Mind a két csapat szoros mérkőzést játszott, de amíg a Rams 11 pontos hátrányból nyert hazai pályán, addig a Falcons nem tudott TD-t szerezni az utolsó percben, így vereséggel távozott a Saints otthonából.
Gondban lehet Matt Ryan, ha két elit elkapója nem lesz játékra alkalmas. Roddy White (boka) és Julio Jones (térd) is kérdéses, hogy pályára lépnek, de véleményem szerint mind a kettejük játszani fog, kérdés mennyire lesznek hatékonyak a Rams cornerback kettőse ellen. Cortland Finnegan és Janoris Jenkins nem éppen kiemelkedő mérkőzést játszott a Cardinals ellen, mivel 10-15 yardos passzokat engedtek Fitzgeraldéknak, és a safety segítség sem volt zökkenőmentes. Szerencsére van még célpont a két említetten kívül, mint például Harry Douglas vagy Tony Gonzalez. A pass rush segítheti a Rams hátsó alakulatát. Robert Quinn három sackkel indította a szezont, és most is folytathatja ezt a sorozatot, főleg, ha Sam Baker nem épül fel annyira sérüléséből, hogy játékra alkalmas legyen. A futójátékra is alapozhat a Falcons, ugyanis Steven Jackson korábbi csapata ellen biztosan extra motiváltan igyekszik majd futni. A megállításában fontos hiányzó lehet Chris Long, akinek játéka csípősérülés miatt kérdéses.
A Rams támadófala a Cards ellen nem engedett sacket, és meg is látszott Sam Bradford játékán, hogy van ideje passzolni. Valószínűleg sokat fogja támadni az újonc Desmond Trufant által fogott elkapóját. Itt is igaz, hogy siettetni kell az irányítót, ami Osi Umenyiora első számú feladata lesz. Tavon Austin nem volt annyira foglalkoztatva a Cards ellen ellenben Jared Cook-al. Érdekes lesz megnézni ezen a találkozón ki lesz Bradford kedvenc célpontja. Az biztos, hogy Cooknak most nehezebb feladata lesz, mivel a Falcons safety párosa remek és nehezebb dolga lesz a passzjátéknál. A védekező fal közepéről Jonathan Babineaux játéka kérdéses, ahogy Sean Weatherspooné is, ez nagyobb teret nyithat a Daryl Richardsonnak és az egy meccses eltiltását letöltő Isaiah Peadnek.
A mérkőzés esélyese a Falcons, akik az első hazai meccsükön bizonyítani akarják, hogy a múlt heti vereség csak egyszeri eset volt, míg a Rams bárki dolgát meg tudja nehezíteni.

Kiss Ferenc (Fucu)

Buffalo Bills - Carolina Panthers, Ralph Wilson Stadium (tv: FOX)

Mindkét csapat igazán szorost találkozón, vereséggel kezdte a szezont. A Buffalo 10 pontos hátrányból jött vissza a New England ellen, előnyüket egészen az utolsó másodpercekig tartották, ám Gostkowski 35 yardos mezőnygóljával végül a vendégek nyertek. A Carolina pedig egy, a védelmek által dominált mérkőzésen kapott ki 5 ponttal a Seahawkstól, köszönhetően az igazán egy síkú játékának, és DeAngelo Williams kulcsszituációban elvesztett labdájának
A hazaiaknál debütált az előző héten E.J. Manuel, aki rögtön 2 db 6 pontos átadást is jegyzett, míg a labdát nem adta el. Erre mondhatjuk, hogy újoncként, ez egy korrekt teljesítmény volt Manueltől. A futójáték C.J. Spillerrel igazán akadozott, labdát is vesztett a meccs elején a remek futó, ám Fred Jackson kompenzálta a futók teljesítményét és a kettejük által összehozott 136 yard, a 3.legtöbb futott yard volt a héten. Az elkapóknál Robert Woods egy TD elkapással kezdte meg NFL karrierjét, míg Fred Jackson tette a közösbe ebben a kategóriában is a legtöbbet. A védelem jól teljesített a New England ellen, pontokat is tudtak csinálni, rajtuk tehát nem múlt a vereség.
A Carolina védelmét is szintén megilleti a szép szó, jó teljesítménnyel kezdtek egy igazán erős ellenféllel szemben. A támadósor már nem sziporkázott, Cam Newton képességeihez mérten nem játszott kiemelkedőt, köszönhetően a fantázia mentes játékhívásnak. DeAngelo Williams nagy esélyt szalasztott el, hiszen Jonathan Stewart távollétében megszilárdíthatta volna kezdő pozícióját, ám a meccs végén elejtett labdáját a vendégek védelme szedte össze, ezzel elvéve a Panthers győzelmi esélyeit. Az elkapó sorban továbbra is Steve Smith jelenti az első számú opciót, ám mögé már kezd felzárkózni Greg Olsen is. Mögöttük azonban aggasztóan nincs olyan játékos, akire komolyan lehetne számítani.
A hétvégén mindkét csapat építhet tehát védelmére, hiszen láthattuk, jó csapatok ellen is állják a sarat. Amiben mindenféleképpen fejlődnie kell a védelmeknek, az az irányító siettetése, és erre, szimplán az emberanyagot nézve, meg is van az esélyük.
Az edzőknek tehát a legtöbb időt feltehetően a támadások megszervezésével kellett tölteniük a héten. Cam Newton tehetségéből nagyon keveset láttunk a Seattle ellen, mind futásban, mind passzban többet várhatunk tőle jogosan. E.J. Manuelre egy nagyon jól felépített tervet dolgozott ki a Bills edzői stábja az első héten, hiszen túl sok mély, rizikós átadással nem próbálkoztak, míg a rövid passzokat elég jó százalékkal tudta teljesíteni.
Elmondhatjuk, hogy mindkét csapat viszonylag sok futójátékot hív, továbbá irányítóik is tudják szállítani a yardokat a földön is. A futás megállításában viszont a Panthers a Bills előtt jár egyértelműen, bizonyítván ezt a Seattle-t 70 futott yardon tartották, míg a Bills 158 yardot engedett a Patriotsnak.
A mérkőzés kulcsa tehát egyértelműen a futás lesz, aki előbb képes megszilárdítania futás elleni védelmét, az nagy esélyt kap a győzelemre.
Feltehetően izgalmas mérkőzés vár ránk, ám a Panthers jobb védelmének köszönhetően, előnyösebb pozícióból várja a találkozót. Az első heti vereséget mindkét csapatnak ki kellene javítania egy győzelemmel, hiszen a Bills is és a Panthers is a rájátszásba szeretne jutni, amihez azért minél előbb el kellene kezdeni nyerni.

