő játékos között: Antonio Gates megmutatta, miért is volt őt érdemes oly hamar ledraftolni, be tud ő menni az end zone-ba is, ha nagyon akar. Az irányítók közül kiemelni csak egy nevet lehet: a Cortland Finnegan hiányát maximálisan kihasználó David Garrardot. A Jacksonville QB-ja szitne hibátlanul játszott a Tennessee ellen, mindig a megfelelő megoldást választotta, de azért ne számítsunk rá, mint fantasy-szempontból releváns emberre a továbbiakban - vagy legalábbis ne mindig. Nos, ha eddig nem olvasattunk a sztárokról, hol vannak? Nyilván volt jónéhány alulteljesítő, én csupán néhányat emelnék ki. LaDainian Tomlinson sérüléséből a tulajoknak feltehetően elegük van, és a két yardos átlagból még inkább, a htrányban lévő, ezáltal passzolásra kényszerített Chargers playcallingból pedig végképp. Eddie Royal sophomore slumpját már nem lehet nem észrevenni: a Denver elkapója szinte láthatatlan - lenne, ha nem szerencsétlenkedne minden héten valakinek a kezdőjében, vagy akár a padon. Kevin Walter ugyan bekezdett a múlt héten, azonban az Oakland ellen csupán egyszer kapta el a labdát - igaz, azt több, mint 40 yardig cipelte, de azért ennél többet várnánk. És igen, Drew Brees-től már ez is kiábrándító: kétszáz yard alatti teljesítményét elnézve el se hisszük, hogy ő volt a pályán.


Who's hot - who's not, avagy heti formajelentés és jóslás

Nem lehet kihagyni azt a nevet, akiről a forduló előtt a legtöbbet szólt a fáma, és végül jól is teljesített - igen, Brett Favre-ról van szó. Az öreg jó formában van (látszik ez az elmúlt két hét statisztikáiból is), bár a Lambeau Fielden játszott visszavágóig érzelmileg ennyire túlfűtött meccse nem lesz, azért a Rams ellen is nyugodtan lehet kezdetni. Hihetetlen, hogy az ötödik héten már ide kerülhet Mike Sims-Walker, de a Jacksonville újdonsült sztárelkapója egyszerűen megállíthatatlan, és számomra nem kérdés, hogy nem a Seahawks védelme lesz az, amelyiktől majd földbe gyökeredzik a lába, én egyelőre ráégetném a a "starter" billogot. Természetesen a hét jellegéből fakadóan a harmadik csúcsformában lévő játékos nem is játékos, hanem egy egység, mégpedig a Dolphins védelmének csodatette a Bills ellen. Azonban egyszert volt Miamiban kutyavásár, nem hiszem, hogy aszezonban egynél többször megismételnék a remeklést a Delfinek.

A másik oldalról nehéz igazából embert választani, sok szürkén teljesítő emberünk volt a hétvége folyamán, csak három látványosat emelnék ki. Tony Romot eddig is érték kritikák, a Broncos elleni zakót követően azonban ezek egyre inkább megszaporodtak: az, hogy nem nyerő típus, fantasy-ben nem számít sokat, de a kevés passzolt yard és még kevesebb touchdown annál többet, márpedig a jó kezdés után nem volt sok jóban része a Romo-tulajoknak, ha a Chiefs ellen sem javít, komolyak a gondok. Marshawn Lynch visszatért - de korántsem abba a szerepkörbe, amelyet tavaly a magáénak mondhatott. Fred Jackson remeklése előidézte a split carry-rendszert, ráadásul a két futó közül Jackson a hatékonyabb, mondjuk Lynch szerencsétlenkedését ne volt nehéz ezúttal felülmúlni. Feletehetően a korábban első körös pickként kezelt RB belejön majd a későbbiekben, csak nehogy addigra már a cserék nem túúl hálás feladatkörét birtokolja. Marques Colstonnal sem lehetünk maradéktalanul elégedettek, az elmúlt két hétben közelébe sem ért második heti parádéjának, tulajai reménykedhetnek abban, hogy a bye során újra go-to-guy-já emelkedik.


