Mi az Eagles támadójátékának kulcsa?

Az alábbi cikk Rich Hofmann összefoglalójának a fordítása, ami eredetileg a The Athletic oldalán jelent meg.

Mint az utóbbi néhány napban köztudottá vált, nem hiába húzott kutyamaszkot Lane Johnson és Chris Long a Falcons elleni meccs után. Bár Carson Wentz sérülése miatt érthető, hogy a futballtársadalom és a fogadóirodák viszonylag esélytelennek tartotta az Eaglest a Falcons elleni főcsoport-elődöntőn, a csapat rácáfolt a szkeptikusokra, extra motivációt gyűjtve az előzetes jóslatokból. Johnson elmondása szerint az Amazonról szerezte be a kutyamaszkot, aminek később igen nagy hírverést csinált, és a hírek szerint nagyjából el is fogyott a készlet. Senki ne lepődjön meg tehát, ha hétfő hajnalban a Lincoln Financial Field lelátóján kutyamaszkos szurkolókat lát, akik élvezve az underdog státuszt ezzel is próbálják bíztatni a csapatot. Mindenesetre Johnson bevonta sérült csapattársát is a mókába, ugyanis a mérkőzés alatt a kispadon a megfigyelő pozícióba kényszerült Jason Peters tartotta a kabátja alatt a jelmezt. Chris Long pedig a győzelmet követő öltözői interjúban elmondta, hogy extra motiváció volt a kutyás maszk, hiszen érthető módon elég nagy blamaként élte volna meg, ha végül Ryanék megcsinálják a végén a touchdownt, ezáltal feleslegesen invesztál a kellékbe.

Sometimes, it’s good to take a step back and appreciate how weird this job can be. pic.twitter.com/zi57QX2z2h

— Sheil Kapadia (@SheilKapadia) 2018. január 14. 

Nem csak azért volt különleges az Eagles számára ez a hűvös szombat este, mert győzelmet arattak, amivel 2009 óta először jutottak az NFC döntőjébe, hanem a mutatott játék is bíztatóbb volt a vártnál. A philadelphiai védelem nagyon keményen állta a sarat, de a megfogyatkozott támadósor is hozta a szükséges yardokat. De az is a 15-10-es győzelemhez vezetett, hogy több yardot szereztek, mint az Atlanta (334-et, a Falcons 281-ével szemben) és valamennyivel többet is volt náluk a labda (32:06 és 27:54). Nem mintha a 15 pont nagyon sok lenne, de a kezdeti döcögés után sikerült a második félidőre sikerült egészen stabil tempóban haladni a labdával. A támadósort Doug Pederson vezényeli és Nick Foles irányítja, aminek néhány elemét most bemutatjuk.

Tartsd a földön, amíg lehet

A gameplant nem volt nehéz kikövetkeztetni, a mezei szurkolók is kitalálhatták, hogy a hangsúly alapvetően a futójátékon lesz, ami nélkül nem lehet esélye az Eaglesnek. Lane Johnson a következőképp nyilatkozott erről: „Az egész gameplan a futójátékra épült, meg akartuk mutatni, hogy erősebbek vagyunk. A szezon korábbi szakaszában nagyon hatékonyan ment a futás, ezért most is emellett kellett maradni, ami kulcsszerepet játszott a győzelemben.” A center, Jason Kelce hozzátette azt a nyilvánvaló tényt is, hogy muszáj volt Foles válláról levenni a terhet a sikeres a futójátékkal. Az Eagles futójátéka egyébként átlagosnak mondható, legalábbis a Football Outsiders DVOA rangsora szerint tizenhetedikek a ligában ebből a szempontból, ráadásul Peters kiesésével elvesztették az egyik legatletikusabb futásblokkoló támadófal-játékost is. Pederson jól érzékelte, hogy az alapvetően kisebb és gyorsabb atlantai védelem ellen a kemény erőfoci lehet a kulcs, az első félidőben ezért 16 futásból 77 yardot tettek meg ellenük a földön, ami egész jó teljesítmény. A harmadik támadássorozatban Ajayi három futásból 25 yardot futott, mindet shotgun felállásból, és a fent említett Kelce mellett Peters helyettese, Halapoulivaati Vaitai is szép blokkokat mutatott be. Ajayi: „Tudtuk, hogy a futással lehet esélyünk, ezért keményen odatettük magunkat, a támadófal pedig kifogástalan munkát végzett.” Az Eagles változatos futójátéka többféle sémára épül, de a szombati sikerben a vertikális (north-south) játékok játszottak közre. Pedersonnak a támadófal edzője, Jeff Stoutland segített a gameplan összeállításában. A touchdownnál Blount előtt a jobb oldali guard Brandon Brooks és a tight end Trey Burton takarított kifogástalanul. Brooks: „Korán akartuk tudatni velük, hogy csak a mi akaratunk érvényesülhet”. A futójáték korai sikere nagyon fontosnak bizonyult a második félidőben is.