Király Szabolcs (Habi)

Chicago Bears - Minnesota Vikings, Soldier Field (tv: FOX)

Eltérő hangulatban csapnak össze a csoportriválisok a Soldier Fielden. A Bears előző mérkőzésén 11 pontos hátrányból fordítva győzött a Cincinnati ellen, míg a Vikings együttesét viszonylag könnyedén verte a Detroit Lions. A Minnesota szezonja igen nehéz sorsolással indul, első két meccsüket idegenben játsszák, ráadásul az NFC North csoporton belül. A Vikings fő fegyvere a futás, mely – az első playtől eltekintve – nagyon gyatrán működött az első fordulóban. Ha a Bears ellen sikerül folyamatosan megfelelő futójátékot felmutatni, nagy részben segítheti a vikingek diadalát. A támadófal jóval könnyebb összecsapásra számíthat, annak ellenére, hogy a medvék védőfala a jobbak közé sorolandó. A Bears DL-ből Stephen Paea emelkedett ki a Cincy látogatásakor futás elleni védekezés terén, a LB-ek is jól érkeztek az előző meccsen. A mostani összecsapás viszont jóval nagyobb falat lesz, megfogni a liga legjobb futóját, Adrian Petersont. A passz ellen jobban áll a Bears, a Charles Tillman-Tim Jennings CB párossal szemben Greg Jennings és Jerome Simpson sorakozik fel kezdőként a Vikings részéről. Utóbbi jó mérkőzést hozott a nyitófordulóban, azonban a Chicago secondary-je jobb erőkből áll, így nem valószínű, hogy hasolnó számokat produkálna az amúgy sem túl konzekvens elkapó. A Minny összekötője, Kyle Rudolph is halovány volt a Lions otthonában múlt héten, a medvék pedig az előző összecsapáson is jól védekeztek a TE-k ellen, viszont ha sikerül kihasználni Rudolph magasságát, az egyik döntő faktor lehet. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, rendet kell tenni Christian Ponder fejében. Az irányító 3 INT-t dobott az idénynyitón és egy fumble-t is kierőszakolták tőle, a medvék védelme pedig híresen sok labdát szerez. A nyomást elsősorban a 33 éves Julius Peppers-től és a Wootton-McClellin párostól várják a medvék szélről, míg Henry Meltontól középről. A Bears támadósorában is kulcskérdés a fal. Az előző szezonokhoz képest látható fejlődésen átesett OL remekül védte meg az irányító Jay Cutlert a Bengals ellenében. A QB kedvenc célpontja Brandon Marshall, a Vikings gárdája így sorozatban kétszer kényszerül elit elkapó ellen játszani. Múlt héten viszont nagy meglepetésre 37 yardon tartották Calvin Johnsont. Megatront java részt az első körös újonc Xavier Rhodes őrizte és tartotta féken, valószínűleg Marshall ellen is őt vetik be legtöbbször a vikingek edzői. CB poszton azonban elég gyenge lábakon áll a Minnesota, így Alshon Jefferynek ismét jó napja lehet. A TE Martellus Bennett viszont nehezebb mérkőzésre számíthat, a Minny egészen jól fogta meg a Lions összekötőit az UDFA Joseph Fauriát leszámítva. A futó Matt Forte hasonlóan Reggie Bush-hoz kiválóan használható a passz, illetve – természetesen – a futójátékban is. Bush könyörtelen volt a Vikings védelme ellen, majd 200 scrimmage yardot termelt. Ha nem szedi össze magát az egység, könnyedén Forte is komoly károkat okozhat. A Vikings részéről az irányítóra helyezett nyomás főként a sztár DE, Jared Allen feladata, viszont párja, Brian Robison is tud kellemetlen estéket okozni. Véleményem szerint a fő kérdés az, hogy a mennyire lesz hatékony a csapatok futójátéka. Peterson sokszor nyerte már meg karrierje során a vikingeknek a Bears elleni párharcokat, Forte pedig folytathatja a Bush által kitaposott ösvényt. A két gárda végletekig kiélezett összecsapások sorát tudja már maga mögött, a vasárnapi találkozó is egy kiváló mérkőzés lehet. Tippelni nem fogok az eredményre, azonban nehezen tudom elképzelni, hogy akármelyik gárda is fölényesen nyerjen.

Molnár Dániel (gyalu)

Green Bay Packers - Washington Redskins, Lambeau Field (tv: FOX)

Egyik csapat számára sem indult túl jól az idény, a vendég Rézbőrűek egy csoportrangadót veszítettek el a Philadelphia ellen – ráadásul RGIII és Morris fémjelezte futójáték sem volt valami lehengerlő – a Packers pedig egy NFC Döntőnek is beillő csatában maradt alul a 49ersel szemben. Az elmúlt 21 évben 20 alkalommal győzelmet ünnepelhetek a hazaiak az év első Lambeau Fielden rendezett mérkőzésen és ezen a vasárnapon is inkább ők az esélyesek, de az Eagles elleni második félidőben úgy tűnt, Griffin számára is véget ért az előszezon.
Bryan Bulaga (LT) egész éves kiesése sem jött már jól Mike McCarthy főedző számára, de erre a meccsre Josh Sitton (LG) játéka is kérdésessé vált hátsérülése miatt, így mindenképpen egy szokatlan felállású támadófal néz majd szembe a Brian Orakpo vezette fővárosi pass-rushal. David Bakhtiari (LT) jól debütált élete első NFL meccsén egy erős védelem ellen, de most sem lehet nyugodt, hisz Ryan Kerrigan agyrázkódása után sikeresen átment a teszteken és Barry Cofield is játékra jelentkezik. A washingtoni védelemben egyébként is mindenki felépült, Brandon Meriweather például söprögető (safety) poszton próbálja majd menteni a menthetőt. Szükség is lesz rájuk, hisz Jordy Nelson és Randall Cobb kiváló formában lévő párosa mellett a földön Eddie Lacy próbálja majd megismételni Shady McCoy 184 futott yardos teljesítményét, amihez, mint láttuk, elég sokat asszisztál a front-7. Remekül felkészült a read-option játékokból a Sajtfejűek védelme, de Colin Kaepernick ennek ellenére (vagy éppen emiatt?) simán szétdobálta őket, ezzel próbálkozhat majd RG3 is, amihez a célpontjai is adottak. Pierre Garcon egészséges, Leonard Hankerson legutóbb 2 TD-vel jelentkezett és a Santana Moss/Josh Morgan kettős is képes még nagy játékra, az összekötői (TE) pedig szintén biztos kezűek. A támadófal és a blokkolók megbízhatóan, stabilan végzik a munkájukat így csak Alfred Morrison múlik, hogy még egy ilyen rossz meccset hoz, vagy visszanyeri tavalyi formáját, ehhez elsősorban a fejét kellene rendbe tenni. A hazai hátvédsorból a hosszútávon hiányzó Haywardon kívül Morgan Burnett és Jarrett Bush játéka is kérdéses, de Nick Perry is hiányozhat passz siettetés esetén, amennyiben nem jön rendbe a nyaka, a védelemben tehát nem éppen idilli a helyzet.
A Redskins rúgója Kai Forbath ágyéksérülés miatt szintén a maródiak listájára került, John Potter helyettesítheti, a speciális egységek közti különbség így még inkább a Packersnek kedvezhet. Összességében két remek támadósor csap összes nem túl erős, de legalábbis kérdéses formában lévő védelmek által támogatva, a rutin, az összeszokottság azonban a hazaiak oldala felé billentheti a mérleg nyelvét.

