A funkció használatához be kell lépni!
FuckYoElonMusk
- Utoljára láttuk
- 6 órája
- Regisztrált
- több mint 2 éve
- Fórum hozzászólások
- 355
Legaktívabb fórum topikok
| Topik | Hozzászólások |
|---|---|
| Egyéb témák / Viccek | 152 |
| NFL - Csapatfórumok / New England Patriots | 92 |
| Egyéb témák / Politika | 75 |
| Egyéb témák / USA és a világ | 25 |
| Egyéb témák / Gyűlölködjünk | 4 |
| Egyéb témák / Soccer | 2 |
| Egyéb témák / Könyvek, színház | 2 |
| Egyéb témák / Jégkorong | 2 |
| Egyéb témák / OFF topik | 1 |
Utolsó 10 fórum hozzászólás
2 napja
A Závecz kutatási eredménye az aktív bizonytalanokról: "A kutatóintézetnél úgy látják, hogy a versengő pártoknak az aktív bizonytalanok megszólítása a legfontosabb feladatuk. Ez nagyjából 450-500 ezer embert jelent, ők azok, akik el akarnak menni szavazni, de most még nem tudják, hogy kire fogják adni a voksukat. A Fidesznek kedvez, hogy ez a tömeg azokban a rétegekben található leginkább, ahol a kormánypárt az erősebb, tehát jellemzően alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és kisvárosokban, illetve községekben élnek. A Tisza kezére játszik azonban, hogy ezeknek az embereknek inkább kritikus a véleményük a közállapotokról: 23 százalékuk szerint jó irányba mennek a dolgok hazánkban, míg 54 százalékuk szerint rossz irányba."
hvg.hu/itthon/20260126_zavecz-kozvelemenykutatas-tisza-fidesz-2026-januar
3 napja
Az első félidőben rendkívül ijesztő volt azt látni, hogy Josh McDaniels behívott különböző felállásokat, jópár 6 falemberes játékokat, mindenféle útvonalakat, tényleg látszott, hogy Josh igyekezett nagyon kreatív lenni, és az Ég.Egy.Adta.Világon.Semmi.Nem.Működött. Mindent fogott a Denver, mindenre volt válasza, csodálatos védőjátékok voltak a részükről. Ennyire elveszett McDaniels-t én még nem láttam ebben a szezonban, mint amennyire most volt. Iszonyatos mázlink volt azzal, hogy Stidham eltöketlenkedte azt a passzjátékot és ajándékba kaptunk egy TD-t. Egyetlen reménysugár az, hogy ezúttal volt second half adjustment az O#-ben és egy ennyire borzalmas, semennyit se haladós 1. félidő után kijöttek -12 fokba és megcsináltak egy 16 play 64 yardos drive-ot (9:31 elégetve az órából). Ez azért szép volt. És nem tudom, hogy lett volna-e még valami a tarsolyában, hiszen az abszurd időjárásban nyilván nem lehetett értékelhető drive-ot már összerakni.
Idén amúgy is már több olyan szoros meccsünk is volt, ahol Josh tudott a második félidőben valamivel előrukkolni. Két hete a Chargers ellen 2. félidőben: 11 play 58 yard (de sajnos Strip sack Maye-n) drive, 8 play 64 yard (FG) drive, 7 play 80 yard (TD) drive. Vagy a Ravens ellen a 4. negyedben, amikor 24-13-ra ment a Baltimore és Josh összerakott egy 7 play 73 yardos TD dirve-ot és 9 play 89 yardos TD drive-ot. De a Texans ellen is például a 4. ngyedben volt egy 6 play, 71 yardos TD drive, meg volt az a nagyszerű óraégetős 10 play 44 yardos drive (6:09 leszedtünk az órából), szóval ott is ki tudott találni valamit.
Azért nyilván a Bills ellen a 2. félidőben teljes összeomlás volt az O# részéről, az egyetlen hosszú Henderson TD-t leszámítva 3&out, INT, 3&out, 4&Downs volt mérlege. De a Tampa ellen is, két hosszú Henderson TD-n kívül 3&out, 7play & Downs, 3&out, INT volt. Az Atlanta elleni második félidőnk szintén abszolút pocsék. Szóval persze, azért nem minden szoros meccsen tudja van meg a második félidőre való feljavulás.
Mégis ezen meccsek ellenére jobban el tudom azt hinni, hogy Josh képes lehet a Seahawks ellen is second half adjusment-re.
Illetve ami még egy fontos tényező lehet, hogy a Seahawks védelme bár top5 csapat majd’ minden def statisztikában (lásd itt: sumersports.com/teams/defensive/), de ha a meccsekből csak none-garbage time-ot nézük, akkor csak 14.-ek sack %-ban (sack-ek száma mennyisége osztva a dropback-kel; eddigi PO ellenfeleink: 1. Denver, 5. Chargers, 7. Houston), míg 22.-ek a scramble %-ban (engedett scramble-ok száma osztva a dropback-kel; ezen a listán a 15. Denver, 17. Houston, 31. Chargers). Tehát ebből az is lehet, hogy egy kicsit kisebb arányban fognak odaérni a Maye-re, mint az eddigi PO ellenfeleink és mindemellett ők is eléggé hajlamosak scrambel-t engedni (mint ahogy Chargers és Denver ellen is volt jó pár scramble-je Maye kb. 50+ yardért). Nyilván scramble-re nem lehet game plan-t felépíteni, csak ez a lehetőség jobban benne lehet majd talán a Seahawks elleni SB-n is, amelyen képesek lehet életben tartani egy-egy drive-ot.
6 napja
De az is lehet, hogy a buditakaító épp home office-ban volt...Véletlen, hogy ugyanazon a napon jött ki, hogy Lázár a hazai cigányságra bízná a vasúti buditakarítást és az, hogy Csepelen az utca végébe hordták az exkrementumot, mert elromlott a vécéjük?Na jó, azt hiszem kezdünk elmenni abszurdba. 😀akkor welcome to hungary
peterk2005 udvari bolond
Negritis, a vajda
Dzsokijuing
7 napja
Minden igaz, amit írsz, a dinamika a lényeg, mint az LMP-nél 2010-ben. Akkor nagyjából a választás előtt két hónappal indult meg a párt felfelé.Véleményem szerint nulla relevanciája van a '26-os választásokon a Kutyák bejutásai esélyeinek a megjósolásában annak, hogy 16 évvel ezelőtt, 2010-ben egy teljesen más politikai palettán, egy teljesen más választópolgári réteg (érted: 2010-es választás óta elhunyt legalább kb. 1,6 millió választásra jogosult és azóta betöltötte a 18. életévét, így szavazhat még 1,6 millió választásra jogosult), egy totálisan más belpolitikai ökoszisztémában, teljesen más bel- és külpolitikai, gazdasági helyzet között, abszolút más eszközökkel, üzenetekkel lefolytatott kampányban hogyan is tudott bekerülni az LMP a Parlamentbe.
Ha a Kutyák tartósan beragadnak a mostani szintre, nincs miről beszélni. Viszont ha nem, akkor maximalizálni kell a rendszerváltó szavazatokat két valódi ellenzéki párt bejuttatásával.
Dzsokijuing
Ráadásul az általad "dinamikának" nevezett jelenség alapvetően annyi volt, hogy a fővárosi és Pest megyei értelmiség ekkor liberális párt nélkül maradt, az SZDSZ lényegében megszűnt azzal, hogy összeállt az MDF-fel, na és ezen értelmiség a zöldpolitikai hívószavai miatt az LMP-t tekintette a liberális értékrendjük legközelebb állónak a 2010-es választásokon induló pártok közül, így rá szavaztak (Budapest és Pest megyei szavazók adták az LMP szavazatainak 45%-át).
