NCAA: BCS összefoglaló 5. játékhét

 

Az ötödik játékhéten a Big East és a Big Ten főcsoportokban is megkezdődött a küzdelem a bajnoki címért. A Pittsburgh és a Wisconsin egyaránt rangadón aratott nagy diadallal mutatkozott be a konferencia küzdelmekben. Dominált a Clemson, míg az Alabama ellentmondást nem tűrően adta az ország tudtára, hogy a legjobb védelem kezd összeforrni a Crimson Tide szavakkal. A Texas A&M megint nagy előnyből bukott mérkőzést, az Illinois viszont megtartotta Lincoln kalapját.

 

A hét meccsei

 

Minden megváltozott a tavaly Wrigley Fielden rendezett bohózathoz képest a „Land of Lincoln Trophy” megszerzésért vívott Illinois állami rangadón a veretlen Fighting Illini és az Army elleni pofontól még szédelgő Wildcats között a Big Ten küzdelmek nyitófordulójában. Dan Persa ismét hadiösvényre lépett, az Illinois csak nyolcvankilenc yardot futott, mindkét gólterület irányába lehetett támadni. Pat Fitzgerald fiai mégis kikaptak. Tizennyolc pontot tapsikoltak el a végjátékban. Jól ismert képsorok tavalyról. Akkor a Penn State és a Michigan State, most az Illinois köszönte szépen, és már öt győzelemnél tartanak idén. Mégis hogyan nyertek? Nathan Scheelhaase karriercsúcsot jelentő 391 yardot passzolt 3 touchdown kíséretében. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag egyetlen minőségi célpontra tud csak támaszkodni. A.J. Jenkins most sem hagyta cserben (12-268, 3 TD). Az elkapott yardok tekintetében iskolarekord. A másik oldalon Persának csak tizennégy passzkísérletet engedélyeztek. Ebből is sikerült tíz jó passz mellett négy touchdownt érő átadást összehozni. Ismét fókusza volt a passzjátékuknak Jeremy Ebert és a superback Drake Dunsmore. A meggyógyult Achilles bár a meccs nagy részében nem akadályozta Persát, de a negyedik negyedben óvatosságból kivonták a játékból, mert az irányító fájdalmat érzett a lábában. Ennek ellenére még volt egy dobása a Northwestern támadóinak. Ugyanis három perc volt már csak hátra a meccsből, amikor Jacob Ford hagyta el a labdát. A három pont előnyből, így pillanatok alatt négy pont hátrány lett az Illini tábor szemszögéből. 1:15 ideje maradt csak Scheelhaasenak, hogy hetvenkilenc yardon keresztül vigye valamilyen úton a labdát a Wildcats gólterületére. Két játékból az út nagy részét sikerült megtenni. 28 yardos passzt kapott el Jenkins, majd az irányító gyújtotta be a rakétákat 22 yardért. Ezt követte egy DPI büntetés, amivel már az NU 4-yardosán álltak, ahonnan az irányító háromszor megtartotta magának a labdát. Tizenhárom másodperccel a meccs vége előtt harmadik downra szerezte meg a győztes touchdownt.

 

„Panta rhei” tartották az ókori görögök, vagyis mindig minden változik, nem léphet az ember kétszer ugyanabba a folyóba. Mike Sherman az Oklahoma State elleni bukta után még csak mosolygott volna a fenti sorokon, de a 2009-ben újra életre hívott „Southwest classic” elvesztését követően már könnyebben veszítené el a fejét, az biztos (42-38). Az Arkansas ellen ezúttal 18 pontelőnyt sikerült leadniuk a második félidőben és újabb vonalat húzhattak a vereség rovatba. Tyler Wilson iskolarekordot jelentő 510 yardot passzolt (ki az a Ryan Mallett?), amiből 281 Jarius Wright elkapónak jutott. Szintén iskolarekord. Már említeni se érdemes. Annak ellenére nem adták el a támadók egyszer sem a labdát, hogy Wilson 51 alkalommal passzolt. A Texas A&M ezúttal arra sem foghatja vereségét, hogy nagyon megfeledkeztek volna a futójátékról a második félidőben. Összesen 381 yardig jutottak. Ez egyszerűen az a este volt, amikor a kiemelkedő passzjáték felülmúlta a kiemelkedő futójátékot. Az Aggies jövőre csatlakozik az SEC mezőnyéhez, amelyik főcsoportba tartozó ellenfelek ellen ezzel a vereséggel együtt már tizenhat találkozó óta nyeretlenek.

