atapapa

Passzolt td, de persze ez se az irányítótol 😅

JD miatt szorítok a vendégeknek valahol, nyomoban, az alagsorban.
Vagyis nem ma.
De ez a kilátástalan támadójáték rohadt lehangoló.....

Ez a Breese fiú egészen jó fogásnak bizonyult
Gyurma Pappa

az
amúgy meg szégyen hogy ezt a legalja NYG-t csak így tudtuk megverni

waaa
kösz mindenkinek hogy nem kellett tovább nézni 😀

erre baszott nagy szükség volt

HS-ban vannak ilyen üres célpontok... _D

Ez egy rossz meccs.
MC12

ehhez kellet egy félidő ? 😀
botrány

here we go again

Én meg részeg vagyok, úgyhogy basszuk szét a zászlós kosokat!!
Fattyu

Csajomnak most meséltem el a 2019-es Rams-es csalást.
A Falcons után újabb csapatot gyűlölt meg 😛

Ezt művészet volt elbaszni

Ezen a héten már nem tudtam újabb kifogást keresni, így elkerülhetetlenné vált, hogy néhány playt ne nézzek meg mélyebben. És ha már így történt, megosztom veletek a látottakat.
Az első pontszerzésünk alapvetése talán ismerős lehetett valahonnan, akinek nem, annak majd az lesz pár kocka múlva.
A snap előtt a jobbon Jimmy, Meachem és Sproles állt fel, Brees mellett Pierre volt a back.
A védelem blitzet mutat, hátulról a safety fellép Thomasra emberezni, a pálya közepén lézengő egyetlen LB pedig a 3 elkapó felé veszi az irányt, de inkább területet fog.


Ezt hívják 3x1 felállásnak is, a strong side-ra (ahol a több elkapó van) gyakran játszanak a csapatok bubble screent is.
A védelem nem csak blitzet mutatott, hanem mind az öt LOS-on lihegő védő Brees-re rontott. Brees eljátssza Sproles-szal, hogy ez egy bubble screen lesz, Jimmy és Meachem pedig nyargal egyenesen az end zone felé.

Itt látni, hogy ez a kis fake mennyire eldöntötte a play kimenetelét. Dansby és Mathieu rögtön elindul Sproles irányába, de még Powers is hezitál egy pillanatra és csak utána kezd el visszafelé vágtatni.

Azonban így is yardokkal van lemaradva, hátul pedig a safety próbál középről kiérni Grahamékre. Neki akkor lett volna sansza bármit is alakítani a playen, ha a labda Jimmynek megy. Azzal hogy Meach volt a célpont, a S-nek Jimmy törékeny testén is túl kellett volna jutnia, hogy érdemben játékba avatkozhasson.

Powers még becsületből elrugaszkodott egy embereset, de a labdába csak akkor pöckölhetett volna bele, ha Brees azt aluldobja.


A foxnál rögtön mindenki Paytont dicsére a playdizájnért, pedig tavaly, Sean távollétében PC már az asztalra tette ugyanezt a playt. Ugyanez volt a snap előtti felállás, csak akkor Cadet mozgott ki a másik szélre a Falcons elleni hazai meccsen. Szintén ment felé egy pumpa, majd Jimmyt találta meg a TD. Csodálkozom, hogy az elmúlt egy hét során ez egy szakírónak se tűnt fel.
 www.nfl.com/videos/new-orleans-saints/0ap2000000093808/QB-Brees-to-TE-Graham-29-yd-pass-TD

Ez volt az egyik kedven védőplayem a meccsről.
Harmadik és háromnál üres backfielddel állt fel az Arizona, amire mi 3 emberes rush-sal vártunk.
Érdekesebb volt a linebackerek pozíciója, Galette a faltól méterekre, de a legközelebb a LOS-hoz és az elkapókhoz, a DL mögött pedig Lofton és Vaccaro, nem éppen DB-től megszokott helyen.

