Ki a kicsit nem becsüli, avagy a Vikings passzjátéka
Sorozatunkban most arra is rámutatunk, hogy a kevesebb néha több.
Szerencsés helyzetben van az a csapat, amelyik olyan védelemmel rendelkezik, ami bármelyik ellenfélből a legrosszabbat tudja kihozni. Mint egy korábbi cikkünkből kiderül, nem lesz könnyű dolga az Eaglesnek, hogy feltörje a Vikings top kategóriás egységét. De ha már itt tartunk, mivel lehet még jobbá tenni egy már amúgy is kiváló védelmet? Ha keveset kell a pályán lenniük.
Mike Zimmer remek módon dolgozta ki csapata arculatát az évek során. A defense az egyik legjobb a ligában, miközben támadói bármikor képesek hosszú drive-okat vezetve demoralizálni az ellenfelet. Ez a lassú támadójáték Pat Shurmur (OC) playhívásaira és Case Keenum irányító snap előtti és utáni olvasási képességeire épít.
Az alábbiakban néhány példán keresztül megnézzük, hogy milyen egyszerű játékok adják a folytonos haladás alapját.
A Minnesota itt a saját 11 yardosáról kezdhette meg a támadást.
Első kísérlet, és bár a Vikings egy futójátékra építő csapat, empty backfielddel állnak fel McKinnont kiküldve szélső elkapónak. A kép tetejére helyezkedő futóra nem lépett fel a CB, ami mutatja a Falcons zónavédekezését. Ekkor tekintsünk át a pálya másik oldalára, ahol a Vikings két sztárelkapója áll fel egymás mellett. Velük szemben szintén zónázó CB mélyen és egy fellépő safety. A snap után Diggs a LoS vonalával párhuzamosan indul el, amivel a söprögetőt a pálya közepe felé mozgatja, és mivel a CB pár lépést hátrál, így egy nagy üres terület alakul ki Thielen számára, aki egy quick out útvonallal egyből a pálya szélét támadja.
A második képen nyilvánvaló, hogy épp a dobás előtt mekkora bejátszható terület nyílt Thielen számára, akitől a corner mélyen 8 yard távolságban. A safety közelebb van, de ő Diggs mozgását követve ki van vonva a játékból.
Érdemes külön követni Keenum tekintetét. A támadófal tagjai remek munkát végeznek, távol tartják a védőket. Riley Reiff (LT) kifele, míg a duplázó belső falemberek a pálya közepe felé terelik emberüket, Keenum előtt gyönyörűen rajzolódik ki a passz-sáv.
Ebből a játékból nem lett nagy play, Thielen 7 yardot szerzett miután a safety végül földre vitte. De az ilyen játékok nagyon magas hatékonysággal hoznak yardokat a csapat számára, és bármikor bennük van a nagy yardszerzés esélye is. Thielen az elkapás után a cornerét egy testcsellel megverte, így ha a safety nem vált ki rá időben már csak mélyen lévő FS (Kazee) tudta volna megakadályozni a TD-t.
A cél a hosszú támadások vezetése és a könnyű, rövid 3. downos szituációk elérése. A stratégia működését mutatja, hogy a Minnesota a 3. leghosszabban labdát birtokló csapat az NFL-ben, valamint vezeti a 3. downos kísérletek sikeres végrehajtását 43.5%-kal.
Ezt a folytonos haladást, tehát minden playnél legalább a minimális yardnyereséget az óra járatásával együtt segíti elő Keenum olvasási képessége, amiről szintén meg tudunk nézni egy példát.
Az előző támadójáték egy későbbi szituációja, amikor a cornerek szorosan állnak fel az elkapókkal szemben, közel a LoS-hoz. Rudolph egy motiont hajt végre, akit követ a LB, ezzel erősíti meg Keenumot, hogy a Falcons emberezik.
A fenti képen a vonalak mutatják melyik védő melyik támadót figyeli. Keenum a snap előtt már látja a párokat és konstatálja, hogy a robber (K. Neal) mozgását kell majd figyelnie.
A játék során 5 játékos is útvonalat fog futni a Vikings részéről. 2 elkapó (Diggs és Treadwell) a LoS mögött, a pályán keresztbe crossing útvonalat fut, 2 elkapó a pálya hátsó részét támadja. Az 5. útvonalat McKinnon hajtja végre, akinek fontos szerepe, hogy elvigye a pálya közepéről a LB-t, így helyet csinálva a két keresztező elkapónak. Neal a pálya közepéért felelős, így Keenum megvárja, hogy melyik játékosra lép majd fel, és a másikhoz próbálja eljutattni a labdát.