7 napja
Véleményem szerint a helyzet végtelenül egyszerű az egyéni jelöltre adott szavazat esetébe: aki az egyéniben a Kutya jelöltjére szavaz, akkor az +2 szavazatot ad a Fidesznek a listán.Én váltást akarok, biztos váltást. Nem lehet, hogy összejön a váltást hanem váltást. Ez nálam a kutyáknál nem passzol két dolog miatt:A kispártoknál ez örök dilemma.Ez ok. De mi értelme listán rájuk szavazni ha ezzel senki nem fog mandatumot szerezni tőlük mert nem fogják az 5%-ot elérni?A választási rendszer igen, de a politikai logika nem: az MKKP konkrétan a Tisza támogatását ajánlja az evk-kban.Aha, értem. Viszont ez meg nem így van. Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok nem vesznek el, ahogy írtam, azok töredékszavazatok, mennek a listás szavazatokhoz. A kutyákra vetített példa: ha a kétfarkú egyetlen egyéni választókerületben sem nyer, de eléri a listán leadott szavazatok 5%-át, akkor mondjuk azt, hogy bejutottak, megugrották a küszöböt. Mindenképpen lesz frakciójuk. De hogy mekkora lesz a frakciójuk, tehát hány képviselőjük lesz a parlamentben, az nemcsak a listán rájuk leadott szavazatoktól függ, hanem attól is, hogy hány töredékszavazatot tudnak összeszedni az egyéni képviselőjelöltjeik. Tehát nagyon is fontos nekik, hogy az egyéniben is gyűjtsenek voksokat. Így működik a magyar választási rendszer.Hű, megkavarodtam.Bocs, de itt most mit akartál írni? Olyan nincs, hogy listán egyéniben.Ha listán a kicsire szavazol, akkor egyéniben is érdemes, hiszen azért szavaztál rá listán, mert azt gondolod, bejut a parlamentbe.Ez nem így van, mert tisztában vagy vele, hogy listán egyéniben semmi esélye, ez így valóban elvesztegetett voks lenne.
Assurbanapli
Persze egy ideális világban mindenki a legrátermettebb jelöltre szavazna vagy lehetne többes választás.
Dzsokijuing
Assurbanapli
Szóval újra:
Ez nem így van, mert tudod, hogy EGYÉNIBEN semmi esélye, ez így valóban elvesztegetett voks lenne.
Persze egy ideális világban mindenki a legrátermettebb jelöltre szavazna vagy lehetne többes választás.
Dzsokijuing
Assurbanapli
Dzsokijuing
Mondjuk nem tudom jelenthet-e plusz mandatumot ha a Tiszara szavaz listán az a 3-3.5%. Ha nem akkor mindegy.
Toca
Hogyan nyerte meg a választásokat 2002-ben az SZDSZ az MSZP-nek 5,1%-kal? Úgy, hogy a választói felfogták a szavazatmegosztás lényegét. Akkor ugyanez a Centrum Párt és a MIÉP szavazóinak nem sikerült.
Fenntartom: ha az utolsó felmérések emelkedő kutyapárti tendenciát jeleznek (3,5-4-4,5), érdemes listán rájuk szavazni, a mostani támogatottsági állapotukban nem.
Dzsokijuing
1. Mindig ide mérték őket és sose érték el a 4-et se nem hogy az 5-t
2. Egyéniben inkább Tiszásokat támogatnak. Ez alapján ők se hisznek igazán vagy nem is akarják az 5%-ot nekik a pénz kell. Amit hasznos dolgokra fordítanak majd kicsibe.
De alapból nekem van 4-5 választótípus amit làtok most:
1. Váltást akarok mindenáron-
Választás: Tisza
2. Váltást akarok, de kompromisszumokkal. Legyen bent más ellenzéki párt is ( MH nem az ), mert fél a Tiszától, nem kedveli a kommunikációjukat, MP-t.
Választás: MKKP
3. Valami miatt van egzakt valasztásom ami nem a másik 4 egyike. Igazából leszrom a váltás vagy hogy mi lesz.
Választás: bármi
4. Nacionalista (agyhalott) vagyok vagy haszonélvezője a pártnak:
Választás: MH
5. Csaaaaak a Fidesz
(ide sok mindent tudnék írni maradjunk a hívő, haszonélvező, félek hogy minden rosszabb lesz hármas tengelynél)
Választás: Fidesz
Én annyit akarok, hogy eltakarodjon OV erre az első kettő alkalmas.
Az egyik biztos a másik hiszoikus adatok és mérések alapján nagy eséllyel 2-4 mandátum kükönbséget jelenthet a Fidesz javára kb listán, ha 45-65% körül hoz a Tisza. Én ezt nem akarok kockáztatni marad a Tisza.
Toca
Mert ha valaki a Tisza jelöltjére szavaz egyéniben és a Tiszás jelölt nyer az OEVK-ban, akkor az ő szavazat +1-et jelent a győztes töredékszavazatként a Tisza listáján (és +1 növeli a listán a különbséget a Fidesz és a Tisza között a mandátumkiosztásnál).
Ha a Tiszás jelölt veszít, akkor kvázi még „értékesebben” hasznosul a szavazata mandátumkiosztáskor, mert egyrészt +1 vesztes töredékszavazat lesz az egyéni szavazata a Tisza listán, másrészt csökkenti 1-el a Fidesz által szerzett győztes töredékszavazat-mennyiséget (azon szavazatmennyiség, amennyivel a Fidesz jelöltje nyert a Tisza jelölttel szemben). Így pedig lényegében 2-vel módosítja listán a különbséget a Fidesz és a Tisza között a Tisza javára.
De ha valaki az OEVK-ban a Kutyák egyéni jelöltjére szavaz valaki, akkor nem ad +1 vesztes töredékszavazatot a Tisza listára (így Tisza lista mínusz egy) és nem csökkenti 1-el a Fidesz győztestöredék-szavazatát (ez pedig a Fidesz listának +1). Így voltaképp a Kutyák egyéni jelöltjére adott szavazat a listán +2-t jelent a Fidesznek...
Nyilván az, hogy listán valaki a Kutyákra szavazzon-e vagy sem, ott mindenkinek azt a kérdést kell eldöntenie, hogy eléri-e a Kutyák az összes szavazat 5%-át. Tehát nem csak a Magyarországon szavazókat, hanem a levélben szavazókat is idevéve (sőt, még a nemzetiségi listát is, de az csak néhány 10.000 szavazat).
Ugyebár itt a közvélemény-kutatások torzítanak amiatt, mert ők csak a Magyarországon élőket kérdezik meg a pártlistáról. „Külhoni magyarokat” nem. Márpedig az 5%-os számításnál ő k is számítanak.
Oké, hogy találunk olyan közvélemény-kutatásokat, hogy a Kutyák elérhetik az 5%-ot, ezért illeghet-billeghet az 5%-os küszöb környékén a Kutya párt, de ez csak a "belföldre" vonatkozó mérés. A Kutyák ugyanakkor a külhoni magyaroktól 2022-ben 0,61%-ot kapott, 2024-es EP választáson meg 0,95%-ot.
A levélben szavazók mennyisége idén várhatóan rekordot dönt és abszolút elképzelhető, hogy 400.000-et is elérheti (2022-ben 267.000 volt a levélszavazatok száma). Ebből tehát ha 1%-ot is kutya támogatottsággal is számolunk, akkor 4.000 szavazat jön a Kutyákra. Mindjárt látjuk, hogy ez miért édeskevés.