Az LB-k (és ennél a playnél ide értem Vaccarot is) felelőssége viszonylag kisebb területek levédekezése volt a pálya középső részén.

A fal nem csinált csodát, a két endet duplázták, de Walker viszonylag hamar lenyomta a centert egy az egyben, így arra kényszerítette Palmert, hogy szabaduljon a labdától. Ő Taylort választotta a sekély zónában, akin Vaccaro még a labda eldobása előtt taszít egyet a biztonság kedvéért. Ez biztos nem segítette abban Taylort, hogy leváljon Vaccaroról ás hogy pontosan fussa meg a route-ot..

Az elkapás pillanatában nagyjából két yard kellett Taylornak még, hogy elérje a first downt.

Ezért rizikós általában DB-vel védetni egy ilyen playt, mert ha alkalmas is arra, hogy gyorsan reagálva a zónából kitörve kontaktolja az emberét, egy RB egy DB-t lendületből képes labdával a kézben 1-2 yardnyit arrébb tenni a megfelelő irányba. Ezért jött jól még a catch előtti ütés Tayloron, amivel lendületet veszített, majd az elkapás után közvetlenül Kenny mintaszerűen verte földhöz Taylort, puntra kényszerítve a vendégeket.


Ahogy az eredménykövetőben céloztam rá, az ilyen playek levédekezésében Vaccaro már a Texasban letette a védjegyét, ez az egyik nagy erőssége és úgy tűnik, hogy ezt a profik közé is képes átkonvertálni.


Ezt a playt Dagadt Jenkins kedvéért néztem ki, bámulatosan mozog a fickó a másfél mázsájához képest.

2 back, 2WR, 1 TE volt az Arizona felállása, ahol a snap előtt a WR bemozgott a falhoz. Már ezelőtt Vaccaro a boxban volt, majd a motion után Bush is felment a boxba, nagyon futást ígért ez a felállás.

Az is lett, az egész fal és a back is balra blokkolt, Floyd is valami hasonlóval próbálkozott a fal jobb szélén. Befekszik Galette alá.

Jenkinst az RG és RT közösen blokkolja, ekkor Mendenhall csinál egy cutbacket a gyengeoldal felé, .

Jenkins egy pillanat alatt lereagálta ezt, és a mi kis házi bálnánk 180 fokos piruettel leválik a falról és rögtön Mendenhall útjába kerül.

Egy karral már a LOS-on elkapja, és ugyan abból valamennyire szabadul a futó, ez bőven elég ahhoz, hogy Galette-hez érve már ne tudjon cincogni, egyensúlyt vesztve megadta magát a szerelésnek.


Mind a play lereagálása, mind a mozdulatsor azt ígéri, hogy ez a Jenkins gyerek még sok sót fog megenni az NFL-ben.

Az utolsó nem valami bonyolult play, láttuk is párszor ezt a koncepciót, fogjuk is.
Ugyanaz a felállás, mint az első TD-nél. 3x1, de Jimmy most a weakside-on van. A madarak 5 embert etetnek a LOS-on.

Az ilyen felállásoknál Jimmyre a legtöbbször csak egy védő jut, általában egy Lb vagy egy S, de nem ritkán CB. itt egy safetynek, Bellnek jutott a hálás feladat, hogy egy az egyben viselje gondját Jimmynek.

A snap után mind az öt LOS.on lévő ember támadta Breest, plusz még egy LB is harcba indul Brees megleckéztetésére.

Érdekes hogy Bell meg sem próbálja zavarni Jimmyt a LOS-on, a snap pillanatában rohan az end zone-ba.

Összességében elmondható, hogy nagyon rossz időpontot választott az ellenfél a hat emberes blitzre, az öt hátra maradt ember nagyjából két célpontot hagyott üresen plusz Jimmyn egy ember nem ember.


Hiába volt Bell elvileg jobb pozícióban a labdáért folytatott közdelemben, Graham egész egyszerűen leatletizálta.

