Brouwerij van de Vrij

Szinte tegnap született a gyerek, ma meg már kezdi a bölcsit.

Majd ha van valtozas, szoljatok.

B. Szabó János: Erdély tragédiája 1657-1662

A szerzőtől elég sok előadást hallgattam már meg Mohácsról (is), ezt a könyvét még tavaly vettem meg, és most sort kerítettem rá.

Erdély ezen időszakáról őszintén szólva nem sokat tudtam, hiszen ezért is vettem meg ezt a könyvet. 😊

Erdély aranykora Bethlen Gábor uralkodásának kezdetétől, 1613-tól 1657-ig, II. Rákóczi György katasztrofális lengyelországi hadjáratáig tartott.

Az 1657-1662-es időszak Erdély történelmében nyugodtan nevezhető Erdély Mohácsának is.
Összesen 5 különböző fejedelme volt ekkor az országnak, ebből 3-an haltak meg erőszakos halállal.

Nemzetközi kontextus: 1655-1660 között zajlott az északi háború, amelyben a svéd özönvíz elöntötte a Lengyel-Litván nagyfejedelemség területét. 1657-re a svédek teljesen letarolják a Lengyel-Litván Unió területét, de "bentragadnak" az országban. II. Rákóczi György pedig jó ötletnek gondolja, ha a svédekkel szövetkezve benyomul az országba, mert ő bizony lengyel király szeretne lenni, és biztosra veszi, hogy itt nyert ügye van a svédek oldalán. Túlértékeli saját maga, és államának mozgásterét is. Erdély nem egyenrangú hatalom a svédekkel, a svédek pedig ha fordul a kocka, gondolkodás nélkül beáldozzák őket.

Azzal viszont nem számol, hogy a svédeket hátba támad(hat)ják ősi ellenségük, a dánok, minek következtében a svédek egyből északra mennek a dánokkal háborúzni. II. Rákóczi György meg ott marad egy idegen országban, szövetségesek nélkül. A lengyelek igencsak pipák már Rákóczira, így baráti gesztusként ők is benyomulnak Erdélybe, és elkezdenek ők is pusztítani. Rákóczi, mivel mint vazallus állam vezetője nem kötötte a Porta orrára ezt a kis magánakcióját, kivívja az Oszmán Birodalom haragját. Az oszmán birodalmat belharcok, polgárháborúk gyengítik, Rákóczi óriási pechjére azonban pont 1657-re szerzi meg a hatalmat Köprülü Mehmed, aki finoman szólva is inasba rakja Erdélyt. 1658-ban kegyetlen büntető hadjáratot indít meg a Fejedelemség ellen.

Kevésbé ismert, de az 1657-es lengyel hadjárat következményeként a krími tatárok több tízezer Lengyelországban harcoló erdélyi katonát fűznek rabláncra, és indítanak el gyalogmenetben a Krímbe, ahol kb. a 85-90% százalékuk elpusztul, csak a leggazdagabbakat tudják kiváltani, Rákóczi hagyta a seregét ott pusztulni.

Rákóczi sakkjátékba kezd, többször lesz rövid időre fejedelem, a Porta pedig megüzeni hogy addig pusztítja Erdélyt, amíg Rákóczi fejedelem marad. Belső polgárháború kezdődik Rákóczi, és a Porta jelöltje között.

Az 1660-as év egészen katasztrofális. Rákóczi meghal a szászfenesi csatában, a Porta elfoglalja Váradot, és létrehozza a Váradi vilajetet.

1660 a Szeidi dúlás éve is, a Tiszántúl és a Partium felégetése. Szeidi pasa elképesztő kegyetlenséggel végigdúlta a Tiszántúlt és a hajdúvárosokat. Debrecen hatalmas váltságdíj fejében elkerülte a porig égetést, ám a környező hajdúvárosok (Hajdúszoboszló, Karcag, Püspökladány és a kiskunsági települések) lakosságát felkoncolták vagy rabszíjra fűzték. Hajdúszoboszlón a templomba menekült lakosságra rágyújtották az épületet. A török és tatár csapatok a hajdúvárosok és falvak vezetőit, a fegyvert fogó férfiakat helyben lefejezték. A levágott fejekből sokszor gúlát raktak a falu főterén, vagy póznákra tűzték őket a szekérutak mentén elrettentésül. Aki nem halt meg a mészárlásban, azt rabszíjra fűzték. A fiatal nőket és gyermekeket a hódoltsági rabszolgapiacokra (Szolnok, Buda, Belgrád) hajtották. Debrecen és a környező falvak anyakönyvei és elbeszélései szerint egész családok tűntek el nyomtalanul.

Erdély 1661-re teljesen kivérzett. Ekkor Habsburg párti fejedelme lett az országnak, aki megjárta a krími poklot, és a Habsburgokat próbálta bevonni egy oszmánellenes hadműveletbe. 1661-ben érkezik is Montecuccoli, de a reálpolitika ismét győz, totális háborút ekkor a Habsburgok nem vállalnak fel az oszmánok ellen, és gyakorlatilag magára hagyják Erdélyt, kivonulnak, ami után újabb oszmán megtorlás következik.

Az oszmánok pedig látják, hogy a Habsburgok inkább hátrálnak, nem vállalnak fel nagyobb hadműveletet, így támadás mellett döntenek. Előbb tehát 1662-ig elszigetelték és leszerelték Erdélyt, majd amikor a hátuk már teljes biztonságban volt, 1663-ban rázúdították a teljes hadigépezetet a Királyi Magyarországra és Bécsre.

Röviden, tömören.

A szöveget nehezíti a sok eredeti, beidézett akkori forrás, ettől eltekintve, pedig egy kellően részletes és magas színvonalú monográfiával van dolgunk.

Akit esetleg érdekel a téma.
Brouwerij van de Vrij

Jó összefoglaló, egy dolgot tennék hozzá, ami szerintem a legfontosabb: a kövekezmény. Nem tudom, az idézett könyv ezt tárgyalja-e, nem olvastam.
Szóval az a következmény, hogy Erdély megszűnik számottevő erőnek lenni. Amit Bocskai a politikai végrendeletében örökül hagy, hogy amíg a magyar korona a nálunknál erősebb nemzetnél, a németnél van, Erdélyben egy magyar fejedelmet kell fenntartani, mert az állandó nyomás alatt tartja a Habsburg politikát, és a Királyi Magyarország rendeinek is támogatást tud nyújtani Bécs abszolutista törekvéseivel szemben, na szóval ez a szerep szűnik meg. Bethlen és Öreg Rákóczi György eszerint volt automatikusan a magyar érdekek képviselője, a harmincéves háború alatt különösen hatékonyan. Apafi Erdélye erre már nem alkalmas, kiszolgáltatott a Portának, és ez azért nagy baj, mert amikor jön majd a török kiűzése, akkor Erdély nem tud harcoló félként, az események alakítójaként részt venni, hanem egyszerűen elszenvedi a történéseket, és nincs aki a magyar érdeket képvviselné, az Udvar egyszerűen meghódított területnek tekinti a felszabaduló országrészeket.
Assurbanapli

Koszi a remek kiegeszitest. Es igen, ezt kihagytam. B. Szabó egyik fő kovetkeztetese ez. Hogy Erdély elveszíti azt a kepesseget hogy kozephatalomkent o maga iranyitsa kesobb a sorsat. Kesobb, a felszabadito haboruk soran kenytelen elfogadni a balazsfalvi szerzodest, stb.

B. Szabó János: Erdély tragédiája 1657-1662

A szerzőtől elég sok előadást hallgattam már meg Mohácsról (is), ezt a könyvét még tavaly vettem meg, és most sort kerítettem rá.

Erdély ezen időszakáról őszintén szólva nem sokat tudtam, hiszen ezért is vettem meg ezt a könyvet. 😊

Erdély aranykora Bethlen Gábor uralkodásának kezdetétől, 1613-tól 1657-ig, II. Rákóczi György katasztrofális lengyelországi hadjáratáig tartott.

Az 1657-1662-es időszak Erdély történelmében nyugodtan nevezhető Erdély Mohácsának is.
Összesen 5 különböző fejedelme volt ekkor az országnak, ebből 3-an haltak meg erőszakos halállal.

Nemzetközi kontextus: 1655-1660 között zajlott az északi háború, amelyben a svéd özönvíz elöntötte a Lengyel-Litván nagyfejedelemség területét. 1657-re a svédek teljesen letarolják a Lengyel-Litván Unió területét, de "bentragadnak" az országban. II. Rákóczi György pedig jó ötletnek gondolja, ha a svédekkel szövetkezve benyomul az országba, mert ő bizony lengyel király szeretne lenni, és biztosra veszi, hogy itt nyert ügye van a svédek oldalán. Túlértékeli saját maga, és államának mozgásterét is. Erdély nem egyenrangú hatalom a svédekkel, a svédek pedig ha fordul a kocka, gondolkodás nélkül beáldozzák őket.

Azzal viszont nem számol, hogy a svédeket hátba támad(hat)ják ősi ellenségük, a dánok, minek következtében a svédek egyből északra mennek a dánokkal háborúzni. II. Rákóczi György meg ott marad egy idegen országban, szövetségesek nélkül. A lengyelek igencsak pipák már Rákóczira, így baráti gesztusként ők is benyomulnak Erdélybe, és elkezdenek ők is pusztítani. Rákóczi, mivel mint vazallus állam vezetője nem kötötte a Porta orrára ezt a kis magánakcióját, kivívja az Oszmán Birodalom haragját. Az oszmán birodalmat belharcok, polgárháborúk gyengítik, Rákóczi óriási pechjére azonban pont 1657-re szerzi meg a hatalmat Köprülü Mehmed, aki finoman szólva is inasba rakja Erdélyt. 1658-ban kegyetlen büntető hadjáratot indít meg a Fejedelemség ellen.