A 2022-ben kb. 280.000 szavazat kellett listán az 5% eléréséhez. Idén is kb. ekörül lehet majd a határ, legyen mondjuk 290.000.
A Kutyák 2022-ben szereztek 185.000 szavazatot (az összes érvényes szavazat 3,27%), míg 2024-es EP választáson 164.000 szavazatot (érvényes szavazatok 3,59 %).
Az biztos, hogy a Tisza Párt 2024 óta minden párttól vitt el szavazókat (hiszen a közvélemény-kutatók átlaga szerinti 46-47%-a valakikből össze kell adódnia), tehát mondjuk elvitt 10%-ot a Kutya szavazók közül is. A Kutya szavazók sem egységes halmaz, biztos van közöttük olyan, aki fogékonnyá vált a Tiszára '24 óta és most '26-ra már Tisza-szavazóként jelenik meg a közvélemény-kutatók mérésében.
Ha valaki elhiszi azt, tiszta szívéből, hogy 2026-ban, a Kutyák tudták pótolni mondjuk a kiesett 10%-ot, aki elment a Tiszához (ez legyen mondjuk 17.000 szavazó), és még ezen felül fognak találni még legalább 110.000, de inkább 120.000-130.000 Kutya szavazót (durva leegyszerűsítéssel még annyit, amennyi szavazatot összesen szereztek az '24-es EP választáson) kvázi a „semmiből” (nyilván DK-árvák, Momentum-árvák, satöbbi árvák épp lehetnek, de nem láttam olyan mérését, hogy ekkora mértékben tudna megszólítani a Kutya párt embereket), úgy, hogy a „külhoni magyaroktól” érdemi szavazatmennyiséget nem szereznek (szerintem max. 4.000 szavazat jöhet onnan össz-visz), na akkor az szavazzon le a Kutyákra.
Én őszintén szólva nem látom azt, hogy a választásokon 180.000 szavazót elérő párt honnan fészkes fenéből még 100.000+ szavazót, úgy, hogy koránt sem biztos az sem, hogy nem fog-e még akár csak 10%-nyi Kutya szavazó még áprilisig meggondolni magát, és kb. hasonszőrű gondolatmenet végén arra lyukadni, hogy baszki, behúzom most én is a Tiszát --- na és akkor még őket is pótolni ahhoz, hogy az 5%-k meglegyen.
Ha viszont nem hiszi, hogy 5%-ot elérné a Kutya párt és maximalizálni szeretné a szavazatának értékét, akkor viszont a Tiszát kell választania a listán is.
Mert nyilván tökéletesen megértem az egyéni értékrenden alapuló erkölcsi dilemmákat a Tiszát és MP-t illetően, de ha hűvös racionalitással nézzük az áprilisi választás, azt a célt, hogy leváltsuk a Fideszt, akkor „a biztos választás” (pun intended) az a Tisza.
8 napja
A közmédia megváltoztatása nem egyszerű feladat.engem egyébként kifejezetten érdekel, mi lesz a médiával HA a Fidesz rendszer bukik. nem Tisza 2/3-ra gondolok, hanem sima többségre.És honnan tudjuk, hogy ez az "őrségváltás a Fideszben" a jobb, nem pedig a rosszabb? Nyilván sehonnan, reménykedni lehet, hogy MP a megváltó; de az is lehet, hogy ő az antikrisztus 😉lehet. de neki nincs akkora beágyazottsága, mint Viktornak. rengeteg értelmiségi nem azért áll mellé, mert annyira szimpatikus ember, hanem mert benne látják az utolsó lehetőséget arra, hogy Viktort leváltsák, mielőtt végleg elvág minden lehetőséget arra, hogy választásokon le lehessen győzni.
ender1112
egy Magyar Pétert négy év után sokkal könnyebben lehet leváltani, ha nem válik be, mint egy Orbán Viktort húsz év után.
slowmotion
az érdekesebb az MTI meg a közmédia, hogy mekkora lesz a pálfordulás (ha lesz) és főleg ki vállalja magára a "megregulázást"
attól tartok két teljesen párhuzamos, alternatív valóság további kiépülése lesz látható
rva
Amit nagyon leegyszerűsítve mi "közmédiának" nevezünk, az egy borzasztóan összetett struktúrában működő és 4 különböző jogalanyt jelentő megfogalmazás.
Egyrészt van a "megrendelő", aki eldönti, hogy legyen olyan, hogy "közmédia". Ez a Duna Médiaszolgáltató Zrt., amely meghatározza a közmédia irányát (műsorrend, műsorpolitikai alapelvek meghatározása stb.). Ennek vezetője a vezérigazgató (Altorjai Anita) és mindenki az ő beosztottja a Zrt.-n belül, egészen a tartalomért felelős igazgatótól kezdve, aki második számú ember a szervezetben, főszerkesztőkön át, mindenki. Őt határozatlan időre nevezték 2022-ben.
Másrészt ezen "megrendelőnek", tehát a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek nyilván van egy tulajdonosa, ami lényegében az Országgyűlés lenne, de az Országgyűlés a tulajdonosi jogok gyakorlását átengedte az általa létrehozott Közszolgálati Közalapítványnak, illetve egész pontosan annak Kuratóriumának. A Kuratórium hoz mindenben döntést a Zrt.-t illetően, így például a vezérigazgatót is ő tudja visszahívni, ha nem tetszik neki az által meghatározott "megrendelői" irány. A Kuratórium egy 8 tagú testület, amelyben 5-3 arányban vannak Fideszesek és ellenzékiek. Ugyanis az Országgyűlésből az ellenzék és a Fidesz is 3-3 tagot javasolhat, a maradék 2 viszont -- hogy a Fidesznek kényelmes legyen -- a Médiatanács elnöke és egy onnan delegált tag lesz. A Kuratórium választott tagjait 2019-ben nevezték ki 9 évre, 2028-ig maradnak.
Harmadrészt, amit leginkább "közmédiának" hívnak, az az MTVA, ő a "gyártó", aki teljesíti a "megrendelő" által elvárt irányt. Így nyilván az MTVA felel a Híradó készítésért, annak napi tartalmáért, stb.. Tehát nagyon leegyszerűsítve, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója megszabja azt, hogy pl. 2026-ban milyen "műsorpolitikai irányú" tartalommal kell legyártani a híradókat, a mindennapi Híradó tartalmát viszont nyilván az MTVA-sok rakják már össze. Itt is a vezérigazgató (Papp Dániel) dönt mindenről, nyilván az egész szervezetnek ő a tótumfaktuma. Őt 2019-ben nevezték ki határozatlan időre.
Negyedrészt, és hát persze az MTVA-nak is van egy felügyeleti szerve (kvázi "tulajdonosa"), ez pedig az NMHH Médiatanácsa. A Médiatanács elnöke nevezi ki és menti fel az MTVA vezérigazgatóját. A Médiatanács 5 fős testület, amelyből 3 tagot 2019-ben választottak meg kilenc évre, egyet 2021-ben ugyancsak 9 évre és mindenki Fideszes (nincs ellenzéki kinevezett). A Médiatanács elnöke az 5. tag, az pedig NMHH elnöke is egyben (Koltay András), őt 2021-ben nevezték ki 9 évre.
Mindegyik törvényi rendelkezés, amely ezt az egész fenti "közmédia mamut" működését szabályozza, 2/3-os törvény, tehát a Tisza biztos nem tudja megváltoztatni (nem lesz 2/3-a).
