Heti körkép - NFC - 3.hét

 

NFC East: Hanó Péter (Peppers)

 

Ezúttal minden keleti csapat egy másik csoport tagjával mérkőzött meg, a Redskins-szen kívül azonban egyik sem vallott szégyent.

 

A Dallas a Carolinával találkozott és nyert a második félidőben elég simán. A 2. negyed után még vezetett a Panthers egy remek drive-val, ám a szünetben valami megváltozott és látszott a játék képén, hogy nem tud elég nyomást gyakorolni a Cowboysra a Panthers, sokszor elég jó mezőnypozícióból jöttek a Tehenészek. A végén Jake Delhomme (vagy Steve Smith?) is hibázott és dobott 6 pontot érő interceptiont, amivel végül sima 21-7-es eredmény alakult ki.

 

A Philly-nek is egyszerű dolga volt, a Kansas City egyáltalán nem volt nagy falat a Kolb vezette Sasoknak. Vick bemutatkozása elég gyengére sikerült 0 complete passz és 7 yard futás állt a neve mellett, de a mutatott játéka sem volt valami meggyőző. Tudjuk be ezt annak, hogy az első alapszakasz meccsén idegeskedett, de ha nem fognak elérni semmit a „trükkös” playekkel, akkor nem valószínű, hogy sokáig zöld-fehér színben pompázik Michael.

 

A Giants még pontot sem kapott a Tampától, ezzel is mutatják, – ugyan nem túl erős a Bucs -  hogy idén számolni kell velük. A támadók viszik a pontokat, a védők csak a Dallas ellen nem álltak a helyzet magaslatán, de lehet az a meccs is csak egy kis kisiklás volt, egyébként, ha nem történik komolyabb sérülés ismét Super Bowl várományos lehet a Giants.

 

Azt hiszem, most kezdhetnek el aggódni a ’Skins szimpatizánsok. Cseppet sem lebecsülve a Lions-t, ezt azért könnyen kellett volna abszolválniuk az „Indiánoknak”. Az első félidei labdabirtoklás 22 perc volt a 30-ból az Oroszlánok javára és ezalatt pontokat is gyűjtögettek. A hátrányt végül nem sikerült behozniuk a washingtoniaknak, így jelenleg 1-2-vel kullognak a csoport végén, de a játékuk is a leggyengébb az NFC East négyeséből.

 

A hét támadója: Kevin Kolb (PHI), Santana Moss (WAS)
Kolb főleg azért érdemli meg a „díjat”, mivel eddigi hibáit mindig felrótták neki, így meg kell jegyezni azt is, ha kiemelkedően teljesít. A KC ellen pedig nem adott el labdát és szerzett 2 TD-t a 327 yardja mellé. Moss hihetetlen meccset zárt 178 elkapott yarddal és egy TD-vel, ez nem mindennapos esemény. Apró szépséghiba, hogy ez is kevés volt a győzelemhez.

 

A hét védője: London Fletcher (WAS)
16 szerelés. Egyszerűen tarthatatlan a veterán MLB, pedig már gyakorlatilag a legtöbb csapat tisztában van vele, hogy ki kell venniük a játékból, hogy tudjanak futni. De elképesztően játszik összesen 43 tackle 3 meccsen. Ez felszorozva 16 meccsre elég érdekes számot adna (kb 224). Persze lehetetlen ezt a teljesítményt állandósítani, de megérdemli a figyelmet, mivel a nagy nevű védők mellett rá nem esik annyi rivaldafény.

 

A hét újonca: LeSean McCoy (PHI)
Remekelt a Philly futója Brian Westbrook távollétében, remek húzás volt az Eagles vezetőségétől a fiatal running back. Ugyan eddig nem sok esély mutatkozik rá, de ha így játszana a következő meccseken is akár Offensive Rookie of the Year is lehetne belőle év végén.