.@LG_Blount gets around the edge and SCORES for the @Eagles!#FlyEaglesFly #ATLvsPHI #NFLPlayoffs pic.twitter.com/uRBUUTgWMd

— NFL (@NFL) 2018. január 13.

A játékhívások

Pedersont nem lehet eleget dicsérni a kreatív játékhívásért sem, néhány meglepő húzással, például amikor Nelson Agholor egy wing counter futással 21 yardot szerzett, megalapozta Blount későbbi touchdownját.

Shot 5 - The play that set up the touchdown, a run by Nelson Agholor on third-and-short. Watch how the window dressing takes Deion Jones out of the play. Great design by #Eagles coaching staff, installing a run that you see on Friday nights or in an Army/Navy game #FlyEaglesFly pic.twitter.com/Yrz97FFRoB

— Fran Duffy (@fduffy3) 2018. január 16.

Kelce: „Nagyon jól játsszák a cover 3-at és az emberfogást, de kiszámíthatóak voltak és azt hiszem, ezekkel a játékokkal megleptük őket.” A 33 yardos screen passz Ajayinak a negyedik negyedben harmadik és hétnél majdnem ugyanaz a játék volt (más felállásból), mint az azt megelőző. Kelce-t és Stefen Wisniewskit is meglepte, hogy ugyanaz a játékhívás, mint korábban, de mindketten hatalmas blokkokat osztottak ki. Wisniewski egyenesen kettőt.

There goes @JayTrain!

HUGE gain of 33.#FlyEaglesFly #NFLPlayoffs pic.twitter.com/mzb8ihFR2S

— NFL (@NFL) 2018. január 14.

Wisniewski: „Hogy őszinte legyek, nem nagyon emlékszem, csak azt tudom, hogy két védőnek nekimentem, de nem emlékszem pontosan, hogy történt”. Muszáj kiemelni az Eagles támadófalát, ami Peters nélkül is félelmetes, Wisniewski és Vaitai is jóval meggyőzőbben játszik, mint tavaly.

Amikor futást vár az ellenfél, kezdj passzolni

Pederson igyekezett kiegyensúlyozott játékhívással meccselni, az Eagles 32-szer a futást és 31-szer a passzt választotta. Ehhez azonban Folesnak néhány fontos pillanatban oda kellett tennie magát. Bár az első félidőben az egyik dobásából majdnem interception lett, amikor, szerencséjére Keanu Neal térdéről pont Torrey Smith kezei közé pattant a labda, a második félidőre ő is jobban játszott. Ez nagyban köszönhető volt az uptemponak nevezett stratégiának, amely során a cél, hogy minél gyorsabban elindítsák a játékot és a védelemnek ne legyen ideje cserélni, valamint a run-pass-option játékoknak, amikor az irányító döntheti el, hogy átadja a futónak a labdát, vagy – olvasva a védelmet – megdobja az elkapónak.

Miután az első félidőben elég jól ment a futás, a másodikban már kifejezetten erre várt a Falcons védelme, ami megnyitotta a lehetőségeket a play action passzoknak, amiket Foles meglehetősen jól kivitelezett. Ugyan Alshon Jeffery eléggé el volt tűnve az első két negyedben (bár a nagyszünet előtt villant egyet az oldalvonalnál), a harmadikban övé volt a show. Két egymást követő run-pass-option játéknál ő kapta el a first downt érő passzt, majd a drive későbbi szakaszában szintén megcsinált egy döntő fontosságú elkapást harmadik downnál.

Nick Foles stepping up in the pocket and making plays! #FlyEaglesFly #NFLPlayoffs pic.twitter.com/Jtm3TMOlHP

— NFL (@NFL) 2018. január 13. 

Mivel a korai sikeres futójátékkal megcsinálták a helyet a passzoknak, Foles egész sikeres volt, 30-ból 23 sikerült, 246 yardért, interception és touchdown nélkül. Valószínűleg a legtöbb Eagles szurkoló ezt a statisztikát aláírta volna a találkozó előtt. Pederson: „Elkötelezettek maradtunk a futás mellett, ami nyilván segített, hogy aztán beinduljon a passzjáték is. Nick nagyon jó döntéseket hozott, megtalálta az üres elkapókat”. Az utolsó két driveban elképesztően sok időt levett az óráról az Eagles támadósora: 13 perc és 39 másodperc alatt 154 yardot tettek meg 26 játékból, bár az aggasztó lehet, hogy egyikből sem lett touchdown, ezért a védelemnek kellett előlépnie, hogy Ryanék nehogy bevigyék a hatpontost a végén.

A támadójáték stabilizálásával a két korai fumble-t sikerült valamennyire jóvá tenni, majd a második félidőben minimalizálták a hibák számát. Az NFC döntőben ennél valószínűleg hatékonyabban kell befejezni a driveokat és több pontot kell termelni, azonban egy potens védelem ellen megbízhatóan hozta a yardokat a philadelphiai támadósor, ami biztató.

(Hamarosan még mélyebbre ásunk az Eagles támadóstratégiájában...)

A vasárnapi meccseket beharangozó cikksorozat előző része:
Mire számíthat Doug Pederson az NFC döntőben?