NCAA: BCS összefoglaló 4. játékhét
Végre csoportmeccsekkel a középpontban. Texas A&M vs. Oklahoma State, Clemson vs. Florida State, Georgia Tech vs. North Carolina.
A Big East és a Big Ten kivételével minden BCS főcsoportban játszottak már mérkőzéseket a negyedik játékhéten. Az Alabama és az LSU is oktatott, bámulatos feltámadással nyert az Oklahoma State, fontos csoportmeccsen aratott diadalt a Clemson, megőrizte makulátlan mérlegét az Oklahoma és a Florida.
Tévedések vígjátéka árnyékolta be a Syracuse (Big East) idei harmadik győzelmét. Nincs rá elfogadható magyarázat, hogy a bírók érvénytelen extra pontot adtak meg a hazai csapat számára a negyedik negyed végén. A rúgás egyértelműen célt tévesztett, amit már a stadionban is mindenki látott, csak a pályán lévő bírók nem. A videóbíró csak súlyosbítani tudta a hibát. Å is érvényesnek tartotta, és nem írta felül a rossz döntés. Utólagos nyilatkozat a bírók feletteseitől, hogy a videóbíró az oldalvonalnál lévő kamera képére hagyatkozott, amelyik csalóka felvételt adott a rossz szög miatt és nem nézték meg a szemközti felvételeket. Egy húszpontos zakó során nem sokat kellene egyetlen pont sorsával foglalkozni, de itt a Toledo az utolsó pillanatban egy mezőnygóllal hosszabbításra mentette a találkozót. A matekot mindenki végezze el otthon. A végén, ahogy ilyen esetekben lenni szokott a Syracuse megnyerte a ráadásban a találkozót. Egyes vélemények rámutattak a mínusz 2.5 pontos hendikepre, amivel a hazai győzelemre lehetett fogadni. Ezt a két perccel a találkozó előtt szerzett touchdown és a tévesen megítélt extra pont kombinációval éppen le tudták dolgozni.
A hét mérkőzései
A Texas A&M valami forradalmi változás esetét leszámítva az utolsó főcsoporton belüli rangadóját játszotta az Oklahoma State ellen, miután jövőre már az SEC új tagjai lesznek. A Cowboys azonban megvédte a Big XII megtépázott becsületét. Nem is akármilyen körülmények között. A szilveszteri összefoglalóba kívánkozó Justin Blackmon elejtett labdája mellett a szórakoztatásról a vendégcsapat feltámadása gondoskodott..
A szüntet követően tizenhét pont hátrányt dolgoztak le úgy, hogy 27 pontot szereztek zsinórban. Brandon Weeden, 28 éves irányító tündöklése mellett (47/60 438, 2 TD) a védelmük ragyogására is szükségük volt ehhez a hőstettre. A harmadik negyedben megszerzett fumble és két interception elkapásával tették lehetővé a visszazárkózást, mialatt Ryan Tannehillék alig három percig birtokolták a labdát. Egy mezőnygól hátrányban egy újabb Oklahoma State által szerzett interception vetett véget az izgalmaknak, és nyerték meg a találkozót 30-29 arányban.
Nem sok baj történhet egy hazai csapattal, ha az első három támadása után három touchdown elérésére tombol a nép a stadionban. Tajh Boyd irányító pont ilyen kezdést vezényelt a Florida State ellen, ahol E.J. Manuel vállsérülése nem jött annyira rendbe, hogy játszani tudjon, így az elsőéves Clint Trickett első alkalommal volt kezdő játékos. A Clemsonnak a jó start ellenére két problémával kellett szembenéznie. Nem létező futójátékuk ellenére a Seminoles támadók nem pazarolták idejüket és Rodney Smith 57 yardos TD elkapásával meccsben tartották magukat. A másik problémát az FSU védelem jelentette. A második negyedben remek alkalom kínálkozott, hogy Trickett INT-je után padlóra küldjék a vendégeket, de a támadók mozgásképtelenné váltak, a mezőnygól kísérlet pedig kimaradt. A második félidőt így Björn Werner (a német származású játékos 2007-ben cserediákként érkezett az Egyesült Államokba egy non-profit társaságon keresztül, amelyiknek célja, hogy külföldi fiataloknak esélyt adjon már középiskolai szinten, hogy később bekerülhessenek az egyetemi football világába, amivel Werner maximálisan élni tudott) end interception return TD-je alapozta meg, amivel már csak négy pont volt a Florida State hátránya. Ezt követően azonban minden felzárkózási kísérletre volt válasza a Clemsonnak, és végül 35-30-as győzelmet arattak az ACC összecsapásán. Az elsőéves elkapó, Sammy Watkins teljesítménye mellett nem lehet szó nélkül elmenni: hét elkapás, 141 yard és két touchdown. Négy meccs után a főcsoportban neki van a legtöbb elkapása (28), második legtöbb elkapott yardja (433) és holtversenyben a harmadik legtöbb elkapott TD-je (4). A floridai egyetemeken csóválhatják a fejüket, hogyan fordulhatott elő, hogy Watkins el tudta hagyni az államot és Dabo Swinney csapatánál kikötni.