 

 

A hét meglepetései

 

Három főcsoportban is komoly rangadót rendeztek október első hétvégéjén, és kivétel nélkül egyoldalú, sima mérkőzés kerekedett ki mindegyikből. Leginkább váratlan a Clemson játéka volt idegenben a Virginia Tech ellen. Az igazi szenzáció a Tigers védelme volt, amelyik mindösszesen három pontot engedett a hazaiaknak (23-3). Ilyen kevés pontra legutóbb 1995-ben voltak képesek hazai közönség előtt. A védők parádéjára szükség is volt, hiszen Tajh Boyd irányítót negyven százalékos pontosságra kárhoztatta a VT védelem. Sammy Watkins is idén először maradt touchdown elkapás nélkül, és csak három elkapása volt harmincnyolc yardért. A VT oldalán bűnbak felkutatásának nem lenne sok értelme. Szegény Scott Demler harminc yard alatti punt átlagot tud csak felmutatni. Közte egy komikus tizenegy yardot megélt rúgással, amit TD-vel végződött Clemson támadás követett. Ezzel tudták a félidő után 14 pontosra növelni az előnyüket.

 

 

Ray Graham 268 futott és elkapott yardot gyűjtött, miközben a Pittsburgh nagyon biztosra ment, hogy ne ők legyen a leamortizált csapat a második félidőben (44-17). A South Florida egyetlen vigasza az lehet, hogy ha szerencséjük van, akkor Graham jövőre már nem röhögi őket körbe, mert profinak adja a fejét.

 

 

A egyetemi amerikaifutball szurkolójaként azt hiszem csak egyetlen kívánsága lehet az embernek: Wisconsin vs. Alabama összecsapás az országos bajnoki címért januárban. Legjobb támadósor vs. legjobb védelem. A Badgers hatalmas pofonnal köszöntötte a Nebraskát a főcsoportban. A Pelini testvéreket legfeljebb az tartotta vissza az idegösszeroppanástól, hogy majd a főcsoport döntőn visszavágnak a Wisconsinnak. Csúnya volt, ahogy keresztül futott rajtuk Monte Ball, és Russell Wilson darabjaira szedte a secondaryt? Nagyon. Viszont nem nagyon lesz alkalmuk még egy ilyen támadósorral szembenézniük a hátralévő meccseken. Támadójátékban viszont több fog kelleni Taylor Martineztől a futójátékon túl a továbbiakban.

 

 

Végül illik megemlékezni a Big East tavalyi bajnokának újabb szerencsétlenkedéséről. A Western Michigan találtatott túl nagy feladatnak a számukra. Közel ötszáz passzolt yardot nyelt be a UConn védelme öt TD átadás mellett. Ezt már a „youtube sztár” Johnny McEntee irányítónak is sok volt (22/39 300, 4 TD). Egy perc volt hátra a meccsből, amikor hét pont hátrányban meneteltek az egyenlítésért. Már bőven a Western Michigan térfelén jártak, amikor egy huszonnyolc yardos elkapás után Ryan Griffin vesztette el a labdát (fumble), miután már semmi más dolga nem volt Alex Carderéknak, mint hogy lepörgessék az órát (38-31).

 

ACC

 

Az alsóházi rangadót követően a Boston College csak annyit tud felmutatni, hogy Montel Harris lett az iskola történetének legeredményesebb futója 3725 yarddal. A Wake Forest elleni is túljutott a mércének tartott száz yardon, de ezzel sem tudta a győzelem közelébe segíteni csapatát (27-19).