Under the radar, avagy kit húzzunk a héten?

Nézzük, kiből lehet kinézni egy pofás ötödik hetet azok közül, akik feltehetően szabadügynökként tengődnek ligánkban. Kezdjük talán Jerome Harrisonnal, a Browns futójával. A jamal Lewis sérülése miatt szerepet kapó RB a bengals ellen kitűnően állta a sarat, és a Bills gyengus defense-ével szemben is megközelítheti a száz futott yardot, ég akkor is, ha Lewis visszatérht, és talán a szezon hátralevő részében ő lesz a kezdő, így hosszútávú befektetésnek sem rossz. Aztán következhet Mohamed Massaquoi, a Browns újonc receivere, aki úgy tűnik, Braylon Edwards utódja lehet, miután a volt elsőszámú elkapó a jets-ben folytatja. A negyedik héten Massaquoi már megmutatta, mire is képes, és ha nem is hoz százötven yard körül minden héten, azért ha tíz felett célozza meg őt Derek Anderson, akkor abból össze fog hozni egy tisztességes pontmennyiséget. Harmadikként Sidney Rice-t javasolnám, aki egyre inkább összeszokik Favre-al, és a Rams ellen a WR-ek tudnak szép pontszámokat gyűjteni. Ha csehül állunk akár bye week, akár sérülés, akár rossza formák miatt az elkapó poszton, bátran behúzhatjuk, nagyot nem bukhatunk vele.


Injured reserves, avagy a heti kórházi vizit

Fortuna ezúttal sem volt mindenkihez kegyes, az Eli Manning-tulajokhoz például biztosan nem. A kisebbik Manning-fivér meglepően jól teljesített eddig az idén, azonban elképzelhető, hogy az Oakland ellen ülni fog lábsérülése miatt. Valószínűleg egy megbízható cserével pihenőt kapna, azonban David Carr személye a pályára kényszerítheti. Kevin Smith-el már a múlt héten is problémák voltak, most is felmerült, hogy a hétvégén nem lesz hadrafogható a Lions futója, kövessük figyelemmel az állapotát. Irányítójával, az újonc matt Stafforddal hasonló a helyzet, azonban az ő nullázására nagyobb az esély, mint Smith-ére. Hogy teljes legyen a Lions offense tragédiája, arról Calvin Johnson tesz: az ő játéka is kérdéses lábsérülése miatt. A Denverben pozitív csalódást okozó futót, Corell Buckhaltert sem kerülte el a sérülés, de a röntgenezés alapján van még esély arra, hogy játsszon a New England ellen. A kérdőjelek sorából nem maradhat ki a bears sikeres receivere, Johnny Knox sem, az ő státuszát se felejtsük el a mérkőzések előtt megkukkantani, Devin Hester viszont minden bizonnyal játszhat, ettől függetlenül figyeljünk majd az előtérbe kerülő Earl Bennettre. Súlyos sérülés tehát nem esett a héten, azonban talán mindenki csapatában tud egy kérdéses játékost, akinek az állapota a legidegesítőbb tud lenni.


IDP report, avagy jobb egyedül, mint csapatban?