Ha tehát szervezeti oldalról nézzük az egészet, hogy ha a Tisza nyer és nem változna meg a "közmédia" iránya (miért is változna?), akkor Tisza vezette Országgyűlés abszolút tehetetlen, egy Tiszás Kormány meg azt pláne, a Kormánynak semmilyen "lapot nem osztottak" ebben az egészben, tehát olyan nincs, hogy a Kormány vagy miniszterelnök majd jól megváltoztat valamit egy egyszerű rendelettel.
A "megrendelő" vezérigazgatóját csak a Kuratórium tudná visszahívni, amelyben 2028 decemberében lesz legközelebb választás. A "híradó gyártásáért" felelőst csak a Médiatanács tudná visszahívni, de ott is 2028 decemberében lehet majd úgy új Médiatanács tagokat választani, hogy Tisza jelöltjei kerüljenek többsége.
Mindazonáltal persze, a "közmédia" központi költségvetésből befolyó pénzekből működik (meg az MTVA-nak van nem túl jelentős reklámbevétele, de azt hagyjuk most), tehát elméletileg ha a Tisza nyer, akkor az új, 2027-es költségvetés összeállításakor tudja azt mondani az Országgyűlés, hogy jó, akkor az egész közmédia 2026-os 150 milliárdos költségvetését megvágjuk mondjuk a felére 75 milliárdra, hogy így gyakoroljon nyomást rá, hogy más irányt kövessenek. De ez nem feltétlenül lenne eredményes, mivel egyrészt a "kisemberekkel" csesznének ki, hiszen vélhetően őket küldenék el kapásból, ha kevesebb a pénz (pl. technikus, sminkes, adminisztratív munkát végzők), nem pedig a fejeseket. Másrészt az irányt vélhetően akkor sem változtatnák meg, hiszen kisebb költségvetésből is fog jutni mindig Híradóra, ami olyan lesz, amit ők akarnak. Szóval ebből az irányból sem tudnánk eredményt elérni.
A közmédiát szerintem a választás után több mint két évig fogja tudni tartani a Fidesz a mostani embereivel és a Tisza ebben kb. tehetetlen lesz, a legjobb esetben is 2029-ben tudná "átvenni" a Tisza a "közmédiát" (de az NMHH elnökének 2030 decemberéig van megbízatása, úgyhogy ő még tudja amúgy kicseszni velük még bőven ekkor is, pl. ő tehet javaslatot az MTVA vezérigazgatójának személyére, de ha nem tesz, erre nem kényszeríthető rá).
Amit egyedül tudna tenni a Tisza, de erre is nagyon halovány az esély, hogy létrehoz egy "második közmédiát", amelyet megpróbál berakni minden egyes háztartásba épp úgy, ahogy az MTVA is ott van. Pl. azt mondja, megvágjuk a felére ezen közmédia költségvetését, és maradék 80 milliárdból pedig csinálunk egy új "Tiszás" "köztévét", amelyet minden Tv-szolgáltató felvesz a kínálatába. Csak épp egy új közmédia beindítása nyilván jó pár hónap, ha nem egy évet is jelenthet, meg lesznek ott bőven jogi hercehurcák (a Fideszes NMHH nyilván ott fog keresztbe feküdni ennek, ahol csak tud, hiszen ő a szabályozó, engedélyező minden hatóság), szóval nem biztos, hogy erre akarnak rengeteg energiát fecsérelni (és szerintem nem is fognak).
Szerkesztette: FuckYoElonMusk
14 napja
7. Néhány következtetésMindent egybe vetve, a legfontosabb: szerintem a Tiszának a biztos győzelemhez minimum 57 OEVK-t kell megnyernie, mivel jó esély van arra, hogy listán csak 43 mandátumot szereznek. Így lesz meg a Parlamentben a 100-99-es előny.
Fontos megjegyezni, hogy bár erről kevesebbet beszélünk, de az áprilisi választáson a Tiszának nem csak a Fideszt kell legyőznie, hanem a Fidesz+Mi Hazánkat. Hiszen ha mondjuk csak 99-94-re nyer a Tisza a Fidesz ellen, akkor Sulyok nyilván felkéri Orbánt kormányalakításra (sehol nincs az előírva, hogy a győztes pártot kell felkérnie kormányalakításra) és a Fidesz köszöni szépen, összeáll a Mi Hazánkkal, és lesz egy csodás Fidesz-Mi Hazánk kormány.
A Tiszának szerintem magasabb a padlója, mint a Fidesznek 46 vs. 39 OEVK. A Tiszának így abszolút meg van az esélye arra, hogy a 21 „csatatérkerületből” elhozzon legalább 11-et, megszerezve az 57 OEVK-t. Ezt egy közepesen optimista forgatókönyv mellett is el lehet képzeni.
Ha 57 OEVK-nál kevesebbet nyer a Tisza, még akkor sem teljesen reménytelen a helyzet, de akkor még fontosabb lesz a listás számok,
1. a Tisza listán hány százalékkal veri meg a Fideszt,
2. mennyire tudják minimalizálni a verségüket a külhoni magyaroknál
3. mennyire tudják még több szavazatot szerezni azokban az OEVK-ban, ahol kikapnak (vesztes töredékszavazatok maximalizálása),
4. mennyire tudják „agyonverni” a Fidesz szavazatokban azokban az OEVK-ban, ahol győznek (győzteskompenzáció növelése).
Ez is nagyon hevenyészett számítás: kb. 85.000 listás szavazat különbségenként tud +1 mandátumot szerezni a Tisza. Mostani fenti számításnál ez nincs meg, sőt a Fidesz lenne listán több szavazata 11 ezerrel.
Éppen ezért kell nagyon erősen kampányolni ott is, ahol tök egyértelmű a Fidesz győzelme. Mert ugyebár a listán az is számít, ha minél kevesebbel nyeri meg a Fidesz az adott OEVK-t (így kevesebb megy a győztes töredékszavazatba), illetve az is, ha minél több szavazatot szerez meg a Tisza abban az OEVK-ban (több megy a Tisza vesztes töredékszavazatba).
Nulla százalék esély van akár a Fidesz kétharmadra, akár a Tisza kétharmadra. Ha minden a legcsodálatosabban alakul a Tiszának, akkor a Tisza a 46 biztos OEVK-t mellett még mind a 21 „csatatérkerület” OEVK-t elhozza, illetve a Mi Hazánk valami miatt 5 % alatt maradna, nem jutna be, ezért mondjuk 52 mandátumot szerez a listáról, akkor még ez is csak 119 helyet jelent a Parlamentben. Nagyon messze van a 133-tól. Ezzel párhuzamosan a Fidesz abszolút maximuma 113 (a Tisza csak a 46 biztos OEVK-t nyer meg és a listáról valami oknál fogva mondjuk csak 40-t szerezne, illetve a Mi Hazánk nem jutna be a Parlamentbe).
Reálisan nézve ez olyan 100 és 110 hely között szerezhet a Tisza a választásokon. Ami nyilván mindegy-hogy-mennyi, olyan szempontból, hogy ha nincs kétharmad, akkor lényegtelen, hogy 100 vagy 109 képviselőd van, pont ugyanaz a jogalkotási mozgástere a Tiszának, ugyanazon „feles” törvényeket tudja megalkotni, módosítani, a kétharmadosokhoz nem tud hozzányúlni.