 

A Georgia Tech támadóit a North Carolina State védelme sem tudta megállítani – ahogy arra számítani is lehetett. Úgy, hogy ezúttal a passzjáték sem tudott túlzott kiegészítő szerepet vállalni. Tevin Washingtonnak csak négy jó átadása volt. A napot csak azért nem kellett kudarcként megélniük, mert ezekből kettő passzolt TD-t is sikerült szerezni. Az eredmény (45-35) csalóka, hiszen a Wolfpack 14 pontot szerzett az utolsó egy percen belül egy olyan negyedik negyedben, amikor a két csapat együtt 45 pontot szerzett. Ezzel a sikerrel a GT 1990 óta először kezdett idényt 5 győzelemmel.

 

Big XII

 

Már az első negyedben háromszor adta el a labdát az Iowa State (INT, fumble, kickoff return fumble), amivel azonnal tizenhárom ponttal meg tudott lépni a Texas, és többé vissza sem néztek. Jól jöttek ki az edzőstáb felfrissítéséből. Ez már látható. David Ash és Case McCoy is hasonló mutatóval zárt. Érdekes lesz figyelni, hogy mikor kapja meg egyikőjük végleg a lehetőséget, hogy elvezesse a Longhorns támadósorát.

 

 

Harmadik Robert Griffin ezúttal öt touchdown átadással hívta fel magára a figyelmet 346 yard mellett. A Heisman kampányra azonban rossz fényt vett a két pont előnynél  saját térfelének közepén dobott interceptionje, amivel öt perccel a vége előtt aranytálcán nyújtotta át a vezetés átvételét a Kansas State-nek valamint a TCU újabb botlása. Collin Kleinnék aztán köszönték szépen. Igaz, csak mezőnygólra futotta nekik, de ez is elég volt a győzelemhez (36-35). Bár a védelmük közelében sem volt a Baylor támadósorának megbénításához, de amikor kellett észnél voltak. Köszönhetően a labdatartásra épülő támadásaiknak közel negyven percig őrizték a labdát, amivel korlátozni tudták a Baylor támadásainak a számát, és minden kikényszerített hiba felértékelődött.

 

 

A Texas Tech a harmadik negyedben huszonegy pontot szerezve végleg megtörte a Kansas ellenállását (45-34). Az egész első osztály leggyengébb mutatójával közel nyolc yardot lehet a Jayhawks védelem ellen haladni játékonként. Ezen nincs mit szépíteni.

 

Big East: Syracuse 16 Rutgers 19 (kétszeri h.u.)

 

Öt elvesztett fumble, négy interception, öt kihagyott mezőnygól a két csapat termése a találkozón, amelyiken két hosszabbításra volt szükség, hogy végül döntés születhessen a győztes kilétéről. A Syracuse idén harmadszor kényszerült ráadásra és ebben a formában első vereségét is elszenvedte, a Rutgers pedig győzelemmel kezdte a főcsoport küzdelmeket.

 

Big Ten

 

Megkezdődött a küzdelem a bajnoki címért, felemás minőséget és izgalmat felmutató mérkőzésekkel. A „Little Brown Jug” vándorkupa megszerzésért vívott ütközetről két dolog állapítható meg. Egy: a Minnesota játéka leírhatatlan. Legyen elég annyi, hogy majdnem sikerült a rekordbeállítás. 1986-ban 63 semmire nullázták le őket. Most beérték 58-0-val. Kettő: ezzel összhangban most sem lettünk sokkal okosabbak, hogy mit tud ajánlani az idei Michigan. Vincent Smith futónak mindenesetre nagyon emlékezetes marad majd ez a nap. Passzolt, futott és elkapott touchdownnal is sikerült feliratkoznia a lőlapra.