Hétfőig sem szenvedtünk hiányt szép produktumokban a védők oldaláról, ahogy ezt a csapatvédelmek kiváló szereplése is indikálta. Azonban Jared Allen erre is rátett egy lapáttal, mikor a MNF során Aaron Rodgers rémálmává vált, és sikerült kiérdemelnie a hét védője címet. Mellette érdemes említést tenni a végre elit linebackerként produkáló D'Qwell Jacksonról, aki tavalyi önmagát idézte a Cincinnati elleni találkozón, valamint a 99 yardos visszahordást bemutató Darren Sharpert is, aki így a safety-k negyedik heti gyöngye volt. Ez azonban csupán három kiragadott név, említhettem volna Patrick Willis-t, Champm Bailey-t, Antoine Winfieldet vagy éppen David Harris-t is ezen a védők által dominált héten. Vessünk egy pillantást azokra is, akiket beépíthetünk ötödik heti felállásunkba a szabadügynök-piacról. Ott van a leamortizált buffaloi secondary-ből George Wilson, aki kitűnő safety, és receiverként is bevethető a legtöbb ligában, stabil pontokat szerehetünk így akár a támadóegységünkbe is általa. Aqib Talib is megérett már arra, hogy kiegyensúlyozott (persze ezt fantasy szempontból értsük) játéka miatt felkapjuk és beillesszük csapatunk cornerback-részlegébe. Kawika Mitchell is láthatóan hatékony lesz a középső linebacker posztján, a Bills ügyeletes tacklegyára lesz, stabilan fog termelni az elkövetkezendő mérkőzéseken, főleg, mivel a futók úgy ficánkolnak a Buffalo ellen, mint hal a vízben, így az MLB posztra sok-sok tackle jut. Mike Brownt azoknak ajánlom, akiknek hosszú távon kell stabil pontgyáros a safety posztra, persze ez csak addig áll, amíg a Chiefs kiválósága le nem sérülé. Ha már sérülés, nézzünk körbe ilyen téren is a defense-ek között. Az eddig stabilan produkáló Giants LB, Michael Boley egy hónapot kell kihagyjon térdműtétét követően, és George Sensabaugh, a Dallas safety-je is hasonló időtartamot mulaszthat. A többiek sérülése nem ilyen komoly, de számtalan kérdéses emberünk van, akiről nem tudni, játszik-e vagy sem. Ilyen helyzetbe került például Mario Williams, a már említett D'Qwell Jackson, Nick Harper, Cortland Finnegan, Ron Bartell, Bryan Scott,  és Donte Whitner (azaz a teljes Bills safety-sor, figyeljünk rájuk, ha mindkettő hadrafogható, George Wilson értéke a nullához konvergál). Figyelni kell tehát ezen a hétvégén is arra, ki játszhat és ki nem, midnig bízzunk a biztosban, ha bizonytalanok vagyunk valaki szereplésében, ültessük le (később pedig szitkozódjunk majd a padon hagyott pontok miatt).


Dream Team, avagy a hét legjobbjai

Ebben a részben zárásként a forduló álomcsapatát állítom össze, nem feltétlen a standard pontozás szerinti legjobbakból, tehát ez sem lesz kevésbé szubjektív, mint a cikk többi része, még a posztok szerinti felállás is változhat hétről hétre. Nézzük tehát kik érdemelték ki az negyedik heti tagságot (a játékos neve mellett az ESPN alapbeállítása szerint elért pontszáma látható, védőknél pedig egy lehetséges pontszám, csak viszonyítási alapnak):

QB: David Garrard (25)
RB: Rashard Mendenhall (30), Ronnie Brown (23)
RB/WR: Matt Forte (19)
WR: Steve Smith (25), Mike Sims-Walker (23)
TE: Antonio Gates (24)
DT: Tommy Kelly (26)
DE: Jared Allen (36), Robert Mathis (27)
LB: D'Qwell Jackson (35), Patrick Willis (33), David Harris (29), DJ Williams (29)
CB: Antoine Winfield (29), Champ Bailey (26)
S: Darren Sharper (31), George Wilson (27)
D/ST: 49ers (39)
K: Robbie Gould (14)
P: Mike Scifres (13)
HC: Dolphins Coach (7)


Ennyi fért ebbe a kiadásba, remélem nem untattam az olvasóközönséget. Jövő héten újra jelentkezünk, remélhetőleg legalább ennyire eseménydús héttel, és persze győzelmeket követően, addig is mindenkinek sok sikert a csapat beállításához!

Rajnai Gergely (Rajna)