Varga Kristóf (kristof)

Baltimore Ravens - Cleveland Browns, M&T Bank Stadium (tv: CBS)

A Browns utoljára 2007-ben tudta legyőzni a Ravenst, a clevelandiek azóta sorozatban 10 mérkőzést veszítettek el csoportriválisukkal szemben. A regnáló bajnok denveri vereségét látva a barnák szimpatizánsai közül bizonyára többekben felvetődött, hogy most talán újra eljöhet az ő idejük, és végre sikerül megszakítani ezt a negatív szériát, vasárnap azonban a tavalyiakhoz hasonló problémákkal kellett szembesülniük a Dolphins elleni kudarc során. Rob Chudzinskit és Norv Turnert tárt karokkal fogadták Clevelandben a Pat Shurmur és Brad Childress alkotta tandem után, de az első fordulóban ugyanolyan érthetetlen playhívással állt elő az új edzői stáb, mint ami már Shurmurék regnálása idején is őrületbe kergette a Browns híveit. Trent Richardsont nagyon visszafogottan használták, a tavalyi 1/3-as running back mindössze 13 carry-t kapott, míg ezzel párhuzamosan Brandon Weeden 53 passzkísérlettel próbálkozhatott, miközben egyrészt továbbra sem tűnik kezdő kaliberű NFL-irányítónak (3 interceptiont dobott múlt héten), másrészt a fegyverarzenálja is bőven hagy kívánnivalót maga után. A Browns elkapói közül egyedül Davone Besst lehetett méltatni, a slot receivert viszont ezúttal akár a liga egyik legjobb cornerbackje, Lardarius Webb is őrizheti, tekintve, hogy Josh Gordon hiányában a Browns WR-sora a szélen nem jelent igazi fenyegetést a védelmekre nézve. A passzjátékban igazán kedvező matchupokat egyedül Jordan Cameron révén kreálhatnak Turnerék: a harmadéves tight end az előszezonban és a nyitó fordulóban egyaránt remekelt (a Miami ellen 9 elkapással zárt), a Ravens safety duója viszont borzalmasan teljesített Denverben, linebackereik pedig - hacsak Arthur Brown azonnal be nem robban - nem elég atletikusak ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az egykori USC-játékossal. Ezt az előnyt muszáj kihasználnia a vendégcsapatnak, ha bármiféle eredményt akarnak elérni támadó oldalon. További rossz hír Weeden és a komplett támadóegység számára, hogy az irányítónak Cameron Wake után most a Terrell Suggs és Elvis Dumervil jelentette pass rush terrorral kell szembenéznie. Számos hasonlóság fedezhető fel a Browns offense és a Ravens defense csatája, illetve a barnák védelmének és a hollók támadósorának párharca között. QB poszton nyilván fényévekkel jobb a helyzet a marylandi együttesnél, de megbízható célpontokban Flacco sem bővelkedik, főként úgy, hogy a sérült Jacoby Jonest is hetekig nélkülöznie kell. A clevelandiek passzvédekezésnél nyugodtan összpontosíthatnak Torrey Smith-re, akit ráadásul elit cornerback fog őrizni Joe Haden személyében (múlt vasárnap Mike Wallace-t is leradírozta a pályáról), valamint a liga egyik legjobb strong safety-je, T.J. Ward is bármikor besegíthet, már amennyiben a vállsérüléssel bajlódó játékos pályára tud lépni. A Denverben bokasérülést összeszedő Michael Oher egész héten teljes értékű edzésmunkát végzett, így minden valószínűség szerint kezdőként állhat John Harbaugh alakulatának rendelkezésére. Nagy szükség van rá, mert nélküle a szezonnyitón is teljesen összeomlott a pass protection, és most sem áll egyszerű feladat előtt a baltimore-i fal: a Browns védőfrontja Ahtyba Rubin nélkül is nagyon erős, Paul Kruger remek formának örvend, ezen a mérkőzésen pedig vélhetően már a franchise idei első körös választottja, Barkevious Mingo is debütál az NFL-ben. Igazán nagy bajban azonban akkor lehetnek a marylandiek, ha futójátékuk produktivitása hasonló szintre süllyed, mint a Broncos ellen, ami újfent könnyedén előfordulhat, ha azokból a tényekből indulunk ki, hogy Ray Horton egysége 0,87(!) yardos átlagon tartotta a Dolphinst, illetve Bernard Pierce nem teljesen egészséges (csak limitáltan edzett). A clevelandi védősorban tehát abszolút megvan a potenciál, hogy elfojtsa a Ravens támadóinak próbálkozásait; a kérdés az, hogy Weedenék képesek lesznek-e felnőni a feladathoz.