 

Paterno és stábja még mindig megváltást várva kapaszkodik és ragaszkodik a két irányító cserélgetéséhez. A Minnesota játékerejéhez erősen közelítő Indiana ellen sikerült masszív 16-10-es győzelmet aratniuk. Köszönhetően Matt McGloinnak, akitől egyszerűen nem tudnak megszabadulni irányító poszton. Happy Valley bumerángja ő, mert valahogy mindig visszakerül a pályára a pompás tehetségnek tartott, lelkileg labilis, és könnyen megsértődő Rob Bolden helyére. A helyzet ugyanaz, mint öt héttel ezelőtt. Ameddig nem teszik le a voksukat McGloin mellett még esélyük sincs egy sima bowlrészvételnél többre.

 

Ha már eddig kibírták a Buckeyes szurkolói, hogy halálsorra küldjék csapatukat, élükön a „no gain” támadókkal, akkor még pár hetet igazán várhatnak, hogy az eltiltott játékosok visszatérésével változik-e valamit a kép. Egyelőre annyit lehet elmondani, hogy a rendszeresen cikizett Terrelle Pryor elég sokat jelentett ennek a csapatnak. A Michigan State-nél az optimisták kiemelhetik, hogy idegenben győzték le az Ohio State-et, és ez minden körülmény között nagy fegyvertény. A pesszimisták viszont megemlíthetik, hogy nem igazán volt meghatározó futójáték, és Kirk Cousins irányító háromszor adta el a labdát (2 INT, 1 fumble). Ha ehhez hozzáadjuk a rontott negyedik downt és az elhibázott mezőnygólt, akkor öt alkalommal adták el a labdát, amit egy kompetensebb támadósor sokkal szigorúbban büntetett volna meg. Az Ohio State egyelőre nem ilyen. Egyetlen TD-jüket másodpercekkel a lefújás előtt szerezték.

 

Pac-12

 

A forduló történései között első helyre kívánkozik Andrew Luck irányító egykezes elkapása az oldalvonal mellett, miközben csúnyán helyben hagyták a UCLA Bruinst (45-19).

 

 

Az Arizona USC elleni találkozóján a két irányító együttes passzmutatója 73/92, 893 yard, 8 TD, 3 INT. Matt Barkley iskolarekordot jelentő 468 yardig jutott. A Trojans az első negyedben 10 pontot szerzett Nick Foles eladott labdái után. Ezt a második félidőben rontott negyedik down kísérlettel és interceptionnel viszonozták a kaliforniaiak, és az ebből szerzett 14 ponttal meccsben maradt a Wildcats. Hét pont hátrányban egy perccel a vége előtt a sikertelen onside kick kísérletükkel vége lett az izgalmaknak (48-41), és továbbra is nyeretlenek a főcsoportban (0-3).

 

A Washington State-nél komoly előrelépés, hogy végre nem ők a Pac-12 örökös vesztesei, akik bárhol is léptek pályára közröhej tárgyává váltak másodpercek alatt. A főcsoport újonc Colorado ellen nyertek hátrányból és már most több meccset nyertek (3), mint Paul Wulff regnálása idején bármikor, 2008 óta.

 

A másik, jobbnevű jövevény is csak nagyokat nyel egyelőre új lakhelyén. A Utah Utes hazai fellépését Keith Price irányító és Chris Polk futó rontotta el. A Washington támadógépezete végérvényesen mozgásba lendült, és az év egyik kellemes meglepetése. A zárónegyedet már 17 pont előnyből kezdhették.

 

 

Az Oregon State vesszőfutása sem ezen a hétvégén fejeződött be, annak ellenére, hogy nem kezdődhetett volna számukra kedvezőbben a találkozó. Brock Osweiler és az Arizona State a bő első negyedben háromszor adta el a labdát, amiből 13 pontot szerzett az ellenfél. A Sun Devils végül négy eladott labdával zárta a találkozót, amiből 20 pontot kaptak, de a győzelmük így sem forgott veszélyben a szünetet követően elsősorban Shawn Mannion három INT-jének köszönhetően a negyedik negyedben.

 

SEC

 

Chris Rainey és Jeff Demps tizennégy futásból nyolc yardig jutott, és a passzjátékban (4-34) sem sikerült megváltaniuk a világot. John Brantley irányító játékára viszont az első negyed alapján nem lehetett panasz. A fordulópontra a második negyedig kellett várni, amikor Courtney Upshaw linebacker interception return TD-jével átvette a vezetést az Alabama és többé vissza sem nézett. Utolsó esélye is szertefoszlott a fordításra a Floridának, amikor Brantley a szünet előtt mezőnygól távolságon mínusz tíz yardon sackelték, még a lába is megsérült és el kellett hagynia a pályát. Ilyen előzményekkel nem is meglepő, hogy A.J. McCarron nem erőltette meg magát (12/25 140) és Trent Richardson 180 futott yardjára hagyatkoztak az előrehaladásnál. Sima Crimson Tide győzelem lett a vége (38-10).

 

A Georgia támadói a legtöbbet hozták ki a meccs elején a special teams és a védelmük által teremtett lehetőségekből. Kétszer is kitűnő mezőnypozícióból támadhattak köszönhetően 37 és 11 yardos puntoknak, illetve előbbinél egy 30 yardos Brandon Boykin returnnek, valamint közel a saját gólvonaluknál szerzett interceptionből is touchdownt tudtak szerezni Aaron Murray-ék. Ebből a három Miss State malőrből szerzett 21 ponttal megnyugtató előnyt is tudtak kiépíteni a szünetre. Dan Mullen csapatánál a futójáték még mindig, egyáltalán nem működik. Ehhez hozzájárulhat a támadófalat ért sérülések a korábbi meccseken (Tobias Smith, James Carmon) és a komolyan vehető passzjáték hiánya (19/31 157, 2 INT). Az első félidőben dobott két Murray interceptionből sem sikerült pontot szerezniük, amivel legalább meccsben tarthatták volna magukat. A meccs második felében már nem volt pontzuhatag. Egyetlen touchdownjukat is Darius Slay interception returnjéből szerezték.

 

Addig járt Stephen Garcia és a Gamecocks a kútra, amíg el nem tört. Hiába Alshon Jeffrey elkapó tehetsége, ha nincs olyan irányítójuk, akivel ezt ki tudnák használni. Teljesen váratlanul Marcus Lattimore futásait is hatástalanítani tudta az Auburn védelme, amelyik még a főcsoportban is csak a kilencedik ebben a kategóriában. A Tigers sem büszkélkedhet a legerősebb passzjátékkal, de ők minden erejükkel tudtak Michael Dyer futóra támaszkodni, aki több mint negyven alkalommal kapta meg a labdát a nap folyamán. A győztes touchdownt eredményező támadás végén a világ legtermészetesebb dolgaként Philip Lutzenkirchen tight end kapta el a TD átadást kilenc yardért. Idén eddig hat elkapásából három TD-vel végződött. Garciaék még tettek az utolsó percben egy megsüvegelendő kísérletet az egyenlítésre, de hiába jutottak mezőnygól távolságra Bruce Ellington elkapásával, időkérés hiányában már nem tudták megállítani az órát. A megszerzett first down után viszont a bírok sem tudták időben megakadályozni, hogy a hátralévő egy másodperc ne pörögjön le. A visszajátszások alapján jó indulattal egy másodpercük még maradt volna, hogy még egy játékot elindítsanak, de az nehezen hihető, hogy ez elegendő lett volna egy spike-ra és a mezőnygól-rúgó csapatrész pályára küldéséhez vagy egyből az FG rúgó csapatrész felküldésére.

 

 

A Kentucky játékerőben nagyon messze van a főcsoport élmezőnyétől. Az LSU elleni találkozójukon sem tudtak ellenállást kifejteni (35-7), így a meccs fő híre, hogy újra pályára lépett az eltiltott, és rendőrségi ügybe keveredett Jordan Jefferson irányító. Bár továbbra is a teljesen elfogadhatóan teljesítő Jarrett Lee a kezdő játékos. Jeffersonnak volt egy gólvonalhoz közeli touchdown futása.

 

Dávid László (DoM)