Gondolom senkit sem lep meg, hogy a play során nem sokat foglalkozott Brees a secondary olvasásával, a tekintete az első pillanattól kezdve Jimmyn volt.

Azért ez így csávós 😀 Az utóbbi 3-4 évben égetni minden pénzt, meg tolni magunk előtt a szart, aztán amikor már tényleg semmi pénz nincs, "akkor csá" 😀

Ettól függetlenül persze értem, hogy kellett, mert win now volt - de azért ha most tényleg lelép, majd jövőre megy egy jól álló csapathoz, az nálam visszás lesz.
tenorx

Ha tavaly lép le, még azt mondom van igazságtartalma ennek.
De Brees visszavonulása után még a roster krémjét leszecskáztuk, próbáltunk felépíteni egy irányítót és egy tőlünk független meccsen múlt hogy nem jutott be az egyik legjobban Covid-tizedelt, meg amúgy is sérülés sújtotta csapat a rájátszásba.

Nem vagyunk rózsás helyzetben, de nem érdekel. Illetve nem most.

Ha Payton tavaly lép le, se szólhatna senki egy szót sem.
Tudom, PIT szurkoló ezt másként látja, ahol nem férnek el a kupák a serleges szekrényben, ahol úgy mond le a HoF vezetőedző, hogy az utódja egy ereje teljében lévő szintén HoF irányítót kap aki szinte rögtön új bajnoki címet húz be a zsákba.

Itt Payton előtt foci néven vicc, de inkább szégyen és gyalázat folyt.

SP volt az, aki a szarból várat épített, aki a vállalati kultúra olyan szintjét építette ki, ami korábban elképzelhetetlen volt ezen a környéken.

Te most azon vagy felháborodva, miért most megy.
Én arra emlékszem, amikor jött: Katrina, lakókocsikban élő emberek, reménytelen franchise, amely a sikertelenség szinonimája volt.
Senki nem akart akkor idejönni.
Senki.

Évekig nem értettem Sean miért annyira lojális Joe Vitthez, hát tegnap megértettem. 2006ban bárki akit Sean az edzői gárdába felbérelt, az több pénzért és magasabb pozícióért hagyta el az előző csapatát.
Egy ember volt csak aki azt mondta hogy előléptetés nélkül eljön ugyanabba a pozícióba, amit másik csapatnal töltött be: ez volt Vitt.

Payton vitathatatlanul egy sokkal jobb helyet hagy maga után, olyan munkával, amire korábban több SB-győzelemmel a zsebben érkező HC se volt képes NOLA-ban.

Fiúklányok
Gleason írta twitteren:
Foci [---]
Élet [---------------------------------------------]

Szar szezon volt? Ja.
Úgy szar, hogy nincs mirekire fogni? Nincs SB utáni leeresztés, nincs Goodell, nincs elvett pick, nincs eltiltott edző, csak annak az illúziónak az elvesztése, hogy legalább a támadók a legrosszabb védői teljesítmény mellett is képesek meccset hozni? Így van.
Éltünk már azelőtt, hogy tudtuk mi a Saints, és előfordult hogy kikaptunk, de a gyerek mosolya, az asszony főztje, a barátok hülyéskedése tudta feledtetni a ránkülepedett csalódottságot? Abszolút.

Ahogy New Orleansnak a Katrina okozta sokkból való ébredés során rengeteget jelentett a korábbi Aint's feltámadása, úgy nekem is voltak olyan periódusaim, amikor a magánéletben vagy a melóban szarul mentek a dolgok, de hétfőn úgy ébredtem hogy valahol a Föld másik oldalán van egy rendkívül rokonszenves Kapitány, egy csibész edző, egy rettegett offense, akik ami bennük van, azt hétről hétre kiadják, és ez bőven elég a sikerre, az örömre.

Mire is akarok ezzel a sok hadovával utalni?
Először is, most azon a sor, hogy mi támogassuk viszont őket. Nyilván vannak olyanok, akik a sikerért, de akár csak egy játékosért, vagy valami más, azonosulásra könnyen alkalmas dologért kerültek a WDN-be, és a kudarcot, a kilátástalan játékot, a kedvtelen nézőket a Superdome-ban nézve lemorzsolódnak. És még le se divatszurkolóznám őket, kevesen lelik örömüket a tragikus végkifejletű drámákban. De azért nekik üzenem - ha még nem vették volna észre -, hogy az NFL az egyik legkiegyensúlyozottabb liga a világon, ritka az olyan bajnokság, amelyben az elmúlt 3 évtizedben ennyi különböző csapat volt bajnok.

Másodszor, bármennyire is a mindennapjaink része a Saints, van élet a streameken, Sport TV-m, a fantasyn, a drafton túl is. Sőt, ott van csak igazán.
Az semmit se jelent, ha valaki annyival többet kockult a statok felett, hogy fejből vágja, melyik csapatot verte meg először a történelme során a Tampa.
Ahogy felállsz a monitor elől és hús-vér emberekkel kezdesz beszélgetni az élet bármilyen más területéről, rögtön elillan annak a relevanciája, hogy van valami fogalmad arról, miként is kéne megfelelően védekezni akkor, ha 4 WR tart az ellenfélnél a pályára.
A való világban senki, azaz SENKI le se fogja szarni, hogy egy kerek órán át kigondolt csereötleted a bowl.hu-n kapott 4 darab lájkot is.
De még akkor se leszel másodrendű szurkoló, ha a sérült-listát nem egy perccel a twitteres leközlése után linkeled be, hanem fél nappal később csak innen értesülsz róla.

Mondom ezt úgy, hogy folyamatosan követeltem: szálljatok be minél többen aktívan a topic életébe, és rendkívül boldog vagyok, amiért ebben a szezonban végre a hozzászólások háromnegyedét nem két ember írta, hanem egyre többen vettétek a bátorságot és adtatok hangot a véleményeteknek.
De mondom ezt úgy is, hogy a közös meccsnézéseink történetében ez a hétvégi volt a legjobb élmény, dacára annak, hogy talán itt játszottunk a legsiralmasabban, de az ilyen széleskörű személyes találkozások és ordítozások többet jelentettek, mint egy győztes PO-meccset végiggörnyedni az Eredménykövető előtt.

Egyszóval mindannyiitoknak azt kívánom így az ünnep alkalmából, hogy minél több személyes élményben legyen részetek, olyan örömök jussanak, melyek egy esténél tovább tartanak, értékeljetek olyanokat, akik benneteket is nagyra értékelnek, és végül ne kelljen több hegyi beszédre pazarolnotok az időtöket 😉

Boldog karit!

Dobtak rá egy sárgát, rögtön visszavonul 😅

A Saints kicsit kárpótolta a médiát és beengedte őket a színfalak mögé, leírták a játékos-megfigyelés, ezen belül is Vaccaro feltérképezésének mechanizmusát.
Legelőször az a Josh Lucas figyelte meg Vaccarot, aki a csapat általános délnyugati játékos-megfigyelője volt a korábbi években (a fickó nem mellékesen a Harvardon végzett és az ottani csapatban játszott is WR-t és DB-t). Persze a végzős évükig a játékosokat csak akkor figyelik komolyabban, ha várhatóan korábban kijönnek a draftra, így Vaccaro is csak egy volt a sok közül 2012 előtt.
Az első konkrét elemzés Vaccaroról tavaly tavasszal futott be a csapathoz National Football Scouting névre hallgató cégtől. Ők azzal foglalkoznak, hogy az összes fociprogramot futtató iskolát figyelik és minden év elején kábé 1200 végzősről adnak elemzést az NFL-csapatoknak jó pénzért cserébe. Pontosabban csak 21 csapatnak, a maradék 11 más céggel dolgoztat.

Vaccarot, mint végzős játékost komolyabban először Rick Reiprish figyelte meg tőlünk tavaly szeptemberben, ő nem kis hal a tóban, ő vezeti az egyetemi játékosok feltérképezésével foglalkozó részleget a Saints-nél. Már ekkor az volt a véleménye, hogy könnyű őt értékelni, mert csinál szinte mindent: szerel, felmegy a boxba, embert fog cornerként, stb.
Ezt követte Mike Baugh, az új délnyugati területért felelős scout személyes élményein alapuló riportja, aztán jött újra Josh Lucas elemzése.
Visszatérve a National Football Scoutingra, az ő egyik megfigyelőjük Joey Vitt is. Igen, ő a mi Vittünk fia, így hát a Saints felderítő részlegének is dolgozik. Ennek én mondjuk nem örülnék a maradék 20 csapat helyében, mi van ha a kis Vitt visszatart vagy manipulál bizonyos infókat egyes játékosokról, míg a Saints ezeket tisztán megkapja?

Az egyetemi szezon végével jött a combine, ahol ugye minden csapat kiválogathat 60 játékost, akikkel 15 percig beszélhet. Reiprish elmondta, hogy egy ilyen interjún részt szokott venni Loomis, Payton, a DC vagy az OC, az adott pozíciós edző és az a scout, akinek a területén a játékos játszik.
Az interjút esetleges sérülésekre és/vagy karakterproblémákra irányuló kérdésekkel kezdik, esetleg a játékos családi vagy egyéb személyes hátteréről is tudakozódnak.
Majd bizonyos playekről videót vetítünk a játékosnak és azzal kapcsolatban mennek a kérdések.
(Megjegyzem korábban több játékos is beszélt arról, hogy a combine alatti interjúk során a Saints szokta feltenni a legfurcsább, legváratlanabb kérdéseket).
Reiprish szerint Vaccaro interjúján egyértelműen kiderült (amit egy texasi edzőtől is olvastam), hogy rendkívül komolyan veszi a focit, nem csak szórakozás meg játék számára ez a sport. Ami nem mindegy, legutoljára a Texasról első körben Ricky Williamst draftoltuk, aki nem titkolta, hogy a kedvenc sportja a baseball…

Következett a texasi pro day, ahol 40 yardot nem tudott futni egy kisebb sérülése miatt, de a pozíciós gyakorlatokon jól mozgott.
Végül jött a vizitre New Orleans-ba, nem sokkal a draft előtt. A csapatok 30 játékost fogadhatnak a draft előtt ilyen módon, Reiprish megjegyezte, hogy gyakran vádolják őket azzal, hogy olyan játékosokat hoznak vizitre, akikkel kapcsolatban a szándékuk nem komoly, csak el akarják terelni a többi csapat figyelmét a ténylegesen kiszemelt játékosokat illetően (mivel a vizitáló játékosok listája nyilvános). Reiprish ezt határozottan tagadta, azt mondja, előfordul hogy olyat draftolnak, aki nem vizitált náluk, de ez azért van, mert az adott játékossal kapcsolatban nem merült fel komolyabb kérdés, minden megfelelő adat a rendelkezésre áll.
Miként fest egy ilyen vizit?
A játékost felveszik a reptéren, elhelyezik egy belvárosi szállodában, majd együtt vacsizik a megfigyelővel vagy a pozíciós edzővel. Másnap 1-2 órát töltenek a többi edzővel és csinálnak pár gyakorlatot.
Vaccaro már a vacsorán lenyűgözött minket azzal, ahogyan az idei draftra érkező többi játékosról beszélt, az erősségeikről, gyengéikről, milyen volt ellenük játszani, kb. úgy beszélt a többiekről, mint egy scout.
Még ennél is mélyebb nyomott hagyott a Saints-ben az, hogy másnap Vaccaro korán reggel felkelt a szállodában és lenyomott egy edzést, mielőtt bement volna a Saints főhadiszállásra. Na ezt nem csinálja meg mindegyik újonc, sőt, jellemző, hogy a draft előtt fáradtan városról városra repkedő srácok az esti vacsora után későn ébrednek és hiába voltak még kirobbanó formában a combine-on, a draftra többen leeresztenek (ugye mindenki emlékszik még arra, hogy Meachem annak idején teljesen formán kívül és túlsúllyal érkezett az újoncok edzőtáborába).
Így jött el a draft éjszakája, amikor 4 olyan játékost írtak össze Paytonék, akik elérhetőek lehetnek 1/15-nél, ebből kettő kiment, a harmadik Vaccaro volt, és a hírek szerint a negyedik se a Jarvis Jones névre hallgatott

Strief a draft alkalmából írt egy cikket a saját draftélményéről
Saját bevallása szerint a 2. és a 7. kör közé várta magát valahová. nem rogyott be amikor az első nap nem kelt el.
Aztán a negyedik körben hívja a Dallas, hogy akkor most ki fogják választani. Kurvanagy az öröm, a család a tévére tapadva várja hogy bejelentsék a tutit, erre Strief a saját neve helyett azt hallja, hogy Skylar Green. WTF?
Strief totál összezuhant, ennyi volt.
Na de várjál, eltelik másfél óra, megint jön a Dallastól a hívás. Bocsi haver, most jön az ötödik kör és most már tényleg viszünk magunkkal.
Persze megint nem az ő nevét mondja be a tévé.

Emberünk teljesen összezuhant, ő a heverőn várja a mizut, közben nevesincs embereket visznek ki nevesincs iskolákból: Jahri Evans a Bloomsburgból? ki a fene ez?
Aztán a hetedik közben jön egy hívás, valami Doug Marrone az, a Saints támadófalának edzője: szevasz fiú, most adtuk le a nevedet a cetlin, mindjárt hívni fog Sean Payton.
Még örülni sincs ideje, mert ahogy letette a telefont, egy ismerős szám cseng: a Dallas az. Strief közli, hogy most draftolta a Saints, a dallasi edző bontja a vonalat.

Mindenki megkönnyebbült, megy az ünneplés.
Aztán persze ment a matekozás, hová is került? Egy város, amit most vert szét a hurrikán. Egy csapat, amelynek a sikertelenség névjegye. Egy zöldfülű edző. Egy vállát tört irányító. Ha választhatott volna, ez lett volna az utolsó csapat, ahová megy.

Ma már tudja, hogy jobb dolog nem történhetett volna vele. Új otthonra lelt, egy legendás edzővel, egy HoF irányítóval, egy OL-edzővel, aki megalapozta a karrierjét.

A draft csak egy karrier bevezetése, minden város jó város tud lenni és minden csapat rejteget megfelelő helyzeteket. A karrier olyan mint az élet: olyan lesz, amilyenné teszed.

A világ legkönnyebb kérdése, újdonsült barátnőm: "Ismerkedem az amerikai focival. Most akkor kinek kell drukkolnom?" 😀
atapapa

Ez egyértelmű, Atlanta 😁😁😁
Midnight

Kell a fenének egy depressziós nő

Mondjuk egy akcios Matt Ryan mezt veszünk a csajodnak, összedobjuk simán. Mérete S?
Kájzerszóze

😊
Csak annyit mondtam a lánynak hogy tőlem akkor lesz gyűrűd, amikor Matt Ryannek.

Lehet ellenszenves a Pats, lehet sok megalapozott vagy éppen rosszindulatú véleménnyel fűszerezni a korábbi sikereket, de a mai fináléba nem lehet belekötni, Brady most nőtt túl minden korábbi legendát.
Nagy grat nektek

 videos.nola.com/times-picayune/2012/11/new_orleans_saints_black_and_g_28.html
11:00-tól 😊