Vass Ádám (vassadi)

Houston Texans - Tennessee Titans, Reliant Stadium (tv: CBS)

A csoport tavalyi győztese fogadja tavaly mindössze hat sikert arató ellenfelét, amely elmúlt nyolc, csoportrivális ellen vívott idegenbeli találkozójából csupán egyet volt képes megnyerni. Mégis érdemes figyelmet szentelni ennek a meccsnek, több okból is.
A Houston támadóegysége elég hatékony, alapvetően Arian Foster és Ben Tate futásaira épít, de ha kell, passzokkal is képes előrehaladni. Ezt remekül demonstrálták múlt héten, amikor a San Diego otthonában 7-28-as hátrányból álltak fel Matt Schaub és Andre Johnson vezetésével. Schaub azonban most egy jobban kezdő védelemmel néz farkasszemet: Jurrell Casey vezetésével a Titánok a Pittsburgh játékosait levegőhöz sem hagyták jutni, terrorizálták a támadófalat és keményen ütközték az elkapókat. Más kérdés, hogy Andre Johnsonnal mit fognak tudni kezdeni, ráadásul a Tennessee védelme nem igazán hatékony a tight endek ellen, így Owen Daniels és Garrett Graham is veszélyes lehet. Van tehát mód arra, hogy a levegőben áthatoljanak a Titans védelmén, de a Houston mégis jobban szereti a földön tartani a labdát. Arian Foster és Ben Tate jóval jobb képességű játékosok, mint a Steelers futói, ráadásul a házigazdák támadófala is elég jó, de mégis intő jel, hogy a Tennessee múlt héten harminc yard alatt tartotta a Pittsburgh futóegységét, most is erre fognak törekedni. Ha a futásvédelem hasonló szinten marad, nehéz lesz Schaubéknak tartani a hétfőn diktált tempót.
Még érdekesebb lehet a játék a labda túloldalán. A Titans támadósora ultrakonzervatív stratégiával zilálta szét a Pittsburgh-öt, arra helyezik a hangsúlyt, hogy ne adják el a labdát és minél több ideig maradjon náluk a labda. Ehhez természetesen hatékony futójáték kell, aminek alapja a holtszezon folyamán megerősített támadófal. Ennek gyengepontja lehet a jobb oldal, ahonnan David Stewart sérülése miatt vagy hiányozni fog, vagy limitáltan fog játszani, egyik sem hangzik ideálisan. Ahogyan az sem, hogy Shonn Greene is sérüléssel bajlódik, így Chris Johnson feladatát Jackie Battle-nek kell majd megkönnyítenie. A Texans múlt héten jól kezdett a Chargers futása ellen, de ezúttal sokkal nehezebb ellenféllel néznek szembe. Igaz, a passzjátékra nem kell annyira figyelni, hiszen Jake Locker hibáitól félve nagyon kis százalékban folyamodik a passzokhoz, ezúttal is csak négy elkapót fognak nevezni, akik közül legtöbbször csak egy vagy kettő lesz a pályán. Ehhez a rendszerhez kell majd alkalmazkodjon a Texans, ami a jelenlegi passzorientált ligában korántsem ígérkezik egyszerűnek. Tovább nehezítheti a helyzetet Ed Reed sérülése, akinek hiánya a Chargers ellen is érződött. A Houston secondary-je nem híres arról, hogy tagjai hatékonyan tudnak fellépni a linebacker-sorba, márpedig erre gyakran szükség lesz ezen a meccsen, ez a hiányosság akár vissza is üthet.
Egyértelműen a hazaiak számítanak a találkozó esélyesének, de a múlt heti produktumok alapján egyáltalán nem lefutott meccs ez. Tavaly ugyanitt 38-14-es houstoni siker született, szinte bizonyos, hogy ezúttal nem lesz ilyen különbség, ha a vendégek alkalmazzák az első héten győzelemre vezető stratégiát. A tradicionális, futásra építő, kemény, piszkos játékot kedvelő szurkolók számára kihagyhatatlan lesz ez az összecsapás és közelebb vihet minket ahhoz, hogy tisztázzuk az erőviszonyokat az AFC déli csoportjában.

Rajnai Gergely (Rajna)

Indianapolis Colts - Miami Dolphins, Lucas Oil Stadium (tv: CBS)

Tavaly két újonc irányító csatájaként lett beharangozva ez a párharc, idén tehát a másodéveseket nézheti meg a nagyérdemű. 2012-ben egy igen izgalmas meccsen a jobbik irányító győzelemre vezette a csapatát, a visszavágót nagy érdeklődéssel várjuk.
Andrew Luck parádésan kezdte az idényt, első tizenegy passzkísérlete célbatalált és gyorsan szerzett is két touchdownt csapata. Ezt követően viszont visszaesett, támadófala kevéssé védte meg, a Colts pedig inkább futtatni kezdte a labdát. Nyilvánvalóan több kell tőle ezúttal, hiszen a Dolphins védelme klasszisokkal erősebb, mint az Oaklandé volt. Luck tavaly karriercsúcsot jelentő yardmennyiséget passzolt össze a Miami ellen, mivel A Fins védői Cameron Wake vezetésével hatszor zsákolták be Brandon Weedent az első héten, és elnézve a Colts újjáalakított támadófalát, hasonlóra számíthatunk ezen a találkozón is. Nehezebb dolga lesz a Delfineknek a házigazdák célpontjainak kordában tartásával, hiszen Reggie Wayne, TY Hilton és Darrius Heyward-Bey egyaránt jó képességű játékosok, a Miami secondary-jéből pedig hiányozni fog Jamar Taylor és talán Dimitri Patterson és Will Davis is. A futójátékban komoly problémát jelent, hogy a pénteki edzésen Vick Ballard súlyos térdsérülést szenvedett, az egész szezonra kiesett. Így Ahmad Bradshaw feladata lesz, hogy egyedül hatékony futójátékot hozzon össze, és bár múlt héten ez egy nagyon hatékony tandemet alkotott Ballarddal, a Fins front sevenje ellen ezt nehéz lesz megismételni. A vendégek ráadásul sok luxust megengedhetnek maguknak ebben a hetesben, hiszen rendkívüli a mélység, az idei draft harmadik kiválasztottja, Dion Jordan, alig kerül bevetésre.
Ryan Tannehill tavaly alulmaradt a párharcban, idén viszont győzelemmel kezdett, a meccs végére pedig kifejezetten jól nézett ki a játéka. Felemás várakozásai lehetnek: támadófala kifejezetten rossz volt a Cleveland ellen, nem sok ideje volt célpontokat keresni, így hiába a frissen vásárolt Mike Wallace, eszébe sem juthatott felé dobni a labdát. Rövid távú célpontjai közül kiemelkedik Brian Hartline, akin talán épp a Miamiból érkezett Vontae Davis fog védekezni. Wallace veszélye miatt kulcsfontosságú lesz, hogy Robert Mathisék áttörjék a Dolphins lyukasnak kinéző falát, és ne hagyják Tannehillt úgy kicsúszni a markukból, mint azt Terrelle Pryor tette. A falak küzdelme fogja azt is eldönteni, hogy Lamar Miller el tudja-e kezdeni pályafutását kezdőfutóként, a Cleveland ellen ugyanis esélye sem volt felvenni a meccs sebességét, a fal nem tudott neki utat nyitni. Olyan futóspecialisták ellen, mint Cory Redding vagy Aubrayo Franklin, nem lesz könnyebb dolga Mike Pouncey-éknak, de ha nem tudják eltakarítani őket az útból, Tannehill karjában kell bízniuk, ami kétséges vállalkozásnak ígérkezik.
Tavaly egyetlen mezőnygól döntött a két csapat között, ezúttal sem látok sokkal nagyobb különbséget. A két támadófal gyengének tűnik az eddigiek alapján, amelyik jobban össze tudja szedni magát, megnyerheti a meccset a csapatának. Mindkét gárda fontos labdaszerzésekkel nyert e meg első találkozóját, ez is igen fontos szerepet játszhat. De természetesen a legfontosabb Luck és Tannehill párbaja lesz, a tavalyi csodálatos irányítóosztály újabb belvillongását nem lehet érdektelenül figyelni. Szoros meccsre lehet tehát számítani, amelynek győztese fontos lépést tesz a wild card helyek irányába.

Rajnai Gergely (Rajna)

Kansas City Chiefs - Dallas Cowboys, Arrowhead Stadium (tv: FOX)

Két olyan csapat találkozik ezen a mérkőzésen, amelyik győzelemmel indította a szezont. A Chiefs a Jacksonville gárdáját lépte le meglehetősen simán, a Dallas (érdemes megjegyezni, hogy a Kansas City Chiefs jogelőd csapata Dallas Texans néven működött) pedig a múlt heti Sunday Night Footballon verte meg a csoportrivális New York Giants csapatát.
Támadóoldalon a Cowboys számos playmakerrel rendelkezik, a Miles Austin – Dez Bryant – Terrance Williams – Jason Witten – Gavin Escobar ötösfogat személyében Tony Romonak ligaelit célpontjai vannak. Ha gond lesz a passzjátékkal az inkább a Cowboys támadófal vs. Chiefs front7 párharc miatt lehetséges, Tamba Hali és Justin Houston komoly erőfelmérő lesz a Tyron Smith – Doug Free OT-párosnak, mellettük érdemes lesz azt is figyelni, hogy az újonc center Travis Frederick mire megy Dontari Poe-val. A DeMarco Murray vezette futójáték szintén nem rossz, de a Chiefs az első héten eléggé lenullázta Maurice Jones-Drewékat is.
A labdatúloldalán érdemes lesz figyelni, hogy Alex Smith a szokásos biztonsági passzjátékát hozza vagy a Dallas nem éppen erős S-állományát kihasználandó megpróbálkozik-e néhány mélyebb átadással. Smith életét megkönnyítheti, hogy a kiváló defensive end, Anthony Spencer térdsérüléssel küzd, így játéka kérdéses. Spencer túloldaláról DeMarcus Ware feladata az irányítók terrorizálása, az ő párharca Branden Alberttel igazi csemege lehet. A másik sokak által várt párharc az Dwayne Bowe párharca az ex-Chief Brandon Carr-ral, persze azon se lepődjünk meg, ha néha Morris Claiborne-t is ráállítják a KC elsőszámú elkapójára. Jamaal Charlesnak továbbra is kulcsszerepe lehet a Chiefs offense sikerességében, az ő megállításáról feltétlenül gondoskodnia kell az új védőkoordinátornak, a legendás Monte Kiffinnek.
Fontos megjegyezni, hogy a Chiefs új főedzője Andy Reid eléggé jól ismeri a Cowboys csapatát, hiszen korábban több mint egy évtizeden keresztül volt a Dallas egyik legnagyobb ellenfelének, a Philadelphia Eaglenek a vezetőedzője, ezen tudás és a hazai pálya miatt kicsit esélyesebbnek érzem a Chiefst, de ha sokpontossá alakulna a mérkőzés, akkor a texasiak győzelmére fogadnék.

Papp Gábor (empty taxi)

Philadelphia Eagles - San Diego Chargers, Lincoln Financial Field (tv: CBS)

Mindkét csapat egy szoros hétfő esti találkozóval indította az idényt, azonban az Eagles meg tudta őrizni az 1. félidőben felépített előnyének egy részét, a Chargers pedig nem.
Az immár 3-4-ben felálló Eagles védelem nem vallott szégyent az elmúlt héten, komoly nyomás alá sikerült helyezni Robert Griffint, a szezon előtt pedig a San Diego egyik fő gyengeségének pont a támadófal tűnt. Ráadásul Philip Rivers személyében a Chargers zsebirányítóval rendelkezik, kell neki a jó pass protection a komoly teljesítményhez. Az első meccs alapján a Chargers igyekszik minél több, hasonló képességű célpont között szétszórni a disznóbőrt, azaz nem elég az Eagles secondarynek (amiből hiányozni az egyik legjobb CB Bradley Fletcher, valószínűleg az újonc Jordan Poyer lesz a helyettese) csupán 1-2 emberre figyelni. Érdekes párharc lesz a slotban, Eddie Royal felé 100.0-s irányítómutatóval dobott az 1. fordulóban Rivers, a várhatóan őt fogó Brandon Boykin viszont interceptiont szerzett az elmúlt játékhéten és RG3 QB ratingje is mindössze 63.5 volt ellene. A korán beszedett nagy hátrány miatt a Skins nem tesztelte komolyan a Philly futás elleni védelmét, így nehéz megítélni, hogy Ryan Mathewsék mire mehetnek a földön.
A labda túloldalán az első meccs alapján a Mike Vick-féle passzjáték eléggé DeSean Jacksonra épül, a szélsebes elkapó a csapat elkapásainak majdnem a felét szállította eddig. Érdekes lesz a két öreg róka, Jason Peters és Dwight Freeney összecsapása is, Peters kiváló mérkőzést mutatott be Brian Orakpo ellen és az atletikussága kitűnően illik Chip Kelly támadósorába, míg Freeney úgy tűnik, hogy a második 3-4-ben játszott idényére beleszokott a külső linebacker pozícióba, összesen 9-szer (6 sietettés, 2 ütés, 1 sack) helyezett nyomás Matt Schaubra úgy, hogy Duane Brownon kellett magát átküzdenie. A Chargers védelméből hiányozni fog az újonc Manti Te’o, így továbbra is a fedezésben gyengélkedő Bront Bird fog Donald Butler mellett kezdeni. Az ILB-párosnak futás ellen is sok dolga lesz, hiszen LeSean McCoy kiváló futó és a Jason Kelce – Evan Mathis duó kiválóan blokkol a futáshoz, Cam Thomaséktól a tavaly megszokott jó játék kell a védőfalban ahhoz, hogy limitálják a villámgyors Eagles támadásokat.
A mérkőzés esélyese talán a hazai pályán játszó Eagles, hiszen a félelmetes sebességgel dolgozó Philadelphia offense képes lehet kifárasztani a Chargers védőit, ráadásul a Boltsnál a keret mélységével több poszton is gond van. A San Diego számára a siker receptje egy sokfutásos támadójáték lehet, így tud pihenni a védelem és Philip Riversnek sem kell túlvállalnia magát.

Papp Gábor (empty taxi)

Arizona Cardinals - Detroit Lions, University of Phoenix Stadium (tv: FOX)

A Cardinals hazai pályán próbálja megszerezni idei első győzelmét, míg a Lions már a második sikeréért érkezett a sivatagba. Mind a két csapat szerzett olyan játékost a támadó alakulatába, akitől azonnali javulást vártak.
A Detroit Reggie Busht igazolta le, és a futó már az első meccsen kiemelkedőt nyújtott. Ő lett a harmadik Lions játékos, aki legalább 90 yardot futott és 100 yardot elkapott. Ezen a találkozón is előrukkolhat hasonló számokkal, mivel elég csak egy védőnek hibáznia, és gyorsaságával nagy károkat okozhat a Cards védelemnek. A másik fegyvere Matthew Staffordnak Calvin Johnson. Megatron csupán 37 yardig jutott a Vikings ellen, de tavaly a Cardinals ellen 10 elkapással szerzett 121 yardot. Patrick Peterson idén igyekszik a rövid passzokat is megakadályozni, amik Johnson felé mennek majd, de szinte lehetetlen ilyen méretű és tehetségű elkapót levédekezni. A Cardinals volt az egyik csapat a háromból, akik az első héten nem szereztek sack-et. Ebben javulniuk kell, mert csak úgy tudják Staffordot hibára késztetni, ha nyomást helyeznek rá. Könnyebb dolguk lehet, mivel a kezdő jobb oldali tackle, Jason Fox ágyéksérülés miatt biztosan nem játszik.
A hazaiak Carson Palmert szerezték meg az offseasonben, és az első találkozó alapján jól jártak vele. Kisebb gondban lehet az elkapók terén, mivel Larry Fitzgerald játéka kérdéses hamstring sérülés miatt. Az elkapó eddigi 9 éves pályafutása alatt csupán négy találkozóról hiányzott. Levi Brown három sacket engedett Robert Quinn ellen, és ezúttal is egy gyors defensive enddel kell majd megbirkóznia, mégpedig az első körös draftolt Ziggy Ansahval. A fal közepe pedig Ndamakung Suht igyekszik majd megállítani, aki ismét begyűjtött egy büntetéses csekket, mégpedig 100 ezer dollár összegűt. Társa, Nick Fairley játéka kérdéses sérülés miatt, így a Cards támadófalának belső hármasa nagyobb figyelmet fordíthat Suhra.
Tavaly is összecsapott a két együttes, akkor is Glendale-ben. A Cardinals akkor szerezte meg az ötödik győzelmét a szezonban, de az a meccs december 16-án volt.

Kiss Ferenc (Fucu)

Tampa Bay Buccaneers - New Orleans Saints, Raymond James Stadium (tv: FOX)

Nem egyszerű a New Orleans sorsolása, hiszen a második héten is egy csoportellenféllel találják szembe magukat. Nem feltétlen szerencsés dolog az idény legelején letudni a legfontosabb meccseket, legyen akármilyen formában is az adott ellenfél, hiszen az elmúlt években nem egyszer lepte meg a Tampa ezt a Saintst úgy, hogy a mostaninál sokkal csapnivalóbb játékoskerettel rendelkeztek. A New Orleans egy karfaszaggató rangadóval nyitotta a szezont az Atlanta ellen. Sokáig a Falcons játszott fölényben, azonban a meccs előrehaladtával fokozatosan felőrölték az alaposan meglepett atlantai csapategységeket. Drew Brees kérdést nem tűrő játékkal jelezte, hogy a tavalyi kilengés után újra komolyan számolni kell az arany-feketékkel, Rob Ryan pedig olyan védelmet varázsolt a 2012-es apokaliptikus valamiből, hogy Matt Ryannek gyakorlatilag egy normális snap átvételére nem volt ideje. Ami talán csalódás volt a Saints részéről, hogy mindössze 23 pontot sikerült termelniük, de ha úgy nézzük, hogy a 0 pontos első negyed után a maradék háromban hozták ezt össze, sok okuk nincs panaszkodni. A Buccaneers első mérkőzése közel sem végződött ennyire vidáman, egy borzalmas, 31 másodperces leolvadást produkálva sikerült leadniuk a győzelmet a Jets-nek, köszönhetően Lavonte David teljesen felesleges szabálytalanságának. Egyébként a Tampa szinte bármikor máskor megnyerhette volna a meccset, de Carl Nicks hiánya teljesen ellehetetlenítette a futójátékot, Josh Freeman pedig lassan indulhat átneveztetni magát Mark Sanchezre. Szörnyű volt nézni, ahogy nem tudta olvasni a Jets védelem nyilvánvaló játékait, ahogy nem vette észre az üresen levő célpontjait, és ahogy menedzselte úgy en bloc az egész támadósort. Tavaly nagyon sokáig lehetett védeni őt, mert a rengeteg rossz döntés mellett a számai igazolták, hogy mégis jól csinálja azt, amit, de múlt vasárnap ennek már nyoma sem volt. Sean Payton támadói általában ragyogni szoktak a korábbi évek tampai védelmei ellen, azonban idén már ők rendelkeznek az egyik, ha nem a legerősebb másodvonallal. Darrelle Revis 2009 után ma fog először találkozni Drew Brees-szel. Akkor az irányítónak nem sikerült hatpontos átadást bemutatnia, viszont ezután kezdte el tavaly befejeződött legendás touchdown-sorozatát. Szinte biztos, hogy Revis egész este Marques Colstonnal lesz elfoglalva, de Brees-nek így is ott lesz még Kenny Stills, Lance Moore, Jimmy Graham, adott esetben pedig széltében Darren Sproles. Brees egyik legzseniálisabb tulajdonsága, hogy játszi könnyedséggel osztja el a passzait az elkapói között, ezzel teljesen kiszámíthatatlanná téve a játékukat. A Buccos abban bízhat, hogy amíg Gerald McCoy pusztít a fal közepén, addig Adrian Clayborn és Daniel Te’o-Nesheim odaérnek az irányítóhoz. A Tampánál jó hír, hogy a héten Carl Nicks már bevetésre készen áll, így jogosan várhatják Doug Martin számainak javulását. Freemannek egyébként kifejezetten jól szokott menni a Saints ellen, az első 5 találkozás alkalmával 9 TD mellett egyszer sem adta el a labdát, viszont a legutóbbi, 41-0-s kiütéskor ezt négyszer is megtette. Mindenesetre Vincent Jackson és Mike Williams továbbra is ott lesznek, hogy elkapják a labdáit, és a villanás bármikor benne van mindkettejükben, de itt a kulcs mindenképpen Martin játéka lesz, és az, hogy minél messzebb tartsák Breestől a disznóbőrt. A Saints védelme képes volt 17 ponton tartani a Falcons bitangerős támadóit. Cameron Jordan és Junior Galette atomjaira szedte az atlantai támadófalat, Brodrick Bunkley sérülése miatt beugró John Jenkins pedig még upgrade-nek is bizonyult elesett társához képest. A linebacker sor is meglepően normálisan nézett ki, így csodálkoznék, ha játékképben nem azt látnánk majd a Saints védelmétől, amit a nyitófordulóban prezentáltak. A New Orleans úgy néz ki visszatért a helyes útra, a Tampánál viszont komoly gondok vannak kilátásban. Utóbbiaknak van olyan játékosállománya, hogy megráncigálják a Szentek bajszát, és divízión belül amúgy sem beszélhetünk előre lefutott meccsekről, de meglepő volna a jelenlegi formák alapján, ha a lefújás pillanatában nem a Saints neve mellett állna több pont.