A Fidesznél nagyon érződik az, hogy kénytelen lesznek, ha nem is teljes körű, de legalább 10-15 OEVK-ra kiterjedő „választási szövetséget” kötni a Mi Hazánkkal ahhoz, hogy a Mi Hazánkos választók szavazataival „csatatérkerületekből” minél többet elhozzon. Ugyanakkor a 21 Kutatóközpontnak van egy 2025 augusztusi felmérése a másodlagos pártpreferenciáról: 21kutatokozpont.hu/egyeni_listas.html . Itt az volt a kérdés, hogy „ha az elsődleges pártjára valamiért nem szavazhatna, akkor kire szavazna?” Itt Mi Hazánkos 21%-a jelölte meg a Fidesz (és 15%-a meg a Tiszát), míg 23% nem válaszolt a kérdésre. Ebből kiindulva azt lehet mondani, hogy az semmiképp sem mondható, hogy a Mi Hazánkosok egy-az-egyben leszavaznak a Fidesz jelöltjére. Persze, szerintem ez a 21% ez nagyon kirívóan alacsonynak tűnik, nincs akkora „ideológia különbség” a Fidesz és a Mi Hazánk között, és tudnak olyan narratívát gyártani, hogy mennyi minden rossz történne a Mi Hazánkosokra nézve is, ha a Tisza nyer, így szerintem a valóságban inkább ennek triplája, kb. Mi Hazánkos szavazók kétharmada az, aki egyéniben átszavazna a Fideszre. Ez nagyjából OEVK-tól függően 3-5% pluszt jelenthet a Fidesznek, azzal azért sokkal jobban nézne ki az esélye több „csatatatérkerületben”.
Nyilván ebben az esetben adja magát az, hogy akkor a Tiszának pedig a Kutyákkal kell ezen OEVK-kban megállapodni arról, hogy az egyéni jelöltük támogassa a Tiszás jelöltet. Ez nem tűnik lehetetlennek, abból kiindulva, hogy a ’22-es választáson is már biztos volt legalább 20-30 %-nyi olyan Kutya szavazó, aki egyéniben az Összefogás jelöltjére szavazott és csak listán húzta be a Kutyákra. Ők már „kifejezett pártelvárástól” függetlenül, önmaguktól is taktikusan szavazhatnak ’26-ban. Szerintem Kovács Gergő is simán meggyőzhető lehet erről, hogy legyen egy ilyen együttműködés. Ez viszont nyilván kisebb pluszt fog adni a Tiszának a Mi Hazánkosokhoz képest, de simán lehet, hogy ez 1-2%-k lesz az, amellyel a Tisza hozni tud egy-egy „csatatérkerületet” a Fidesz+Mi Hazánkkal szemben.
14 napja
6. Listás szavazás
A listás szavazásnál ugyebár azt kell tudni, hogy itt a mandátum-kiosztásnak 4 összetevője van:
1. Hazai listás eredmény
2. Levélben szavazók eredmény („külhoni magyarok”)
3. Vesztes töredékszavazat eredménye
4. Győztes töredékszavazat eredménye
Kezdjük az elsővel. A magyarországi választóktól ’22-ben a listáról mandátumot szerző pártok (Fidesz, Összefogás, Mi Hazánk) együttesen 5,07 millió szavazatot szereztek. Vélhetően idén áprilisban is kb. ennyi szavazata lesz a Fidesznek, Tiszának, Mi Hazánknak összesen. Erre viszonylag könnyű is tippelni, hogy listán hány százalékot szereznek az egyes pártok majd áprilisban, a közvélemény-kutatók is ugyebár erre kérdeznek rá. Itt én azt mondanám, hogy óvatosabb számítás legyen, hibahatáron belül kevesebb legyen a Tisza szavazat, Tisza 44 %, és több a Fidesz, kapjon 41 %-ot, a Mi Hazánk pedig 6%-ot.
Levélben ’22-ben kb. 270 ezer szavazat érkezett és annak kb. 94%-át kapta a Fidesz, 4 %-át az ellenzék és 1%-ot a Mi Hazánk. A ’24-es EP választáson is volt „levélszavazás”, mondjuk ott nagyon kevés jött, mindössze 60 ezer szavazat. Viszont ott már „csak” 90%-ot szerzett a Fidesz, 4%-ot kapott a Tisza, és 2%-ot a Mi Hazánk. Nagy valószínűség szerint ’26-ban a négy évvel korábbinál jóval több érvényes szavazat lesz, szóval legyen mondjuk 400.000 szavazat. Úgy gondolom, hogy ha csökken is valamelyest a Fidesz népszerűsége, nem tartom valószínűnek, hogy 80% alá bemenne, így adok most nekik 85%-ot. A Tisza pedig emelkedjen fel 9%-ra, míg a Mi Hazánknak legyen 2%.
A vesztes töredékszavazat ugyebár azt jelenti, hogy ha az adott OEVK-ban nem nyertes párt a jelöltjére leadott szavazatot „átviszi” a listára. Tehát pl. ha a Tisza jelöltje kap 21.000 szavazatot, a Fideszes pedig 22.000-et, akkor a Tisza párt listán vesztes töredékszavazatként kap 21.000-t. Fordított helyzetben pedig ugyanennyit kap a Fidesz vesztes töredékszavazatként. Ennek számításánál nyilván érvényesülni fog az, hogy ki a népszerűbb párt. Ugyanis ez ki fog jönni az egyes OEVK-ban is akként, hogy több szavazatot fog kapni a vesztes jelöltje is, ezért kisebb különbséggel tud csak nyerni a másik párt. Éppen ezért ha OEVK-kban 57-49-re nyer a Tisza (mint az én fenti számításom szerint), akkor bár a Fidesz nyilván több vesztes töredékszavazatot fog kapni, de mivel a Tisza a népszerűbb párt, ezért ez nem fog olyan nagy előnyt jelenteni. Én egy teljesen hevenyészett számítással azt mondom, hogy 57-49 OEVK-s Tisza győzelem esetén a Fidesz 950 ezer vesztes töredékszavazatot kap, míg a Tisza pedig 880 ezret. És a mi Hazánk is természetesen megkapja a vesztes töredékszavazatokat, úgyhogy 300 ezret ő is felvisz a listára.
A negyedik komponens pedig a győztes töredékszavazat (más néven győztes kompenzáció). Amennyivel megveri a győztes a második helyeztet, akkor ez a különbség is megy fel a listára (egyfajta „győzelmi bónuszként”). Tehát fenti példánál ha Tisza nyer 1.000-el, akkor ezt ő megkapja a listán győztes töredékszavazat formájában. Ugyanakkor itt is érvényesülni fog az, hogy ki a népszerűbb párt, illetve hát ki nyer több OEVK-t. Maradva ennél az 57-49 OEVK-s Tisza győzelemnél és egy teljesen hevenyészett számításnál, azt mondanám, hogy itt jóval többet fog szerezni a Tisza, mint a Fidesz: 470 ezer vs. 260 ezer. Ezt nagyban fogja segíteni az, hogy Budapestet vélhetően „agyonnyeri” a Tisza , míg a Fidesznek is lehetnek nagy arányú győzelmei (főként Észak-Kelet Magyarországon, Tolnában, Baranyában), de szerintem ott is ’22-eshez képest jóval kisebb különbségű győzelmei lesznek majd.