 

A hét védelme: New York Giants
Azt hiszem ez egyértelmű. 0 kapott pont, 5 engedélyezett first down, 28 futott és 58 passzolt yard ellenük. Ez a ligautolsó ellen is zseniális teljesítmény lenne.

 

A hét támadóalakulata: Philadelphia Eagles
Kolb remekül irányította a Phillyt, nem hibázott és LeSean McCoy is tudott villogni Westbrook távollétében. Mindenképpen megnyugtató a szurkolók számára, hogy ha kiesik a két „nagyöreg” akkor se kell lemondaniuk a győzelmekről.

 

A hét csapata:  New York Giants
A 0 kapott pont mindenképpen meggyőző és mivel egyik NFC East csapat sem játszott kiemelkedő ellenfél ellen, így nem tudtak maradandót alkotni, de a nullázás mindenki ellen nagy siker.

 

A hét „kezdő 11-e”:

QB: Kevin Kolb (PHI)
RB/FB: Ahmad Bradshaw (NYG), Felix Jones (DAL)
TE: Brent Celek(PHI)
OL:  Cowboys (OL)
WR: Santana Moss (WAS), DeSean Jackson (PHI)

DE: Brian Orakpo (WAS) Trent Cole (PHI)
DT: Albert Haynesworth (WAS), Igor Olshansky (DAL) /DE/
LB: London Fletcher (WAS), Omar Gaither (PHI), Victor Butler (DAL)
CB: Mike Jenkins (DAL), Terence Newman (DAL)
S: LaRon Landry (WAS), Reed Doughty (WAS)

K: David Akers (PHI)
P: Jeff Feagles (NYG)
KR: Rock Cartwright (WAS)
PR: Patric Crayton (DAL)

 

Előrejelzés:

A Giants a Chiefshez megy, és a mérkőzésnek egyértelműen ők az esélyesei, Casselnek mutatnia kell lassan valamit, hogy megérje az árát. A ’Skins alsóházi rangadót játszik a Bucs-szal, ha itt sem győznek, akkor komolyan el kell gondolkozni, hogy ilyen kerettel mi lehet a hiba (talán Jim Zorn?).
A futórészleg erőteljesen megfogyatkozott a Dallasnál, Barber és Jones játéka is erősen kérdéses, a Denver eddig remeklő védelme ellen pedig szükség lenne rájuk. Romo játékán rengeteg múlik, ha jól játszik, akkor nyerhetnek, ha nem akkor kevés az esélyük.
Philly: bye week.

 

 

NFC North - Tóth László (Go Vikings!)

 

Szép hétvégét könyvelhettek el az NFC North csapatainak rajongói, mert a divízió mind a négy tagja győzni tudott - vagyis végre a Detroit Lions is. Hosszú és gyötrelmes sorozat után, közel két év várakozás eredményeképpen született meg a régóta óhajtott siker, és nem volt könnyű megszerezni a Washington ellenében. Az első félidőt remekül kezdte a Lions, a védelem 4. kísérletet védekezett ki az 1 yardos vonalon, a támadók pedig termelték a yardokat és ezzel együtt a pontokat is (igaz, a Redskins is besegített, egy kivédekezett 3. kísérlet után inkább a büntetést és a kísérlet újrajátszását kérték, amiből aztán Stafford gazellákat megszégyenítő sasszéval futotta meg a 1st downt). A második félidő bőven tartogatott izgalmakat, a Redskins passzjátéka feljavult, és egy végső meneteléssel a győzelmet is megszerezhették volna, de Larry Foote a helyén volt, és pontot tett az utolsó támadás végére, ami egyben a detroiti örömünnep kezdetét is jelentette. Hasonlóan küzdelmes mérkőzésen diadalmaskodott a Chicago Bears is Seattle-ben. Bár a mérkőzés nagy részében jobban játszott a Bears ellenfelénél, végig szoros volt az eredmény, és az utolsó percben a Seahawks egyre közelebb került egy meccsfordító touchdown lehetőségéhez, de nem tudtak élni vele, így végül egy nem túl színvonalas mérkőzésen megérdemelten nyertek Cutlerék. Habár az előző két mérkőzés is szoros volt, igazán körömrágósra a Vikings és a 49ers rangadója bizonyult. Végig fej-fej mellett haladtak a csapatok, és másfél perccel a vége előtt 24-20-ra a San Francisco vezetett. Ekkor jött Favre, és időkérések nélkül, a saját 20 yardosáról vezette a Minnesotát a győzelemre - mikor a meccsdöntő TD-passzt leszedte Greg Lewis, a Vikingek elkapója, 2 másodperc állt a hátralévő időt mutató kijelzőn. Parádés drive volt, olyan touchdown-nal a végén, amilyet ritkán lát az ember. A Green Bay Packers gárdája St. Louis-ban vendégeskedett, és bár a 3. negyedben még szoros volt az eredmény, a végére simán ledarálták szebb napokat is látott ellenfelüket, de a mutatott játék alapján még bőven van mit javítani mind a védelmen, mind a támadósoron.