A hét meglepetései
A Maryland mozgalmas heteken van túl. Legyőzték egy utolsó pillanatig kiélezett, főcsoporton belüli meccsen a Miamit, majd nagyon közel kerültek, hogy megfordítsanak és megnyerjenek egy korábban már elveszített találkozót, a sokra tartott West Virginia ellen. Ezek után a Temple ellen mindenre lehetett tőlük számítani, csak az összeomlásra nem. Bár az Owls előző héten megszorongatták még az állami rivális Penn State-et is – ahol még mindig váltott műszakban dobál a két irányító Rob Bolden és Matt McGloin. Így a Terps 38-7-es alázásba futott bele hazai pályán, ráadásul pontjaikat is csak a végjátékban tudták megszerezni. Az első negyedben már 21 pontos hátrányt lapátoltak össze, vagyis egy percig nem voltak meccsben.
A Mississippi State Bulldogs még látszólag mindig nem heverte ki az Auburn ellen elbukott találkozót. Csak hosszabbításban sikerült pontot tenni aktuális találkozójuk végére az LA Tech (WAC) ellen. A passzjátékuk továbbra sem képes megbízható kiegészítő szerepet betölteni Vick Ballard futásai mellett. A védelmük azonban jelenleg nem elég stabil, hogy ezt az egydimenziós támadójátékot ellensúlyozni tudja komolyabb ellenfél ellen.
Az Indiana és a Minnesota Big Ten csapat létükre utoljára kerültek ebbe a kategóriába. Mindketten újabb zakót vettek magukra. Kevin Wilsonék az új stadionban pompázó North Texas szurkolóit örvendeztették meg első győzelmükkel az otthonukban, míg a Minnesota másodosztályú ellenféllel szemben volt tehetetlen. Most éppen a North Dakota State-nek jutott a tisztes feladat az állam iskolái közül, hogy elhúzza a nagy szomszéd nótáját. Az Indiana és a Minnesota is három vereséggel várja a főcsoport küzdelmeket, és pechükre nem tudják egymást megörvendeztetni a másik gyenge játékával. Akár már most is véget érhetne számukra az idény.
ACC: Georgia Tech 35 North Carolina 28
Ha tizenegy védő próbálja megállítani Paul Johnson triple option futógépezetét, akkor csak ki kell várni a lehetőséget, amikor egyedül vágtázik az oldalvonal mellett az elkapó senki által nem zavarva. Az irányítónak csak el kell találnia az üres célpontot. Stephen Hill (6-151 TD) személyében újra van ilyen elkapójuk, amivel ismét nagyon komoly erőt képvisel a támadójátékuk. Szükség is van rájuk, mert a védelem messze van a meghatározó alakulattól. Bár Jeremiah Attaochu játékról-játékre egyre veszélyesebb pass rushernek tűnik Al Groh sémájában. Példa lehet a túl acélos védelemre a Tar Heels első támadása, amikor egyetlen megpasszolt harmadik down kivételével Giovani Bernard futásaival jutottak be a gólterületre. Ezzel be is mutatták teljes fegyvertárukat. Dwight Jones elkapó is vélhetően csak remélni tudja, hogy ahogy halad előre az év, Bryn Renner irányító gyorsabb, határozottabb és jobb döntéseket fog hozni a passzjátékban. Bernard káprázatos idénykezdetet tudhat maga mögött. A GT ellen is remekelt (17-155 2 TD).
Big XII: Oklahoma 38 Missouri 28
Landry Jones és Ryan Broyles szórakoztató produkció keretében (13-154, 3 TD) nyert a Sooners első csoportmeccsén a Mizzou ellen és robog tovább a veretlen alapszakasz irányába. A Missourinál átkozhatják az elszalasztott lehetőségeket. Az Oklahoma irányítójának egyik interceptionjét (2) sem sikerült pontokra váltaniuk.
Pac-12
A Csendes-óceán partján négy csoportmeccset is játszottak, tehát beindult a nagyüzem, az egyetemi amerikaifutballt meghatározó konferencián belüli háború a bajnoki címért. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy a főcsoporton kívül szerzett vereségek miatt senkit sem ér hátrány a csoportsorrend megállapításánál.
Az Oregon State vesszőfutásának újabb felvonását szenvedhette végig a nagyérdemű. A hódok földjén még mindig várni kell idei első győzelmükre. Annyi kérdés maradt hátra, hogy vajon melyik csoporttárs számítását sikerül majd keresztülhúzniuk egy meglepetés győzelemmel, mert már a Washington State ellen sem lehetne őket egyértelmű esélyesnek kikiáltani. A UCLA elleni produkció azért annyira már nem volt kétségbeejtő, de Sean Mannion elsőéves és mélyvízbe dobott irányító mindkét elveszített labdájából (fumble, int) touchdownt szerzett az ellenfél. Így viszont a vereség elkerülhetetlen volt (27-19).
A Washington 2006 óta nem kezdett ilyen jól idényt (3-1). Kiegyensúlyozott támadójátékuk a legtöbb védelemnek fejtörést fog okozni. Keith Price irányító elvesztett fumble-jét követő California TD-t és rontott mezőnygól kísérletet is túléltek. Nyolc pont előny birtokában az utolsó másodpercekben hátukkal a saját gólvonaluknak támaszkodva négy kísérletet védtek ki két yardról, hogy a Zach Maynardéknak esélye legyen egy kétpontos próbálkozással hosszabbításra menteni a találkozót.
Az Arizona State azután vetett véget 11 meccs óta tartó nyeretlenségi sorozatának a USC ellen, hogy az előző fordulóban szoros meccsen maradtak alul az Illinois (Big Ten) otthonában. A kulcsjátékra mélyen a hazaiak térfelén került sor a negyedik negyedben. Hat pont hátrányban támadott Matt Barkley és a Trojans. Harmadik down. Greg Smith sackjét fumble követte, amit a Sun Devils szerzett meg. Ezt a labdaszerzést három perccel később nyolc pontra tudták váltani és két TD különbségűre növelni az előnyüket. A slusszpoént az szolgáltatta, hogy az ezt követő 55 yardos kickoff return után Barkley azonnal interceptiont dobott, aminek egyből touchdown lett az eredménye. 21 pont. 6 perccel a meccs vége előtt. A játéknak vége. Cameron Marshall futónak nagy napja volt hazai közönség előtt (25-141, 3 TD), míg a kaliforniai támadógépezet legszembetűnőbb hiányossága az 1/9-es 3rd down mutató volt.
LaMichael James iskolarekordot jelentő 288 yardot totyogott össze a földön 23 futásból. Az Oregon végül 415 futott yarddal zárta az estét, így Darron Thomasnak nem kellett összetörnie magát a győzelemért. Száz passzolt yardja mellett így is sikerült azért két touchdown passzt is kiosztania. Az arizonai Nick Foles viszont hiába dobott össze közel 400 yardot és 3 TD átadást, 56 kapott pont ellen nem volt mit tenni.
SEC
Minimális izgalmat hoztak a csoporttalálkozók. A következő hetek sorsolására pillantva méltán lehet vihar előtti csendről beszélni. Legérdekesebb történés, hogy a South Carolina védelmére támaszkodva úgy nyert nagyon simán (21-3) a Vanderbilt ellen, hogy Stephen Garcia a rosszabbik formáját hozva négy interceptiont is dobott, míg Marcus Lattimore csak hetvenhét yardig jutott.
A Florida Gators könnyed diadallal (48-10) hangolt az Alabama jövő heti látogatására a Kentucky ellen. A védelem még mindig stabil, a támadóknál Jeff Demps és Chris Rainey gyalogkakukk kettős még mindig megállíthatatlan (25-262, 2 TD).
Isaiah Crowell elsőéves futó 147 yarddal támogatta meg a Georgia diadalát. Nagyon hamar 17 pont előnyre tettek szert, és ha valamire, akkor a nagy hátrányból való játékra teljesen alkalmatlan az Ole Miss támadósora. Említést érdemel, hogy az ország egyik legjobb rúgójának tartott Blair Walsh három mezőnygólt is elrontott. Idén már öt hibánál tart. Ebből kettő negyven yardnál közelebbi rúgás volt.
Az Alabama védelme nem fáradt utazó délibábja. Erről az Arkansas is meggyőződhetett. Futójátékról nem is álmodhattak és a levegőben is alig kétszáz yardot sikerült összeszedni, míg a Crimson Tide támadói a földön (39-197, TD) és a levegőben (15/20 200, 2 TD) is biztosan haladtak előre és hozták gond nélkül a találkozót (38-14).
Konferenciákon túl
A Kansas State meccs hőse a Wildcats védelem volt, amelyik a találkozó legvégén négy pont előny birtokában négyszer parancsolta megállásra a Miami (Fl.) támadóit a gólvonalnál. Az utolsó próbálkozás a pályán még touchdownt is ért, de a videóbíró jogosan megváltoztatta a döntést, hiszen a futó térde már korábban földet ért. Így a ritkán látott nyakkendős vezetőedző, Al Golden csapata nem tudott komoly lendületet venni az Ohio State elleni sikert követően a csoportmeccsekre készülvén.
Nagy érdeklődés előzte meg az LSU látogatását a West Virginia otthonába. A Big East koronájára törő Dana Holgorsen csapata lemérhette, hogy valójában milyen erőt is képvisel az országos porondon. A válasz egyértelmű. Még nem eleget. Négy eladott labdájukat az LSU 21 pontra váltotta. A Tigers védelme mellett a special teams is kitett magáért. A hazaiak utolsó esélye a fordításra a harmadik negyed végén volt. Éppen felzárkóztak hat pontra egy futott touchdownt követően, amikor Morris Claiborne cornerback 99 yardot száguldott vissza a kezdőrúgással és növelte tizenhárom pontra a két csapat közti különbséget. Geno Smith 65 (!) alkalommal passzolt, míg Jarrett Lee-nek három touchdown átadása is volt interception nélkül. Az LSU végül 47-21-re nyert, és ezzel hét elején már ők az első helyen rangsorolt csapat az országban.
Dávid László (DoM)