Offseason csapatértékelők - 9. Cincinnati Bengals

CINCINNATI BENGALS

Mérleg: 11-5

Ez történt 2013-ban: Igen komoly elvárásokkal kezdte a szezont a Bengals, hiszen a gyengélkedő ellenfelek mellett már-már kötelezőnek érezték a csoport bajnoki címének megszerzését. Sőt, egyértelmű cél volt, hogy végre megszakadjon a liga leghosszabb nyeretlenségi sorozata a rájátszásban. A terv megvalósításának jól kezdett neki Marvin Lewis csapata, egy bosszantó chicagoi vereség után sorban verték a Steelerst, az akkor még Rodgers által dirigált Packerst, és a Patriots együttesét is. De hogy senki ne gondolja, hogy minden rendben, az első 5 mérkőzést beárnyékolja egy nehezen értelmezhető clevelandi vereség. Mindezek után, egy Dolphins elleni zakót, ahol Geno Atkins elvesztése láthatóan teljesen letaglózta az együttest, valamint egy-egy vállalható vereséget kivéve a két nagy csoportrivális ellen, nem vesztettek mérkőzést. A legnagyobb gondjuk még sem tűnt megoldottnak, nevesint Andy Dalton képtelen volt valamilyen szinten kiegyensúlyozottan teljesíteni. Egyik hétvégéről a másikra vált „All-Pro Instant Hall-of-Fame” irányítóból minden idők legalja. Ha a többieknek ment, jellemzően neki is ment, ha nem ment a többieknek ő magától képtelen volt vállára venni az együttest. Tényhez tartozik, hogy a legfontosabbkor, a Chargers elleni Wild Card találkozón mindenki cserbenhagyta, az edzője, a támadófala, a kiszolgáló személyzete, talán még a WC papír is beszakadt, hogy minden kellemetlen legyen. A védelem hozta a Mike Zimmertől elvárhatót, annak ellenére, hogy a két legfontosabb játékos és építőkocka Leon Hall (Achilles-szakadás) és Geno Atkins (térdszalag-szakadás) a szezon nagy részét kihagyni kényszerült. A két nagy sztár hiányában egyértelműen Vontaze Burfictről teljesítményétől volt hangos a sajtó. A másodéves linebacker zárta a legtöbb szereléssel az alapszakaszt, a Pro Bowlra is beválasztották, és ugyan még nem egy kimunkált játékos, hatalmas energiát közvetít a társaknak. Végül annak ellenére, hogy sikerült megnyerni a csoportot, csúnyán leszerepelt a Bengals hazai pályán, a támadófal egyáltalán nem várt leolvadás és az egyéni hibák megoldhatatlan feladat elé állította Daltont. 

Edzőváltások:
Mike Zimmer DC helyett Paul Guenther (korább LB coach)
Jay Gruden OC helyett Hue Jackson (korábbi RB coach, Raiders HC)
Paul Guenther LB coach helyett Mike Burke (korábbi Lions LB coach)
Hue Jackson RB coach helyett Kyle Caskey (korábbi OL assistant) 

Draftjogok:
1/24, 2/23, 3/24, 4/23, 5/24, 6/23, 7/24

Mozgástér: kb. 30 millió dollár

Lejáró szerződésű játékosok (UFA): LB Michael Boley, OT Anthony Collins, DB Chris Crocker, CB Brandon Ghee, WR Andrew Hawkins, DE Michael Johnson, DB Taylor Mays, OG Mike Pollak, LB Vincent Rey, OT Dennis Roland, WR Dane Sanzenbacher, TE Alex Smith, WR Ryan Whalen

Hiányposztok: DE, LB, CB/S, OL, QB

Várható tervek a holtszezonra: Két fontosabb lejárója (Johnson és Collins) van a Benglasnak, mindkettő megtartása logikus lépés lenne, de egyik megtartása sem létkérdés. Nem kevés pénzt kell jövőre sem kitenni az asztalra (Gresham, Green, Burfict és a nyitott Dalton kérdés), így nem lenne meglepő, ha óvatos lenne az amúgy sem filantróp Mike Brown. Kettőjüktől függetlenül a keret összetételében, mélységében és életkorában rendben van, sok szép évnek nézhetnek még elé így együtt, és ha sikerül idén is olyan jól draftolni, mint az elmúlt években, akkor még erősebbé válhat Marvin Lewis csapata. A védelem frissítése és mélyítése lesz az elsőszámú kérdés a drafton, valamennyi pozíciós csoportban. Terrence Newman már nem mai csirke, és bár megbízhatóan teljesít, hosszútávon már nem lehet rá építeni, és ez ugyanígy igaz PacMan Jones-ra is. A védelemi front mélységét újra kell teremteni, ehhez Devon Stil és Margus Hunt fejlődésére, valamint némi vérfrissítésre van szükség. Nagy csodákat már nem lehet tenni ezzel a kerettel, de néhány alkotóelemmel még bőven extrázható a labda mindkét oldala.

Előretekintés: A fő kérdés, Dalton, azonban továbbra is megválaszolatlan, a köznéphez eljutó információk szerint elégedett vele a szakvezetés („hiszen a klubtörténetben először, zsinórban harmadszor is rájátszásba „vitte” a csapatot, és különbenis!!”), de nem lehetünk biztosak benne, hogy a színfalak mögött bárki szívesen feltenné az állását az amúgy kedves texasi srác vállára. Az biztos, hogy a 2014-es szezonnak is az ő irányításával futnak neki a bengáli tigrisek, hogy őrület-e negyedszer is ugyanazt tenni, és teljesen más eredményt várni tőle, kiderül de az elvárás nem csökken és a feszültség sem. Hue Jacksonnál nem igen lesz kecmec, hogy ő mennyire tudja elhomályosítani Dalton limitációt, a jövő zenéje.

Zandler Gábor (Gabtsi)