Heti körkép - NFC - 11. hét

Tekintsük át az NFC 11. játékhetét!

 

 

 

NFC West

11. heti eredmények

Green Bay Packers – San Francisco 49ers: 30-24
Minnesota Vikings – Seattle Seahawks: 35-9
St. Louis Rams – Arizona Cardinals: 13:21


Arizona Cardinals

Idegenbeli mérleg: öt győzelem, nulla vereség. A legutóbbi trófeát St. Louis-ban sikerült megszerezni vasárnap. A mérkőzés a szokásos labdaeladással indult, amiből a Rams FG-t ért el, de ezután beindult a támadó gépezet. A futás is jól ment csakúgy, mint a passzjáték. A félidő előtt nem sokkal azonban Kurt Warnert levitték a földre, miközben futva passzolt Fitzgeraldnak, és beverte a fejét, így a második félidőt már Matt Leinart kezdte meg. Azonban a jól működő támadások elhaltak és a Rams is kezdett életre kelni. A Cards védelem nem tudta megállítani a St. Louis támadásokat és a negyedik negyedben három 4. kísérletet is értékesítettek. Az endzone-ba azonban nem jutottak be, köszönhetően a jó védekezéseknek a végén.
Kurt Warner nem teljesen egy félidő alatt 203 yardot és 2 TD-t ért el. A helyére beálló Matt Leinart nem volt meggyőző, de nem adta el a labdát és végül 74 yarddal zárta a mérkőzést. A futó játék ismét működött, leginkább az első félidőben, Tim Hightower pályafutása második 100 yardos mérkőzését teljesítette összesen 100 yard-al. Beanie Wells 74 yard-ot és egy TD-t ért el. Az elkapóknál Anquan Boldin és Larry Fitzgerald is elért egy-egy TD-t. Mindketten nyolc elkapást jegyeztek, előbbi 103 yard-ot, utóbbi 87 yard-ot ért el belőlük. A támadó falat ismét dicséret illeti a futásblokkolás miatt.
A védelem ismét hullámzó teljesítményt nyújtott, de a végén az ő érdemük volt, hogy nem sikerült egyenlítenie a Rams-nek. A futás és ezzel együtt Steven Jackson megállítása volt a fő cél és ez többé-kevésbé sikerült is, mert Jackson 116 yard-al és 1 TD-al végzett. A legtöbb szerelést Karlos Dansby szerezte kilenccel sokat hozzátéve a futás megállításához. Érdemes feljegyezni azt, hogy Will Davis, a újonc OLB már sorozatban második meccsén ért el sack-et.
Győzelmével a Cardinals három mérkőzés előnyben van a második 49ers-szel szemben.


San Francisco 49ers

Mike Singletary lassan elfelejtheti a konzervatív játékát, amit eltervezett és kinyithatja a playbook-ot, hogy passz orientáltabb csapat váljon a 49ersből. A Packers elleni első félidőt mondhatni átaludta a csapat, mivel csak egy FG-t sikerült szerezniük. A támadókon kívül a védők is szenvedtek, nem volt tapasztalható az a tűz, amit eddig mutattak, így a második negyedben a Green Bay támadói átmentek rajtuk, mint kés a vajon és 17 pontot szereztek. A második félidőben többet passzolt a San Francisco, és működött, mert sikerült három TD-t is szerezni, amivel közelebb kerültek ellenfelükhöz. A védelem is elkezdett harapni, de a legvégén, amikor igazán szükség lett volna arra, hogy megállítsák a Packers támadókat, ez nem sikerült és egy 5 és fél perces drive-al a Green Bay lefuttatta az órát.
Alex Smith a szerzett 227 yard-jából a legtöbbet a második játékrészben szerezte továbbá 3 TD-t és 1 INT-t is begyűjtött. Az elkapásokban ismét Vernon Davis vitte a prímet, aki 108 yardot és 1 TD-t szerzett. Michael Crabtree megszerezte profi pályafutása első TD-ját és mellé 77 yard-ot. A védelem majd 500 yardot engedett és a jó futás elleni védekezésük sem látszódott, mivel Grant 116 yard-ot futott. A passzok ellen eddig sem voltak túl erősek (főleg Nate Clements kiesése óta), de Rodgers 344 yard-ja miatt sem lesznek megdicsérve. Michael Lewis szerezte a legtöbb szerelést 11-el.
Még nincs veszve a csoportgyőzelem, de ehhez kell a Cardinals rendkívüli zuhanása és a 49ers játékának gyökeres megváltozása.