Természetesen a támadófal is tökéletes munkát hajt végre. Az End és a DT is kívülről próbálja támadni az irányítót, akiket jól vesz fel a fal bal oldala, és a jobb oldal is távol tartja a védőket. Szépen kirajzolódik ismét a folyosó a fal bal széle és a duplázó jobb oldal között.
Ennél a játéknál nyilvánvaló, hogy minden elkapót szorosan őriznek, egyik mély célpont sem igazán megjátszható. Azonban a keresztező WR-ek esetén Treadwell embere a pálya közepén kialakult tömegben távolra keveredett, és a robber Neal nem rá, hanem Diggsre lépett fel. A másodéves elkapó tiszta célpont, ráadásul Keenum könnyedén tud fellépni a zsebben, és dobja meg ezt az egyszerű passzt. Az elkapás után a rossz szögben érkező corner itt is elvéti a szerelést, így ismét 7-8 extra yard jön össze, míg a kisegítő társak földre viszik a WR-t.
A veszélyes elkapók csak az egyik éle a Vikings fegyverének, a másik oldalt ott találjuk a remekül használt futójátékosaikat. Amikor az év elején hamar kiesett az újonc Cook talán kevesen gondolták volna, de a támadójáték alig-alig érezte meg a ligába egyébként berobbanó rookie hiányát. Köszönhető mindez a feljavuló támadófalnak, a rengeteg holtszezonbeli változás eredményeként egy mobilis egység állt össze. Az Easton, Elflein kettős kiemelt támogatást nyújt nemcsak a futásblokkhoz, hanem a különböző screen játékok során is. A javulást mutatja, hogy a tavalyi szezonhoz képest 2 yardal átlagol többet McKinnon az elkapások után, ami a sikeres falmunkának és az elkapók jó blokkolásának tudható be.
Ez egy egyszerű screen játék a futónak, Murraynek. Az LG Easton picit lassítja a DT-t, majd egyből megy és még a labda célba érkezése előtt blokkolja a LB-t. Ezzel szabad folyosó alakult ki Murray előtt. A center Elflein - aki talán a legnagyobb változást hozta az idei évre - pedig 10 yardra a LoS-tól is képes tökéletes blokkot végrehajtani a söprögetőn. Egyszerű screen passz, mégis 35 yardos játék, mert az OL kifogástalanul végezte dolgát.
Ismét a belső kettős játéka a kiemelendő. A screen során ezuttal Stefon Diggs-hez kerül a labda, aki előtt Easton és a TE Rudolph kiveszi a játékból a védőket, így alapozva meg egy újabb nagy játékot.
A kulcs a lehetőségek kreálása. Minden játékban legyen meg a minimális előrehaladás, hogy a következő down esetében se kelljen hosszú játékra készülni. És adjunk esélyt a nagy playre. Ha a védő hibázik, vagy a társak tökéletesen segítik a labdást, ott a lehetőség a nagy akcióra, akár a touchdownra is.
Az Eagles védelme persze szintén az egyik legjobbak között van a ligában. A front seven képes lehet nyomást helyezni Keenumra, limitálni a futójátékot. Azonban a secondary zavarba hozható. Ha a Vikingsnek sikerül a példákban is bemutatott gyors játékokat folyamatosan végrehajtania és yardokat szerezni, csak idő kérdése, mikor jön a védelemtől egy hiba, ami nagy játékot eredményezne. A sok sikeres play és hosszú támadósorozatok pedig a mérkőzés végére elfáraszthatják a védelmeket, ami jól jöhet mikor támadni kell a győzelemért.
Az egyik fő pont a támadófal lesz. Nem szükséges minden playben tökéletes blokkot végrehajtaniuk, hiszen Keenum képes gyorsan szabadulni a labdától és ha van hova, el tud lépni a sack elől. Easton kiesése után érdemes lesz figyelni, hogy a center Elflein hogyan tudja majd támogatni a futójáték mellett a rövid passzjátékokat a második szintre érve.
forrás:
http://www.1500espn.com/vikings-2/2017/12/film-review-keenums-called-gunslinger-quick-reads-keyed-success/
http://www.1500espn.com/vikings-2/2017/12/film-review-vikings-elflein-game-changer/
http://www.1500espn.com/vikings-2/2017/11/film-review-vikings-interior-lineman-created-big-plays-vs-lions/
A vasárnapi meccseket beharangozó cikksorozat előző részei:
Mire számíthat Doug Pederson az NFC döntőben?
Mi az Eagles támadójátékának kulcsa?
A New England-i sikerrecept
Hozzászólások
<