Parrag Zsombor (shawnka)

Oakland Raiders - Jacksonville Jaguars, O.co Coliseum (tv: CBS)

Az idény előtt sokan úgy vélekedtek, hogy az a csapat lesz a 2014-es draft 1. választója, aki ezen a mérkőzésen veszít. Az első fordulóban a Jacksonville igazolta a szakértőket, kilátástalan játékkal rukkoltak elő a Chiefs ellen, ráadásul rengeteg kulcsemberük sérült. Az Oakland ellenben meglepően nagy ellenállást mutatott a Colts-cal szemben, az utolsó pillanatig meccsben voltak.
A Jaguars támadósorából biztosan hiányozni fog az irányító Blaine Gabbert (kézsérülés) és nagy valósznűséggel a tight end Marcedes Lewis (vádli), továbbá a kezdő LG Will Rackley (térd) és az eltiltott Justin Blackmont helyettesítő Mike Brown (hát) játéka kérdéses. A kezdő irányító így Chad Henne lesz, Lewis hiányában Clay Harbor lehet az 1. számú összekötő, Brown kiesése esetén pedig Cecil Shorts mellett Ace Sanders és Denard Robinson lehet a legfoglalkoztatottabb elkapó. A Jaguars szurkolók legalább abban bízhatnak, hogy a Raiders CB-sora igen rossz meccset zárt a Colts ellen, pedig a front7 meglepően jól dolgozott passz ellen, futás ellen viszont azért voltak gondjaik, ezt pedig Maurice Jones-Drew képes kihasználni.

A labda túloldalán pedig a Jaguars két kezdő cornere bajlódik sérüléssel, Dwayne Gratz biztosan kihagyja a találkozót a bokája miatt, Alan Ball szereplése azért van némi remény az ágyéksérülése ellenére, hiányukban Mike Harrisnek és Will Blackmonnak kellene feljebb lépni a depth charton. A Raiders támadósora sem teljes, hiányzik a TE David Ausberry és az OT Menelik Watson, így a Raiders továbbra is a Khalif Barnes – Tony Pashos tackle-párossal kezd, érdekesség, hogy 2008-ban ez a duó még éppen a Jaguarsban volt kezdő. Kulcskérdés lesz, hogy a Jacksonville védelme mennyire tudja a zsebben tartani Terrelle Pryort, aki a lábával legalább annyira veszélyes, mint a kezével. A Jaguars főedzője Gus Bradley tavaly még a Seattle Seahawks védelmi koordinátora volt, azaz edzéseken is találkozott egy Pryoréhoz hasonló stílusú irányítóval, ő képes lehet felkészíteni erre a csapatát. Pryor passzaival az elkapók közül leginkább Rod Streatert és Denarius Moore-t keresheti, ez kedvező matchup is lehet a Raiders számára a sérült CB-k miatt, illetve Ausberry hiányában Jeron Mastrud és az újonc Mychal Rivera kaphat labdát a TE-ek közül. A Darren McFadden vezette futójáték kérdéses mennyire tud majd érvényesülni, hiszen a Colts ellen sem brillíroztak és a jaguároknak a múlt héten talán a futás elleni védekezésük volt a legkevésbé gyenge.
A mérkőzés esélyese az Oakland, az első fordulóbeli játékuk sokkal bíztatóbb volt, továbbá a keretük is egészségesebb.

Papp Gábor (empty taxi)

New York Giants - Denver Broncos, MetLife Stadium (tv: Sport 2, CBS)

Manning Bowl - két szó, ami lényegében meghatározza, hogy miről fog szólni a mérkőzés. A győztes kilétét azonban nem az dönti el, hogy a testvérek közül ki lesz jobb formában, hanem, hogy melyikőjük kiszolgálószemélyzete dolgozik gördülékenyebben. Ha sikerül a védelemnek, a támadófalnak és a labdás játékosoknak úgy ügyködni, hogy csak a Manningeken múljon a játék végkimenetele, akkor az edzők biztosan boldogok lesznek, hiszen mindkét irányítót azért fizetik, hogy az ilyen ki-ki meccseket húzzák be. Ha viszont valamelyik említett egység gyengébb napot fog ki a másiknál, könnyen eldőlhet a találkozó igazi pisztolypárbaj nélkül.
A legalapvetőbb döntő faktort mindig a hiányzók jelentik. Az eltiltott Von Miller és a lábsérüléssel bajlódó Champ Bailey ezúttal sem lesz ott a pályán a Denverieknél, mint ahogy Joel Dreessen sem, de a tight end pótlását Julius Thomas több mint kielégítően elvégezte. A corner felhozatalnak Omar Bolden vállproblémája sem tett jót, de ő lehet vállalja a játékot. New Yorkban Dan Connor és Andre Brown hosszú távú kiesése borzolja a kedélyeket, utóbbi helyén Brandon Jacobs akár már ma bemutatkozhat régi-új csapatában. Kérdéses a játéka az agyrázkódást szenvedő Amukamarának és Antrell Rolle-nak is, ugyanakkor a center David Baas felépült. Egy Peyton Manning ellen készülő gárda esetében a felforgatott secondary nem a legjobb előjel, így kulcskérdés, hogy be tud-e állni ma este Rolle és Amukamara.
A két csapat első heti találkozóira alighanem mindenki emlékszik, két főműsoridős összecsapáson vannak ugyanis túl. A Broncos az idény nyitómeccsén 7 Manning-touchdownra építve lelépte a címvédő Ravenst, három nappal később a Giants pedig fontos rangadót bukott a Cowboys-szal szemben. Eli Manning közel annyi yardot passzolt mint bátyja (462-450), de korai labdaeladásai miatt csak futottak az eredmény után a meccs túlnyomó többségében. Komoly futójáték egyik oldalon sem volt, Moreno 28, Da'Rel Scott 23 yarddal volt éllovas a csapatában. Utóbbi azért került előtérbe mert David Wilson két fontos labdát is elejtett, emiatt játékideje is visszaeshet a szezon előtt elképzelthez képest. Victor Cruz ugyanakkor parádés formában nyitotta az őszt, 3 TD elkapása intő jel a denveri védők számára, míg a másik oldalon csodásan debütált Wes Welker és Demaryius Thomas kettőse, viszont Eric Deckerről ez kevésbé mondható el. Cruz mellett Nicks és Randle is 100+ yarddal zárt, szóval reális esély van rá, hogy ma igazi légiháború alakul ki, ha minden támadó a jobbik formáját kapja elő.
Annak ellenére, hogy kulcsemberei hiányoztak a Denvernek a futás elleni védekezésben is (Woodyard többek közt), mindössze 58 yardon tartották a Giants-nél ígéretesebbnek tűnő futójátékkal bíró Ravenst. Egy meccsből ugyan kár lenne kiindulni, de a potenciál adott a gárdában, hogy kiiktassa ezt a szegmensét az ellenfél támadósorának. Ha a nyomás is hasonló lesz a részükről (Shaun Phillips remekül mutatkozott be), akkor nehéz elképzelni, hogy a Broncos veszítsen. Ha már siettetés, Jason Pierre-Paul láthatóan nem volt 100%-os erőállapotban, de vállalta a játékot múlt vasárnap. Az óriások összesen kétszer tudták Romót sackelni, Peytonnak jóval kevesebb időt kell hagyniuk, mint azt egy hete tették.
Eddig két alkalom volt rá, hogy Peyton és Eli csapata szembekerüljön egymással, mindkettőt a Colts nyerte. 2006-ban 26-21-re, ahol Eli tartotta a lépést testvérével, 2010-ben pedig 38-14-re, ott már nem volt túl jó napja.
Nem indult túl jól a Giants szezonja, de érdemes belegondolni, hogy 6 labdavesztéssel is igen közel voltak a győzelemhez, tehát tartása mindenképp van ennek a csapatnak, és egy jól kialakult támadójátéka is. A Denvernél impresszívebben nehéz lett volna indítani a menetelést, de az egy olyan nap volt, ahol minden sikerült nekik, ilyen pedig nem valószínű, hogy még egy lesz. Legalábbis még egy rangadón meglepő lenne. A Broncos tett róla, hogy őket tartsuk a mai meccs esélyesének, de egy hazai W után se kapná fel senki a fejét. Nem hiszem, hogy komolyabb kedvcsinálót igényel ez az összecsapás, kötelező program.

Herczeg Ádám (Höri)

Seattle Seahawks - San Francisco 49ers, CenturyLink Field (tv: NBC)

A csoportgyőzelemért folyó harc első felvonása. Mind a két csapat győzelemmel hangolt erre az összecsapásra. A Seahawks a Panthers otthonából tért haza győzelemmel, míg a 49ers hazai pályán diadalmaskodott a Packers felett.
A hazaiak elég döcögősen kezdték a szezont, és mindenképp javulniuk kell a futójáték terén, ugyanis Marshawn Lynch kelleni fog, hogy fárasszák a vendégek védelmét. Igaz nehéz lesz futni a még mindig kiváló 49ers front7 ellen, de Lynch a legutóbbi három összecsapásuk alkalmával összesen 321 yardot hozott össze, így nem lehetetlen a megbízható futójáték. A passzjátékkal lehet keresnivalója a Seahawksnak, de ehhez az kell, hogy Russell Wilson ne meneküljön minden playben a nyomás elől. Justin Smith és Aldon Smith viszont azon lesznek, hogy a fiatal irányítót kordában tartsák. A Russell Okung – Alson Smith párharc remeknek ígérkezik. Elkapók terén jól áll a Seahawks. Sidney Rice a héten már teljes edzésmunkát végzett, de láthattuk múlt héten, hogy Doug Baldwint is meg tudja játszani Wilson.
A labda másik oldalán Colin Kaepernick múlt héten 400 yard felett passzolt, aminek felét Anquan Boldin kapta el. Ezen a héten Boldin sokat fog találkozni Richard Shermannel, aki fizikálisabb játéksílust képvisel, mint a Packers cornerek. Azonban Boldin sem riad vissza ha fizikálisan kell játszania. Remek párharc lesz ez kettejük között. Brandon Browner még mindig nem áll rendelkezésére Pete Carrollnak, így ismét Walter Thurmond kezd majd Sherman másik oldalán. A pass rush nem volt megfelelő a Panthers ellen, de ezen változtathat a tény, hogy Cliff Avril játékra alkalmas állapotban van és pályára is lép majd. Sőt még az is előfordulhat, hogy Chris Clemons is játszik majd, de ez erősen kérdéses. A futójátékot kell majd elsősorban megállítaniuk, mert azután, hogy a Panthers ellen 134 yardot engedtek, a 49ers biztosan erőltetni fogja Frank Gore és Kendall Hunter futásait, hogy Wilsont és a támadó alakulatot minél tovább az oldal vonal mellett tartsák.
A legutóbbi összecsapásuk is Seattle-ben volt tavaly decemberben, és akkor sima hazai siker született. Ezt igyekszik helyre tenni Jim Harbaugh csapata, de a Seahawks tavaly veretlen volt hazai pályán, és idén is folytatnák ezt a hagyományt. Érdekesség, hogy Guiness rekord kísérlet lesz ezen a meccsen, mivel a Seahawks szurkolók a leghangosabb buzdítást szeretnék beállítani. Az biztos, hogy kiélezett mérkőzésre és paprikás hangulatra van kilátás. Akinek nincs lehetősége hajnalban megtekinteni a találkozót, annak előre ajánlom a másnapi beszerzését.