Ha mindezt összesítjük, akkor az jön ki, hogy:
1. Hazai listán: Tisza 2,2 millió --- Fidesz 2,09 millió --- Mi Hazánk 306 ezer
2 Levélben szavazók: Tisza 36 ezer --- Fidesz 340 ezer --- Mi Hazánk 8 ezer
3. Vesztes töredékszavazat: Tisza 880 ezer --- Fidesz 950 ezer --- Mi Hazánk 300 ezer
4. Győztes töredékszavazat: Tisza 470 ezer --- Fidesz 260 ezer --- Mi Hazánk 0
Így az „összes listára kerülő szavazatok” tekintetében teljes egálban lenne a Tisza és a Fidesz esetében 3,6 milliót kapnának, míg a Mi Hazánknál 614 ezret szerezne. Vagyis százalékosan: Tisza 46,03 %, Fidesz 46,17 %, Mi Hazánk: 7,78 %. Így tehát ezen számítás alapján ugyanannyi mandátumot fog szerezni a listáról a Tisza és Fidesz 43-43-at, és Mi Hazánk pedig 6-ot.
Csak összehasonlításképpen, ’22-es választáson, amelyet „agyonnyert” a Fidesz, 87-19 OEVK-s győzelem, hazai listán 52 % vs. 36 %, szóval brutális különbségek, na és ekkor tudott listáról 48 mandátumot szerezni, míg az Összefogás is ezzel a gyatra eredménnyel szerzet 38-at.
Tehát abszolút reálisnak mondható az, hogy egy 57-49-es Tisza OEVK-s győzelem esetén, 43-43-es listás szavazatnál ugyanannyi mandátumot fognak szerezni.
14 napja
5. Nyugat-Magyarország és Dél-Dunántúl
Baranya megye, 4 OEVK: 2 Tisza (2 biztos) – 2 Fidesz (2 biztos);
Összesítve: Tisza 54 – Fidesz 39
Baranya 01 OEVK (Pécs szavazóinak 65%-a): Baranyában nyilván testvériesen fognak megosztozkodni a képviselői helyeken a Tisza és a Fidesz. A két pécsi OEVK közül itt van több Pécs városbeli szavazó, ’22-ben is az Összefogás nyert, szóval ez egyértelmű Tisza.
Baranya 02 OEVK (Pécs szavazóinak 34%-a, Komló, Kozármisleny): itt sincs sok kérdés, hiszen amellett, hogy Pécs egyértelmű a Tiszának, ’24-ben Komlón domináns voltak a kormányváltást akarók (52-42 az „ellenzéki erőnek” a Fidesszel szembe), Kozármislenyen pedig már ’24-ben is nyert a Tisza (37,49 % vs. 35,77 %). Be fogja húzni ezt is a Tisza.
Baranya 03 OEVK (Mohács, Pécsvárad): ez is olyan OEVK, hogy ’22-ben brutálisan nyert a Fidesz, ’24-ben nincs jelentős csökkenés a részéről, a Tisza mindössze 23 %-on, szóval itt egyértelmű Fidesz.
Baranya 04 OEVK (Szigetvár, Siklós, Harkány): még inkább a Fidesznek álló OEVK, mint Baranya03, ’24-ben 55,12%-on Fidesz és 21,88 %-on a Tisza, itt sincs semmi kérdés.
Somogy megye, 3 OEVK: 1 Tisza (1 biztos) – 3 Fidesz (2 biztos, 1 valószínű);
Összesítve: Tisza 55 – Fidesz 42
Somogy 01 OEVK (Kaposvár): a Kaposvár dominálta (szavazatok kb. 80%-a onnan érkezik) kerületben szerintem egyszerű a képlet: aki a megyeszékhelyet hozza, az viszi ezt az OEVK-t. ’24-ben Kaposváron a Fidesz 42,01 %-ot kapott, a Tisza 33,33 %-ot, míg az ellenzéki erő 51,44 %-ot. Én úgy gondolom, hogy erről az állásról a Tiszának meglesz ez az OEVK.
Somogy 02 OEVK (Barcs, Nagyatád): a ’22-es választási eredményéből alig vesztett a Fidesz (kb. 3%-ot) ’24-re, míg az „ellenzéki erő” is csak 1%-ot tudott növekedni, szóval ez teljesen egyértelmű Fidesz.
Somogy 03 OEVK (Marcali, Fonyód, Balatonboglár): ahogy már korábban írtam, itt is látszik az a trend, hogy a Balaton-parti településeken nagyon kezd elegük lenni a Fideszből. Somogy megyei szintet nézve ott nagyon is jól állnak a kormányváltást akarók erők ezeken a településeken, 48-45 % arányban nyertek, míg a Tisza 31,5 %-on állt. Azonban ez egy belső-Somogy dominálta OEVK (a szavazatok kb. 70%-a innen fog érkezni), szóval itt esélye sem lesz a Tiszának, egyértelmű Fidesz.
Somogy O4 OEVK (Siófok, Tab, Zamárdi, Balatonszabadi): no, ebben az OEVK-ban már a szavazatok több mint a fele fog Balaton-parti településről érkezni, és ezeken a településeken: Fidesz 44,47 %, Tisza 32,45 %, míg a kormányváltást akarók: 48,74 %. Hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy belső-Somogyi Fidesz dominanciával szemben behúzza a Tisza ezt az OEVK-t? Szerintem valószínűleg nem, és ezt is inkább Fidesznek adom, de nyilván ez azért messze nem reménytelen OEVK a Tisza szempontjából, szemben Somogy 03-al.
Tolna megye, 3 OEVK: 0 Tisza – 3 Fidesz (3 biztos);
Összesítve: Tisza 55 – Fidesz 45
Tolna 01 OEVK (Szekszárd, Tolna, Bátaszék):’24-es EP választás eredmény Szekszárdon egészen rendben is lenne a Tisza szempontjából (a Fidesz 44 %-ot kapott, a Tisza 31 %-ot, a kormányváltást akarók 49%-on álltak), azonban a többi településen (ahonnan a szavazatok 60%-a fog érkezni) sehol nem ért el a Tisza 27 %-ot sem, jellemzőn 22-23 %-ot kapott. Nincs jelentősebb ellenzéki erő sem jelen ebben az OEVK-ban. Egyértelmű Fidesz.
Tolna 02 OEVK (Dombóvár, Bonyhád): ’22-ben brutálisan nyert a Fidesz +35 %-al és ’24-ben habár csökkent 8%-al a Fideszre adott szavazatok arány, míg a kormányáltást akarók száma pedig emelkedett +10 %-al, de egy 23%-on álló Tisza biztos, hogy nem fog innen nyerni.
Tolna 03 OEVK (Paks, Dunaföldvár, Tamási): kb. ugyanaz a helyzet, mint Tolna 02 OEVK-ban, annyi különbséggel, hogy kicsivel nagyobbat csökkent a brutális előnyéről a Fidesz, egy kicsit nagyobbat nőt az „ellenzéki erő”, és egy kicsit jobban áll a Tisza. De teljesen egyértelmű Fidesz.
Vas megye, 3 OEVK: 1 Tisza (1 biztos) – 2 Fidesz (2 biztos);
Összesítve: Tisza 56 – Fidesz 47
Vas 01 OEVK (Szombathely): Habár ’22-ben 6,5%-al hozta a Fidesz ezt a kerületet az „ellenzékkel” szemben, ez ’24-re átfordult +10%-os kormányváltást akarók szavazattöbbségére. Habár a Tisza 42-32-re kikapott’24-ben, de szerintem egyértelmű, hogy ezt át fogja fordítani ’26-ra és behúzza ezt a kerületet.
Vas 02 OEVK (Sárvár, Kőszeg, Celldömölk): Vas megye másik 2 OEVK-ja ugyanazon kaptafán készült. Itt ’22-ben brutálisan nyert a Fidesz +36 %-al a kormányváltást akarókkal szemben és ’24-ben is +14 %-on állt a Fidesz, 50% feletti szavazati aránnyal. A Tisza 25%-on végzett ’24-ben ebben az OEVK-ban. Ez egyértelmű Fidesz.
