Heti körkép - NFC - 9. hét

Nézzük meg a 9. forduló eseményeit a Nemzeti Főcsoportban!

 

NFC East - Hanó Péter (Peppers)

A Washington reményei elszálltak, a Giants-nek se kell sok, hogy kiszálljon a versenyből, úgy tűnik két csapat között dől el a csoportelsőség.

Miután kijelentették, a Cowboysnál, hogy Miles Austin a No1 WR, elővették Roy Williams-t is. Romo remekül használta minden opcióját, így az Eagles védelem senkire nem készülhetett. Austin azonban egy elkapott labdával is letette a névjegyét, ez pedig egy 49 yardos TD-t érő elkapás volt. Az Philly teljesítménye úgy tűnik függ DeSean Jackson aktuális formájától is, a sztárelkapó gyengébb fellépése esetén nem tudott se Maclin, se egy másik elkapó kiugró teljesítményre, így LeSean McCoy volt a legeredményesebb elkapott yardokban 61 egységgel. Kulcsmomentum volt a két elvesztett challenge, ami ugye időkérés veszteséggel járt, így a végén nem tudták megállítani a Sasok az időt csak pörgetni akaró Tehenészeket.

A Redksinsnek lassan már tényleg csak a becsületéért érdemes küzdenie. Eddig se hitt az ember a nagy feltámadásban, de mindenki azt gondolta, hogy ez a jó keret képes lesz jobb teljesítményre. Jött a bye week és mindenki úgy gondolta, hogy az Atlanta tökéletes ellenfél arra, hogy teszteljék a Rézbőrűek, hogy mennyire sikerült rendet rakni a fejekben.
Az első félidőben 5 sacket nyelt be Campbell és az támadófal. Ekkora nyomás alatt nem volt képes kilábalni a hullámvölgyben lévő irányító. A védelem pedig nem tudta most meccsben tartani a fővárosiakat, Turner a tavalyi formájában futott, 166 yardja és 2 TD-je biztosította azt, hogy Ryannek ne kelljen igazán nagy playeket csinálnia. Ezzel, hogy Turner vitte ilyen sokat a labdát remekül kontrollálta a Falcons a meccset, így magabiztosan nyertek.

A Giants egyetlen esélye a győzelembe való menekülés volt, ha versenyt akart tartani  Cowboys-Eagles meccs győztesével.  Egy drive-on múlt csak az Óriások győzelme, a mostanában nem túl acélos védelem egyszer sem tudott elég nyomást tenni Rivers-re vagy lefedezni az összes elkapót, így a Chargers végigtudott menetelni két perc alatt az egész pályán és ezzel elveszítették a mérkőzést. Eli Maninng pedig végre olyan formában játszik, ami a nevéhez illek, remekül variálta a célpontokat, nem az offense-en múlt ez a találkozó. Nehéz helyzetbe került így a Giants a bye week előtt, lehet kicsit későn jött a szünet, de képesek rá a New Yorknál, hogy felálljanak és kiderüljön milyen is az igazi New York Giants.


A hét támadójátékosa: Tony Romo (DAL)


Nem volt igazán kiemelkedő támadójátékos a héten, mégis talán Romo volt az, aki győzelemre vezette a csapatát egy rendkívül fontos és kiélezett találkozón, így megérdemli ezt a „címet”.

A hét védőjátékosa: Gerald Sensabaugh (DAL)


Ugyanazt lehet elmondani a védőkről is, nem volt nagy teljesítmény, Sensabaugh azonban 6 szerelésével és egy elfogott labdájával mindenképp a ’Boys vezére volt és segített a remekül passzoló Philly offense hatástalanításában.

A hét újonca: LeSean McCoy (PHI)


Westbrook sérülése végett McCoy első számú futóvá lépett elő és nem is teljesít gyengén. Ugyan nem sikerült kiemelkednie a mezőnyből a futásaival, de sikerült elkapnia az 54 futott yardja mellé 61 yardot, így a Philadephia támadóegységének egyértelműen a legjobbja volt.

Előrejelzés:

A Giants bye weeken van, így csak reménykedni tudnak, hogy számukra kedvezően alakulnak az eseménye. A Chargers egymás után két NFC East csapat ellen lép pályára, az Eagles azonban reménykedik, hogy nagyobb sikerrel veszik az akadályt, mint az Óriások. A hét egyik legnagyobb rangadója lesz ez a meccs, talán csak a Patriots – Colts tudja elhomályosítani. A Washington a Denverrel meccsel, akik ugyan kikaptak a legutóbbi két meccsükön, de mindenképpen nyerniük kell, ha egyedül akarják vezetni a csoportot, a Skins erre pedig tökéletes ellenfél. A Cowboys dolga érdekes, ugyanis a kétarcú Packers lesz az ellenfelük. A Green Bay, ha úgy játszik, ahogy a múlt héten, akkor esélyük sem lesz, viszont, ha a csapat úgy lép pályára, ahogy ennek a keretnek kéne, akkor nem lesz egy sétagalopp ez Tony Romoéknak.

NFC South - Kocsis Gábor (gabokocka)

A kilencedik játékhét után mind a négy csapat túl van a szezon felén, eldőlt, hogy nem lesz szégyenszemre nyeretlen csapata a divíziónak és a Saints-nek sikerült franchise rekordot dönteni 8 győzelemmel a szezon elején. Ez a zanzásított verzió, most nézzük a részletesebbet.

A hét csapata: Tampa Bay Buccaneers
Hiába a Saints 8-0-s rajtja, a Buccaneers győzelme nagyobb visszhangot keltett az NFL világában. Nem csoda, hiszen egy újonc irányító első NFL meccsén győzelemre vezetett egy addig nyeretlen csapatot. A helyzet iróniája, hogy tette ezt egy olyan felszerelésben, amivel sikerült a Tampának már 0-13-as évet is produkálnia. Persze ezt csak a babona miatt jegyzem meg, nem hiszem hogy a meznek bármi köze is lenne az eredményességhez, még ha Amerikában olyan statisztikákat is vezetnek, ami kimutatja, hogy melyik felszerelésükben eredményesebbek a csapatok. Nos a Bucs-t nem befolyásolta a narancssárga mez, gyengébb kezdés után egy remek negyedik negyedet produkálva fektette két vállra a Packers-t, mosolyt csalva a szurkolók arcára, elvégre az utóbbi időben nem sok sikerélmény jutott nekik.

A hét embere: Josh Freeman
Szinte mindenki a 2009-es draft legfőbb bustesélyének könyvelte el Freemant, teljesen értelmetlen picknek tartotta a szakértők többsége. Az edzőtáborban és a preseasonban nem nagyon cáfolt rá a kétkedőkre, első éles meccsén azonban megmutatta, hogy nem szabad leírni. Nyilván nem tökéletes még a játéka, azonban a 3 TD passz önmagáért beszél, csakúgy mint az a tény, hogy amikor volt esélye megfordítani a mérkőzés menetét élt a kínálkozó lehetőséggel és első nekifutásra sikerült egy nagy győzelmet aratnia utolsó negyedes fordítással. Ezzel a sikerrel talán elérte azt, hogy a hátralevő meccseken ne az legyen a kérdés, hogy ki irányítja a Buccaneers-t, hanem az, hogy hány meccset nyernek meg vele a Kalózok.

A hét jelenete: DeAngelo Hall vs Atlanta Falcons
A Falcons - Redskins meccsen Matt Ryan egy rövid futással oldott meg egy harmadik kísérletet, ami után egy csúnya late hitet osztott ki neki LaRon Landry. A safety pechjére pont a Falcons kispadjánál történt az eset, így a Falcons teljes cseresora és edző stábja indult igazságot osztani, persze Landry-nek valahogy sikerült elslisszolni a bosszúéhes társak/edzők elől, azonban DeAngelo Hall úgy érezte meg kell védje jelenlegi csapattársát a régebbiektől, így ő került a figyelem középpontjába. Vicces jelenet volt, amint még a HC, Mike Smith is igyekezett kezelésbe venni Hallt, miközben Landry már messze járt. Aztán megérkezett Albert Haynesworth is, az mégse járja, hogy száz millióért nem csinál semmit, legalább egy jó kis tömegbunyóban részt vehetett, ha már a csapata botrányosan szerepel. A játékvezetőknek persze előbb-utóbb sikerült csillapítani az indulatokat és folytatódhatott az összecsapás, amit a Falcons simán, 31-17-re nyert meg a Redskins ellen.

A hét vesztese: DeAngelo Williams
Hiába került ismét könnyedén száz yard fölé a kiváló RB, hiába szerzett két TD-t, ha csapatának vesztesen kellett elhagynia a Superdome-ot. Ráadásul úgy, hogy két hibájával Williams is hozzájárult a kudarchoz, persze nem volna tisztességes dolog azt állítani, hogy miatta kaptak ki, hiszen gyakorlatilag csak ő tartotta pályán a Panthers támadóit. Azonban előbb egy biztos TD passzt ejtett el az endzone-ban, majd a meccs végén már kilátástalan szituációban kicsúszott a kezéből a labda, amit összeszedtek a Saints védői, és touchdownt szereztek belőle. Jellemző a Panthers szezonjára, hogy Williams-nek tavaly egyetlen fumble-je sem volt, idén pedig ez már a harmadik és mindhárom esetben el is vesztették a labdát a Párducok.

A hét rekordja: 8-0
Még sohasem fordult elő a New Orleans Saints történetében, hogy a csapat nyolc győzelemmel kezdett volna egy szezon, most erre is sor került. Pedig nem úgy indult a dolog, igen hamar 14-0-s hátrányba kerültek Sean Paytonék, azonban a második félidőben remek játékkal fordítottak és 2001 óta először sikerül hazai pályán legyőzniük a Carolna Panthers-t. Ezzel már három mérkőzésnyi különbségre tettek szert a divízión belül (a Falcons követi őket 5-3-mal) és ha rápillantunk a hátralevő sorsolásukra (játszanak még kétszer a Bucs-szal és most hétvégén a Rams-hez látogatnak), alighanem kijelenthető, hogy óriási blama lenne, ha innen nem tudnák megnyerni a csoportot.

A hét sérültje: Thomas Davis (Carolina Panthers, LB)
Az idén remek teljesítményt nyújtó LB a Saints elleni mérkőzés utolsó negyedében sérült meg egy ártatlan szituációban, irányváltás közben kapott a térdéhez és maradt a földön. A hétfői vizsgálatok kimutatták, hogy elszakadt az első keresztszalagja (ACL) így a Panthers már az IR listára helyezte. Azért különösen fájó ez Davis számára, mert idén lejár a szerződése, és egy valószínűleg probowlos szezonnal jócskán többet kérhetett volna, mint így, térdműtét után lábadozva. A helyét a kezdőcsapatban Landon Johnson veszi át, míg az 53-as keretbe a practice squadból Kelvin Smith került fel.  

Ami következik: CAR-ATL, MIA-TB, STL-NO
Drew Brees-ék könnyed kirándulásra számíthatnak St. Louis-ban, meg lennék lepve ha nem mérnének csúnya verést az egy győzelemmel rendelkező Rams-re. A Falcons a Panthers otthonába látogat, s bár a Párducoknak már elúszni látszik a szezon, azért a szomszéd tehene is dögöljön meg alapon biztos igyekeznek keresztbe tenni a riválisnak. A Tampa első sikerén felbuzdulva a Dolphins-t próbálja meg Miamiban legyűrni, nem hiszem, hogy sikerülni fog.

NFC North -Tóth László

Siralmas játéknap volt az előző az NFC North csapatai számára, mindhárom pályára lépő együttes vereséget szenvedett. A Bears hazai pályán, kilátástalan játékkal előrukkolva teljesen esélytelen volt az Arizona Cardinals csapatával szemben, a Lions Seattleben jó kezdés után hullott szét, jelentős előnyt herdálva el (Stafford 5 interceptiont is dobott), a Packers pedig képtelen volt túltenni magát a Vikings elleni vereségen, és a sokk hatása nyomán újabb "pofonba" néztek bele, a nyeretlen Tampa Bay otthonában (28-17-ről kaptak ki 28-38-ra). Így egyedül pont a Vikings számára nem volt szomorú a vasárnap, ők éppen pihentek, és elégedetten dörzsölhették a tenyerüket riválisaik bukását látva.

A hét legjobb támadója: Greg Olsen, a Chicago tight endje. 5 elkapásából 3 is touchdownt ért csapatának, remek célpontnak bizonyult a redzone-ban, de ez is csak az eredmény kozmetikázására volt elegendő...

A hét védőjátékosa: Nehéz bárkit is kiemelni, a héten egyik védelem sem volt túl meggyőző, talán A.J. Hawk nevét lehet kiemelni, a Packers linebackere 7 szerelés és egy sack mellett végig komoly veszélyforrás volt az ellenfél támadóira, de egy fecske nem csinál nyarat, egyedül pedig nem sokra ment... (a 4. negyedben ellene befújt illegal contact büntetés döntőnek bizonyult, és nem biztos, hogy arra ott zászlót kellett volna dobni, véleményes ítélet volt).

A hét rekordja: Ahman Green, a Packers veterán futója 45 yardot futott a Buccaneers elleni találkozón, ezzel összesen 8208 yardnál jár a Green Bay színeiben, amivel megdöntötte Jim Taylor korábbi franchise rekordját.


Féltávnál:

Detroit Lions (1-7)

Az Oroszlánok már most jobban teljesítenek, mint tavaly, hiszen sikerült legyőzniük a Washington Redskins gárdáját. Ez az egy győzelem tartást adott a csapatnak, persze a komolyabb ellenfelek ellen még nem sok eséllyel lépnek pályára, de talán 1-2 győzelem még összejöhet idén (leginkább a Cleveland Browns ellen van esélyük). A drafton a top 5 között fognak választani, és a rajongók remélik, tovább már nem húzódik egy támadófalember kiválasztása. Mindkét fal erősítésre szorul, és a secondaryt sem ártana rendbe tenni, ezek idén állandó problémafaktort jelentettek / jelentenek. Az újoncok jól beilleszkedtek, Stafford a rossz meccsei ellenére is biztató, Pettigrew-ból remek elkapó tight end válhat idővel, Delmas pedig már most a védelem legjobb játékosa. Aaron Brown, Sammie Lee Hill, Derrick Williams és DeAndre Levy jövőre is biztos kerettag lesz. Sajnos a szabadügynökök terén már nem sikerült ilyen jól igazolni, Larry Foote-on kívül senki se nyújt olyan teljesítményt, ami pótolhatatlan lenne. Maurice Morris, Marquand Manuel, Phillip Buchanon és a többiek nem sokat lendítettek a Lions szekerén, a Julian Peterson tréd viszont nem volt rossz. Ha tudatosan építkeznek tovább, jövőre már egy eredményes csapat lehet Detroitban.

Chicago Bears (4-4)

Egyértelműen csalódás a Macik szereplése, de ha a mutatott játékot nézzük, akkor nem csodálkozunk. A Steelers legyőzése nagy bravúr volt, de ezzel gyakorlatilag el is lőtték a puskaporukat. Szenvedős meccsen maradtak alul a Falcons-szal szemben, jókora pofonokat kaptak a Bengals-tól és a Cardinals-tól (utóbbitól hazai pályán), és sokszor teljesen reménytelen játékkal rukkoltak elő. A védelem csak árnyéka önmagának, igaz a csapatrész "lelke", Brian Urlacher már a szezon elején sérültlistára került, és nem sokkal később követte Pisa Tinoisamoa is. Tommie Harris szemmel láthatóan nem képes már régi formájában játszani, a secondary állandóan más felállásban játszik, és túl sokat hibázik, így nem is lehet tartósan jó teljesítményt produkálni. Igaz, amit most nyújtanak, arra nehéz lenne értékelhető jelzőt találni... A támadóknál Cutler érkezése alaposan megváltoztatott mindent, Forte-ból és a futójátékból alig látunk valamit, az eddigi évek során pedig nem ezt szoktuk meg a Chicago-tól... A támadófal gyengén teljesít, de legalább az elkapók kezdenek egyre jobban összeszokni Cutlerrel. A sorsolásból hátralévő rész kemény meccseket tartogat (csak a Rams elleni tűnik sétagaloppnak), a minnesota-i és baltimore-i kirándulás semmi jóval nem kecsegtet, így egy 9-7-es mérleghez közeli szezon már kellemesnek lenne mondható - csak sajnos ez valószínűleg a rájátszáshoz már nem lesz elegendő... Az újoncok közül csak két, hátsó körben választott játékos vált be igazán, Al Afalava és Johnny Knox is kezdővé avanzsált, utóbbi kifejezetten jó szezont produkál eddig. Jarron Gilbert és Juaquin Iglesias egyértelmű csalódás, a két harmadik körös játékos alig jut szerephez, és szinte semmit nem láttunk eddig belőlük... A szabadügynökök közül sem vált be igazán senki, bár Tinoisamoa esetében a sérülés közbeszólt. Orlando Pace vakoldali tackle-ként viszonylag jól védi meg Cutlert, de a futásblokkolás jórészt miatta is olyan gyenge, hogy gyakran nem is létezik. Frank Omiyale szerződtetése jókora mellélövés volt, Josh Bullocks pedig szóra sem érdemes. A Bearsnek jövőre sem lesz elsőnapos pickje, így az erősítést a szabadügynökök közül kellene megoldaniuk, meglátjuk, mennyire lesznek aktívak majd. Sok tehetséges játékos van a keretben, franchise QB is akad, de bizonyos csapatrészek teljes "renoválása" immáron elkerülhetetlen...

Green Bay Packers (4-4)

A Sajtfejűek is nagy reményekkel vágtak neki a szezonnak, de már az első héten napfényre került achilles-pontjuk, ami ugye nem más, mint a támadófal. 37 sack 8 mérkőzésen, ez iszonyat sok, nem meglepő, hogy e dicstelen statisztikában vezetik is a ligát (a 2. Chiefsnek is csak 30 van). A probléma jelenleg is fennáll, és amíg ez így marad, ez a csapat nem fog egyről a kettőre jutni. Bár az elkapógárda kivételesen jó, azért 2-3 másodperc még nekik sem elég, hogy megfussák a route-jaikat vagy elszakadjanak a védőiktől. Pedig Aaron Rodgers bombaformában kezdte a szezont, de az állandó földbedöngölés lassan már neki is "beteszi a kaput", amit minden meccsen kap, az már nem is emberi. A Packers támadófalában nincs első körben draftolt játékos (ez meg is látszik), de jövőre biztosra vehetjük, hogy lesz. A védelmet tavaly bárki keresztülfutotta, Dom Capers defensive coordinator érkezésével a csapat álállt a 3-4-es sémára, most már nem futnak ellenük annyit, de nem is kell, mert olyan szinten nincsen pass rush, hogy az ellenfelek irányítói simán passzolgathatnak napestig. Hiába foltoznak be egy problémás részt, ha közben máshol új lyukak keletkeznek... Bár még van esélyük a rájátszásra, a sorsolás nem könnyíti meg a helyzetüket, mindjárt egy ki-ki meccs következik a Dallas Cowboys ellen (ha azonos mérlegük lenne a szezon végén, ez az eredmény lenne a tiebreaker), és még játszanak a Ravens ellen, és utaznak Chicago-ba, Pittsburgh-be, Arizona-ba... nehéz menet lesz (persze nem lehetetlen). Az biztos, hogy a jelenlegi játékukkal a rájátszás közelében sem lesznek, nagyon-nagyon fel kell javulniuk, mind támadójáték, mind védekezés terén. Az meg egy vicc, hogy bizonyos játékosokat csak a special team kedvéért tartanak (3 FB??), ami persze botrányosan rosszul teljesít... Az újoncok közül B.J. Raji lassan felveszi az NFL ritmusát, Clay Matthews pedig már most remek picknek tűnik, míg T.J. Lang és Quinn Johnson jövője is biztatónak látszik. A szabadügynök-piacon nem volt túl aktív a Packers vezetősége, ezért aztán fájhat is a fejük, talán jobb lett volna megelőzni a bajt, mint kényszermegoldásokkal orvosolni. Justin Harrell-t pedig lassan el kell felejteni...

Minnesota Vikings (7-1)


Imponáló mérleg, és a játék is imponáló. Egyedüli sebezhető pontnak csak a bizonytalan secondary nevezhető (Winfield még 2-3 hetet kihagyni kényszerül). Brett Favre leigazolása igazi nyerő húzásnak bizonyult, és a draft napján sem nyúlt mellé a Vikings - Phil Loadholt stabilizálta a támadófal jobboldalát, míg az elsőkörös Percy Harvin nagy versenyben lehet az év újonca címért is. A többiek (Asher Allen, Jasper Brinkley, Jamarca Sanford) eddig csak epizódszerepet kaptak. A szabadügynökpiacról csak vízhordókat igazoltak (Paymah nem is vált be), de a special team-ben Kenny Onatolu biztos pont. A csapat sikerének kulcsa a kiegyensúlyozottság, erős futójáték mellé erős passzjáték párosul (csak a Saints támadói rendelkeznek jobb statisztikákkal a ligában), és melletük még egy megbízható védelem is található. A sorsolásuk sem túl veretes, példának okáért zsinórban 3 meccset játszanak majd most hazai környezetben, de egyik ellenfelüknek sincs pozitív mérlege... A Giants-szel és a Cardinals-szal azért még meggyűlhet a bajuk, és a Bengals ellen sem mehetnek biztosra (még úgy se, hogy a Cincinnati még sosem nyert a Metrodome-ban). A rájátszás már szinte  biztosan megvan a Vikingeknek, de a minél jobb mérleg minél jobb kiemelést is jelent, így várhatóan nem fogják ellazsálni a szezon második felét sem...


Előretekintés:

Már csütörtök éjjel megkezdődik a forduló, a Chicago Bears csapata a nyugati partra utazik, hogy megmérkőzzön a San Francisco 49ers együttesével, aki veszít, búcsút inthet a rájátszásnak. A Green Bay Packers is hasonló téttel bíró rangadón fogadja a Dallas Cowboys gárdáját, ha veszítenek, nekik sem sok esélyük marad a folytatásra... A Minnesota Vikings hazai pályán mérkőzik meg a csoportrivális Detroit Lions-szal, egyesélyes mérkőzésnek tűnik...

NFC West - Kiss Ferenc (Fucu)


A kilencedik héten két hazai összecsapás mellett egy idegenbeli mérkőzésen szerepelt az NFC West három pályára lépő csapata. Hazai pályán sikerült nyernie a Sehawks-nak a Lions ellen. A 49ers szintén hazai közönség előtt, de vereséget szenvedett a Titans-től. A Cardinals továbbra is veretlen idegenben ezúttal a Bears otthonából távoztak győztesen. A St. Louis bye week-jét töltötte.

Arizona Cardinals

Egyszer fent, egyszer lent: nagyjából ilyen az Arizona idei teljesítménye. Ezúttal idegenben léptek pályára Chicago-ban és 41-21-es győzelemmel térhettek haza. Kurt Warner újra jól játszott (ahogy idegenben idén már megszokhattuk) 261 yard-al és 5 TD-al zárta a mérkőzést. Larry Fitzgerald-ot nem tudták tartani a Bears védői, végül 123 yard-ot és 2 TD-t ért el elkapásaival. A Cardinals szempontjából rendkívül fontos adat, hogy a csapat 182 futott yarddal zárta a mérkzőzést, amiből Beanie Wells 72, míg Tim Hightower 77 yard-al vette ki a részét. A támadó fal rendkívül jó munkát végzett ez látszik a futott yardok-nál és abban, hogy csak 1 sack-et engedélyeztek. A védelem újra kevés futott yardot engedett, de Jay Cutler-nek 369 yard-ot és 3 TD engedélyeztek. Pedig a pass rush sem volt rossz, négy játékos (Dockett, Okeafor, Hagans és Will Davis) is sack-elte az ellenfél irányítóját. Érdemes megemlíteni a blokkolt field goalt, ami idén már a harmadik volt a Cardinals-nak és ezúttal Dominique Rodgers-Cromartie tudott vetődve beleérni a labdába.
Ezzel a győzelemmel 5-3-ra javította a mérlegét az Arizona és megerősítette első helyét a csoportban.

San Francisco 49ers

A labdavesztésekből kapott pontok megbosszulták magukat. A 49ers hazai pályán kapott ki a Tennessee-től 34-27-re köszönhetően a négy labdaeladásból kapott 24 pontnak. Alex Smith második meccsét játszotta kezdőként és a labdaeladások az ő nevéhez fűződnek. Végül 286 yardal 2 TD-al és 3 INT-el fejezte be a mérkőzést. Frank Gore összesen 158 yardot hozott össze, 83-at futásból és 75-öt elkapásból. Vernon Davis egyéni csúcsot jelentő 10 elkapást jegyzett és ezekkel 102 yardot ért el. A védelem az első félidőben remekül fogta meg Chris Johnson futásait. A passz ellen egy-két alkalommal tehetetlenek voltak. Az sem segítette őket, hogy a labdaeladásoknak köszönhetően majdnem mindig a saját térfélen kellett védekezniük. A második félidőre elfáradtak és akkor már a futójátékot sem tudták megfogni.
Miután 3-1-el indították a szezont a 49ers már négy meccs óta nyeretlen, így 3-5-el állnak az NFC West második helyén.

Seattle Seahawks

Lassú kezdés után magabiztosnak mondható győzelmet aratott a Seahawks. Hazai pályán 32-20-ra győzték le a Detroit Lions-t. Azonban nem volt ez ilyen egyszerű mérkőzés, legalábbis nem úgy indult. Az első negyedben mintha bent maradt volna a Seattle az öltözőben. Az első két támadó drive nem tartott tovább 18 mp-nél. Az első negyed végén azonban felébredt a támadó és a védő egység is és ezután szépen fokozatosan dolgozták le a 17 pontos hátrányt. A végső döfést Josh Wilson adta meg, miután TD-ra hordta vissza Stafford 5. INT-jét fél percel a mérkőzés vége előtt. Matt Hasselback a már említett homály első negyed kivételével jól dirigálta a támadásokat, és 329 yard-al 1 TD-al és 1 INT zárta a mérkőzést. A futójáték megint háttérbe szorult, így Julius Jones csak 26 yardot futott viszont volt TD-j. Azonban a kevés futást sok elkapással kompenzálta hat elkapással 78 yardot érve el. A védelemből ismét jó teljesítményt nyújtott David Hawthorne, kilenc szereléssel és két INT-el zárva a mérkőzést. Megemlítendő még a két CB, Josh Wilson és Marcus Trufant is, akik jól tartották féken Calvin Johnson-t és ráadásul mindketten leszedték egyszer Stafford passzát.
Sikerével 3-5-ös mutatóval áll a Seahawks és beérte a divízió második helyén álló San Francisco-t.

St. Louis Rams

Egy hét pihenő, de rá is fért a csapatra. Spagnuolo és a többi edző valószínűleg arra használta ezt az időt, hogy kiértékeljék mi volt rossz az eltelt időőben és megpróbálják javítani a hibákat.


Kórház a város szélén – rovat:

Eléggé egészségesen fejezték be ezt a fordulót a csapatok. Ben Patrick, aki sorozatban második meccsén szerez TD-t, térdsérülést szenvedett a Cardinals-nál. A 49ers-nél Glen Coffee szenvedett agyrázkódást a Titans elleni mérkőzés vége előtt nem sokkal. Matt Hasselback kisebb vállsérülést szedett össze a Lions ellen, miután INT-t dobott és ő maga szerelte a védőt.


A hét Lufi-díjasa(i): Matt Leinart (QB, Cardinals)


A fiatal irányító a negyedik negyed elején jött be Kurt Warner helyére, mivel sok ponttal vezetett a Cardinals. Leinart első passzát elhalászták a védők, de defensive pass interference miatt támadhatott tovább az Arizona. Két futást követően harmadik kísérletnél újból passzolt és ezúttal is a védő kezébe jutott a labda. Bowman a labdát a a Cardinals térfelének közepéig vitte vissza, elkészítve a terepet a Bears harmadik TD-jához. A következő támadásnál már újra Warner irányította a csapatot. Ezek ellenére Whisenhunt mester bízik benne és valószínűleg legközelebb is pályára küldi majd nagyarányú vezetésnél.


A hét statisztikai érdekességei:

A Cardinals 1982 óta nem szerzett sorozatban négy győzelmet egymás után az idegenbeli meccseken. Szintén ’82-ben történt, hogy Chicagoban tudott nyerni a Cardinals akkor még St. Louis-i csapatként.
Matt Hasselback 39 sikeres passzal fejezte be a Lions elleni mérkőzést ezzel 2,124-nél jár és megelőzte Dave Krieg-et a franchise örök raglistáján.
Ebben az évtizedben ez volt a második alkalom, hogy a Seahawks védelme öt INT-t szerezzen.
A 49ers ebben a szezonban négyszer challenge-elt és ebből háromszor nekik volt igazuk.


Előretekintő - a hétvége meccsei:

A 10. héten elindulnak a csütörtöki mérkőzések és már első összecsapáson érdekelt egy csapat az NFC West-ből. A San Francisco fogadja majd a Chicago Bears-t. Vasárnap a St. Louis fogadja majd az eddig veretlen New Orleans-t, valamint csoportrangadó is lesz, amikor a Seattle Arizonába látogat.