Kevésbé ismert, de az 1657-es lengyel hadjárat következményeként a krími tatárok több tízezer Lengyelországban harcoló erdélyi katonát fűznek rabláncra, és indítanak el gyalogmenetben a Krímbe, ahol kb. a 85-90% százalékuk elpusztul, csak a leggazdagabbakat tudják kiváltani, Rákóczi hagyta a seregét ott pusztulni.

Rákóczi sakkjátékba kezd, többször lesz rövid időre fejedelem, a Porta pedig megüzeni hogy addig pusztítja Erdélyt, amíg Rákóczi fejedelem marad. Belső polgárháború kezdődik Rákóczi, és a Porta jelöltje között.

Az 1660-as év egészen katasztrofális. Rákóczi meghal a szászfenesi csatában, a Porta elfoglalja Váradot, és létrehozza a Váradi vilajetet.

1660 a Szeidi dúlás éve is, a Tiszántúl és a Partium felégetése. Szeidi pasa elképesztő kegyetlenséggel végigdúlta a Tiszántúlt és a hajdúvárosokat. Debrecen hatalmas váltságdíj fejében elkerülte a porig égetést, ám a környező hajdúvárosok (Hajdúszoboszló, Karcag, Püspökladány és a kiskunsági települések) lakosságát felkoncolták vagy rabszíjra fűzték. Hajdúszoboszlón a templomba menekült lakosságra rágyújtották az épületet. A török és tatár csapatok a hajdúvárosok és falvak vezetőit, a fegyvert fogó férfiakat helyben lefejezték. A levágott fejekből sokszor gúlát raktak a falu főterén, vagy póznákra tűzték őket a szekérutak mentén elrettentésül. Aki nem halt meg a mészárlásban, azt rabszíjra fűzték. A fiatal nőket és gyermekeket a hódoltsági rabszolgapiacokra (Szolnok, Buda, Belgrád) hajtották. Debrecen és a környező falvak anyakönyvei és elbeszélései szerint egész családok tűntek el nyomtalanul.

Erdély 1661-re teljesen kivérzett. Ekkor Habsburg párti fejedelme lett az országnak, aki megjárta a krími poklot, és a Habsburgokat próbálta bevonni egy oszmánellenes hadműveletbe. 1661-ben érkezik is Montecuccoli, de a reálpolitika ismét győz, totális háborút ekkor a Habsburgok nem vállalnak fel az oszmánok ellen, és gyakorlatilag magára hagyják Erdélyt, kivonulnak, ami után újabb oszmán megtorlás következik.

Az oszmánok pedig látják, hogy a Habsburgok inkább hátrálnak, nem vállalnak fel nagyobb hadműveletet, így támadás mellett döntenek. Előbb tehát 1662-ig elszigetelték és leszerelték Erdélyt, majd amikor a hátuk már teljes biztonságban volt, 1663-ban rázúdították a teljes hadigépezetet a Királyi Magyarországra és Bécsre.

Röviden, tömören.

A szöveget nehezíti a sok eredeti, beidézett akkori forrás, ettől eltekintve, pedig egy kellően részletes és magas színvonalú monográfiával van dolgunk.

Akit esetleg érdekel a téma.

Variációk egy témára:

Bocs, ezt muszáj.

A 2. negyed szoros volt, most viszont van egy mentális fáradtság, nagyon elléptek az amcsik, 78-37.

93-47, pont 46 pontos a difi, ez a 3. negyed ez elég szarra sikeredett sajna.

Szerkesztette: Brouwerij van de Vrij

Fuhhbammeg. Ezt nem gondoltam volna.

Titkos szavazással, 137 igen szavazattal választották meg az NVVH élére Unger Annát.

Egy félórája tudtam meg, hogy kisfiam lesz. Leírhatatlan.

Megszületett a fiam.

- Tudja, Virág elvtárs, én ideológiailag nem vagyok elég képzett, biztos ezért nem értem.
- Mit nem ért, Pelikán?
- Ezt a szankciódolgot. Mert, ugyebár, eddig mindig azt mondta Bástya elvtárs, hogy a szankciók a háborút szolgálják. Erre ma meg azt mondja Bástya elvtárs a rádióban, hogy a békét szolgálják. Hogy szolgálhatják egyszerre a háborút is, meg a békét is, Virág elvtárs? Az atyaúristen, az se érti ezt.
- Ezen lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?!

Nagybácsi lettem. 😊

No, hát megkaptam ma a diplomám.

1 éves lett a fiam. Határtalan boldogság.

Tiszteletet a békepárti Fradinak, az egész meccsen nem támadtak.

XD XD XD