 

A hét meccslabdája: Bár nagyon sok jó teljesítményt láthattunk, de a "történelmi tények" ismeretében ez most egyértelműen a Detroit Lions csapatát illeti, nagyon nagy kő esett le róluk, mit kő, egy egész hegygerinc.

 

A hét legjobb védője: Lance Briggs, a Chicago Bears linebackere. Fantasztikus formában van eddig, a Seahawks ellen pedig kifejezetten brillírozott, egy gyönyörű interception mellett 7 szerelést (köztük egy sack-et) is bemutatva. Briggs idén szinte átjátszhatatlan, és nagyon kell ez a teljesítmény tőle, hiszen Urlacher kidőlt mellőle...

 

A hét legjobb támadója: Ezen a héten úgy a legsportszerűbb, ha megosztva kapja a négy irányító, mert Stafford, Rodgers, Cutler és Favre is bebizonyították, képesek csapatuk igazi vezérei lenni, és győzelemre vezetni társaikat. Stafford TD-passza Bryant Johnson-nak, Rodgers TD-passza Donald Driver-nek (plusz az a parádés egykezes elkapás), Cutler és Hester összjátéka, aminek szintén touchdown lett a vége, vagy Favre örökre emlékezetes "Hail Mary"-je csak egy-egy kis darab a varázslatból, amit ez a négy "passzmester" megcsillantott az előző fordulóban. Reméljük, bőven lesz még részünk hasonlókban.

 

A hét legjobb játékosa a speciális csapatrészből: Percy Harvin, a Minnesota Vikings újonc elkapója. Harvin 101 yardos visszahordása egy kickoffot követően bebizonyította, hogy a szélsebes játékossal komolyan számolni kell az ellenfeleknek. Úgy ért be az endzone-ba, hogy gyakorlatilag senki hozzá sem ért...

 

Sérültlista: Gyakorlatilag az egész Bears linebacker sor maródi, Pisa Tinoisamoa mellett Hunter Hillenmeyer és Lance Briggs is kénytelen edzéseket kihagyni, de valószínűleg játszanak hétvégén. A védőfal sincs könnyű helyzetben a Maciknál, Harris térdnyavalyái idén is bosszantják, Alex Brown bokasérülést szenvedett, Israel Idonije és Anthony Adams pedig szintén a térdét pihentetné. A Chicago támadói közül a tight end Desmond Clark illetve a kezdő futó, Matt Forte is csak könnyített edzéseket végez. A Lions csapatában a DT Sammie Lee Hill szenved egy bokaficammal, Dewayne White pedig combizomhúzódás miatt lehet kihagy egy-két hetet. A csapat legjobb futója, Kevin Smith vállsérülés miatt nem is állt edzésbe, ez nem túl jó hír a jelenleg fellegekben járó Lions híveknek. Maródi még Kalvin Pearson, Cliff Avril, Grady Jackson és Ernie Sims is - vagyis gyakorlatilag a fél védelem, illetve a CB Eric King, de ő addig a legjobb, amíg nincs a pályán. A Vikingeknél jobb a helyzet, a támadósorból csak a blokkoló tight end, Jim Kleinsasser dőlt ki kis időre, illetve a punt returner Darius Reynaud. A Packersnél hamarosan visszatérhet a baloldali tackle, Chad Clifton, ami nagyon-nagyon rá is férne a Sajtfejűek támadófalára, de a cserefutó, Brandon Jackson játéka még mindig kérdéses. A védelemben Atari Bigby még pár hétig biztos pihen.

 

Előretekintés: Csoportrangadókkal folytatódik az NFC North csapatainak menetrendje, a Chicago Bears a Detroit Lionst fogadja, míg hétfő esti rangadó keretében rendezik a Minnesota Vikings - Green Bay Packers mérkőzést. Mondani se kell, hogy milyen remek összecsapások lesznek ezek!

 

 

NFC West - Somoskövi Gergely (somoskovig)

 

3 hét elteltével lassan kezdenek kikristályosodni az erőviszonyok, így ezen a héten egy kis visszatekintés és jövőbe pillantás következik, kiemelünk, és a mélybe taszítunk játékosokat, és minden csapat számára „ajándékot” is küldünk.

San Francisco 49ers:
A csoportban jelenleg egyetlen pozitív mérlegű gárda van a San Francisco 49ers személyében. A csapat két győzelemmel kezdett, ráadásul ezt a két sikert NFC West ellenfelek ellen sikerült begyűjteni, ami ugye mindig duplán számít a végelszámoláskor. Az elmúlt fordulóban azonban egy utolsó pillanatokban kapott nagyon szerencsétlen TD-vel vesztettek a Minnesota otthonában, ráadásul Frank Gore is megsérült, ami miatt legalább 3 hetet ki kell hagynia az előzetes hírek szerint. Ennek ellenére a következő két héten, hazai pályán a Rams és a Falcons ellen győzelmi esélyekkel lép pályára a 49ers, és így 4-1-es mérleggel vonulhatnának pihenőre, majd Gore visszatérése után újult erővel vethetik bele magukat a szezon hátralévő részébe.
Támadókat tekintve Gore Seahawks elleni pusztítása lehet emlékezetes eddig a szezonból, egyébként nem csillog a San Francisco támadójátéka. Ellenben minden meccsen képesek voltak eddig 1-2 nagyobb játékra, amikor igazán kellett, és minden meccsen előkerült 1-2 olyan játékos, aki hozzá tudott tenni az offense teljesítményéhez (a Cardinals ellen Bruce 50 yardos elkapása, a Vikings ellen Vernon Davis 96 elkapott yardja emlékezetes). Ez elég lehet egészen addig, amíg a védelem hozza magát. A védelem márpedig Singletary keze alatt kezd elég szigorú képet ölteni. Passz ellen még akadnak gondok, de futás ellen jelenleg 4. legjobb a ligában a 49ers, mindössze 66 kapott yarddal meccsenként. Adrian Petersont is megfogták 85 yardon, ráadásul a 35 yardos AP-vágtát leszámítva 2,8-as átlagon tartották a Vikings futóját. Emellett begyűjtöttek 6 sacket és 4 interceptiont is.