Seattle Seahawks

Nagyarányú vereségbe futott bele a Seahawks Minneapolisban. Az első negyedben még jól tartotta magát a Seattle, de a másodikban Brett Favre 3 TD passzt adott és ezzel nagyjából el is döntötte a mérkőzést. Az első pontjait a harmadik negyedben Mare FG-je után szerezte a Seattle, valamint a záró játékrészben egy TD-t is sikerült szerezniük, de akkor már mindegy volt.  Nagyon nem működött az egész Seattle-i csapat. Futójáték a nullával volt egyenlő. Igaz, hogy jó a Vikings D-Line, de nem ennyire. Összesen, írd és mond négy (4!) yard-ot értek el futásból. A futójáték hanyatlása miatt a passzjátékra támaszkodott volna a Seahawks, de Matt Hasselbeck sem tudta sikeresen vinni a támadásokat. A playhívások sem kecsegtettek sok jóval, mert nagyon sok rövid passzos játék volt, amit a Vikings gyors védelme könnyen levédekezett. Hasselbeck végül 231 yardot és egy INT-t ért el. A legtöbb yardot Nate Burleson kapta el kereken 100 yard-al. A védelem az első negyedben meg tudta állítani a Minnesota támadókat, de a másodiktól kezdve nem találták az ellenszert Favre-ra, aki 88 %-os pontossággal célzott. A legtöbb szerelés ismét David Hawthorne nevéhez fűződik 15 szereléssel.
Ezzel a vereséggel 3-7-re romlott a Seattle mérlege.

St. Louis Rams

Tíz mérkőzésre duzzadt a hazai nyeretlenségi sorozata a St. Louis-nak. Az első támadásukat az Arizona térfeléről kezdhették meg, de csak FG-ig jutottak. Ezután a védelem nem tudta megfogni a Warner vezette támadókat és mivel Bulger-ék sem jutottak ponthoz a félidőben, 21-3as hátrányba kerültek. Mivel a második játékrészben Leinart irányított a Cards-ban, és a futójátékukat is megfogta a védelem, így elkezdtek felzárkózni. A harmadikban egy FG-lal míg az utolsó negyedben már TD-nal zárkóztak fel. A végén esélyük volt a pontszerzésre, de a negyedik 4. kísérletüket (előtte hármat sikeresen teljesítettek) már kivédekezte a Cardinals, így vereséget szenvedtek hazai pályán.
Steven Jackson-ra ismét nem lehetett panasz, mert hiába figyeltek rá a védők mégis 100 yard fülé jutott és egy TD-t is szerzett. Marc Bulger a szokásos rossz százalékkal jutott el 215 yard-ig és egy INT-ig. Három elkapó is 60 yard felett kapott el. Donnie Avery 65, míg Danny Amendola és Brandon Gibson 61-61 yard-al zártak. A védelemben az újonc MLB James Laurinaitis 16 tackle-el zárt, a védelem a második félidőben jól hatástalanította az addig működő futójátékot és Leinart passzait is. A sérülésekkel küzdő védekező falból Chris Long egy, míg James Hall és Leonard Little 0,5-0,5 sack-et értek el.
Ismét volt esélyük a győzelemre, de megint nem sikerült a végén a fordítás. Azonban az látható, hogy fejlődött a csapat az év elejéhez képest. Sajnos ez az 1-9 es mérleg megint arra enged következtetni, hogy az első ötben fognak draftolni.


Kórház a város szélén – rovat:

Az Arizona csapatánál az első negyedben térdsérülés miatt kellet elhagynia a pályát Bryant McFadden-nek, majd a félidő előtt Kurt Warner valószínűleg agyrázkódást szenvedett és elővigyázatosságból már nem állt vissza a mérkőzés során.
A 49ersnél tovább fogyatkozott a támadó fal miután az első negyedben bokasérülést szenvedett Brandon Bass kezdő guard.
A Seattle háza tájáról nem érkezett sérülésről hír. A mérkőzés után csak Hasselbeck vállán volt jég, de semmi komoly baja az irányítónak.
A Rams-nél Marc Bulger combhajlító sérüléssel játszott, de a mérkőzés végén egy sack-nél kisebb fejsérülést szenvedett csakúgy, mint az újonc LT Jason Smith.


A hét Lufi-díjasa(i): Vernon Davis (TE, 49ers)

Elérkezett az idő, amikor Mr. Davis kapja meg a heti Lufi díjat. Nem a Packers elleni teljesítménye vagy valami kirívó cselekedete miatt. Azért részesül ebben a díjban, mert ebben a szezonban már kilenc büntetést szedett össze. A legtöbb ebből false start, de legutóbb támadó pass interference került a neve mellé. A rendkívüli testi adottságok mellé úgy látszik, nem párosul mentális stabilitás, pedig ha az is lenne, az NFL legjobb TE-je is lehetne.


Előretekintő - a hétvége meccsei:

A következő heti párosítások közül sem fog hiányozni NFC West csoportmérkőzés, mivel Seattle St. Louis-ban fog vendégeskedni. A másik két csapat AFC South csapat ellen méri össze erejét. A San Francisco hazai pályán fogadja a Jacksonville-t, míg az Arizona Nashville-be látogat a Titans-hez.

 

NFC South

Hosszú hétvégén vannak túl a csapatok, hiszen a Carolina révén már csütörtökön megkezdték szereplésüket az NFC South tagjai, míg a többiek csak vasárnap léptek pályára. Túl sok babér nem termett számukra, hiszen a Panthers otthon kapott ki a Dolphins-tól, a Falcons New Yorkban maradt alul egy minden bizonnyal sokáig emlékezetes hosszabbítással fűszerezett mérkőzésen, a Bucs-Saints összecsapáson pedig érvényesült a papírforma, a hazaiak nem tudtak élni azzal a lehetőséggel, hogy a New Orleans tartalékos felállásban lépett pályára.

Atlanta Falcons:

Felemás érzései lehetnek a Falcons szurkolóinak a hétvégi meccsel kapcsolatban, ugyanis hiába álltak fel 14 pontos hátrányból az utolsó negyedben, hiába játszott Matt Ryan végre úgy, ahogy várják tőle, hiába állították meg a Giants futójátékát, ez sem volt elég, a hosszabbításban nem tudták megállítani a new yorkiak támadását és Tynes mezőnygóljával hazai győzelem született. Ha bűnbakot akarnak keresni az Atlanta háza táján, akkor elsősorban a secondary-ben kell körülnézni, hiszen az utóbbi időben szenvedő Eli Manningből sikerült hőst csinálni, majdnem 400 passzolt yard, három TD átadás, nem csoda ha a Falcons 31 pontja nem volt elég a győzelemhez. Ezen kívül még Jason Elam is folytatta idei rossz sorozatát, szinte nincs olyan meccs, amikor ne hibázna, most se történt másképp.

Carolina Panthers:

Teljességgel érthetetlen, miért kellett 46 passzkísérletre vállalkoznia a Panthers-nek, amikor remekül működött a futójáték, nem sokszor fordult elő az NFL történetében, hogy 180 futott yarddal viszonylag sima vereséget szenvedjen egy csapat. Persze a támadók szerencsétlenkedése nem mentség a védelem és a speciális egység teljesítményére, akik ugyanúgy kivették részüket a kudarcból, mint Jake Delhomme-ék. Mondjuk a védelem mentségére annyit fel lehet hozni, hogy lassan Ron Meeks-nek is játszania kell, ha szeretne 11 játékost pályán tudni. Thomas Davis után kidőlt Charles Johnson is, Julius Peppers hetek óta törött kézzel játszik, a minap tették IR-re Davis helyettesét, Landon Johnsont, Na’il Diggs pedig bordasérüléssel küszködik. Nem lesz egyszerű ütőképes védelmet pályára küldeni vasárnap New Yorkban a Jets ellen, meg lennék lepve, ha Thomas Jones-nak nehezére esne a 100 futott yard elérése. 

New Orleans Saints:

Az elmúlt hetek nyögvenyelős sikerei után ismét sikerült magabiztos győzelmet aratnia Szenteknek. Drew Brees-nek ezúttal nem kellett 300 yardot passzolnia, de még csak 200-at sem, hiszen remekül működött a futójáték, a védelem is teljes mértékben kontrollálta a Tampa támadóit, így fölösleges lett volna bármiféle kockázatot vállalni a második félidőben. Több szót kár is vesztegetni erre a mérkőzésre, az sokkal érdekesebbnek tűnik, hogy teljesen átalakulóban van a szezon közepén a Saints secondary-je. Tracy Porter és Jabari Greer sérülése miatt a múlt héten szerződtették Chris McAlistert, most pedig Mike McKenzie-t hozták vissza a csapathoz, nagy kérdés, hogy mire fognak menni ezzel a toldozott-foldozott hátsó alakzattal a Patriots ellen a hétfő esti rangadón.

Tampa Bay Buccaneers:


10 meccs után már egyik segédedző sincs a helyén, ez mindent elmond a Bucs szezonjáról. Jeff Jagodzinski offenzív koordinátort pár nappal az idénykezdet előtt állította fel Raheem Morris, Jim Bates-nek, a védelemért felelős edzőnek pedig a Saints ellen elszenvedett csúfos vereség után kellett távoznia posztjáról. Az nem tisztázott, hogy ezek után milyen szerepe lesz a csapatnál Bates-nek, mert kirúgva nem lett, csak lefokozva, mostantól Raheem Morris fogja a playeket hívni a védelem számára. Furcsa lehet a Tampa szurkolóinak ilyen védelmet látni a pályán (yardokat tekintve 26. a Bucs, futás ellen utolsó, nem ehhez szoktak Monte Kiffin idején) és nem valószínű, hogy drámai javulást hoz majd ez a változtatás. Ezúttal a támadók sem remekeltek, Josh Freemannek egyértelműen nem ment a játék a meglehetősen tartalékosnak nevezhető Saints secondary ellen, persze neki még van ideje a fejlődésre, hiszen mindössze harmadik alkalommal lépett pályára kezdőként az NFL-ben. Az Bucs irányítóival kapcsolatban fontos hír, hogy Byron Leftwich-et IR-re került a héten, így nem valószínű, hogy látjuk őt még Tampa mezben szerepelni.

 

NFC East

Mind a három esélyes győzelemmel zárta a 11. játékhetet, így még semmi nem dőlt el az NFC East-ben.

A Cowboys a Redskins csapatát fogadta és a vártnál sokkal nehezebben, de végül sikerült megnyernie a rangadót. Hazai pályán egy jóval hatékonyabb dallasi csapatot vártak a kilátogató nézők, de ezen a napon nem volt olyan átütő a passzjátékuk, mint az eddigi meccsek során. Miles Austin volt most az elkapó részleg legjobbja, de Ő is csak 49 yardig jutott. A futójáték viszont remekül működött, Marion Barber és Felix Jones is 5 yardos átlaggal futott, ezzel meccsben tartották végig a hazaiakat. Nem tudom hányadik héten lehet ezt mondani, de Washingtonban ami elromolhat, az el is romlik. Most Ladell Betts-nek kellett sérülés miatt idő előtt elhagynia a pályát és az idény során már nem is léphet pályára. Így a 3. számú RB Rock Cartwright futott és nem is rosszul, de ez is kevésnek bizonyult. Az egész meccsen zseniális védelem is csak egy drive-ot engedett Romo-nak, (8 passzból 7 complete – 60 yard) de ez is soknak bizonyult a végelszámolásnál, mivel Jason Campbell találkozó utolsó washingtoni támadás sorozatában eladta a labdát, ezzel végérvényesen eldöntve az összecsapás kimenetelét. Ez már nem az első olyan interception volt, amit úgy kapott el az ellenfél játékosa, hogy előzőleg azt egy társa azt felütötte, ez is jelzi, hogy ebben az évben mennyire nem jön ki a lépés a ’Skins-nek.

Úgy tűnik ez a szoros mérkőzések hete volt a csoportban, mivel a Philly Chicago felett aratott 4 pontos győzelme volt a legnagyobb arányú. Nagyon hasonlóan alakult a meccs végkimenetele az előzőéhez, itt is az utolsó negyedben dőlt el a találkozó és ugyanúgy egy eladott labda adta meg a kegyelemdöfést a később vesztes csapatnak. Ismét beigazolódni látszik viszont az, hogy a Sasok teljesítménye egyenesen arányos DeSean Jackson teljesítményével. A fiatal elkapó 107 yardja és 1 touchdownja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy végül sikerült legyűrniük a Bears-t. A több futás is közrejátszott a győzelemben, mivel ez megnyitotta a lehetőséget a mély passzokra és kiderült, hogy ha többet fut a Philadelphia, akár hátrányban is, akkor jobban fog menni McNabbnek, mivel a védők, főleg a safety-k kisebb-nagyobb területeket feladnak, hogy minél jobban tudják segíteni a futás elleni védelmet.

Újra visszatért a helyes útra a Giants. Mondjuk ez csak az Ő szemszögükből helyes, a két rivális csapat szurkolótábora nem örül annak, hogy megszakadt a már négy meccs óta tartó nyeretlenségi sorozat. Manning úgy játszott, ahogy tőle elvárják, 384 yardja a legtöbb, amit az idény során szerzett. Mellé az egész elkapó „társulat” remek napot fogott ki: Manningham, Smith és Nicks együtt 270 yardot szorgoskodtak össze, Kevin Boss tight end pedig 76 yardot és karrier csúcsot jelentő 2 TD-t szerzett. A futójáték még mindig akadozik, már nem rettegnek a csapatok a tavaly még három fejű „futószörnyetegtől”, Jacobs még mindig csak keresi önmagát, Bradshaw játéka pedig elég rapszodikus, hol zseniális, hol pedig eltűnik egy teljes meccsre. A védelem 31 kapott pontja nem a legbiztatóbb, főleg, hogy Turner nem volt harcra kész, nincs egyszerű dolga a New Yorknak, ha playoffba akarnak jutni, mindenképp jobb teljesítmény kell szinte minden csapategységtől, hogy utolérjék a Cowboys-t.

A hét védőjátékosa: London Fletcher (WAS)


A veterán middle linebackert újra a szezon eleji formában láthattuk játszani. 13 szereléssel, egy interceptionnel és az egy kiharcolt fumble-el járult hozzá ahhoz, hogy a meccsenként átlagosan 23 pontot termelő Dallas, most csak 7-ig jusson.

A hét támadójátékosa: Mario Manningham (NYG)


Nem feltétlenül a 126 elkapott yard miatt érdemli meg, hanem azért, mert a 4. negyedben és a hosszabbításban is volt két olyan fontos elkapása, ami meghatározta a meccs kimenetelét.

A hét újonca: LeSean McCoy (PHI)


A rookie futójátékos élete legjobbját nyújtotta a 20 kísérletből elért 99 yarddal és az egy – győztes – touchdownnal. Ezzel nem először bizonyította, hogy helye van a csapatban.

 

NFC North

Újabb érdekes hétvégén van túl az NFC North: a Vikings továbbra is menetel, a Packers nagy lépést tett a rájátszás felé, a Bears is tett egy lépést, de ők visszafelé, míg a Lions újabb sikerével megduplázta győzelmei számát. Kezdjük is a Detroit csapatával, akik a Cleveland Browns együttesét fogadták, és hihetetlen izgalmak közepette, egy időntúli játékkal sikerült a maguk javára fordítani a mérkőzést. A 38-37-re végződött találkozón hamar 21 pontos hátrányba került a Lions, de ezt a különbséget sikerült 3 pontra faragni a félidő végére. A 24-27-es állás egyértelműen jelezte, ez a találkozó nem a védelmek remekléséről szól, és a folytatás is hasonlóan telt. Brady Quinn 4. touchdownt érő átadása pár perccel a végső sípszó előtt azt jelentette, csak TD-vel fordíthat a Lions. Stafford viszont eladta a labdát, amit már csak másodpercekkel a lefújás előtt sikerült visszaszerezni, így jöhetett a "Hail Mary" játék, ami során a Browns védői szabálytalankodtak a célterületen belül. A pass interference büntetés azt jelentette, hogy időn túl, 1 yardról még kapott egy esélyt Stafford, hogy megnyerje csapatának a "rangadót", és az újonc irányító élt is ezzel az eséllyel, a szintén újonc tight endnek, Brandon Pettigrewnak adott 6 pontot érő passzt. Hanson berúgott extra pontjával pedig megkezdődhetett az ünneplés. Stafford a Super Bowl érában az első olyan irányító, aki újonc évében egy mérkőzésen 5 touchdown passzt dobott, ráadásul az utolsót már sérült vállal (igazi vezéregyéniségként szerepelt egyébként). Calvin Johnson és Kevin Smith is hatalmasat játszott, sajnálatos, hogy a védőjátékosok közül senkit sem lehet kiemelni, 4 TD-t nyeltek be egy olyan támadóegységtől, ami az előző 9!! mérkőzésén szerzett 5 darabot... A Green Bay Packers saját maga számára tette izgalmassá a 49ers elleni végjátékot, hiszen már félidőben 23-3-ra vezettek, és mind a támadók, mind a védők alaposan odatették magukat. Aaron Rodgers végig jó vezérként vezette csapatát, újra 300 yard fölé jutott, és most Ryan Grant is produktívnak bizonyult, 129 futott yardja során egyszer a célterületig is eljutott. A második félidőben a Packers próbálta pörgetni az órát, és a biztonsági játék majdnem megbosszulta magát, de a végén 30-24-re csak behúzták a kötelező győzelmet. Az örömbe került azért üröm is, Aaron Kampman és Al Harris is térdszalagszakadást szenvedett, a szezonjuk így véget ért, 6-8 hónapos rehabilitáció vár a két veteránra. A Chicago Bears is győzelmi kényszer hatása alatt lépett pályára, és ez alaposan rányomta bélyegét a játék képére, sem a Bears, sem ellenfele, a Philadelphia Eagles nem tudott "felpörögni" a mérkőzésre, végül a valamivel jobban akaró, és támadásban magabiztosabb Eagles könyvelhette el a sikert. Jay Cutler újabb meccszáró interceptiont dobott, megint nem volt számottevő futójáték, és a védelem sem brillírozott (egyedül Tillmant lehet dicsérni). Idén a Chicago teljesítménye kiábrándító és nagyon nagy csalódás a rajongóik számára. Nem úgy a Minnesota Vikings fellépései - Brett Favre és Adrian Peterson showműsora hétről-hétre teltházas közönséget vonz, és a csapat játéka egyre inkább meggyőző. Favre most sem okozott csalódást, 4 TD passzt adott (mindet különböző célpontoknak), és a 3. negyedben helyére beálló Tarvaris Jackson is összehozott egy 6 pontos átadást. Nem kell aggódni, T-Jack nem sérülés miatt állt be, csupán addigra olyan előnnyel rendelkezett a Vikings, hogy még ezt is megtehették - végül 35-9-es eredménnyel abszolválták a találkozót. Matt Hasselbeck ki is fakadt a mérkőzés végén, a Seattle irányítója nehezen barátkozott meg a gondolattal, hogy csapata ilyen simán kapitulált.

A hét legjobb támadója: Matthew Stafford, a Lions irányítója. 5 TD passza, több, mint 400 passzolt yardja és önfeláldozó játéka lassan elhiteti a kétkedőkkel is, ő volt a jó választás az 1/1-es drafthelyen.

A hét védőjátékosa: Charles Tillman, a Bears cornerbackje. 7 szerelése mellett volt 3 kiharcolt fumble-je is, és ő legalább jól játszott az Eagles ellen, sok csapattársa ugyanezt már nem mondhatja el magáról... Említést érdemel még a Vikings 3. körben draftolt újonc CB-je is, Asher Allen profi karrierje első interceptionjét szerezte, mikor leszedte Matt Hasselbeck pontatlan átadását.

Előretekintés: Csoportrangadók következnek, az egyik mindjárt Hálaadás napján, vagyis csütörtökön - a Lions a Packerst fogadja, valószínűleg Matthew Stafford nélkül. Vasárnap esti rangadón a Bears látogat a Vikings otthonába, és a mély hullámvölgyben lévő Maciknak alaposan fel kell kötni azt a bizonyos ruhadarabot, ha nem akarnak pofozózsákként szerepelni...