Vas 03 OEVK (Körmend, Szentgotthárd): itt pedig ’22-es +40%-os Fidesz előnyből maradt +23 % ’24-ben is, a Tisza pedig 22,5 %-on végzett. Nincs kérdés, Fidesz.
Zala megye, 3 OEVK: 1 Tisza (1 valószínű) – 2 Fidesz (2 biztos);
Összesítve: Tisza 57 – Fidesz 49
Zala01 OEVK (Zalaegerszeg, Lenti): Zalaegerszeg kb. az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol a kormányváltást akarók nem tudtak a Fidesz fölé kerekedni ’24-es EP választáson. Az is látszik, hogy még ha ennek ellenére Zalaegerszeget valahogy be is húzná a Tisza, akkor annak sincs semmilyen érdemi hatása arra, hogy megnyerje a kerületet, hiszen kb. 70 apró, erősen fideszes falu van ebben az OEVK-ban. Egyértelmű Fidesz.
Zala02 OEVK (Keszthely, Zalaszentgrót): kb. 80 apró, erősen fideszes falu van ezen OEVK-ban is, amelyeken megszerzett Fidesz-előnyt nem hiszem, hogy a Tisza a Balaton-parti településeken, illetve Hévízen meg tudná majd fordítani (itt ezeken, a szavazók 1/3-át adó településeken – hozva a balatoni trendet – egyébként 48-46-ra győztek a kormányváltó erők, a Tisza pedig 33%-ot kapott). Nálam ez is egyértelmű Fidesz.
Zala03 OEVK (Nagykanizsa, Letenye): ez egy érdekes OEVK lesz, mivel Nagykanizsa adja a szavazatok több, mint felét, na és ott ’24-ben – Zala megye szintjén – nagyon gyenge volt a Fidesz (39,64 %), nagyon erős a Tisza (34,81 %) és rendkívül jelentős a kormányváltást akarók tábora (54,63 %). Ez pedig nagyon is látszódik azon, hogy a ’22-es +13,5%-os Fidesz előny ’24-re teljesen eltűnt az „ellenzéki erővel” szemben: 46,53 % vs. 46,38%. Kétségkívül, mélyről indul a Tisza (’24-ben Fidesz: 46,53 % vs. Tisza: 29,26 %), mégis itt jónak érzem a Tisza esélyeit, és mivel eddig nem nagyon adtam nekik „meglepetés-győzelmet”, ez szerintem az lesz, beírom a Tiszának.
14 napja
4. Észak-Dunántúl
Fejér megye, 05 OEVK: 2 Tisza (2 biztos) – 3 Fidesz (1 biztos, 2 valószínű);
Összesítve: Tisza 44 – Fidesz 33
Fejér O1 OEVK (Székesfehérvár szavazóinak kb. 80%-a): Már ’22-ben is nagyon közel volt itt a Fidesz és az „ellenzéki erő”, ez ’24-es EP választáson megfordult és +12 %-al többet kaptak a kormányváltást akaró pártok, mint a Fidesz. A Tisza is erős számokat hozott ebben az OEVK-ban és csak 40-34-re kaptak ki. Ezt nyilván a Tisza meg fogja fordítani a ’26-os választásra.
Fejér 02 OEVK (Székesfehérvár szavazóinak kb. 20%-a, Mór, Polgárdi): a ’22-es fölényes előnyből (56 % vs. 33 %) egy hajszálvékony előny maradt ’24-re (45 % vs. 44 %) az „ellenzéki” erővel szemben. Ugyanakkor a két nagyváros (Fehérvár és Mór) kivételével, a Tisza – egy-két falut leszámítva – még a 27%-ot sem éri el a többi településen, az alatt maradt. Pl. Polgárdin (harmadik legnagyobb település az OEVK-ban) 56-25-re kapott ki a Tisza a Fidesztől. Szóval, hogy ha a két nagy településen (fölényesen) le is győzi a Tisza a Fideszt, nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy megszerezze ezt a kerületet, ha nem tud az OEVK többi településén is számottevően nőni és a Fidesz is pár százalékot csökkeni. Ez egy nagyon ceruzás beírása a Fidesznek, szerintem szoros lesz itt az eredmény és simán lehet, hogy ez átfordul Tiszára.
Fejér 03 OEVK (Gárdony, Bicske, Velence, Felcsút): kb. ugyanaz mint a fenti, Fejér 02 OEVK abból a szempontból, hogy a ’22-ben szerzett +22%-os fideszes előny 1,5%-ra olvadt ’24-ben. A nagyobb települések teljesen vegyes képet mutatnak a pártok. A legnagyobbat Gárdonyt, elveszítette a Fidesz (36 % – 36 % a Tiszával, 56 %-on voltak a kormányváltást akarók), de a másodikat, Bicskét, meg hozta a Fidesz (50% - 27 % a Tiszával szemben, 43 %-on az ellenzéki erő). Az 5 ezres Velencén inkább a Tisza lehet jobb (53 %-on állnak a kormányváltók), a 4 ezres Csákváron meg inkább Fidesz (53%-on áll a Fidesz). Szintén 4 ezre Martonvásár meg megint csak az ellenzéknek áll (50-42 %-ra vezettek a kormányváltást akarók). És ugyanez a helyzet a kisebb településeken is, egyiken nagyon Fidesz, másikon nagyon „ellenzék”, szóval mint egy adok-kapok boxmecs, úgy néz ki ez az OEVK. Vérbeli „csatatérkerület”. Mindazonáltal az is igaz, hogy a ’24-es eredmények alapján 29%-ról indul a Tisza, a Fidesz pedig 47-ról, ezért inkább azt lehet mondani, hogy nagyon-nagyon szorosan, de talán behúzhatja ezt a Fidesz. De ez is csak egy halovány ceruzás beírás.
Fejér 04 OEVK (Dunaújváros, Ercsi, Pusztaszabolcs): ez volt az egyik olyan OEVK ’22-ben, ahol az Összefogás a Kutyákkal együtt összeszámítva több szavazatot kaptak, mint a Fidesz, mégis Fideszes jelölt nyert az Összefogással szemben. Ez ’24-ben nyilván már teljesen megfordult és 53 % vs. 39 % arányban nyertek a kormányváltást akarók a Fidesszel szemben. A Tisza 31 %-on volt ’24-ben. Szerintem innen biztos, hogy fordítani fog a Tisza és behúzza ezt az OEVK-t.
Fejér 05 OEVK (Sárbogárd, Enying): ’22-ben brutálisan nyert a Fidesz +32 %-al és habár ’24-re ezt a kormányváltást akarók mérsékelni tudták, de még így is +12 %-on állt a Fidesz, bőven 50% feletti szavazati aránnyal. A Tisza 21,5% alatt végzett ’24-ben ebben az OEVK-ban. Ez egyértelmű Fidesz.
Győr-Moson-Sopron megye, 5 OEVK: Tisza 3 (1 biztos, 2 valószínű) – Fidesz 2 (1 biztos, 1 valószínű);
Összesítve: Tisza 47 – Fidesz 35
Győr 01 OEVK (Győr választóinak 66 %-a): Győrben összeomlott a Fidesz támogatottsága a két választás között, 50 %-ról lement 44 %-ra, eközben az „ellenzéki erő” felment 54%-ra a ’24-es választásra. A Tisza kevesebb, mint 4 %-kal kapott ki a Fidesztől a ’24-es EP választáson. Ezt az OEVK-t a Tisza be fogja húzni erről állásról.