 

A csapat különdíja: egy garnitúra függőágy, amiben rövid pihenőként elnyújtózhatnak. Azért is praktikus, mert ha elkényelmesednének, Sing egyszerűen csak felrántja a függőágy egyik szélét…

Arizona Cardinals:
A Cardinals a jelek szerint küzd a Super Bowl-on vesztes csapatok átkával, vagyis a következő szezonban történő jelentős visszaeséssel. Az első heti vereség hazai pályán már jelezte, hogy a tavalyi díszmenet óta elkopott a vörös szőnyeg, és bár a Jaguars ellen Warner villogása elég volt a sikerhez (26-ból 24 sikeres passza NFL-rekord pontosság terén), a Colts elleni meccs megmutatta a gárda összes hibáját.
A tavaly megcsodált offense gyengélkedik, elsősorban a passzjáték akadozik (futójáték már tavaly sem nagyon volt, így az idei 32. hely ebben a tekintetben nem meglepő). A támadófal a tavalyi különbség után végre egy szintre emelte a futás- és a passzblokkolást, fájdalom, hogy az utóbbi romlott az előbbi szintjére, nem fordítva. Warner öregkorára kénytelen szinte folyamatosan az életéért menekülni, így pedig hiába vannak jó elkapók. A védelem pedig hiába teljesít futás ellen elfogadhatóan, ha David Garrard is közel 300 yardot passzol ellenük (Manning más kaszt, de azért a 380 yard 4 TD-vel megspékelve kicsit soknak tűnik még így is…). A szünet pont jókor jön, hiszen nagyon össze kell kapni a csapatot, hogy ne kerüljenek már a szezon első felében behozhatatlannak tűnő hátrányba a többiekkel szemben.

 

A csapat különdíja: egy kamion blokktégla, melyből a támadófal tagjai Kurt Warner köré fognak több méter vastagságú falat építeni minden meccs elején, hátha így sikerül megvédeni az irányítót az állandó ütlegeléstől…

Seattle Seahawks:
A Seahawks egyre inkább úgy tűnik, hogy idén is többre menne, ha sakk vagy horgászat sportágban vágna neki valami versenysorozatnak, mert az NFL fizikai terhelésére a jelek szerint a keret nagy része mérsékelten alkalmas. A negatív mérleg mellett intő jel, hogy hazai pályán sikerült kikapni a semmi extrát nem mutató Bears csapatától, így egyre inkább sorakoznak a kérdőjelek az idei szezon kapcsán. Persze 3 meccs után még nem kell temetni senkit, de a hétvégi, Indianapolis elleni idegenbeli meccs után már várhatóan 2 meccs lesz a hátrány a csoportban a 49ers mögött, ami adhat okot némi aggodalomra.
A játék a sérülések miatt nem meglepő módon igencsak akadozik, Seneca Wallace messze nem képviseli Matt Hasselbeck szintjét irányító poszton, és hiába van tele tehetséges játékosokkal az offense, valahogy a pontszerzés hiánycikk lett Seattle-ben. Érdekes, hogy míg megtett yardokat tekintve 10. legjobb a Seahawks a ligában, addig szerzett pontokban csak 23, eddig 8 red zone „látogatás” során 3 alkalommal sikerült pontokat szerezni. Ráadásul a turnover mutató is -3, ami 3 meccs után nem jó jel. A védelem sem igazán megbízható, a statisztikákat jelentősen torzítja a Rams lenullázása. Ami látható, hogy az irányító siettetésében jó a védelem (9 sack eddig az idei szezonban), amire szükség is van a szinte kompletten sérült cornerback-sor kisegítésére. A bajokat tetézi, hogy Olindo Mare személyében egy nem túl megbízható rúgó is sújtja a csapatot, vasárnapi két elhibázott mezőnygólja talán győzelemtől fosztotta meg a Seattle-t.

 

A csapat különdíja: minden játékos számára egy velencei kristálytükör, melyet a meccsek előtt a mez alá kell rögzíteni, és melyet meg kell őrizni a mérkőzés végéig. Ha a tükör nem törik össze, akkor talán a hordozója is épségben marad…

St. Louis Rams:
A Kosok egyértelműen a teljes újjáépítésnek szentelték az idei évet, és jelenleg egyelőre még csak az alapok kiásásánál tartanak. Az első 3 fordulóban egy alakulgató, de nem elég stabil védelem és elég kilátástalan támadójáték jellemezte a csapatot, bár a 3. heti Packers elleni meccs kicsit árnyalta a képet. Bulger sérülése miatt pályára került Kyle Boller, és vezetésével sikerült az első két meccsen elért TD-mennyiség dupláját leszállítani – 1 helyett 2 TD is összejött. Persze ebben részben segített, hogy a Sajtfejűek védelme sem tartozik a liga elitjébe… Amit mindenképpen várni lehet a szezontól St. Louis kies városában, az igazából 2 témakör köré csoportosítható. Egyrészt a tavalyi és idei nagyberuházásokkal megerősített támadófal (tavaly Jacob Bell guard érkezett szabadügynökként, idén Jason Brown szabadügynök center és Jason Smith, az ½-es offensive tackle is csatlakozott) kezdjen el a jelenleginél jobban működni, és szokjanak össze Steven Jacksonnal egy megfelelő futójáték elérése érdekében. Másrészt pedig a védelem szépen lassan tanulja meg Spagnuolo rendszerét, tegyék magukévá a vezetőedző elképzeléseit, filozófiáját, és a szezon második felére alakuljon ki egy átlagos körül teljesítő védelem. Ha ezek megtörténnek, akkor talán 1-2 meccset elcsíphet a gárda, bár az idei sorsolást megtekintve akár a Lions tavalyi szezonjának megismétlése is benne lehet a pakliban.

 

A csapat különdíja: a támadók számára fejenként egy doboz Viagra, hogy kevésbé impotens legyen a csapat támadójátéka. A védelemnek pedig egy oxigénsátor, hogy ha mégsem hatna a gyógyszer, akkor is bírják szuflával végig a meccseket.

 

 

NFC South - Kocsis Gábor (Gabokocka)

 

A hét csapata: New Orleans Saints
Mivel egyedül a Saints-nek sikerült győzelmet aratnia a harmadik játékhét során, ezúttal nem volt nehéz dolgom a választással. Ráadásul új erényeket csillogtatva sikerült meglehetősen magabiztosan győzedelmeskednie Sean Payton tanítványainak, rámutatva, hogy akkor sem omlanak össze, ha esetleg Drew Brees nincs éppen élete formájában a meccs napján. Eddig hétről hétre bizonyítják, nagyon jó csapat állt össze New Orleans-ban.

 

A hét ítélete: Offensive Pass Interference
Az Atlanta Falcons és a Carolina Panthers is átvette volna a vezetést a saját mérkőzésén, ha a játékvezető nem fosztja meg őket egy-egy touchdowntól. Sem Michael Jenkins, sem pedig Muhsin Muhammad TD elkapásáról nem állítanám ezer százalékig, hogy szabályos volt, azonban érezni lehetett a hazai pálya előnyét mindkét ítéletnél. Ha minden ilyen elkapás után dobnák a bírók a sárga zászlót, kis túlzással a hosszú passzok felénél vissza lehetne kocogni az eredeti line of scrimmage-hez. S ahogy ilyenkor már lenni szokott, az esetek után egyik csapat sem tudott már pontot szerezni és elvesztette az összecsapást.

 

A hét tanulsága: Pería Jerry pótolhatatlannak tűnik
Az újonc DT kiesésével nem tudott megbirkózni a Falcons, a New England simán szétfutotta az Atlanta védelmét, Fred Taylor fénykorát idézte, úgy ért el TD-t, hogy meglegyinteni sem tudták a vendég védők. Ha ezen nem fognak tudni változtatni Mike Smith-ék akkor elúszhat az ígéretesen induló szezon, ugyanis azt nem engedhetik meg maguknak, hogy az ellenfelek több, mint 150 yardokat szaladgáljanak ellenük.

 

Rossz vs még rosszabb: Panthers offense vs Buccaneers offense
A Carolina támadói a MNF második félidejében gyakorlatilag a pályán sem voltak, első négy labdabirtoklásuk alkalmával nem tudtak first downt elérni, majd akkor sem örülhettek sokáig amikor ez végre valahára sikerült, ugyanis rögtön követte azt egy interception, amit touchdownig vitt vissza Terence Newman. A félidő megkoronázásaként pedig a meccs végén jött egy sack és abból egy fumble, így nem mondhatjuk, hogy fel s alá száguldozott a pályán a Párducok támadóalakulata. Adódik a kérdés, mi lehet ennél rosszabb? Nos az, ha ugyanezt egy csapat az egész mérkőzésen produkálja. A Tampa Bay Buccaneers-nek a New York Giants ellen sikerült ez a bravúr, ráadásul saját közönségük előtt égtek meg Kellen Winslowék. 5 first down, 58 passzolt, 28 futott yard, 0/9-es 3rd down conversion, ezeket a számokat tudta felmutatni Raheem Morris alakulata a meccs folyamán; nem is lehetett más a vége, mint shutout. Erre szokták mondani, ennél rosszabb már nem lehet.

 

A hét (elhamarkodott) döntése: Josh Johnson kezdővé nevezése
Bár Leftwich tragikus teljesítményt nyújtott, nem hiszem hogy egyedüli felelőse lenne a kudarcnak. Josh Johnson sem parádézott a mérkőzés végén és Leftwich az első két összecsapás alkalmával kimondottan jó játékkal hálálta meg az eddig kapott bizalmat. Kíváncsi leszek mire megy Johnson most vasárnap a Redskins ellen, nem lennék túlságosan meglepve, ha ő sem váltaná meg a világot. Jelenleg Leftwich a harmadik számú irányító a Bucs-nál, de meggyőződésem, hogy látjuk még idén őt játszani, csak úgy mint az idei első körös draftpicket, Josh Freemant.

 

Előretekintés:
Nagy rangadót rendeznek ezen a hétvégén a Superdome-ban, ugyanis a Rex Ryan vezette Jets látogat New Orleans-ba. Többféleképpen is fel lehetne konferálni az összecsapást: a liga legjobb védelme meg tudja-e állítani a legjobb támadóalakulatot, vagy megbánja-e a Jets, hogy megszabadult anno Jonathan Vilmától. Azt hiszen minden amerikaifoci kedvelőnek bátran ajánlhatom ezt a mérkőzést, kevés ehhez fogható lesz az egész szezonban.

Nem sok csapatról lehet azt mondani, hogy majdnem olyan rossz formában van, mint a Tampa, de azt hiszem a Redskins ezek közé tartozik. Nem tudtak TD-t elérni a Rams ellen, majd kikaptak a Lions otthonában, ezek alapján nem tűnik bivalyerősnek Jim Zorn alakulata. Hogy a két csapat közül melyiknek sikerül kilábalni a gödörből? Elképzelni sem tudom…

Jól jön a byweek az Atlantának, picit talán össze tudják szedni a széthullóban lévő védelmüket. Szükség lenne rá nagyon, hiszen az ötödik játékhéten a 49ers vendége lesz Falcons, ahol nem számíthatnak másra, mint futásra, futásra és még egy kis futásra. Bár Gore hiánya növeli majd az esélyeiket, az idei Friscóval nem árt vigyázni.

Ha azt írtam az imént, hogy jól jön a bye Mike Smith-éknek, ez hatványozottan igaz John Fox csapatára. Van két hetük, hogy összekapják magukat, esetleg betegyenek a vetítőbe egy meccset tavalyról, hogy lássák, másképp is lehet ezt a játékot játszani, mint ahogyan idén teszik. Talán Peppers-nek is eszébe jut, ez a sport nem csak a pénzről szól, valamit mutatni is kéne, nem csak lézengeni a pályán meccsenként több, mint egy millió dollárért. Jövő vasárnap pedig a Washington érkezik Charlotte-ba, ellenük kéne majd megkezdeni a felzárkózást, a jelen állás szerint nem ígérkezik lehetetlen feladatnak.