USA és a világ

 index.hu/kulfold/2022/07/14/orias-orosz-tengeralattjaro-szuperfegyver-belgorod/

Kavarnak rendesen, szavak szintjén és tettek szintjén is.

Ezen a térképen elég jól lehet követni a csapatmozgásokat is, a nagyobb tüzérségi ill. rakétás támadásokat. Az utóbbi napokban elcsendesültek a csaták. És picit meg is fordult a helyzet, egy héttel ezelőttig a front vonalakon elsősorban az ukrán oldalon voltak becsapódások (azt jelezve, hogy az orosz tüzérség jelentős fölénnyel lövi az ukrán oldalt visszafelé sokkal kevésbé), viszont az utóbbi napokban több a pötty a frontvonal orosz oldalán. És ami újdonság, hogy megjelentek komoly pöttyök az orosz oldalon a frontvonal mögött 50-70-120 km távolságban is. A HIMARS-ok elkezdték lőni az orosz utánpótlás központokat.

Van a youtube-on egy bolgár szakértő, aki évtizedekig dolgozott (katonai területen) az oroszoknál és ukránoknál is. Őt szoktam időnként meghallgatni érezhető hogy sokat tud mind az ukrán mind az orosz helyzetről. Szerinte az ukránoknak jóval nagyobbak a veszteségeik, mint amiket hivatalosan elismernek (szerinte közelítheti a 100 ezret az elesettek száma). Az orosz oldalon történtekről meg az a véleménye, hogy nem sokat javult a döntéshozatali mechanizmus a háború kezdete óta. Azt mondja, hogy eddig ugye politikai okokból nem kezdték el a hivatalos sorozásokat (mert akkor háborús helyzetet kéne kihirdetni, amivel elismernék hogy nem speciális akció hanem háború van), de rövidesen hiába is tennék, mert az utóbbi hónapokban a hivatásos kiképző alakulatok több, mint hatvan százalékát felszerelésestül Ukrajnába küldték harcolni. Egyszerűen nem maradt elég felszerelésük és kiképzőjük arra, hogy egy általános mozgósítás esetén az újoncokat felszereljék és kiképezzék. Úgyhogy ha sor kerülne rá, akkor vágóhíd. Ötven éves technikákon és kézifegyverekkel, utánpótlás és kiképzés nélkül mennének a besorozottak harcolni. A háborús utánpótlásról meg azt mondja, hogy hadianyag még rengeteg van orosz oldalon, úgyhogy skúlón nem fog múlni, viszont a modernebbek többségét már zömében ellőtték. És nincs jele annak, hogy az orosz hadiipar átkapcsolt volna háborús termelésre. A hadiipari vállalatok (repülőgépgyártótól tölténygyártóig) mind azzal vannak elfoglalva, hogy a szankciók miatt megnehezült civil/polgári termeléseiket tartsák fenn, a hadiipari kapacitások meg minimumon pörögnek. Magyarul ladába invesztálnak nem kamazba. Emiatt is fogyott ki a modernebb felszerelés. Úgyhogy sorozatban veszik elő a hadrendből kivont, évek óta raktárakban rozsdásodó régebbi technikákat, és vagonírozzák be Ukrajna felé.

Ha mindez igaz - a faszi nekem hitelesnek tűnik, elhiszem amit mond - akkor megvan az esélye hogy átmegy az egész egy elhúzódó, huszadik század közepi stílusú hirigelésbe, elavult, szar eszközökkel. Az lesz ám az igazi. Főleg akkor, ha majd beköszönt a tél is a mínuszokkal a hatvan éves technikáknak...

HVG360-as:

Oroszország átcsoportosítja erőit, Ukrajna ellentámadásra készül

Ukrajna délen, Herszon térségében, Oroszország pedig Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében tervez támadást, miközben úgy tűnik, mindkét fél kezd kifogyni a harcedzett egységekből. Volodimir Zelenszkij hazahívott több nagykövetet, köztük a budapestit is, és felszínre került az államfő és a vezérkar közötti ellentét.

„Higgyenek nekem, nagyon hamar eljön a felszabadulás. Biztosak lehetnek benne, hogy lesz ellentámadás. Súlyos csata készül, mindenki próbálja meg elhagyni Herszon és Zaporizzsja térségét” – közölte a minap Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Hozzátette, tudja, hogy a menekülés útja az orosz kézen lévő területeken vezet, és a távozáshoz szükség van a megszállók által kiadott dokumentumokra. „Senkit sem fogunk megbüntetni ezért, azt kérjük, ha kijutnak egy harmadik országba, keressenek egy konzulátust, és lépjenek kapcsolatba velünk” – magyarázta.

A HVG-nek nyilatkozó katonai szakértők szerint nem kizárt, hogy Ukrajna valóban képes lesz az ország déli részén lévő és a február 24-én indított orosz offenzíva első napjaiban elfoglalt Herszon felszabadítására. Az utóbbi hetekben az ukrán erők több kisebb települést is visszafoglaltak, és meg nem erősített beszámolók szerint néhány körzetben már egy kilométerre megközelítették a várost. Herszon önmagában is jelentős – ez az egyetlen megyeszékhely, amely február óta orosz kézre jutott –, ám

még fontosabb a közelében, a Dnyeper folyó partján lévő Kahovka.

Onnan indul a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krímbe vezető csatorna, amely a békeidőben vízzel látta el a félszigetet. Ukrajna nyolc éve elzárta a vizet, s az orosz invázió egyik fő célpontja volt Kahovka, ahol a megszállók azonnal megnyitották az 1950-es években épített csatornát.

A herszoni csata azonban kemény lesz. Az ukránoknak emberanyagban és haditechnikában sincs meg a biztos sikerhez szükséges háromszoros erőfölényük, az oroszok pedig komoly erődítési munkálatokat folytatnak, egyebek mellett betonból építenek fedezéket tüzérségi eszközeiknek. Míg Kijev abban bízik, hogy a nyugati államoktól kapott új fegyverek – egyebek mellett az M777 amerikai lövegek, illetve a HIMARS-rakétarendszerek – segítségével áttörhetik az orosz vonalakat, a szakértők szerint a táj adottságai egyáltalán nem kedveznek a támadóknak. A hatalmas mezőkön könnyű célpontot jelenthetnek a közeledő csapatok. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő mindenesetre felszólította a katonákat,

készítsenek tervet egy egymillió fős hadsereg létrehozásához.

Az elmúlt hónapok alatt komoly veszteségeket szenvedett ukrán hadsereg esélyeit javítja, hogy megérkezett Nagy-Britanniába a brit katonai kiképzésben részesülő ukrán fegyveresek első csoportja. London mintegy tízezer katona több hétig tartó oktatását vállalta, s Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta, a világszínvonalon álló brit katonaság tapasztalatait felhasználva az ukránok alkalmasak lesznek országuk megvédelmezésére.

Azt sem lehet kizárni, hogy a tervezett ukrán offenzíváról szóló hírek a Luhanszk megyéből végül kiszorult ukrán katonák és a lakosság moráljának javítását célozzák. Az utóbbi hetekben az erőiket Kelet-Ukrajnára összpontosító oroszok folyamatosan haladtak előre, jelentős veszteségeket okozva a visszavonulást odázó ukránoknak. Luhanszk megye teljes területének elfoglalása után sem állna meg az orosz vezetés, most a Donyec-medencében lévő másik, 2014-ben már részben elfoglalt megye, Donyeck maradékának megszerzése a cél. Több forrás szerint Moszkva párhuzamosan kívánja megtámadni a két ottani nagyvárost, Szlovjanszkot és Kramatorszkot, s ezzel gyűrűbe akarja zárni a térségben harcoló ukrán erőket.

Közben folytatódnak az ukrán városok elleni orosz rakétatámadások, amelyek következtében egyre több polgári személy veszti életét. A hétvégén Odesszát és Harkivot érte támadás, az utóbbi három emberéletet követelt, és 31-en sebesültek meg. Az orosz határ közelében lévő Harkivtól délre az ukránok állítólag visszaszorították a támadókat, így csökkent a város elleni gyalogsági támadás veszélye.

Miközben Vlagyimir Putyin orosz államfő a napokban arról beszélt, hogy Oroszország „még el sem kezdte az ukrajnai offenzívát”, a nyugati hírszerzők arról számoltak be, hogy Moszkva ugyan újabb egységeket küldött az orosz–ukrán határra, ám az újonnan érkezettek felszerelése hiányos. „Bár Putyin elnök szavai arra utalnak, hogy még több katonát vezényel Ukrajnába, az erősítések jó része olyan sebtében összeállított egységekből áll, amelyek felszerelése sem korszerű” – áll a brit védelmi minisztérium elemzésében. A szakértők példaként említik, hogy a bevetendő tartalékokat az 1950-es években kifejlesztett, vékony páncélzattal és egy géppuskával felszerelt MT-LB harcjárművekkel látták el. „Oroszország korábban úgy ítélte meg, ezek az eszközök alkalmatlanok a frontokon szolgáló gyalogság szállítására” – áll az értékelésben. (Az orosz erők eddig elsősorban a BMP–2-es páncélozott szállító járműveket vetették be, ezeken a géppuska mellett gépágyút és páncéltörő löveget is elhelyeztek, és a páncélzatuk is jóval komolyabb volt.)

Moszkva részben önkéntesekből álló alakulatokkal próbálja feltölteni az ukrajnai frontokon súlyos veszteségeket szenvedett egységeket, ez arra utal, hogy

Putyinék változatlanul el akarják kerülni a lakosság körében igencsak népszerűtlen általános mozgósítást.

Putyin egy másik fronton is támadásba lendült, amikor bejelentette, ezentúl Ukrajna valamennyi állampolgára gyorsított eljárásban megkaphatja az orosz állampolgárságot. Eddig ez a lehetőség a Moszkva-párti szakadárok kezén lévő két kelet-ukrajnai „népköztársaságban” volt elérhető.

Ukrajnában is gondot okoz az utánpótlás, a múlt héten a felszínre is tört Zelenszkij és a vezérkar közötti nézeteltérés. Miután a hadsereg vezetése bejelentette, hogy a sorköteles korú férfiak csak a helyi parancsnokság engedélyével hagyhatják el a lakóhelyük szerinti megyét, az elnök bírálta a döntést, és felszólította a tábornokokat, az ő megkérdezése nélkül ne hozzanak ilyen határozatokat. „A döntés sok vitát és félreértést váltott ki, s még elkeseredettséget is okozott” – mondta Zelenszkij.

Az elnök közben hazahívott öt nagykövetet, köztük Andrij Melnyiket Berlinből – ő volt az, aki sértődött májas hurkának nevezte Olaf Scholz német kancellárt –, és Ljubov Nepopot Budapestről. Melnyik 2014-től, Nepop pedig 2016-tól töltötte be a misszióvezetői posztot. Miközben Kijevben arról beszéltek, hogy a váltás a szokásos rotáció része, a berlini nagykövet távozásához az is hozzájárulhatott, hogy egy interjúban azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy Sztepan Bandera szélsőséges nacionalista vezető a második világháború idején tömegesen gyilkoltatta a zsidókat és a lengyeleket. A nyilatkozat komoly tiltakozást váltott ki állomáshelyén, valamint Lengyelországban és Izraelben, az ukrán külügyminisztérium pedig közölte, a követ magánvéleményének adott hangot.

Nepop távozása mögött a HVG forrásai szerint a bilaterális kapcsolatok javításának szándéka állhat.

Mindkét ország tett lépéseket az eddigi hűvös viszony javítására. Zelenszkij telefonon beszélt Orbán Viktorral, titokban Kijevben járt Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy Magyarország a háború idejére zárójelbe teszi a feszültséget okozó ügyeket. Nepop viszont állítólag bizalmatlan a megbékéléssel kapcsolatban. A HVG értesülései szerint a váltás nem lesz azonnali, a nagykövet akár még szeptemberig is maradhat hivatalában.

Az evakuációs felhívás újabb jele annak, hogy ezen a frontszakaszon próbálkozhatnak majd komolyabb offenzívával, felszabadító hadműveletekkel, amelyek járulékos káraitól óvni kívánják saját polgáraikat.
Zsellértelkes Vrij

Vagy egy kamu, hogy az oroszok megosszák az erőiket, délre csoportosítva belőlük többet.

Közben a terrorállam újabb terroristamerényletet hajtott végre, ezúttal Vinnytsiában.
Zsellértelkes Vrij

hesteg minekmentekoda

Közben a terrorállam újabb terroristamerényletet hajtott végre, ezúttal Vinnytsiában.

 www.ukrinform.net/rubric-ato/3526216-deputy-pm-vereshchuk-again-calls-on-ukrainians-to-evacuate-from-kherson-zaporizhzhia-regions.html

Háromszor szólította már fel Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a megszállt Herszon és Zaporizzsja megyék ukrán polgárait, hogy hagyják el a megszállt városaikat, akár annak árán is, ha csak a 2014-ben illegálisan Oroszországhoz csatolt Krímbe tudnának távozni.

Valami készülőben van. Ennek egyik jeléről keddi frontösszefoglalónkban már megemlékeztünk: az ukrán hadsereg a nyugati szövetségeseitől kapott, nagy hatótávolságú nehézfegyverekkel egyre intenzívebben, és a fronttól egyre nagyobb távolságra támadja az orosz utánpótlásdepókat, lőszerraktárakat, jelentősen bonyolítva ezzel az orosz logisztikát. Ezeket a támadásokat nem csupán, sőt, nem is jellemzően a donyecki front északi részén indították, ahol a leglátványosabb az orosz készülődés az újabb offenzívára, hanem egyrészt Donyeck városa körül, de még inkább Zaporizzsja és Herszon megyék területén.

Az evakuációs felhívás újabb jele annak, hogy ezen a frontszakaszon próbálkozhatnak majd komolyabb offenzívával, felszabadító hadműveletekkel, amelyek járulékos káraitól óvni kívánják saját polgáraikat.

Eddig tudtam bemásolni, mert nem vagyok Kör-ös.

NASA FIRMS Fire Maps from 9 and 13 July, 2022 showing a significant decrease in the volume of RUS artillery strikes after numerous RUS ammunition facilities were destroyed by #APU precision weapons strikes.

#OSINT
#UkraineWar
#UkraineRussiaWar
@WarintheFuture  t.co/WqH4VVpx3J

ez biza jól néz ki, mint tendencia
Zsellértelkes Vrij

pic.twitter.com/JxaETjLYNd

— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) July 13, 2022

Azért várjuk meg kicsit hosszabb távon is a hatásokat. Lehet, hogy tényleg sikerült elkezdeni szétverni az utánpótlási bázisokat, de az is lehet, hogy az oroszok tényleg csak átcsoportosítanak Liszicsanszk után. A Kijev környéki kivonulás idején/után is volt egy csendes periódus.
peterk2005 udvari bolond

Nehezebb lesz a dolguk nekik is mert a fo depokat hatrabb kell huzniuk, jobban szet kell szorniuk es mar nem a strategiai ellatas optimalis helyenek a meghatarozasa az egyetlen erv amit figyelembe kell venniuk hanem az ukranok hatotavalsagat is. Ettol mert ez nehezebb lesz szepen folytatodni fog egy par nap mulva.

En pont ezert hianyolom/tam a SAS hadmuveleteket a hatorszagban ha ongyilkos akciok ezek ha nem. Az edeskeves hogy az atallast nehezitik az ukranok kozott.

régen volt már a töriérettségi, de a második vh-n kívül mikor rombolták még porig Németországot a XX. században?
slowmotion

Az elsőben. (Akkor még nem volt légierő és városok porig bombázása, de - azon kívül, hogy el is veszítették - gazdaságilag bele is rokkantak.)
peterk2005 udvari bolond

hát szerintem meg slow-nak itt igaza van😊 nyilván nem kellemes egy gazdasági válság, de azért a 2. konkrétan a nagyobb városokat porig, azért ehhez képest az első tisztább volt
konkrétan a háború a franciáknál ért véget😊
NB2

A cikkben gazdasági hatásokról beszélgetnek, nem katonai/háborús pusztításról. Gondolom ezért vette bele mindkettőt a nyilatkozó. (Ebben a tekintetben bele is lehet, mert mindkettő óriási gazdasági károkkal járt a németeknek, és tényleg mindkettőből hamar felálltak.)

ez biza jól néz ki, mint tendencia
Zsellértelkes Vrij

pic.twitter.com/JxaETjLYNd

— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) July 13, 2022

Azért várjuk meg kicsit hosszabb távon is a hatásokat. Lehet, hogy tényleg sikerült elkezdeni szétverni az utánpótlási bázisokat, de az is lehet, hogy az oroszok tényleg csak átcsoportosítanak Liszicsanszk után. A Kijev környéki kivonulás idején/után is volt egy csendes periódus.

régen volt már a töriérettségi, de a második vh-n kívül mikor rombolták még porig Németországot a XX. században?
slowmotion

Az elsőben. (Akkor még nem volt légierő és városok porig bombázása, de - azon kívül, hogy el is veszítették - gazdaságilag bele is rokkantak.)
peterk2005 udvari bolond

hát szerintem meg slow-nak itt igaza van😊 nyilván nem kellemes egy gazdasági válság, de azért a 2. konkrétan a nagyobb városokat porig, azért ehhez képest az első tisztább volt
konkrétan a háború a franciáknál ért véget😊

régen volt már a töriérettségi, de a második vh-n kívül mikor rombolták még porig Németországot a XX. században?
slowmotion

Az első VH-ra gondolt szerintem. Akkor még nem volt légierő és városok porig bombázása, de - azon kívül, hogy el is veszítették - gazdaságilag bele is rokkantak. A talpraállással meg arra gondolhatott, hogy 20 évvel később már jóval erősebb volt a német gazdaság, mint a húsz évvel korábbi háborút a nyertes oldalon befejező francia például.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

On the left is a map of Russian shelling on July 8, on the right after the destruction of Russian warehouses on July 12 pic.twitter.com/EyWLrd0jlw

— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) July 12, 2022

ez biza jól néz ki, mint tendencia

Szerkesztette: Brouwerij van de Vrij

HVG360-as interjú, bemásolom.

Mitrovits Miklós: Nagyon sokáig fog tartani a háború

A gazdasági szankciók hatnak, de a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is – mondta a hvg360-nak Mitrovits Miklós történész. Ezért sem valószínű, hogy hamar véget ér a háború, erre régiónknak is be kell rendezkednie. Bár illegitim lesz az augusztusra tervezett népszavazás Donyeckben és Luhanszkban, egy nagyon komoly következménye lehet. Interjú.

hvg360: „Minden esély megvan arra, hogy gyorsan változzon a katonai helyzet Ukrajnában, és a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledjen Magyarországhoz, mint arra bárki számít” – ezzel a gondolattal jött haza Orbán Viktor a NATO-csúcsról. Ön szerint mennyire kell ezzel a forgatókönyvvel számolni, erre tart a háború?

Mitrovits Miklós: Az ukrán ellenállásnak köszönhetően a front meglehetősen keletre van a magyar határtól, az orosz hadigépezet nagyon lassan halad előre. De természetesen minden forgatókönyvvel számolni kell, és biztosak lehetünk benne, hogy ha az ukrán ellenállás összeomlik, az oroszok nem állnak meg a Dnyeper folyó vonalánál.

Évtizedek óta az orosz politikai gondolkodás és katonai doktrína része Ukrajna Oroszországhoz csatolása. Ez az eurázsiai eszme lényege, és ha Ukrajna ebben magától nem vesz részt, akkor más eszközökkel érik el az oroszok.

A háború tétje, hogy Oroszország nagyhatalomként legyen-e jelen Európában, vagy sem. Ha az a cél, hogy ne kerüljön orosz befolyás alá a régió és közvetve se fenyegessék Kelet-Közép-Európát, akkor a világnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ukrán ellenállás ne omoljon össze, és sikerüljön kiszorítani Luhanszk és Donyeck megyéből is az oroszokat.

Ha nem ez a cél, akkor előbb-utóbb valóban találkozni fogunk az orosz hadsereggel, akár Ukrajna lengyel–szlovák–magyar határvonalán is. Reméljük, nem így lesz.

hvg360: Mennyire tartja reális forgatókönyvnek, hogy Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalása után Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverszünetet ajánl és befejezi a háborút?

M. M.: Ez egy naiv hit, szerintem az orosz politika soha nem elégedne meg ezzel. Nyilván hatalmas győzelemként értékelné Putyin, ha sikerülne annektálni a két területet és azt a világ is elismerné, és egyben felbátorítva érezné magát a hadműveletek folytatására, hiszen a világ abban az esetben szemmel láthatóan nem akarná megmenteni Ukrajnát az orosz hadseregtől.

Azt le lehet szögezni, hogy bármilyen elszánt is az ukrán ellenállás, bármennyi önkéntest tudnak besorozni, a világ segítsége nélkül nem nyerhetnek. Az orosz támadás visszaveréséhez egyszerűen nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel.

Folyamatosan kapják a fegyvereket, az amerikai HIMARS rakétarendszerrel egyre több fegyverbázist likvidálnak, de még ez is kevés egy ellentámadáshoz. Ahhoz ennél sokkal nagyobb fegyveres támogatásra volna szükség a NATO és az EU vezető tagállamai részéről.

Ha ez megtörténik, akkor az ukránok harci szellemén nem múlik, hogy megnyerjék a háborút.

hvg360: Tehát még mindig nem zárható ki az ukrán győzelem.

M. M.: Nem, sőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban felkérte a hadsereg főparancsnokát, hogy dolgozza ki a megszállt ukrán területek felszabadítására vonatkozó haditervet. Ebben nyilván benne lesz, hogy milyen fegyverekre van szükségük, ezt a listát benyújtják a NATO, illetve EU vezetőinek. Onnantól a Nyugatnál pattog a labda, ha nem adja meg a segítséget, akkor Ukrajna további területeket veszít és fennáll a veszélye annak, hogy néhány hónapon belül közel kerüljön hozzánk a front.

hvg360: Az ukrán védelmi miniszter már bejelentette, hogy egymilliós harci erőt állítanak fel az elfoglalt területek felszabadítására.

M. M.: Igen, látszik, hogy az ukrán társadalom elszánt a területi integritás helyreállításában, a harci szellem minden felmérés szerint továbbra is nagyon magas, nem akarják magukat megadni.

Folyamatos a toborzás, érkeznek az önkéntesek, tehát az egymilliós hadsereg létrehozása reális lehet. A kérdés az, hogy ilyen rövid idő alatt megfelelően ki tudják-e őket képezni. A nyár alkalmas lehet erre – addig megérkezhetnek az újabb nyugati fegyverek is –, illetve az oroszoknak is rendezniük kell a soraikat, pótolni a veszteséget.

hvg360: Képesek erre? Pár hete Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense nyugati jelentések alapján arról beszélt, ilyen intenzitással augusztus végéig tartható fenn a háború, utána az oroszok kifogyhatnak a lőszerekből és nincs elég gyártókapacitás sem.

M. M.: A dolog természetéből adódóan a meglévő fegyverzet előbb-utóbb kifogy, és a nyilvánosságra került információkból látszik, hogy az orosz gazdaság ellen bevezetett szankciók komoly problémákat okoznak a fegyvergyártásban.

Számos eszközhöz nincs már meg a nyugati technológia, anélkül nem képesek sorozatgyártásra. De nem gondolom, hogy Oroszország azért veszítené el a háborút, mert nem lesz mivel lőnie. Tudnak olyan fegyvereket gyártani, amihez kevésbé kell a fejlett technológia és emberanyagból sincs hiány. Még el sem rendelték a sorozást.

Megint vissza kell kanyarodunk oda, hogy ha a NATO ellátja a kért modern fegyverekkel Ukrajnát, akkor képes győzni a technológiai fölény miatt.

Ez egy sok-sok tényezős játék, de Ukrajna sorsa nagyon nagy részben a nyugati vezető államok kezében van.

hvg360: Az egy izgalmas kérdés, hogy meddig tart ki a támogatás. Van, aki arra számít, hogy a kormányok elszántságát megtöri a gázzal és olajjal zsaroló Putyin.

M. M.: Putyin joggal számít erre, de óriási presztízs- és arcvesztés lenne a nyugat-európai államok és Amerika számára, ha csak azért vonulnának ki a háborús konfliktusból, mert féltik a jólétet, és azt több 10 vagy 100 ezer ukrán halála árán is képesek lennének megvédeni.

Ezt jelen pillanatban nem is tehetik meg, hiszen azzal szabad kezet kapna Putyin, és úgy rendezhetné át Kelet- vagy Közép-Európa térképét, ahogy neki tetszik.

De szerintem a Nyugat ezt nem is teszi meg. A nyugat-európai gazdaság ki fogja bírni, ha drágább vagy kevesebb lesz a gáz. A történelem számtalanszor bizonyította már, hogy a fejlett nyugat-európai államok a legrosszabb helyzetből is a világ élvonalába kerülhetnek néhány év vagy évtized alatt. Németországot például a XX. században kétszer rombolták és alázták porig, mégis a világ vezető gazdasági hatalmai közé tartozott 10 évvel a háborúk után. Most sem lenne másképp, de ennél azért jobb a helyzet.

Attól sem tartok, hogy az európai gazdaság ne tudna leválni az orosz gázról. Ez költséges, fájdalmas, és a gondolkodásban is nagy forradalomra van szükség, de semmi sem fájdalmasabb több ezer ártatlan ember halálánál. Szerintem az EU képes felnőni ehhez a feladathoz, sok vita és társadalmi feszültség árán is. A leválás az orosz fosszilis energiáról pedig még jót is tehet.

hvg360: Olvastam olyan elemzést is, amely szerint akkor lesz igazán gondban Zelenszkij, ha Putyin Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalása után békeajánlatot tesz, hiszen akkor nyugaton lesznek, akik azt mondhatják, hogy nem kéne folytatni a háborút. Mit gondol erről?

M. M.: Nem látunk békeajánlatra utaló jeleket, ezért abból kell kiindulnunk, hogy egyik fél sem akarja lezárni a háborút. Egy békeajánlat új helyzetet teremtene, de nagyon sok függ annak tartalmától. Például, hogy ki garantálná a maradék Ukrajna biztonságát, függetlenségét, szuverenitását.

Ne felejtsük el, Ukrajnával két minszki megállapodást is aláírattak az elmúlt 8 évben, amit senki sem akart betartani vagy betartatni.

Zelenszkij nem mehet bele a teljes okkupációba, és olyan békeajánlatot sem fogadhat el, amelynek a betartását a NATO-tagállamok nem garantálják. A katonai szövetség részéről viszont semmiféle szándék nem látszik arra, hogy garanciavállalóként részt vegyen egy békekötésben.

Zelenszkij nem követ el semmit, ha nem fogad el egy garancia nélküli békeszerződést, azzal ugyanúgy megmarad a jogalapja a háború folytatásához.

hvg360: Augusztusban népszavazást tarthatnak Luhanszk és Donyeck megyékben az Oroszországhoz csatlakozásról, ahogy felmerült harkivi régió annektálása is. Ez hova vezethet?

M. M.: A népszavazások teljesen illegitimek, senki sem fogja elismerni az eredményt. Putyinnak az orosz társadalom miatt van rá szüksége, el tudja mondani, hogy a „felszabadított” területeken élő oroszajkú lakosság hozzájárult ahhoz, hogy a területeket az orosz állam részévé nyilvánítsák.

Ezzel egyébként ellentmond annak a kommunikációnak, hogy nem akarta növelni országa területét.

A népszavazásnak akkor lehet jelentősége, ha Putyin ezekre a területekre is kiterjeszti a nukleáris doktrínáját, és az annexió után úgy értékeli, hogy az ukrán támadások valójában orosz területen zajlanak, ezért joga van megtámadottként értelmezni magát és ennek megfelelő választ adni.

Ez rejt magában veszélyt, és nem is zárom ki, hogy az egész arra fut ki, hogy Putyin elmondhassa, Ukrajna megtámadta Oroszországot.

hvg360: Már az elmúlt hetekben is elhangzottak olyan állítások, hogy az ukrán hadsereg Oroszországban lévő célpontokat támad.

M. M.: Nehéz bizonyítani, hogy ez provokáció, vagy valós, ukrán akciókról volt szó.

hvg360: Az annexió után számít majd, hogy a területen NATO-fegyverekkel zajlik a háború?

M. M.: Természetesen mindenben lehet ürügyet találni, de azért ne felejtsük el, hogy a Krím annektálása előtt és után is kapott Oroszország fegyvereket 10 NATO-tagállamtól, köztük Franciaországtól és Németországtól is. Az tehát, hogy ki használ ilyen fegyvereket, önmagában nem egy komoly érv.

hvg360: Az orosz-fehérorosz közeledés veszélyes, vagy csak kommunikációs hadviselésről van szó?

M. M.: Belarusz függetlensége megszűnt, az orosz hadsereg megszállta az országot, a Lukasenka bábkormányt vezet, amely segíti az orosz hadműveleteket.

Nem tudjuk pontosan, mi az orosz hadsereg célja a Lengyelországgal és Litvániával is határos országgal. Innentől kezdve akár nukleáris erőt is telepíthetnek Belarusz területére, ami újabb veszélyforrás a régiónk és az EU biztonságára nézve.

Egyelőre bízzunk abban, hogy a józan ész uralkodik Oroszországban és a fenyegetéseknél több nem történik e téren.

hvg360: Most csönd van, de az elmúlt hetekben elég keményen üzengetés ment Litvániának. Az mennyire volt fenyegető helyzet?

M. M.: Litvánia az orosz politikai közgondolkodásban ugyanolyan helyet foglal el, mint Lengyelország. A lengyelek és litvánok közös állama több mint 400 évig a felemelkedő moszkvai állam legfőbb riválisa és nyugati terjeszkedésének akadálya volt.

Visszatérő érv az ország ellen, hogy felbomlasztotta a Szovjetuniót – ami nem igaz –, illetve hogy Lengyelországgal együtt „megfertőzik” a belarusz, de főleg az ukrán lakosságot nyugati eszmékkel, amivel eltávolítják őket Oroszországtól.

Ezért semmi meglepő nincs abban, hogy Lengyelország mellett Litvániát szemelték ki fő ellenségnek.

hvg360: Nagyon lassan hatnak az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések, bár biztonságpolitikai szakértők nem feltétlen számítottak gyorsabb ütemre. Mit gondol, mennyire foghatják meg a háborút a szankciók?

M. M.: Az orosz politikai gondolkodás domináns narratívája szerint az ország tud létezni a Nyugat nélkül, semmi szüksége rá, az csak megfertőzi az önálló orosz civilizációs központot. Ezt főleg kulturális szempontból hangsúlyozzák, de a nyugati modernizációhoz is ambivalens a viszonyuk. A történelem során voltak olyan periódusok, mikor nyitottak, de gyakoribb volt a zárás.

Most nem önként zártak, de az évszázados narratíva miatt az orosz vezetés nem mondhatja, hogy nem tud nyugati civilizáció nélkül élni.

Az más kérdés, hogy a valóságban hogyan csapódnak le a szankciók. Az orosz középosztály nyilván erősen megérzi, hiszen a rendszerváltás óta hozzászokott a nyugati termékekhez. Ettől még nem fog fellázadni, de az orosz ipart is súlyosan érintik a szankciók, mert az nagymértékben támaszkodik a nyugati technológiára.

Gondoljunk csak arra, hogy enélkül az orosz gáz- és olajkitermelés sem működik, ahogy a szibériai vezetékek kiépítése is német technológián alapult.

Rengeteg idő és pénz lenne átépíteni mindent kínai technológiára, de nem csak erről van szó. Kína sem feltétlen akar nyíltan elköteleződni Putyin háborúja mellett, ezért „fű alatt” szállíthatnak technológiákat, ami egy frissítésigényes területen sokáig nem tartható fenn. Ezeket a hatásokat valószínűleg jövőre jobban fogjuk látni, bár figyelembe kell venni, hogy az orosz állam és gazdaság működése nagyon átláthatatlan. Innen szinte semmit sem látunk, az ő közlésük nagy része pedig propaganda, de abból sem szűrhetjük le, hogy Oroszország a szankciók ellenére is él és virul.

hvg360: Ha már propaganda: a varsói Keleti Tanulmányok Központja felhívta a figyelmet arra, hogy Luhanszk megye utolsó városa, Liszicsanszk elfoglalásának beismerését jócskán halogatta az ukrán elnök. Nyilván az fájdalmas volt az ukránok számára.

M. M.: Igen, de az ukránok nagyon sokáig védték azt a területet – több mint négy hónap kellett a teljes elfoglalásához –, úgyhogy nem egyértelmű a vereség. Részben persze az, de az ukrán sereg harapófogóba került, muszáj volt onnan kivonulnia, így kisebb a veszteség. Most egy magasabban fekvő területre vonult vissza, ami akár egy potenciális támadás kialakításához is alkalmas lehet.

De természetesen igyekeznek úgy kommunikálni az eseményeket, hogy az a lehető legkevésbé csökkentse a társadalom harci morálját.

hvg360: Megvan Putyin katonai ereje Ukrajna teljes elfoglalásához?

M. M.: Abban az esetben, ha az ukrán haderő nem kap fegyverutánpótlást, akkor lassan, de elérheti ezt a célt.

hvg360: Meddig tarthat a háború?

M. M.: Én már a kezdetektől úgy láttam, hogy nagyon sokáig fog tartani. Sajnos, úgy tűnik, az állításom igaz.

Ne felejtsük el, hogy ez a háború már nyolc éve zajlik, csak nem ilyen mértékben. Nem kizárt, lesz ahhoz hasonló periódus is, de a konfliktusnak évek múlva lehet csak vége.

hvg360: Mi lehet az a pont, ahol egyik vagy másik fél azt mondja, hogy ezt most befejezi?

M. M.: Két ilyen tényezőt látok. Az egyik az orosz politikai vezetésben bekövetkező változás, a másik, ha az orosz gazdaság nem tudja kiheverni a szankciókat. Azok még bővülhetnek is, és súlyos csapást mér a pénzügyi helyzetükre, ha a fejlett világ leválik az orosz fosszilis energiáról.

Az viszont tény, hogy a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is, ezért sem lehet arra számítani, hogy a háború hamar véget ér. Valószínűleg a régiónknak is be kell rendezkednie arra, hogy a szomszédunkban háború zajlik.

Sokan bíztak abban, hogy Putyin környezete vagy az oligarchák, megelégelve a háborút, nyomást gyakorolnak az elnökre, de ennek semmi jele. Lát bármit, ami arra enged következtetni, hogy változhat a politikai vezetés Oroszországban?

Arra nem számítok, hogy az orosz társadalom fellázadjon a jelenlegi rezsim ellen, hiszen a háború jelenlegi terhei messze nem hoztak olyan nyomort, mint amilyent mondjuk az orosz társadalom az első világháború alatt megtapasztalt, másrészt az állandó propaganda hatására sokan hisznek Oroszország civilizációs küldetésében.

Egy nyugati értelemben vett, alulról jövő forradalomra tehát nehéz alapozni, arra viszont lehet, hogy önmagától következik be egy változás az orosz politikában, és olyan elnök követi Putyint, aki nem akar háborúzni az EU-val és Ukrajnával. Láttunk már ilyet, nem zárnám ki az optimista forgatókönyvet sem.

hvg360: Mi kell Putyin távozásához?

M. M.: A biológiára nem lehet alapozni, hiszen az ember sokáig élhet, de nem kizárt, hogy a politikai erővonalak eltolódásával olyanok kerülnek pozícióba, akiket eddig nem láttunk, és nem feltétlen háborúpártiak.

Kremlinológusok 70 évig küzdöttek azzal, hogy megjósolják, mi történik a szovjet vezetésben, és még most sem látszik kívülről semmi. A dolgok általában meglepetésszerűen érik a világot. Ettől még nem zárható ki egy ilyen forgatókönyv a közeljövőre nézve. Nem hiszem, hogy más megváltoztathatná a jelenlegi politikát.
Zsellértelkes Vrij

régen volt már a töriérettségi, de a második vh-n kívül mikor rombolták még porig Németországot a XX. században?

The Armed Forces of #Ukraine destroyed six #Russian army depots in the past 24 hours, reports the speaker of the #Odesa regional military administration Serhiy Bratchuk.

+

#Germany will completely stop buying #Russian coal from August 1, and from December 31 will refuse to buy Russian oil, reports Reuters.

Szerkesztette: Brouwerij van de Vrij

Ok nem masodhegedusnek mennek. Az lesz a vegeredmeny. Csak az hogy a nyugattal jobb uzletelni az nem szamit amikor neki nem az uzlet volt a lenyeg. A Saud csalad jol csinalja, de nekik az uzlet a lenyeg es ezert dontenek sokszor jol. Abbol indulnak ki a ruszkik ami igaz is hogy megkerulhetetlen tenyezok az atom miatt, hiaba gazdasagilag nem erosek, hiaba nem ok vannak a legtobben es nem az ovek a legjobb hadsereg. De ezekben is ott vannak csak ez nem eleg. Egy bekes szituacioban (hiaba megy jol uzletileg ) ezek nem mervadoak, tehat ahogy telt volna az ido ugy gyengultek volna a pozicioik. A szovjet befolyas visszaszerzese viszont minden teren segitene, putin tortenelmi hagyateka-nepesseg novekedes-terulet es minden ezzel jaro asvanyi kincs/termofold/viz-ero mutatasa es ezzel az "ellenseg" is gyengul es a Nato messzebb kerul es meg mindenfele indokot fel lehet sorolni es mindegyik valos max mi nem tudjuk hogy minek milyen sulyozasa van naluk.no

Az atomnak olyan helyzetben van jelentősége, mint ez az ukrán konfliktus. Ilyenkor számít, mert atom nélkül már Moszkva felett lenne a NATO haderő, így meg HIMARS-ból is csak a 70 km hatótávolságút merik adni az ukránoknak, nehogy átlőjenek vele a határon. Ebben a tekintetben fontos ütőkártya. De egyébként, más ügyekben használhatatlan. Ha a kínaiak bemennek egy joint venture keretében kitermelni a gázt amit megvesznek, az oroszok nem tudják azt mondani, ha emelkedik a világpiaci ár, hogy akkor mi is emelünk, mert a kínaiak mutatnak egy fityiszt. És annyi, mert nem fognak az oroszok válaszul atomot dobni rájuk. A háború és a gazdaság az két külöbböző játéktér. És bármennyire is elborult most az orosz vezetés, annyira észnél kell(ene?) lennie, hogy ezzel tisztában van. Én azt gondolnám, hogy tisztában is van, de már tudja a fene a történtek után. Éppen ezért érthetetlen nekem, hogy Kínához minek dörgölőznek.

Egy bizonyos szint felett a penz mar abszolut nem osztonzo es a legjobb kilatasu iroda lesz a megoldas. Naluk putin eseteben en inkabb erre keresgelnek mint hogy uzletileg melyik a Dontes.no

Tudjafene, de szerintem akinek a pénz már nem fontos és az iroda kilátása érdekli, az a birodalmi státus visszaszerzéséért se indít háborút. Az már ül a dácsában aztán simogattatja magát a masszőrnővel. Persze aki meghülyül, az kijöhet olyanra mint amit írsz.

Viszont itt jott a baj a mostani haboru szempontjabol mert a ruszkik ezt nem vegcelkent fogtak fel hanem gyakorloternek. Mit tanultak? A szankciok egyertelmuen parasztvakitasok voltak es az uzlet gyakorlatilag ment tovabb. Sot meg segitett is az agrarszektoruknak.no

Ezt nem tudom miből szűrted le, de egyelőre ennek éppen az ellenkezője látszik bejönni. Maga az orosz nemzeti bank is - hivatalosan - évtizedes visszaeséssel számol jelenleg. Lényegében egy generációnyit ugranak hátra az időben fejlettségben. Ha tényleg csak gyakorolni akartak, akkor egy picit drágára sikerült.
peterk2005 udvari bolond

Az elso reszben te meg onnan folytatod ahol elkezdted en meg azt irtam hogy ok nem azon dolgoznak hogy kinek legyen a palotapincsije. A jelenlegi helyzetben foleg ha a nyugattal nem tud leulni akkor ez egyszeruen a kinaiak lesznek. Ellenben en itt felvazoltam hogy egy gyors sikeres oroszbarat ukrany kormannyal nagyon sokat nyerhettek volna es valoszinuleg minimalis nyugati ellenallassal minden teren es akkor erosodott volna es nem forditva a kiskutya szerep fele tendalna. Szerintem idosorrendbe es korrekten leirtam persze lehet csak nem tunik ugy es nektek nem es ezt siman el tudom fogadni. Neked biztos nem jott le ( az en hibam ) mert az elso bekezdesedben a gondolataid bizonyitjak es tulsagosan messze vagyunk hogy megprobaljam kibogozni a "kinat atommal fenyegeto ruszkikat", hogy hol vesztel el. Inkabb elfogadom hogy ertelmetlenul irtam le. | Tippelve ott vesztunk el hogy: Az ukran haborut en 2014-tol tekintve es annak meg az elozmenyeirol is irva es ugy tunik hogy te ezt figyelmen kivul hagyva maradtal a mostani allapotnal de idevetted a tiz evvel ezelotti altalam irt gonddolataikat. A sakk nyitolepeserol irtam ahol szo sem volt palotapincsirol, te meg a jatszma vege fele leirod hogy minek kezdett sakkozni. |

A masodik bekezdesed.
Bar ez nagyon kicsit szamit a tortenetben, de a penz nem motivacio mar de a pozicio es ami jar vele az igen. Amikor az egyik legnagyobb pl Bank elnoke leszel akkor neked a penz mar nem szamit es boven csinalhatna amit akar. De akarja a poziciot de azon belul hogy 100m-t keres vagy 105m-t az mindegy es mas osztonzok erdeklik.
Putin eseten a maganpenze szinte biztosan vegtelen de biztos hogy mint a legnagyobb allamferfikent akar tetszelegni es nem eleg mar az egy a sok kozul. Eliteli a komunizmust mint autokrata es ugy is gondolkozik. Ezert nehez ezt orosz ukran haborunak tekinteni, ez putin es kore haboruja es azon belul mint kiszolgaltatott szemelyek csak elosegitik putint. Ukrajnanak az elfoglalasanak van es lehet 500 indoka, de nehez elkepzelni hogy putint az orosz nyelv erdekelne vagy az orosz nep ( vagyis ugy nez ki hogy oroszokat csak orosz nyomjon el ), vagy ket olajmezo, vagy a mai technologiaval a konvencionalis haborutol tartva es km-ket akar rakni a nato es Moszkva koze, termofoldek novelese, li mezo. Termeszetesen mindegyik erdekli, de mint hatalmanak a novekedese es mint kikerulhetetlen tenyezo szerepe.

A harmadik bekezdes.
Megint az idoben valo eltolodast latom mint az elso bekezdesben. En 2014-rol es a tapasztalatairol beszeltem, te meg az akkori helyzetbol a mait probalod rahuzni. De putin mar tudta 2014-ben is hogy tovabb akar menni es az akkori valaszlepesek tapasztalatait felhasznalva dolgozott, de a nyugat maskeppen valaszolt es ezt nem latta elore es jegyeztem meg mint oriasi hiba.

HVG360-as interjú, bemásolom.

Mitrovits Miklós: Nagyon sokáig fog tartani a háború

A gazdasági szankciók hatnak, de a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is – mondta a hvg360-nak Mitrovits Miklós történész. Ezért sem valószínű, hogy hamar véget ér a háború, erre régiónknak is be kell rendezkednie. Bár illegitim lesz az augusztusra tervezett népszavazás Donyeckben és Luhanszkban, egy nagyon komoly következménye lehet. Interjú.

hvg360: „Minden esély megvan arra, hogy gyorsan változzon a katonai helyzet Ukrajnában, és a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledjen Magyarországhoz, mint arra bárki számít” – ezzel a gondolattal jött haza Orbán Viktor a NATO-csúcsról. Ön szerint mennyire kell ezzel a forgatókönyvvel számolni, erre tart a háború?

Mitrovits Miklós: Az ukrán ellenállásnak köszönhetően a front meglehetősen keletre van a magyar határtól, az orosz hadigépezet nagyon lassan halad előre. De természetesen minden forgatókönyvvel számolni kell, és biztosak lehetünk benne, hogy ha az ukrán ellenállás összeomlik, az oroszok nem állnak meg a Dnyeper folyó vonalánál.

Évtizedek óta az orosz politikai gondolkodás és katonai doktrína része Ukrajna Oroszországhoz csatolása. Ez az eurázsiai eszme lényege, és ha Ukrajna ebben magától nem vesz részt, akkor más eszközökkel érik el az oroszok.

A háború tétje, hogy Oroszország nagyhatalomként legyen-e jelen Európában, vagy sem. Ha az a cél, hogy ne kerüljön orosz befolyás alá a régió és közvetve se fenyegessék Kelet-Közép-Európát, akkor a világnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ukrán ellenállás ne omoljon össze, és sikerüljön kiszorítani Luhanszk és Donyeck megyéből is az oroszokat.

Ha nem ez a cél, akkor előbb-utóbb valóban találkozni fogunk az orosz hadsereggel, akár Ukrajna lengyel–szlovák–magyar határvonalán is. Reméljük, nem így lesz.

hvg360: Mennyire tartja reális forgatókönyvnek, hogy Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalása után Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverszünetet ajánl és befejezi a háborút?

M. M.: Ez egy naiv hit, szerintem az orosz politika soha nem elégedne meg ezzel. Nyilván hatalmas győzelemként értékelné Putyin, ha sikerülne annektálni a két területet és azt a világ is elismerné, és egyben felbátorítva érezné magát a hadműveletek folytatására, hiszen a világ abban az esetben szemmel láthatóan nem akarná megmenteni Ukrajnát az orosz hadseregtől.

Azt le lehet szögezni, hogy bármilyen elszánt is az ukrán ellenállás, bármennyi önkéntest tudnak besorozni, a világ segítsége nélkül nem nyerhetnek. Az orosz támadás visszaveréséhez egyszerűen nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel.

Folyamatosan kapják a fegyvereket, az amerikai HIMARS rakétarendszerrel egyre több fegyverbázist likvidálnak, de még ez is kevés egy ellentámadáshoz. Ahhoz ennél sokkal nagyobb fegyveres támogatásra volna szükség a NATO és az EU vezető tagállamai részéről.

Ha ez megtörténik, akkor az ukránok harci szellemén nem múlik, hogy megnyerjék a háborút.

hvg360: Tehát még mindig nem zárható ki az ukrán győzelem.

M. M.: Nem, sőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban felkérte a hadsereg főparancsnokát, hogy dolgozza ki a megszállt ukrán területek felszabadítására vonatkozó haditervet. Ebben nyilván benne lesz, hogy milyen fegyverekre van szükségük, ezt a listát benyújtják a NATO, illetve EU vezetőinek. Onnantól a Nyugatnál pattog a labda, ha nem adja meg a segítséget, akkor Ukrajna további területeket veszít és fennáll a veszélye annak, hogy néhány hónapon belül közel kerüljön hozzánk a front.

hvg360: Az ukrán védelmi miniszter már bejelentette, hogy egymilliós harci erőt állítanak fel az elfoglalt területek felszabadítására.

M. M.: Igen, látszik, hogy az ukrán társadalom elszánt a területi integritás helyreállításában, a harci szellem minden felmérés szerint továbbra is nagyon magas, nem akarják magukat megadni.

Folyamatos a toborzás, érkeznek az önkéntesek, tehát az egymilliós hadsereg létrehozása reális lehet. A kérdés az, hogy ilyen rövid idő alatt megfelelően ki tudják-e őket képezni. A nyár alkalmas lehet erre – addig megérkezhetnek az újabb nyugati fegyverek is –, illetve az oroszoknak is rendezniük kell a soraikat, pótolni a veszteséget.

hvg360: Képesek erre? Pár hete Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense nyugati jelentések alapján arról beszélt, ilyen intenzitással augusztus végéig tartható fenn a háború, utána az oroszok kifogyhatnak a lőszerekből és nincs elég gyártókapacitás sem.

M. M.: A dolog természetéből adódóan a meglévő fegyverzet előbb-utóbb kifogy, és a nyilvánosságra került információkból látszik, hogy az orosz gazdaság ellen bevezetett szankciók komoly problémákat okoznak a fegyvergyártásban.

Számos eszközhöz nincs már meg a nyugati technológia, anélkül nem képesek sorozatgyártásra. De nem gondolom, hogy Oroszország azért veszítené el a háborút, mert nem lesz mivel lőnie. Tudnak olyan fegyvereket gyártani, amihez kevésbé kell a fejlett technológia és emberanyagból sincs hiány. Még el sem rendelték a sorozást.

Megint vissza kell kanyarodunk oda, hogy ha a NATO ellátja a kért modern fegyverekkel Ukrajnát, akkor képes győzni a technológiai fölény miatt.

Ez egy sok-sok tényezős játék, de Ukrajna sorsa nagyon nagy részben a nyugati vezető államok kezében van.

hvg360: Az egy izgalmas kérdés, hogy meddig tart ki a támogatás. Van, aki arra számít, hogy a kormányok elszántságát megtöri a gázzal és olajjal zsaroló Putyin.

M. M.: Putyin joggal számít erre, de óriási presztízs- és arcvesztés lenne a nyugat-európai államok és Amerika számára, ha csak azért vonulnának ki a háborús konfliktusból, mert féltik a jólétet, és azt több 10 vagy 100 ezer ukrán halála árán is képesek lennének megvédeni.

Ezt jelen pillanatban nem is tehetik meg, hiszen azzal szabad kezet kapna Putyin, és úgy rendezhetné át Kelet- vagy Közép-Európa térképét, ahogy neki tetszik.

De szerintem a Nyugat ezt nem is teszi meg. A nyugat-európai gazdaság ki fogja bírni, ha drágább vagy kevesebb lesz a gáz. A történelem számtalanszor bizonyította már, hogy a fejlett nyugat-európai államok a legrosszabb helyzetből is a világ élvonalába kerülhetnek néhány év vagy évtized alatt. Németországot például a XX. században kétszer rombolták és alázták porig, mégis a világ vezető gazdasági hatalmai közé tartozott 10 évvel a háborúk után. Most sem lenne másképp, de ennél azért jobb a helyzet.

Attól sem tartok, hogy az európai gazdaság ne tudna leválni az orosz gázról. Ez költséges, fájdalmas, és a gondolkodásban is nagy forradalomra van szükség, de semmi sem fájdalmasabb több ezer ártatlan ember halálánál. Szerintem az EU képes felnőni ehhez a feladathoz, sok vita és társadalmi feszültség árán is. A leválás az orosz fosszilis energiáról pedig még jót is tehet.

hvg360: Olvastam olyan elemzést is, amely szerint akkor lesz igazán gondban Zelenszkij, ha Putyin Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalása után békeajánlatot tesz, hiszen akkor nyugaton lesznek, akik azt mondhatják, hogy nem kéne folytatni a háborút. Mit gondol erről?

M. M.: Nem látunk békeajánlatra utaló jeleket, ezért abból kell kiindulnunk, hogy egyik fél sem akarja lezárni a háborút. Egy békeajánlat új helyzetet teremtene, de nagyon sok függ annak tartalmától. Például, hogy ki garantálná a maradék Ukrajna biztonságát, függetlenségét, szuverenitását.

Ne felejtsük el, Ukrajnával két minszki megállapodást is aláírattak az elmúlt 8 évben, amit senki sem akart betartani vagy betartatni.

Zelenszkij nem mehet bele a teljes okkupációba, és olyan békeajánlatot sem fogadhat el, amelynek a betartását a NATO-tagállamok nem garantálják. A katonai szövetség részéről viszont semmiféle szándék nem látszik arra, hogy garanciavállalóként részt vegyen egy békekötésben.

Zelenszkij nem követ el semmit, ha nem fogad el egy garancia nélküli békeszerződést, azzal ugyanúgy megmarad a jogalapja a háború folytatásához.

hvg360: Augusztusban népszavazást tarthatnak Luhanszk és Donyeck megyékben az Oroszországhoz csatlakozásról, ahogy felmerült harkivi régió annektálása is. Ez hova vezethet?

M. M.: A népszavazások teljesen illegitimek, senki sem fogja elismerni az eredményt. Putyinnak az orosz társadalom miatt van rá szüksége, el tudja mondani, hogy a „felszabadított” területeken élő oroszajkú lakosság hozzájárult ahhoz, hogy a területeket az orosz állam részévé nyilvánítsák.

Ezzel egyébként ellentmond annak a kommunikációnak, hogy nem akarta növelni országa területét.

A népszavazásnak akkor lehet jelentősége, ha Putyin ezekre a területekre is kiterjeszti a nukleáris doktrínáját, és az annexió után úgy értékeli, hogy az ukrán támadások valójában orosz területen zajlanak, ezért joga van megtámadottként értelmezni magát és ennek megfelelő választ adni.

Ez rejt magában veszélyt, és nem is zárom ki, hogy az egész arra fut ki, hogy Putyin elmondhassa, Ukrajna megtámadta Oroszországot.

hvg360: Már az elmúlt hetekben is elhangzottak olyan állítások, hogy az ukrán hadsereg Oroszországban lévő célpontokat támad.

M. M.: Nehéz bizonyítani, hogy ez provokáció, vagy valós, ukrán akciókról volt szó.

hvg360: Az annexió után számít majd, hogy a területen NATO-fegyverekkel zajlik a háború?

M. M.: Természetesen mindenben lehet ürügyet találni, de azért ne felejtsük el, hogy a Krím annektálása előtt és után is kapott Oroszország fegyvereket 10 NATO-tagállamtól, köztük Franciaországtól és Németországtól is. Az tehát, hogy ki használ ilyen fegyvereket, önmagában nem egy komoly érv.

hvg360: Az orosz-fehérorosz közeledés veszélyes, vagy csak kommunikációs hadviselésről van szó?

M. M.: Belarusz függetlensége megszűnt, az orosz hadsereg megszállta az országot, a Lukasenka bábkormányt vezet, amely segíti az orosz hadműveleteket.

Nem tudjuk pontosan, mi az orosz hadsereg célja a Lengyelországgal és Litvániával is határos országgal. Innentől kezdve akár nukleáris erőt is telepíthetnek Belarusz területére, ami újabb veszélyforrás a régiónk és az EU biztonságára nézve.

Egyelőre bízzunk abban, hogy a józan ész uralkodik Oroszországban és a fenyegetéseknél több nem történik e téren.

hvg360: Most csönd van, de az elmúlt hetekben elég keményen üzengetés ment Litvániának. Az mennyire volt fenyegető helyzet?

M. M.: Litvánia az orosz politikai közgondolkodásban ugyanolyan helyet foglal el, mint Lengyelország. A lengyelek és litvánok közös állama több mint 400 évig a felemelkedő moszkvai állam legfőbb riválisa és nyugati terjeszkedésének akadálya volt.

Visszatérő érv az ország ellen, hogy felbomlasztotta a Szovjetuniót – ami nem igaz –, illetve hogy Lengyelországgal együtt „megfertőzik” a belarusz, de főleg az ukrán lakosságot nyugati eszmékkel, amivel eltávolítják őket Oroszországtól.

Ezért semmi meglepő nincs abban, hogy Lengyelország mellett Litvániát szemelték ki fő ellenségnek.

hvg360: Nagyon lassan hatnak az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések, bár biztonságpolitikai szakértők nem feltétlen számítottak gyorsabb ütemre. Mit gondol, mennyire foghatják meg a háborút a szankciók?

M. M.: Az orosz politikai gondolkodás domináns narratívája szerint az ország tud létezni a Nyugat nélkül, semmi szüksége rá, az csak megfertőzi az önálló orosz civilizációs központot. Ezt főleg kulturális szempontból hangsúlyozzák, de a nyugati modernizációhoz is ambivalens a viszonyuk. A történelem során voltak olyan periódusok, mikor nyitottak, de gyakoribb volt a zárás.

Most nem önként zártak, de az évszázados narratíva miatt az orosz vezetés nem mondhatja, hogy nem tud nyugati civilizáció nélkül élni.

Az más kérdés, hogy a valóságban hogyan csapódnak le a szankciók. Az orosz középosztály nyilván erősen megérzi, hiszen a rendszerváltás óta hozzászokott a nyugati termékekhez. Ettől még nem fog fellázadni, de az orosz ipart is súlyosan érintik a szankciók, mert az nagymértékben támaszkodik a nyugati technológiára.

Gondoljunk csak arra, hogy enélkül az orosz gáz- és olajkitermelés sem működik, ahogy a szibériai vezetékek kiépítése is német technológián alapult.

Rengeteg idő és pénz lenne átépíteni mindent kínai technológiára, de nem csak erről van szó. Kína sem feltétlen akar nyíltan elköteleződni Putyin háborúja mellett, ezért „fű alatt” szállíthatnak technológiákat, ami egy frissítésigényes területen sokáig nem tartható fenn. Ezeket a hatásokat valószínűleg jövőre jobban fogjuk látni, bár figyelembe kell venni, hogy az orosz állam és gazdaság működése nagyon átláthatatlan. Innen szinte semmit sem látunk, az ő közlésük nagy része pedig propaganda, de abból sem szűrhetjük le, hogy Oroszország a szankciók ellenére is él és virul.

hvg360: Ha már propaganda: a varsói Keleti Tanulmányok Központja felhívta a figyelmet arra, hogy Luhanszk megye utolsó városa, Liszicsanszk elfoglalásának beismerését jócskán halogatta az ukrán elnök. Nyilván az fájdalmas volt az ukránok számára.

M. M.: Igen, de az ukránok nagyon sokáig védték azt a területet – több mint négy hónap kellett a teljes elfoglalásához –, úgyhogy nem egyértelmű a vereség. Részben persze az, de az ukrán sereg harapófogóba került, muszáj volt onnan kivonulnia, így kisebb a veszteség. Most egy magasabban fekvő területre vonult vissza, ami akár egy potenciális támadás kialakításához is alkalmas lehet.

De természetesen igyekeznek úgy kommunikálni az eseményeket, hogy az a lehető legkevésbé csökkentse a társadalom harci morálját.

hvg360: Megvan Putyin katonai ereje Ukrajna teljes elfoglalásához?

M. M.: Abban az esetben, ha az ukrán haderő nem kap fegyverutánpótlást, akkor lassan, de elérheti ezt a célt.

hvg360: Meddig tarthat a háború?

M. M.: Én már a kezdetektől úgy láttam, hogy nagyon sokáig fog tartani. Sajnos, úgy tűnik, az állításom igaz.

Ne felejtsük el, hogy ez a háború már nyolc éve zajlik, csak nem ilyen mértékben. Nem kizárt, lesz ahhoz hasonló periódus is, de a konfliktusnak évek múlva lehet csak vége.

hvg360: Mi lehet az a pont, ahol egyik vagy másik fél azt mondja, hogy ezt most befejezi?

M. M.: Két ilyen tényezőt látok. Az egyik az orosz politikai vezetésben bekövetkező változás, a másik, ha az orosz gazdaság nem tudja kiheverni a szankciókat. Azok még bővülhetnek is, és súlyos csapást mér a pénzügyi helyzetükre, ha a fejlett világ leválik az orosz fosszilis energiáról.

Az viszont tény, hogy a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is, ezért sem lehet arra számítani, hogy a háború hamar véget ér. Valószínűleg a régiónknak is be kell rendezkednie arra, hogy a szomszédunkban háború zajlik.

Sokan bíztak abban, hogy Putyin környezete vagy az oligarchák, megelégelve a háborút, nyomást gyakorolnak az elnökre, de ennek semmi jele. Lát bármit, ami arra enged következtetni, hogy változhat a politikai vezetés Oroszországban?

Arra nem számítok, hogy az orosz társadalom fellázadjon a jelenlegi rezsim ellen, hiszen a háború jelenlegi terhei messze nem hoztak olyan nyomort, mint amilyent mondjuk az orosz társadalom az első világháború alatt megtapasztalt, másrészt az állandó propaganda hatására sokan hisznek Oroszország civilizációs küldetésében.

Egy nyugati értelemben vett, alulról jövő forradalomra tehát nehéz alapozni, arra viszont lehet, hogy önmagától következik be egy változás az orosz politikában, és olyan elnök követi Putyint, aki nem akar háborúzni az EU-val és Ukrajnával. Láttunk már ilyet, nem zárnám ki az optimista forgatókönyvet sem.

hvg360: Mi kell Putyin távozásához?

M. M.: A biológiára nem lehet alapozni, hiszen az ember sokáig élhet, de nem kizárt, hogy a politikai erővonalak eltolódásával olyanok kerülnek pozícióba, akiket eddig nem láttunk, és nem feltétlen háborúpártiak.

Kremlinológusok 70 évig küzdöttek azzal, hogy megjósolják, mi történik a szovjet vezetésben, és még most sem látszik kívülről semmi. A dolgok általában meglepetésszerűen érik a világot. Ettől még nem zárható ki egy ilyen forgatókönyv a közeljövőre nézve. Nem hiszem, hogy más megváltoztathatná a jelenlegi politikát.

 twitter.com/IAPonomarenko/status/1546964389756116993?t=oj7FISvjsBGE0YtxXoLfBw&s=19

égni fogtok kutyák!
shugyislett
vagy litván.....

Ok nem masodhegedusnek mennek. Az lesz a vegeredmeny. Csak az hogy a nyugattal jobb uzletelni az nem szamit amikor neki nem az uzlet volt a lenyeg. A Saud csalad jol csinalja, de nekik az uzlet a lenyeg es ezert dontenek sokszor jol. Abbol indulnak ki a ruszkik ami igaz is hogy megkerulhetetlen tenyezok az atom miatt, hiaba gazdasagilag nem erosek, hiaba nem ok vannak a legtobben es nem az ovek a legjobb hadsereg. De ezekben is ott vannak csak ez nem eleg. Egy bekes szituacioban (hiaba megy jol uzletileg ) ezek nem mervadoak, tehat ahogy telt volna az ido ugy gyengultek volna a pozicioik. A szovjet befolyas visszaszerzese viszont minden teren segitene, putin tortenelmi hagyateka-nepesseg novekedes-terulet es minden ezzel jaro asvanyi kincs/termofold/viz-ero mutatasa es ezzel az "ellenseg" is gyengul es a Nato messzebb kerul es meg mindenfele indokot fel lehet sorolni es mindegyik valos max mi nem tudjuk hogy minek milyen sulyozasa van naluk.no

Az atomnak olyan helyzetben van jelentősége, mint ez az ukrán konfliktus. Ilyenkor számít, mert atom nélkül már Moszkva felett lenne a NATO haderő, így meg HIMARS-ból is csak a 70 km hatótávolságút merik adni az ukránoknak, nehogy átlőjenek vele a határon. Ebben a tekintetben fontos ütőkártya. De egyébként, más ügyekben használhatatlan. Ha a kínaiak bemennek egy joint venture keretében kitermelni a gázt amit megvesznek, az oroszok nem tudják azt mondani, ha emelkedik a világpiaci ár, hogy akkor mi is emelünk, mert a kínaiak mutatnak egy fityiszt. És annyi, mert nem fognak az oroszok válaszul atomot dobni rájuk. A háború és a gazdaság az két külöbböző játéktér. És bármennyire is elborult most az orosz vezetés, annyira észnél kell(ene?) lennie, hogy ezzel tisztában van. Én azt gondolnám, hogy tisztában is van, de már tudja a fene a történtek után. Éppen ezért érthetetlen nekem, hogy Kínához minek dörgölőznek.

Egy bizonyos szint felett a penz mar abszolut nem osztonzo es a legjobb kilatasu iroda lesz a megoldas. Naluk putin eseteben en inkabb erre keresgelnek mint hogy uzletileg melyik a Dontes.no

Tudjafene, de szerintem akinek a pénz már nem fontos és az iroda kilátása érdekli, az a birodalmi státus visszaszerzéséért se indít háborút. Az már ül a dácsában aztán simogattatja magát a masszőrnővel. Persze aki meghülyül, az kijöhet olyanra mint amit írsz.

Viszont itt jott a baj a mostani haboru szempontjabol mert a ruszkik ezt nem vegcelkent fogtak fel hanem gyakorloternek. Mit tanultak? A szankciok egyertelmuen parasztvakitasok voltak es az uzlet gyakorlatilag ment tovabb. Sot meg segitett is az agrarszektoruknak.no

Ezt nem tudom miből szűrted le, de egyelőre ennek éppen az ellenkezője látszik bejönni. Maga az orosz nemzeti bank is - hivatalosan - évtizedes visszaeséssel számol jelenleg. Lényegében egy generációnyit ugranak hátra az időben fejlettségben. Ha tényleg csak gyakorolni akartak, akkor egy picit drágára sikerült.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Magyarországon 2010-ben a MIG-29 harcászati repülőszázad megszűnt és a MIG-29 típusú repülőgépek kivonásra kerültek. A Szlovákok pedig most vonják csak ki a hadrendből. Grippeneket meg hülyeség lenne átadni.
Ukránok által használható (tehát volt szovjet) légifegyver szinte nincs Magyarországon. (de javítson ki aki ért is hozzá).
vpi

Merevszárnyú, a keleti blokkból származó és bevethető valóban nincs. Viszont az elég komoly ajcsi lenne, ha a viszonylag kevés üzemórájú lerakott Mig29-eseinket valahogy átpasszolnák az ukránoknak, kannibalizálásra. A szétrohadáson kívül más sors úgysem vár rájuk.

Forgószárnyasok vannak, (Mi-24) de hogy azokkal mi a jövőbeli szándék, azt kb. a jóisten se tudja. Megújultak a közelmúltban, lehetne még upgrade-lni őket, de jelenleg a H-145-ökkel képzelik el a jövőt az illetékesek. Aztán ez lehet hogy felül lesz/lett írva már.

Ja, és csak a pontosság kedvéért: Gripen 😉
Vitézlő Titoknok tomz

kérdés, hogy mi használható még a MiGekból, mert azért Kecsó nem a Davis-Monthan AFB, hiába tolták ki a reptér szélére a gépeket, azért nem úgy lettek lekonzerválva, mint Tucsonban csinálják az amik.
slowmotion

Pont ezt írták az egyik cikkben, hogy nem lettek normálisan lekonzerválva, így gyakorlatilag ócskavas az egész.
Hiába próbálták többször is eladni, akár csak a hajtóművet, nem kellett senki se.

Nem értem egyébként, hogy ezt hogy hagyhatták, hogy egy ekkora érték ott rohadjon el.
Lúdas Solymi

a hangárok a Gripeneknek kellettek gondolom. meg hát a gépek eladásához eleve az oroszok jóváhagyása szükséges, szóval sosem lettek volna azok eladva.

Nem értem egyébként, hogy ezt hogy hagyhatták, hogy egy ekkora érték ott rohadjon el.
Lúdas Solymi

ha kicsit is vágod mi van a hadseregnél akkor nem lepődsz meg
Negritis, a vajda

Nem vágom mi van a hadseregnél, de ez nem csak a hadsereg hatásköre lett volna.

Nem értem egyébként, hogy ezt hogy hagyhatták, hogy egy ekkora érték ott rohadjon el.
Lúdas Solymi

ha kicsit is vágod mi van a hadseregnél akkor nem lepődsz meg

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Magyarországon 2010-ben a MIG-29 harcászati repülőszázad megszűnt és a MIG-29 típusú repülőgépek kivonásra kerültek. A Szlovákok pedig most vonják csak ki a hadrendből. Grippeneket meg hülyeség lenne átadni.
Ukránok által használható (tehát volt szovjet) légifegyver szinte nincs Magyarországon. (de javítson ki aki ért is hozzá).
vpi

Merevszárnyú, a keleti blokkból származó és bevethető valóban nincs. Viszont az elég komoly ajcsi lenne, ha a viszonylag kevés üzemórájú lerakott Mig29-eseinket valahogy átpasszolnák az ukránoknak, kannibalizálásra. A szétrohadáson kívül más sors úgysem vár rájuk.

Forgószárnyasok vannak, (Mi-24) de hogy azokkal mi a jövőbeli szándék, azt kb. a jóisten se tudja. Megújultak a közelmúltban, lehetne még upgrade-lni őket, de jelenleg a H-145-ökkel képzelik el a jövőt az illetékesek. Aztán ez lehet hogy felül lesz/lett írva már.

Ja, és csak a pontosság kedvéért: Gripen 😉
Vitézlő Titoknok tomz

kérdés, hogy mi használható még a MiGekból, mert azért Kecsó nem a Davis-Monthan AFB, hiába tolták ki a reptér szélére a gépeket, azért nem úgy lettek lekonzerválva, mint Tucsonban csinálják az amik.
slowmotion

Pont ezt írták az egyik cikkben, hogy nem lettek normálisan lekonzerválva, így gyakorlatilag ócskavas az egész.
Hiába próbálták többször is eladni, akár csak a hajtóművet, nem kellett senki se.

Nem értem egyébként, hogy ezt hogy hagyhatták, hogy egy ekkora érték ott rohadjon el.

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Magyarországon 2010-ben a MIG-29 harcászati repülőszázad megszűnt és a MIG-29 típusú repülőgépek kivonásra kerültek. A Szlovákok pedig most vonják csak ki a hadrendből. Grippeneket meg hülyeség lenne átadni.
Ukránok által használható (tehát volt szovjet) légifegyver szinte nincs Magyarországon. (de javítson ki aki ért is hozzá).
vpi

Merevszárnyú, a keleti blokkból származó és bevethető valóban nincs. Viszont az elég komoly ajcsi lenne, ha a viszonylag kevés üzemórájú lerakott Mig29-eseinket valahogy átpasszolnák az ukránoknak, kannibalizálásra. A szétrohadáson kívül más sors úgysem vár rájuk.

Forgószárnyasok vannak, (Mi-24) de hogy azokkal mi a jövőbeli szándék, azt kb. a jóisten se tudja. Megújultak a közelmúltban, lehetne még upgrade-lni őket, de jelenleg a H-145-ökkel képzelik el a jövőt az illetékesek. Aztán ez lehet hogy felül lesz/lett írva már.

Ja, és csak a pontosság kedvéért: Gripen 😉
Vitézlő Titoknok tomz

kérdés, hogy mi használható még a MiGekból, mert azért Kecsó nem a Davis-Monthan AFB, hiába tolták ki a reptér szélére a gépeket, azért nem úgy lettek lekonzerválva, mint Tucsonban csinálják az amik.