Győr 02 OEVK (Győr választóinak 33 %-a, Győrújbarát): még látványosabb összezuhanás a Fidesztől, 60 %-ról lementek 45,5 %-ra, míg az „ellenzék” 31 %-ról felment 47%-ra. A Tisza Győrben és Győrújbaráton nagyon jól szerepelt, és mivel ők adják a szavaztok 55%-át, nagyon valószínűnek tűnik, hogy tud győzni a Tisza.
Győr 03 OEVK (Kapuvár, Csorna): noha itt is látványos a Fideszes összeomlás 71%-ról 58%-ra, de komoly „ellenzéki erő” szavazatmennyiség hiányában (kormányváltó szavazók: 34,5%) ez még nyilván bőven elegendő a Fidesznek ahhoz, hogy ezt behúzza.
Győr 04 OEVK (Sopron): ez egy érdekes OEVK, mert bár Sopron adja a szavazatok 60%-át és ott jó eséllyel tud nyerni a Tisza, azonban többi, 1000 fő feletti településen nem áll ennyire jól sem a Tisza, sem a kormányváltó erő. Ha egy 40-50% körül tudja a Fidesz ezeket a településeket hozni – meg az apró falvakat is nyilván elhozza még mellé a Fidesz –, akkor az elegendő lesz a győzelméhez. Inkább ez a valószínű.
Győr 05 OEVK (Mosonmagyaróvár): szemben Győr 04 OEVK-val itt viszont épp az a helyzet, hogy az „ellenzéki erő” jónéhány kis településen megverte a Fideszt: konkrétan az OEVK-n beül a szavazatok 55%-át adó településeken +10 % az „ellenzéki erő” előnye. A többi települést persze masszívan a Fidesz uralja, így egy minimális Fidesz előny jött ki a ’24-es választási eredmények alapján az „ellenzéki erővel” szemben. „Csatatérkerület” a javából. Én itt nagyon jónak érzem a Tisza esélyeit, szerintem ezt behúzhatják.
Komárom-Esztergom megye, 3 OEVK: 2 Tisza (2 biztos) – 1 Fidesz (1 valószínű);
Összesítve: Tisza 49 – Fidesz 36
Komárom 01 OEVK (Tatabánya és Tata): Már’22-ben is viszonylag szoros volt az eredmény, 4,5%-kal nyert a Fidesz, de a ’24-es eredmények alapján zuhant egy 10 %-ot a Fidesz és 11-et meg nőt az „ellenzéki erő”. A Tisza is csak 38-33-ra kapott ki ebben a körzetben a Fidesztől. Ezt egyértelműen be fogja húzni a Tisza.
Komárom 02 OEVK (Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu): jelentős a kormányváltást akarók száma ebben az OEVK-ban, 8,5%-al több szavazat érkezett rájuk, mint a Fideszre (41,93 % vs. 50,55 %). Plusz a Tisza is erős számot hozott (33,32 %). Ha csak 10 százalékot erősödne a Tisza ’24-hez képest, és még ha a Fidesz a ’24-es eredményét hozná telibe, már akkor is beelőzi a Fideszt. Nálam ez egyértelműen Tisza.
Komárom 03 OEVK (Komárom, Oroszlány, Ács): itt ’22-ben nagy verést kapott az „ellenzéki erő”, 20%-kal kapott ki (55 % vs. 35 %), és az, hogy ez le tudott csökkeni egy 3% alatti vereségre (47,04 % vs. 44,44 %), azért az nagy szó. Bár sok településből áll ez az OEVK, de csak azok 30 %-án tudott csak domináns győzelmet (53-38) felmutatni a Fidesz az „ellenzéki erővel” szemben, nagyon sok helyütt egál közeli vagy az „ellenzéki erő” nyerni tudott (Bábolnán pl. már a Tisza is elverte a Fideszt, nemhogy a kormányváltók erők). Azonban a ’24-es eredmények alapján a Tisza itt inkább alacsony szavazati arányról indul (28 %-ról), a Fidesz pedig magasról (47 %-ról), így azért sok mindennek kell itt megfordulnia ahhoz, hogy a Tisza itt nyerjen. A trend megvan, de egyelőre inkább Fidesz a valószínű.
Veszprém megye, 3 OEVK: 3 Tisza (2 biztos, 1 valószínű) – 1 Fidesz (1 biztos);
Összesítve: Tisza 52 – Fidesz 37
Veszprém 01 OEVK (Veszprém): ’22-es kényelmes Fidesz előny (+8 %) a kormányváltást akarókkal szemben már a múlté. A ’24-es eredmények alapján +11 %-al több szavazat ment az „ellenzékre”, mint a Fideszre. A megyeszékhelyen, Veszprémben 1%-on belül kapott ki a Tisza a Fidesztől, miközben 57%-on volt az „ellenzék” ereje. Ezt be fogja húzni innen a Tisza.
Veszprém 02 OEVK (Várpalota, Balatonfüred, Balatonalmádi): a Balaton-parti településeken ’24-re teljesen elegük lett a Fideszből, alig van olyan település, ahol ne lenne fölényben a kormányváltást akaró szavazók. Sőt, maga a Tisza is népszerű errefele: ’24-ben a 8 ezres szavazós Balatonalmádin 40-35-re kapott ki a Tisza Fidesztől, a 11 ezres Füreden 42-34-re kapott csak ki (az „ellenzéki erő” mindkét helyen 50+ %-on volt). És akkor még ehhez hozzájön a 16 ezres Várpalota ahol a Fidesz 40-32-re tudta csak verni a Tiszát (a kormányváltást akaró szavazók 52 %-on álltak). Úgy gondolom, hogy erről állásról jó eséllyel be tudja húzni ezt az OEVK-t a Tisza.
Veszprém 03 OEVK (Ajka, Tapolca): Habár’22-ben egészen szoros kerület volt (50,70 % vs. 46,9 %), azonban érdekes módon ebben az OEVK-ban a Fidesz támogatottsága nem zuhant össze (45,97 %-ra ment le 2024-re) és az „ellenzéki erő” sem nőt egyáltalán (47,06 %-ra nőt csak). A 22 ezres Ajkát teljesen elveszítette a Fidesz (Fidesz: 39 %, Tisza: 30 %, kormányváltók: 55 %), a 12 ezres Tapolca is az „ellenzéknek” áll (Fidesz: 44 %, Tisza: 31 %, kormányváltók: 49 %), de egyébként ezen kívül van vagy 50 db néhány százas település van, meg pár ezres település, ahol meg nyilván erősebb a Fidesz. Ugyanakkor kevés helyen domináns a Fidesz, sokszor csak pár %-al előzi a kormányváltást akarókat. Viszont itt is igaz az, hogy ’24-ben még azért eléggé messze volt egymástól a Fidesz és a Tisza (46% vs. 28% ), így hát sok mindennek kell megfordulnia ahhoz, hogy a Tisza nyerjen itt. Viszont mivel az „ellenzéki erő” tudta előzni a Fideszt ’24-ben, ezért legyen mégiscsak az, hogy valószínűleg a Tisza fog itt győzni.
Veszprém 04 OEVK (Pápa, Zirc, Devecser): ’22-ben brutálisan nyert a Fidesz +32 %-al, ’24-re ezt az „ellenzéki erő” csak mérsékelni tudta, de még így is +14 %-on állt a Fidesz, 50% feletti szavazati aránnyal. ’24-ben a Tisza 25% alatt végzett ebben az OEVK-ban. Ez egyértelmű Fidesz.
Legkedveltebb fórum hozzászólások
több mint 2 éve
A Milák-ügy margójára:
