Heti körkép - NFC - 6. hét

NFC North - Tóth László (Go Vikings!)

A  Chicago Bears és a Green Bay Packers is pihenőhétről tért vissza, felemás sikerrel, hiszen míg a Packers magabiztos győzelmet aratott a csoportrivális Detroit Lions felett, addig a Chicago bosszantó vereséget szenvedett az Atlanta Falcons otthonában. A Packers sikere egy másodpercig sem volt kérdéses, végig dominálták a mérkőzést, és úgy tűnik Aaron Rodgers megszokta, hogy állandóan összeomló fal mögül kell dobálgatnia. A Bears főleg a célterület közelében elkövetett hibáknak köszönheti a vesztét, bár a védelemben is akadtak rövidzárlatok - a "Sólymok" most elkaphatóak lettek volna, nem játszottak jól, de a Chicago nem tudott élni a lehetőséggel. A Minnesota Vikings a Baltimore Ravens gárdáját fogadta, és egy magas színvonalú mérkőzésen vívta ki a győzelmet, bár ehhez egy "szerencsekártyát" is fel kellett használniuk - Steven Hauschka, a Ravens rúgója kihagyta a meccsdöntő mezőnygólt. Egyébként Hauschka pont a Vikingsnál kezdte profi karrierjét, draftolatlan újoncként a Minnesotához írt alá, velük csinálta végig az előszezont, bár akkor még nem hibázott - a végső rosterre már nem került fel, így a Baltimore-nál kapott lehetőséget. Mostani hibája döntőnek bizonyult, de dőreség lenne a vereséget csak az ő nyakába varrni.

A hét jelenete: Bőven van miből válogatni, kezdve Jay Cutler hosszú futásától, Favre 60 yardos passzán át, Bigby szép endzone interception-jéig, de úgy ildomos, ha ezt most Donald Driver egykezes elkapása nyeri, akit még Demarcus Faggins, a Lions védője sem tudott kizökkenteni. Driver a mérkőzésen megdöntötte Sterling Sharpe franchise-rekordját, már ami az elkapások számát jelenti. Sharpe a Packers színeiben 595 elkapást ért el, Driver most már 602-nél jár, és hol van még a vége!

A hét legjobb támadója: Sidney Rice, a Vikings elkapója. Rice 176 elkapott yardjával tevékenyen hozzájárult a Minnesota sikeréhez, a nem túl jóemlékű Troy Williamson után így végre újra van 100+ yardos elkapója a Vikingsnak. A harmadik profi évét taposó játékos kezdi beváltani a hozzá fűzött reményeket, bár kétségtelenül előnyére szolgál, hogy egy Brett Favre dobálgatja neki a lasztit.

A hét védőjátékosa: A támadók esetében sem volt könnyű dönteni, annyi jó teljesítményt láthattunk a hétvégén, és ez hatványozottan igaz a védőkre is, végül az újonc Clay Matthews-ra esett a választás. A Packers újonc linebackere 5 szereléssel és 2 sack-kel vette ki a részét a Lions lenullázásából, és hétről-hétre komoly lépéseket tesz az év újonc védője cím megszerzése felé.

Előretekintés: A Detroit csapata bye week-re megy, de ez nem jelenti azt, hogy pihenéssel töltenék az elkövetkező napokat, nagyon sok munka vár még az Oroszlánokra, ha javítani akarnak az 1-5-ös mérlegen. A másik három gárda idegenbe utazik, mindhármukat AFC North csapat fogadja majd, vagyis jó kis "csoportháborúnak" nézünk elébe. Papíron a Packersnek van a legkönnyebb dolga, az eddig haloványnál is sápadtabb játékot produkáló Cleveland Browns ellenében kell begyűjteniük a kötelező győzelmet, még úgy is, hogy a sérült Jordy Nelson biztos nem utazik a kerettel. A Chicago Bearsre a Cincinnati Bengals vár majd, izgalmas rangadónak néz ki kettejük párharca, mindkét fél számára úgy kell a győzelem, mint egy falat kenyér - az összecsapást tovább színezheti Cedric Benson "bosszúja", az idén megtáltosodott futót ugyebár pont Chicagóból küldték el tavaly... Legalább ekkora rangadónak néz ki a veretlen Vikings fellépése a bajnok Pittsburgh otthonában, a két főedző, Mike Tomlin és Brad Childress először találkozik egymással tétmeccsen, azok után, hogy pár éve még mindketten a Vikingek szekerét tolták. Egy szónak is száz a vége, izgalmas hétvége vár az NFC Northra!

NFC East - Hanó Péter (Peppers)

Nem ez volt a legjobb hét az NFC East számára, mind a három pályára lépő csapat vereséget szenvedett, úgy hogy abból kettő mindenképpen esélyesnek mondhatta magát a meccs kezdete előtt.

Hogy melyik volt nagyobb meglepetés, a Philly veresége az Oakland-től, vagy a ’Skins-é a KC-től arról lehetne vitatkozni, de nem sok jobb lehetőség adódhat a fővárosiak előtt, hogy felkapaszkodhassanak. Az eddig nyeretlen Chiefs ellen 6 pontot szerezni nem túl jó eredmény, Campbell teljesítménye enyhén szólva nem túl meggyőző (padra is került a félidőben, de Todd Colins se váltotta meg a világot, egy szép hosszú passza volt Moss-nak, ezen kívül szinte csak check-down passz a futóknak), Clinton Portis pedig egyedül nem képes megnyerni a meccseket. A legközelebb Portis 78 yardos futása után volt a TD-hez a Redskins, ám Sellers nem blokkolt ki egy defensive backet, így az szerelni tudott, 10 yardról pedig csak egy field goal-ra futotta. Elnézést az esetleges kansasi szurkolókról, de ezek után egy kérdés maradt a Jim Zorn által irányított Washingtonhoz: Ha ezt a KC-t nem képesek legyőzni, akkor kit?

A Philly támadójátékában több tudatosság volt, mint a Redskins-ében, ám az Oakland elleni vereség így se volt beleszámolva, amikor a naptárat böngészték a szurkolók és tippelgettek a meccsekre. Hiányozhat ez a végelszámoláskor nagyon, egyetlen öröm lehet a Giants veresége, így nem lépett el nagyon a New York. McNabb nem hozta élete formáját a futójáték azonban ment… Volna, ha nem fut ilyen keveset az Eagles. 4.8-as csapat átlag mellett Westbrook 6, McCoy mindösszesen 5 labdát kapott. Az Oakland CB-k nyomás alatt tartották a WR-eket, így McNabbnek nem volt sokszor korai üres célpontja. Ezért születhetett 6 sack is a meccsen. A védelemnek egy nagy megingása volt, amit Zach Miller TD-re is váltott, Mikell és Samuel interception-ei révén azonban megmutatták, hogy ez a secondary így is elit a ligában.

A harmadik meccs pedig nem csak a csoport meccse, hanem a forduló (esetleg a szezon) legnagyobb találkozója volt. Két hibátlan csapat, két Super Bowl esélyes gárda, minden szem a Giants – Saints találkozóra szegeződött, rengeteg kérdés várt megválaszolásra a két csapatot illetően.
Nehéz meccs volt az Óriások védelmének, a Siants offense a különböző formációkkal végig bizonytalanságban tartotta őket, passzoltak szinte mindegyik célpontnak, nagyon nehéz dolga volt a defensive coordinatornak. Nem is sikerült megbirkózni a feladattal, Brees szinte tökéletesen passzolt az egész meccsen. Támadásban Bradshaw jó átlaggal futott, de ekkora hátrányban nem sok labdát kapott, Manning pedig messze elmaradt a várttól, mindössze 180 yardot passzolt (1 TD, 1 INT) tőle sokkal több kell egy ilyen meccsen, hogy ha messzire akarja vezetni a csapatot. Most Nicks villogott az elkapók közül, Manningham és Smith ketten együtt „csak” 100 yardot szereztek, ez tőlük már csalódás.

A hét támadója:  Brian Westbrook (PHI)
Igazi egyszemélyes fegyver volt a veterán running back, 140 total yardot szerzett, mi lett volna, ha nem csak 6 labdát kap futásban. Ha jobban bíznak benne az Eagles coach staff-ban, akkor könnyen lehet, hogy egyedül lehozta volna a meccset a Philly-nek.

A hét védője: Andre Carter (WAS)
Nehéz volt védőteljesítményt választani, de a 7 szerelést és 2 sacket jegyző Andre Carterre a Redskins defensive endjére esett a választásom, a Giants SS C.C. Brown is megérdemelte volna, aki 13 tacklet ért el, ám egy SS-től amilyen jó szám is ez egyben olyan rossz, mivel ez azt jelenti, hogy az elkapások sikeresek voltak mellette.

A hét újonca:  Hakeem Nicks (NYG)
Már látszott az elmúlt hetekben, hogy Manningham és Smith mellett Nicks-szel is kell majd számolni és ez egyre jobban kezd beigazolódni. A Saints ellen már 114 yardot szerzett és 1 TD-t, ez pedig egyik elit WR számára sem lenne csalódás, ha egyben tartják ezt az elkapó társaságot az jó pár évre leveszi a terhet a mindenkori irányító válláról.

Előrejelzés:
A héten két csalódást keltő egyesület az Eagles és a Redskins fog egymásnak feszülni a hétvégén, eddig sima Philadelphia győzelmet jósoltam volna, de már tényleg minden megtörténhet. A tippem azonban Philly.
A Dallas nem kaphat ki a Falconstól, ha igen, messzire szállhat a PO álma. Ha nyernek és a Giants kikap, akkor viszont a New York bye week után akár egyenlően is állhatnak, így van motiváció, meg kell verniük az Atlantát. A Falcons azonban lendületben van, így ha kéne rájuk tippelnék.
Gyorsan feledtetni a csorbát egy újabb „spread” csapat ellen. Össze kell rakni a passzvédekezést, nagy nyomást helyezni az irányítóra, ennyi a recept. Persze ez így nagyon le van egyszerűsítve, sok más komponensnek is egyeznie kell. De ha tippelnem kéne akkor a Giants győzelemre raknék a Cardinals ellenében.

NFC South - Kocsis Gábor (gabokocka)

Eltelt hat hét a szezon kezdet óta, egy amolyan mini power rankingban próbálom összefoglalni, mit is tudtunk meg ennyi idő alatt a csapatokról.

1. New Orleans Saints 5-0 (0-0)
Best Saints ever? Még csak az idény első harmadán vagyunk túl, azonban nem fogalmazok túlzóan, amikor azt állítom, hogy New Orleans-nak nem volt még ehhez fogható potenciállal rendelkező csapata. A Drew Brees vezérelte támadók képességeit ismerhettük már régebbről, azonban még így is tudtak meglepetést okozni szurkolóiknak. Mike Bell és Pierre Thomas nagyszerű futójátékot produkál, időnként Reggie Bush is betesz valamit a közösbe, az így kapott támadósor pedig több, mint félelmetes (passzolt yard 7., futott yard 4., total yard és pontok 1.). A Giants a hétvégi meccs félidejében annyi kapott pontnál járt, mint amennyit az első öt fordulóban összesen elszenvedtek. Beszédes adat! A védelmet Darren Sharper és Jonathan Vilma nagyszerűen összefogja, alkalmanként még a pontszerzésre is futja erejükből, ami akkor jön igazán jól, ha Brees-ék valamilyen okból még nem kapcsolták be a turbó fokozatot (Jets meccs).
- Esély a csoportgyőzelemre: 70%
- Esély a PO-ra: 95%

2. Atlanta Falcons 4-1 (1-0)
A franchise történetében még egyszer sem volt példa arra, hogy egymás után kétszer is pozitív mérleggel zárja az évet a csapat, itt a remek lehetőség, hogy Matt Ryanék átírják a Falcons történetét. Egészen elképesztő, hogy milyen csapatot csinált Mike Smith a másfél éve még a teljes összeomlás határán álló alakulatból. Vick a börtön és a tárgyalóterem között ingázott, a pályán Joey Harrington „varázsolt”, kilátástalannak tűnt minden. Azonban Smith-ről bebizonyosodott, hogy remek érzékkel találja meg azokat a játékosokat, akiknek nagy hasznát tudja venni, remekül draftol (Matt Ryan, Sam Baker), jól szerződtet szabadügynököket (Michael Turner, Mike Peterson), és ha a szükség úgy kívánja a trade lehetőségétől sem riad meg (Tony Gonzalez). Tavaly 11-5-ös mérleggel végeztek az NFC South második helyén, erre idén is megvan minden esélyük, akkor pedig ismét jók lehetnek egy wildcard helyre. Persze szó sincs arról, hogy feltett kézzel mennének harcba a Saints ellen és lemondanának a csoportgyőzelemről, azonban jelenleg jobb csapat a New Orleans-i, így meg kell majd elégedjenek azzal, ha surranópályán beosonnak a rájátszásba.
- Esély a csoportgyőzelemre: 20%
- Esély a PO-ra: 75%

3. Carolina Panthers 2-3 (1-1)
60 pontot szereztek a Panthers ellenfelei turnoverekből (e tekintetben a Carolina a legrosszabb csapat az egész NFL-ben), a speciális egység sara két return TD, egy-egy blokkolt punt és mezőnygól kísérlet,  a –10-es turnover mutató sem sok jóról árulkodik, csoda, hogy egyáltalán két meccset sikerült megnyernie a Párducoknak. A Tampa ellen már felvillantottak valamicskét abból, miként tudtak tavaly 12 meccset nyerni: több, mint 250 yardot futottak 47 kísérletből, egészen elképesztő számadat. A védelem is kezd magához térni, Julius Peppers-nek jót tettek a kritikák, az utolsó két meccsen négy sacket jegyzett, Charles Johnson és Everette Brown is szorgoskodik, így igencsak feljavult az első meccseken igen halovány passrush. A futás elleni védekezés is előrelépett, egymás után második alkalommal sikerült 100 futott yard alatt tartani az ellenfelet. Már csak Jake Delhomme-nak és a speciális egységnek kéne összekapnia magát és igen jó kis csapatról beszélhetnénk, azonban elképzelésem sincs, melyiknek van nagyobb esélye arra, hogy előbb-utóbb NFL irányítóhoz/csapatrészhez méltó játékot produkáljon.
- Esély a csoportgyőzelemre: 10%
- Esély a PO-ra: 30%

4. Tampa Bay Buccaneers 0-6 (0-1)
Azt hiszem nem sokára eljön az idő, amikor Josh Freemannek is pályára kell lépnie, mert az tisztán látszik, hogy nem Johnson lesz az, aki megváltja a világot Tampa Bay-ben, sőt tartom magam a korábbi állításomhoz, miszerint Byron Leftwich-csel nagyobb esélye lenn Raheem Morris alakulatának a győzelemre. Arra a győzelemre, amit egyre nehezebb lesz, pedig szükség volna rá nagyon, ha nem szeretnék megismételni a Lions tavalyi csúfos szereplését. A védelem ezúttal nem a hosszú passzokkal szemben bizonyult hatástalannak (Steve Smith 4 yardon tartását felfoghatjuk egyfajta bravúrnak is), hanem a futás ellen mondott csődöt. DeAngelo Williams és Jonathan Stewart megismételte legutóbbi Bucs elleni teljesítményét, több, mint 250 yard, 3 TD, tehát továbbra sem lehet azt állítani, hogy összeállt a Tampa védelme. Persze Gaines Adams elcserélése után meglepő lett volna, ha előrelépnek eddigi produkciójukhoz képest, nem mintha Adams remekelt volna, de azért mégiscsak a 2007-es draft negyedik választottjáról beszélünk.
- Esély az 1/1-re: 60%
- Esély a 0-16-ra: 37,5%

Rövidhírek
- Steve Smith és Antonio Bryant kezdi egyre jobban megunni, hogy nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű passzt, ezt ezúttal már szóvá is tették mindketten. Smith kirohanása tűnt komolyabbnak, meglátjuk John Fox-ék képesek lesznek-e lenyugtatni a különc receivert.
- Dante Wesley egy meccses eltiltást kapott, miután gyakorlatilag elgázolta Clifton Smith-t, a Bucs returnerét. Szerencsére Smith nem szenvedett súlyos sérülést, előfordulhat, hogy pályára léphet Londonban a Pats ellen.
- Szintén a Párducokhoz kapcsolódó információ, hogy az ötödik körös draftpickjükért cserébe megszerezték Kansas City-ből Tank Tyler DT-t.
- Brian Williams-nek elszakadt a térdszalagja, komoly érvágás ez a Falcons védelmének. Talán az Atlanta leggyengébb csapatrészéből esett ki az eddig legjobban teljesítő játékos, nehéz lesz pótolni.
- Scott Fujita is megsérült, a Saints LB-e a vádliját fájlalta a Giants elleni mérkőzés során. Troy Evans a helyettese, későbbi vizsgálatok után derül ki, hogy milyen súlyos Fujita sérülése.

NFC West - Kiss Ferenc (Fucu)

Ezen a héten is csak három csapat volt érdekelt ráadásul kettő (Seahawks és Cardinals) közülük egymás ellen vívott csoportrangadót. A Rams pedig Jacksonville-be látogatott.

Arizona Cardinals

Múlt héten a Texans elleni első félidőben már újra azt a Cardinals-t láthattuk, akiket tavaly a rájátszásban. A kérdés az volt, hogy ki tudják-e terjeszteni a jó játékot egy teljes mérkőzésre. Jelentem sikerült. A Seattle ellen idegenben szereplő Arizona 27-3-ra tudott nyerni. Mind támadásban, mind védekezésben jobbak voltak ellenfelüknél. Nézzük a mérkőzést a számok fényében. Kurt Warner 276 yardot passzolt 2 TD és egy INT mellett, ennek nagy részét az első félidőben szerezte. Köszönhetően a támadó fal teljesítményének. Igaz Patrick Kerney kétszer sack-elte Warner-t (mindkétszer Levi Brown-t verte meg), ebből az egyiknél fumble-t is kiharcolt, de azt lehet mondani, hogy jó teljesítményt nyújtott az O-Line.  Elkapásban Larry Fitzgerald érte el a legtöbbet, 13 elkapásból szerzett 100 yardot és egy TD-t. A futójáték ismét halovány volt, Hightower és Wells hasonló mennyiségű lehetőséget kapott, azonban az együtt elért 61 yard finoman szólva is átlag alatti teljesítmény. Az igazán kiemelkedőt azonban a Cards D# művelte. Összesen 128 yardot tudott szerezni a Seahawks támadó sora. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni futás és passz ellen is kiemelkedőt nyújtottak. Ezzel a győzelemmel pozitív mérlegre tett szert az Arizona és a San Francisco-val holtversenyben áll a csoport élén.

San Francisco 49ers

Ezen a héten pihentek Mike Singletary „fiai”, de nyilván hasznosan töltötték el a szabad hetüket. Az Atlanta elleni vereségből biztos sokat tanultak és kielemezték a hibákat. A sérültek is gyógyulnak, és újult erővel vetik bele magukat a szezon hátralevő részébe.

Seattle Seahawks

A múlt heti Jaguars verés után joggal gondolhatták a Seattle szurkolói, hogy a sérülések ellenére is tudnak megbízható teljesítményt nyújtani. Vasárnap azonban nem tudtak olyan játékot mutatni, mint egy héttel korábban. Matt Hasselback-nek semmilyen védelmet nem tudott biztosítani a támadó fal és úgy, hogy nincs ideje dobni nehéz passzolni még a liga utolsó passz védelmét felmutató Cards ellen is. A futójáték nem működött és nem is nagyon használták, mivel már korán hátrányba kerültek. A védelemből a sérülten játszó Patrick Kerney emelhető ki, aki két sack-et is bemutatott Warner-en az egyiknél kiütötte a QB kezébő a labdát, amit a Seahawks szerzett meg. Ő volt az egyetlen aki nyomást tudott gyakorolni Wanrerre, így ne csodálkozzunk, hogy a secondary-t szétdobálták. Persze a sérülések sem hagyták el a csapatot, de erről lejjebb olvashattok.

St. Louis Rams

A Rams Jacksonville-be látogatott, hogy megszerezze idei első győzelmét. Egy hosszabbításos mérkőzésen maradtak alul. Támadó oldalon visszatért Marc Bulger, de még mindig Steven Jackson próbálja a hátán cipelni ezt az alakulatot. Jackson most inkább a passzok elkapásában jeleskedett 78 yardjával ő kapta el a legtöbbet, futással 50 yardot ért el. A védelem azonban nem tudta megfogni a Jaguars támadóit, akik majd 500 yardot értek el. Ebből a részlegből Leonard Little játékát érdemes kiemelni. A tapasztalt DE három tackle mellett egy sack-et is elért valamint volt egy INT-je is amit egy 36 yardos futást követően az endzoneba beugorva TD-ra váltott. A mérkőzés igen változatos volt felváltva jöttek a pontok és a negyedik negyedben végén sikerült még döntetlenre hozni a meccset a Rams-nek. Azonban a hosszabbításban a Jaguars kapta meg a labdát és sikeres FG-al nyerte meg a meccset. Spagnuolo-nak még mindig várnia kell első győzelmére.

Kórház a város szélén – rovat:

Ha sérülések, akkor sajnos Seattle. A Cardinals elleni meccs sem telt el áldozatok nélkül és mindkét sérült a védekező oldalon volt. Lofa Tatupu az első félidőben szedett össze egy váll sérülést. A mérkőzés után olyan hírek érkeztek, hogy befejeződött számára a szezon, de Jim Mora szerint még nem biztos. A másik játékos Patrick Kerney, aki két meccset hagyott ki lágyéksérülés miatt és a vasárnapi mérkőzésen rásérült megint.
A Rams-nél Donnie Avery miatt aggódhatnak, ugyanis a fiatal elkapó rásérült az amúgy sem egészséges csípőjére. Még biztosat nem tudni, hogy játékra alkalmas lesz a következő fordulóban.
Arizonában is egy elkapó miatt aggódnak a szurkolók. Anquan Boldin boka sérülést szenvedett. Az első vizsgálatok nem mutattak súlyos sérülést, de biztosat csak a hét közepe felé tudunk majd meg.

A hét Lufi-díjasa: Levi Brown (RT, Cardinals)
A 2007-es első körös választott eddig nem váltja be a reményeket. A Lufi díjat a Seahawks elleni „teljesítményéért” kapja. Igaz idegenben (2005 óta a Qwest Field-en csinálták a legtöbb false start-ot a Seahawks ellenfelei) csinált két false start-ot és engedett két sack-et. A 2009-es szezon eddigi mérkőzésein mindig volt vagy egy false start-ja vagy holding-ja. Fejben kell felnőni Mr. Brown, mert még a végén, a padon találja magát.

A hét statisztikai érdekességei:

A Rams 16 mérkőzés óta nyeretlen. Ez a leghosszabb sorozat a franchise történetében.
A Seattle a legutóbbi hat Cardinals elleni mérkőzéséből ötöt veszített el.
Kurt Warner a Seattle elleni mérkőzésen átlépte a 30,000 passzolt yardot. Ezt a határt 114 összecsapás alatt teljesítette ezzel Dan Marino-val holtversenyben leggyorsabban ért el a 30,000 yardot.

Előretekintő - a hétvége meccsei:

A 7. héten a Seattle kap egy hét pihenőt, de nem jön nekik rosszul a szünet, ugyanis lesz idő foglalkozni a sérülések miatt felkavart támadófallal vagy a sérülések miatt kihagyó játékosok helyére beépíteni a cseréket. A másik három csapatból csak a St. Louis játszik majd hazai pályán, Ők az Indianapolis csapatát fogadják. A San Francisco Houston-ba látogat és csap össze a Texans-al. Az Arizona pedig New York-ot veszi célba és a vasárnap esti rangadón méri össze erejét a Giants-el.